Pesti Hírlap, 1927. szeptember (49. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-24 / 216. szám

1927- szeptember 24., szombat. PESTI HÍRLAP M­OZI. * (Chaplin — zsidó?) A Tharand testvérek, akik társas cégképen dolgoznak, és már Magyarországról is kedves dolgokat írtak, a brüsszeli Eventail-ban elmefuttatást közölnek Charlie Chaplinről. Fejtege­tik, hogy a híres mozistart­ összehasonlítják Shakes­peare-rel meg Moliére-rel, amennyiben ő is maga írja és játssza színdarabjait. Felettük is áll annyi­ban, hogy sok színész jobban játszotta Shakespearet és Moliéret, mint maguk a szerzők, de Chaplint sen­ki sem adhatja jobban Chaplinnél. — Bizonyos, hogy van benne teremtő erő, de eddig nem utaltak ennek az erőnek lényeges tényező­jére, — írják a Tharand-fiúk. — Amint mondják, Charlie Chaplin zsidó, francia vagy angol-e, nem lehet tudni. Atyja, aki elvégre tudhatja, azt állítja, Charlie Londonban született, de maga Charlie azt erősíti, hogy Fontaineblauban látta meg a napvilágot. N­a Londonban született, felteszem, hogy francia zsidó család sarja. Chaplin, vagy Chapelain, aligha­, nem szabad fordítása a héber hazen szónak, amely­­ zsinagógai pedellust jelent. Csak reszketve nyúlok ehhez a nyelvészeti feltevéshez, de akárhogy is van a dolog, zsidó. Tehetségének minden vonása zsidó jellegű, a humor, amely darabjaiból kitűnik, minden­képen a ghetto-irodalom bájával hasonlítható össze. Jérome és Jean Harar­d azt is bizonyítják, hogy az Aranymámor hőse alapjában véve egy zsidó ,slemil". És Tharandék kimondják a szentenciát, hogy Chaplin a fekete gorokkban és cilinderben is ott fogja a pálcikát, — a csodatevő pálcát, — Áron pálcáját. Látható, hogy Tharandék sokat tudnak és sok mindenre ráérnek. MŰSORA Feneketlen ingoványban, prédára éhes alligátorok közt játszódik le az utóbbi hónapok legizgalmasabb filmregénye: Az úristen madárkái. Hősnője Mary Pickford.­ ­ TÖRVÉNYKEZÉS. A balatonfüredi ügyvédgyűlés megkezdte az érdemleges munkát. Balatonfüred, szept. 23. (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) A balatonfüredi országos ügyvéd-vándorgyűlés ünnepélyes keretek között nyílt meg péntek délelőtt. Balatonfüredet fellobogózták ebből az alkalomból. Verőfényes, nyárias időben csoportosulnak az ügyvé­dek és hozzátartozóik a gyógyterem terraszán és vár­ják Séthy Antal igazságügyminiszteri államtitkárt, aki a vándorgyűlés védnökét, Pesthy Pál igazságügy­minisztert, képviseli. A megjelent előkelőségek sorá­ban ott volt dr. Marinovich Jenő főkapitány, Némethy Károly államtitkár, Körmendy Ékes Lajos veszprém­megyei, Gyömörey György zalamegyei főispánok, Bódy Zoltán zalamegyei alispán és sok más ismert személyiség. Séthy államtitkárt Balatonfüred veze­tősége részéről Kánó Dezső kormányfőtanácsos, ve­zérigazgató üdvözölte. Ezután megkezdődött a vándor­gyűlés első teljes ülése. Dr. Fittler Dezső társelnök utal a vándorgyűlések fontosságára. Dr. Dési Géza társelnök, országgyűlési képviselő emelkedett hangú ünnepi­­ beszédet mondott. — Mielőtt a jelen pillanat parancsolta munkát megkezdenők, — vezette be szavait, — emlékezzünk régiekről. Amikor az Országos Magyar Ügyvédszövet­ség utolsó országos gyűlését tartotta, akkor még a csonkítatlan Nagy-Magyarország ügyvédsége jelent azon meg. Azóta annyi minden elveszett. Millió és millió testvérünk, szent barátaink, hegyeink, folyóink és völgyeink. Amikor a magyar ügyvédség munkához kezd, emlékezzék meg erről lelkének egész melegével, szivének egész szeretetével, sóvárgásának teljességé­vel, hitének rendületlenségével és imájának szentsé­gével kérje az egek Urától, hogy adjon nekünk vissza mindent, ami