Pesti Hírlap, 1928. szeptember (50. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-07 / 203. szám

2 Lausanne (680, 1.5 Kw.). 1: Gramofonzene. — 8.01: Ros­tand-ünnep. — 10: Gramofon. Leipzig (365,8. 4 Kw.). 3: Szórakoztató zene. — 4.30: Hangy. — 6: Rádiótechnika. 7: A film a sportoktatás szol­gálatában — 7.30: Felolvasás Tolsztojról. — 8.15: Brentano emlékhang-versenyr. .— 10.30: Tánczene. Milano (526.3, 7 Kw.). 12.30: Rádió-kvartett. — 4.30: Szóra­koztató zene. — 5.20: Gyermek karének. — 8.15: Hírek. — 8.50: Hangv. — 11: Tánczene. München (535.7, 4 Kw.). 2.30: Gramofon. — 4: Hangv. — 5: Német lyrikusok. — 6.30: Váriaóra.­­ 7.40: Hangv. 8.30: A kedvenc slágerek. — 10.30: Tánczene Nápoly (333.3, 1.5 Kw.). 4.45: Meteorológia. — 4.58: A két­ kamara jelentése. — 5: Hang­verseny. — 5.35: A lottó húzá­sa. — 8.48: Hirek. — 10.50: Hírek. Prága (438.9, 5 Kw.). 11: Gramofon. ?— 12.05: Hangv. — 4.30: Hazjáték. — 5: Hangv. 11- 6: Németnyelvű közvetítés. —— 8: Dvorák-est. — 9.30: Hangv. —­ 10.25: Hangv. Róma (447.8. 3 Kw.). 1: Rá­dió-trió. 5.30: Délutáni hangverseny. — 8.30: Sport­hírek. — 9: Részletek Saint Sagns „Sámson és Delila“ c. Operájából. — 11.05: Legújabb hírek. Stuttgart (349.7. 4 Kw.). 12.30: Gramofonhang­verseny. — 2: Ifjúsági előadás —■ 3: Tarka délután. — 6.15: Az if­júsági békeszövetségről. elő­adás. —*■ 6.45: Kereskedelmi, jog. — 7.45: Felolvasás Tols­toj Leótól. —­ 8.15: Tolstoj Leó emlék­e innen, utána rádió­kabaré. Zürich (588. 0.5 Kw.). 3.30: Gramofon. —­ 4: Hangy. — 6.15: Kéziharmonika hatlgú. — 7: Harangozás a zürichi temp­lomból. — 10: Gramofon. Vasárnap. BUDAPEST 5SS.8 (60). 9.00: Újsághírek, kozme­tika. 10.00: Egyházi zene és szent­­beszéd a belvárosi plébánia­templomból. Szentbeszédet mond: dr. Kondela Géza egye­temi egyházzenei igazgató, a pesti Szent Imre kollégium prefektusa. 11.20: Evangélikus istentisz­telet­ a Bécsi kaputéri templom­ból. Prédikál: Irányi Kamil székesfehérvári lelkész. ének­számok az uj Dunántúli Éne­keskönyv szerint 55, 379. 12.30 Pontos időjelzés, idő­járás-jelentés. — Utána: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. Vezényel: Komor Vilmos kar­nagy.. Közreműködik: Diósy Edit, a m. kir. Operaház mű­vésznője. 1. Boildieu: A bag­dadi kalifa, a megnyitó. 2. Debussy: Kis szvit. 3. a) Mo­zart Susanne áriája a „Figaró h­ázassá­gá“-ból. b) Strauss: Heimkehr, c) Schubert: Wie­genlied (Diósy Edit). 4. Haydn: B-dúr szimfónia, 13. be. 3.30: A m­. kir. Földművelés-,­ügyi Minisztérium rádió elő­adássorozata. Bíró János min. tan. felolvasása: „Telepítsünk füveskerteket". 4.15: Thury Mária gyermek­­meséi. 5.00: A m. kir. honvédgya­­logezred zenekarának hangver­senye az Angoljaidból. Vezé­nyel: Fricsay Richard zene­ügyi igazgató. Lehár-délután: 1. Magyar induló a „Cigány­szerelem“-ből. 2. Megnyitó „A pesti nők" c. operettből. 3. Egyveleg a „Paganini" c. ope­rettből. 4. „Pikantériák" — keringő. 5. Egyveleg a „Cáre­­vics" c. operettből. 