Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
14 — Labdarugók halálos gépkocsiszerencsétlensp.gs. Orosházáról jelentik: Az orosházai MTK labdarugó csapat vasárnap délben 1 órakor Makóra rándult át a makói MTK-val vívandó mérkőzésre. A futballisták több autóval mentek át. Makón az egyik gépkocsi belezuhant az árokba, egy másik egy fának szaladt. Az utóbbi autó összetört, a bennülők könynrébb sérüléseket szenvedtek. Makóról visszajövet a togárzói őrház közelében az egyik gépkocsi kipuffogója lángot vetett. Az utána robogó másik autó ki akarta kerülni a lassító autót. Amikor csak pár lépés választotta el a két járművet, az első kocsiban ülők megdöbbenve látták, hogy a másik autóból egyik utas kiugrik. Az utast a rohanó kocsi elütötte. A szerencsétlenül járt férfiban Pusztay Imrét, az orosházai MTK titkárát ismerték fel. Pusztayval egyidőben a másik gépkocsiból is kiugrott egy férfi, aki nekiszaladt egy fának. Ez is súlyosan megsérült. Ez a szerencsétlen Vary Szabó Bálint labdarúgó volt. A két sebesültet autón az orosházai kórházba szállították. (A kórházban Pusztay meghalt, míg a másik súlyos sebesült hétfő reggelre visszanyerte eszméletét. A rendőrség megindította a nyomozást. — A Vezuv csöndesedik. Nápolyból jelentik: A A Vezuv-obszervatórium jelenti, hogy a tűzhányó működése csöndesedett. A lávatömegek a kráter fenekét majdnem felerészben kitöltötték és egyes helyeken az eredeti felszínnél tíz méterrel magasabbra emelkedtek. A kitörés legmagasabb fázisában a tűzhányó a lapilli köveket száz méter magasságra dobálta. Fogházra ítéltek egy francia képviselőt gépkocsigázolásért. Párizsból jelentik: A bloisi büntető bíróság három hónapi fogságra és ezer frank kártérítésre ítélte Chavagne képviselőt, aki gépkocsijával egy földmivest elgázolt és a gázolás után el akart menekülni. A büntetés végrehajtását a bíróság nem függesztette fel. Dr. Diósy Bála, valamint gyermekei Vlahovicné Diósy Edith és Ilona fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy k. Diósy Béláné szül. HANDEL BERTA a m. kir. operaház tiszteletbeli tagja a legszeretőbb hitves és anya f. hó 1-én megadással viselt hosszas szenvedés után visszaadta az Urnák nemes lelkét. Drága halottunk földi maradványait szerdán délelőtt 11 órakor fogjuk a rákoskeresztúri szr. temetőben örök nyugalomra helyezni-Budapest, 1927 augusztus hó. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. vala-A Magyar Kir. Operaház igazgatósága és mennyi tagja fájdalommal jelenti, hogy volt kiváló magánénekesnője, játékmestere és tiszteletbeli tagja , é. Dr. szül. HANDEL BERTA f. hó 1-én elhunyt. Temetése f. hó 3-án, szerdán délelőtt 11 órakor lesz a rákosi temetőben. • A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztviselői kara mély megilletődéssel tudatja, hogy Ruster Béla úr az intézet ügyvezető igazgatója szombaton, július 30-án, hosszas betegség után, elköltözött az élők sorából. A Megboldogult 45 éven át páratlan hűséggel, buzgó készséggel, kitartó lelkességgel állította tudását és tetterejét a takarékpénztár szolgálatába. Elmúlása mély gyászba borítja az intézetet, amely fáradhatatlan támaszát, és kartársait,, akik megértő feljebbvalójukat és barátjukat siratják az elköltözöttben. Az Elhunyt szerdán, azaz folyó hó 3-án délután 5 órakor fog a Kerepesi úti temető halottasházából az ugyanezen sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szentmise pénteken, azaz folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor fog a Szent István Bazilikában, amelynek gondnoka volt, megtartatni. Igaz kegyelettel és hálával fogjuk emlékét megőrizni. Budapest, 1927 augusztus hó 1. 