Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 148-160. szám)
1928-07-03 / 148. szám
1928. július 3., kedd. PESTI HÍRLAP Dr. Sztancsek Jánost, a debreceni egyetem volt tanársegédét, halélra gázolta a vonat A szerencséiben ember motorkerékpárjával átbújt a leeresztett sorompó alatt. Vasárnap este, amikor a főváros népe egy napsütéses nyári nap örömei után fáradtan tért haza a különböző kirándulóhelyekről, borzalmas katasztrófa történt a rákoshegyi vasúti állomáson. Az állomás előtt s az országúton csoportokban állottak az emberek, mert a vasúti síneken nem lehetett átmenni, miután a sorompót leeresztették s várták a szolnoki személyvonatot. A kirándulók türelmetlenül álltak a sorompónál, mert a személyvonat késett, s a vasúti sorompó percek óta már elzárta az utat. Ebben az időben érkezett oda motorkerékpárján dr. Sztancsek János, a debreceni egyetem volt tanársegédje, ki legutóbb a Pedagógiai Filmgyár egyik vezető mérnöke volt. Dr. Sztancsek vasárnap délután motorkerékpárján kiment Rákoshegyre, hogy meglátogassa a Deák Ferenc utcában lakó öreg szüleit. Este tíz óráig maradt szüleinél, majd felült a motorkerékpárra s indult vissza Pestre. A vasúti sorompó előtt, amikor meglátta a leeresztett sorompó mögött sorakozó tömeget, megállt, leszállott gépéről és a motorkerékpárt maga előtt tolvaj közeledett az átjáróhoz. A rákoshegyi állomásnál menetrend szerint tíz óra tíz perckor kell a Budapest felé közlekedő személyvonatnak megérkeznie. Dr. Sztancsek János üdvözölte a sorompónál álló ismerőseit, majd a gépet maga előtt tolva, a félig leeresztett korláton átbújt s odaszólt a várakozóknak: — Na, ert nem, fogok itt ücsörögni. Megindult a sineken, senki sem figyelmeztette, mert senki sem látta, hogy a szolnoki személyvonat már ott van néhány lépésnyire az átjárótól, a vonat dübörgése és a kerekek kattogása elveszett a vasárnapi kirándulók beszédének és énekének vidám zsivajában. Abban a pillanatban, amikor a szerencsétlen fiatalember a sínekre ért, befutott az 531-es számú szolnoki személyvonat és borzalmas, vérfagyasztó jajkidlt és a vonatra várakozók torkára forrasztotta a vidám beszédet és éneket. Vad csörömpölés hallatszott, a mozdony előtt valami lángnyelv csapott föl, majd hirtelen lefékezték a vonatot, amely néhány méterrel odébb megállt. Mindez pillanatok alatt történt. A vonatról leugrott a mozdonyvezető és az utasok, a sorompón kiind állók mind odaszaladtak a sínekre, a vonalra várakozók között több nő elájult. A mozdony előtt egy darabokra összezúzott oldalkocsis motorkerékpár roncsait találták, az elgörbült gépvázon vastag csíkban ült a vér s a sínek mentén, amelyre levilágítottak egy hirtelen előkerített lámpával, mindenütt vér, egészen a mozdony után következő ötödik vagonig, ahol megtalálták egy sportruhába öltözött férfi. dr. Sztancsek János felismerhetetlenségig összeroncsolt holttestét. A vonat néhány száz méterrel hátrament, hogy a darabokra szaggatott holttestet ki lehessen szedni a kerekek alól s ekkor kiderült, hogy a szerencsétlen emberen úgy ment át a mozdony és az utána következő öt vagon, hogy fejét, lábát, karját levágta, úgyhogy törzse fej, karóka és lábak nélkül véres gomolyagként feküdt a sineken. A vasúti személyzet s a csendőrök keresték meg dr. Sztancsek János holttestének testrészeit s az eset a rákoshegyi állomáson annál is inkább óriási részvétet keltett, mert a szerencsétlen fiatalembert mindenki ismerte, hiszen szülei, a hetvenéves Sztancsek János nyugalmazott