Pesti Hírlap, 1927. december (49. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-31 / 297. szám

/ 1927. december 31., szombat. PESTI HÍRLAP — A Magyarországi Hirlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági ülése. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete pénteken Lenkey Gusztáv alelnök vezetésével igazgatósági ülést tartott. Az elnök mély, részvéttel emlékezett meg Hoitsy Pálnak, az intézet tiszteletbeli elnökének elhunytáról. Indítványára az igazgatóság elhatározta, hogy Márkus Miksának a ravatalnál mondott gyászbeszédét jegyzőkönyvében megörökíti és Hoitsy Pálnak az arcképét és intézét számára megfesteti. Az igazgatóság ezután üdvözölte 35 éves jubileuma alkalmából az Újság című lapot és annak szerkesztőségét. Elhatározta továbbá, hogy Huszár Károlyhoz, az intézet régi tagjához, a munkásbiztosító intézet elnökévé történt kinevezése, Ilber Erire fővárosi tanácsnokhoz, kormány főtanácsossá történt kinevezése alkalmából üdvözlő átiratot intéz. Ezután Walikovszky Károly titkár folyó ügyekről referált. Letartóztattak egy bolgár komitácsit Szabadkán. Szabadkáról jelentik, hogy letartóztattak egy bolgár komitácsit, aki Belgrádba akart utazni. A nála talált iratok szerint azzal volt megbízva, hogy Lazscn, a belgrádi belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke vagy Tomics tábornok, a csendőrség parancsnoka ellen merényletet kövessen el. Kihallgatása során Belgrádban azt vallotta, hogy másokat is kiküldtek azzal a megbízással, hogy jugoszláv egyének ellen merényleteket kövessenek el. A függetlenségi párt győzelme a hódmezővásárhelyi községi választásokon, Hódmezővásárhelyről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Hódmezővásárhely város közgyűlésén megüresedett tizenhat tagsági hely betöltése végett pénteken volt a választás a közönség rendkívüli érdeklődése mellett, amit az is mutat, hogy 14 ezer választó közül 12 ezer adta le szavazatát. A választásban résztvett három kiíkrt közül a Kun Béla vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt 12, az egységes párt 2 és a szociáldemokraták 2 mandátumot kaptak, a függetlenségi párt tehát a megüresedett mandátumok háromnegyed részét szerezte meg. A Felrobbant revolvergolyó megsebesített egy villanyszerelőt. Péntek délután a Csáky utca 28. számú házban lévő műhelyben forrasztólámpával dolgozott Bencsik Soma villanyszerelő. Munka közben a zsebéből egy revolvergolyó esett ki, amely a forrasztólámpától felrobbant és a szerelő bal lábán súlyos sérülést okozott. A mentők súlyos állapotban szállították a Szent István-kórházba. — Országos diákkonferencia Budapesten. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diák Szövetség ezévi téli konferenciáját január 28—30-ig tartja Budapesten, a tisztviselőtelepi református egyházban. — Gyári tűzoltók tolvajlásai. A fővárosi tűzoltóság központi parancsnokga megállapítja, hogy azok a gyári napszámosokból lett tűzoltók, akik a Dan-. Villamossági T. Lövőház utcai telepén nagyobb értékű bronz- és rézmagot loptak, nem tartoznak aszékesfővárosi tűzoltóig testületébe, hanem a gyár magánalkalmazottak . Halálozás. Wischer Balázs bácsalmási születésű iamrendőrségi detektív 1927 december hó 29-én 87 éves frában meghalt. Temetése 1928 január hó 1-éi, d. u. fél 4 , a kor a rákoskeresztúri temető halottasházából lesz megtartva. — Légiforgalom :élen. A Magyar Légiforgalmi II.-T téli menetrendje szerint a reggl 8 órakor induló repülőg«' 9.4* órakor érkezik Bécsbe, ahonnan lS-fint-kor indul vissza Budapestre. A téli idényben az uta»kilke fütyt van, a menetdíjat -!