Pesti Hírlap. 1928. június (50. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

b­ ség jogait, hogy teljesen érthetőek és mag­­hallgatandók azok a panaszok, amelyeket a trianoni békében is elismert kisebbségi jogok megcsúfolása vált ki. — Miként gondolja Lord Olivier megoldani a trianoni béke revíziójának problémáját, és nem lát­ja-e veszedelmesnek a béke szempontjából a Közép­­európában keletkezett új Elszász-Lotharingiát? — A magyar területi aspirációk megoldá­sát én egyedül a Népszövetség jobb belátásától remélem. A nagyhatalmak és főleg azok, akik a kontinens politikájában közelről érdekelve van­nak, végül is be fogják látni, hogy ha a békét fenn akarják tartani, a trianoni békeszerződés által okozott igazságtalanságokat reparálniuk kell. Én a békés eszközöknek vagyok a híve és bízom abban, hogy önök ezen az úton biztosan meg­kapják a Trianonban elrabolt igazságukat. — Mi a véleménye Lord Rothermere akció­járól? — — Amennyire én ismerem a Rothermere­­akció körvonalait, annak úgy végcéljával, mint eszközeivel teljesen azonosítom magamat, mert azokat igazságosaknak és megvalósulhatóknak tartom. Lord Rothermere hatalmas sajtóorgánu­maival és világra szóló publicitásával és különösen Franciaországban is élvezett tekintélyével nagy hasznára lesz a ma­gyar remények teljesedése és Közép- Európa nyugalmának megóvása céljából. — Mi a véleménye Lord Oliviernek a ma­gyar-angol barátságról? — Mi angolok mindenkor rokonszenvvel viseltettünk a magyar nemzet iránt. Bár nagy távolság van a két ország között, mégis sok hasonlatosság van közöttünk, amely főképen a haza és a szabadság szeretetében nyilvánul meg. Angliának elsőrangú érdeke a világbéke és így az önök iránti szimpátián kívül még egyéb célok is vezetik az új Elszász-Lotharin­­giak megszüntetésére. Léderer Lajos: 11 francia kormány a parlament összeillésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Párizs, máj. 31. (Wolff.) Hivatalos közlés sze­rint a ma délelőtt tartott minisztertanácson tárgya­lás alá vették a parlament összeülésével kapcsolatos kérdéseket, nemkülönben a kormány által indítvá­nyozott munkatervet. A Havas­ Iroda közlése szerint még nem döntöttek Falk­eres távozó munkaügyi mi­niszter helyének betöltéséről. A minisztertanács ezen­kívül foglalkozott még a légiforgalom újjászervezésé­vel és arra a meggyőződésre jutott, hogy a jelenlegi körülmények között nem volna célravezető egy lég­ügyi minisztérium felállítása. Briand külügyminisz­ter, aki úgy látszik, már teljes egészségnek örvend, részt vett a minisztertanácson. Itz olasz­ tevők barátsági szerző­dés nemzetközi jelentősége. Róma, máj. 31. (Stefani.) A „Tribuna“ tudó­sítója beszélgetést folytatott Suad bej quirinali török követtel. A követ nyilatkozatában a török-olasz ba­rátsági szerződés nemzetközi jelentőségével foglalko­zott, rámutatott arra, hogy ezzel a két nemzet kö­zötti barátságot pecsételték meg. Kijelentette a többi között, hogy Törökország a fasizmusban mindig egy nagy újjáépítő tényezőt látott és a Dacét hazája nagy szolgájának tekinti, aki­ minden téren újító. A követ a következő szavakkal végezte nyilatkozatát: " Az aláírt szerződés súlya abban fog jelent­kezni, hogy a Földöközi-tengeren,a Balkánon, de egész Európában is a békét erősíti. Olaszország és Török­ország a szerződés megkötésével a béke ügyét szol­gálták. A Tribunához hasonlóan ír a többi lap is vezér­cikkében. Hangsúlyozzák, hogy az olasz-török szerző­dés betetőzése azoknak a fáradozásoknak, amelyek a földközi-tengeri medence viszonyainak tisztázására indultak meg és kiemelik, hogy a teljesen békés jel­legű szerződés egyáltalában nem fogja érinteni a külön érdekelt államok érzékenységét. Cáfolják az orosz kard kaják tüntetését a román vizeken. Buk­arasi, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A félhivatalos Viitorul megcáfolja a reg­geli lapoknak azt a hírét, hogy a román vizeken orosz hadihajók tüntetést rendeztek. Csupán két orosz hadi­hajóról van szó, amelyek az afgán királyt kisérték Batumba és ezek a hajók sem érintették a román vizeket, hanem török vizen haladtak. 