Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

16 PESTI HÍRLAP 1 r 1027. augusztus 7­, vasárnap. — Egy amerikai filmmágnás rejtélyes halála a Gépkocsijában. Párizsból jelentik: Los Angelesi je­lentés szerint Hamilton Manon filmmágnást holtan találták gépkocsijában. Mellette haldokolva feküdt leánya is. Gyanú támadt, hogy a leány gyilkolta meg az apját és a gyilkosság elkövetése után öngyilkos lett. — Új nyári ruhák a rendőröknek.­­A budapesti fő­kapitányság őrszemélyzete a napokban új, könnyű­ zubbo­nyokat és pantallókat kapott. Ezek az egyenruhák egészen könnyű­, finom gyapjúszövetből készültek és jóval értéke­sebbek, tetszősebbek a múlt évben kiadott ,nyári egyen­ruháknál. A nyári szövetruhák kiadásával, úgy látszik, véglegesen meghiúsult az a törekvés, hogy a rendőrök nyáron zsávoly vagy vászonruhával legyenek ellátva. Európában a rendőrök nyári egyenruhája egyébként min­denütt szintén neno vászon s legfeljebb csak súlyban kü­lönbözik a télitől.­­ Gyújtogató villámcsapások. Szombathelyről je­lentik: A péntekre virradó éjszakán Vas megye terü­letén átvonult viharban a villám Szombathelyen több­ször lecsapott, de kárt nem okozott. A vépi uradalomban a villámcsapás felgyújtott egy árpakazalt, a bogáti uradalomban egy cselédház kéményébe csapott bele, egy kocsist kivetett az ágyából, de nem sebesítette meg. Rum községben a villámcsapás felgyújtott két pajtát, amelyekben nagymennyiségű takarmány és gabona volt felhalmozva. Itt a tűz elszigetelését a folyton tartó vil­lámcsapás nehezítette meg. Rábatöttös községben szin­tén pajtát gyújtott fel a villám. Hasonló károkat jelentenek Geregye, Pecöl, Csénye községekből és a vármegye többi részéből is. — Halálozás, özv. Pillich Gyuláné Szendrey Ilona nyug. leányközépiskolai tanárnő szombaton 66 éves korá­ban Szegeden meghalt. Az elhunyt közel négy évtizeden át állott a felsőbb nőnevelés szolgálatában. Elhunytát egyetlen fián, Pillich Andráson, a Magyar Távirati Iroda hódmezővásárhelyi fiókja vezetőjén kívül kiterjedt ro­konság gyászolja. Id. Matkó Károly földbirtokos, városi képviselő pénteken váratlanul meghalt Kiskunhalason. Szombaton temették el nagy részvéttel a református temetőben. özv. lovag Posner Alfrédné szül. Bischits Ella, Karlsbadban július 25-én váratlanul elhunyt. Halálát egy régi pesti patricius család és előkelő baráti kör gyá­szolja. özvegy Ehrlich Józsefné ' született Hungerleider Eszter életének 81-ik évében július 28-án Kunhegyesen elhunyt.­­ A „Nagy Magyar Compass" 51-iki évfolya­mának első kötete Deila Vedella Mihály, az Osztrák-magyar bank ny. főtisztviselőjének szerkesztésében most jelent meg. A 708 oldalas mű nemcsak az összes magyarországi bankok, takarékpénztárak és szövet­kezeteket hozza az 1925 és 1926 évi mérlegekkel, ma­gyar és német nyelven, de gazdag tartalma felöleli még a minisztériumokat, a budapesti áru- és értéktőzsdét, Budapest főváros hivatalait, üzemeit és vagyonkimu­tatását stb. stb. A pénzügyi és kereskedelmi körök­nek ezen rég ismert kézikönyve a Compass kiadóhiva­talában (Alkotmány­ utca 20.) rendelhető­ meg. Ara 40 pengő. — Orvosi hirek. Dr. Barát Gizella fogorvos szabad­­­ságáról visszaérkezve, újból rendel. IV., Párisi-utca egy. ft. Dr. Salgó Bente bőrgyógyász-kozmetikus sza­badságáról visszaérkezett és rendelését ismét