Pesti Hírlap, 1929. február (51. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929. február 1., péntek. PESTI HÍRlAP :"...................WBMg A miniszterelnök kijelentette, h hogy ha a vármegyében beválik a titkosság, a parlamenti választójognál is bevezetik* Éles ellenzéki támadások a közigazgatási reform ellen* A képviselőház közigazgatási bizottsága Bott­­lik József elnöklésével csütörtökön ülést tartott, amelyen megkezdte a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. Buday Dezső jobbnak tartaná, ha a virilistá­kat az általános választók választanák, mert ők job­ban tudják mérlegelni azt, hogy kinek részvétele hasznosabb a nemzet számára, mint azok, akiknek csupán vagyonuk nyújt módot arra, hogy az ország sor­sába beavatkozzanak. Azt kívánná, hogy a tör­vényhatósági bizottság háromhatod részét általános választás, kéthatod részét a virilisták közül való vá­lasztás útján, egyhatodát pedig az érdekképvisele­tek és a szakszerűség jogán alakítsák meg. Ebben látná biztosítékát a független vélemény megnyilvá­nulásának. Hegymegi Kiss Pál sajnálja, hogy a magyar társadalmat, a sajtót, de magát a bizottságot is nem túlságosan érdekli ez a fontos kérdés. Szükségünk van olyan közigazgatási reformra, amely az auto­nómiát életképessé, másfelől egyszerűvé, olcsóbbá és gyorssá teszi. A javaslat centralisztikus célokat szolgál és büróban készült s annak a gondolatnak alapján áll, hogy a törvényhatóságokban, de külö­nösen a vármegyékben a középosztály hegemóniája megmaradjon. Ezt nem is kifogásolja, mert a kö­zéposztály évszázados működése alatt igazolta, hogy hivatott a középfokú közigazgatás irányítá­sára. A kisgyűlés nem lesz a törvényhatóság aka­ratának kifejezője. A közgyűlés létszámának csök­kentése nem volna helyes, mert egyrészt minden ér­dekeltségi körnek képviseletet kell nyújtani, más­részt esetleg megtörténhetnék az, hogy az egyete­­messég egy foglalkozási ágnak vagy osztálynak befolyása alá jut. Ezért helyesebb a nagylétszámú közgyűlés s azonkívül egy szűkebb testület. Hibáz­tatja, hogy a javaslat egyrészt leszállítja a létszá­mot, másrészt ugyanakkor szaporítja azt a jogala­pot, amelynek alapján a törvényhatóságba be lehet kerülni. Súlyos hiba az is, hogy a javaslat a tör­vényhatóságot túlzottan hosszú időre, tíz évre ál­landósítja Ez a rendszer nem engedi meg, hogy a lakosság bizonyos kérdésekben állást foglalhasson. Hibáztatja azt is, hogy a javaslat bizonyos mértékig kiterjeszti a főispánok jogkörét. További hiba, hogy nem gondol a javaslat a község- és városfejlesztésre. A mamutvármegyéket szét kellett volna vá­lasztani. Nem helyes, hogy a nőket kirekeszti a javaslat a törvényhatósági bizot­ságból. Súlyos észrevételei vannak a javaslat fegyelmi része ellen. Elképzelhetetlen, hogy legalább egyfokú leletkezés ne legyen. Kifogásait a részletes tárgya­lás során terjesz­i majd elő, a javaslatot ebben a formájában általánosságban sem fogadja el. F. Szabó Géza helyesli, hogy korlátozza a javalat a községi jegyzők törvényhatósági bizot­tági tagsága. A javadalmazás szempontjából a külön státus alapján áll. Reméli, hogy a javaslat lépés a külön státus felé. jogi tudást kívánnak, nem lehet tehát őket egyedül a javaslatban tervezett kvalifikációkkal admi­nisztrálni. Helytelen az, hogy nem elégednek meg a képesítésnél a főiskolai képettséggel, hanem visz­szatérnek arra a felfogásra, hogy csakis jogi minő­sítés lehet a közigazgatási szolgálat alapja. Nem ért egyet azzal