Pesti Hírlap, 1927. szeptember (49. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-07 / 202. szám

16­­-a—— M­OZI. Telefonbeszélgetés Lenkeffy Icával. Párizs, szeptember. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Tudják már otthon is, hiszen a Pesti Hírlap megírta, hogy a szép henketty Ica újra filmezik. Ez a hír bi­zonyára meglepte azokat, akik néhány év óta csak annyit hallottak Lenkeffy Icáról, aki időközben férj­hez ment dr. Manheim­ Lajos párizsi magyar bankár­hoz, hogy a párizsi társaságoknak ő az egyik leg­dédelgetettebb tagja és hogy örökre lemondott a szín­padról is és a filmezésről is. Ha Lenkeffy Icát az egy­kori pesti sikereire emlékeztették, amelyeket színpa­don és filmen egyformán aratott, Lenkeffy Ica csak mosolygott. Ha kérdezték, hogy sajnálja-e a rivalda fényét, a mozigyárak stúdióját, azt felelte: sajnálja. És ha kérdezték, hogy vágyik-e vissza, azt felelte: nem. Akik azonban közelebbről ismerték Lenkeffy Icát, tudták, hogy ez utóbbi kijelentése nem volt őszinte. Tudták, hogy Lenkeffy Icának a néma művészettel való szakítása nem egy egész életre szólott, tudták, hogy az utóbbi néhány év állandó viaskodás alatt telt el. Dr. Manheim Lajos bankár felesége és Lenkeffy Ica művésznő voltak az ellenfelek. A győztes Lenkeffy Ica lett. Hogy ez hogyan történt, ezt Lenkeffy Ica így mondta bele abba a párizsi telefonba, amely, Istennek hála, sokkal rosszabb, mint amilyen volt egykor a pesti s amely, valami boszorkányos módon, legalább az alatt az idő alatt, amíg Lenkeffy Icával beszélget­tem, egészen megszelídült. — Nem volt valami könnyű, az egy biztos — mondotta Lenkeffy Ica. — Különben maga úgyis tudja, hogy itt Párizsban idegen művésznőnek, külö­nösen a filmen, érvényesülni, milyen nehéz dolog. Dehát a fontos az, hogy mégis sikerült. — És a kedves férje ura, aki. . — Beleegyezett. — Boldog? — Nagyon — nagyon boldog vagyok — hallat­szott a telefonban Lenkeffy Ica hangja és bár nem láttam, de biztos vagyok abban, hogy a szívére tette a kezét, amikor ezeket a szavakat mondotta. — És ha megengedi, megkérdezem: egy-két film­szerep eljátszásáról van-e szó, vagy a filmművészethez való visszatérésről? — Visszatérés! Visszatérés! Állandó, örök frigy. Hűtlen voltam a művészethez és most alázatosan, engedelmesen visszatérek hozzá. Tudja, én most már nagyon megkomolyodtam és soha olyan komolyan nem vettem a művészetet, mint most. Azt is mond­hatnám, hogy most indulok el tulajdonképen a pá­lyámon ... — Az első film tehát ... — Az „Yvette", amely Maupassant novellájából készült, Cavalcanti rendezésében. Anyaszerepet ját­szom benne és.Agis . . .] n — És n­eki volt kellemetlen anyaszerep eljátszá­sára vállalkoznia? — Nem. Sokkal kellemetlenebb annak, aki a leányom szerepét játssza... — További programm? • — „A fehér egér" című színdarabból írt filmben vállaltam szerepet. Azt a szerepet játszom, amelyet a színdarabban Párizsban Spinelly, Budapesten pedig Makay Margit játszott. — Mikor kezdődnek a felvételek? — Két nap múlva Cannes-ban. Két hétig leszek ott lent. — A filmek premierjének színhelye? — Párizs. — További tervek? — Heltai Jenő ,,111 '-ese. Nagy szeretettel készü­lök reá. — Azután? — Azután Berlin következik. A szerződésem ér­telmében két film szerepét kell eljátszanom. — És Berlin után? — Még nem tudom... Talán Amerika! Sz. F. • (Az átlőtt szappanbuborék.) Lucien Bull, a párizsi Marey-intézet tanára, érdekes találmánnyal gyorsította a fényképező készülék működését. Még csak egészen rövid eseményeket tud új gépével meg­rögzíteni, de egy másodperc húszezred részében követik egymást a képek. Lefotografálja n ld. a sö­tétlövéstől ért szappanbuborék összeomlását. A kis lövedék behatol a külső burkon, amely 191111 -valami csodás gyógyerő hatása alatt ismét összezáródik. A golfiócska a zárt téren halad tovább, amikor aztán átüti a buborék túlsó falát is, a seb emésztve halad tova, és csak egy siralmas cseppecske marad meg a csillogó hólyag emléke gyanánt. A film vetítése lassító segítségével híven és szemléltetően adja vissza az egyes fázisokat. Az ultrarapid kinemato­gráfia kísérletei nagyszerű eredményekkel biztatnak Lenkeffy Ica legújabb szerepében az „Yvette" című filmben. 