11606 PESTI HIRLAP 1927. augusztus 2., kedd. SZÍNHÁZ és zene. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója Ma este díszelőadás keretében mutatja be a Beketow Cirkusz augusztusi új műsorát a Pesti Hirlap olvasóközönségének. Mint jelentettük, Labéró, izgalmas állathipnotizáló mutatványaival ezúttal is fellép. Vasárnap délutánra a Budai Színkör előadására árusítunk olcsó jegyeket. A falu rossza kerül színre, Rózsahegyi Kálmán felléptével. KEDD (aug. 7.) Beketow-cirkusz. Augusztusi, új műsor, Laborc állathypnotizőr felléptével. Kezdete 8-kor. VASÁRNAP (augusztus 7.) Budai Színkör. A falu rossza. Kezdete 3 órakor, értékben a Pesti Hirlap fő- és fiókkiadó-Vilmos Cár(járat 78., VIL, Erzsébet-OAfd 16000 korona) CÍM, ravatalaiV., körút 1., I Krisztina-körút 18., A Margit-körút AMELTET 5/b, ÍV Váci-utca So. VI, Andrássy-út 4., Újpest István-út l.ét Kispest, Kossuth-tér 11 számszín. . ««.a bonokat beszolgáltatniok, FILLÉR példányonként vásárlóknak igen Érvényes egy hónapig. Diósyné Handel Berta meghalt Fájdalmas gyász diktálja a nekrológ fekete sorait. Meghalt Diósyné Handel Berta, a magyar énekművészet egyik legnagyobb büszkesége. Súlyos, kínzó betegség vágta el eredményes, munkás életének fonalát, ugyanaz az alattomban élő szívbaj, amelynek csirái már két évtizede kikezdték szervezetét, arra kényszerítve a művészetének teljességében tündöklő asszonyt, hogy abbahagyja nagy sikerekkel ékes pályáját. Huszonöt évet töltött el az Operaház színpadán, változó rezsimek alatt negyedszázadon át szolgálta szívvel-lélekkel a művészetet, hatalmas szerepkört töltve be, amely a drámai mezzoszopránkulcs minden jelentős szerepét magába foglalta.. Itthon végezte tanulmányait, a Zeneakadémia jeles növendéke volt s már tanulóéveiben feltűnt Mahler Gusztávnak, aki föl is léptette a Walkür nevezetes budapesti bemutatóján, mint a rajnai sellők s a Walkürök egyikét. Eleinte, mint egész fiatal leány, Lipcsében működött, onnét szerződtette gróf Zichy Géza, az akkori intendáns, a magyar királyi operaház tagjai sorába. Félig lírai szerepben debütált, a Faust Margarétáját énekelte és egyéni csengésű, meleg, telt orgánumával, bensőséges énekével, színpadi lényének finom közvetlenségével" egy csapásra meghódította a közönség szívét. Csakhamar a súlyos, drámai szakban kezdték foglalkoztatni. Egyetlen idény alatt öt hősi szereppel készült el és lépett a nyilvánosság elé. Az első teljes Ring-ciklus során ő lett a Wagner-zenedrámák Brünhildája és Frickája. Ezeken a szerepeken kívül mint Erzsébet, Sába, Delila, Carmen és Amália aratott emlékezetes sikereket, de énekelte egyebek közt Jancsit is Humperdinck meseoperájában. Goldmark Hadifogoly című művének Criseisét ő kreálta nálunk és a nagy magyar mester kedvenc énekesnői közé tartozott. Külföldi szerződéssel kétszer is megkínálták, de családi viszonyai és a magyar zenekultúrával való belső lelki kapcsolatai itthon tartották. Hosszabb-rövidebb vendégföllépésekre utazott csak ki,több ízben Bécsbe, Berlinbe, Frankfurtba és más német városokba, ahol operai szerepléseken kívül, épugy mint itthon, filharmóniai koncerteken is föllépett s mint finom és előkelő stílusu dalénekesnőt is ünnepelték. Pályája kezdetén felesége lett Diósy Bélának, a kiváló zenekritikusnak és pedagógusnak s a kongeniális élettársak vállvetve dolgoztak a magyar zenekultúráért