semti, hogy korlátozzák a nők vá­laszthatóságát. Azokat az intézkedéseket, amelyek a rend fenntartásáról szólnak, helyesnek tartja A székesfőváros közgyűlési termében szerzett ta­pasztalatok után semmiféle rendszabályt sem tart túl szigorúnak. Madarász Elemér helyettes előadó kifejtette, hogy a vármegye életét nem kell félteni a javaslat­tól, mert az önkormányzat kérdését nem a törvény átüti el, hanem az, hogy van-e a társadalomban erő és képesség ahhoz, hogy igazgassa önmagát. Gróf Károlyi József elfogadja a javaslatot. A virilizmus az önkormányzat és a nemzeti eszme vé­delmére mindig első helyen állott, virilizmus és vi­rilisták nélkül a nemzeti ellenállás el sem képzel­hető. A virilizmus­ azonban régi formájában nem lehet fenntartani. Az a virilista, aki választás út­ján kerül be a törvényhatóságba, sokkal szigorúb­ban látja el majd kötelességét, mint aki a nyers jog alapján kerül be. Temetik a régi vármegyét. Fábián Bála szerint a törvényjavaslat meg­szünteti a vármegyeházat régi értelmében. Különös, hogy a vármegyét azok temetik el, akik a megyei életből jöttek a magyar politikai életbe. (Zaj és élénk ellentmondások.) A centralista irányzat és az autonómia hívei között folyt harc most a cen­tralisták végleges győzelmével végződött. A régi helyzettel szemben visszafejlődést jelent a javaslat, mer­t a kormány feloszlatási jogával lényegesen csorbítja a vármegyék­­ellenállási jogát. Amikor minden iránytű a demokrácia felé mutat, a javas­lat, amely fenntartja a virilizmu­st, s mint korrek­túrát a szakszerűséget hozza be, behozza az örökös tagságot, az érdekképviseleti rendszert, tulajdon­­képen megalkuvást jelent a demokráciával. Az ér­dekképviseleti rendszert a szovjetnél is megtaláljuk. A javaslat hallatlan hasonlóságot mutat a szovjet­­rendszerhez Gróf Reihler István. Szóval még tovább ha­ladtunk, mint a szocialisták. (Derültség.) Fábián Bála helyteleníti az örökös tagság rendszerét, mert érdemek alapján lehet valakinek jogokat adni, közjogokat azonban nem. Ha azt akarjuk, hogy a törvényhatósági bizottság a nép akaratának legyen kifejezője, akkor valamennyi tagot titkos választás útján kell megválasztani A kvalifikációt még b­éartasabbra emeltté, mert a tiszt­viselők sokszor életbevágóan fontos kérdésekben ár­­­tenek éppen úgy, mint a bírák. A javaslat a régi vármegye bal.Wit jelenti s ezért a javaslatot nem fonom el Petre Báczi Gyula a jvaslatot általánosságban elfogadja nem azért ugyan, mert cnak tartja, ba­ren azért, mert mindenekfelett sürgősnek tekinti. Kéri, hogy a vá­r megyei és városi ré­zt válasszák ketté. A székesfőváros üzemei igen intenzív gazda­ g miniszterelnök a titkos szavazásról. Gróf Bethlen István miniszterelnök szerint az Egységespárt a titkos választói jog elvi alapján áll, s az idők foyamán fokról-fokra végre is hajtja programmját. A parlamenti választások titkossága sokkal messzebbmenő konzekvenciákkal jár, mint gondolják azok, akik sürgetik. Ez a magyar köz­élet teljes átváltozását jelenti Talán kiszorulnak a közéletből nagyon értékes elemek, bekerülhetnek új, talán később értékessé váló elemek, de ezeknek még bizonyos előiskolázásra van szükségük. Azzal, hogy a vármegyék szervezetébe bevezetjük a titkos­ságot, módot nyújtunk arra, hogy szűk­ebb körben s bizonyos ellensúlyok alkalmazása mellett ezt a rendszert kipróbáljuk. Ha látjuk, hogy ez a rend­szer beválik, akkor eljöhet az ideje attak, hogy a főterjesztés a parlamenti választójog terén is meg­valósuljon. Vármegyei