Pesti Hírlap, 1929. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-17 / 14. szám

1029. január 17., csütörtök PESTI HÍRLAP J-1 .... zr, •• „i7.njT--~S ?,«• ■ .*r,w'- V- - n negyvennégy i.,illírt korona költ.s-égetőleget állapított meg. Soknak találták ezt az összeget, de mégis kifizették. Amikor dr. Burner Dénes ügyvéd megjegyezte, hogy t'ill­­írig­ jól keres a vagyon­felügyelőségen, Csillag így válaszolt: • Nem keresek jól, mert a díj egyharmada az enyém, egy­­h­armadát Sellőnek, egyharmadát pedig a bírónak kell le­adnom. Elnök: A fegyelmi biztos előtt nem így vallott. Amíkori vallomása szerint Csilag úgy mondotta, h hogy­­ Sellőtől úg­y­ értesült, hogy neki — Sellőnek — kell a va­­gyonfelügyelő-díj reá eső részén Nagy Istvánnal meg­osztoznia. Tanú: Tényleg, mo-­ már emlékszem, így is volt. Burger Sellőnek ezt a kijelentését tudomására hozta Nagy Istvánnak, mire Nagy István felelősségre vonta Sellőt, aki a szó előtt mindet letagadott. Csillag azonban fenn­tartotta, hogy Sellő igenis ilyen kijelentést tett előtte. A tanú ezután arról tett még vallomást, hogy Nagy Iatvén api,­tahim alkui igartálk a cégnél Nemes Rózsit, aki egy naiyon bejelentette, hogy szabadságra megy. Távozása u­tán a pénztárban öt millió koronás hiány mut­at­kozott, az összeg helyett pedig egy bont találtak a kasszában, am­elyet N­erm­es Rózsi állított ki. Amikor szabadságáról visszatért, magyarázatot adott, hogy miért vette ki az öt nellió koronát a kasszából, de hogy mivel magyarázta az összeg kivételét, arra már nem emlékszem. Dr. Auer György ügyész kérte gróf Festetics Berno is megesk­etését, dr. Csillag Jenő ezt ellenezte, mert a gróf ellen az ügyészség vádiratot adott. A törvényszék a vád­irat­­megtekintése után mellőzte a gróf megesketését. Dr. Marta Árpád a következő tanú. Hitelezője volt a Külke­reskedelmi R.­T.-nek. Azt vallja, hogy fel akart szólalni a hitelezői tárgyaláson, Nagy István azonban nem en­gedte szóhoz jutni. Nagy István megjegyzése után az el­nök megállapította, hogy dr. Alatta Árpád felszólalása heti, van a jegyzőkönyvben. Dr.­­Feiszberger Imre, az Or­szágos Hitelezői Védegylet ügyésze a következő tanú. Az elnök megkérdezte, tapasztalt-e valami törvénytelenséget, vagy mulasztást Nagy István részéről. A tanú azt mondja, hogy az adósok általában igyekeztek a kényszeregyezségi eljárást elhúzni, hogy minél később kezdődjön a fizetési kötelezettség és ez a húzás-halasztás nemcsak Nagy Ist­­vámnál, de más bírónál is előfordult. Elnök­­ön panaszkodott, hogy Nagy István óriási vagyonfelügyelői és szakértői díjakat állapít meg. Tanú: Ez igaz, de más bíráknál is történtek magas­­összegű díjmegállapítások. A bíróság keresi, hogyan ke­letkeztek a Nagy Istvánról keletkezett hírek, hogy kelet­kezett­ a suttogás. Azt hiszem, meg tudom adni erre a választ. A pletykának Vázsonyi János törvényszéki díjnak a forrása. Vázsonyi járt nálam, mondott egyes dolgokat, amelyekben azonban semmi pozitívum nem volt. Ő az­után