Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-28 / 194. szám

14 kével rendelkezett. Ahol egy átlagos hőstenor félni kezd, ő ott kezdte magát jól érezni. Boldog volt, ha egy előadás folyamán 10—15 C-t vagy Des-t produkálhatott. Az olasz hangóriásokon kívül a bel canto néhány igazi nagymesteréhez is volt szeren­csénk. Ezek között a legkimagaslóbb művészetet nyújtották Stagno Roberto, Bellincroni Gemma férje, 56 éves korában még a legfiatalosabb, leghe­vesebb Turrido, az olasz színpad legnagyobb lírai tenoristája Alessandro Bonci és végül a tenoristák királya Enrico Caruso A világhírű, zenetörténelmi nevezetességű te­rorista egyetlen egyszer, 1907 október 2-án énekelt Budapesten. Azóta az egész világba híre ment, mennyire megbukott ennél a vendégszereplésnél a budapesti közönség. Ennek a nevezetes estnek az autentikus története a következő: A budapesti zenebarátok nagyon jól tudták, hogy Caruso a világ legelső tenoristája. De ők a legelső tenoristának azt hitték, akinek a legnagyobb, legerősebb, legmagasabb hangja van. Felcsigázta a várakozást még az a körülmény is, hogy a művész 10.000 forint fellépti díjat kötött ki , amihez még csak megközelítő honoráriumot Budapesten soha művész nem kapott — és hogy az Operaház igazga­tósága a helyárakat a tiszteletdíj arányában a ren­des árak húszszorosára emelte fel. Aida volt hir­detve. Az előadás napján a közönség a reggeli la­pokban olvasta, hogy a mi nagyszerű Aidánk, Vasquez grófnő megbetegedett és helyette egy másik, különben derék énekesnője a színháznak fog fel­lépni. Ez már lehangolólag hatott. Türelmetle­n­n várjuk a „Celesta Aidát", Caruso a románcot csoda­szépen, a legfinomabb művészettel énekli, de a kö­zönség nagy része nyilván olyasmit várt, hogy Ca­ruso éneklés közben balkezével ötven kilós súlyokat fog emelgetni és jobbkezével borotválkozni fog. A románc után alig hangzott fel taps. A művész meg­haragudott. Hát nektek ordítani kell! Azért sem! A templomjelenetben „spórolt". A nagy bevonulási je­lenetben még jobban — Caruso megbukott. Felvo­nás közt a túlbölcsek, a kákán csomót keresők és a hazai tenoristák szították a tüzet. Ugy­e megmond­tam? És ezért kellett magának egy támlásszékért 30 forintot fizetni. Jön a Nílus-parti jelenet. A duettben a helyettesítő Aida nem bírja Radamest követni hanggal és lendülettel. De most fellép Amonasro és mintha egy sötét teremben ezer és ezer villanylány gyúlna ki. Caruso csak néhány szót mond: Tu Amonasro?! Tu il re?! és a zeneértő hallgató gon­dolatban térdreborul a fel nem ismert, jobban, most már felismert művészi nagyság előtt. A kétségbeesés­nek, a fájdalmas szenvedélynek ezt a kitörését, a je­lenet megrendítő megjátszását, a hang szépségét, fényét, nagyságát, az énekművészetnek ezt a tökélyét a szkeptikus hallgató nem is sejthette. Lenyűgözve és felemelve ültünk ott, illetve álltunk, mert a jelenet után, az egész nézőtér felugrott helyéről és a legszen­vedélyesebb ovációval igyekeztünk jóvátenni amit két felvonáson át elmulasztottunk. Caruso meg lehetett volna elégedve. Még­sem volt az, saját magával nem. Mert később, mikor Bécsben egy kárörvendő zene­művész közben szóba került a budapesti közönség kudarca, Caruso maga kijelentette: A budapestiek­nek igaza volt. Nagyon rosszul voltam diszponálva. Dr. Diósy Béla. • (Londoni újdonságok.) Az angol fővárosban ez idő szerint tizenegy nagy színház szünetel, de már erősen készülődnek az új szezonra. A Daly színház már kihozta első újdonságát, az amerikai Peggy-Annt, Herbert Fiedels librettóját, Richard Rodgers zenéjével. Angolosították a szövegkönyvet, de ügyet­lenül benne hagytak mindenféle telivér amerikai vonatkozást. Álomdarab: Peggy­ Ann, a kis cseléd­leány álmában gyönyörű karriert fut be, de ébre­dése után beéri szimpla vőlegényének szerelmével. Dorothy Dickson nagy sikert ért el a címszerepben.