Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 148-160. szám)

1928-07-12 / 156. szám

1928. július 12., csütörtök. PESTI HÍRLAP — A Bremen óceánrepülői és Risztics János együtt érkeznek Budapestre. Kohl német százados, báró Hühnefeld és Fitz­­maurice őrnagy, akiknek először sikerült az Atlanti-óceánt Észak-Amerika felé át­repülni, július 17-én, kedden, délután 6 órakor érkeznek Budapestre. Velük egyidőben, de külön gépen érkezik Risz­tics János, a volt magyar vadászrepülő és a Magyar Légiforgalmi Társaság egy­kori pilótája, aki július 12. és 14-ke közt időtartamrepülésével újabb világrekor­dot állított fel. Köblék a Bremen test­vérgépén, az Európán jönnek, Risztics pedig a világrekordos gép testvérgépén érkezik. A Magyar Idegenforgalmi Szö­vetség, az Aeroszövetség és a Székes­­főváros Idegenforgalmi Hivatala, vala­mint a légiforgalmi szakma különböző képviselői gondoskodnak az ünnepies fo­gadásról. Az Aeroszövetség rendezi azt a felolvasást is, amelyet a három vendég életkocsi áztató vállalkozásuk lefolyásá­ról tart. Velük együtt ünnepük Risztics Jánost is, aki budapesti látogatása után speciális, új, nagy feladatot vállal. — Lénárt Gyula főszámtanácsos fel­akasztotta magát. Megírtuk, hogy Lé­nárt Gyula belügyminisztériumi számve­vőségi főtanácsos eltűnt Rákospalotán, a Bethlen­ utca 138. számú házban levő lakásáról és hozzátartozóinak levélben bejelentette, hogy öngyilkosságot fog el­követni. A számvevőségi főtanácsos fele­sége a levelet behozta a főkapitányságra és még az esti órákban megindult a nyo­mozás Lénárt Gyula után, hogy esetleg megakadályozzák a végzetes tettének el­követésében. Szerdán reggel, amikor a belügyminisztérium számvevőségének tisztviselői megjelentek az­­Országház­­utca 28. számú ház épületében, kiderült, hogy Lénárt Gyula számvevőségi főtaná­csos kedden délután elkérte szobájának kulcsát a kapustól és azóta nem látták. A kapusfülkében nem találták a szobakulcsot, dörömböltek a főtanácsos ajtaján, végre lakatost hivattak, aki felnyitotta az ajtót. A szobában levők a szerencsétlen embert a ruhafogasra felakasztva találták. A kiszállott­ bizottság orvosa meg­állapította, hogy a halál már kedden délután bekövetke­zett. A rendőri nyomozás megállapítása szerint az ötven­hatéves minisztériumi tisztviselő az utóbbi időben sokat betegeskedett, idegbajos lett és tettét búskomorságában követte el. — A magyar Dürer-ünepségek visszhangja a német sajtóban. A németországi sajtó meleg elisme­rés hangján foglalkozott Nürnberg négy évszázados nagy szülöttjének, Dürer Albertnek magyarországi ünneplésével. De valamennyi külföldi sajtóorgá­num közül messze kimagasló módon méltatta a Dü­rer nevéhez fűződő új magyar-német szellemi kap­csolatokat a „Fränkischer Kurier“, Északbajorország legelterjedtebb napilapja. Közel két oldalt szentel a lap, állandó budapesti munkatársának tollából, a budapesti és gyulai események részletes és kimentő leírásának, amely alkalommal nem mulaszt el egyetlen momentumot sem, hogy előtérbe helyezze a két nemzet közös kapcsolatait, amelyek még szo­rosabbra fűződtek a véres háborút követő súlyos bé­ke­diktátumok révén. Annak idején bőven beszámolt a Pesti Hírlap a budapesti és gyulai eseményekről, amelyeknek különös jelentőséget adott Nürnberg városa kiküldöttjeinek, dr. Luppe Hermann főpol­gármesternek és a nürnbergi művészek képviseleté­ben itt járt Körmendy Ervin festőművésznek meg­jelenése. A magyarság jövendőjének szemszögéből nézve nem érdektelen tehát, ha figyelemmel kísér­­jük, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a német