több ügyvéddel is közölte pletykáját. Én közöltem a bíró úrral, aki imponáló nyugalommal felelte, hogy ő az ilyen pletykákkal nem törődik. Vázsonyi János kezelőtisztet hallgatta ki újból a bíróság, ő volt ugyanis az, aki Nagy Istvánra és Sellő Vilmosra a legsúlyosabban terhelő vallomást tette. Ver­­zsényi most is fenntartotta korábbi vallomását, hogy vé­letlen fültanúja volt a telefonbeszélgetésnek, amelyből azt kellett következtetnie, hogy Nagy István összejátszik egyes ügyvédekkel. A tárgyalást pénteken folytatják.­­ Tizenkét évi fegyházra ítélték az ujszászi lövöldöző vasúti segédtisztet. Ujszász községben 1927 augusztus 20-án a fiatalság kocsmai táncmulat­ságán megjelent Alapi István MÁV segédtiszt. A kocsmában néhány pohár sört­ ivott, azután a szom­széd asztalnál beszélgető társasághoz lépett és elő­rántotta revolverét. — I'igy hallom, ti haraguszlok rám. Most­ el­érkezett az idő, hogy leszámoljunk. — kiáltotta. A beszélgető fiatalemberek között ugyanis Ala­pi néhány régi haragosa is ott volt. Alapi vadul lövöldözni kezdett, a társaság öt tagját megsebesí­tette, majd kirohant a kocsmából, de az ajtóban szembetalálta magát Veres Józseffel, akire szintén rásütötte revolverét. Veres összeesett és meghalt. Az öt sebesült, fiatalembert kórházba szállították, ahol hosszú ideig kezelték őket, míg felgyógyultak. Alapi Istvánt a törvényszék szándékos emberölés és több ember elleni szándékos emberölés kísérletének bűntette címén tizenöt évi fegyházra ítélte. Az ítélő­tábla a vádlott büntetését tizenkét évi fegyházra mérsékelte. A Kúria Szeőke-tanácsa szerdán a Tábla Ítéletét hagyta, kehiben. — Az ügyvédi kamarai választási mozgalmak. A ka­marai választási mozgalmak mind nagyobb arányokat öl­tenek. Az egyesült ellenzéki pártok vezérlőbizottsága szer­dán délben tartotta értekezletét, melyen dr. Oppler Emil, az értekezlet elnöke, mély sajnálattal jelentette be, hogy Kálnoké Bedő Sándor ország­ képviselő elhárítja magá­tól az elnökséget, de változatlan jóakarattal foglalkozik az ügyvédség fontos problémáival. A vezérlőbizottság a jelentést őszinte sajnálattal vette tudomásul, küldöttség útján fogja kifejezésre juttatni az ellenzéki pártoknak változatlan szeretetét és ragaszkodását. Egyben elhatá­rozta az ellenzék, hogy az eddigi elnök ellen ellenjelöltet nem állít, ellenben az összes tisztikari és választ­mányi pozíciók elnyerése végett fokozott erővel veszi fel a küzdelmet.­­ Ittas állapotban gyilkolt, ötévi fegyházra ítélték. Gál Dénes földm hives július 31-én egy éjszakai szórakozás után a hajnali órákban a Beme uteában mellbeszúrta Wasehberg Gyulánál, azután menekülni igyekezett. Gál Dénest letartóztatták és szerdán vonta felelősségre a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa. — Bár nem emlékszem arra, hogyan történt az eset, mégis beismerem, hogy bűnös vagyok, — mondta a vád­lott. — Előző este a munka után hat-hét pohár rumot ittam, azután több kocsmában jártam, úgyhogy hajnalra