Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-13 / 183. szám

1927. auglisztus 13. szombat. PESTI HIRLAP 3­ lás után ezt a hibát azonnal kijavították. A „Bremen" több, mint hat órán át maradt a levegőben. Először északi irányt vett, hogy a vihart elkerülje, ami sze­rencsésen sikerült is, azután Wittemberg, Potsdam, Stanken, Tempelhof, Brandenburg és Magdeburg irányában haladva visszatért Dessauba. (Copyright hy Pesti Hirlap and Hcarst Press.) Dessau, aug. 12. (A Pesti Hirlap tudósítójának telefonjelentése.) A „Bremen" repülőgép Dessau fö­lött jelentést dobott le, amelyben közli, hogy a motor és valamennyi alkatrész a pilóták legnagyobb meg­elégedésére kifogástalanul működik. Hasonlóan szól­nak a hírek az „Európá"-ról is, amely mintegy három órán­ keresztül repül egyhuzamban és pénteken még második próbátat is tett. Mindkét repülőgép csak egy részét vitte magával a tengerfölötti megterhelésnek, de mégis szinte feltűnő volt, hogy milyen gyorsan emelkedtek A „Bremen" óránként százhatvanöt, az E­urópa" átlag százötvenöt kilométeres sebességgel haladt, még­pedig azért, hogy a benzinfogyasztás mértékét összevetve, megállapítsák, hogy melyik az a sebesség, amely az üzemanyag leggazdaságosabb kihasználását lehetővé teszi. Most, már minden az időjárástól függ, mert ha szombaton este a légköri viszonyok kedvezőek, a pilóták teljesen készek az in­dulásra. — Ha Kohl kapitány nem is kerül elő hat hé­ten belül. — szólt a kapitány tréfálkozva a feleségé­hez,­­ Köhl Frigyesnének nem szabad tőle elválnia. Egész biztosan visszajövök és elmondom feleségem­nek, hogy hogyan izlett a tenger sós vize. Az óceáni repülők jókedvűen iparkodnak meg­nyugtatni feleségeiket Köhlnét ez idő szerint Sachsenberg igazgató látja vendégül Dessauban. Köhl­né teljesen megbízik urában, akárcsak Risztics­né, akinek amúgy is súlyos gondjai vannak, mert mindkét fiacskája szamárköhögést kapott, sőt az egyik tüdőgyulladáson esett keresztül. Riszticsné a következő kijelentést tette: — Amire az én uram vállalkozik, azt véghez is viszi. Edzard felesége is bizakodik, de attól tart, hogy az indulás az idegeit nagyon meg fogja viselni. Lát­szólag jókedvű, de az előkészületek szemmel látha­tóan aggasztják. — Ordítozni fogok — mondotta —, ha az uram felszáll. A pilóták feleségei közül különben eddig még egy sem ült azon a repülőgépen, amellyel férjük a nagy útra elindul. Knickerbocker: a fűt­áros üdvözlőtávirata ri­s­ztics Jánosh­oz. A székesfőváros csütörtöki tanácsülésén fel­merült az a terv, hogy Risztics Jánost a főváros üd­vözölje. Ennek a határozatnak megfelelően Folk­us­házij h. polgármester az alábbi táviratot küldötte el: Ilisztics János, Dessau, Junkerswerke. Budapest székesfőváros szülöttjét a székes­főváros közönsége nevében örömmel üdvözlöm abból az alkalomból, hogy a repülés időtartamá­nak világrekordját társával együtt megdöntötte, amely tettével a magyar névnek az egész világon oly nagy dicsőséget szerzett. Folkusházy s. k. h. polgármester. IH BW—n­ar­aai—— 1 FBBGWH—IMMYI— BI WMN­HI közben magasra rántotta a beteg lábát és aztán ugyanolyan görcsös hirtelenséggel csapta vissza a földre. Csanak tudniillik a jobb hátsó lábával csö­börbe hágott. Ez a hiba maradt rá örökségképen a betegségéből. Ő maga nem érezte ezt hibának, sőt még gőgösebben táncolt az udvaron, hadd lássák a nagyhasú