«'1* felé 40 pengőre szállították le. alóbb let a podgyász- és csomagszállítás is. Jegyváltás, felvilágosítás légiutazási Irodában (Newyork-palota) és az összes menetjegyirodákban. — Miniszter és munkásleányok vitája. William Johnson angol belügyminiszter a napokban meglátogatott egy blackburni gyárat. Eközben elbeszélgetett egy csomó női alkalmazottal, „ön olyan benyomást tesz — mondta a miniszter az egyik munkásleánynak —, mintha meg volna elégedve a munkájával." „Napi tiz órát dolgozom", — mondta a leány. ,,Én pedig — mondta a miniszter — reggel10-kor megyek el hazulról s ha az alsóháznak ülése van éjfél előtt ritkán kerülök haza." Ekkor egy másik leány szólt közbe: „Ez igazán nem nagy dolog, ha reggel kialhatja magát. Amellett önt rendesen megöletik! És különben is: az alsóház ülését nevezi ön munkának?" — A leányok erre mind nevettek és a miniszter is velük nevetett. — „Ön talán azért kerül oly későn haza — jegyezte meg egy harmadat leány —, mert bizonyára az éjszakai lokáljukat látogatja." „A lokálokat? — kérdezte Johnson miniszter. — Még csak a családom számára sincs elég időm, nemhogy szórakozhassam is. Feleségemet úgyszólván csak vasárnaponként látom." „Akkor ön boldog embernek mondhatja magát!" — jegyezte meg egy nős munkás dörmögve. Mire a munkásnők mind korholni kezdték a munkást. . ..Ugyan, menj már, John, hiszen magad is tudod, hogy a feleséged nélkül nem tudnál boldogulni." Az angol belügyminiszter gyári látogatása érdekes korkép, mely kedvesen tükrözi vissza a mai nő óriási térfoglalását. De nemcsak a gyárak, hanem az emberi élet minden ága behódolt a női munkaerőnek. A mai dolgozó nő egyéniségét a mai női divat is kifejezi, mely az ízlésest a praktikussal egyesíti. Egyenesen Párizsból, a divatizlés k ishazájából kapja gyönyörű modelljeit a legszebb divatojság, a Párizsi Divat. Egyes szám ára 80 fillér. — Rozgonyinál 6 lap 100. gyermek felvételitél is. — Iskolai menyasszonyi, luxus, vadász ésinden más jó saját készítményt) cipőkben közismerten legolcsóbb Hegedűs VI., VasynHy^ti 33. — Előfizetőink figyelméből Előfizetőink a „Divat Szalont" n évre 3.20 P helyett kedvezményesen 2.60 P-ért kapják kiadóhivatalunk útján. — Az országszerte ismert Kármán Marcel cég, amely 8 év óta a Veres Pálné utca 7. sz. alatt árusította el ismerten legelsőrangú angol cipőkellékeit, külföldi bőröket és dr. Scholl lábápolószereit, költözködni volt kénytelen és a napokban foglalta el gyönyörűen berendezett új helyiségét a Piarista u. 14. sz. alatt. FŐVÁROS. Meg kell menteni a főváros műkincseit a pusztulástól A legértékesebb festmények és szobrok hivatali szobákban lógnak és raktárakban porosodnak. Felébredt a városi képtár létesítésének terve. Közvetlenül a háború kitörése előtt, 1914 májusában, elhatározta a főváros, hogy a tulajdonában levő Kálvin-téri telkeken felépíti a közművelődési intézet palotáját és ennek építési, berendezési és felszerelési költségeire 3.300.000 koronát szavazott meg. A közművelődési intézet magában foglalta volna a fővárosi könyvtárt, a felnőttek szabadiskoláját, a fővárosi képtárt és műgyűjteményének múzeumát. A közművelődési intézet elhelyezése körül nagy viták voltak. Eredetileg a Tisza Kálmán-tér mellett döntöttek és ezt a határozatot a kormány is jóváhagyta. A tervek tárgyalásánál a középítési bizottság elrentette a Tisza Kálmán-tér további beépítését, mert szerinte ezt a teret csak park céljaira szabad felhasználni. Megállapították ekkor azt is, hogy egy kultúrpalotának csak a város központjában van helye. Ez a felfogás győzött és egy újabb közgyűlés a Kálvin-tér mellett határozott. Elfogadták az időközben elhunyt Lajta Béla műépítész terveit is, amelyek egy díszes középülettel akarták gazdagítani fővárosunkat Kiütött a háború, a kormány betiltotta a középítkezéseket és így kútba esett az egész gyönyörű tervnek a kivitele. A kultúrpalotáról már nem beszélt senki és a fővárosi könyvtár céljaira időközben megvásárolták a Wenckheimpalotát. A felnőttek szabadiskolája illetékesek szerint ezidőtájt nem aktuális, így hát, most csak a főváros elárvult kép-, szobor- és más műgyűjteményének megfelelő hajlékáról lehet beszélni. Kétségtelen, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek halvány sejtelmük sincs arról, minő értékes gazdag és gyönyörű kép és szoborgyűjteménye van a fővárosnak. És ez a nagyszerű gyűjtemény parlagon hever, mert megőrzésére nincsenek megfelelő