Pesti Hírlap, 1927. december (49. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-31 / 297. szám

1927. december 31. szombat. PESTI MIKLAI — A pápai reformátusok ünnepségei. Mint nekünk jelentik, a Pápai Reformá­tus Nőegylet legutóbbi gyermekfelruházó ünnepén, ahol dr. Antal Géza dunántuli református püspök magas szárnyalású imát és beszédet mondott, mintegy hat­százötven pengő értékű adományt osztot­tak­­szét. Antal püspök a Pápai Reformá­tus Leányegyesület vasárnapi iskolai ün­nepén is megjelent, melyet Deebel Ilonka tanár, egyesületi elnök rendezett. Az al­kalmi beszédet izt Győry Elemér teológiai tanár tartotta.­­ A francia kolónia tagjainak foga­dása a budapesti francia követségen. A budapesti francia kolónia tanait január 1-én nem délelőtt 11 órakor, hanem dél­után 4 órakor fogadják a francia követség palotájában. — Beiratások az Állatorvosi Főisko­lán. Az Állatorvosi Főiskolán a nyári fél­évre január 10-től január 17-ig lesznek a szabályszerű beiratások, az előadások pe­dig január 18-án kezdődnek. Az új budapesti török követ türeg­érkezett. Vaszil bég, az újonnan kineve­zett budapesti török követ megérkezett a magyar fővárosba és péntek reggel átvette a török követség vezetését. Vaszil bég leg­utóbb Prágában képviselte a török kor­mányt. A követ, aki a legutóbbi heteket Törökországban töltötte el, budapesti állo­máshelyének elfoglalása előtt Prágába ment, ahol az ottani hatóságoktól és diplo­mata társaitól búcsút vett. — Lelkészválasztás. Az egri reformá­tus egyháztanács Sápy Dezsőt hitoktató­lelkésszé választotta. -- Előadás Kazinczy Ferenc leveleiről. A Magyar Tudományos Akadémia I. osz­tálya január 2-án, hétfőn délután öt óra­kor ülést tart. Tárgy: Harsányi István vendég.- Kazinczy Ferenc levelezésének XXII. kötete. Utána zárt ülésben folyó ügyek. — Az UME bécsi kiállítása. Az Uj Művészek Egyesülete még a mult héten útnak indította Bécsbe kiáll­ási anyagát s azt Vaszary János, Pécsi Pilch Dezső. Déry Béla máris elrendezték, úgyhogy telje­sen készen várja e modern anyag a kiállítás január 1-i megnyitását. A védnöki tisztre egyrészt gróf Ambrózy Lajos bécsi magyar követet kérte fel az UME, hogy a magyar kormányt képviselje az ünne­pélyes megnyitáson, másrészt ugyancsak védnökül elkérte gróf Calice Ferenc osztrák követet, megha­talmazott minisztert is. Gróf Calice a védnöki tisztet vállalta s erről az UME-t egy meleghangú levélben tesitette. A kiállítás megnyitása január hó 1-én, délelőtt 11 órakor lesz s ez alkalomra az UME és a Hagenbund meghívókat bocsátott ki. — Kosztolányi Dezső új versei. Nábobokról ol­vashatni olykor, akik gazdagságuk örömeivel túltelve kolostorba vonulnak s ott a néma, iilis szegénység örömeiben keresnek ismeretlen boldogságot a lét nagy titkairól töprengve. Kosztolányi Dezső, a magyar nyelvnek egyik leggazdagabb és legbrilliánsabb ver­selője, egyetlen gesztussal eldobta magától a ritmus és a rím­ kincseit. Költői gondolatai, amelyek eddig pompás díszruhákat hordtak a ritmus hullámos szö­vetéből a rímek drágaköveivel, most eldobták a kön­töst és még szőrcsuhát sem öltöttek. Innen új vers­kötetének címe: „Meztelenül". Ez a törekvés nemcsak nála ismerhető fel a legújabb magyar irodalomban. De azt a szót, hogy expresszionizmus, ki sem kell ejtenünk. Ez az ügy itas lapra tartozik. Ez saját magyar ügy. A verselés