Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
, természetes és igazságos eszközökkel. És mi történik addig? Az, amit most látunk. Válságok, polgárháborúk, diktatúrák, szovjet köztársaságok, erőszakosságok minden téren, pártzsarnokságok, csődök és így tovább. Az emberiség haladását szeretném vándorhoz hasonlítani, aki biztos léptekkel ballag soha véget nem érő célja felé. Egyszer ballag, egyszer meggyorsítja lépteit, van eset, hogy egy kis futásnak is nekilendül. Ez mind rendben van és nagyobb bajt nem csinál. De van úgy is, hogy keletkezik egy rémes vihar, aminő a világháború volt s olyankor felkapja a vándort a szélvész és sodorja tovább és eldobja évtizedek idején keresztül annyira előre, hogy egészen uj viszonyok közé, eddig nem sejtett tájékra kerül s szokatlan, váratlan feladatok elé jut, így vagyunk mi most s ettől nyert olyan sebző ért, amiről annakidején még nyugodtabban lehetett beszélni, az általános titkos választójog követelése, amely, ha az ember híveinek táborát hallgatja, úgy fest, mintha a mentő gondolat, a boldogulás eszköze, a jólét, igazság és rend biztosítéka volna. Én tudom, hogy ennek meg kell lenni, nem is sok idő múlva, de kétlem, hogy a közálladalomra és az állapotok gyógyítására nézve ez a bűvös erő, ez a varázsos árkánum volna. Nem is ámítom magamat azzal, mintha e követelés rugója egyéb volna, mint idealizmus, részben pedig a titkos remény, hogy vele meg lehet dönteni a kormány többségét, természetesen, ha becsületesen hajtják végre. De hol hajtottak valaha végre választójogot becsületesen? És hogy épenséggel becstelenül is lehet végrehajtani, erre klasszikus bizonyítékot tömegesen lehet hoznunk a szomszédoktól. Ha azonban mégis a törvény rendelkezései szerint intézik a választást, akkor a távolabbi nyugati országokból hozhatjuk el a példákat arra, hogy titkos és általános váasztójog alapján olyan parlamentet, mely a parlamentarizmus fogalma szerint és értelmében lehetővé tenné a parlamenti váltógazdaságot, ily választójog alapján törvényhozást összehozni nem lehet. Franciaországban, Németországban állandóan csak labilis törvényhozói akarat létezik, mely fúziók, koalíciók s egyéb alkuk alapján jön létre, ahol párt- és magánérdekeket és egyéni ambíciókat kell kielégíteni s ezeken vásárolni meg a törvényhozásnak ideig-óráig való munkaképességét, a kormányzás állandóságának, biztosságának rovására. A nagyhét komor és nyugodalmas napjaiban ezeken a dolgokon jó lesz eltűnődni. A hatalmat, mentül jobban szorongatjuk legkivált népszerű elméletekkel és jelszókkal, csak annál jobban tesszük hajlandóvá arra, hogy pozícióját, amíg nyeregben van, erősítse törvénnyel, rendeletekkel, kegyosztásokkal, kedvezményekkel, a szabadságjogok megszorításával, a közhatóságok lelkiismeretének megrontásával, protekcióval, szubvenciókkal és mindazzal, amit közönségesen korrupciónak nevezünk. Nem szabad azt hinni, hogy mindezt gonosz szándékkal teszi, mintha jobb szeretné a törvénytelenséget, mint a törvényes utat. Teszi önvédelemből, teszi állása felelőssége érzetében és teszi, mert joga van magát épen olyan jó és kifogástalan hazafinak tartani, mint aminőnek magát ellenfele tartja. Egyelőre beteg és kétes értékű állapotunk ellen nincsen más orvosszerünk, mint ha jóhiszeműségünket kölcsönösen elhisszük egymásnak, nemcsak akkor, amikor a tisztelt Házban egymásnak bókolunk, hanem cselekedeteinkben is, bírálatunkban is és ehhez szabjuk hangunkat, szavainkat és magunk tartását. Soha se felejtsék a képviselő urak, hogy a Házban nem egymásnak beszélnek, hanem mindig a közönségnek. A közönség pedig megvárhatja tőlük, hogy komolyan vegyék, komolyan és magyar urakhoz méltón beszéljenek és méltón nagy hivatásukhoz. Mert hogy tudnak így is, megmutatták most legutóbb. És nekünk mai keserves helyzetünkben, mikor Európa szeme és érdeklődése mind jobban felénk fordul, nemcsak lelkes és áldozatkész közönségre, hanem tiszteletet parancsoló és tiszteletre érdemes törvényhozó testületre is szükségünk van. vezet lesz! Talán legjobb volna, ha