egészen ittas állapotba kerültem. Ekkor történt a dolog, de hogyan, azt nem tudom. A törvényszék zárt tárgyaláson tisztázta az éjszaka körülményeit, majd dr. Minich Károly orvosszakértő a nyilvánosság előtt adta elő szakvéleményét. Minich pro­fesszor szerint Gál Dénes idült alkoholizmusban szenved, az alkohol nagyban csökkentette megfontolási képességét, de öntudatlan ittasságról nem lehet szó. Dr. Kovács Pé­ter ügyészségi alelnök vád- és dr. Jobbágy Lajos védő­be­széde után a törvényszék Gál Dénest szándékos ember­­fi­z's bűntettéért öt évi fegyházra ítélte. KÖZGAZDASÁG. Meg kell könnyíteni a kiszökések vállalkozási lehetőségét. A kereske­d­elem­ügyi minisztérium egy nemré­gen kiadott rendeletével — ha nem is célzatosan,— a tustökéjű útépítési vállalkozókat majdnem telje­sen lehetetlenné teszi. Tudvalevőleg a MÁV az államépítészeti hivata­­­­lok címére érkező útépítési és fenntartási anyagok­­ fuvardíját hitelezi és a naptári hónapban felmerült fuvardíjak kiegyenlítését a következő hónap 10-ig igényeli. Ezt a kedvezményt az állam­építészeti hiva­talok felhasználták az ellenőrzésük alatt vállalati úton épülő utaknál is. Az útépítési munkák válla­lati összegének a vasúti fuvardíj átlag egyharmadát teszi, amely tétel mindjárt a munka kezdetén és pe­dig pontosan órára fizetendő ki. Érthető tehát, hogy a kisvállalkozók nemcsak a megtakarítható kamat­tal kalkuláltak olcsóbban, hanem igen lényeges te­hertől mentesítve, a kamatmegtakarítást többszörö­sen meghaladó engedményt tettek. A szóban levő rendelet megtiltja az­ államépítészeti hivataloknak, hogy jövőben megengedjék a vállalkozónak a hiva­tal fuvardíj hitelének igénybevételét Ennek a követ­kezménye elsősorban az útépítés megdrágulása, mert a fent említett nagyobb engedménytől elesik az építtető hatóság, másodsorban — ami súlyosabban esik latba —, hogy csak nagy tettével rendelkező, vagy a bankok által kreált vállalatok tudnak útépí­tési munkákra pályázni, tehát, a kistőkéjű, becsüle­tesen dolgozni akaró vállalkozókat elüti a munkától. Ez szintért a munka megdrágításához vezethet, mert könnyű elgondolnunk, hogy a kisvállalkozókat ki­szorítva a nagyvállalkozók könnyen egymásra talál­nak és egymást megértve (kartéi) iparkodni fognik minél magasabb árakat diktálni. Azt hisszük, hogy a régi állapot visszaállitása nem ütközik nagyobb nehézségbe s annak különösebb akadálya nem is lehet. Kiírások. Államépitészeti hivatal Zalaegerszeg. Zalaszen­tmár­­ton községben egytantermes, tanitólakásos r. kath. elemi iskola építésére hirdet 6086/a—1028. sz. alatt verseny­­tárgyalást. Az ajánlatok f. hó 28-án d. e. 10 óráig adan­dók be a kiíró állam­épitészeti hivatalhoz. Bánatpénz 2 százalék, mely a zalaszentmártoni iskolaszéknél teendő le. A tervek a­ fenti államépítészeti hivatalnál megtekint­hetők . Ugyanott az ajánlati minta díjmentesen, ajánlati költségvetés, különleges vállalati feltételek 8 l’-ért meg­szerezhetők. Felbontás a fenti napon d. e. 11 órakor