71 cseh mini­szt­er­elnök állapota aggasztó. Prága, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Svehlu miniszterelnök állapota aggasztó. Kezelőorvosai csütörtökön konzíliumot tartottak, amelyről nem adtak ki hivatalos jelentést. Hír sze­rint a miniszterelnök vesebaja súlyosbodott. PESTI HÍRLAP 1928. június 1., péntek: A jugoszláv kormány helyzete bizonytalan. A netiunói egyezmény ratifikálásának nagy ellenzéke van az országban. Súlyos botrányok után elnapolták a szkupstina üléseit. — Erélyes intéz­kedés a tüntetések beszüntetésére. A jugoszláv kormány erélyes intézkedéseket helyez kilátásba a tüntetők ellen, ha a zavargásokat folytatnák. A belgrádi sajtó egy része is békére int, azzal az indokolással, hogy a további tüntetések csak az ellenség malmára hajtanák a vizet. Ezek a figyel­meztetések, úgy látszik, hatással voltak a felizgatott kedélyekre, mert ma már alig egy-két kisebb méretű zavargásról kaptunk jelentést. Annál nagyobb volt azonban a vihar a szkupstina mai ülésén, ahol nem kisebb jelzők röpködtek ellenzéki oldalról a kormány felé, mint „rablók“, ..„banditák“, gyilkosok“, úgyhogy nyugodt tárgyalásra gondolni sem lehetett és az elnök a parlament ülésének elhalasztását csak írás­ban tudta kihirdetni. A Vukicsevics-kormány helyzete nem irigylés­­fésreméltó, még ha a forradalmi hangulat az ország­ban le is csillapulna. Eltekintve a radikális pártban dúló harcoktól, a nettunoi egyezménynek az ország­ban oly nagy ellenzéke van, kormány támogta­tó kö­rökben is, hogy teljesen bizonytalan, vajon sikerül­ni fog-e a félig-meddig nyugodt tárgyalást biztosíta­ni a szkupstinában. A radikális párt, mint Belgrád­­ból késő éjjel jelentik, bizalmat szavazott ugyan a kormány tagjainak, de ez nem más, mint kifelé való demonstrálás, mert a valóságban robbantási kísér­letek vannak készülőben, amelyek akkor fognak majd teljes erővel kirobbanni, amikor az ellenzék az előre bejelentett nagy harcot megkezdi a nettunoi szerződés ellen. Ilyen körülmények között igen súlyos belpoliti­kai harcokra lehetünk elkészülve, amelyek könnyen elsöpörhetik Vukicsevics kormányát. Ebben az eset­ben kérdésessé válna a nettunoi egyezmény ratifiká­lása, aminek viszont külpolitikailag volna súlyos visszahatása. Nagy botrány a szkupstinában. Belgrád, máj. 31. A Rjecs­irja: A szukpstina mai ülésén napirendre volt kitűzve a Szuboticy Du­sán volt igazságügyminiszter ellen beadott vádirat. Napirend előtt Kosanovics képviselő sürgős javas­latot terjesztett elő, hogy egy tizenöt tagból álló par­lamenti bizottság vizsgálja ki a legutóbbi tüntetések­kel kapcsolatos eseményeket. Mindjárt az ülés meg­nyitása után az ellenzék soraiban óriási lázana tört ki, a képviselők a padokat verték és a kormány tagjai felé különféle sértő szavakat kiabáltak: — Rablók, banditák, gyilkosok, csőcselék, vé­res kormány­kiáltások hangzottak. Az ellenzék és a kormánypárti képviselők között többizben dulakodásra került sor, miközben ilyen felkiáltások hallatszottak: — Le Mussolinidei, a fasizmussal, Olaszország­gal! Éljen a