technikájának csömöre ez, amely nálunk legkivált aktuális, mert nálunk tudnak a költők legjobban ver­selni. Most, mintha megálltak volna a verstechnika valóságos dorbézolásai közepette és mintha így szól­nának: itt már nem lehet tovább menni, új utakat kell keresnünk, ahol haladni lehet. A forma byroni krízise ez, ők a verselés Childe Haroldjai, akik a tombolás gazdagságától egyszerre hajóra szállanak, hogy messzi tartományokat keressenek túlságosan kielégített és épen ezért vágyakozó lelküknek. Hogy a formától való ez a távolodás helyes-e, azt nem lehet irodalomtörténeti szabályokkal meg­vizsgálni. Irodalmi mozgalmak csak kis költőket te­remthetnek. A nagy szellemek mindig maguk voltak a mozgalmak. Az igazi költő eredményei csak saját­magát teremtik újjá. Ez a verskötet sem egy moz­galmat igazol. De költőjét igazolja. Kosztolányi versei érett, végérvényes költemények, tartalmuk tel­jesen egy az újonnan alkotott formával. Rá kell bólintanunk verseire: igen, amit ő mond, azt így leg­helyesebb és legtalálóbb mondani. Nagy fordulat ez a kitűnő poéta pályáján és szép fordulat. Az el­hagyott külső kincsek helyett az új után még na­gyobb benső gazdagságot talált. Elszánt lépés volt ez tőle, amely sokat kockáztatott és most neki is, ol­vasóinak is igaz öröm, hogy így sikerült. Kényesen összeválogatott költemények vannak a kötetben. Zavarba jöhetne, akit fölszólítanának, h­ogy egyet válasszon ki közülök kihagyandónak.. Épen olyan nehéz a legszebbet is megkeresni. Itt van „Az apa" című, amely lélekbe markol. Vagy a Krúdy Gyuláról írott vers. Vagy a rózsaszín lámpa-­­ ról szóló. De hagyjuk abba, apránkint mind fel kel­le-­­ ne sorolni. Egy előkelő, finom és mélységesen embe- ,­ri költő versei ezek: halavány, párás, gyengéd felüli'- ' tűk alatt olyan robbantó erővel, amelyet eddig nem­­ ismertünk benne. Aki szereti a szép verseket, annak őszintén a­ján-­­­lom, hogy vegye meg ezt a könyvet. (H. Zs.J 1 Aki még nem takarékoskodott, kezdje meg azt az újév küszöbén. — Az újság mint tantárgy. Azon a rendel­kezésen, amely az egyik kopenhágai gimnázium­ban kötelező tantárggyá tette az újságolvasást, érdemes egy pillanatra elgondolkozni. Nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy ez a rende­let csak különös furcsaság. Mert mélységes böl­cseség és előrelátó okosság rejtőzik mögötte, amikor Titus Livius, Xenophon és az őket kö­vető avatag krónikaírók mellett hivatalosan a­ diákok kezébe adja a modern idők krónikáját, az újságot is. A nyájas olvasó, aki már évek óta esetleg évtizedek óta megszokta ennek a lapnak a hasábjait, emlékezzék vissza rá, milyen tanács­talanul indult fölfedező útjára az első időkben, amikor a lapot először vette a kezébe. Nagyon sok családban a diákfiú csak lopva és titokban tehette ezt, mert a szülők, vagy a nevelők nyom­ban kikaptak a kezéből: „Az újság nem gyerek kezébe való!" Az iskolai tudás, a középiskolai osztályok teljes befejezése után sem volt alkal­m­as arra, hogy az újságban megjelent komolyabb közlemények megértését elősegítse. Az újság a mai nap krónikáját írta, az iskolai tudás pedig ott­ zárt le minden tudást, közte a történelmit és a politikait is, ahol a tegnap végződött. Sem a szülő, sem a tanár nem sietett a kezdő újságolva­só segítségére. Sok értelmetlenség, kapkodás és tétova kombinálás után kinek-kinek magának