lesz. Vegyesdandárparancsnokság Miskolc, a sátorajdulj- zielyi gyar. laktanya épületeinek külső és belső villany­­világi tosi, szállítási és szerelési munkáira hirdet ver­senytárgyalást­ Az ajánlatok f. évi február hó u­-án d. e. 5.1 óráig adandók be a fenti parancsnokság építési osz­tályánál (Huszár­ u. 1). Kiírási művelet, költségvetés 3 I*. Munkásbiztosi köztartozásról kimutatás csatolandó. Ref. egyháztanács Hódmezővásárhely, az Újváros­ban építendő iskola munkáira hirdet versenytárgyalást. Az ajánlatok február hó 12-én d. e. 10 óráig adandók be. Az ajánlati nyomtatványok a szegedi állam­építészeti hi­vatalnál vagy Szabó Sándor építésznél Hódmezővásár­helyt szerezhetők meg. Bánatpénz 2 százalék. Ref. egyháztanács Simontornya, egytantermes és ta­nítólakásos iskola építésére hirdet versenytárgyalást. Az ajánlatok február 11-én d. e. 0 óráig adandók be a ref. lelkészi hivatalnál. Bánatpénz 2 százalék. Az ajánlati költségvetés és tervek a lelkészi hivatalban megtekinthe­tők. Ugyanott az ajánlati minta díjtalan, a költségvetési nyomtatvány 11 P-ért szerezhető meg. Felbontás a fenti napon d. e. fél 10 órakor lesz. Árlejtések: MÁV igazgatósága Budapest, irodai papírok szállí­tására t. ha­libán tartott versenytárgyalást. Elnök: Bá­rány Béla főfelügyelő. Ajánlatot tettek miniszterpapiros szállítására: Schuller István 1.28 I­ 1.44 1.. Posner Gra­fikai Mű­intézet, r.-t. 1.54 P, 1.48 P, Beér Sándor 1.59 P, famentes fehér irodapapirosra: Schuller István 1.30 P, 1.56 P, Posner Grafikai Műintézet r.-t. 1.35 P, Centrum szövetkezet 1.45 P, Beér Sándor 1.46 P, famentes fehér­kockás irodapapirosra: Schuller István 0.78 P, Centrum szövetkezet 133 P, Beér Sándor 1.56 P, Posner Grafikai Müintézet r.-t. 1.58 P; fogalmazó­papiros fatartalmúra: Kiásson­ Gyula r.-t. 0.70 P, Beér Sándor 0.85 P, Schuller István 1.42 P; itatóspapirosra: Schuller István 0.71 P, Posner Grafikai Műintézet 1.38 P, Beér Sándor 1.72 P, csomagolópapirosra: Posner Grafikai Műintézet 0.71 P, Beér Sándor 0.72 P, szén (carbon) papirosra: Centrum szövetkezet 3 P, 3.25 P, Beér Sándor 3.30 P, Posner Gra­fikai Műintézet r.-t. 3.35 P, 3.45 P, 3.50 P, Schuller Ist­ván 5.75 P, 6.10 P, 5.50 P, igazgatósági levélborítékra és levélpap­irosra: Posner. Grafikai Mi­ntézet r.-t. 5.40 P ár mellett. MÁV igazgatósága Budapest, 200.000 P értékű sze­gek, szegecsek, csavarok és csavarházak szállítására f. hó 16-án tartott versenytárgyalást. Elnök: Czi­ronyi János főfelügyelő. Ajánlatot tettek: Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyár vágott csavar ház nélkül 1.85 P, 1.65 P, 3.35 P, 0.93 P, 1.42 P, 1.19 P, vágatlan csavar ház nélkül 1.14 P, kétnyolcad 1.11 P, csavaralátétlap 1 P, kazánszegecs 73-as, 63­-as,­­szerkocsiszegecs 76-os. Kern, Róbert vashuzalszegecs 1.60—30 60 P 100 kg., bognárszeg 1.4—20 67 P, 60 mm. 37 P, horganyzott acélszeg kettes 63 P 100 kg., ajánlatot tett m­ég krep­án szegre, padló­­szegre, vashuzalra és öntöttszegre. Kaszab Csavargyár