jugoszláv Isztria! Perics, a szkupstina elnöke, többizben kísérle­tet tett az ülés folytatására, amit azonban a lárma teljesen lehetetlenné tett, annál is inkább, mert az ellenzék közben különféle hazafias dalokat énekelt. A lárma körülbelül egy óráig tartott és végül az el­nök a nagy zajban bezárta az ülést s néhány perc múlva írásban kihirdette, hogy a szkupszina üléseit június 8-ig elhalasztották Belgrád, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szkupstina viharos üléséről szóló hírek a városban délben váltak ismeretesekké. A szkup­stina előtt és a főutcákon nagy tömegek csoportosul­tak, de a rendőrség simán elejét vette a készülő tün­tetésnek. Délután sem fordult elő sehol rendzavarás. A szkupstina ülése után a demokratikus parasztko­­alíció ülést tartott, amely a szerdai eseményekkel foglalkozott. Az ülésről kiadott közlemény szerint a történtekért csupán a rendőrség felelős. Nem igaz, hogy a tüntetők között kommunisták voltak, ez a rendőrségnek csupán szokásos kifogása. Elhatároz­ták azt is, hogy Korosec belügyminiszter ellen vádat emelnek. A jugoszláv kormány erélyes utasításai a hatóságokhoz. Belgrád, máj. 31 (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kormány elhatározta, hogy a legna­gyobb eréllyel véget vet a zavargásoknak és erre vonatkozóan utasítást adott a hatóságoknak. Szük­ség esetén a katonaságot is igénybe veszik és ki fogják nyomozni azokat, akik a diákokat a tünte­tésre rábírták. Belgrád, máj. 31. A Pravda felhívást közöl a tüntetőkhöz, amelyben hivatkozva arra, hogy a nem­zet immár megmutatta hangulatát és a további tün­tetések olyan jelleget kezdenek ölteni, amelyek csakis az ellenség örömére szolgálnának, elérkezett­nek látja az időt, hogy a béke és a rend helyreállít­­tassék. Felhívja a polgárságot és az ifjúságot, hogy a további tüntetésektől tartózkodjék. Eszék, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Csütörtökön este nagyarányú olaszellenes tüntetések voltak a városban. A tüntetés eleinte csak demonstratív jellegű volt, később azonban, mikor a rendőrség és csendőrség közbelépett, verekedéssé fajult. A verekedések során két ember súlyosan meg­sérült, akik közül egyik haldoklik és számos köny­­nyebb sebesülés történt. A tüntetők a Fő­ utcát telje­sen feldúlták, több üzletet megrohantak, a berende­zést összetörték és az árukat szétszórták. A rendőr­ség a tüntetés megszervezőit letartóztatta. Belgrád, máj 31. A rendőrfőnökség betiltotta a Narodna Odbranának vasárnapra Belgrádba egy- s behívott gyűlését, amelyen a zárai olasz provokációk­­ ellen akartak tiltakozni. A három fő probléma. Belgrád, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Novosti szerint a belpolitikában ma há­rom probléma játszik igen nagy szerepet és ezek a következők: a nettunoi egyezmény ratifikálása, a kül­földi kölcsön és a radikális párt belső viszonyai. Ami a nettunoi egyezmény ratifikálásának kérdését illeti, a kormány az ügy szőnyegre hozatalával nagy fele­lősséget vett magára és ennek a kérdésnek parla­menti tárgyalása tulajdonképen tisztázni fogja a kor­mány iránti bizalom kérdését. Nincs kizárva, hogy kormányválságra kerül sor, mert a kormány igen elszánt ellenzékkel és az egész országban ellenséges hangulattal fogja magát szemben találni. Ami a kül­földi kölcsön ügyét illeti, kormánykörökben azt han­goztatják, hogy a kilátások javultak. A tárgyalások­ban bekövetkezett szünetet azzal magyarázzák, hogy egyes newyo­ki és londoni bankházak még csatla­kozni akarnak a kölcsönadókhoz. Az ellenzék nem ad hitelt ennek a magyarázatnak és azt hiszi, hogy a kölcsön sorsa kétséges. A radikális pártban a hely­zet az, hogy Vukicsevics miniszterelnök hívei az ön­álló demokraták memorandumának átnyújtása óta bizonyos harci készséget mutatnak. Valószínű, hogy Vukicsevics hívei és ellenfelei között harc fog kitör­ni és nincs kizárva, hogy a kormánypártban szaka­dás következik be. Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az Adeverul a jugoszláviai olaszelle­nes tüntetéseket azzal magyarázza, hogy a jugoszláv kormány hibát követett el, mert titokban intézi a diplomáciai ügyeket és nem közölte senkivel a neh­m­­­éri egyezmény ratifikálásának okait. Kétségtelen­nek látszik, hogy a belgrádi kormány közeledni akar Olaszországhoz, de téves diplomáciai mód­szere talán épen az ellenkező hatást fogja elérni. Bodrero olasz követ búcsúja, Belgrád, máj. 31. A Pravda írja: Bodrero olasz követet tegnap a király búcsúkihallgatáson fogadta. Galli, az új belgrádi olasz követ, elutazott Lissza­bonból Rómába, ahol kormányától instrukciókat fog nyerni, majd pedig azonnal elfoglalja új állomás­helyét. _______ Titulescu Genfbe utazik, Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Adeverul értesülése szerint Titulescu a legközelebbi napokban Genfbe érkezik a népszö­vetségi Jam­es ülésére. Június 10-ikére Belgrádba vár­ják, ahol Marinkovics külügyminiszterrel fog tár­gyalni és június 15-én fog megérkezni Bukarestbe. Titulescu már megkezdte a siránkozást az optánsperben. Bukarest, május 31. (Orient-Rádió.) Titulescu külügyminiszter, aki San­ Remóban időzik, az Orient­ Rádió munkatársának kérdezősködésére válaszolva nyilatkozott az optáns­ per kérdésében. A miniszter megismételte azt az ismert álláspontot, hogy miután Románia törvényben, sőt magában a trianoni szer­ződésben is egyenlő jogúnak nyilvánította (?), amint ezt Magyarország a szerződés megkötésekor kérte, a románokat és a külföldieket, ezért visszautasíja azt, hogy most idegen jogszolgáltatást engedjen meg. Két szempontot kell azonban figyelembe venni. Az első az, hogy amikor Románia aláírta a Magyar­­országnak engedélyezett moratóriumot, hozzájárulá­sát ahhoz kötötte, hogy halasszák el mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a trianoni szerződésből kifolyóan Romániát terhelik. Tette ezt abból az egy­szerű okból, hogy ha felfüggesztik a Románia javára szóló kötelezettségek teljesítését, akkor hasonló el­bánásban kell részesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a szerződés Románia terhére állapít meg. A másik szempont az, hogy még abban az esetben is, ha Románia elfogadná a döntőbírás­kodást és ha elmarasztalnák, a határozat végrehajt­­ása a jóvátétel számlájára történnék. Magyaror­szág visszautasította márciusban a jóvátétel szám­­lájára történő rendezést, amit a román kormány az engesztelékenység szellemétől sugallva indítvá­nyozott (?), azt állította, hogy a jóvátétel sokkal határozatlanabb és függőbb valami, semhogy ren­dezés alapja lehetne. — Igen kíváncsian várom — folytatta Titu­­lescu­ — a többi érdekelt fél nyilatkozatát, várjon a jóvátételi fizetések elhalasztása csakugyan teljes törléssé változott-e át Magyarország javára. Távol állok attól, hogy azt gondoljam, hogy az optáns- k kérdés véglegesen befolyásolja Románia és Ma­gyarország viszonyát. Hajlandó vagyok minden le­hetőt elkövetni, hogy Magyarországgal normális, sőt baráti viszonyra jussunk. De nem akad és soha nem is fog akadni román ember, aki új adókkal ter­helné meg a magyar jóvátételről lemondott román háborús károsultakat, csak azért, hogy most ők fizessenek magyar adósaiknak.

Next