almásszürkék is: milyen a nemesvérű ló! Csak az öreg kocsis az istállóajtóban mondta a pi­pája mellől: — De megcsúfolódtál, te szegény pára! Gigi meg veszekedetten mórikált előtte, föl-föl­ugrált hozzá, megpöndörödött a levegőben és min­denáron magára akarta terelni Csanak figyelmét. Ez végre megállt, lehajtotta hozzá a fejét, megszimman­totta a bolondos kis kutyát és mert jókedve volt, széjj­elhúzta az orrát, megmutatta hatalmas fogait és halkan nyihogott. Gigi ezt rögtön megértette és elragadtatásában újra meghempergett Csanak előtt a földön és bolondul csaholt, vakkantott. Ettől fogva Gigi ott aludt Csanak lábai előtt a jászol alatt és elvárhatatlan barátja lett a paripá­nak. Csanak azonban semmiképen nem viszonozta ezt a túláradó szeretetet, csak tudomásul vette és eltűrte. Talán azt gondolta, hogy az ő nemesi voltá­hoz nem is illik másféle viselkedés, de az is lehet, hogy kevésbe vette a kis kutyát. Azért Gigi Janikát is megszerette idővel. Ami­kor már szabadjára eresztették, megszokta, hogy déltájon megvárja Janikát, aki akkor jött haza az iskolából. Ahogy Gigi meglátta az utcasarkon be­forduló Janikát, karcsú teste kinyúlt teljes hosszá­ban és szinte repült kis gazdája felé. Azután a nya­kába ugrott és akárhányszor széjjelszórta a hóna alá szorított könyveit. És boldogan csaholt, alig lehe­tett lecsitítani, mert talán azt újságolta épen, ho­gyan kergette meg a szomszédék nagy, vörös kan­dúrját meg a szarkát, mely nagy szemtelenül ott csör­gött egész délelőtt a gazdasági udvar palánkján. Később m­ég arról is volt mit beszélnie, hogy regge­­­­lenként, amikor a lovász kilovagolt Csanakkal, ő is velük tartott és a határban nyulat riasztott föl a vetésben. Nyáron aztán különös foglalkozása támadt Gi­ginek. A nyitott istállóajtón bögölyök tolakodtak be, azokat fogdosta el, mert látta, hogy Csanak sokat szenved tőlük. Valamennyi ló nyugtalanul hesse­gette farka legyezőjével a nagy legyeket, bőrük megvonaglott a csipésektől és olykor nagyokat rúg­tak kínjukban. Csanak szinte toporzékolt haragjá­ban, amikor a lágyékára telepedett arcátlan vér­szívót nem tudta elkergetni. Gigi mérgeset vakkan­tott és föl-fölugrott, ha az imádott óriást szenvedni látta. Csanak meg hálásan nézett vissza a pöttömnyi jószágra, nyihogott is valamit. Talán ezt: — Ejnye, hiszen te egészen derék fickó vagy! Mire Gigi a maga nyelvén felelt és bizonyosan azt mondta: — Sose busulj cimbora, amig engem látsz! Majd segítek én a bajodon! De Csanakot már nagyon izgatta a sok csipős és az egyik bögöly ép a vékonyát csipte, ahova nem ért el a legyezőjével. Gigi meg oldalról sandítva, és azt módolta ki magában, hogyan kaphatná fo­gára azt a szemtelen legyet. És abban a pillanatban, amikor könnyű kis teste nekilendült az ugrásnak, Csanak hirtelen fölrántotta csöbörbehágó lábát, hogy izmai mozgatásával szabaduljon meg a kínzó csípéstől, de ahogy a görcs visszarántotta a lábát, Gigi a patája alá került. Gigi fájdalmas üvöltéssel borult föl, mert a rúgás ereje összetörte néhány csontját. Üvöltésébe nyöszörgő hangok vegyültek, szemrehányó siránko­zás, mintha csak azt mondta volna az imádott óriás­nak: — Hát így fizettél a szeretetemért, cimbora? Csanak meg, ahogy a lába valami puhát ért, meghökkent, az utána következő üvöltéstől meg szörnyű módon megijedt. — Ugyan mi történhetett? — gondolta