Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

, természetes és igazságos eszközökkel. És m­i történik addig? Az, amit most látunk. Válsá­gok, polgárháborúk, diktatúrák, szovjet­ köz­társaságok, erőszakosságok minden téren, pártzsarnokságok, csődök és így tovább. Az emberiség haladását szeretném ván­dorhoz hasonlítani, aki biztos léptekkel ballag soha véget nem érő célja felé. Egyszer ballag, egyszer meggyorsítja lépteit, van eset, hogy egy kis futásnak is nekilendül. Ez mind rendben van és nagyobb bajt nem csinál. De van úgy is, hogy keletkezik egy rémes vihar, aminő a világháború volt s olyankor felkapja a vándort a szélvész és sodorja tovább és el­dobja évtizedek idején keresztül annyira elő­re, hogy egészen uj viszonyok közé, eddig nem sejtett tájékra kerül s szokatlan, várat­lan feladatok elé jut, így vagyunk mi most s ettől nyert olyan sebző ért, amiről annak­idején még nyugodtabban lehetett beszélni, az általános titkos választójog követelése, amely, ha az ember híveinek táborát hallgatja, úgy fest, mintha a mentő gondolat, a boldogulás eszköze, a jólét, igazság és rend biztosítéka volna. Én tudom, hogy ennek meg kell lenni, nem is sok idő múlva, de kétlem, hogy a köz­ál­ladalomra és az állapotok gyógyítására nézve ez a bűvös erő, ez a varázsos árkánum volna. Nem is ámítom magamat azzal, mintha e követelés rugója egyéb volna, mint idealiz­mus, részben pedig a titkos remény, hogy vele meg lehet dönteni a kormány többségét, természetesen, ha becsületesen hajtják végre. De hol hajtottak valaha végre választójogot becsületesen? És hogy épenséggel becstelenül is lehet végrehajtani, erre klasszikus bizonyí­tékot tömegesen lehet hoznunk a­­ szomszé­doktól. Ha azonban mégis a törvény rendel­kezései szerint intézik a választást, akkor a távolabbi nyugati országokból hozhatjuk el a p­éldákat arra, hogy titkos és általános vá­asztójog alapján olyan parlamentet, mely a parlamentarizmus fogalma szerint és értelmé­ben lehetővé tenné a parlamenti váltógazda­ságot, ily választójog alapján törvényhozást összehozni nem lehet. Franciaországban, Né­metországban állandóan csak labilis törvény­hozói akarat létezik, mely fúziók, koalíciók s egyéb alkuk alapján jön létre, ahol párt- és magánérdekeket és egyéni ambíciókat kell ki­elégíteni s ezeken vásárolni meg a törvényho­zásnak ideig-óráig való munkaképességét, a kormányzás állandóságának, biztosságának rovására. A nagyhét komor és nyugodalmas nap­jaiban ezeken a dolgokon jó lesz eltűnődni. A hatalmat, mentül jobban szorongatjuk legkivált népszerű elméletekkel és jelszókkal, csak annál jobban tesszük hajlandóvá arra, hogy pozícióját, amíg nyeregben van, erősítse törvénnyel, rendeletekkel, kegyosztásokkal, kedvezményekkel, a szabadságjogok megszo­rításával, a közhatóságok lelkiismeretének megrontásával, protekcióval, szubvenciókkal és mindazzal, amit közönségesen korrupciónak nevezünk. Nem szabad azt hinni, hogy mind­ezt gonosz szándékkal teszi, mintha jobb sze­retné a törvénytelenséget, mint a törvényes utat. Teszi önvédelemből, teszi állása felelős­sége érzetében és teszi, mert joga van magát épen olyan jó és kifogástalan hazafinak tar­tani, mint aminőnek magát ellenfele tartja. Egyelőre beteg és kétes értékű állapotunk el­len nincsen más orvosszerünk, mint ha jóhi­szeműségünket kölcsönösen elhisszük egymás­nak, nemcsak akkor, amikor a tisztelt Ház­ban egymásnak bókolunk, hanem cselekede­teinkben is, bírálatunkban is és ehhez szab­juk hangunkat, szavainkat és magunk tartá­sát. Soha se felejtsék a képviselő urak, hogy a Házban nem egymásnak beszélnek, ha­nem mindig a közönségnek. A közönség pedig megvárhatja tőlük, hogy komolyan vegyék, komolyan és magyar urakhoz méltón beszél­jenek és méltón nagy hivatásukhoz. Mert hogy tudnak így is, megmutatták most legutóbb. És nekünk mai keserves helyzetünkben, mi­kor Európa szeme és érdeklődése mind job­ban felénk fordul, nemcsak lelkes és áldozat­kész közönségre, hanem tiszteletet parancsoló és tiszteletre érdemes törvényhozó testületre is szükségünk van. vezet lesz! Talán legjobb