sajtó e kiváló reprezentánsa a kulturális ala­pon nyugvó, de végeredményben politikailag is nagyfontosságú eseményeknek. Különösen a Gyulán elhangzott érdekes felszólalásokat emeli ki a lap, amelyek során Lukács György v. k. t. t., volt kultusz­­miniszter és dr. Luppe Hermann nürnbergi főpol­gármester foglalkoztak a magyar békerevízió gon­dolatával. Mindkét beszédet teljes egészében és vál­tozatlan eredetiségében közölte a Frankischer Ku­rier, amely már eddig is sok szolgálatot tett a ma­gyar érdekek németországi propagálása körül és ol­vasóit állandóan informálja az aktuális magyar problémákról.­­ Misét mondtak Löwenstein bankár lelkiüdvéért. Brüsszelből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A Szent Mihály-templomban kedden misét mondtak az elhunyt Löwenstein lelkiüdvéért.­­ Autóbaleset érte az orvost és soffőrt egy elme­beteg szállítása közben. Szerdán, a déli órákban dr. Lakos János orvos, aki Alsódabason lakik, autón kiment a kö­zeli Sári községbe, ahonnan egy elmebeteg nőt kellett volna a budapesti angyalföldi tébolydába szállítania. Az autót Molnár Gyula alsódabasi soffőr vezette. Az elme­beteg asszonyt, akit Kurta­ Jakabnénak hívnak, maguk mellé ültették a gépkocsira és közepes menetsebességgel útnak indultak a főváros felé. Útközben, Soroksár köz­ség közelében az autó nekimnt egy határoszlopnak és fel­­korült. Az autó utasai mindhárman kiestek a gépkocsi­ból. A közeli rendőr nyomban értesítette a pesterzsébeti mentőket, akik az országúton heverő sebesülteket ápo­lás alá vették. Lakos orvos és Molnár soffőr bekötözésük után saját lábukon hagyták el a szerencsétlenség színhe­lyét, ellenben Kurta Jakabné súlyosabb sérüléseket szen­vedett. Az elmebeteg nőt a pesterzsébeti mentők bekö­tözték és autón az angyalföldi állami elmegyógyintézetbe szállították.­­ Az acélpilóta­ Párizsból jelentik, hogy Max Boucher francia mérnök találmányát, a pilótanélküli repülőgépet teljes sikerrel próbál­ták ki az istrei repülőtéren a francia légügyi hi­vatal mérnökeinek jelenlétében és­­ ellenőrzésük mellett. A találmány abból áll, hogy a repülőgép valamennyi egyensúlyozó és kormányzó szervét egy központi gépezetben az úgynevezett acélpiló­tában egyesítik, amely teljesen automatikus mó­don végzi a gép vezetését. Egy kapcsolótáblán különböző gombok megnyomása szolgál az emel­kedés, alászállás, jobbra vagy balrafordulás elő­idézésére. Az acélpilótával a gép repülési iránya teljesen egyenes és biztonsága, valamint helyze­tének szilárdsága jóval nagyobb, mint az élő pilótával vezetett gépeknél. — Ki tudja ez egy­szerű sürgönyi hír minő beláthatatlan távlatait , nyitja meg a repülés technikájának? Az acél-­­ pilóta! Úgy hangzik ez a szó, mint valami fan­tasztikus regény címe. De vájjon ez a szó: hold, rakéta,­­ nem hangzik-e ugyanígy? Megszédül az ember, ha arra gondol, minő, csodáira virrad­­­­hat még a száguldó időnek, amelynél gyorsab­ban csak korunk technikája száguld, ma még el sem képzelhető lehetőségek felé. Mert amikor azt halljuk, hogy a repülőgépet, amelyet még félszá­zad előtt is elérhetetlen álomnak tartott az em­beriség, nemsokára már gépi erő, az acélpilóta hajtja, akkor úgy érezzük: a XX. század techni­kája még a képzeletnél is sebesebben szárnyal. És hogy nincs ma olyan fantasztikus regény, amelyből —, tán már holnapra — valóság ne válnék. — Kormányzói elismerés és címadományozás. A kor­mányzó megengedte, hogy az elemi népoktatás fejlesztése körül szerzett érdemeikért dr. B­landorffer Pál és dr. Buszka Ernő miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosoknak, dr. Kósa Kálmán mi­niszteri titkárnak, Petróczi István miniszteri osztályta­nácsosi címmel és jelleggel felruházott központi szolgá­lattételre berendelt tanfelügyelőnek, dr. Benisch Artur központi szolgálattételre berendelt állami középiskolai igazgatónak és dr. Szombatfalvi György központi szol­gálattételre berendelt állami középiskolai tanárnak elis­merését tudtul adják, egyúttal a kultuszminiszter elő­terjesztésére dr. Tóth István miniszteri tanácsosnak a helyettes államtitkári címet adományozta.