és izga­tottan, táguló orrcimpákkal fordult hátra. Gigi ott kínlódott véresen a szalmán, nyöször­gése roppant fájdalmas volt. Csanak egész testében remegni kezdett és ki tudja, milyen érzésfolyamat ment végbe a büszke állatban, de hirtelen fölkapta a fejét és egy vad rántással elszakította a kötőfékét. Nagyokat horkantva állt ott. Feje le-lehajolt és megszimmantotta Gigit. Aztán ráfújt, mintha ez­zel segíthetne rajta. De Gigi csak nyöszörgött tovább és ettől a nyöszörgéstől Csanak remegő testét nehéz izzadtság verte ki. Megint fölvetette fejét, két szeme, mint két barna nap, izzott Úgy tetszett, mintha valami em­beri gondolat készülődött volna mögöttük. És akkor Csanak megint lehajolt Gigihez, vi­hogott egyet és hatalmas szökkenéssel kiugrott az is­tállóajtón. Az udvaron hatalmasat nyerített. Mintha va­lami trombita szólt volna riadóra! De se a kocsis, se a lovász i­­m volt a közelben, csak a szakácsnő dugta ki fejét a konyhából Csanak viharos nyerí­tésére. — Jézusmária! — kiáltotta. — Csanak kisza­badult! És föllármázta a házat. Janika apja csakhamar ott termett és Csanak mindjárt hozzája rúgtatott, azután az istálló felé iramodott, megint visszafordult és csak akkor nyu­godott meg teljesen, amikor látta, hogy a Janika apja követi. Ahogy az istállóba ért, persze, rögtön megér­tette, hogy mi történt. És mivel orvos volt, hamarosan segített is a megnyomorított kis Gigin. Csanak még tovább is ott állt, nézte az orvos munkáját és a teste remegett, szemében meg mérhe­tetlen szomorúság ült, amíg Gigi panaszos nyögé­seit, vonulását hallgatta. Busa feje lecsüggedt és most egy csöppet sem volt büszke, vagy gőgös. Olyan volt, mint akit az élet nyomorúsága megsuhtatott.­ ­ Pénteken kedvezőtlen Mékk­ási jelentettek az óceán felé. Dessau, aug. 12.­­(A Pesti Hírlap kiküldött tudó­sítójának telefonjelentése.) Ebben a pillanatban tel­jesen bizonytalan még, hogy az óceánrepülők szom­baton, az esti órákban startolhatnak-e. A hamburgi megfigyelőállomás legújabb jelentései szerint a ten­geren az erős szél miatt rendkívül rossz az időjárás és alig lehet remélni, hogy holnapra megváltozzék. Szombaton délben megvárják Hamburgból a legújabb jelentéseket és ha ezek beérkeznek, csak akkor hatá­rozzák el, hogy este hat és nyolc óra között elindít­ják-e a repülőgépeket. A start mindenesetre a kora esti órákban fog bekövetkezni, mert a lehűlés okozta nyugodtabb szélviszonyok a súlyosan megterhelt re­pülőgépek levegőbe emelkedését könnyebben lehetővé teszik. Risztics, a magyar pilóta, erősen bízik abban, hogy a nehéz vállalkozás sikerülni fog és erről a kö­vetkezőket mondotta: — Mindig az volt a jelszavam, hogy aki mer, as nyer. Remélem, hogy ezúttal is nyerni fogok. Szombaton mindkét repülőgép teljes személy­zettel több órás próbarepülést végzett, amelynek fo­lyamán Potsdamot és Berlint is érintették. Risztics meg van elégedve a próbarepülés eredményével és Köhl, aki a másik gépen repült, ugyanígy nyilatko­zott előttem. Benda Jenő: Egy lengyel repülőgép kényszer­leszállása Aasztridban. Bregenz, aug. 12. Tegnap este Schwarzach mel­lett kényszerleszállást volt kénytelen végrehajtani egy Varsóból jövő katonai repülőgép, amelyet egy százados vezetett. A repülőgép megsérült. A Keresztyén Unió konferenciája Kapi Béla püspök előadása. Az Európai Keresztyén Szövetségi Unió pén­teki