kellett az újságból kiszednie és megérteni azt­, ami a hézagokat betöltötte. És h­osszú évekbe telt, amíg az a kezdő újságolvasó megértette először a hazai, azután pedig a világpolitika eseményeit. És hányan vannak olyanok, akik ezt sohasem tanulták meg! Akik az első pillanattól fogva arra szoktak rá, hogy az újságban tovább lapoz­zák mindazt, ami némi elmélyedést, gondolkozást követelt tőlük. Minálunk, ahol annyi ellensége van a sajtónak, ahol minden és mindenki vétké­ért az újságokat szokás okozni, nagyon nehezen értik meg a kopenhágai reformot. Pedig épen azoknak kellene lelkesedniük érette, akik a sajtó­nak csak a hibáit, gyöngeségeit és rossz oldalait szokák meglátni. Mert minél jobban megnevelik az olvasóközönséget arra, hogy ne csak elolvassa, hanem megértse és megeméssze az újságját, an­nál inkább rákényszerítik a sajtok szerkesztőit arra, hogy csak nívós és értékes cikkeket közölje­nek a rendelkezésekre álló hasábokon. Míg a léha és felületes olvasók tömege lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos lapok léhasággal, felületességgel és lelkiismeretlenséggel boldogul­janak. Azok, akik nagy örömmel szidják és leckéztetik a saj­tót, higgyék el nekünk: minden közönségnek olyan lapja van, amilyet megérdemel. És a lapok nívóját is emeli az, aki módot talál az olvasó közönség nívójának a javítására. — Gépkocsi és vonat összeütközése halálos áldozattal. Bukarestből jelentik: Nicu­ Nik­olau pritk­ovai szenátor autóján Csernovicból Bukarest felé tartott. Éjjel érkezett Drazi állomáshoz, ahol az autó ép akkor jutott a vágá­nyokra, amikor a csernovici gyorsvonat robogott át az állomáson. A vonat lesodorta a pályáról a gépkocsit amely darabokra tört és utasait maga alá temette. A ron­csok alól a szenátor feleségét holtan húzták ki, míg Ni­colau és a kocsivezető súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetet az idézte elő, hogy a vasúti őr elfelejtette le­ereszteni a sorompót. Az őrt letartóztatták. — Hamar István professzor ünneplése. A budapesti református teológiai akadé­mia kiváló professzora és az ottani diák­internátus felügyelője, Hamar István minap töltötte be életének hatvanadik évét. Ez alkalomból tisztelői vacsorát ren­deztek, melyen többek között B. Pap Ist­ván, dr. Victor János és Csűrös István teológiai tanárok köszöntötték. — Kettős öngyilkossági kísérlet — bo­rozgatás k­özben. Szombathelyről jelentik: Szombathely külső városrészének egyik vendéglőjébe betért borozni Mozsolits Ist­ván és Rózsa Péter közlegény. Az egyik külön szobában csendesen iszogattak, egy­szerre csak két erős dörrenés zavarta meg a kocsma csöndjét. Mikor a vendéglő­ a­ kü­lön szobába sietett, mindkét katona, vér­befagyva hevert a padlón. Az egyiknek tü­dejét, a másiknak a vállát járta át a golyó. Mindkettőt életveszélyes állapotban szállították kórházba. Tettük oka ismeret­len, még azt sem tudták eddig megállapí­tani, hogy külön-külön lőttek-e magukra, vagy pedig egymásra lőve akartak meg­válni az élettől. — Huszonöt éve lelkész. Szakács Imre mórágyi református lelkész, egyházkerü­leti tanác­sbíró most töltötte be lelkipász­tori működésének negyedszázados szaka­szát ,­ ezzel kapcsolatban hívei meleg ün­neplésben részesítették. —­ Egy nyolcemeletes ház égése New­yorkban. Newyorkból jelentik. Egy nyolc­emeletes áruházban tűz ütött ki. Több