100 PESTI MIRLAP 1927. szeptember 7., szerda» Jetta Goudal: Fehér arany a Cecil B. de Mille stúdió büszkesége. Az amerikai kritika egyöntetűen az elragadtatás hangján ünne­pelte Jetta Goudalt, ezt az ízig-vérig szenvedélynőt és „big"-nek, 100%-osnak mondta, amit a Fehér aranyban produkál. Aki eddig még tagadta, hogy a mozivá­szon a művészi teljesítmény legnagyobb tökélyét képes nyújtani, itt kétségtelenül végleg „behódol". A Palace és Rádius csütörtöki premierjén még egy másik csemegével is szolgál. Megjelenik Várkonyi Mihály első szenzációs vígjáték-szerepében: A kecskék és a káposzta, amelyben egy bécsi szívspecialista szerepét alakítja utolérhetetlen kedvességgel. A „káposzta" szerepét a legkacérabb vígjáték-díva, Marie Prevost önmagát felülmúló charme-mal játssza, aki büszke szép magyar partnerére. Csütörtökön AVAGY SZÜRET Csütöriü­kön (WHAT PRICE GLORY) CORVIN UFA CAPITOL rox-b­ui * (Vetítő-sztrájk.) Chicagóban 350 mozit bezár­tak, vagyis az összes mozik 90 százalékában nem ját­szanak. Az igazgatók ugyanis kizárták a vetítő-szö­vetség tagjait. A sztrájk az orfeum-varietékben kez­dődött. A vetítők azt követelték, hogy öt ilyen varieté­ben két-két újabb operatőrt szerződtessenek, mert különben sztrájkolnak. Minthogy választottbírósági döntést nem lehetett elérni, az igazgatók elhatározták az általános kizárást. 25.000 alkalmazott, köztük 600 vetítő szünetel. * (Pandora szelencéje.) Wedekind drámája, amely csak hipermodern színpadokon tud megje­lenni, filmre kerül. A Pandora szelencéje filmváltoza­tában Fritz Kortner adja dr.­Schönt. * (Janet Gaynor.) Az új filmstárok közt karrier­jének gyorsasága és működésének sokoldalúsága te­kintetében első helyen van Janet Gaynor. Egy évvel ezelőtt fedezte fel Sheehan, a Fox főmanagere. Azóta játszott már egy ír peer leányát, adta a Hetedik mennyország francia midinettjét, volt már német halászasszony, volt hollandi lány a Peter Grimm hazatérése című filmben. Most a Két leány kerestetik című amerikai filmben egy amerikai gépírónőt alakít. FELELŐSSÉGÜNK TEVES TUDATÁBAN kijelentjük, hogy a Veszélyes pillanat, idényünk első, nagy verhetetlen világattrakc­ója. Teljes tisztelettel Décsi Mozgóképszínház igazgatósága. SML Jegyekről elővételben ajánlatos gondoskodni, MOSZ TÖRVÉNYKEZÉS. Rehabilitált ügyvéd. A Tábla felmentette dr. Nemes Károly ügyvédet a csalás vádja alól. A budapesti ítélőtábla Kecskés-tanácsa kedden tárgyalta Gunst Imre mérnök, a Kispesti Gyapjú­áru és Finom Textiláru Rt. egyik főrészvényese és igazga­ójának, valamint dr. Nemes Károly kis­pesti ügyvédnek a bűnügyét. Az igazgató és az ügyvéd ellen egy kassai ügyvéd felesége, dr. Kertész Antalné tett bűnvádi följelentést. A följelentés sze­rint az asszony 1924 októberében Budapestre jött félmilliárdos tőkéjét gyümölcsöztetni. Dr. Nemes Károly ügyvéddel tárgyalt, akinek az ajánlatára 450 millió koronát átadott Gunst Imrének, azzal, hogy ezt az összeget a textilgyár ingatlanára telek­könyvileg is betáblázzák Kertészné javára. Mielőtt azonban a telekkönyvi bekebelezés megtörténhetett volna, a textilgyár megbukott és az asszony elvesz­tette pénzét. A feljelentés szerint az igazga­ó és az ügyvéd csalást követtek el, mert a gyár már fize­ts­képtelen volt a tárgyalások idején, de előtte mégis olyan rózsás színben festették le a helyzetét, hogy átadta a százmilliókat, dr. Nemes Károly ügyvéd pedig elmulasztotta a telekkönyvi bekebelezést. A büntetőtörvényszék Mayer-tanácsa február elején napokon keresztül tárgyalta ezt a bűnügyet és a tárgyalás során nem egyszer vált viharossá a hangulat. A vádlottak ugyanis, amikor a terhelő tanúk vallomása elhangzott, azt igyekeztek bizonyí­tani, hogy ezeket