napja párhuzamos előadásokkal kezdődött, melyeket a Zeneművészeti Főiskolán, illetve a Vi­gadó nagytermében tartottak. Az egyik helyen Blecher Frigyes német lelkész vezetésével, Jak­ubsky berlin-rötzenseei lelkész, Sneddon­­James skót lel­kész és báró Podmaniczky Pál, a másik gyűlésen pedig Nyáry Pál pécsi lelkész vesztésével dr. Tompa Arthur, dr. Wiesing Hermann német lelkész és Nagy István debreceni református lelkész tartottak előadást. Délután három órakor a Kálvin-téri reformá­tus templomban gyűlt össze a konferencia egész közönsége Úrvacsorára. Közel másfélezer főnyi tö­meg a legnagyobb csendben helyezkedett el. Majd az Európai Keresztyén Szövetségi Unió elnöke, Kelly James ment fel a szószékre és két zsoltár első két versének eléneklése után angol nyelven imát mondott, amelyet báró Podmaniczky németül és magyarul megismételt. Újabb kerének után Márk evangéliumának Krisztus Úrvacsorájáról szóló ré­szét olvasta fel Kelly elnök, azután pedig prédikált. Az úrvacsorai beszédet Modersohn Ernő német lel­kész mondotta. Ezután megkezdődön az ünnepség Urvacsoraosztás, az Úrvacsora! kiszolgáltató lel­készek a kenyeret és bort padról-padra osztották ki, öt óra után ért véget a szertartás. Este hét órakor kezdődött a konferencia nagy hangversenye a Városi Színházban. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök „Az egyházi ének 03 zene Isten szolgálatában" címmel adott elő. A püs­pök előadásában a többi között ezeket mondotta: — Nem az Isten nevének emlegetése adja meg az egyházi művészet vallásos jellegét, sem pedig bi­zonyos beidegzett formakultusz, hanem az, hogy a művész mennyire képes realizálni az isteni lénye­get, annak belső jelentése szerint. Ugyanígy a mű­vészi alkotás végső rendeltetése egyben az a szent áldozat, amellyel a szerző az örökkévalóság érté­keit gyarapítja. Az igazi nagy alkotók legfőbb mértéke, legbiztosabb értékmutatója az, mennyire képes megszabadulni a földi, a profán nehezékeitől és mennyire tudja kifejezni az anyagtalant, az idő-és térfelettvalót. A protestáns templomi énekek a vallásos élmény, szenvedések, megkísértetések mé­lyén születnek és művészi formájuk egészen elsőd­leges.­­ Ezeknek az egyszerű, igénytelen és mégis művészi értékű templomi énekeknek óriási jelentő­sége van a vallásos életben. Az énekköltő millió és millió ember az övét viszi­ a kezében, kiszélesíti az érzések skáláját, Istennel kapcsolja össze a földi embert. Luther azt írja az 1545-ben megjelent énekes­könyv előszavában: Romlott és dacos szívvel nem lehet szent éneket énekelni." Kapi püspök előadása után hangverseny kö­vetkezett. Szombaton az európai konferencia közönsége kirándul Esztergomba. Megtekintik Esztergomban a prim­ási palotát, a kriptát, majd délután szabad ég alatt nagygyűlés lesz, amelyen Hegedűs Lóránt. „A Biblia a nemzetek életében" címmel és Kroeker Jas­kab német lelkész, a német missziói szövetség elnö­ke „A Biblia az egyén életében" címmel mond be­szédet. Mi­­nisz­ter­tan A kormány tagjai pénteken délelőtt Vass Jó­zsef elnökletével minisztertanácsot tartottak, ame­lyen Walko és Csáky miniszterek, Schandl, Petry, Szabóky, báró Wimmersb­erg és Ángyán államtitká­rok vettek részt. A helyettes miniszterelnök tájé­koztatta a minisztertanácsot a drágaság leküzdése ügyében tett intézkedésekről, majd folyó ügyeket tárgyaltak.

Next