Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-17 / 185. szám

Ii»27 augusztus 17. «zerda. PESTI HIRLAP — Nem tudom, mit mondjak, — feleli Risztics és a hangjából kiérzem a habozást. Már eltalálom, hogy nincsen jó véleménnyel, de nem akar nagyon rosszat sem mondani és azt találgatja, hogy ezt mi­képen formulázza meg"? — Igazán nem tudom. De a legtúlsó felőjelentések, amelyek Párizsból és Ang­liából érkeztek, egy­ál­alán nem kedvezőek Az idő­járás" egészen megfordult é­s épen ellenkezője lett an­nak­, amit mi vártunk. Kohl elött két választás van. Vagy visszafordul­t is. Vagy ott pusztul. Én bizo­nyosra veszem, hogy hamarosan visszajön. Semmi értelme annak, hogy a gépen levők életét és magát a gépet neki vigye a biztos pusztálásnak! Egyszerre ő veszi át a kérdezősködést: — Mondja kérem, a feleségem tudja már, hogy én itt vagyok? — Hogyne! A Junkers-cég igazgatósága még az éjjel kiküldött hozzá két urat, akik jelentették neki a dolgot és­ ezzel megakadályozták, hogy rém­hírekkel megijesszék. Én is voltam már nála. Na­gyon jól van, boldog, hogy önnek nem történt baja! — Köszönöm! — Még egy kérdésem volna ... Közbevág: — Bocsánatot kérek, sürgősen hívnak a másik telefonhoz! Ezzel megszakadt az összeköttetés. Amikor visszamegyek az asztalhoz, a kollegák kérdő tekintete fogad. — Csak nem Riszticscsel beszélt? — De igen. — Nem mondaná meg, mit mondott? Nagyjában elmesélem neki a beszélgetés ér­telmét. Öt perc múlva magam ülök az asztalnál. Mind a három szétszaladt, hogy a beszélgetést megtelefo­nálja a lapjának. * Délután újra h­aluszékony lett a sajtóhadiszál­láson a hangulat. Az angol és a dán egy német kol­legával leültek az egyik asztalhoz és kártyázni kezdtek. Jön egy másik német: — Urak! Azt mondják, a „Bremen" a német partok felé közeledik. A fiúk leteszik egy pillanatra a kártyát. Ösz­szenéznek. — Ez ostobaság. De azért telefonozzon Junker-ékhez. Junkersék nem tudnak semmiről. A fiúk újra a bánya után nyúlnak. Azután megrendelik az uzsonnakávéjukat. Négy óra múlt húsz perccel. Egyszerre magából kikelve rohan be egy harmadik német újságíró: — A ,,Bremen" leszállt a dessaui repülőtéren. Senki sem várta, amikor megérkezett. Aho­gyan a magasból a motorjai bugását meghallották, a repülőtér tisztviselői azt hitték, valamilyen csoda következtében az „Európa­" jelent meg felettük. De azután leolvasták a felírást: — A „Bremen"! Könnyen, simán, minden baj nélkül szállt le a betonozott nekifutó pályára. Kohl kapitány, aki mosolygó képpel került ki a pilótaülésről, amikor azt kérdezték tőle, miért kellett visszafordulnia, azt felelte: — Olyan sürű­ köd van a tengeren, mint a babpiréleves! Ettől a jóltáplált, megtermett embertől egé­szen stílszerűnek találta mindenki ezt a hasonlatot. * Már mindenki tudja a nagy újságot. Kék sza­lagba­ szegélyezett fehér ruhájában, sötétkék bask sapkájában egyszerre belép a hallba Köhlné. Mesz­sziről­­átázik rajta, mindent tud, az arra most már újra meglágyult és felengedett. Nyugodtan odalép a portáshoz és megkérdezi, nem érkezett-e levele? — Nagyságos asszonyom, gratulálok, hogy a maga férje is megszabadult a veszedelemből. Látta már ? — Még nem. — Nem megy ki a repülőtérre?. — Nem. Miért? Az uramnak most sok dolga van. Riszticsné. És Köhlné. Az ő idegeik is finom drótszálból vannak. Igazi pilótaasszonyok. Benda Jenő. Mi okozta az „Európa" kényszerleszállását? — A Pesti Hírlap külön tudósítójától. —­ ­ Noha alig múlt hat perce, hogy a Bremen út­nak indult, most már nem látnak belőle semmit sem többé. A Bremen az előzetes terv szerint bizonyára teljes gázzal, indult el az óceán felé. Amint az este lassan beköszöntött, nyugtalanságunk egyre nőtt a Bremen miatt. Számolnunk kellett ugyanis avval a