tanfelügyelő, kir. tanácsos és felesége, Rákoshegyen, ahol laknak, köztiszteletnek örvendenek. A katasztrófa szemtanúi közül többen elrohantak Sztancsekék Deák Ferenc utcai házába, ahol a szülőket, kíméletesen igyekeztek értesíteni a szerencsétlenségről. Idősebb Sztancsek János, aki trombózisa miatt, több mint egy esztendő óta ágyban fekvő beteg, mikor meghallotta a szomorú hírt, kiugrott az ágyból és rohant az állomásra. A hetven esztendős nyugalmazott tanfelügyelő, amikor meglátta fia borzalmasan összeroncsolt holttestét, az ellenkező vágányon berobogó vonat elé akarta vetni magát s csak a körülötte állók akadályozták meg szándékában. A szerencsétlenül járt fiatalember édesanyja pedig ájultan rogyott fia holtteste mellé. A széles körben nagy részvétet keltett halálos végű elgázolás ügyében még vasárnap éjszaka megindult a csendőri nyomozás, amely megállapította, hogy dr. Sztancsek János saját vigyázatlanságának lett az áldozata. A sorompók le voltak zárva, a vasúti jelzőlámpák égtek, valószínű, hogy a tragikus sorsú dr. Sztancsek János annyira el volt foglalva motorkerékpárjának a síneken való átemelésével, hogy sem a közeledő vonat lámpáját, sem a vonat zaját nem hallotta. Dr. Sztancsek János holttestének szétroncsolt részeit beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József“keserűvíz gyors és fájdalmatlan ürülést, kielégítő emésztést és kellő étvágyat hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb magasztalás hangján írnak a valódi Ferenc József-vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. IZZADASTI megszüntet a 25 éve gyártott DÁRIUS (folytkék), ára 1.20 pengő TYÚKSZEMET gyökerestül eltávolít Bumm 111831 kenőcs, ára 1.20 P Kérje mindenütt! !! Budapesti f 5 raktár • PAJOR TESTVÉREK, KŐFARAGÓ UTCA 7. 7 Hol helyezzék el az európai országok emberfölöszégüket? A határok elzárása óta több mint negyedére csökkent a kivándorlás.^ — MacDonald nyilatkozata a nemzetek túlzsúfoltságáról és a szociális színvonal biztosításának módjairól London, június hó. (A Pesti Hírlap munkatársától.) Az idegenek beözönlése elöl Anglia éppen olyan elővigyázatossággal védekezik, mint a kontinentális országok. A doveri bevándorlási hivatalban, ahol a kelet felöl jövő idegenforgalom nagyrésze lebonyolódik, minden partraszálló utast kikérdeznek szándékai felöl, mennyi időre jött Angliába és ha beszéli a nyelvet és itt marad, nem rontja-e a bennszülött munkanélküli lakosság elhelyezkedési lehetőségeit. Anglia amely az összes európai országok között talán a legerősebb ostromnak van kitéve, kedvező földrajzi helyzeténél fogva könnyebben meg tudja akadályozni a külföldiek tömegesebb beszivárgását, mint más országok. Németország viszont a túlnépesedés problémájával küzd a háború óta, emelkedőben levő népszaporulatát kénytelen részben külföldi munkapiacokon elhelyezni, hogy az otthoni bérviszonyokat nagyobb hullámzásnak ne tegye ki. Az Ausland Deutschtumoknak, a külföldön élő németség szervezeteinek ezen a téren is jelentős szerepük van. Általában minden európai országnak nagy gondot okoz a szeszélyesen ingadozó gazdasági konjunktúrák közepette biztosítani a lakosság életfeltételeit, mindaddig, amíg a hullámzások egészséges kiegyenlítődése, az erőfölöslegeknek szűz területeken való elhelyezkedése révén lehetségessé válik. A népesedés problémája, hogy mi legyen Európa emberfölöslegével, hová menjenek a munkát nem találó tömegek stb., mindezek a kérdések nemcsak Anglia szociológusait, de kormányát