burkolócsavar ház nélkül vágott 56-os ábra •"•.» P kg., áll­ványcsavar 200 sz. 2.35 P kg., ajánlatot tett még karika­­csavarra, csavar-alátétre és vasszegre. Ganz-Danubius, Ganz és tsa vágott csavar­ház nélkül, kidolgozatlan álla­potban 7-es 1.12 P, bádogszegecs 2. sz. 100 drb 53 f, ka­zánszegecs 100 drb 72 f, ajánlatot tett még szerkocsisze­gecsre, vágott csavarházra, kovácsolt csavarházra és vá­gott csavarra ház nélkül Csavar- és Kovács áru gyár 55-ös 8.30 P, 80-as 3.72 P, 118-as 1.12 P, vágott csavar ház nél­kül 200-es 1.60 P, 259-es 1.16. V, 335-ös 1.90 P, 468 as !•£;*.*£ • •v.yupzkz.xt­i.iz'A ' Pj. .a...-;;- ér .­1.27 P, 645-ös 116 P. facsavarok 46—25-ös 0.77 P. 5.55-ös 1.57 X*. karikacsa­var 42-as 2.82, széke­savan 8.70-ss 8 P. ajánlatot tett még: kovácsolt acélcsavarim/.ra, szabadal­mazott facsavarra, vágott csavarházra, sasszegre és ka­zán szege­­sre, Szász Oszkár sasszegre 220-as 0.35 P 100 drb. 4—10­0 82 P 100 drb, 8—50-es 3.59 P kg., 10—70-es 6.50 P kg., horganyzott acélszeg 1.90 P, kovácsolt szeg 11.90 P, ónozott acélszeg 14.90 P. Gleichmann Ignác vér­­gett csavartláz nélkül 247-es 1.31 P kg., 13.50-es 12.30 I­ kg., szíjcsavar 15 mm. 00 f, 100 drb, bádogfoglaló csavar 2-es sz. 54 fillér, ajánlatot tett még vágottcsavarra, ke­zű­­szegecsre és süllyesztett fejű szegecsre, azerkocsisze­­gecsre. H’d­an Manfred ajánlatot tett az összes cikkekr­e, ki éve a fas­avarokat, vágottcsavar ház nélkül 245-ös 1.43 P kg., ugyanaz kidolgozott állapotban fél collos 1.24 P, csavaralap 1.14 P. va­l­uzalszeg 4.25-ös 41 P kg., bognár­­szeg 25—40-es 47 P kg.,foglaló 5. sz. 1000 drb 11.10 P: Budapesti Facsavar- és Fémén agyár: burkoló csavar 60-as 4.50 P 100 drb, facsavarok 1815—24 f, 7.25—126 P. 7640 •—1.66 P: Fodor Béla és fia vágott csavar ház nélkül 250 es 1.20 P kg., állvány-csavar négyszögel fejjel 100 drb 0.50-es 14.50 P. vágottcsavarház fél coll 1.35 P. csavaralap 2040— 1.15 P. bádogfoglalószegecs 2. sz. 0.52 f. Hegedűs Ernő kovácsolt szegecs 1000 drb 30 mm. 10.50 P. ajánlatot tett még kovácsolt és ónozott szegekre 5—11.72 P. 10 49.60 1“. Szenes Ignác burkoló csavar 50-es 3.10 P. vágott csavar ház né­lki­l 080-as 1­35 kg., állványcsavar 8.30-as 3.30 I’ 100 drb, széki­savar­ 8.50 P 100 drb. szijcsavar 10 mm­. 48 f. csi­varalátétlap 20.25 1.12 P 100 drb, 10—30-as sas­­zig 4.58 I’ 100 drb. Ajánlatot tett még vágott csavarházra és kovácsolt csavarházra, vágott csavarra ház nélkül. bor­­do-szegecsre, padlószegre Fémsajtoló- és Vasáru-gyár alá­tétlapokra 13—22-től 41—20-ig az összes nagyságok 1.40 ' P kg.-ként. Ippner és Fürst: burkolócsavar 05-ös 6.90 f. 100 drb foglaló szegecs 5-ös 11.72. 