Pesti Hírlap, 1927. november (49. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-05 / 251. szám

1927. november 5., szombat. PESTI HÍRLAP • Kossuth­éS­ól A nemzet fenséges ünnepe alkalmából, mikor ragyogó fényben újul meg minden magyar szi­vében a dicsőséges Vezér emlékezete, aki nemcsak Magyarország történetének legdicsőségesebb kor­szakát teremtette meg, de lángelméjével az egész világ elismerését, hódolatát megszerezte magá­nak, a legműveltebb nemzetek rokonszenvét ha­zájának. Kossuth Lajos szobrának leleplezése al­kalmából, a Pesti Hírlap külön melléklettel szolgál olvasóinak, amelynek nagyérdekű és kiváló értékű közle­ményei az ünnepségek halhatalan hősével foglal­koznak. Avatott, kitűnő tollak munkája minden sora e díszes mellékletnek, amelyből külön ki kell emelnünk Kossuth Lajos teljes életrajzát, amely a legújabb, legalaposabb kutatások nyo­mán készült és számos új, ismeretlen adatát is deríti föl ennek a nagyszerű, csodálatos életnek, amelyhez fogható kevés volt, az egész világhistóriában. Mellékletünkön kívül ugyancsak vasárnap megkezdjük a magyar emigráció története legválsá­gosabb részének közlését. Mikor a szabadságharc kegyetlen letilrása után Kossuth és hős társai kénytelenek voltak­ ha­zájukat elhagyni, először is Törökország adott a bujdosóknak menedéket. Valóban menedéket és oltalmat is, mert Ausztria vad hajtóvadászatot indított a menekültek kézrekerítésére. E hiteles okmányokból, amelyeket annak idején a bécsi cs. és kir. udvari levéltár titkai közül, hosszú és fáradságos munka árán bányászott ki a Pesti H­irlap: tudja meg az olvasó, milyen elkeseredett, dühös harcot vitt véghez az osztrák kormány a Portával, hogy Kossuth Lajos és társai neki ki­adassanak, úgyh­ogy a kérdésben már véres háború is volt kitörőben. A Porta azonban nem engedett, noha az osztrákokat az orosz diplomácia is támogatta, a szabadságharc lengyel résztvevőinek kiadatásáért. Anglia akkor is a magyar hazafiak párt­jára állott és támogatta a szultánt abban a nemes elhatáro­zásában, hogy a menekülteket ne adja ki­­pri­békeiknek. Ezekkel a lebilincselően érdekes közlemé­nyekkel a Pesti H­írlap ismét szaporítja ama históriai becsű leleplezéseinek sorát, amelyekkel eddig közönségét meglepte. Kétségtelen­, hogy a legnagyobb várakozásnak is meg fog felelni ez a közlésünk, amely megkap a világot dérit a História e legbensőbb kulissza­titkára: milyen ádáz bosszúvággyal üldözte az osztrák önkényuralom Magyarország függetlenségének hőseit? Mécsem minltették Szabóky AB21 fős államtitkár m­aisflátu­­­sát. A Közigazga­tási Bíróság döntése a váci petíció ügyében. — (érfi Andrássy fignla még nem tudoat, hogy föllép-e az új választáson. A mai nap politikai eseménye, hogy a közigaz­gatási bíróság megsemmisítette Szabóky Alajos ál­lamtitkár mandátumát, kimondván, hogy a peticioná­lóknak több pontban sikerült a bizonyítás. Nem az első eset, amikor bírói ítélet bélyegzi meg a múlt évi ellenzékirtó választásokat. A legutolsó választások be­bizonyították azt, hogy a ma érvényben levő válasz­tási törvény karikatúrája a parlamentarizmusnak, mert tágas teret nyit mindenféle hatósági erőszak­­ előtt. A megsemmisített mandátumok pedig azt bizo­nyítják, hogy a kormány kortesei mohóságukban még azon a bőséges határon is túlmentek, amelyet a mai választási törvény eléjük szabott és olyan