azután is, hogy Diósyné Handel Bertának meg kellett válnia az operaszinpadtól. Aktív működésének utolsó három esztendejében az Operaház ének- és játékmesternője volt s nyugdíjba vonulása után gróf Bánffy Miklós kormánybiztos előterjesztésére az Operaház tiszteleti tagjává nevezték ki. Az ő elhunytával most már egyedül Jeritza Mária viseli ezt a címet. Tanító-munkásság töltötte be életének utolsó szakaszát. Önzetlenül és lelkesen végezte hivatását, tehetségének kincseit, tudását, tapasztalatait, mély kultúráját szeretettel plántálta növendékeibe, akik kedves és meleg egyéniségének, kiváló emberségének kisugárzásával egész életükre gazdagodtak. Az egész magyar kulturilág osztatlan részvéte árad a sorstól kegyetlenül sújtott férje, dr. Diósy Béla, lapunk kiváló munkatársa és gyermekei felé, akik közül az egyik, Diósy Edith — maga is elsőrangú énekművésznő — külföldöt él és még idejében érkezett haza, hogy édesanyja haldoklásának szomorú tanúja legyen. Az utolsó hetekben, amikor a betegség elhatalmasodott szervezetén, orvosai rendeletére a Korányi-klinikán ápolták Diósynét. A gondos kezelés dacára komplikációk álltak be. A már-már gyógyuló szívbajhoz tüdőgyulladás járult, amelynek másodszori kitörése sejttette a véget. Az agónia küszöbén, öntudatának végső fellobbanásával otthonába kivánkozott, haza is szállították a menthetetlen haldoklót, hogy szeretteinek zokogása közben lehelje ki nemes lelkét. Temetése szerdán délelőtt lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. A halálesetről az Operaház is gyászjelentést ad ki és az igazgatóság képviselője koszorú letétele mellett fogja búcsúztatni elhunyt tiszteleti tagját. Lányi Viktor: Henry Bernstein a kezdő drámaírók helyzetéről. Párizs, julius. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A mai fiatal francia szerzők nagyon türelmetlenek. Máról-holnapra akarnak beérkezettek lenni és akiknek ez a gyors arriválás nem sikerül, azok támadják a színházdirektorokat, a kritikusokat, sőt nem kímélik meg az ismert drámaírókat sem, akiknek — szerintük !— sokkal nagyobb szerencséjük volt, mint tehetségük, drámaírói pályájuk kezdetén. A fiatal francia szerzők kritikája a párizsi színházdirektorokról jogos és igazságos. Kellő protekció nélkül ismeretlen szerző darabját párizsi színházaknál el sem olvassák, ha pedig hosszú küzködés és vajúdás után végre elfogadják előadásra az ismeretlen író színművét, akkor még mindig nem olyan biztos, hogy az színre is kerül. Elfogadott darab is éveken át hever a direktorok fiókjaiban, egyrészt azért, mert fél az ismeretlen szerző darabjának előadásával járó kockázatoktól, másrészt jónevű színésznőt és színészt, aki hajlandó egy ilyen színdarabban fellépni, nem is igen talál-ismeretlen szerző munkája pedig névtelen színészekkel — biztos bukás. De reménytelen a helyzet a fiatal szerzők szempontjából már azért is, mert a nívósabb párizsi színházaknak megvannak a maguk házi írói, akik mellett éveken át nem juthat szóhoz senki más. Tudva azt, hogy Párizsban a színházak, egy-egy szezonban, négy-öt darabnál alig mutatnak be többet, még az ismert drámaírók helyzete sem volna valami rózsás, ha nem lenne olyan jelentékeny a francia darabok exportja, amely bőségesen kárpótolja a már Párizsban beérkezett szerzőket. De mit csináljanak az ismeretlenek, a névtelenek, akik legfeljebb az avant-garde színpadokon juthatnak szóhoz, ami anyagi szempontból nagyon keveset jelent? És még azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy egy-egy ilyen avant-garde színpadon aratott siker felhívja reájuk a külföld figyelmét. Tudják a fiatal francia szerzők, hogy először Párizsban kell beérkezniök, csak azután kerülhetnek ki külföldre. Ez az út azonban nagyon hosszú ideig tart és ezért türelmetlenek ma a fiatal francia szerzők. Arra a vádjukra, hogy régebben könnyebb volt a helyzetük a kezdő drámaíróknak, most felel Henry Bernstein. — Harminc-harmincöt esztendővel ezelőtt — mondja Bernstein —, amikor az avant-garde színházaknak még a csírája sem volt meg, Párizsban egyetlen színházi direktort lehetett találni, aki a hozzá benyújtott színdarabokat, el is olvasta. Ez a direktor Antoine volt. A sajtó fiatal szerző darabjáról öt sorban számolt be és ezt az öt sort is csak óriási protekcióval lehetett elérni. Az én első darabomat, a La Marché-t, a kritika a szó teljes értelmében agyoncsapta. A Les Yeux bleus című színművemet felolvastam néhány írónak, akik egyhangúlag azt tanácsolták, hogy soha színházhoz be ne nyújtsam ezt a darabomat és egyébként se álmodozzam arról, hogy belőlem valaha is drámaíró lesz. Egy vagy két évvel később Antoine színháza bemutatta a La Marche-t és ugyancsak Antoine fogadta el a Les yeux bleus című darabomat is. Aztán Guitry kezébe került, a színdarab, aki vállalkozott a főszerep eljátszására. Döntő sikert aratott és az ő nagy sikere mellett vettek észre engem is. — Nem akarom, hogy a fiatal színpadi szerzők elveszítsék a kedvüket, de higgjék fel nekem, hogy kezdő drámaírónak a múltban is épen olyan nehéz, ha nem nehezebb! — volt a helyzete, mint amilyen most. Talán ismerik azt az anekdotát Lucien Guitryvel kapcsolatban, amikor egy fiatal színpadi szerző jelentkezett nála és arra kérte, hogy vállaljon szerepet egyik színdarabjában. — Lehetetlen, — felelte Guitry, — én már három évre előre teljesen le vagyok kötve. — Hát akkor csak azt mondja most, hogy jó-e a darabom, vagy rossz? — kérdezte az ifjú szerző. — Most rossz. Jónak csak három év múlva találhatom, — hangzott Guitry ítélete. Ez az anekdota elég világos feleletet ad arra, hogy milyen volt a kezdő drámírók helyzete a múltban. A fiatal francia szerzőknek tehát csak annyiban jogos a panaszuk, mint amennyire jogos volt az ismert drámaíróké, amikor még ismeretlenek voltak. * (A képviselőnő visszavágyik a színpadra.) Mrs. Hilton Philipson, az angol képviselőház tagja, aki Mabel Russell néven ünnepelt szubrett volt, többször kijelentette ugyan, hogy nem fog többé színpadon szerepelni, de most megint hire jár, hogy szerepet vállal. W. J. Locke „The Beloved Vagabond" (A körülrajongott csavargó) című színdarabjából operettet csináltak és ennek primadonnája lesz állítólag Mabel Russell. A librettót a nálunk is ismert Adrian Ross írta, a zenét Dudley Glass szerzette, aki az ausztráliai himnusz komponálásával tüntette ki magát. * (Színészi jubileum.) A Népligeti Színkör két öreg színésze, Simándi Zsigmond és felesége, S. Bácskai Julcsa, vasárnap tartják színészi működésüknek ötvenéves jubileumát. Az öreg színészpár ünneplésére a Népligeti Színkör vasárnap este fél hét órai kezdettel kabarét rendez, amelyen több fővárosi művész fog fellépni. * (A Budapesti szimfonikus zenekar) szombati hangversenyén a Margitszigeten Somogyi Olga, az ismert fiatal operaénekesnő működött közre, aki szárnyaló hangjával, csengő koloratúrájával, osztatlan sikert aratott. A zenekart Mártonffy József karnagy vezényelte. " (Feld Olga operaénekesnő) ötheti súlyos betegség után meggyógyult.