is foglalkoztatják. Igen érdekesen nyilatkozik erről a kérdésről Ramsay MacDonald volt miniszterelnök, az angol munkáspárt vezére. MacDonald azzal vezeti be fejtegetéseit, hogy szerencsére, még nem vagyunk a küszöbén a legrettenetesebb és legfélelmetesebb harcnak, a létért való küzdelemnek. Enynyire még nincs elárasztva a világ emberekkel. Ha az emberiség teljesen szabadon mozoghatna, találna elegendő üres területet, amelyet benépesíthetne, s ahol meglelné szükséges létfeltételeit. De ez a szabad mozgás hiányzik, és nem is vihető keresztül. Sőt nem is szabad ennek bekövetkeznie, mert különben felbomlik a szervezett rendnek minden formája. Az egyes nemzetek nagy területeket foglaltak le maguknak és törvényekkel szabályozzák a külföldiek befogadását nemcsak azért, mert azok idegenek, hanem azért, mert a beáramlásnak korlátlan folyamata a civilizált élet színvonalának csökkenését idézné elő, hosszú nemzedékek erőfeszítésének eredményei lennének veszélyeztetve olyanok beözönlésével, akiknek társadalmi színvonala és egyéni értéke alacsonyabb, s akik nem azért jöttek, hogy a meglevő értékeket tovább fejlesszék, hanem azért, hogy romboljanak. — A világ nem egy nyílt terület, ahol bárki letelepedhet ott, ahol akar, — mondja nyiltakozaletelepedhet ott, ahol akar, — mondja nyilatkozatainak és magukba foglalják a földfelületnek jóformán minden négyszögmérföldjét, így kell elképzelnünk a világot, ha a népesedés problémájának szempontjából nézzük. A határok elzárása következtében a kivándorlás Európából az összes országokban több mint egynegyedére csökkent, viszont azonban annál jobban érezhető a lakosság összezsúfoltsága egyes nemzetekben. Bár a kivándorlásra nem mindig a lakosság zsúfoltsága sarkallja az embereket, a legfontosabb ok mégis ez, és minden korlátozás, amit egyes országok fölállítanak, azt jelenti, hogy valahol a népesség túl nagy számban halmozódott össze. Anglia, Olaszország, Német- és Lengyelország kétségtelenül növelték gazdasági nehézségeiket a kivándorlás korlátozása által. Fölvetődik a kérdés: van-e egy nemzetnek joga politikai vagy erkölcsi okokból arra, hogy visszautasítson bevándorlókat? Határozott igennel vagy nemmel nem lehet erre a kérdésre válaszolni. Egy politikai közösség sem sajátíthatja ki magának a napot és ha nem használja ki a maga számára teljesen, vagy nincs reménye arra, hogy belátható időn belül szüksége leszen rá, nem zárhat ki falai közül embereket, akik azért jöttek, hogy ott letelepedjenek. De másfelől semmiféle alacsonyabb életszínvonalú népnek nincs joga ahhoz, hogy magasabb társadalmi berendezkedésben élő nép helyzetét fölösleges népszaporulattal alacsonyabb nívóra süllyesszen vissza. A fajok keveredésének kényes problémáját is magában foglalja ez a kérdés. Természetesen gondolni lehetne valami döntőbíróság felére, amely e két ellentétes szabály között bíráskodna a fölmerülő igények tekintetében. A jelenlegi viszonyok között azonban nem lehet elképzelni, hogy külföldi döntőbíróság határozatának országok ebben a kérdésben alávetnék magukat. Egy másik oldala a kérdésnek az, hogy azok a nagy szabad területek, amelyeket európai nemzetek fölös lakosságuk elhelyezésére kiválaszthatnának, vagy Amerika, vagy Anglia kezében vannak. Az Egyesült Államok sohse járulna hozzá ahhoz, hogy bármily nemzetközi hatóság ilyen dologba beleavatkozzék, éppen egy" Kanada és Ausztrália sem, amelyek önállóan kormányozzák magukat. Ezek nagyon jól vigyáznak a maguk portájára és csak azok