Pesti Hírlap, 1928. május (50. évfolyam, 99-110. szám)

1928-05-11 / 107. szám

2 adóra vonatkozó eddigi megfi­gyelések eredményéről“. 7.30: Kísérleti operettátvitel a Városi Színházból. „Gyurko­­vics-fiók.“ — Az első felvonás, után lóversenyeredm­ények. 10.15: Pontos időjelzés, a sport- és lóversennyered­m­ények ismételt bemondása. Utána: Az Umke-kávéházból Karina Sinn és cigányzenekarénak hangversenye. Terefen Hírmondó: A műsor 9-től végig azonos a rádióval. KÜLFÖLD. Barcelona: Műsor nem érke-Z SÍC3 (517.2, 7 Kw.). 9.00: Reggeli torna. — 10 00: Orgo­nába­nt­, verseny. — 11.00: Szim­fonikus hangverseny. — 4.00: Délutáni hangverseny. Műsor: Franz Lehár: Ouvertüre zur Operette „Wiener Frauen“. L. Fal.: .Brüderlein fein", Wal­zer. C. Millöcker: Morgenrot. Ko: s-itstück. E. Eysier: Mut­ter’irl aus der Operette „Schützeniieal“. K. Engelhart: Gr.-, sxiiütterehen hört Radio. Sa! -nstück (für Sopran. Alt. Hard* a. kleinen Frauenchor). Scho.oei't-Bertc: Potpourri a. d. Optii te „Das Dreimäderlhaus“. J. C.fenbach: „Die Princessin von Trai3ezu.it“, Ouvertüre. L. Gruber: Mei Mutterl war a Wienerin. E. Arnold: Mutter, ich bringe Dir Rosen, Lied. K. -M. Fachaer: Henry. Gavotte. J. Holzer: Mutterl träumt, musi­kalische Szene. K. Komzák: Wiener Leben. Potpourri. — 6.30: Anton Matosch'-emlékün­ nep.­­— 7.00: Kamarazene. — 8.05: Charles Lecocq „Mamsell Angot“ című operájának köz­vetítése. B?-r!in (483.9, 4 Kw.). 3.30: Gyermekmesék. — 5.00: Dél­utáni hangverseny. — 7.00: A képtár­rás az újságírók szol­gálatában. — 7.30: Az 1928. évi művészeti kiállítás. — 8.00: ,,A szociálbiztosítások". — 8.30: Esti hangverseny. — 10.30: Tánczene. Bern (411, 1.5 Kw.). 3.30: Zene. — 7.30: Sport. — 8.00: Ária és dalest. — 10.00: Hang­verseny. Breslau (322.6, 4 Kw.). 3.30:­­Angiol beszédgyakorlatok. — 4.00: Hangverseny, közremű­ködik Schön-Andt Magda hang­versenyénekesnő. — 8.30: Ka­tona­zene. —• 10.30: Tánczene. Brünn (441.2, 3 Kw.). 4.30: Hangv. — 5.00: Átv. Prágából. —— 6.00: Hangv. — 7.00: Orosz hangv. — 9.00: Katonazene. —— 10.30: Tánczene átv. Varsó­ból Frankfurt (428.6, 4 Kw.). 4.45: Beethoven hangv. — 6.00 :Etheinmannischer Verband fél órája. — 8.30: Szimfonikus h­angverseny. Hamburg (394.7, 4 Kw.). 3.30 Gyermek mesék. — 4.30: Hang­verseny. — 5.00: Span­yolorszá­gg­ek­. — 5.30: Bölcsődusok. — 7.00: A piramisát hazájában — 7.00: Hangv., utána kabaré. Katrowitz (422, 10 Kw.). 3.15: Filharmonikus hangvtr­ senyátvitel Varsóból. — 5.40: Átvitel Varsóból. — 7.10: Vi­dám óra. — 7.35: Prózai elő­adás. — 8: Technikai előadás. — 8.30: Varsó és Vilna közös hangversenyátvitele. — 10.30: Tánczene. Königsberg (303, 4 Kw.). 11.05: Délelőtti hangverseny. — 4.15: Délutáni hangverseny. — 6.30: Goldh Fock „Cili Chors“ szintevének előadása. — 8: Stefan Frenkel hegedű­­estje. — 10.30: Tánczene. Langenberg (460.8, 25 Kw.). 4.30: Zenetörténeti előadás: „Mozart“. — 5: Délutáni hang­verseny. — 6: Héber zenei hangverseny. — 7.30: A német birodalmi gyűlés. — 8.10: Ope­rettelőadás: „A dollárkirály­nő‘­ operett 3 felv. L. Fali; utána tánczene. Lausanne (630, 1.5 Kw.). 4: Átv. Bernből. — 8.15: Átv. Bernből. Lipcse (365.8, 4 KW.). 