megkezdte. Vilmos császár­ ut 78., II. 5. Pesti Hirlap-palota. — Hegedűverseny Genfben. Két napig tartó nem­zetközi modern hegedűverseny folyt le Genfben, Tóth Já­nos világhírű magyar művész, hegedűmester részvételé­vel. Első nap 51 hegedű­ versenyzett. Tóth mester hege­dűje 32 darabot győzött le. Zsű­ribizottság 51 hegedűből kiválasztott 20 d­b. legkiválóbb példányt és a döntőver­senyre bocsátotta. Tóth mester hegedűje ebből is 6 da­rabot győzött le. Versenyen résztvettek: Amerika, Fran­cia-, Magyar-, Német-, Olasz-, Oroszország és Svájc leg­kiválóbb mesterei. A zsűribizottság értesítése alapján Tóth mestert a legelső versenyzők közé sorozta. — Dr. Ringer Jerva elme- és kedélybetegek gyógy­intézete, I., Lenkey-­i. Telefon: József 38.1—21. — Kossuk udvari fényképész utóda Komárominál 10 P 6 művészi lap. Kossuth Lajos­ utca 12. — Rozgonyi-lapok gyermekfelvételnél is 6 drb. 10 P. A Szent István hetében szenzációs árleszállítás lesz a Király­ utcai üzletekben, 300 különféle szakmájú ü­zlet dúsan felszerelt, legújabb árukészlettel, 1000-nél több, szebbnél-szebb kirakattal áll a tisztelt vásárlók rendelkezésére. Ezen kivételes árleszállításra már most felhívják a n. é. közönség figyelmét a Király-utcai ke­reskedők. — Olcsó árak csodákat művelnek! Ezt látjuk az Olcsó Maradékvásár és textilraktár, csak az udvarban, Király­ u. 32. Ahol napról-napra növekszik a tisztelt ve­vők száma, mert már 3 méter férfiöltönyszövet hozzávaló­val együtt 23.88 P-ért kapható. A világ legmodernebb rádió-adóállomása, amelyet most helyeztek üzembe Rómában. Az új római adót egylámpás készülékkel is jól lehet hallani egész Európában. Vértessy Sándor, a kormányzó kabinetirodájának új főnöke Hévizfürdőn. Mrs Eugene Overton, aki saját hajójával akarja körül­utazni az öt világrészt. Mrs Overton egyedül kormá­nyozza hajóját.­­ SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója Jövő héten, kedden ismét esedékes a Beketon­cirkusznak nagy díszelőadása. És jegyek válthatók a Budai Színkörnek valamennyi előadásához. Tehát a Marikához és a Vén bakancsos és fia a huszár­hoz is. Az előbbiben Somlay, az utóbbiban Rózsa­hegyi vendégszerepel. VASÁRNAP (augusztus 7.) Budai Szinkör. A falu rossza. Kezdete 3 órakor. KEDD (aug. 9.) Beketow-cirkusz. Augusztusi, új műsor, Laboró állathypnotizőr felléptével. Kezdete 8-kor. * ^^ ^ • 16000 korona) értékben a Pesti Hírlap fő- és fiókkiadó­*­­SUTI, hivatalai (V., Vilmos császár-út 78., VII., Erzsébet - körút 1., I., Krisztina-körút 133., II., Margit-körút AMELYET 5/b, VI., Andrássy­ út 1., Újpest, István-út 1. és Kispest, Kossuth-tér II. szám) színházjegy-, vala­mint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek, illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig betud. Előfzetőknek nem kell a bénákat beszolgáltatnak, FILLÉR példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig Egy öreg kritikus emlékeiből Tenoristák. A magas C lovagjai már sok bajt okoztak az Operaháznak. A legsúlyosabbat akkor, amikor nem voltak, vagy ha voltak és nem volt magas C-jük. A tenoristák egész különös teremtményei a jó Isten­nek. Emberek, mint mi és mégis félisteneknek tart­ják magukat. Átlag egy kvarttal énekelnek maga­sabban, mint a baritonisták és ezért háromszor annyi gázsit követelnek. Azonkívül abban a meg­győződésben