volna, ha a költő úr maga szavalna nekünk. — Nem tudom kívülről a költeményeimet! — szabadkozott Kovács Péter. — Nem tudja, maga barbár! — duruzsolta tré­fás megrovással a ház úrnője, a Nagy Realistáné. Látja, én majdnem­ betéve tudom valamennyit. Olyan csudásak, finomak, isteniek. — Halljuk! Halljuk! — lelkesedett a társaság. — No, azt nem! — tiltakozott a méltóságos házi úrnő. — Az ilyen remekművekben egy parányi csorbának nem szabad esni. Hanem megvan nekem a közlö úr legújabb verseskönyve, amelyet e héten dedikálva volt szíves elküldeni. Azóta estéről-estére e gyönyörű­ versek muzsikája mellett ringatom ma­gam álomba. És intett az egyik inasnak: — Raoul, hozza csak el az öltözőmből azt a könyvet, amely a toalettasztalomon van. Az inas kisietett. A társaság pedig átözönlött a nagy arany­szalonba, körbe ültek a fauteuilükben és arcukon a várakozás lázával, mert ez volt most a hangulat, várták az ünnepélyes pillanatot, amikor a költő el­szavalja a saját isteni költeményeit. Kovács Péter szemben a társaság félkörével ült le egy kényelmes karosszékbe s e pillanatban tisztán érezte homlokán a halhatatlanság borostyán­koszorúját. Az inas visszajött, mély meghajlással nyújtotta át a Nagy Idealistának a könyvet, mindenki feszül­ten nézett maga elé, a Nagy Realista extatikusan, de a helyzethez illő komolysággal kiáltotta: — Bravó! És a költő átvette a könyvet, a saját legújabb költeményeinek fűzött példányát, amelyet dedikálva küldött a Nagy Realistánénak és ünnepélyes gesz­tussal nyitotta ki. Ahogy fel akarta lapozni, egy­szerre megmerevedtek az ujjai, riadtan bámult maga a 16, a kön­yv nem volt felvágva. PESTI HÍRLAP lapta. április 1., vasárnap. Földrengés pusztított Szmirna környékén­ A budapesti földrengési obszervatórium készü­lékei szombat reggel 1 óra 32 perc 27 másodperckor 1000 kilométer távolságból erős földrengést jeleztek. A műszer maximális kitérése 71 milliméter volt. A földmozgás Budapesten egy órán át tartott. Március 30-án 10 óra 40 perc 27 másodperckor egy előrengés előzte meg, 31-én 6 óra 17 perc 27 másodperckor pe­dig egy utórengés követte az említett földrengést. Angóra, márc. 31. Az éjszaka Szmirna környé­kén heves földrengéseket éreztek. Kilenc földlökés követte egymást. Az első, amely 2 óra 20 perckor következett be, másfél percig tartott A második 3 órakor volt és 5 másodpercig tartott, a harmadik 6 óra 52 perckor történt és 10 másodpercig tartott. A további rengé­sek csak egy-két másodpercesek voltak. A halálos áldozatok száma 16, a sebesültek száma 24, ezek közül 10 sebesült állapota súlyos. Az épületek több helyütt megrongálódtak, az óratornyok beomlottak. A torbalii kerületben 200 ház omlott be Szmirnában húsz ház dőlt össze. A sebesültek száma ötven. Számos ház és gyárké­mény rongálódott meg. A torbaliban a sebesültek száma tíz. Az utóbbi helyen 20 család maradt fedél nélkül az ínségesek számára nyomban megfelelő anyagi segélyt küldtek. A kormányzó elnöklésével bizottság alakult, amely minden szükséges intézkedést megtesz az ín­ségesek segélyezésére A földrengést még Usakban is érezték Huszonöt halott. Konstantinápoly, március 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Anatólia nyugati részében szombaton reggel hét földlökést éreztek, amelyek közül az első volt a legerősebb. Szmirnában több épület beomlott, köztük a főtéren levő óratorony. Eddig huszonöt halottat és hatvan sebesültet olvas­tak össze. A táviróösszeköttetés az egész környéken megrongálódott. 