Pesti Hírlap, 1927. november (49. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-05 / 251. szám
1927. november 5., szombat. PESTI HÍRLAP • KossuthéSól A nemzet fenséges ünnepe alkalmából, mikor ragyogó fényben újul meg minden magyar szivében a dicsőséges Vezér emlékezete, aki nemcsak Magyarország történetének legdicsőségesebb korszakát teremtette meg, de lángelméjével az egész világ elismerését, hódolatát megszerezte magának, a legműveltebb nemzetek rokonszenvét hazájának. Kossuth Lajos szobrának leleplezése alkalmából, a Pesti Hírlap külön melléklettel szolgál olvasóinak, amelynek nagyérdekű és kiváló értékű közleményei az ünnepségek halhatalan hősével foglalkoznak. Avatott, kitűnő tollak munkája minden sora e díszes mellékletnek, amelyből külön ki kell emelnünk Kossuth Lajos teljes életrajzát, amely a legújabb, legalaposabb kutatások nyomán készült és számos új, ismeretlen adatát is deríti föl ennek a nagyszerű, csodálatos életnek, amelyhez fogható kevés volt, az egész világhistóriában. Mellékletünkön kívül ugyancsak vasárnap megkezdjük a magyar emigráció története legválságosabb részének közlését. Mikor a szabadságharc kegyetlen letilrása után Kossuth és hős társai kénytelenek voltak hazájukat elhagyni, először is Törökország adott a bujdosóknak menedéket. Valóban menedéket és oltalmat is, mert Ausztria vad hajtóvadászatot indított a menekültek kézrekerítésére. E hiteles okmányokból, amelyeket annak idején a bécsi cs. és kir. udvari levéltár titkai közül, hosszú és fáradságos munka árán bányászott ki a Pesti Hirlap: tudja meg az olvasó, milyen elkeseredett, dühös harcot vitt véghez az osztrák kormány a Portával, hogy Kossuth Lajos és társai neki kiadassanak, úgyhogy a kérdésben már véres háború is volt kitörőben. A Porta azonban nem engedett, noha az osztrákokat az orosz diplomácia is támogatta, a szabadságharc lengyel résztvevőinek kiadatásáért. Anglia akkor is a magyar hazafiak pártjára állott és támogatta a szultánt abban a nemes elhatározásában, hogy a menekülteket ne adja kipribékeiknek. Ezekkel a lebilincselően érdekes közleményekkel a Pesti Hírlap ismét szaporítja ama históriai becsű leleplezéseinek sorát, amelyekkel eddig közönségét meglepte. Kétségtelen, hogy a legnagyobb várakozásnak is meg fog felelni ez a közlésünk, amely megkap a világot dérit a História e legbensőbb kulisszatitkára: milyen ádáz bosszúvággyal üldözte az osztrák önkényuralom Magyarország függetlenségének hőseit? Mécsem minltették Szabóky AB21 fős államtitkár maisflátusát. A Közigazgatási Bíróság döntése a váci petíció ügyében. — (érfi Andrássy fignla még nem tudoat, hogy föllép-e az új választáson. A mai nap politikai eseménye, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisítette Szabóky Alajos államtitkár mandátumát, kimondván, hogy a peticionálóknak több pontban sikerült a bizonyítás. Nem az első eset, amikor bírói ítélet bélyegzi meg a múlt évi ellenzékirtó választásokat. A legutolsó választások bebizonyították azt, hogy a ma érvényben levő választási törvény karikatúrája a parlamentarizmusnak, mert tágas teret nyit mindenféle hatósági erőszak előtt. A megsemmisített mandátumok pedig azt bizonyítják, hogy a kormány kortesei mohóságukban még azon a bőséges határon is túlmentek, amelyet a mai választási törvény eléjük szabott és olyan eszközökkel is erőltették a kormánypárti jelöltek győzelmét, amelyeket még a mai, egyébként nem túlságosan lelkiismeretes és körültekintő törvény is szigorú tilalom alá helyezett. A váci mandátum megsemmisítése mindenesetre megerősíti azoknak a véleményét, akik a legutolsó választásokon elítélték a kormány erőszakoskodását. Az pedig, hogy épen egy államtitkártól vették el a megbízólevelét, semmiesetre sem vtílik a kormány presztízsének az előnyére. A közigazgatási bíróság pénteken hirdette ki ítéletét Szabóky Alajos váci mandátuma ügyében, amelyet a kisebbségben maradt gróf Andráásy Gyula választói tudvalevőleg petícióval támadtak meg. A közigazgatási bíróság ítéletében Szabóky Alajos államtitkárnak a váci kerület országgyűlési képviselővé történt megválasztását érvénytelennek nyilvánította. Az ítélet nagy feltűnést keltett politikai körökben s a kormánypárt máris arra készül, hogy Szabóky Alajost ismét, fellépteti és új választáson fogja kiharcolni a győzelmét. A kormánypárt jelöltjével szemben az ellenzék is jelöltet állít, de Andrássy Gyula még nem határozott