a költő úr maga szavalna nekünk. — Nem tudom kívülről a költeményeimet! — szabadkozott Kovács Péter. — Nem tudja, maga barbár! — duruzsolta tréfás megrovással a ház úrnője, a Nagy Realistáné. Látja, én majdnem betéve tudom valamennyit. Olyan csudásak, finomak, isteniek. — Halljuk! Halljuk! — lelkesedett a társaság. — No, azt nem! — tiltakozott a méltóságos házi úrnő. — Az ilyen remekművekben egy parányi csorbának nem szabad esni. Hanem megvan nekem a közlö úr legújabb verseskönyve, amelyet e héten dedikálva volt szíves elküldeni. Azóta estéről-estére e gyönyörű versek muzsikája mellett ringatom magam álomba. És intett az egyik inasnak: — Raoul, hozza csak el az öltözőmből azt a könyvet, amely a toalettasztalomon van. Az inas kisietett. A társaság pedig átözönlött a nagy aranyszalonba, körbe ültek a fauteuilükben és arcukon a várakozás lázával, mert ez volt most a hangulat, várták az ünnepélyes pillanatot, amikor a költő elszavalja a saját isteni költeményeit. Kovács Péter szemben a társaság félkörével ült le egy kényelmes karosszékbe s e pillanatban tisztán érezte homlokán a halhatatlanság borostyánkoszorúját. Az inas visszajött, mély meghajlással nyújtotta át a Nagy Idealistának a könyvet, mindenki feszülten nézett maga elé, a Nagy Realista extatikusan, de a helyzethez illő komolysággal kiáltotta: — Bravó! És a költő átvette a könyvet, a saját legújabb költeményeinek fűzött példányát, amelyet dedikálva küldött a Nagy Realistánénak és ünnepélyes gesztussal nyitotta ki. Ahogy fel akarta lapozni, egyszerre megmerevedtek az ujjai, riadtan bámult maga a 16, a könyv nem volt felvágva. PESTI HÍRLAP lapta. április 1., vasárnap. Földrengés pusztított Szmirna környékén A budapesti földrengési obszervatórium készülékei szombat reggel 1 óra 32 perc 27 másodperckor 1000 kilométer távolságból erős földrengést jeleztek. A műszer maximális kitérése 71 milliméter volt. A földmozgás Budapesten egy órán át tartott. Március 30-án 10 óra 40 perc 27 másodperckor egy előrengés előzte meg, 31-én 6 óra 17 perc 27 másodperckor pedig egy utórengés követte az említett földrengést. Angóra, márc. 31. Az éjszaka Szmirna környékén heves földrengéseket éreztek. Kilenc földlökés követte egymást. Az első, amely 2 óra 20 perckor következett be, másfél percig tartott A második 3 órakor volt és 5 másodpercig tartott, a harmadik 6 óra 52 perckor történt és 10 másodpercig tartott. A további rengések csak egy-két másodpercesek voltak. A halálos áldozatok száma 16, a sebesültek száma 24, ezek közül 10 sebesült állapota súlyos. Az épületek több helyütt megrongálódtak, az óratornyok beomlottak. A torbalii kerületben 200 ház omlott be Szmirnában húsz ház dőlt össze. A sebesültek száma ötven. Számos ház és gyárkémény rongálódott meg. A torbaliban a sebesültek száma tíz. Az utóbbi helyen 20 család maradt fedél nélkül az ínségesek számára nyomban megfelelő anyagi segélyt küldtek. A kormányzó elnöklésével bizottság alakult, amely minden szükséges intézkedést megtesz az ínségesek segélyezésére A földrengést még Usakban is érezték Huszonöt halott. Konstantinápoly, március 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Anatólia nyugati részében szombaton reggel hét földlökést éreztek, amelyek közül az első volt a legerősebb. Szmirnában több épület beomlott, köztük a főtéren levő óratorony. Eddig huszonöt halottat és hatvan sebesültet olvastak össze. A táviróösszeköttetés az egész környéken megrongálódott. 