elveszett, a régi határokat, a régi síro­kat és élőket, a régi magyar erkölcsöket. (A gyűlés­­tagjai a szónoknak ezeket a szavait állva hallgat­ták végig.) Ezután áttért Dési Géza az ügyvéd hivatásának méltatására. A genfi eseményekkel is foglalkozott és hangoztatta, hogy ott a politika jutott Sz­óhoz a jog helyett. Megemlékezett végül a Rothermere-akcióról és ismertette gróf Apponyi Albertnek genfi szereplé­sét. Hangoztatta, hogy ezek a magyar nemzet hivatott ügyvédei. Beszédje végén indítványozta, hogy mondja ki a vándorgyűlés, hogy e két nagy férfiút táviratilag üdvözölje és adjon ilyen módon .kifejezést a magyar ügyvédség elismerésének és szeretetének.­­ Dr. Király Ferenc ügyvezető­ titkár ismertette a vándorgyűlés előzményeit és napirendjét Fittler elnök üdvözlésére dr. Séthy Antal vá­laszolt. Az ügyvédség kérdését — mondta — az igazságügyi kormányzat ezidőszerint egyik legsúlyo­sabb problémájának tekinti, az ügyvédség kérdésével kapcsolatos tárgyalásokat élénk figyelemmel kíséri és örömmel fogadja mindazokat a javaslatokat, ame­lyek a közérdekkel összeegyeztethető módon segítenek a súlyos problémának a megoldásán. Dr. Fittler elnök indítványozta, hogy a vándor­gyűlés dr. Pripp Józsefet, dr. Szaly Jánost és dr. Pol­lák Illést díszelnökökké válassza meg. Bánó Dezső kormányfőtanácsos üdvözölte meleg szavakkal a vándorgyűlést. — Amidőn Magyarország­tól — mondotta — elrabolták úgyszólván összes für­dőit, kétszeresen fontos az új magyar fürdőügyet megteremteni és e nehéz munkánkban nagy szolgá­latot tett az ügyvédség, amidőn vándorgyűlését Ba­latonfüreden tartja. Ha talán nem tudjuk nyújtani azt a kulturális nívót, amilyet más városokban élvez­hettek volna, biztosítom önöket, hogy nagyobb szere­tettel és melegséggel sehol nem várhatták volna önöket. Dr. Schmidt Ferenc egyete­mi tanár üdvözölte, ezután a megjelenteket a balatonfüredi orvosok ne­vében. Megemlékezett Eötvös Károlyról, a Balatonnak hivatott védőjéről. Legyenek az ügyvédek, Eötvös Ká­roly utódai, hasonlóként védői a Balatonnak és adja Isten, hogy Eötvös Károly lelkesedése és fanatizmusa áthassa a vándorgyűlést, hogy a nagyközönség előtt ezt a pert a Balaton megnyerje. Dr. Papp József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, emelkedett ezután szólásra, akit a vándor­gyűlés felállva, percekig tartó tapssal köszöntött Hangsúlyozta, hogy 42 év óta munkálkodik az ügy­védi kar sorsának javításán­­és nagy elégtétele, hogy e hosszú időn keresztül kartársainak rokonérzését, bizalmát és szeretetét bírja. Kifejtette a liberális vi­lágban való haladás szükségességét és kiemelte, hogy a magyar ügyvédség, amelynek ezt elő kell mozdíta­nia, csak úgy teljesítheti hivatását, ha szabad és füg­getlen marad. Csak így teljesítheti közjogi kötelessé­geit, csak így védheti meg a polgárságnak nemcsak egyéni, hanem közszabadságait és közjogait is. — Egy régi rege szerint egy falu elsüllyedt a Ba­laton vizében, mert lakosai gonoszak voltak és a halászok holdvilágos éjeken most is hallják e bűnös lelkek imáját. Kívánom, — fejezte be beszédét, — hogy a mai vándorgyűléstől kezdve süllyedjen el a Balaton helyén minden torzsalkodás, minden gyűlöl­ködés és széthúzás, amely a magyart szétválasztja és nem egyesíti. Süllyedjenek a Balaton mélyére az ösz­szes felekezeti harcok, vallási küzdelmek és az összes fajbeli ellentétek és csak­ egy embert ismerjünk: a­ magyar embert, a becsületes magyar embert. (Lel­kes taps.) Szaly János főrendiházi tag, a pécsi kamara ki­küldöttje, szólalt fel ezután. Dr. Niamesky Mihály indítványára megválasz­tották elnökké dr. Fittler Dezsőt, társelnökökké