véglegesen, hogy föllép-e. A közigazgatási bíróság tárgyalásán Lampel Hugó tanácselnök elnökölt. A peticionálók nevében dr. Tömösváry Tivadar újból előterjesztette azokat a terrorisztikus eseteket, amelyeket a kihallgatott tanúvallomások igazoltak és hivatkozott a hivatalból történt visszaélések sorozatára, amelyek abszolút érvénytelenítési oknak tekintendők. A választók vagy Szabókyra szavazhattak, vagy egyáltalán nem szavazhattak. Tiltakozott az ellen, hogy Szabóky államtitkárt a bíróság személyesen kihallgassa. A mandátum védője, dr. Lányi Márton, tagadásba vette a panaszosok képviselője által felhozott lehetetlenségeket. Majd újból dr. Tömösváry Tivadar szólalt fel és tiltakozott az ellen, hogy Szabókyt kihallgassák, mert ő nem fogja beismerni, hogy tudomása van a választások alatt történt visszaélésekről. Hosszas tanácskozás után a bíróság kihirdette ítéletét. — A közigazgatási biróság — mondotta az elnök — helyt ad a panasznak és Szabóky Alajos államtitkárnak 1926. decemberben a váci kerület országgyűlési képviselővé történt megválasztását érvénytelennek nyilvánítja az 1925. évi XXVI. törvénycikk 61. szakasza alapján. Szabóky Alajost végrehajtás mellett kötelezi, hogy a panaszlók részére ügyvédjük, dr. Tömösváry Tivadar kezéhez 11.881 pengő és 62 fillér eljárási költséget tizenöt nap alatt fizessen meg. Tömösváry Tivadar ügyvéd munkadíját 10.400 pengőben, Lányi Márton ügyvéd munkadíját 10.900 pengőben állvalátja meg a biróság meghatalmazóikkal szemben. Az ítéletet a közigazgatási biróság az országgyűlés elnökének és a feleknek kézbesíteni fogja. — A kihallgatott tanuk vallomása alapján — hangzott az indokolás — megállapítást nyert, hogy a Választás előtt Alsógödön azért, mert Szabóky Alajos itt nem tartott programmbeszédet és abból a célból, hogy az alsógödi választókat iű megismerhesse, disznótoros vacsorát rendeztek. A meghívó szövege szerint a vacsora ára félliter borral együtt 20.000 koronában volt feltüntetve, de az alsógödi községi kisbíró, aki a meghívót körözte, azt mondta: nem kell megfizetni a vacsorát, amelyen Szabóky Alajos is megjelenik. Szabóky Alajos megjelent a vacsorán és ott beszédet mondott. A vacsorán több mint százan vettek részt. A résztvevők jelentékeny része a vacsoráért nem fizetett, sőt adatok vannak, hogy aki a vacsorán és a boron felül mást is fogyasztott, ezt kifizette anélkül, hogy a vendéglős követelte volna a vacsora árát. E tényállás alapján nyilvánvaló az 1925. évi LC. törvénycikk 61. szakasza szerint, hogy a vacsora tiltott vitatásnak minősítendő. A vacsora meghaladta a szokásos társadalmi érintkezés kereteit. A 61. szakasz második bekezdése alapján olyannak kell tekinteni a vacsorát, mint amely a választók befolyásolására irányult. Az ilyen tiltott ellátás, fia azt a képviselő maga rendezte, vagy tudtával és beleegyezésével rendezték, a választás érvénytelenítését vonja maga után. Mivel nincs adat arra, hogy a kérdéses vacsorát Szabóky Alajos rendezte volna, így döntött kérdés csak az lehet, hogy a vacsora rendezése tudtával és beleegyezésével történt-e. Szabóky Alajos tudott arról, hogy a kérdéses vacsorát rendezték. Ez megállapítható abból, hogy a vacsora célja a választókkal való ismerkedés volt," de megállapítható abból is, hogy Szabóky a vacsorán megjelent és ott beszédet tartott. Ezzel szemben neki kellett volna felhozni oly tényeket, amelyekből okozatosan következtetni lehetett volna arra, hogy az ingyenes vacsoráról tudomása nem lehetett. Ezt Szabóky elmulasztotta, ezért meg kellett állapítani, hogy tudott a vacsora ingyenességéről. Mivel nem tiltakozott a tiltott vacsora rendezése ellen, sőt azon maga is részt vett, ebből a magatartásából arra kell következtetni, hogy a vacsorába beleegyezett. A közigazgatási bíróság Szabóky Alajos váci mandátumának megsemmisítésén kívül Szabóky Alajosnak országgyűlési képviselővé való választhatóságát azért nem függesztette fel, mert ehhez aktív cselekedet szükséges. Ez nem nyert bizonyítást, konkrét adat nem volt arra, hogy Szabóky Alajos rendezte volna a vacsorát. Az indokolás további folyamán kimondja, hogy a peticionálóknak az alsógödi vacsorán kívül egyéb pontokban is sikerült a bizonyítás, azonban a közigazgatási bíróság ezeknek a bizonyított panaszoknak mérlegelésével nem foglalkozott, mert az alsógödi ingyenvacsora elegendő ok volt Szabóky Alajos váci mandátumának megsemmisítésére. 