7 cm 6 cm 5 cm 4 cm 3 cm 4 cm 1 cm 0 cm 1 cm 2 cm 3 cm 4 cm 4em 6 cm 7 cm Az 1928 március 1I-i földrengés budapesti szeizmogrammja. A földmozgás a szeizmogrammon látható kitörés századrésze. Románia nem tud belenyugodni Mussolini kijelentésébe. Párizs, márc. 31. A Paris Midi jelenti Berlinen keresztül, hogy bukaresti hírek szerint Titulescu, minthogy Mussolini legutóbbi nyilatkozatában olaszbarát politikájának csődjét látja, beadta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. A lap szerint a román sajtó tovább folytatja heves támadását Mussolini ellen. London, márc. 31. (M. T. I.) A munkáspárti Daily Herald igen mulatságosnak találja azt a megrökönyödést, amelyet Mussolininek e magyar határokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kormánylapok — úgymond — egyszerűen nem akarják elhinni, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu, Titulescu, Duca-triót állítólagos olasz barátságuk miatt. Emlékeztetik Mussolinit, hogy Romániának hatalmas barátai vannak. Mindez, a Daily Herald szerint, mutatja, hogy a közeljövőben a legnagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére és hogy Maniut Londonból és Párizsból támogatják. A Balakán-politika, úgy látszik, ma is a nyugateurópai államok pénzembereinek játékszere. Belgrádot is felizgatta a Mussolini-interjú. Belgrád, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Lord Rothermerenak adott Mussolini-interjú még mindig izgalomban tartja a politikai köröket. A Novosti Rómában tiltakozó lépést követel, ha kiderül, hogy Mussolini csakugyan megtette a közölt kijelentéseket. Jovanovics parasztpárti vezér szerint Mussolini nyilatkozatából az következik, hogy Olaszország üritse ki Zárát, Fiumét, Isztriát és Dél Tirolt. A az egyiptomi kommány válasza az angol jegyzékre. London, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósitójának távirata.) Az egyiptomi kormány átnyújtotta a kairói angol főmegbízottnak a legutóbbi angol jegyzékre adott választ, amelyben az egyiptomi kormány visszautasítja Anglia mindennemű beavatkozását Egyiptom belügyeibe. A jegyzet követeli, hogy az angol-egyiptomi viszonyt ugyanolyan diplomáciai úton rendezzék, mint a többi államokkal és kijelenti, hogy az egyiptomi parlament a külföldi érdekek védelmét biztosítani kívánja. Franciaország válasza Kellogg jegyzékére• Párizs, március 31. (Havas.) Claudel francia nagykövet ma délelőtt nyújtotta át Kellogg államtitkárnak Briand válaszát. A jegyzék a többi között ezeket mondja: Ha az Egyesült Államok a siker több kilátását vélik feltalálni a többoldalú formulában, akkor Franciaország fontolóra venné, hogy hosszasabban tárgyaljon hozzájárulásáról oly tervezethez, amelynek megszövegezésénél az Egyesült Államokra hárul a felelősség. Franciaország anélkül, hogy szem elől tévesztené a népszövetségi paktumból, a Locarno-szerződésekből, valamint a biztonsági és semlegességi szerződésekből eredő nemzetközi kötelezettségeket, hajlandó újból vizsgálat alá venni Kelloy javaslatait, hogy közös alapot találjanak ama tárgyalások számára, amelyeket Németországnak, Angliának, Japánnak és Olaszországnak haladéktalanul meg kellene indítania. Franciaország megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Egyesült Államok hozzájárulnak a következő alapelvekhez: 1. A világ valamennyi államának részvétele. 2. Ha az aláíró hatalmak egyike vétene kötelezettségei ellen, a többiek felszabadulnak kötelezettségeiktől. 3. A háborúról való lemondás nem zárja ki a védekezés törvényes jogát. Az Egyesült Államok ily elvi felfogása mellett Franciaország szívesen hajlandó közreműködésre. Chamberlain diptomíciai felszólítása Benessiez, Párizs, márc. 31. A Párisi Midi berlini információt közöl, amely szerint Chamberlain diplomáciai úton fölszóllást intézett Beneshez, élénken tiltakozva az ellen, hogy Csehszlovákia Kínába fegyvereket szállít. Chamberlain felszólította a cseh külügyminisztert, hogy ilyenfajta fegyverszállítások elkerülésére a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hir szerint Benes azt válaszolta, hogy nem vállalhat ilyen irányú kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nincs nemzetközi egyezmény, amely a Kínával való kereskedelmet eltiltaná. Reméljük azonban — folytatja a lap —, hogy Benesnek ez nem volt az utolsó szava, mert még Németország is, amely pedig nagyhatalom és amelyet szintén nem köt semmiféle ilyenirányú egyezmény, a maga szántából olyan törvényt szavazott, meg, amely a német birodalmi alattvalókat nemcsak attól tiltja el, hogy fegyvert adjanak el Kínának, hanem attól is, hogy német hajókon Kínának fegyvereket szállítsanak.