esz­közökkel is erőltették a kormánypárti jelöltek győzel­mét, amelyeket még a mai, egyébként nem túlságosan lelkiismeretes és körültekintő törvény is szigorú tila­lom alá helyezett. A váci mandátum megsemmisítése mindenesetre megerősíti azoknak a véleményét, akik a legutolsó választásokon elítélték a kormány erősza­koskodását. Az pedig, hogy épen egy államtitkártól vették el a megbízó­levelét, semmiesetre sem vtílik a kormány presztízsének az előnyére. A közigazgatási bíróság pénteken hirdette ki íté­letét Szabóky Alajos váci mandátuma ügyében, ame­lyet a kisebbségben maradt gróf Andráásy Gyula vá­lasztói tudvalevőleg petícióval támadtak meg. A köz­igazgatási bíróság ítéletében Szabóky Alajos államtit­kárnak a váci kerület országgyűlési képviselővé tör­tént megválasztását érvénytelennek nyilvánította. Az ítélet nagy feltűnést keltett politikai körökben s a kor­mánypárt máris arra készül, hogy Szabóky Alajost ismét, fellépteti és új választáson fogja kiharcolni a győzelmét. A kormánypárt jelöltjével szemben az ellenzék is jelöltet állít, de Andrássy Gyula még nem határozott véglegesen, hogy föllép-e. A közigazgatási bíróság tárgyalásán Lampel Hugó tanácselnök elnökölt. A peticionálók nevében dr. Tömösváry Tivadar újból előterjesztette azokat a ter­rorisztikus eseteket, amelyeket a kihallgatott tanú­vallomások igazoltak és hivatkozott a hivatalból tör­tént visszaélések sorozatára, amelyek abszolút ér­vénytelenítési oknak tekintendők. A választók vagy Szabókyra szavazhattak, vagy egyáltalán nem sza­vazhattak. Tiltakozott az ellen, hogy Szabóky állam­titkárt a bíróság személyesen kihallgassa. A mandátum védője, dr. Lányi Márton, taga­dásba vette a panaszosok képviselője által felhozott lehetetlenségeket. Majd újból dr. Tömösváry Tivadar szólalt fel és tiltakozott az ellen, hogy Szabókyt ki­hallgassák, mert ő nem fogja beismerni, hogy tudo­mása van a választások alatt történt visszaélésekről. Hosszas tanácskozás után a bíróság kihirdette ítéletét. — A k­özigazgatási biróság — mondotta az el­nök — helyt ad a panasznak és Szabóky Alajos ál­lamtitkárnak 1926. decemberben a váci kerü­let országgyűlési képviselővé történt megvá­lasztását érvénytelennek nyilvánítja az 1925. évi XXVI. törvénycikk 61. szakasza alapján. Szabóky Alajost végrehajtás mellett kötelezi, hogy a panaszlók részére ügyvédjük, dr. Tömösváry Tivadar kezéhez 11.881 pengő és 62 fillér eljárási költséget tizenöt nap alatt fizessen meg. Tömösváry Tivadar ügyvéd munkadíját 10.4­00 pengőben, Lányi Márton ügyvéd munkadíját 10.900 pengőben állva­látja meg a biróság meghatalmazóikkal szemben. Az­ ítéletet a közigazgatási biróság az országgyűlés elnökének és a feleknek kézbesíteni fogja. — A kihallgatott tanuk vallomása alapján — hangzott az indokolás — megállapítást nyert, hogy a Választás előtt Alsógödön azért, mert Szabóky Alajos itt nem tartott programmbeszédet és abból a célból, hogy az alsógödi választókat iű megismer­­­hesse, disznótoros vacsorát rendeztek. A meghívó szövege szerint a vacsora ára félliter borral együtt 20.000 koronában volt feltüntetve, de az alsógödi községi kisbíró, aki a meghívót körözte, azt mondta: nem kell megfizetni a vacsorát, amelyen Szabóky Alajos is megjelenik. Szabóky Alajos megjelent a vacsorán és ott beszédet mondott. A vacsorán több mint százan vettek részt. A résztvevők jelentékeny része a vacsoráért nem fizetett, sőt adatok vannak, hogy aki a vacsorán és a boron felül mást is fogyasztott, ezt kifizette anélkül, hogy a vendéglős köve­telte volna a vacsora árát.