helyiségek. Szinte elképzelhetetlen, amire különben már évekkel ezelőtt nyomatékosan rámutatott a főváros tanácsa, hogy ezek a muzeális értékű kiváló művek, a legjelesebb világhírű mesterek alkotásai, szétszórtan vannak elhelyezve a füstnek, pornak és rongálásnak erősen kitett hivatalokban, sőt raktárakban is rejtőzködik sok műremek. A megőrzésnek ez a módja valóban nem méltó a fővároshoz, mint műgyűjtőhöz. Ez idő szerint a fővárosnak 100 képe van, ebből mintegy 900 olajfestmény, a többi grafikai természetű műalkotás. A szobrok száma 110. Ezenkívül a gróf Zichy Jenő hagyatékából a főváros tulajdonába került 300 darab kép, mind külföldi régi mesterek műve. A főváros műgyűjteményében képviselve vannak Barabás Miklós, Munkácsy, Lotz, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Skurczky Döme, Zichy Mihály, Iraskovics Ignác, Mednyánszky László, Telepy Károly, Kelety Gusztáv, Ujváry Ignác (Baditz), Zemplényi Tivadar, Ripp-Rónai József, Stetka Gyula, Márk Lajos, Glatz Oszkár, Bosznay István, Spányik Kornél, Greguss Imre, Mészöly Géza, továbbá ott látjuk a fiatalabb művésznemzedék legjobb alkotásait. A szoborművek mesterei között is a legkiválóbbak szerepelnek, élükön olyan nevekkel, mint Fadrusz, Stróbl Alajos, Zala György, Kisfaludy-Stróbl Zsiga, Holló Barnabás, Istók János, Beszédes László, Róna József, Ligeti Miklós, I-Iorvay, Szentgyörgyi, Gárdos, Lányi, Fernes-Beck, Pásztor, Martinelli stb. A Zichy-hagyaték révén a főváros tulajdonosa a legértékesebb régi magyar képeknek, ezek között Kupeczki, Mányoki, idősebb Markó Károly, továbbá külföldi régi mesterek képei, főleg 17-ik századbeli olasz, francia, hollandi, flamand és magyar művek vannak a tulajdonában. Ez természetesen csak rövid, hevenyészett összefoglalása azoknak a művészeti kincseknek, amelyek a főváros birtokában vannak és amelyek túlnyomó része hivatali szobákban van eltemetve. Ezeknek a kincseknek rendszeres összegyűjtését és állandó kiállítását már másfél évtized óta sürgetik a képzőművészeti körök és Dárczy István polgármestersége idején hivatalos előterjesztést is tett egy városi modern galéria létesítésére. Ennek a galériának lett volna feladata, hogy a jelen és utókor számára tükrözze a magyar képzőművészet küzdelmes és dicsőséges fejlődését. Nagy művészeti értéküknél fogva a várostörténeti vonatkozású képek is a nagyközönség és szakemberek elé valók és nem tűrhető, hogy azok raktárakban heverjenek. A gyűjtemények gyarapodása is csak úgy képzelhető el, ha állandó kiállítás keretében láthatók. Pillanatig sem lehet kétséges tehát, hogy a főváros egyik elsőrendű kötelessége a képtár felállítása. Amint azt annakidején a képzőművészeti tényezők is megállapították, a létesítendő képtár csak akkor gyakorolhat igazi és állandó nevelő hatást a közönségre, ha a város központjában kap helyet. Ennek a fontos szempontnak a figyelembevételével felmerült korábban az a gondolat, hogy a főváros képtárát a Kálvin-tér és Oroszlánutca között fekvő városi telken megépítik, de szóbakerült legutóbb az a terv is, hogy erre a célra megszerzi a főváros az Egyetem utcai Károlyi-féle palotát, amely megfelelő átalakítással, más külföldi nagyvárosok mintájára, a polgármester reprezentácilis helyiségeiül is szolgálna A létesítendő képtár ügyét szóba hoztuk Cserte Dénes festőművész, a fővárosi képgyűjtemény igazgatója előtt, aki a következőket mondotta: — A hazai képzőművészetnek vásárlások útján való támogatása több évtizedes nemes hagyománya a fővárosnak. A sok évi kép- és szoborvásárlások anyagában a kiváló művek oly nagy száma gyűlt össze, hogy azok megőrzésének mai módja valóban tarthatatlan. A fővárosnak régen az volt az alapgondolata, hogy támogassa egyrészt a fiatal tehetségeket, másrészt a nyomorba jutott művészeket. Ma az abszolút művészi szempont érvényesül a fésdváros kép- és szoborvásárlásainál. .Pótolnunk kell az abszolút muzeális értékű anyagot, de amíg nincs képtárunk nem lehet megállapítani, hogy mi kel. A főváros szoborállománya csekély, de