előtt nyitják meg kapuikat, akik egyforma színvonalon állnak velük és akik számbelileg gyöngébbek, semhogy megingatni képesek volnának gazdasági konszolidációjukat. Még egy föltételük van: a gyors és tökéletes asszimilálódás. Ha a lakosság összezsúfolódása az európai nemzetek határain belül fokozódni fog és nem sikerül olyan levezető csatornákat találni, mint amilyet Franciaország tudott nyújtani Olaszországnak, Németország a lengyeleknek és Skócia az íreknek, akkor igen könnyen komoly helyzet állhat elő. Amely nemzet elég erős a nehézségek leküzdésére, az kétségtelenül igyekezni fog hódítani területeket, így Olaszországot gyanúsítják azzal, hogy Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában területeket akar szerezni. Ez azonban könnyen háborúra vezethet, nemcsak a hódító és ellenálló népek, hanem a hódító és az érdekelt többi európai ország között is. Ha a túlnépesedett állam kicsi és gazdasági, szociális színvonala kezd lejjebb szállni, vagy jobban fogja kihasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat, vagy az ipari termelést kénytelen forszírozni megfelelő védővámok alkalmazásával. Ez utóbbi azonban egészségtelen visszahatásokat szülhet és megbéníthatja Európa generális fejlődésének útját. MacDonald azzal a konklúzióval végzi érdekes fejtegetéseit, hogy minden azon fordul meg, alkalmazhat-e egy állam kényszerítő eszközöket arra, hogy határain belül maradásra kényszerítse lakosságát, bármilyenek is az ország gazdasági feltételei. Ha igen, akkor ezzel nemcsak megoldotta a maga számára az imperializmus problémáját, az életlehetőség és az egészségi viszonyok nívóját, a belső forradalmat és a külső háborút, de meg fogja tudni akadályozni az élelmiszerek árának olyan emelkedését is, amely éhínséghez vezet és akkor megengedheti kellő keretek között a letelepedést nyílt, meg nem művelt területeken olyanoknak, akik a civilizálódás előfeltételeivel rendelkeznek. A lakosság összezsúfolódásának problémája tehát, amit eddig önmagától megoldott a kivándorlás természetes folyamata, s a mesterséges korlátozások következtében az ezeket érvényben tartó államok vállaira nehezedik teljes sulival és teljes felelősséggel. Kemény Ferenc, aontán kormány még mindig tagadta a stabilizációs kölcsön kudarcát, Bukarest, júl. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A politikai helyzetben nem következett be változás. A kormány körében változatlanul azt állítják, hogy az Angol Bankkal létrejött a megállapodás a román stabilizációs kölcsönben való részvételről. Ciriabescu, a román bank vezérigazgatója újabb meghatalmazással Párizsba utazott. Szerdán minisztertanács lesz, amelyen megállapítják, hogy mikorra hívják össze a parlamentet. Egyes lapok szerint a parlament már július 11-én ülést tart, hogy a stabilizációról szóló törvényjavaslatot letárgyalja. A kormányhoz közelálló körök véleménye szerint a stabilizációt már végképen biztosítja az a háromszázmillió frank előleg, amelyet a francia bank nyújt Romániának. A német birodalmi bankkal egy pillanatra sem szakadtak félbe a tárgyalások, csak elhúzódtak a román ellenkövetelések miatt.(?) A német jegybank a stabilizációs kölcsönből tíz-tizenkétmillió dolláros részletet fog jegyezni. SCI tud róla, " hogy van bélrenyhe ", gyomor- és bélhurut, krónikus székrekedés ellen egy abszolút biztos, kellemes és olcsó szer és ez a BÖX8ER0EB« iSSINGEH! labdacs? Kapható minden gyógyszertárban. Főraktára: Török József R.-T., Budapest, VI., Király utca 12.