4: Hangv. átv. — 4.45: Vidám fél­óra. — 5: Dajkadalok. — 5.30: Hangv. — 6.30: Csillagászat. — 7: A tréning. — 8.30: Ope­ra. — 10.30: Tánczene. Milánó (526.3, 7 Kw.). 4: Rádiókvintett. — 5.30: Jazz­band. — 8: Kézi. — 9: Pucci­­ni-opera. München (535.7, 4 Kw.). 3: Trióhangv. — 4: Bécsi hangv. — 5.15: Grammofon. — 6.20: Hangv. — 7.35: Technika és otthon. — 8.05 és 10.25: Hang­verseny. Nápoly (333.3, 1.5 Kw.). 5: Zene. — 8.40: Rádió. — 8.50: Színházi zene. — 10: Sport. — 10.55: Naptár. Prága (348.9. 5 Kw.). 4.30: Hangv. — 6.30: Próza. — 7.15: Hangv. — 8: Vidám óra. — 9: Egy tábornok katonák nélkül. — 10.30: Hangv. Átv. Bécsből. Róma (447.8, 3 Kw.). 5: Rá­diókvartett. — 6: Tánczene. — 8.30: Hírek, sport. — 8.45: Ze­nekari hangverseny Donizetti, Bossi, Vecsey stb. műveiből. Stuttgart (379.7, 4 Kw.). 4: Délutáni hangverseny. — 6.15: Társadalmi élet régen és most. — 6.45: Szóló- és duettének­hangverseny. — &15: Tarka est. I. Operarészletek. II. „Der Einsiedler“. Vígjáték 1 felvo­násban. II. Szórakoztató zene. Zürich (588. 0.5 KW.). 4: Hangv. — 5.10: Prot. prédiká­ciók. — 8.50: Előad. — 9: Hangv. A P ESTI HÍRLAP RÁDIÓ-UJSAGJA Hétfő. BUDAPEST 557.5 (3). 9.30: Hírek, közgazdaság. 11.45: Hírek, közgazdaság. Közben 12 órakor déli harang­szó az Egyetem-téri templom­ból. Utána: Kamarazene. (Te­­mesváry—Kerpely—Polgár.) Ma­­­gyar nap. Műsor: 1. Huszka: Gül Baba. Ábránd. 2. Karacsay: Bölcsődal. 3. Erkel: Bánk bán. 4. Zlubay: Azt mondják. 5. Merkler: Keringő. 1.00: Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállásjelentés. 3.00: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 4.00: Irodalomtörténeti elő­adás az érettségi vizsgára ké­szülő ifjúság számára, a tan­kerületi főigazgatóság rendezé­sében. Balázs Sándor főgimn.­tanár felolvasása: „Arany, Toldi szerelme“. 4.45: Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállásjelentés, mo­zik műsora. 5.00: Nagyváradi Bura Sán­dor és cigányzenekarának hangversenye. 6.20: Takács Sándor, a kép­viselőház főkönyvtárosának fel­olvasása: „Főúri utazások a régi jó világban". 7.00: Mit üzen a rádió? 8.10: Német nyelvoktatás. (Dr. Edouard Szentgyörgyi.) 8.50: A m. kir. Operaház tag­jaiból alakult kamarazenekar hangversenye. Olasz operaest. Részletek az „Aida“ c. operá­ból. Közreműködnek: Walter­­Rózsi (Aida), Budanovits Mária (Amneris), Szende Ferenc (Amo­­nasro) és Somló József (Rada­­mes), a m. kir. Operaház mű­vészei. Vezényel Komor Vilmos karnagy. Műsor: 1. Román( (Somló). 2. Duett a II. felvonás­ból (Walter—Budanovits). 3. Részletek a III. felvonásból. (Walter—Budanovits — Somló). 4. Részletek a IV. felvonásból. (Budanovits—Somló). 10.25: Pontos idjelzés, hírek. 10.45: Pertis Jenő és cigány­­zenekarának hangversenye. Telefon Hírmondó: A műsor 9.30-tól végig azonos a rádió­val. Azonkívül 9, 10.30, 11, 1.30, 2 és 2.30 perckor hírek, közgazdaság. 1928. V. 12—19-ig. KÜLFÖLD: Barcelona. Műsor nem érk. Bécs (517.2, 7 Kw.). 11. Dél­előtti zene.