6.40: Orbók Attila: „Egy boldog kis ország születése, élete és romlása". Felolvassa: Gyarmathy Sándor. 7.15: Sporteredmények. 7.35: Előadás a Stúdióból. „A sárga csikó." Eredeti nép­színmű három felvonásban, írta: Csepreghy Ferenc. Az előadást rendezik Tihanyi Bé­la és Gyarmathy Sándor, a Stúdió rendezője. A darabban előforduló dalokat Kurina Sí­rai és cigányzenekara kíséri. Személyek: Ba­kaj András, jó­módú parasztgazda — Stella Gyula. Erzsike, a leánya —■ Lakatos Ilonka. — Csorba Márton, csikós gazda — Kör­­mendy János. Ágnes, a fele­sége — Gazdy Aranka. Laci, a fiuk — Teleky Sándor. Geles, cseri, puszta bíró — Tihanyi Béla. Peti, a fia — Matány An­tal. Boltos léig — Déry Hugó. Csárdás­ gazda — Szalay Gyu­la. Bogár Imre, betyár —­ Su­­rányi Andor. Szúnyog, vén be­tyár —r. Győző Lajos. Gazsi, sánta koldus — Pesthy Kál­mán. Bagó, vak koldus — Borbély Sándor. Böske, főző asszony — Báródy Kati­. Kecs­késmé — Liszt Feri. Ferke, csa­­poslegény — Zólyomi Jenő. Trézsi, szolgáló. Pista, csapos­legény — Tihanyi Bandi. He­gedűs, cigány — Keleti László. Bőgős, cigány — Ádám Pál, Klarinétos, cigány —­ Szarva­si Soma, Panna, Csaposleány. Nép, betyárok, pandúrok. Tör­ténik az első felvonás Tüské­sen, a II. Sárréten Csorbánál, a III. a Hólyagos-csárdában. A változás ismét Tüskésen, Ba­­k­ajnál. — Az első felvonás után lóversenyeredmények. 10.15: Pontos időjelzés, a sporte­red­mények összefoglalt bemondása. — Utána: Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Brittannia nagyszállóból. Telefon hírmondó műsora azonos a rádió műsorral. KÜLFÖLD: Barcelona (344.8, 3.5 Kw). 1.30: Rádiótrió. — 6.15, 6.30: Hangverseny. — 7: Humoresz­kek. — 7.20, 7.50, 8.20: Hang­verseny. Bécs (517.2, 20 KW). 11: A Wiener Symphonierorchester hangversenye: F. Mendelssohn: Hochzeítsmarsch aus „Sommer­nachtstraum: L. v. Beethoven: Ouvertüre zu „Die Weihe des Hauses". R. Wagner: Einzugs­marsch aus „Tannhäuser". F. Liszt: Festklänge. G. Meyer­beer: Krön ungs marsch aus­„Der Prophet". C. Goldmark: Ländliche Hochzeit. R. Wag­ner: Kaisermarsch. — 4: Dél­utáni hangverseny. Boildieu.: „Die wei8se Dame", Ouvertüre Petras: Mondnacht auf der Alster, Walzer. I. Geiger: Eine Opern revue. Eilenberg: Die Mühle im Schwa'-zwald, Cha­rakterstück. Macbeth: Ver­gissmeinnicht. Meyer-Hel mund: Zauberlied. Michiels: Die Schmiede im Walde. I. Geiger* Ein Rundflug durch die Wie­ner Operetten 1900 bis 1925. — 6: Rádió-trió. Műsor. Marc An­tonio Cesti: Intermo all* idol niio. C. B. Fasolo: Cangia tue voglie. Nicola Jommelli: Chi vuol compar. Bettiste Hassan i: Poseta dormite. — 7.25: „Wu­­chan" ismertetése. — 8.30: Leo Ascher ..Sonja" c. operettjének Berlin (483,9. 4 Kw). 8.55: Harangjáték és istentisztelet. — 11.30: Délelőtti hangver­seny. — 3.30: Mezzőgazdasági előadás. — 5: Fúvószenekar hangversenye. — 7.30: Tolsto,j­­endék ünnep. — 8: Operett-est Schwarz Vera közreműködése­ivel. — 10.30: Tánczene. Bern (műsor nem érkezett). Breslau (322.6, 4 Kw). 