Pesti Hírlap, 1927. szeptember (49. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-24 / 216. szám
1927- szeptember 24., szombat. PESTI HÍRLAP MOZI. * (Chaplin — zsidó?) A Tharand testvérek, akik társas cégképen dolgoznak, és már Magyarországról is kedves dolgokat írtak, a brüsszeli Eventail-ban elmefuttatást közölnek Charlie Chaplinről. Fejtegetik, hogy a híres mozistart összehasonlítják Shakespeare-rel meg Moliére-rel, amennyiben ő is maga írja és játssza színdarabjait. Felettük is áll annyiban, hogy sok színész jobban játszotta Shakespearet és Moliéret, mint maguk a szerzők, de Chaplint senki sem adhatja jobban Chaplinnél. — Bizonyos, hogy van benne teremtő erő, de eddig nem utaltak ennek az erőnek lényeges tényezőjére, — írják a Tharand-fiúk. — Amint mondják, Charlie Chaplin zsidó, francia vagy angol-e, nem lehet tudni. Atyja, aki elvégre tudhatja, azt állítja, Charlie Londonban született, de maga Charlie azt erősíti, hogy Fontaineblauban látta meg a napvilágot. Na Londonban született, felteszem, hogy francia zsidó család sarja. Chaplin, vagy Chapelain, aligha, nem szabad fordítása a héber hazen szónak, amely zsinagógai pedellust jelent. Csak reszketve nyúlok ehhez a nyelvészeti feltevéshez, de akárhogy is van a dolog, zsidó. Tehetségének minden vonása zsidó jellegű, a humor, amely darabjaiból kitűnik, mindenképen a ghetto-irodalom bájával hasonlítható össze. Jérome és Jean Harard azt is bizonyítják, hogy az Aranymámor hőse alapjában véve egy zsidó ,slemil". És Tharandék kimondják a szentenciát, hogy Chaplin a fekete gorokkban és cilinderben is ott fogja a pálcikát, — a csodatevő pálcát, — Áron pálcáját. Látható, hogy Tharandék sokat tudnak és sok mindenre ráérnek. MŰSORA Feneketlen ingoványban, prédára éhes alligátorok közt játszódik le az utóbbi hónapok legizgalmasabb filmregénye: Az úristen madárkái. Hősnője Mary Pickford. TÖRVÉNYKEZÉS. A balatonfüredi ügyvédgyűlés megkezdte az érdemleges munkát. Balatonfüred, szept. 23. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A balatonfüredi országos ügyvéd-vándorgyűlés ünnepélyes keretek között nyílt meg péntek délelőtt. Balatonfüredet fellobogózták ebből az alkalomból. Verőfényes, nyárias időben csoportosulnak az ügyvédek és hozzátartozóik a gyógyterem terraszán és várják Séthy Antal igazságügyminiszteri államtitkárt, aki a vándorgyűlés védnökét, Pesthy Pál igazságügyminisztert, képviseli. A megjelent előkelőségek sorában ott volt dr. Marinovich Jenő főkapitány, Némethy Károly államtitkár, Körmendy Ékes Lajos veszprémmegyei, Gyömörey György zalamegyei főispánok, Bódy Zoltán zalamegyei alispán és sok más ismert személyiség. Séthy államtitkárt Balatonfüred vezetősége részéről Kánó Dezső kormányfőtanácsos, vezérigazgató üdvözölte. Ezután megkezdődött a vándorgyűlés első teljes ülése. Dr. Fittler Dezső társelnök utal a vándorgyűlések fontosságára. Dr. Dési Géza társelnök, országgyűlési képviselő emelkedett hangú ünnepi beszédet mondott. — Mielőtt a jelen pillanat parancsolta munkát megkezdenők, — vezette be szavait, — emlékezzünk régiekről. Amikor az Országos Magyar Ügyvédszövetség utolsó országos gyűlését tartotta, akkor még a csonkítatlan Nagy-Magyarország ügyvédsége jelent azon meg. Azóta annyi minden elveszett. Millió és millió testvérünk, szent barátaink, hegyeink, folyóink és völgyeink. Amikor a magyar ügyvédség munkához kezd, emlékezzék meg erről lelkének egész melegével, szivének egész szeretetével, sóvárgásának teljességével, hitének rendületlenségével és imájának szentségével kérje az egek Urától, hogy adjon nekünk vissza