3 mjmiytti@skr~,*t.v,w*Mimium mmmmmauaamaiammmmmmmmmmm Gróf Andrássy Gyula nyilatkozata. Gróf Andrássy Gyula, aki ez idő szerint tiszadobi kastélyában tartózkodik, a következőket mondotta a váci mandátum megsemmisítéséről: — Nagyon örülök a közigazgatási biróság döntésének. Amint az máskép nem is lehetett, az ítélet, bizonysága annak, hogy a bíróságot csak az igazság keresése vezeti és pártpolitikai szempontok nem befolyásolják. Ez a példa azt is bizonyítja, hogy még a mai nyílt választási rendszer mellett sem kell a választóknak attól tartani, hogy kárbavész minden választási küzdelem. Végső stádiumban a bíróság úgyis megvédi a választás tisztaságát és ezért mindenki szabadon gyakorolhatja szavazati jogát. Arról, hogy új választáson föllépek-e, egyelőre még nem határoztam. Mindenesetre megfontolásra int, hogy kitegyem-e magamat egy esetleges újabb hasonló választásnak. Véglegesen azonban csak azután fogok ebben a kérdésben határozni, ha visszatérek a fővárosba. A váci egységes párt újból Szabókyt jelöli. Vácról jelentik: A váci választókerület egységes pártja pénteken tartott ülésén elhatározta, hogy újból Szabóky Alajos államtitkárnak ajánlja fel a jelöltséget. Huber József pártelnök vezetésével szombaton küldöttség érkezik Budapestre, amely Szabókyval közli a párt állásfoglalását. A francia-szerb szerződést rövidesen aláírják. Párizs, nov. 4. (MT. I.) A francia lapok hangoztatják, hogy a francia-szerb szerződés már másfél év óta parafálva készen áll és csak Olaszország érzékenységének kímélése miatt halasztották el aláírását. A szerződés teljesen hasonló a francia-román szerződéshez. Néhány nappal ezelőtt a francia kormány hivatalosan tudomására hozta az olasz kormánynak, hogy a szerződést rövidesen alá fogják írni, hangsúlyozván, hogy ez az új szerződés semmiképen sem irányul Olaszország érdekei ellen. A Petit Parisien szerint a szerződés ünnepélyes aláírása a jugoszláv királyi pár párizsi látogatása alkalmával fog megtörténni. Ennek az időpontja még nincs meghatározva. Az Echo de Paris szerint a szerződéssel kapcsolatban megállapodás létesült a háború előtt Párizsban felvett szerb kölcsön kamatainak a fizetésére vonatkozóan. Eddig ugyanis a szerbek vonakodtak késedelmi kamatot arányban fizetni. A megegyezés ezt a kérdést is rendezi. Olasz vélemény a szerződésről. Róma, nov. 4. (A Pesti Hirlap Utisitójának távirata.) A Lavoro d'Italia vezércikkében franciajugoszláv baráti szerződés küszöbön álló aláírásával foglalkozik és megállapítja, hogy ennek az egyezménynek az aláírása kétségtelenné teszi, hogy Franciaország Jugoszláviát akarja megtenni Balkán-politikájának pillérévé. Ez azt is mutatja, kogy Franciaországnak milyen szándékai vannak Olaszország ellen. Olaszország nem akarja más hatalmak magatartását irányítani. Franciaország a Rajnavidéken tanúsított előzékenységével a földközi meniteli sakkjáték részére akarja biztosítani erejét, Jugoszlávia pedig az Alpokban és az Adria mentéin 111 készenlétben. Amikor ilyen politika folyik, akkor nem szabad megállapítani azt, hogy az Olasz Cosziggal való barátságos viszony összeegyezteti 16 ezzel az eljárással. Olaszország nem mondott le imagerhez való igényéről. Róma, nov. 4. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Popolo d'Italia hosszabb cikkben a Tanger-kérdéssel foglalkozik, azt a francia megállapítást, hogy Olaszország Marokkóról lemondva, Tangerhez való igényét is elvesztette, mesterkéltnek, önkényesnek és erőszakoltnak minősíti. A leghatásosabb bizonyíték az, hogy Anglia részt vett a statútumok szövegezésében, bár lemondott a marokkói kérdésben való közreműködésről. A cikk megállapítja, hogy a középtengeri hatalmak közül Olaszország a legjelentékenyebb és ezért teljes egyenjogúságra tarthat számot. Azt a hatalmat, amelynek rövidesen ötven millió lakosa lesz, nem szabad elhanyagolni a nagyhatalmak versenyében. , Az olasz és spanyol király tanácskozása a Tanger-kérdésről. London, nov. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Alfonz spanyol király Rómában az olasz királlyal tanácskozni fog a Tanger-kérdés végleges rendezéséről. A Rajnavidékig Öt tízezer főnyi megszáló csapatot visszavontak. Berlin, nov. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Rajnavidéken tervbe vett kiürítés megtörtént, a külföldi megszálló csapatoknak mintegy tízezer tagját visszavonták. A tisztek és altisztek családtagjai egyelőre még lakóhelyükön maradtak.