11: Isten tisztelet. — 3: Gyermek­mesék. — 4: Szórakoztató zene. — 5.45: Hangverseny. — 6.30: Tolstoj Lou-est — 10.30: Orosz zene. Brünn (441.2, 3 Kw). 12: Grammofon. — 6: Német elő­adás. — 7: Roccoc­o zene. —­8.30: Kamarazene. *— 10: Hí­rek. — 10.20: Tánczene. Frankfurt (428.6, 4 Kw.). 8: Istentisztelet. — 12: Hangver­seny. — 2: Ifjúsági előadás. — 4: Zene. — 8.30: Tarka-est. — 9: Tánczene. Hamburg (394,7, 4 Kw). 9.15: Istentisztelet.­­— 11: Hangver­seny. — 1.05: Hangverseny. — 2: Gyermekeknek. — 3.30: Tér­zene. — 5: Hangverseny. — 7.30: Előadás. — 8: Zene. Kattowitz (422, 10 KW). 4: Közvetítés a censtochowai, eu­charisztikus gyűlésről. —­ 6.50: Előadás. — 8.15: Esti hangver­seny. — 10.30: Tánczene. Königsberg (műsor nem ér­kezett). Langenberg (468.8, 25 Kw). 10:­­ Egyházi zene­karénekkel. — 11.25: Mezőgazdasági hírek. — 11.50: Tolstoj-em­lékünnep, az író születésének KH­. évfor­dulójára. —­4: Délutáni hangv. 4: Délutáni hangverseny. — 7.10: Technikai előadás.­­~ 8: Fali Leó „Die geschieden© Frau" című operettjének köz­vetítése. Utána hírek és tánc­­zene. Lausanne (680, 1.5 Kw). 4: Közv. Bemből. — 8.30: Prot. istentisztelet.. — 9: Grammo­fon. — 9.30: Sport. Lipcse (365,8, 4 Kw). 8.30: Orgonahangverseny. — 9: Is­tentisztelet. — 11: Zene. —­2.30: Hangverseny. — 4: Da­lok. — 5: Hangverseny. — 9: Orosz zene. Milano (526.3, 7 Kw). 10.30: Egyházi zene. —■ 5: Rádió­kvintett. — 5.30: Zene. — 8.45: Sport. — 8.50: Opera. München (535.7, 4 Kw). 11 : Harangjáték. — 12: Zenés mise. — 4: Ötórai teazene. —­ 6: Felolvasás. — 6.25: Gram­mofon. — 8: Hangverseny. —­ 10.30: Hangverseny. Nápoly (333.3, 1.5 Kw.). 10: Egyházi zene. — 4.45: Gyer­mekeknek. — 5: Hangverseny. — 8.48: Hírek. — 8.50: Zene. — 10: Sport. 10.55: Naptár. Prága (348.9, 5 Kw). 10:­­Egyházi zene. — 1.20: Hirek. — 6.20: Német lead. — 8: Zene. — 10.15: Hirek. — 11: Hangverseny. Róma (447.8, 3 Kw.). 10.15: Egyházi zene. — 1: Rádió-trió. —1­5: A házizenekar hangver­senye. — 6: Tánczene. — 8.30: Sporthírek. — 9: Szimfonikus hangverseny. — 11.05: Leg­újabb hírek. Stuttgart (379.7, 4 Kw). 11.15: Evangélikus istentiszte­let. — 1: Térzene. — 3.30: Szórakoztató zene. — 4.30: Dalok és áriák. — 6.45: Zon­­gorahan­gverseny. — 6: Tarka­est. Zürich (588. 0.5 Kw). 11: Hangverseny. — 4: Hangver­seny. — 7.30: Időjelzés. — Az A PESTI HÍRLAP RAOIÓ-UJSAGJA 1928. IX. 8—15-ig, Rádiókészülékek c s i L L A R O K és alkatrészek v­i­L­L­A­M­Os c­i­K­K­E­K Árban és minőségben adólérhetetlen BARTA és TARSA Budapest, Főüzlet, VI., Podmaniczky utca 39 Fióküzlet: VII. kerület, Rákóczi-ut 30. szám. RADIA képes Árjegyzék és kapcsolAt­vázlat díjtalan. 