mindent, ami elveszett, a régi határokat, a régi sírokat és élőket, a régi magyar erkölcsöket. (A gyűléstagjai a szónoknak ezeket a szavait állva hallgatták végig.) Ezután áttért Dési Géza az ügyvéd hivatásának méltatására. A genfi eseményekkel is foglalkozott és hangoztatta, hogy ott a politika jutott Szóhoz a jog helyett. Megemlékezett végül a Rothermere-akcióról és ismertette gróf Apponyi Albertnek genfi szereplését. Hangoztatta, hogy ezek a magyar nemzet hivatott ügyvédei. Beszédje végén indítványozta, hogy mondja ki a vándorgyűlés, hogy e két nagy férfiút táviratilag üdvözölje és adjon ilyen módon .kifejezést a magyar ügyvédség elismerésének és szeretetének. Dr. Király Ferenc ügyvezető titkár ismertette a vándorgyűlés előzményeit és napirendjét Fittler elnök üdvözlésére dr. Séthy Antal válaszolt. Az ügyvédség kérdését — mondta — az igazságügyi kormányzat ezidőszerint egyik legsúlyosabb problémájának tekinti, az ügyvédség kérdésével kapcsolatos tárgyalásokat élénk figyelemmel kíséri és örömmel fogadja mindazokat a javaslatokat, amelyek a közérdekkel összeegyeztethető módon segítenek a súlyos problémának a megoldásán. Dr. Fittler elnök indítványozta, hogy a vándorgyűlés dr. Pripp Józsefet, dr. Szaly Jánost és dr. Pollák Illést díszelnökökké válassza meg. Bánó Dezső kormányfőtanácsos üdvözölte meleg szavakkal a vándorgyűlést. — Amidőn Magyarországtól — mondotta — elrabolták úgyszólván összes fürdőit, kétszeresen fontos az új magyar fürdőügyet megteremteni és e nehéz munkánkban nagy szolgálatot tett az ügyvédség, amidőn vándorgyűlését Balatonfüreden tartja. Ha talán nem tudjuk nyújtani azt a kulturális nívót, amilyet más városokban élvezhettek volna, biztosítom önöket, hogy nagyobb szeretettel és melegséggel sehol nem várhatták volna önöket. Dr. Schmidt Ferenc egyetemi tanár üdvözölte, ezután a megjelenteket a balatonfüredi orvosok nevében. Megemlékezett Eötvös Károlyról, a Balatonnak hivatott védőjéről. Legyenek az ügyvédek, Eötvös Károly utódai, hasonlóként védői a Balatonnak és adja Isten, hogy Eötvös Károly lelkesedése és fanatizmusa áthassa a vándorgyűlést, hogy a nagyközönség előtt ezt a pert a Balaton megnyerje. Dr. Papp József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, emelkedett ezután szólásra, akit a vándorgyűlés felállva, percekig tartó tapssal köszöntött Hangsúlyozta, hogy 42 év óta munkálkodik az ügyvédi kar sorsának javításánés nagy elégtétele, hogy e hosszú időn keresztül kartársainak rokonérzését, bizalmát és szeretetét bírja. Kifejtette a liberális világban való haladás szükségességét és kiemelte, hogy a magyar ügyvédség, amelynek ezt elő kell mozdítania, csak úgy teljesítheti hivatását, ha szabad és független marad. Csak így teljesítheti közjogi kötelességeit, csak így védheti meg a polgárságnak nemcsak egyéni, hanem közszabadságait és közjogait is. — Egy régi rege szerint egy falu elsüllyedt a Balaton vizében, mert lakosai gonoszak voltak és a halászok holdvilágos éjeken most is hallják e bűnös lelkek imáját. Kívánom, — fejezte be beszédét, — hogy a mai vándorgyűléstől kezdve süllyedjen el a Balaton helyén minden torzsalkodás, minden gyűlölködés és széthúzás, amely a magyart szétválasztja és nem egyesíti. Süllyedjenek a Balaton mélyére az öszszes felekezeti harcok, vallási küzdelmek és az összes fajbeli ellentétek és csak egy embert ismerjünk: a magyar embert, a becsületes magyar embert. (Lelkes taps.) Szaly János főrendiházi tag, a pécsi kamara kiküldöttje, szólalt fel ezután. Dr. Niamesky Mihály indítványára megválasztották elnökké dr. Fittler Dezsőt, társelnökökké