­­ A Globe-színház a jövő héten mutatja be Potifár feleségét, Edgar Middleton színművét. — A Siis Ma­jesty első nagy újdonságának címe: Oh, Kay. Ez is amerikai operett, Gyp Holton szövege és George Gershwin zenéje. A címben szójáték van, amennyi­ben az O. K. itt kétértelmű. Kay szerepét Gertrude Lawrence játssza, aki Amerikában kreálta a sze­repet.­­ Ugyancsak amerikai színdarab The Butter and Egg Man (A vaj és tojás ember). Ezt a Garrick színház mutatja be augusztus végén. — Francia eredetű a Fresh Fruit, amit nálunk Csibi címen ad­tak. A Court-színház nyitott vele augusztus 24-én. — A Duke of York is inkább bízik amerikai operett­ben. A „Körülrajongott csavargót" adják, és most már hivatalosan jelentik, hogy mrs. Hilton Philipi­son alsóházi tag régi színészneve alatt, mint missz Mabel Russell fel fog lépni, de csak a parlamenti szünet nyolc hetének tartamára. — Margaret Ken­nedy és Basil Dean, akik az Állandó nimfa drama­tizálásával tartós sikerre tettek szert, ősszel új da­rabjukat hozzák ki. Ennek címe: Come With Me (Jöjj velem.) — Margaret Bannerman, aki nagyon előkelő színésznő, enged az újkor áramlatának és rövid ideig kabaréban játszik. A Kutyánk című egyfelvonásosban lép fel. De augusztus 29-én már ismét négyfelvonásos színjátékban játszik. Har­wood: Aranyborjú című színdarabja ez, amellyel az új Sheffield Empire színházat nyitják meg. — A brightoni Palace színházban aug. 15-én lesz a Naughty Mrs. Gordon (A csintalan Gordonné­) pró­bapremierje. A szerzők: Rita (mrs. Desmond Humph­ries) és Norman Lee. — Angol operett a The Grass Widow (A szalmaözvegy). Laurie Wylie írta a szöveget, Vivian Ellis a zenét. A próbapremiert Bristolban tartják meg. Magyar filharmonikusok diadala Frankfurtban. A frankfurti napisajtó most­ érkezett tudósí­tá­sai a magyar kultúrának nagy diadaláról adnak számot. E diadal ezek szerint sokkal nagyobb, sem­mint az első hézagos táviratok közöltek. Ezúttal a magyar zene hódította meg a külföldi közönséget: magyar zeneszerzők, magyar zenekar, magyar kar­nagy, magyar művészek szereztek dicsőséget ha­zánknak. A Frankfurtban rendezett „Musik im Le­ben der Völker" nevű nemzetközi kiállítás volt e diadalok színtere. E kiállításon a magyar Filhar­monikusok páratlan sikert arattak a nemzetközi zenetornán. Megtörtént az, hogy bár első szereplé­sük a kiállítás utolsó hetére esett, második és har­madik hangversenyre is ott marasztották őket és mikor már mindenki telítve volt a nemzetközi muzsi­kától, lelkes közönség tömött sorai előtt elvitatha­tatlanul nagy diadalt arattak. De talán legjobban fogja azt a diadalt jellemezni az, hogyha szó szerin idézzük az egyik frankfurti vezető lap közleményét, amely a budapesti Filharmonikusok vendégszereplé­séről ad számot. „Rövidesen a „Musiksommer" befejezése előtt Magyarország is azon nemzetek sorába lépett, ame­lyek magával a muzsikával is részt kívánnak venni a kiállításon és nem elégedtek meg azzal, hogy pusz­tán külön kiállítási osztályon szerepeljenek. Zenei érdekeinek képviselésére Magyarország nem tudott volna