­­ E tényállás alapján nyilvánvaló az 1925. évi LC. törvénycikk 61. szakasza szerint, hogy a vacsora tiltott vitatásnak minősítendő. A vacsora meghaladta a szokásos társadalmi érintkezés kere­teit. A 61. szakasz második bekezdése alapján olyan­nak kell tekinteni a vacsorát, mint amely a válasz­tók befolyásolására irányult. Az ilyen tiltott ellátás, fia azt a képviselő maga rendezte, vagy tudtával és beleegyezésével rendezték, a választás érvénytelení­tését vonja maga után. Mivel nincs adat arra, hogy a kérdéses vacsorát Szabóky Alajos rendezte volna, így döntött kérdés csak az lehet, hogy a vacsora rendezése tudtával és beleegyezésével történt-e. Szabóky Alajos tudott arról, hogy a kérdéses vacsorát rendezték. Ez megállapítható abból, hogy a vacsora célja a választókkal való ismerkedés volt," de megállapítható abból is, hogy Szabóky a vacsorán megjelent és ott beszédet tartott. Ezzel szemben neki kellett volna felhozni oly tényeket, amelyekből okozatosan következtetni lehe­tett volna arra, hogy az ingyenes vacsoráról tudo­mása nem lehetett. Ezt Szabóky elmulasztotta, ezért meg kellett állapítani, hogy tudott a vacsora ingye­nességéről. Mivel nem tiltakozott a tiltott vacsora rendezése ellen, sőt az­on maga is részt vett, ebből a magatartásából arra kell következtetni, hogy a va­csorába beleegyezett. A közigazgatási bíróság Szabóky Alajos váci mandátumának megsemmisítésén kívül Szabóky Alajosnak országgyűlési képviselővé való választ­hatóságát azért nem függesztette fel, mert ehhez aktív cselekedet szükséges. Ez nem nyert bizonyítást, konkrét adat nem volt arra, hogy Szabóky Alajos rendezte volna a vacsorát. Az indokolás további folyamán kimondja, hogy a peticionálóknak az alsógödi vacsorán kívül egyéb pontokban is sikerült a bizonyítás, azonban a köz­igazgatási bíróság ezeknek a bizonyított panaszok­nak mérlegelésével nem foglalkozott, mert az alsó­gödi ingyenvacsora elegendő ok volt Szabóky Alajos váci mandátumának megsemmisítésére. 3 mjmiytti@skr~,*t.v,w*Mimi­­­um mmmmmauaamaiammmmmmmmmmm Gróf Andrássy Gyula nyilatkozata. Gróf Andrássy Gyula, aki ez idő szerint tisza­dobi kastélyában tartózkodik, a következőket mon­dotta a váci mandátum megsemmisítéséről: — Nagyon örülök a közigazgatási biróság dön­tésének. Amint az máskép nem is lehetett, az ítélet, bizonysága annak, hogy a bíróságot csak az igazság keresése vezeti és pártpolitikai szempontok nem befo­lyásolják. Ez a példa azt is bizonyítja, hogy még a mai nyílt választási rendszer mellett sem kell a vá­lasztóknak attól tartani, hogy kárbavész minden vá­lasztási küzdelem. Végső stádiumban a bíróság úgyis megvédi a választás tisztaságát és ezért mindenki szabadon gyakorolhatja szavazati jogát. Arról, hogy új választáson föllépek-e, egyelőre még nem ha­tároztam. Mindenesetre megfontolásra int, hogy ki­tegyem-e magamat egy esetleges újabb hasonló vá­lasztásnak. Véglegesen azonban csak azután fogok ebben a kérdésben határozni, ha visszatérek a fővá­rosba. A váci egységes párt újból Szabókyt jelöli. Vácról jelentik: A váci választókerület egységes pártja pénteken tartott ülésén elhatározta, hogy új­ból