­­— 4. Délutáni hangv. Műsor: Fiebrich: Wann man könnt*, . wie man möcht. Waldteufel: Ange d'amour, Wal­zer. Kéler: Ungarische Konzert- Ouvertüre. Lindsay: Blüten­zauber, Intermezzo. Simonetti: Madrigale für Violine. Delibe3: Kassya, Ballett-Suite. Lehár: Éva, Walzer-Intermezzo. Meis­ter: Wandervögel, Potpourri. Heuberger: Frohe Gister, Wal­zer. Bluemel-Sehieder: Rose von Pisa, Fox. — 5.10: Ifjú­ sági előadás: „Napoleon utolsó napjai a Szent Ilona szigetén". — 6.10: A természettudományi m­úzeum előadása. — 6.40: E. Dekovich „Der weisse Jod auf hoher See“. — 7.10: Népegész­­ségügyi előadás. — 7.40: Szín­házi szemle. — 8.30: A wieni szimfonikus zenekar hangver­senye. Műsor: F. Mendelssohn: Ouvertüre zu ,, Sommernacht­traum“.“. F. Schubert: Szim­­fonie B-dur. Joh. Strauss: Füh­­lingsstimmen-Walzer Couplet der Adele aus „Fledermaus“ (Gesang: Staatsoprnsängerin Maria Gerhart.) W. A. Mozart: Symphonie concertante (Violi­ne: Anita Ast; Viola: Fritz Brunner). Joh. Strauss: An der schönen blauen Donau, Walzer. Berlin (483.9, 4 Kw.). 4e Görögországi útiképek. —4.30: Strindberg-eml­ékünnepély. — 5: Hegedűduett. — 6: Szemel­vények a legújabb irodalomból. — 6.45: Szívbaj elleni gyógy­módok. — 8: Rádió és a mun­kásság. — 8.30: A gyógyszer csodái. — 9: Dalok és énekek. — 9.30: Régi és modern tánc­zene. Bern (411. 1.5 Kw.). 4.30: Könyvszemle. — 5: Zene. — 8: Ária és dalest. — 9: Hangv. Breslau (322.6. 4 Kw.). 4.30: Szórakoztató zene. — 6.30: Út­leírások. — 8.30: Paul Schramm zongoraestje. — 8.30: „Pechvögel“. Brünn (441.2. Kw.). 6.25: Er­dészet.. — 6.40: A cseh nemzet­­gazdászat. — 7.40: Angol nyelv. — 8: Mark Twain hu­moreszkek. — 8.30: Átv. Bécs­ből. Frankfurt (428.6, 4 Kw.). 4.30: Hangy. — 6.30: Egész­ségügy. — 7.30: Händel Josua oratóriumának előad. Hamburg (394.7, 4 Kw.). 4.15: Ifj. előad. — 5: Séta Stockholmban. — 5.30: Ném. teremtő munka a háború után. — 7.25 : Világgazd. — 8: Hangverseny. _____xWaimawareA »Rotstern« | f precíziós délek mint é rzékeny Skálás mikrométerről hajszálfinoman beállítható bármely tetszésszerinti hely Masszív kivitel, első­­■ rendű munka. Nagy hangerettégit I­kersklor távoli állomások vételére. 1 a világ legjobb detektora! »Rotstern« precíziós detektor több mint 1000 érzékeny helye van, mely azon­­nalra újra beállítható. Skálás mikrométerrel hajszállm­atóan beállítható bármely tetszés szerinti hely Masszív kivitel, első­rendű­­munka. Nagy hangerősségi­ detektor távoli állomások vételére. világ legjobb detektora­ 1928. V. 11. A PES-I nlRLAr RADIÓ-UJSAGÚA A hangjáték Magyarországon. A rádió-Broadcasting az idők folyamán az iro­dalmi termékek egy különleges műfaját teremtette meg: a hangjátékot. A hangjáték a rádióhírmondó­­nak azon sajátságán alapszik, hogy kizárólag a föl­höz szól s a szemet — legalább is egyelőre — teljesen számításon kívül hagyja. A rádió voltaképen ellen­lábasa a mozgófényképszínháznak; afféle „akusz­tikai mozi“nak nevezhetnék, hiszen a film kizárólag a szemet táplálja s a való élet hiányzó hangmegnyil­vánulásait a színészek kifejező mimikájával és zenei aláfestéssel pótolja. A rádióhallgatónak viszont min­den cselekményt, történést kizárólag a fülével kell felvennie, legfeljebb fantáziájával pótolhatja a hiányzó elemeket. Kimondottan színdarabok rádió­stúdióban való előadásra ezért kevésbbé alkalmasak, mert kompozíciójuk a halló- és a látószervek együt­tes befolyására