jobb kiküldötteket rendelni, mint fővárosának elsőrangú, legjobb hagyományoktól vezetett zene­karát, amely a legközelebbi esztendőkben már 75 éves dicsőséges múltra fog visszatekinthetni. A bu­dapesti vendégek első hangversenye elejétől végig diadalmenet volt. A közönség lelkesedése már a német és a magyar himnuszok előadásával kezdő­dött. Érezte az ember már itt is hogy a tetszés nem a vendéglátó udvariassága volt vendégével szemben, hanem hogy­ a zenekar nemes hangzása és Dohnányi Ernő karnagy finom idegzésű vezetése a hallgató­tóságot az első pillanattól kezdve elragadta. Az este az első benyomásnak igazat adott. A zenekar kizá­rólag magyar szerzők szerzeményeinek előadásával egészen elsőrangú szereplést tanúsított. A muzsikát a hangok melegsége és azok nemes téltsége (főleg a vonóshangszereknél), lebilincselő zenei eredetiség és élénk, tüzes temperamentum jellemezték,"mely­'a' hallgatóság minden idegét magával rezegtette. Dohnányiban, a karnagyban, az általa vezé­nyelt művészek kiválóságai hatványozva vannak meg. Természetadta ősi zenei érzése egy kimondott mű­veit szellemtől áthatva a legmagasabb művészet­hez vezeti." A cikk kitér Hubay Jenőre, kinek III. hegedű­ versenyét Szentgyörgyi László játszotta, megemlé­kezve arról, hogy Hubayra a legkiválóbb hegedűmű­vészek egész nemzedéke hálásan tekint, mint mes­terére. Igen nagy elismeréssel nyilatkozik a lap Szentgyörgyi László teljesítményéről. Elragadtatás­sal ír Dohnányiról, mint zeneszerzőről, kinek Rura­lia Hungarica (Op. 32) suitejét adta elő a Filhar­monikusok zenekara. A cikk a következő szavakkal végződik: „Nagyszerű est volt, melyet nem lehet elfelejteni és a „Musiksommer" oly sikeres befejezéséhez nagyban hozzájárul". De ez csak egy cikk, mely ily nagyszerű kri­tikát ad. Az összes frankfurti lapok hasonlóan nyi­latkoznak, nemcsak az első, hanem a második és harmadik hangversenyről is, melyeken Liszt, Gold­mark, Erkel, Bartók, Kodály művei kerültek elő­adásra. Csodálatos, hogy mi, kiket legközelebbről érint a dolog, alig tudunk a frankfurti nagy diadal­ról. A magyar kultúra olyan diadaláról van szó, melyet állami szubvenció és külföldi propagandaalap nélkül értünk el. Reméljük, a magyar közönség nem fogja elmulasztani, hogy háláját kifejezésre juttassa azok előtt, kik ily diadalmasan törtek lándzsát a nemzetközi verseny porondján a magyar kultúra lobogója alatt.­­ * (Ibsen welszi nyelven.) A walesi Eisteddfod Pa­vilionban tízezer főnyi közönség előtt adták elő Ib­­­sen Trónkövetelők című drámáját welsh nyelven. [ Yr Ymhonk­yr a norvég színdarab welsh címe. Lord­­ Howard de Warden 1­őt­ "'issé-je lette lehel "v 'iz elő­adást, amelyet Theodore Komiszarjevszki rendezett. * (A csodamajom IV. kiadása.) Ráskai Fe­rencnek humoros regénye,­­4. csodamajom, most jelent meg IV. kiadásban. A „Tolnai regénytára" ad­ta ki.­­ * (Pénteken lesz az Elnémult harangok felújí­tása.) .Csütörtökre tervezte a Budai Színkör Rákosi és Malonyai színdarabjának felújítását. Csütörtök helyett azonban péntekre marad. Az előadást szom­baton megismétlik. A főbb szerepeket, a vendégsze­replő Molnár Aranka mellett, igazán válogatott jó erők játsszák. A pópának híres szerepét, Todorescut Szendó Endre játssza. Míg Simándyt Thuróczy Gyu­la, Ilalmy Margit, Hamvas Józsa, Faragó Sári, Ván­doryné, Pajor Ödön, Sík Rezső, Strekiny László játszanak még főbb szerepeket. PESTI HÍRLAP 1927. augusztus 28., vasárnap. Zsúfolt ház mellett nyitott a