Pesti Hírlap, 1927. október (49. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-12 / 231. szám

ó­ lalás mögött in ezt véltem i­t-n­­dezt­etni. A mos­tani határozat is ezáltal látszik befolyásoltnak lenni. Ami nem von le semmit jelentőségéből és erkölcsi értékéből, melyeknek esetleges győ­zelme azonban a gazdasági és szociálpolitika te­rén igen nagy változást jelentene az eddigi konzervatív irányzattal szemben. Elsősorban a mai angol gazdasági védelmi irányzattal való szakítást, az új szakszervezeti törvény eltör­lését és egy határozottabb lépést bizonyos szo­cializálási törekvések felé. Az angol munkás­párt nagy többsége reális politikát látszik kí­vánni és az elérhetőt nem akarja kockáztatni elérhetetlenekért, illetőleg nem akar segédkezet nyújtani antiszociális bolsevizmusnak. Akik gazdasági és szociálpolitikával hi­vatásszerűleg foglalkoznak és akik a gazdasági és szociális élet alakulatai iránt érdeklődnek, jól fogják tenni, ha figyelemmel kísérik, ami Angliában a közeljövőben végbe fog menni, arról nem is szólva, hogy az angoloktól mindig lehet tanulni. PPRTI MI «»I «P 1927. október 12., szerda. Hétfőn éjjel megismétlődött a földrengés és Schwadorf környékén nagy károkat okozott. Kedden délután Rómában is földrengés volt Hétfőn éjszaka megismétlődött a földrengés azon a rengési területen, amelyen szombaton este a földlökéseket először észlelték. Ezúttal komolyabb károkról is érkeztek jelentések, így Schwadorfban és ennek környékén a megújuló földlökések sok leá­sat lakhatatlanná tettek. Kedden délután Rómában is földrengés volt, amely keletről nyugat felé terjedt és tizenöt másod­percig tartott. A rengés fészke, római jelentés sze­rint, Róma közelében van, ez a földrengés tehát aligha áll összefüggésben az ausztriai rengési köz­pontból kiinduló földlökésekkel. Schwadorfban és környékén megismétlődtek a földlökések. Bécsből táviratozzák. Schwadorfban a földren­gés még mindig izgalomban tartja a lakosságot. Hét­főn éjszaka újabb, bár az eddigieknél gyengébb föld­lökéseket éreztek. A földrengés az épületek egész sorát lakhatatlanná tette, köztük nemcsak a régi kastélyt, hanem a Kántor és Pollak szövőtelep fő­lakóházépületét is, továbbá a csendőrségi épületet és a községházát A többi ház is több-kevesebb ron­gálódást szenvedett Bécs, okt. 11. A Schwadorf melletti Trautmanns­dorf község a földrengés következtében nagy kárt szenvedett. Sok épület nagyon megrongálódott, így a vár és a kocsigyár épülete is. A motorkerékpárok gyártása továbbra is folyik. Hétfőn éjfélkor földrengés volt Kaposvárott is. Kaposvár, okt. 11. Hétfőn éjfélkor Kaposvá­rott gyengébb földrengés volt. A földlökéseket halk morajlás kísérte. A földlökések kárt nem okoztak. Földrengés Rómában. Hóma, okt. 11. A földrengésjelző műszerek kedden délután óra 40 perckor keletről nyugat felé hullámszerűen terjedő 15 másodperces földlökést regisztráltak. A megrázkódást a lakosság is érezte, amely az utcára menekült. Azt hiszik, hogy a rengés fészke a közelben van, alkalmasint Avezzano környé­kén. Épületekben sehol sem esett kár. Háromhavi fogházra ítéltek egy oláhot, aki megölt egy magyar gazdát. Hogyan szolgáltatnak igazságot Erdélyben az oláh bírák a magyaroknak ? Ifc 4 Kolozs­várról jelentik: A szörény megyei Bálint községben Blaj Juan vásárosi román gazda a múlt évben hét késszúrással nyílt utcán meggyilkolta Ká­dár Sándor magyar gazdát, a vásárosi magyar te­lepesek vezető emberét. A vásárosi magyar telepesek­től ugyanis a román földreform szintén elvette né­hány holdnyi földjüket és azután román telepesek­nek juttatta. A magyar telepesek megbízásából Ká­dár éppen ebben az ügyben járt el a hatóságoknál. Blaj azonban radikálisan úgy vetett véget a vitának, hol eleszúr­ta a magyar gazdát. Bár a vizsgálat so­rán kiderült, hogy a román gazda készült a gyil­kosságra, mert a kést előre kiköszörülte mindkét oldalán, a lugosi törvényszék elfogadta Blajnak azt a védekezését, hogy csak jogos felháborodásában cselekedett, mert „a magyarok nem hagyják nyugton és békében a románokat" s mindössze három havi fogházra ítélte, de ezt is kitöltöttnek vette. Magyar kisebbségi körökben a feltűnően enyhe ítélet nagy megdöbbenést keltett, annyival is m­­­a gesztenyeazim­aju, s azalatt a Zsuzsa eltűnt a konyhából és én egyed­ül maradtam a közvitézzel, aki hirtelen, se szó, se beszéd, elém áll és szól: „Nem ismer meg engem?" Ránézek, megrémülök, megisme­rem Vattay Albertet, a férjem legjobb barátját. „Mi történt magára? — kérdeztem tőle. — Hogy kerül ide ilyenkor? A kaput már rég becsukták." Albert meg­ragadta a kezemet: „Bocsásson meg — szólt — esz­telen vakmerőségemért!" Végigmértem durva posz­tója és egyszerű ruháját. Elhatároztam, hogy ajtót mutatok neki. De Albert így szólt: „Én vagyok a maga egyetlen katonája. A szekrényben talán félre­tett a számomra valamit, amit odabenn az uraság is szívesen megenne? Maga az én szívem szakács­nője és én éhes vagyok" Nekem megtetszett a külö­nös helyzet, felkötöttem a Zsuzsa kötényét és a tűz­helyen vacsorát melegítettem az én közvitézemnek. Mindenféle jót adtam neki enni és halkan, titkosan beszélgettünk, hogy benn ne hallja az uraság. Úgy éreztem magam, mintha régi jó álmom valósult vol­na meg. Nem irigyeltem többé Zsuzsát. Magam vol­tam a világ legboldogabb, legegyszerűbb cselédje. — És? — Nincs tovább ... — mosolygott a gesztenye­barnahaj­u asszony, akinek az arca kissé kipirult a heves beszédtől. — Furcsa álom, — szólt révedezve a szalma­szőke — és hogy hasonlít az enyémre. A gesztenyeszính­aju rejtélyesen mosolygott: — Te . . . hátha nem is álom? Mire a szalmaszőke asszony szemében még paj­kosabb, még titokzatosabb mosoly szivárványa jelent meg és szólt: — Az élet . , , álom. A láthatatlan hajós. Regény. Irta­­ Lux Tetha. 17 ELSŐ RÉSZ. A gyermek. — Nem, — mondta keményen. — Először, már nem­ tudnék mit kezdeni az életemmel e gyerek nélkül, másodszor, meg vagyok róla győződve, hogy úgy a gyereknek, mint az anyának, ez a helyzet és elhelyezkedés válik előnyére. — Kfs az apa? — kérdezte a kapitány. — Az apa... — a molnár kis ideig hallga­tott. Azután folytatta. — Nem is hinnéd, mennyire kedvelem ezt a sze­rencsétlent. Nyugalmas, gondtalan életet biztosítot­tam számára. Meg van mindene. — Úgy látszik, csak a gyereke hiányzik, — mondta a kapitány. — Naponta láthatja. De akkor, amikor még mellette volt a gyereke, akkor is hiányzott valami az életéből. Ez egy boldogtalannak született ember. Intelligens, gondolkodó, elmélyülő. Tudatában van a saját maga szerencsétlenségének, de nem képes megállítani. Minden akaraterő hiányzik belőle. Egy ronggyá szakadt idegrendszer az egész ember, akit szerencsétlen sorsa bele­merített egy megállíthatat­lan szenvedélybe. — Még sok bajod lesz vele, — hallatszott a kapitány figyelmeztetése. A molnár bólintott. — Körülbelül. — Ez a mostani cselekedete amellett szól, hogy nem normális. Jó lesz reá vigyáznod, a saját biz­tonságod szempontjából. Az idő múlott, a fertályok egymás után pe­regtek le, elmúlt az egy óra, másfél óra és Lantoane nem tért vissza. A molnár türelmetlenül felállt. —­ Várj még, — szólt a kapitány. — Semmi esetre sem tanácsolom, hogy te magad próbál­ a borbéllyal beszélni. A látásod még jobban ingerelné. Csak hadd menjen Jancsó, az előbbi detektív én hadd szólítsa ő fel barátságosan a borbélyt a haza­térésre. A molnár intett. — Rendben van. Csak a gyerek miatt ag­gódom. A detektív elindult, de előbb egy rendőrtiszttel megbeszélte a tennivalókat, aki hat markás rendőr­rel, egy másik úton, a kocsma felé tartott. Szombat este volt és a Három csillag min­den asztala mellett munkások ültek. Most kapták ki fizetésüket és első útjuk ide vezetett. A borbély és társai hátul, az utolsó asztal mellett ültek és itt­­"Üt a borbély felesége is, kisirt szemmel, mig a kislány ölében feküdt és aludt. Az izgalmak, az ijedtség, azután az öröm, hogy az anyja karjába került, kifárasztotta és elaltatta. Jancsó egyenesen hozzájuk lépett. Köszönt. Az