körülménnyel, hogy­­ talán sohasem fogjuk viszontlátni őket és egyedül kell nekivágnunk a végtelen óceán­nak. Körülöttem koromsötétség uralkodott. Csak a szűk folyosó elején, a benzintartályok között pislákolt a műszerlámpa fénye és odalenn a mélyben csillant meg itt-ott egy-egy kicsiny tengerparti helység bi­zonytalan világossága. Előttünk a végtelen tenger nyújtózott szerteszét, amelynek messzi, nyugati ha­tárán még kilátszott a vízből a lesülyedő Napnak néhány kósza sugara. Edzard megkopogtatta a tartályt, rámvilágított a kézilámpájával és átnyújtott egy cédulát: „Mit fog­ott fel a rádióval?" Három órával előbb állítottam be az antennát, abban a reményben, hogy a Bremen­ ről valami hírt, fogok hallani. De ehelyett csak hangversenyeket hallottam mindenfele­. Éppen egy darab kenyeret akartam falatozni, mikor Edzard újból kopogtatott és egy másik cédu­lát nyújtott át, amelyen a következő szavak állottak: Motorhiba! Vissza kell térnünk a száraz­földre! A váratlan értesítés egészen elvette az étvágyamat. Nyomban repültünk is vissza Bréma felé. A leszál­lásnál a nagy balsiker mellett aránylag még elég szerencsések voltunk: gépünk földet érve átugrott egy tíz lábnyi mély árkot és egy kerítést leszakított. S mindennek ellenére csak egy törött légcsavar és egy szétdarabolódott futó­szerkezet volt a veszteségünk. Tekintettel a gép óriási megterhelésére, az éj­jeli leszállás egy ismeretlen területre ilyen körülmé­nyek között csak szerencsésnek mondható. Ezt pedig egyedül Risztics hidegvérének köszönhettük. A benzintankokat tulajdonképen a le­zállás előtt ki kellett volna üríteni, Risztics azonban úgy gondolka­d Copyright 1927. Európa és Amerika részére a Hearst­lapokkal való megállapodás alapján. Utánnyomás tilos.A­zért, hogy valószínűleg fáklyafényízés lesz a leszállás és attól tartott, hogy ha a két tonna benzint a fáklyafénnyel világí­tott repülőtérre leereszli, a gép könnyen a lángok martaléka lehet. Ez a gondolat kissé kényelmetlenül érintett és eszem­be jutott, hogy az óceánrepülésnek a tíz első órája mindig a legnehezebb. H­ogy minden eshetőségre készen legyek, lég­kazettát tettem magam alá, egy másikat a fejem fölé helyeztem el és lábaimat a tartály oldalának feszí­tettem, minthogy azok után, amiket az ilyen kény­szerleszállásokról hallottam, csak egy óriási törésre, lángnyelvekre és rob­banásra gondolhattam. A törés meg is történt. A robbanás és a lángnyelvek azonban elmaradtak, öt másodperc alatt künnter­mettem a szabadban, ráugrottam a szárnyra, hogy a pilóták kiszabadulását megkönnyítsem. Edzard ekkor kikiáltott: — Történt önnel valami? Risztics és Edzard csalódottan néztek kézilám­pásom fényébe és vonakodtak a gép elhagyására. Arra gondoltam még mindig, hogy talán nem is lehetetlen egészen az Europá-val újból neki'i "'írni az óceánnak. Végre a két pilóta is előkerült. .•;•'is jár­ták a gépet és megállapították a töréseket. A futószerkezet teljesen laposra nyomódott és a légcsavar egy elhasznált dugóhúzó alakját öltötte magára. Risztics megmagyarázta, hogy a motor néhány hengerének a működése kihagyott a levegőben. Tel­jes gázzal ment a dolog rendesen, de lefojtva hibá­san működött­. Nem tudott tenni egyebet, mint visz­szatérni a szárazföldre. — A visszatérés gondolata már akkor meg­fogamzott bennem — mondta Risztics —, amik­or a part eltűnt alattunk és diagonális irányban Edin­b­urg felé tartottunk. Az Európa leszállása futótűzként terjedt el Brémában, annak ellenére, hogy az idő már későre járt. A rendőrség és a mentők nyomban a hely­színen termettek. Hamarosan heves vihar kereked , és egyre aggasztóbb teherként nehezedett ránk. a kérdés, hogy a Bremen­nel mi történhetett időköz­ben. Ai :W.