Magyar Színház. Zsúfolt h­áz mellett nyitotta meg kapuit szom­baton a Magyar Színház, a tavalyi szezon legna­gyobb sikerével, Alfred Neumann világhírű drámá­jával az Oroszországgal. A főszerepeket C­sor­­os, Törzs, Odry, Simonyi Mária játszották, a közönség szűnni nem akaró ovációja mellett. A hét valamennyi napján az Oroszország ke­rül színre. * (A Nemzeti Színház kapunyitása.) Csütörtökön, szeptember 1-én az Árva László király előadásával kezdi meg az idei szezonját a Nemzeti Színház. A megnyitó­ előadás főszerepeit Uray, Fáy Szeréna, Aczél Ilona, Környey Paula, Halmy Margit, Abonyi, Bartos, Hajdú József, Palágyi, Nagy Adorján, Bod­nár Jenő, Mihályffy Béla, Sugár, Almásy, Fehér Gyula, Pataky és Timár játsszák. Pénteken a Vén gazember, szombaton és jövő kedden a Te csak pi­pálj, Ladányi, vasárnap este a Kamaraszínház múlt szezonjának nagy sikere, a Húsvéti vakáció, hétfőn pedig a Hamlet szerepel az első hét műsorán. Ezekre az előadásokra a színház pénztára vasárnap reggel­től kezdve árusítja a jegyeket. A Vígszínház jövő hete Az Édenkert — Noszty. A Vígszínház jövő hetének műsorát is majd­nem teljesen a legfrissebb siker, Az Édenkert tölti be. A világhírű vígjátékot az ismert parádés szereposztásban hatszor adják. Csütörtökön A Noszty-fiú esete Tóth Marival, Mikszáth Kálmán és Harsányi Zsolt nagyszerű vígjátéka szerepel a műsoron. Ez lesz a népszerű újdonság 149-ik előadása. Az előadások nyolc órakor kezdődnek. „Az ügyvéd és a férje" a Belvárosi Szívbházban. A Belvárosi Színház a szeptember elején kez­dődő új színházi évet tavalyi legnagyobb sikerének, Berr és Verneuil vígjátékának, Az ügyvéd és a fér­jének felújításával kezdi meg. A rendkívül mulatsá­gos vígjáték, amelyet a múlt szezonban 75-ször ad­tak, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap este kerül szinre a színház legjobb szereposztásával, a főszerepekben Honthy Hannával, Makay Marginal, Delyvel, Sugárral és Gózonnal. Hétfőn, kedden és szerdán, valamint jövő vasárnap délután m­érsékelt helyárral a János bácsi színházat vesz, kerü­l színre, Rózsa­hegyivel, Kabossal, Honthy Hannával és Makay Margittal a főszerepekben. * („Játékszin.") a „La Fontaine Irodalmi Társa­ság" teljesen aktív irodalom­politikát kíván folytatni. E célból ,,Játékszín" cím alatt a „Vasúti és Hajózási Klub" megfelelően átalakított színpadán , az ősztől kezdve meghívott művészekkel és utóbb meghatáro­zott napokon szinielőadásokat tart. A társaság a mű­vészeti vezetést Paulini Bélára bízta, és kizárólag iro­dalmi értékű, e mellett természetesen megfelelő drá­mai hatású egyfelvonásokat mutat be. Ez a Játékszín nem lesz kísérleti színpad. Csak igazi írók és igazi művészek előtt nyílik meg a kapuja. Modern lesz és egyben finoman régies, magyar stílusú. Az lesz, amit a neve — ez a patinás, jó zamatú magyar szó — mond: Játékszin. 4 (Schlesinger Izsó és Lefkovics Kató mindenkit meghívnak) szerda este a Budapesti Színházba, a Schlesinger-fiú esete — Lefkovics Katóval 75-ik jubi­láris díszelőadására. Kabaré lesz a nézőtéren és a színpadon, virágcsata, fényképdobálás és ingyen buffet. Jegyek előre válthatók. * (Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örö­kös tagja), 1­0 éve­sen ál­ló színészképző tanfolyamára a beiratkozások megkezdődtek. A tanfolyam szep­tember 1-től júliusig tart. Kiképz és dráma, operette, film, tánc és ének. Beiratkozni d. u. 3­0-ig, Népszín­ház­ utca 22., II. 4. alatt lehet Telefon J. 331—05.

Next