pedig dr. Dési Gézát, dr. Dobay Gyulát, dr. Gröber Károlyt, dr. Jacobi Bélát, dr. Nyulászy Jánost, dr. Meszlényi Artúrt, dr. Waigandt Antalt, dr. Fekete Gyulát, dr. Markó Imrét, dr. Herr Ödönt, dr. Pistor Egont, d. Mayer Gyulát és dr. Kerényi Samut. Indítványozza, hogy a vándorgyűlés titkárává válasszák meg dr. Király Ferencet és dr. Popper Tódort. Az elnök indítványára a vándorgyűlés elhatározta, hogy a kormányzóhoz hódoló táviratot intéz. Elhatározta a közgyűlés azt is, hogy üdvözlő táviratot intéz a magyar sajtó nesztorához, Rákosi Jenőhöz. * Balatonfüredről a Pesti Hírlap a következő táviratot kapta: ,, Az Országos ügyvédszövetség vándorgyűlésének 400 tagja hálásan köszöni a Pesti Hírlapnak a magyar ügyvédi kar iránt tanúsított figyelmét. Fittler Dezső üdv. tan., elnök. Király Ferenc főtitkár. — Gyilkolt, mert nem hagyták a himnuszt énekelni a kocsmában. Ez év márciusában Nagykovácson, a Bayer-vendéglőben, egy fiatal kéményseprőtanonc, Illik János, szívenszúrta a vendéglős fiát, Bayer Pétert, aki nyomban meghalt. A gyilkos kéményseprő ügyét pénteken tárgyalta a pestvidéki törvényszék. Illik János elmondta, hogy a kocsmában a himnuszt énekelte és nemzeti érzésében sértették meg, amikor megtiltották neki a további éneklést. — Magyar vagyok és Magyarországon mindenütt otthon érzem magam, ezért énekeltem a legszebb magyar fohászt, — mondotta védekezésében Illik János. — Amikor a sajnálatos szerencsétlenség megtörtént, valamennyien rámrohantak, ütni kezdtek és csak a véletlennek köszönhettem, hogy élve hagytak. Kihallgatta a bíróság Pitz Antal községi bírót, aki elmondotta, hogy a kocsmában kártyázott, amikor két fiatalember a mellettük lévő asztalnál részegen a himnuszt kezdte énekelni. — Odaszóltam nekik, hogy a himnusz nem a kocsmába való, hanem a templomba, — vallja a községi biró. — Ez volt a szerencsétlenség indítóoka. Ma is azt állítom, hogy a himnuszt csak a templomban szabad énekelni. A törvényszék Illik Jánost bűnösnek mondta ki halált okozó testi sértés bűntettében és ezért háromévi fegyházbüntetésre ítélte. Munkanélküliség nem mentesít a házbérfizetés alól. Holländer Ármin háztulajdonostól szoba-konyhás lakást bérelt Bálint Sándor vasöntő. A bérlő már hónapok óta nem fizeti a bért, mire a háztulajdonos bérnemfizetés címén felmondott. A tárgyaláson Bálint azzal védekezett, hogy már hónapok óta munka nélkül van, tehát hibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy nem tud bért fizetni, márpedig menthető késedelem esetén felmondásnak nincs helye. A központi járásbíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a felmondást érvényesnek mondta ki. Bálint felebbezése folytán most foglalkozott az üggyel a törvényszék felebbezési tanácsa, amely az első bíróság ítéletét azzal a megokolással hagyta helyben, hogy a munkanélküliség mint a bérlő személyében rejlő ok, nem tekinthető oly körülménynek, amely a bérfizetési késedelmet menthetővé tenné. Hamis forgalimadó-bélyegek vannak, csak a hamisító hiányzik. Három évvel ezelőtt sok hamis forgalmiadó-bélyeget találtak az adóellenőrök. A rendőrség sokáig kutatott a hamisítók után és egyszer előállították a főkapitányságra Klein József kereskedőt. Klein Józsefet le is tartóztatták és az ügy főtárgyalásra került. A bélyeghamisítással vádolt kereskedő a bíróság előtt azzal védekezett, hogy egy Berényi nevű ismerősének kétmillió koronát adott kölcsön, amelyre fedezetül 470 darab ötezerkoronás forgalmiadóbélyeget kapott. A kölcsönt nem kapta vissza, mire ő ismerősei körében el akarta adni a forgalmiadó-bélyegeket, amelyekről nem is