Szabóky Alajos államtitkárnak ajánlja fel a jelöltséget. Huber József pártelnök vezetésével szom­baton küldöttség érkezik Budapestre, amely Sza­bókyval közli a párt állásfoglalását. A francia-szerb szerződést rövidesen aláírják. Párizs, nov. 4. (M­T. I.) A francia lapok hangoz­tatják, hogy a francia-szerb szerződés már másfél év óta parafálva készen áll és csak Olaszország ér­zékenységének kímélése miatt halasztották el aláírá­sát. A szerződés teljesen hasonló a francia-román szerződéshez. Néhány nappal ezelőtt a francia kor­mány hivatalosan tudomására hozta az olasz kor­mánynak, hogy a szerződést rövidesen alá fogják írni, hangsúlyozván, hogy ez az új szerződés sem­miképen sem irányul Olaszország érdekei ellen. A Petit Parisien szerint a szerződés ünnepélyes alá­írása a jugoszláv királyi pár párizsi látogatása al­kalmával fog megtörténni. Ennek az időpontja még nincs meghatározva. Az Echo de Paris szerint a szerződéssel kapcsolatban megállapodás létesült a háború előtt Párizsban felvett szerb kölcsön ka­matainak a fizetésére vonatkozóan. Eddig ugyanis a szerbek vonakodtak késedelmi kamatot arányban fizetni. A megegyezés ezt a kérdést is rendezi. Olasz vélemény a szerződésről. Róma, nov. 4. (A Pesti Hirlap U­ti­­sitójának távirata.) A Lavoro d'Itali­a vezércikkében­­ francia­jugoszláv baráti szerződés küszöbön álló a­láírásával foglalkozik és megállapítja, hogy ennek az egyez­ménynek az aláírása kétségtelenné teszi, h­­ogy Fran­ciaország Jugoszláviát akarja megtenni B­alkán-poli­tikájának pillérévé. Ez azt is mutatja, ko­gy Francia­országnak milyen szándékai vannak Olaszország ellen. Olaszország nem akarja más hatalmak maga­tartását irányítani. Franciaország a Rajnavidéken tanúsított előzékenységével a földközi meniteli sakk­játék részére akarja biztosítani erejét, Jugoszlávia pedig az Alpokban és az Adria mentéi­n 111 készen­létben. Amikor ilyen politika folyik, akkor nem sza­bad megállapítani azt, hogy az Olasz Co­sziggal való barátságos viszony összeegyezteti 1­6 ezzel az el­járással. Olaszország nem mondott le imagerhez való igényéről. Róma, nov. 4. (A Pesti Hirlap tud­ósítójának­ távirata.) A Popolo d'Italia hosszabb cikkben a Tan­ger-kérdéssel foglalkozik, azt a francia megállapítást, hogy Olaszország Marokkóról lemondva, Tangerhez való igényét is elvesztette, mesterkéltnek, önkényes­nek és erőszakoltnak minősíti. A leghatásosabb bizo­nyíték az, hogy Anglia részt vett a statútumok szöve­gezésében, bár lemondott a marokkói kérdésben való közreműködésről. A cikk megállapítja, hogy a közép­tengeri hatalmak közül Olaszország a legjelentéke­nyebb és ezért teljes egyenjogúságra tarthat számot. Azt a hatalmat, amelynek rövidesen ötven millió la­kosa lesz, nem szabad elhanyagolni a nagyhatalmak versenyében. , Az olasz és spanyol király tanácskozása a Tanger-kérdésről. London, nov. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Alfonz spanyol király Rómában az olasz királlyal tanácskozni fog a Tanger-kérdés végleges rendezésé­ről. A Rajnavidékig Öt tízezer főnyi megszáló csapatot visszavontak. Berlin, nov. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Rajnavidéken tervbe vett kiürítés meg­történt, a külföldi megszálló csapatoknak mintegy tízezer tagját visszavonták. A tisztek és altisztek családtagjai egyelőre még lakóhelyükön maradtak.

Next