1908. IX. 7. A PFS~I­NIRI.AP­RADIO-UJSAGJAZ A zavarmentes rádiólámpa. Tapasztalatok árnyékolt rácsu elektroncsövekkel. A rádiótechnika legújabb eredményei és alko­tásai felett seregszemlét tartva, az árnyékolt rácsu lámpát a legjelentősebb és a legtöbb fejlődési lehető­séget ígérő vívmánynak kell tartanunk. Erről az új­­rendszerű lámpáról, mely tudvalevőleg angol és amerikai eredetű, néhányszor már szó volt lapunk­ban; most azokat a megállapításokat ismertetjük röviden, amiket nemrég egy angol szakember az ár­nyékolt rácsú csövekről tett. Az árnyékolt rácsú lámpa tudvalévően oly há­­romelektródos elektroncső, melynek vezérlőrácsa és anódja között egy negyedik, védő-elektród van. Ezt az árnyékoló szervet az anódnál némileg kisebb fe­szültségre kapcsolják s szerepe az, hogy az anód­­rácskapacitást lehetőség szerint csökkentse s így a rács- és az anódkör egymásrahatá­sát megakadá­lyozza. A lámpa berendezése rendszerint olyan, hogy a készülékben elhelyezve, az árnyékoló válaszfal a védőrácsnak mintegy meghosszabbítása lesz, ami a készülék stabilitása, zavarmentessége szempontjá­ból igen előnyös. Az első, ilynemű lámpák egyike az angol Marconi-féle volt,, melynek fűtőfeszültsége 6 Volt, f­űtőár­am erőssége 0,25 amp.; maximális anód­­feszült­sége 120 Volt, az ernyőző elektród pedig 80 V­-ot kap. Áthatása 0.0 százalék­, belső ellenállása 175.000 ohm, az anód-rácskapacitás pedig alig 0.1 cm. Árnyékolt rácsú lámpákkal végzett kísérletek folyamán a ■ lámpa belső visszacsatolása oly mini­­málisnak bizonyult, hogy az anódkört élénk rezgés­nek lehetett indítani, anélkül, hogy a rácskor észre­­■ vehetően befolyásoltatott volna. Az anódkör rezgései az adóállomás hullámaira helyeződve, erős sivitást­­ csaptak a hangszóróban, a környezetben felállított idegen készülékeket azonban nem zavarták. Árnyékolt rácsú lámpákkal eszerint remé­nyünk lehet a visszacsatolási zavarok csökkenté­sére. Ha majd minden táv­vevőkészülék nagy­­frequenciájú része árnyékolt rácsú lámpával lesz felszerelve, a rádióvétel kellemességei jelentékenyen növekedni fognak. Az új lámpatípus jelentőségét azonban nem­csak a minimális belső kapacitás adja,­­mely a ké­szülék önrezgésbejövetelét meggátolja, hanem a na­gyobb erősítőképesség. Összehasonlító kísérleteket végeztek jó minőségű közönséges csövek és árnyékolt rácsú lámpák között. Egy aránylag csekély átha­­tású és belső ellenállású NF-lámpával, igen­­­kedvező körülmények mellett, kb. 40-szeres erősítést érhe­tünk el. Ehhez­­azonban teljes mértékben „low loss“­­tekercsek, pontosan behangolt áttételi viszonyú NE- transzformátorok, a készülék elektromos szempont­ból kifogástalan felépítése és természetes neutrali­­z­­ált­ság­a szükséges. Ekkora erősítést, egy csővel te­hát meglehetősen ritkán érhetünk el. Ezzel szemben az angol árnyékoltrácsú Mar­­coni-lámpa 80-szoros erősítést ad, anélkül, hogy a vevőkészülék rezgésbe jönne. Ez nemcsak a semlege­sítést teszi feleslegessé, hanem — ha pl. megelég­szünk 50-szeres erősítéssel közönséges alkatrésze­ket, transzformátor nélküli, zárókörös kapcsolásban használhatunk. 