­­ Felborult a spiritusz-főző, özvegy Hop Ká­­rolyné 35 éves házvezetőnő, aki a­ Jókai­ utca 48. számú házban lakik, ebédjét gyorsforralón akarta megfőzni. A spirituszfőzőt véletlenül magára rántotta, ruhája tüzet fogott és a szerencsétlen asszony első- és másodfokú égési sebeket szenvedett. A mentők bekötözése után laká­sán hagyták. — József királyi herceg a Przemysl­emlékmű-bizottság díszelnöke. A Prze­­mysl Emlékmű Bizottság, amelynek cél­ja a várvédelemnél hősi halált halt kato­nák emlékének megörökítése, Tamássy Árpád táborszernagy elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a bi­zottság kereteit kibővítik és díszelnökül felkérik József kir. herceget. A bizott­ság megbízásából Thaisz László tábor­nok és dr. Geőcze Bertalan szkv. szá­zados, ügyvezető alelnök megjelentek a királyi hercegnél, aki szívesen fogadta a­ küldöttséget és örömmel vállalta a dísz­­elnökséget. A bizottság elnökségét a ma­gyar társadalom vezető egyéniségeivel egészítik ki. Az emlékmű valószínűleg a Margithíd budai hídfőjének déli olda­lán elterülő parkírozott téren kap helyet. — Nyári karnevál Balatonföldváron. Az augusztus 5-i Balatoni Kultúrnap ün­nepségeinek egy része Balatonföldváron zajlik le. A külön erre a célra épített, ha­talmas , vizi színpadon a magyar törté­nelemből vett élőképeket fognak bemu­tatni. A közel száz tagból álló bal­­ett­kar a tánc fejlődését mutatja be. Este nyári karnevál lesz a gyönyörűen kivilá­gított telepen. A karneválon mintegy ezer tarka jelmezbe öltözött hölgy és úr vesz részt. A színpadszerű képeket és a felvonulást Sik Rezső, a Városi Színház főrendezője rendezi. Akik a balatonföld­­vári ünnepségeken részt akarnak venni, már­­ most váltsák meg a különvonatokra szóló és ülőhelyeket biztosító jegyet 9 pengő 60 fillérért. Jegyek előre válthatók a rendező-bizottság irodájában (VII., Rákóczi-út 10., I. 3.) és valamennyi jegy­irodában. , — Negyedszázados papi jubileum. A budapest-újlaki római katholikus egyház­­község vasárnap ünnepli lelkipásztorának, dr. Szokolay Antal esperes-plébánosnak negyedszázados papi jubileumát. Az ünnepen a két­­­vezetői tisztet dr. Mészáros Ján­­ érseki helytartó, pápai prelátus látja el. — Nemzetközi múzeum-kongresszus Budapesten. A világ minden részéről kongresszusra gyűlnek össze szep­temberben Budapesten a múzeumok főigazgatói és igaz­gatói. A résztvevők száma meghaladja a százötvenet. A kongresszus magyarországi bizottságának elnöke Végh Gyula, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. A kon­gresszus szeptember 16-tól 22-ig tart, melyből három na­pon át kongresszusi előadások és értekezletek lesznek, s a második három napon pedig r­ budapesti múzeumok­­ megtekintése után tanulmányi kirándulásokon vesznek részt a tagok. — Gépkocsin Dél-Amerikán át. A Petit Parisién­t jelenti Cherbourgból, hogy az Arlanca hajón Francia­országba érkezett Courville fiatal francia mérnök, aki Rio de Janeiróból Limáig autón kelt át Dél-Amerikán. A mérnök az első, aki Brazilián, Bolívián és Perun ke­resztül szelte át a kontinenst és csaknem 9000 kilométert tett