7 cm 6 cm 5 cm 4 cm 3 cm 4 cm 1 cm 0 cm 1 cm 2 cm 3 cm 4 cm 4em 6 cm 7 cm Az 1928 március 1I-i föld­rengés budapesti szeizmo­grammja. A földmozgás a szeizmo­grammon látható kitörés századrésze. Románia nem tud belenyugodni Mussolini kijelentésébe. Párizs, márc. 31. A Paris Midi jelenti Berlinen keresztül, hogy bukaresti hírek szerint Titulescu, minthogy Mussolini legutóbbi nyilatkozatában olasz­barát politikájának csődjét látja, beadta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. A lap szerint a román sajtó tovább folytatja heves támadását Mus­solini­ ellen. London, márc. 31. (M. T. I.) A munkáspárti Daily Herald igen mulatságosnak találja azt a meg­rökönyödést, amelyet Mussolininek e magyar hatá­rokról tett nyilatkozata Bukarestben keltett. A kor­mánylapok — úgymond — egyszerűen nem akarják elhinni, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu, Titulescu, Duca-triót állítólagos olasz ba­rátságuk miatt. Emlékeztetik Mussolinit, hogy Ro­mániának hatalmas barátai vannak. Mindez, a Daily Herald szerint, mutatja, hogy a közeljövőben a legnagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére és hogy Maniut Londonból és Párizsból támogatják. A Balakán-politika, úgy látszik, ma is a nyugateurópai államok pénzembe­reinek játékszere. Belgrádot is felizgatta a Mussolini-interjú. Belgrád, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A Lord Rothermerenak adott Musso­lini-interjú még mindig izgalomban tartja a politi­kai köröket. A Novosti Rómában tiltakozó lépést kö­vetel, ha kiderül, hogy Mussolini csakugyan megtet­te a közölt kijelentéseket. Jovanovics parasztpárti vezér szerint Mussolini nyilatkozatából az követke­zik, hogy Olaszország üritse ki Zárát, Fiumét, Isztriát és Dél Tirolt. A az egyiptomi kommány válasza az angol jegyzékre. London, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósitójá­nak távirata.) Az egyiptomi kormány átnyújtotta a kairói angol főmegbízottnak a legutóbbi angol jegy­zékre adott választ, amelyben az egyiptomi kormány visszautasítja Anglia mindennemű beavatkozását Egyiptom belügyeibe. A jegyzet követeli, hogy az angol-egyiptomi viszonyt ugyanolyan diplomáciai úton rendezzék, mint a többi államokkal és kijelenti, hogy az egyiptomi parlament a külföldi érdekek vé­delmét biztosítani kívánja. Fr­anciaor­szá­g válasza Kellogg jegyzékér­e• Párizs, március 31. (Havas.) Claudel francia nagykövet ma délelőtt nyújtotta át Kellogg állam­titkárnak Briand válaszát. A jegyzék a többi között ezeket mondja: Ha az Egyesült Államok a siker több kilátását vélik feltalálni a többoldalú formu­lában, akkor Franciaország fontolóra venné, hogy hosszasabban tárgyaljon hozzájárulásáról oly terve­zethez, amelynek megszövegezésénél az Egyesült Államokra hárul a felelősség. Franciaország anél­kül, hogy szem elől tévesztené a népszövetségi pak­tumból, a Locar­no-szer­ződésekből, valamint a biz­tonsági és semlegességi szerződésekből eredő nemzet­közi kötelezettségeket, hajlandó újból vizsgálat alá venni Kelloy javaslatait, hogy közös alapot találja­nak ama tárgyalások számára, amelyeket Német­országnak, Angliának, Japánnak és Olaszországnak haladéktalanul meg kellene indítania. Francia­ország megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Egyesült Államok hozzájárulnak a következő alap­elvekhez: 1. A világ valamennyi államának rész­vétele. 2. Ha az aláíró hatalmak egyike vétene köte­lezettségei ellen, a többiek felszabadulnak kötelezett­ségeiktől. 3. A háborúról való lemondás nem zárja ki a védekezés törvényes jogát. Az Egyesült Államok ily elvi felfogása mellett Franciaország szívesen haj­landó közreműködésre. Chamberlain diptom­íciai felszólítása Benessiez, Párizs, márc. 31. A Párisi Midi berlini informá­ciót közöl, amely szerint Chamberlain diplomáciai úton fölszóllást intézett Beneshez, élénken tiltakozva az ellen, hogy Csehszlovákia Kínába fegyvereket szállít. Chamberlain felszólította a cseh külügymi­nisztert, hogy ilyenfajta fegyverszállítások elkerülé­sére a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hir szerint Benes azt válaszolta, hogy nem vállalhat ilyen irányú kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nincs nemzetközi egyezmény, amely a Kínával való kereskedelmet eltiltaná. Reméljük azonban — foly­tatja a lap —, hogy Benesnek ez nem volt az utolsó szava, mert még Németország is, amely pedig nagy­hatalom és amelyet szintén nem köt semmiféle ilyen­irányú egyezmény, a maga szántából olyan törvényt szavazott, meg, amely a német birodalmi alattvalókat nemcsak attól tiltja el, hogy fegyvert adjanak el Kí­nának, hanem attól is, hogy német hajókon Kíná­nak fegyvereket szállítsanak.

Next