--e a viharon és vájjon a levegő"­­en van­nak-e még? ! István mert aki áruházunkban augusztus 17—24-ig vásárol, an­nak a vasárnapi lapokban közölt táblázat szerint, készpénzben visszatértjük vasúti­vagy hajójegyét. Gallér, la minőség, divatfazonokban 0.96. Férfiing, kiváló drapp kockás anyagból, két gallér, 7.20. Apacsing, fehér vagy drapp elsőrendű panamából 7.50. Férfiing, egész rage-anyagból, la, fehér és színes 7.60. Férfiing f­a zefirből, két gallérral 10 Férfi-hálóing kiváló anyagból, 100 cm. hosszú, 7.50—9.50. Férfi rövid nadráj kiváló frencs vagy zefir, 2.50—2.80. önkötő nyakkendő gyönyörű választékban 1.70—1.90 —3.50. Flórzokni, selymezett, divatos minták 2—2.40—3. Fildekó-zokni minden div. színben 2­80—3.50. Pizsama, la flanell vagy zefirből, férfi vagy női 20, 25, 30. Nadrágtartó, kiváló minőségben 3—4—5. Zoknitartó, szolid kivitelben 0.80, 1.50, 2.50. Férfi és női zsebkendő, pazar választék, 0.75—1, 1.50,2.50 Esőernyők, férfi és női, gyönyörű nyéllel 14—17—20. Férfi magas harisnya, kiváló minőségű, 1. -3.50—5.50. Női muszlin-harisnya Tó minőség 3.20. Műselyemharisnya 1.50, garantált jó minőség 2.—. Mosóselyem-harisnya egész finom minőségben 5.50—6.50. Fürdőtrikó tiszta gyapjúanyagból, férfi és női 10—13—15 Jambó sambó-sapka pazar választékban 1—2—3. Kö­­tt női mellény műselyemből és gyapjúból 11, 15—18. Férfi kötött mellény, tiszta gyapjuanyagból 18—25—30. Kötött női kabát tiszta gyapjuanyagból 15—20—25. Pulóver férfi és női, finom kivitelben 10—15—20. Gyapjúplaid (vállkendő, rojtos) 20—25—35. Kombiné, szines vagy fehér nausukból, la finom kivi­telben, 4.30, 5.50, 7.50, 10.— Kombiné kiváló siffonból 3.50, 6, 7.50. Női hálóing kiváló siffonból 6.—, 7.50, 9.—. Női hálóing egész fin., fehér vagy színes nausukból 10.—, 10 50. Női selyem trikót reformnadrág 3—5. Fleformnadráág tartós trikóanyagból 2—2.50—3. Szarvasbőr-keztyü fehér és sárga színben, mosható 7-20. Cérna- és svédkeztyü, manschettával, 3—3.50—4. Kutyabőrkeztyü, női 7.50. Kutyabőrkeztyű­, férfi 10. éves harisnyatartó, finom divatszínekben, tetszetős ki­vitelben 3—4. Nyári női ruhák,­­­ikkes fazonban, 15.—, 18.—, 21—• Női szövetruhá­k, sikkes bécsi modellek, 38.—, 45.—. Női átmeneti kabátok 38.—. Női télikabátok, szőrmegallérral és kézelővel 79, 98, 150. Nagymező­ utca 2. sz., Király-utca 52. sz. (szemben a Teréz-templommal.) Fióküzlet: IV. ker., Vámhét-körut 16. sz. Chicagói gabonatőzsdei zárlat. Newyorki gabonatőzsdei zárlat. Chicago, aug. 16. Mai Előző zárlat frtfut.­ Buza szeptemberre — — — 141.75 142.75 , decemberre 146.625 147.25 .. májusra 149 375 150.— Tengeri szeptemberi­­ 110 625 118.875 „ decemberre — — 114 876 116.25 ., májusra _____ 11776 118.875 Zab szeptemberre ______ — 48 25 * 48.25 „ decemberre ______ 5 2.— 52.25 májusra — — — — — 54.625 55.-­Rozs szeptemberi» — — — — 54.625 94.25 ., decemberre — — — — — 98 75 98.375 „ májusra — — 102.625 102.— Newyork, aug. 16. Mai előző "iSArlut "cent.) Buza 2. sz. redwinter _ _ _ — _ 154— 154.875 .. 2 sz. hardv.winter —­ 151.50 152.25 .. 1. sz. r.orthern Mstnitob­i — — 181.75 182.75 rozs weitern If. — 110 50 110.25 takarmányárpa — — —. — 97— 97.— tengeri mixed durum weatern II. —— 119.25 120.876 búzaliszt first spring clear --... — 575.725 675.72C Ne­wyorki deviza tállal Newyork, aug. 16 Mai Előző zárlat (cent.1 Berlin — — 2377.50 2378.— London — — 486 18­ 486 0625 Ilster du II — — — 3338 — 400. 50 Párizs 392 — 391.875 Brüaszil — 1392 — 1391.25 Milano — — — — — — — — 644.7­­44.50 Madrid — — 1694.F '696.— Zürich — — — 1928. E 2­528.— Stockholm — — — 2684.- 2682.50 Oslo 2600— • 2596.— Kopenhága — 2679.­— 1679.— Wien — — — — 1407.— 1407.— Budist — — — — — — — 1744­­744 Prv­a 296 a. 2SO1376 Belgrad — — —• — s-——. — 175.— 175.— 7

Next