tudta, hogy hamisítványok. Másnap az utcán a detektívek elfogták, a főkapitányságra kísérték, ahol egy óvatlan pillanatban a bélyegeket a lépcsőházban eldobta, mert azt hitte, hogy azokat Berényi lopta. Amikor azután megtudta, hogy hamisítással vádolják, önként megmutatta a detektíveknek azt a helyet, ahol a hamis bélyegeket eldobta. A törvényszék Klein Józsefet bűnösnek mondta ki a bélyeghamisításban, ezért háromhónapi fogház- és kétszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla Harmath-tanácsa hétfőn foglalkozott az üggyel. Dr. Vetsey Gyula védőbeszéde után a tábla, megsemmisítve az elsőbíróság ítéletét, Klein Józsefet felmentette, azzal a megokolással, hogy a bélyeghamisíás vádja nem igazolódott be. A Pénzhamisításért elitélt házaspár, Dusnoki József dunapataji földmives és a felesége néhány hónappal ezelőtt ötven- és húszfilléreseket hamisított és azokat forgalomba hozták. A pénzhamisításra rájöttek és a büntetőtörvényszék Zakariás-tanácsa pénteken vonta őket felelősségre. Dusnoki elmondta, hogy egy pesti embernek adott szállást és ez tanította meg arra, hogyan lehet gipszöntvény útján hamis pénzt csinálni. Nehezen ment a munka, csak minden huszadik darab sikerült és összesen alig készített többet harminc darabnál. Az asszony tagadta, hogy a pénzhamisításban bármi része lett volna. A törvényszék Dusnoki Józsefet négy- és félhónapi, a feleségét pedig egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Reinitz Jakabot újból életfogytig tartó fogházbüntetésre ítélték. Szatmárról jelentik: A rablógyilkosságért életfogytig elítélt Reinitz Jakabot újra a bíróság elé állították, Rozmarin Jenő kereskedő megölése és kirablása miatt. A tárgyalás rendkívül izgalmas jelenetekben bővelkedik, ötszáz jegyet adtak ki, de a nagyteremben legalább hatszáz ember szorongott. Reinitz levágatta nagy szakállát, hogy a tanúk rá ne ismerjenek. Amikor az elnök megkérdezte Reinitztől, miért ítélték el életfooytigra, ez így válaszolt: — No, azt én is szeretném tudni. Amikor a vádlottat több tanú felismerte, hogy Rozmarinnal ő utazott együtt a kritikus napon, Reinitz kitárta a két karját: — Elnök úr, ezek a tanuk hamis tanúk és Rozmarin Jenő apja fizeti ki őket abból a kétszázezer lejből, amit rajtam követel. Rozmarin Márkus öreg, alacsony kis ember, a megölt kereskedő apja, a folyosón ráugrott Reinitz Jakabra, hogy megfojtsa, de a vad, erős Reinitz a földre lökte. Az őrök aztán bevezették őket a terembe. — Kívánja ön a vádlott megbüntetését? — kérdezte az elnök Rozmarin Márkustól. — Nem! — kiáltotta ez. — Ha tőlem függne, darabokra tépném. Hiába tagadott Reinitz Jakab. A bíróság ismét megállapította bűnösségét és újból elítélte életfogytig tartó fegyházra. — Autógázolásért három heti fogház. Szabó János gépkocsivezető a r.ult évben a Belvárosban elütötte kocsijával Szénási Imre kereskedőt. A sérülések folytán a kereskedő hét hónapig beteg volt és nem sokkal később meg is halt. A gépkocsivezetőt pénteken vonta felelősségre a büntetőtörvényszék Kratzer-tanácsa. Szabó János azzal védekezett, hogy állandóan tülkölt, lassan is haladt, a kereskedő azonban váratlanul lépett az ő autója elé egy teherkocsi mögül. Dr. Kenyeres Balázs egyetemi tanár szakvéleménye szerint a kereskedő szívbajos volt, ez okozta a halált és nincs bizonyíték arra, hogy a halál összefüggésben lett volna a balesettel. Ugyanilyen véleményt terjesztett elő dr. Ötvös József, egészségügyi tanácsos, a másik törvényszéki orvos is. A bíróság Szabó Jánost gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért három heti fogházra ítélte. k 17