a tanukat a kassai dr. Kertész An­talné és környezete befolyásolni igyekeztek. A tör­vényszék mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki a csalás bűntettében. Ezért dr. Nemes Károly ügy­védet egy évi és három hónapi börtönre, Gunst Imrét pedig egy évi börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék Gunst Imrénél a büntetést a vizsgálati fogsággal teljesen kitöltöttnek vette. Az ítélőtábla kedden Gunst Imre egy évi bör­tönbüntetését helybenhagyta, a dr. Nemes Károly ügyvédre vonatkozó első bírói ítéletet pedig megsem­misítette és az ügyvédet a vád alól fölmentette. A tábla ítélete teljesen rehabilitálja dr. Nemes Károly ügyvédet, amennyiben megállapította, hogy jóhisze­műséggel ajánlotta a gyárat, mert azt mindenki, köztük előkelő kereskedő­ cégek is hitelképesnek tar­tották és a kérdéses időben, sőt később is, a gyár részére nagy hiteleket nyújtottak. Megállapította a |áBl¥:Kaét­­­ís'^högy' tíff. 'tfefd­es KáMyriem kapott olyan okiratot, amelynek alapján a telekkönyvi be­­h­ebillést eszközölhmé 'jfferm­a. Végül a sértett Ker­tész Antal és neje vallomását a tábla nem tartja el­fogadhatónak, mert vallomásuk érdekeltségükön kí­vül a per egyéb adataival is megcáfolást nyert. A Rágalmazás! per egy „volt" szó kihagyása miatt. A büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa kedden tárgyalta Báró Lajos hírlapíró sajtórágalmazási pe­rét. A hírlapíró ellen Piroska János indított sajtó­pert, mert a múlt év decemberében a kunszentmik­lósi választásokkal kapcsolatban úgy írt róla, hogy „Piroska János, a csongrádi bombamerénylet egyik gyanúsítottja, akit kitoloncoltak a kerületből."­ Dr. Fábián Sándor védő kérte a valódiság bizonyítását. Arra nézve, hogy Piroska Jánost kitoloncolták a ke­rületből, kérte Héjjas Iván ellenjelöltjének, dr. Kele­men Kornélnak a kihallgatását. Hiteles másolatban becsatolta a törvényszék és az Ítélőtábla ítéletét a csongrádi bombamerénylet ügyében, amelyekből ki­derül, hogy Piroskáékat bizonyíték hiányában men­tette fel a bíróság. Dr. Baloghy Ernő, Piroska jogi képviselője ellenezte a valódiság bizonyítását, miután szerinte a vádlott azzal követett el hibát, hogy egy „volt" szócskát" kihagyott, mert ha azt írta volna, hogy Piroska János a csongrádi bombamerénylet gya­núsítottja volt, nem történt volna semmi baj. A tör­vényszék az indítványt elutasította, mert a vádlott a bizonyítás iránti kérelmével elkésett. Dr. Baloghy Ernő vádbeszédében a hírlapíró szigorú megbünteté­sét­ kérte, erkölcsi kártérítés címén pedig 10.000 pen­gő megítélését kívánta. — Nehéz az embernek a szót magába fojtani, — mondta védőbeszédében dr. Fábián Sándor, — amikor egy ember, akiről a királyi ügyész és a ki­rályi főügyész azt állítja, hogy tárgyi bizonyítékok szerint gyilkos, erkölcsi kártérítés címén tízezer pen­gőt kér azért, mert egy újságíró annyit írt róla, hog­y gyanúsított a bombamerényletben. A bíróság Báró Lajost bűnösnek mondta ki a rágalmazás vétségében és ezért száz pengő pénzbün­tetésre ítélte, az erkölcsi kártérítés iránti igénnyel pedig Piroska Jánost polgári perre utasította. A felek az ítélet ellen felebbeztek.­­ — Ellopták a saját árujukat. Sátoraljaújhelyről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A büntetőtörvény­szék Emődy-tanácsa most tárgyalta Jakubovics Sám­son és Enten Ignác bádogkereszturi kereskedők lo­pási ügyit. A két kereskedőtől évekkel ezelőtt két szekér textilárut koboztak el, mint amelyet a határon átcsempésztek és az eljárás­ befejezéséig az árut a községházára vitték. Néhány nappal később betörtek a községházára és a lefoglalt árut ellopták. A gyanú a lefoglalt áru tulajdonosára, Jakubovics Sámsonra irányult, mert a csendőrség szerint csakis neki áll­­z érdekében az árut elvinni. Le is tartóztatták, de mert nem volt ellene bizonyíték, a vizsgálóbíró szabad­lábra helyezte. Egy névtelen feljelentés alapján a múlt évben ismét elővették az ügyet és úgy Jakubp-

Next