meg autón. Útjában számos vad törzset is talált, főleg Santa Cruz vidékén. Találkozott az elveszettnek hitt Fawcett amerikai ezredessel is. A fiatal mérnök, aki számos érdekes földrajzi megfigyelést tett és megálla­pította, hogy hol kell kiépíteni a Dél-Amerikát átszelő útvonalat, a francia földrajzi társaságban előadásokban fogja ismertetni útját. — Mit kell a sportolónak saját tettéről tudnia? A sport orvosi vonatkozásairól szól az a könyv, me­lyet dr. Kellner Dániel írt. Ha valaki neonkocsit örö­köl, akkor az jogilag kétségbevonhatatlanul az ő tulajdona. Valósággal azonban csak akkor mondhat­ja teljesen magáénak, ha megszerezte belső szerkeze­tének ismeretét, megtanulta a vele való bánásmódot. Körülbelül isy állunk saját testünkkel szemben is. Mindnyájunknak jutott osztályrészül ez a technikai­lag véve legtökéletesebb csodagép, de igazi jó gazdája a gépnek csak az lehet, ki nem sajnálja a fáradságot és megismerkedik legalább nagyjával a bonyolult szerkezettel, megtanulja az egyes alkatrészek kapcso­latát és rendeltetését, a teljesítőképesség­ határait, az esetleg beálló üzemzavarokat. Mindezekre megtanít a fentnevezett könyv, mely orvosi és sport szempont­ból is derekasan oldotta meg feladatát. Az első rész ismerteti a test felépítését, a csont-, izom-, idegrend­szert, szívet, tüdőt, táplálkozást, kiemelve a sport egészségtanából fontos szempontokat. A második rész­­tárgyalja a sportolók orvosi vizsgálatát s osztályozá­sát, azután magukat a tornagyakorlatokat és egyes sportágakat, azoknak különleges egészségfejlesztő ha­tásait, valamint ártalmait, a legmodernebb sportor­vosi kutatások és statisztikai kimutatásoknak rövid összefoglalásával. A műveit közönségnek meg nem sportoló része is haszonnal olvashatja. A szépen ki­állított s számos szemléltető ábrával díszített kötet könyvkiadó vállalatunk útján is megrendelhető. Dr. R. I. — A .,Könyvbarátok Lapja." A Sikabonyi Antal szer­kesztésében megjelenő Könyvbarátok Lapja most megjelent új számával is azt a pompás színvonalat képviseli, úgy külső kiállításában, mint tartalmában, amely a magyar bibliofileknek ezt az értékes folyóiratát a legszebb kül­földi könyvszemlékhez teszi méltóvá. Az új szám cikkeit többek közt Elek Artur (Dürer-tanulmány), Ambrus Zol­tán, Bonkáló Sándor, Kner Imre írták, az új könyvek szemléjét pedig Rákosi Jenő cikke vezeti be, aki Ravasz László püspöknek Orgonazugás című könyvét ismerteti. Babits Mihály, Schöpflin Aladár, Kéky Lajos, Sikabonyi Antal könyvismertetései mellett nagy érdeklődésre tart­hat számot Giuseppe Bottai olasz államtitkár Itáliai le­vele II. / Gáspár rajza) Dési Géza: Biztos úr, a Gömb­ utcaihoz hasonló újabb veszedelmes robbanás fenyeget, ha bekerülünk a Gömbös uccájába. Nem volt elég a gyufa gyújtás, most meg ezt a borsot tönk az orrunk alá . . . RÁDIÓ. BUDAPEST CSÜTÖRTÖKI MŰSORA 5­5.6 (60). 9.30 Hírek. 11.45 Hírek, közben déli harangszó, utána zongorahangverseny. 1 Időjelzés. 3 Hírek. 4.45 Idő­jelzés, utána gyermekdélután. 6 Cigányzene. 7.15 Kabók Győző humoros előadása. 8 Hangverseny. 9.30 Hírek. 11 Gramofon. A teljes heti budapesti, valamint külföldi részletes műsort pénteki rádiómellékletünkön közöltük. Csütörtökön a rádióban Kabók Győző, Somody Pál, Weigand Tibor és az állatkerti szimfonikus zenekar Strauss­­hangversenye. T­ICTC leánypenzió, tanító JLZJlv!9 1 EL és nevelőintézet WIEN V., Nikolsdorfer Gasse 8. Összekötve minden iskolatípussal. Továbbképző kurzusok. Nyelvek. Zene. Iparművészet, Ritmikus torna. Sport Kitűnő konyha Saját ház. Nagy kert. (Alapittatott 1867.) rossz 13

Next