van felépítve. Ha tehát az egyik — rádió esetében a vizuális — komponens hiányzik, a darab élvezhetősége jelentékenyen alászáll. A rádióban előadandó darabnak ezek szerint úgy kell megszerkesztve lennie, hogy lehetőleg min­dent hangokkal fejezhessen ki s a látási benyomá­sok hiánya ne menjen az illúzió rovására. Módot kell tehát találni arra, hogy hangokkal fejezzük ki ne csak a puszta cselekményt, a szereplők párbeszé­dét, hanem jellemét, a cselekmény mellékkörülmé­nyeit, a szereplők mozdulatait, mozgásét, a hely­színt, egyszóval mindent, amit közönségesen vizuális benyomásokkal szokás megjeleníteni s igy tisztán akusztikai úton lehetőleg tökéletes illúziót keltsünk. Ez a „hangjáték“ lényege. A hangjáték technikája külföldön már régen magas nívót ért el; az írók és a rendezők különleges akusztikai hatásokkal, aláfestésekkel élvezhető, jó hang­játék-előadásokat produkálnak. Jellemző pl., hogy speciális „zajgépekkel“ különböző időjárásban, járműveken és épületeken lejátszódó cselekményt is hűen vissza tudnak adni; érzékeltetik a zuhogó esőt, az égiháborút, a vonat zakatolását, a hullámok cso­bogását, az automobil vagy a repülőgép dugását. A nagy technikai apparátussal kidolgozott és aláfestett hangjáték-előadások ezért szerfelett kedveltek a rádiózó közönség körében s napról-napra százával hódítanak újabb híveket. Annál örvendetesebb s hazai rádióéletünk fejlő­dése szempontjából nagyfontosságú lépés, hogy a magyar rádiótársaság is programmjába vette e nagyjövőjü, érdekes műfaj kultiválását s ebbeli tevé­kenységét magyar hangjátékok előadásával kezdte meg. Mint ismeretes, a rádiótársaság hangjáték-pá­­lyázatot irt ki, melyre 250 pályamű érkezett be. Kö­zülük hatot talált érdemesnek jutalmazásra és elő­­adatásra. A három első díjjal jutalmazott pályamű­vet már a múlt hónapban előadták a Stúdióban s mint megállapítást nyert, nagy sikerrel, mert a da­rabok a rádióhallgatók széleskörű tetszését és meg­elégedését váltották ki. Nagy érdeklődéssel és reménnyel tekintünk ezért a másik három, jutalomra méltatott pályamű bemutatója elé, mely folyó hó 12-én, szombaton este 7 óra 45 perckor kezdődik. Sorrend szerint elsőnek Peterdy Sándor író és hírlapíró „Névtelen vendég“ c. egyfelvonásosa kerül előadásra. A szereplőket a legjobb magyar színészek sorából válogatták össze; oly nevek, mint Vizváry Mariska, N. Tasnády Ilona, Z. Molnár László és Dénes György, biztosítják a­­da­rab sikerét. Utána Pápay Nándorné „Lepketánc“ c. ugyancsak egyfelvonásos darabját adja elő a Stúdió. N. Tasnády Ilona, Radó Mária, Lehotay Árpád és Dénes György játszák a főszerepeket. A harmadik darab címe „Hullámverés“; szerzői: Gálossy Zoltán, a kolozsvári Nemzeti Színház v. tagja s felesége, De­­zséry Emma. Gálossy „II. 777.