pedig dr. Dési Gézát, dr. Dobay Gyulát, dr. Gröber Károlyt, dr. Jacobi Bélát, dr. Nyulá­szy Jánost, dr. Meszlényi Artúrt, dr. Waigandt Antalt, dr. Fekete Gyulát, dr. Markó Imrét, dr. Herr­ Ödönt, dr. Pistor Egont, d­­. Mayer Gyulát és dr. Kerényi Samut. Indítványozza, hogy a vándorgyűlés titkárává válasszák meg dr. Ki­rály Ferencet és dr. Popper Tódort. Az elnök indítványára a vándorgyűlés elhatá­rozta, hogy a kormányzóhoz hódoló táviratot intéz. Elhatározta a közgyűlés azt is, hogy üdvözlő táviratot intéz a magyar sajtó nesztorához, Rákosi Jenőhö­z. * Balatonfüredről a Pesti Hírlap a következő táv­iratot kapta: ,, Az Országos ügyvédszövetség vándorgyűlésé­nek 400 tagja hálásan köszöni a Pesti Hírlapnak a magyar ügyvédi kar iránt tanúsított figyelmét. Fittler Dezső üdv. tan., elnök. Király Ferenc főtitkár. — Gyilkolt, mert nem hagyták a himnuszt éne­kelni a kocsmában. Ez év márciusában Nagyková­cson, a Bayer-vendéglőben, egy fiatal kéményseprő­tanonc, Illik János, szívenszúrta a vendéglős fiát, Bayer Pétert, aki nyomban meghalt. A gyilkos ké­ményseprő ügyét pénteken tárgyalta a pestvidéki tör­vényszék. Illik János elmondta, hogy a kocsmában a himnuszt énekelte és nemzeti érzésében sértették meg, amikor megtiltották neki a további éneklést. — Magyar vagyok és Magyarországon min­denütt otthon érzem magam, ezért énekeltem a leg­szebb magyar fohászt, — mondotta védekezésében Illik János. — Amikor a sajnálatos szerencsétlenség megtörtént, valamennyien rámrohantak, ütni kezd­tek és csak a véletlennek köszönhettem, hogy élve hagytak. Kihallgatta a bíróság Pitz Antal községi bírót, aki elmondotta, hogy a kocsmában kártyázott, ami­kor két fiatalember a mellettük lévő asztalnál része­gen a himnuszt kezdte énekelni. — Odaszóltam nekik, hogy a himnusz nem a kocsmába való, hanem a templomba, — vallja a köz­ségi biró. — Ez volt a szerencsétlenség indítóoka. Ma is azt állítom, hogy a himnuszt csak a templom­ban szabad énekelni. A törvényszék Illik Jánost bűnösnek mondta ki halált okozó testi sértés bűntettében és ezért három­évi fegyházbüntetésre ítélte.­­ Munkanélküliség nem mentesít a házbérfizetés alól. Holländer Ármin háztulajdonostól szoba-konyhás lakást bérelt Bálint Sándor vasöntő. A bérlő már hóna­pok óta nem fizeti a bért, mire a háztulajdonos bérnem­fizetés címén felmondott. A tárgyaláson Bálint azzal vé­dekezett, hogy már hónapok óta munka nélkül van, te­hát hibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy nem tud bért fizetni, már­pedig menthető késedelem esetén felmondásnak nincs helye. A központi járásbíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a felmondást érvényesn­ek mondta ki. Bálint felebbezése folytán most foglalkozott az üggyel a törvényszék felebbezési tanácsa, amely az első bíróság ítéletét azzal a megokolással hagyta hely­ben, hogy a munkanélküliség mint a bérlő személyében rejlő ok, nem tekinthető oly körülménynek, amely a bér­fizetési késedelmet menthetővé tenné.­­ Hamis forgalimadó-bélyegek vannak, csak a hamisító hiányzik. Három évvel ezelőtt sok hamis forgalmiadó-bélyeget találtak az adóellenőrök. A rendőrség sokáig kutatott a hamisítók után és egy­szer előállították a főkapitányságra Klein József kereskedőt. Klein Józsefet le is tartóztatták és az ügy főtárgyalásra került. A bélyeghamisítással vádolt kereskedő a bíróság előtt azzal védekezett, hogy egy Berényi nevű ismerősének kétmillió koronát adott kölcsön, amelyre fedezetül 470 darab ötezerkoronás forgalmiadóbélyeget kapott. A kölcsönt nem kapta vissza, mire ő ismerősei körében el akarta adni a forgalmiadó-bélyegeket, amelyekről nem is