10-es 49.61­ , 100 darab, bonkénti ár mellett. Községi elöljáróság Barabás, egotaalern­es, tanító­ , lakásos iskola építésére tartott f. hó 8-án versenytárgya­lást. Ajánlatot tettek: Varga Ferenc (Mátészalka) 18.831.72, Sebők István (Gergelyi) 19.622* 81, Szalma Jó­., zsif (Barabás) 20.860, Vajna János (Vásárosnam­én­ vó 20 956 62 P ár mellett. Elfogadtatott Varga Ferenc (Máté­szalka) ajánlata 18.831.72 P árral. Jóváhagyásra a val­lás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztetett fel. ...A 23 A revíziós blamádnál sokkal migjobb baj érhet bennünket. Az ország gazdasági helyzetének megítélésében szemmel láthatóan, s két tábor áll egymással szem­közt. Az egyik az egész közvélemény, a lakosság 99,9 százalékát foglalva magában, a másik a­ kormány­zat és köréje sereglett csoport. A felfogásoknak ilyen megoszlása nagy veszedelmet rejt magában, mert ha a hivata­los Magyarország nem lát más termé­szetű gazdasági bajt, mint aminő mindenütt a vi­lágon előfordul és a közvélemény magára marad gyökeresen más ítéletével, melyet a­ gazdasági h­elye­­ kelről magának alkotott, akkor bekövetkezik az a. a beteges állapot, hogy a kormányzati eléged­ettség és tétlenség teljesen úrrá válik az egyik oldalon, a kis­hitűség és fásultság a másikon és egyik a másikat termékenyítően befolyásolni nem tudja. Nincs érű, mely az ország szekerét tovább taszítsa. Miért kell a magyar miniszterelnöknek gazda­sági bajainkért igazolást meríteni abból, hogy „An­glia tíz év óta nem volt képes másfél millió munkaid­­ nélkülinek kenyeret adni?“ Vagy megnyugvást ke­resni abban, „hogy Németországban a gazdasági­­ krízis nagyobb és erősebb, mint nálunk?“ , „ Igaz, Angliában van nagy munkanélküliség, a lakosság 3 százaléka munkanélküli támogatásból él. De a 97 százaléknak viszont van kenyere, átlag 5—6-szor akkora, mint amekkora egy magyar pol­ ,­gárra jut. S ennek a 97 százaléknak nagy tömegei egyáltalán nem fizetnek adót,, mert Angliában lét­minimum után nem kell adót fizetni és ez az­ angol létminimum nálunk olyan nagy jövedelem, hogy a kincstár ebből él, az adók 70—80 százaléka azoktól az exisztenciáktól folyik be, akik Albionban semmit­­ sem fizetnek. Szóljunk-e arról, hogy Anglia hatni- — más anyagi tartalékok birtokában küzd a munka­­nélküliség rémével, mi pedig kimerülve, fuldokolva vergődünk egy helyzetben: a lakosság háromszáza­lékos munkanélkülisége ellen való harcban? Nálunk kétféle munkanélküli van: aki nem kap munkát és nem kap pénzt sem, aki nem dolgozik és mégis pénzt minden színben Lefkovits és Kovács selyem- és kalapkellékek áruházában, IV., Hajó­ utca 12­14. szám. leltári árban Dr. Fest Sándor egyetemi m. tanár gráci leányotthonába február 1-től (esetleg febr. 15-től) a tavaszi hónapokra két növendéket kedvezményes áron felvesz. Modern nyelvek (n­émet), háztartás (főzés, varrókul*­, zus), gép- és gyorsírás. Szép, klimatikus hely. Vérszegény, sápadt leányok feltétlenül megerősödnek. Megbízható refe­­­renciák, prospektus. Dr. Alexander von Fest, Mädchenhaim, Sankt Peter bei Cruz, Ausztria. 760 Autótulajdonosoknál jól bevezetett­­benzineBauólint heves nagy olajgyár. Ajánlatokat ,,Series“ jeligére Siklay hirdető­­irodába» VL.» Vilmos császár-ut A3, vagy Vili.. József-körut.38. ■­­*f k* *' .-Y-: • . .khé-tö, v ■' '••'-•l'-r-r..

Next