“ c. darabja nyerte meg annak idején a hangjátékpályázat első díját. Az egy­felvonásos darab főszereplői: N. Tasnády Ilona, Radó Mária, Petheő Attila és Somló István. Hisszük, hogy a magyar hangjátékirodalomnak ez a három kiváló terméke is megnyeri hazánk rá­diózó közönségének tetszését s újabb hiveket hódit majd a magyar kultúra ez új ágának. A megzavart rádióvétel. Hollandiában történt, hogy a május elsején tartott szocialista ünnepi rádióelőadás alkalmával száz- és száz­ezer rádió-előfizető szándékosan olyan zavart keltett az aetherben, hogy az előadásból úgyszólván semmit sem lehetett megérteni. A vétel ilyetén való rendszeres és nagymértékű megakadályozása egyébként a háborúból is jól ismert óvintézkedés, amikor is az ellenfelek zavaró adókat tartottak működésben, hogy egymást a táviratok felvételében gátolják. Saját üzeneteiket pedig úgy továb­bították, h­ogy a tulajdonképeni Morse-jelekkel egyidejű­leg zavaró jeleket is adtak, melyek az üzenet tulajdon­képpeni értelmét elrejtették s csak a titkos kulcs birto­kában lévő címzett tudta őket megfejteni. Valamely rádióállomás műsorának rendszeres véte­lét általában háromféle módon zavarhatni meg szándé­kosan. Az egyik, mint már említve volt, zavaró adók használata. Ha az adó hullámhossza a megzavarandó ál­lomás hullámhosszával azonos és folyton változik, a két hullám egymásra helyeződik s erős fütyülés keletkezik. Ez az eljárás lényegileg ugyanaz, mint a visszacsatoló vevőgép okozta zavarás; a túlságosan visszacsatolt ké­szülék ugyanis adó módjára működik s kisugárzott hul­lámai a felvett rezgésekre szuperport­álódva, szintén élénk sü­völtést eredményeznek. A harmadik módszer a­ szikrai adókkal való zavarás. A szikraállomások tudvalévően csillapított hullámokon Morse-jeleket adnak le s ezek kopogásszerü zaja a legkellemetlenebb zavarok közé tart­­­tozik. Ma már ilyen adókat inkább csak hajókon hasz­nálnak ; a Broadcasting-forgalom­ban nem fordulnak elő.­­ Hasznos tudnivalók. Izzitótelepek kiküszöbölése. A rádióamatőr számára, aki csöves készüléket vallhat büszkén magáénak, a leg­több gondot és kellemetlenséget eddig kétségkívül az iz­­zítótelepek okozták. Előre kiválasztott értékes Programm hallgatása közben ugyan kivel nem történt már meg, hogy e vétel hirtelen gyengülni kezdett, majd a készülék alapos átnézése után arra a megdöbbentő felfedezésre jutott, hogy az izzítótelep nem mutatja fel a szükséges feszültséget. Az utolsó pillanatban, sajnos, rendszerint már nincs segítség. Ezen a meglehetős bizonytalan álla­poton segít a Telefunken legújabban piacra hozott REN jelzésű csöveivel. Ezen típusú cső izzítása a 100, ill. 220 voltos váltóáramú világítási hálózatból történik, te­hát erre a célra sem akkumulátor, sem szárazelem nem szükséges. Üzemben tartásukhoz csupán egy kis transzfor­mátor szükséges, mely a hálózat feszültségét a megfelelő ér­tékre leszállítja. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a transzformátor semmiféle kezelést és gondot nem igé­nyel és az, hogy úgy mondjuk, egész életre szól. A csö­vek áramfogyasztása költség szempontjából egészen alá­rendelt szerepet játszik. A fűtött antenna. A motalai (Svédország) nagy adó­állomás antennarendszerét fűtőberendezéssel látták el, mely az antennahuzalokat állandóan hevíti. A fűtés célja a hosszú antennadrótokon a jéglerakódást meggátolni, mely télen könnyen elszakíthatja a sodronyokat, vagy leg­­­­alább is annyira elhangolja az antennát, hogy a sugárzási­­ teljesítmény jelentékenyen csökken s az állomás nem ké­­s­pes nagyobb távolságra sugározni. *

Next