tudta, hogy hamisítványok. Másnap az utcán a detektívek elfogták, a főkapitányságra kísérték, ahol egy óvat­lan pillanatban a bélyegeket a lépcsőházban eldobta, mert azt hitte, hogy azokat Berényi lopta. Amikor azután megtudta, hogy hamisítással vádolják, ön­ként megmutatta a detektíveknek azt a helyet, ahol a hamis bélyegeket eldobta. A törvényszék Klein Jó­zsefet bűnösnek mondta ki a bélyeghamisításban, ezért háromhónapi fogház- és kétszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla Harmath-tanácsa hétfőn foglalkozott az üggyel. Dr. Vetsey Gyula védő­beszéde után a tábla, megsemmisítve az elsőbíróság ítéletét, Klein Józsefet felmentette, azzal a megoko­lással, hogy a bélyeghamisíás vádja nem igazoló­dott be. A Pénzhamisításért elitélt házaspár, Dusnoki József dunapataji földmives és a felesége néhány hó­nappal ezelőtt ötven- és húszfilléreseket hamisított és azokat forgalomba hozták. A pénzhamisításra rájöt­tek és a büntetőtörvényszék Zakariás-tanácsa pénte­ken vonta őket felelősségre. Dusnoki elmondta, hogy egy pesti embernek adott szállást és ez tanította meg arra, hogyan lehet gipszöntvény útján hamis pénzt csinálni. Nehezen ment a munka, csak minden hu­szadik darab sikerült és összesen alig készített többet harminc darabnál. Az asszony tagadta, hogy a pénz­hamisításban bármi része lett volna. A törvényszék Dusnoki Józsefet négy- és félhónapi, a feleségét pedig egyhónapi fogházbüntetésre ítélte.­­ Reinitz Jakabot újból életfogytig tartó fogház­büntetésre ítélték. Sz­atmárról jelentik: A rablógyilkos­ságért életfogytig elítélt Reinitz Jakabot újra a bíróság elé állították, Rozmarin Jenő kereskedő megölése és ki­rablása miatt. A tárgyalás rendkívül izgalmas jelenetek­ben bővelkedik, ötszáz jegyet adtak ki, de a nagyterem­ben legalább hatszáz ember szorongott. Reinitz levágatta nagy szakállát, hogy a tanúk rá ne ismerjenek. Amikor az elnök megkérdezte Reinitztől, miért ítélték el élet­f­ooytigra, ez így válaszolt: — No, azt én is szeretném tudni. Amikor a vádlottat több tanú felismerte, hogy Roz­marinnal ő utazott együtt a kritikus napon, Reinitz ki­tárta a két karját: — Elnök úr, ezek a tanuk hamis tanúk és Rozma­rin Jenő apja fizeti ki őket abból a kétszázezer lejből, amit rajtam követel. Rozmarin Márkus öreg, alacsony kis ember, a meg­ölt kereskedő apja, a folyosón ráugrott Reinitz Jakabra, hogy megfojtsa, de a vad, erős Reinitz a földre lökte. Az őrök aztán bevezették őket a terembe. — Kívánja ön a vádlott megbüntetését? — kérdezte az elnök Rozmarin Márkustól. — Nem! — kiáltotta ez. — Ha tőlem függne, da­rabokra tépném. Hiába tagadott Reinitz Jakab. A bíróság ismét megállapította bűnösségét és újból elítélte életfogytig tartó fegyházra. — Autógázolásért három heti fogház. Szabó János gépkocsivezető a r­.ult évben a Belvárosban elütötte kocsi­jával Szénási Imre kereskedőt. A sérülések folytán a ke­reskedő hét hónapig beteg volt és nem sokkal később meg is h­alt. A gépkocsivezetőt pénteken vonta felelősségre a büntetőtörvényszék Kratzer-tanácsa. Szabó János azzal védekezett, hogy állandóan tülkölt, lassan is haladt, a ke­reskedő azonban váratlanul lépett az ő autója elé egy teherkocsi mögül. Dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár szakvéleménye szerint a kereskedő szívbajos volt, ez okozta a halált és nincs bizonyíték arra, hogy a halál összefüggésben lett volna a balesettel. Ugyanilyen véle­ményt terjesztett elő dr. Ötvös József, egészségügyi taná­csos, a másik törvényszéki orvos is. A bíróság Szabó Já­nost gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért három heti fogházra ítélte.­ k 17

Next