50-szeres erősítést, rendes körülmé­nyek között legalább kétfokozatú erősítővel érhe­tünk el. Az árnyékolt rácsú lámpa egyetlen komoly hát­ránya mindezekkel szemben az, hogy jóval dr­ágább­, mint a közönséges elektroncső. Nagy előnyei azon­ban kiegyenlítik ezt a hátrányát , valószínű, hogy az új lámpatípus rövidesen otthonos Ipsz minden nagyteljesítményű rádiókészülékben. Film és rádió. Attrakciók az idei berlini rádiókiállításon. A mostani, augusztus 31-től szeptember 9-ig tartó berlini rádiókiállítás egyik fő attrakciója a dióstalan ták­mozgófénykép, melyet Kardlos lipcsei professzor, hír szerint, legutóbb jelentékeny mérték­ben tökéletesített. Az ismert Ivarolus-Schröter-i rendszerű rádió-képtávíró képszétbontó és összerakó berendezéseit, a fotoelektromos cellát és­ a Kerr-féle­ elektromos fényrelapst oly módon fejlesztette ki, hogy a berendezés egy képet 10.000 pontra bonthat széjjel s egy másodperc alatt 130.000 fényváltakozást, il­letve annak megfelelő elektromos impulzust továb­bíthat. Ez azt jelenti, hogy Karolus tanár uj mecha­nizmusa másodpercenként tiz képet közvetít s igy a vevőállomáson mozgóképek benyomását keltheti. A képek fényereje és finomsága nagyobb, mint ame­lyeket a legutóbbi amerikai kísérletek alkalmával elértek. A kiállításon bemutatott távvetítő-készülék 75X75 cm. méretű mozgófényképeket vetít a vá­szonra. Noha a kísérletek igen szép eredménnyel járnak, a találmány gyakorlati értékesítésére ezidő­­szerint még nem lehet gondolni, mert még számos részletkérdés vár megoldásra. A távmozgófényképen kívül a rádió és a film más vonatkozásban is egybekapcsolódik a kiállítá­son. Bemutatják a „synchron-mozit“, melynek lé­nyege az, hogy egyszerre több helyen, synchronizált vevőgépekkel peregtetik ugyanannak a filmnek a példányait. A központban egy előadó magyaráza­tokkal kíséri a moziröfémrkénszt, s hanpít minto, mivé továbbítják, ahol a kérdéses film pereg. Bemutatásra kerül még a német Trier­gon­­rendszerű beszélőfilm is, mely rádiótechnikai eszkö­zök — fotocellák, elektroncsöves erősítők, foto-akusz­­tikai készülékek — alkalmazásán alapszik. Mindezek mellett még egyéb szenzációkkal ked­veskedik nagyszámú közönségének a berlin-kaiser­­dammi nagy rádiókiállítás. Improvizált stúdiójába bárki beléphet és a mikrofon előtt előadást tarthat. Beszédét, énekét vagy hangszer­játékát rádión to­vábbítják. Ennek az érdekes kísérletnek az a­­célja, hogy új stúdió-tehetségeket fedezzenek fel. Délutá­nonként adó- és vevőállomással felszerelt repülőgép jelenik meg a kiállítás területe felett, végrehajtja a „feltelefonált“ utasításokat s utasainak egyike rá­dión ecseteli a közönségnek élményeit. A legérde­kesebb attrakciók egyike az, mikor egész repülőgép­raj körözik a kiállítás felett s az alulról, rádión köz­vetített parancsok szerint repülőmutatványokat hajt végre. A kiállításon mindenki hallgatja a rádión to­vábbított vezényszavakat s tapasztalhatja, miképen engedelmeskedik a levegőben lebegő gépmadár a rá­dióhullámok parancsának. S e minden izében amerikai méretű és jellegű rádiókiállítás felett messze kimagaslik a 138 m. ma­gas witzlebeni antennatorony, melynek tetején ven­déglőből élvezhetni a világ egyik legszebb panorá­máját: Nagy-Berlint, Európának ezt a Newyorkját.

Next