élnek, hogy nekik nem kell játszani tudni, sőt magukra nézve még­ a finomabb énekmű­vészetet is feleslegesnek tartják, ők a stretta végén kirántják a kardot, kivágják a magas C-t és kardot és C-t, bádogot és rezet sétálni viszik a háttérből a rivaldáig, míg a szusz elfogy. A karzat ujjong, a tenorista, ha adakozó kedvében van, a kritikus és a többi jóizlésű ember bosszantására megismétli a strettát és ezért kapja­ esténkint egy törvényszéki bíró vagy középiskolai tanár évi fizetését. Ezt a te­norista természetesnek tartja, mert joga van hozzá, hogy ne tartozzék a magasabb észlények közé. Valami fiziológiai okának kell annak lenni, hogy a magas­­ lovagjai az intellektualitás tekintetéb­en, hogy is mondjam csak hogy a többiek ne legyenek megsértve, mert a jelenlevők, azok, akikről beszélni akarok, természetesen ki vannak véve,­­ hát in­kább egy régi anekdotával fogom ezt a dillemát megoldani. Az öreg bon motlról épen olyan híres, mint nagyszerű hegedüléséről az egész világon is­mert Helmenberger egy ízben kisebb művésztársa­sággal ült a bécsi Scheidl kávéházban és várta a háromnegyed hetet, amikor át kellett sietnie az Operaházba! A társaságban volt egy vidéki teno­rista is, aki vendégszereplésre volt meghiva. Ez a kitüntetés még önteltebbé tette a fiatal urat és a leg­egocentrikusabb ostobaságokat puffantotta el. Hel­mesberger egy ideig tűrte a korlátoltság orgiáját, végre megszólalt: — Kedves uram, hát igaz hogy ön tenorista, de úgy találom, hogy ön határozottan visszaél ez­zel a jogával. Lehet, hogy ez csak ráfogás, de két­ségkívül vox populi, különben Gobbi bátyánk évek­kel ezelőtt nem mutatta volna be nekem az Opera­ház egy ilyen­­ lovagját ezzel a szavakkal: Teno­rista — de okos ember. A magyar királyi operaháznak, egész sor nagyeszű, magas intelligenciájú tenoristája volt. A művész-tenorista. A régiek között a legkomolyabb, a legművé­szibb törekvésű, leguribb gondolkodású volt Pe­rotti Gyula. Északnémet származású porosz fél­junker volt, Julius Prott volt a polgári neve és olyan telivér hőstenor lett belőle, hogy az Alpeseken túl sem volt különb. Hat láb magas, szélesvállú ger­mán óriás, pezsgő olaszos temperamentummal, 50 éves korában még oly ruganyos, mint egy heidel­bergi diák. Orrcsiptetője mögött egy örökös huncut mosoly, ajkán mindenkivel szemben udvarias bók, kedvence volt az igazgatóknak, a kollegáknak, a közönségnek. Hangja csupa érc, csup fény, csupa szépség. A legjobb olasz hőstenorok dicséretére, akiket az utóbbi években hallottam csak azt tudom mondani: majdnem olyan, mint a fiatal Perotti. Pe­rotti művészi fiatalsága a 40-ik évén túl terjedt!" Született hős volt. Megjelenésben, hangban, a kife­jezés energiájában. Ha az Otello első felvonásában berontott a színpadra, hogy a Cassio-Rodrigo pár­baj által felkorbácsolt szenvedélyeket lehűtse, neki nem kellett kardját hüvelyéből kirántania; megjele­nésére, első mennydörgő szavára nemcsak a ciprusi népnek, a hallgatóknak is meghallt a vér ereikben. Fellépett Desdemona és a hős amorozóvá lett. De itt is hős maradt. Perotti nem tudott gyengéden zön­gicsélni. Szerelmi vallomása, mint lágy és meleg or­gonahang búgott végig a színpadon és a szíveken. Félelmetes volt híres „Sangue, sangue!" felkiáltása. Ezzel az egy akcentussal meg volt Desdemona sorsa­ ­ !

Next