általában igen jó. Még sok feladatunk van a szoborvásárház terén is. Megfelelő kiállítási helyiségek hiányában mostanában inkább közterekre szánt szoborműveket vásárol a főváros. Ezek a szobrok a köztereken az időjárás viszontagságainak vannak kitéve, holott a múzeumban semmi bajuk sem történik. Tény, hogy a főváros fokozatos vásárlásaival odajut, hogy már a hivatali szobákban sem tudja elhelyezni a művészi alkotásokat. A Buzáth alpolgármester elnöklésével működő képzőművészeti vásárlóbizottságot az gondolat vezérli, hogy létesül a városi képtár és ezért csak abszolút becsű művek vásárlására törekszik, amelyek aztán méltó módon nyernek ott elhelyezést. Ismétlem, hogy a főváros különös tekintettel a képtári gondolatra, kizárólag elismert, stiváró művészek alkotásait vásárolja. A főváros hivatott tényezője elismeri tehát, hogy nem tudják hová tenni a sok művészi értéket. Ez az állapot tarthatatlan. Mentsük meg a főváros kincseit a pusztulástól. A főváros muzeális tevékenységének és politikájának ez idő szerint nem lehet más sürgős feladata, mint az, hogy megnyissa Budapest képtárát közönségünk és az egész kulturvilág számára H. R. — Utcaseprőgép mely autóalkatrészeket söpött össze. Az autó átalakította az utcát és az utcával együtt átalakította azokat az intézményeket is, amlyek az utcán dolgoznak. Amerika nagy városaiban és nagy útvonalain például nm már jóformán nem a szemetet kell összesöpörni, hanem azokat a hulladékokat, amelyek a rengeteg sok autóról válnak. Szóval Amerikában most azon gondolkoznak, hogy kitaláljanak egy utcaseprő masinát, amely az utcán elhullott autóalkatrészeket sepri össze. South-Dakota államban próbálták ki elsőnek ezt az utcaseprő gépet. A State Highway Commission megbízásából Brockings és Huron között megindították az első mágneses tankot, amelynek az a tisztje, hogyaz utcán elhullatott vasdarabokat és autóalkatrészeket magához vonta. Az utcatisztítógép első és hátsó kereke alá egy hét láb széles elektromágnest szereltek. A kocsin ezenkívül egy áramfejlesztő dolgozik. A próbák különben remekül sikerültek. Az első alkalommal, amikor a húsz mérföldes úton végigfutott a gép, több mint háromszáz font autyú fémet sepert össze. Amikor megvizsgálták az összesepert holmit, kiderült, hogy a söpredék legnagyobb része szeg. Erről és még egy sereg érdekes dologról számolt Be dr. Lamotte Károly és dr. Illyefalvy J. Lajos kitűnően szerkesztett statisztikai és közigazgatási folyóirat, a Városi Szemle. Márciusban jönnek a kölcsönautóbuszok. közlekedési bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy fölhatalmazza az ügyosztályt egy ajánlattev konzorciummal való szerződés megkötésére, ame a szerződésben a konzorcium 24 Rába-autóbuszt enged át két évre a fővárosnak, hogy addig is, amíg a főváros által üzembe helyezendő 100 autóbusz megérkezik, legyen a mainál nagyobb autóbuszforgalom. A tanács tegnapi ülésén tárgyalta a BékesTv-konzorcium ajánlatát és a szerződés egy pontjának függőben tartásával hozzásrllt az ajánlathoz. Most tehát az ügyosztály az autóbuszüzemre felügyelő bizottság bevonásával sürgősen letárgyalja a még vitás egy pontot — a részesedésről szólót — és megköti a konzorciummal a szerződést. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint két hónap múlva, tehát körülbelül március elején hozzák majd forgalomba a kölcsönautóbuszok közül az első nyolcat és utána fokozatosan a többit. 13 A küföld humora* FELESÉG: Most én is bubifrizurára vágattam a hajam. Már nem csúfolhatnak vén asszonynak. FÉRJ: Persze hogy nem. Most vén legénynek nézel ki. (Illustration.) * IFJU: Szabad a legközelebbi táncot kérnem. LEÁNY: De hát nem ismerem önt! IFJU: Akkor hagyjuk ki a legközelebbi táncot és vonuljunk egy sarokba vissza. Ott majd megismer. (Vági * SZABÓ: Nem csinálhatok magának addig ruhát, amíg az előbbit ki nem fizette. KUNCSAFT: Addig nem várhatok. (Opinion.) • — Azt hallottam, a nézők fütyültek, amikor maga a színpadra lépett. — Tévében. Nem volt közönség. (Le tgre.Jt