asztalos gyanút fogva, rámordult: — Ki az úr és mit akar? A detektív bemutatkozott és igy szólt: — Egy kis barátságos beszélgetésre lettem ide kiküldve. Minthogy pedig ez a beszélgetés csa­ládi ügyekre vonatkozik és egyedül a Lantos-házas­párt illeti, felkérem az urakat, hogy vonuljanak má­sik asztalhoz, vagy pedig, ami kívánatosabb volna, hagyják el ezt a helyiséget. — Eb ura fakó! •­— ütött az asztalra a kár­pitos. — Mi köze a rendőrségnek ehhez a családi ügyhöz és baráti összejövetelhez? — Ha kívánják, megmagyarázom, — felelt nyugodtan a detektív. — Lantosné asszony a rend­őrség védelmét kérte ki az ellen, hogy az ura az önök segítsége mellett Romániába szöktesse a kis­leányát. Az asztalos felugrott a helyéről. A féllábú ember csupa harag és sértődés volt. Hangosan, kiáltva beszélt, hogy mindenki hallotta a Három csillagban és mindenki odafigyelt. — Tiltakozunk az ellen, — hangsúlyozta és tagolta a szavakat, — hogy a rendőrség családi ügyekbe üsse az orrát! Ez a házaspár oda utazik kább, mert még élénk emlékezetben van a dévai tör­vényszék hasonló ítélete a hazai csángók esetében. Ott ugyanis néhány csángó telepest az agrárhatósá­gok papiroson visszahelyeztek jogtalanul elkobzott néhány hold földjük birtokába, amikor azonban a csángók kimentek a földet megmivelni, a román parasztok baltákkal, vasvillákkal támadták meg őket, néhányat súlyosan megsebesítettek, egyet pe­dig agyonvertek és a Marosba hajítottak. A dévai törvényszék annak idején megszüntette az eljárást a román parasztok ellen azon a címen, hogy a tette­sek nem voltak kinyomozhatók. Kisebbségi körökben hangoztatják, hogy ilyen enyhe ítéletek illuzóriussá teszik agrárügyekben minden eljárás esetleges eredményét, mert a" köny­nyen fanatizálható román parasztság ezekből az ítéletekből buzdítást meríthet hasonló „radikális" megoldásokra. A nagyszebeni hadbíróság egy évi börtönre ítélte a „lázadó" szülők vezetőjét. Kolozsvár, okt. 11. A nagyszebeni hadbíróság többnapos tárgyalás után most hozott ítéletet Mittel­huber Rezső és hetven társa, petrozsényi lakosok monstre „lázadási" perében. A vádlottak mind ma­gyar szülők és a pár azért indult meg ellenük mert ragaszkodtak ahhoz, hogy gyermekeik magyar fele­kezeti iskolába járjanak, a zsilvölgyi tanügyi fel­ügyelő azonban az idegen hangzású névvel bíró ta­nulókat mind átutalta a román állami iskolába Az érdekelt szülők erre Mittelhaber vezetésével a petro­zsényi városházára mentek két ízben is és a főjegy­zőtől anyanyelvi bizonyítványt kértek, hogy ennek alapján a magyar felekezeti iskolába írathassák gyer­mekeiket. A petrozsényi sziguranca-főnök a szülőknek a városházán való tömeges megjelenését „lázadás­szerű államellenes tüntetésnek" minősítette és ez ala­pon indult meg az eljárás. A nagyszebeni hadbíróság a hetven vádlott szülő közül hatvankilencet felmen­tett, mert nem találta lázadásnak azt, hogy anya­nyelvi bizonyítványt kértek a községi elöljáróságtól. E megállapítás ellenére Mittelhuber Rezsőt, mint a szülők vezetőjét, egyévi, Martin Henrik katholikus elemi iskolai i­gazgatót és Akuratin József polgári is­kolai igazgatót három-három havi börtönre ítélt, lázítás címén azért, mert arra biztatták a szülőket, hogy kérjék ki az anyanyelvi bizonyítványt. Pilsudszky Rómába készül. Varsó, okt. 11 (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Politikai körökben úgy tudják, hogy Pil­sudszki tábornagy Rómába készül, hogy a pápát, akivel régebbről baráti kötelékek fűzik össze, meg­látogassa. Nem lehetetlen, hogy Pilsudszki ez alka­lommal Mussolinit is felkeresi. Romániában fiadseregfőparancsnok méltó­­ságot szerezne át. Bukarest, ,okt. 11. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Rövid időn belül törvényjavaslat kerül a parlament elé a hadsereg főparancsnoki mé­tó ág szervezéséről. Tárgyalások folynak arról is, hogy a general-­sszimus és a régenstanács között milyen vi­szony legyen. Valószínű, hogy a régenstanácsot egy vagy két taggal kibővítik.

Next