emelet beomlott. Robbanás támadt és a nagy légnyomás hetven tűzoltót földre döntött. Az épület romjait a Broadway hosszában az utcára röpítette. Az anyagi kárt több mint egy millió dollárra be­csülik. — Kinevezés: Pest Pilis Solt Kiskun vármegye alispánja dr. Borsitzky Imre ny. budapesti táblai tanácselnököt, buda­pesti gyakorlóügyvédet, vármegyei tiszti főügyésszé nevezte ki. — Kézrekerült betörő. Újpesten, a Dénes-féle szövő­gyár irodahelyiségében néhány nappal ezelőtt ismeret­len tettesek álkulcs segítségével betörtek. A felfeszített íróasztal fiókjából 120 pengő értékű különböző tárgyat és A Ernő tisztviselő nevére szóló okmányokat loptak el. Pénteken a Rákospalota-újpesti vasúti állomáson egy gya­nús külsejű embert szólított igazolásra a rendőr, aki Kis Ernő névre szóló okmányokkal igazolta magát. A gyanú­san viselkedő em­bert előállították a főkapitányságon, ahol kiderült, hogy Kuruc Sándornak hívják s az újpesti gyárban ő követte el a betörést és lopta el Kis Ernő tiszt­viselő okmányait. A kézrekerü­lt betörőnek, — akinek sem lakása, sem foglalkozása nincs, — zsebeiben több al­kuv­ esot és betörőszerszám­ot találtak, majd előéletének megállapításakor kiderült, hogy sokszorosan büntetett g go­nosztevő, akit a gödi csendőrség most is többrendbeli sik­kasztás és lopás miatt keres. A főkapitányságon Kuruc Sándort részletesen beismerő m­omisa után letartóz­tatták. » Egy érdekes életű szerzetes h­alála. Karácsony ünnepén Amerikában, Illionois állam egy hittérítő telepen a Szent Benedek-rend egy kitnő tagja hunyt el, aki páratlan érdekességü életet élt át. Hylarius atya 18­10-ban született Varasdon; Rosenfeld ottani rabbinusnak volt a fia. A rabbinus fiát is erre a pá­lyára nevelte, Németországban iskoláztatta s az ifjút csakhamar meg is választotta a hatni hitközség. Ott megismerkedett egy katholikus család fiával, aki teológiát tanult és szintén az egyházi rendbe lépett: káplán lett belőle. A két ifjú között meleg barátság fejlődött ki s a hatni hitközséget nemsokára az a meglepetés érte, hogy papjuk a katholikus hitre akar áttérni. Ami meg is történt: a különös áttérés hire persze rendkívüli feltűnést keltett s az annak idején az összes lapokat bejárta. A kikeresztelkedett rabbi­nus aztán egy benedekrendi kolostorba lépett s 35 éves korában már Pater Hylarius lett belőle. Erre hittérí­tőnek küldték Amerikába, ahol nagy buzgalommal és kitűnő eredménnyel működött, úgyhogy a pápa is több izben dicsérettel tüntette ki. A háború alatt fáradhatlanul gyűjtötte s küldötte haza a könyörado­mányokat szülőföldje­insegsujtotta lakosainak. LAP KÖNYVEK Legérdekesebb regények heti sorozata. Előfizetési ára kizárólag előfizetőink részére: 1 hóra: (4 kötet) 80 fillér, s évre: (12 kötet) 2 P 40 fill. Ezenfelül az előfizetők minden ötvasárna­pos hóban ingyen kapnak egy regénykötetet Vidék: előfizetőink postai­élyegekben is beküldhetik a megfelelő összeget. Fő­városi előfizetőink a lapkihordóknál fizet­hetnek elő, akik náluk e célból január ‹•›«› első napjaiban jelentkezni fognak. m ›fi Esőben, hóban, sártban , városban és­­vidéken egyaránt celsfce~ n és olcsó a­tívizhatlan tartós gCENTHUR sxab. $ummha p. Az ültet­vén­yé­ről importált KREPP TALP is kapható. ilyen Új címem: Kármán Harcoi Budapest, IV, Piarista­ u. 14 (Váci­ utc sarok) Telef.: T. 111-62­ 11

Next