életünk nem volt teljesem összhangba hozva a felelős parlamenti kormány­zat elvével. A törvényjavaslat azért kodifikálja in­tézményesen a törvényhatóságok feloszlatási jogát, mert a kormány összhangba kívánja hozni a par­lamentáris elvet az önkormányzati elvvel s lehetet­lenné kívánja tenni azt, hogy ellenállás legyen olyan kérdésekben is, ahol esetleg a parlament többsége egy bizonyos akaratot már kifejezésre juttatott. Az az érdek, hogy a közgyűlések az autonóm kérdésekkel intenzívebben foglalkozhassanak, tet­te szükségessé azt, hogy a közgyűlést tehermente­sítsük kisebb kérdésektől, amelyekkel nagyobb testületek csak nehezen foglalkozhatnak. Ezeket a kisebb kérdéseket külön szervre bízza a javaslat, a kisgyűlésre, amellyel a régi vármegyének egyik törté­nemi szervét elevenítjük fel. Tény az, hogy a javaslat leszállítja az általános választás alapján bekerülő tagok számát, de leszállítja a virilisek számát is, még­pedig egy harmadik kategória, a szakképviselet és az érdekképviselet javára. Az ér­dekképviseletekn­ek épúgy tagjai a vagyonban erős, mint a szegények, elég például csak a mezőgazda­­sági kamarára mutatni, amelyben a nagybirtok‘ól a legkisebb birtok , sőt a munkásig, is mindenki képviselve van Épp, így van az ipari és kereske­delmi kamarákban is. Ennek az elvnek bizonyos határokon belül való érvényesítésével helyes ellen­szerét találja a túlzott politikai elvnek, amelynek bizonyos határok között érvényesülnie kell ugyan a vármegyékben, de amelyek nem szabad, hogy do­minálják a vármegyét, mert hiszen a vármegye nem arra hivatott, hogy törvényeket alkosson, országot kormányozzon, hanem elsősorban arra hivatott, hogy a maga autonóm kérdéseit elintézze; gazda­sági, kulturális és szociális problémákkal foglal­kozzék, amennyiben­ azok helyi jelentőségűek. Visszaélések a városi üzemeknél. A javaslat nem kívánja a községi és városfej­lesz­ési problémával foglalkozni; a kormány kü­lön törvé­yjavas­latot­ készít elő ebben a kérdésben. E törvényj­avaslat k­e­etében foglalkozik majd a kor­mány behatóan az üzemi kérdésekkel is, mert e téren a főfelügy­eleti jog hatékonyabb érvényesülése és kifejlesztése feltétlenül szükséges. Köztudomású, hogy sok városban visszaélések fordultak elő, ame­lyek m­egszüntetése az ország repu­dciójának érdeke Hegymegi kifogásolta, hogy a javaslat az auto­nómia tisztviselőit kihagyta, de ugyanakkor gondos­kodott arról, hogy államt­isztviselők kerüljenek be a törvényhatóságba. Ez az intézkedés bizonyos fokig biztosítja a harmóniát a vármegyei és az állami adminisztráció között. Politikai szempont­ból fontosnak tar­ja, hogy az állami adminisztráció főbb tisztviselői szorosabb kapcsolatba jussanak tuz autonómia életével. Fábián Béla azt mondotta, hogy temetjük a vármegyét Egyet temetünk, azt, hogy oktalanul és céltalanul lehessen ellenállást kifejteni. Ha azonban a magyar közéletben és közvéleményben lesz olyan erő, amilyen eddig volt, van ma is és lesz a jövőben is, hogy a nemzetnek igazán életbevágó jogait és szabadságait tipró intézkedésekkel szemben közhan­gulat fejlődhessék ki, akkor nem temetjük a vár­megyét, akkor a vármegyék a jövőben is erősségei lesznek a magyar közvéleménynek. Ezt a várme­gyét nem temetjük, hanem inkább új életre keltíü­k és megerősítjük. Bizonyos fokig szükséges a parla­mentarizmus elvét összhangba hozni a vám­egyei önkormányzat kérdésével. Nem lehet azonban föl­oszlatni e­gy törvényhatóságot csupán azért, mert ellenzéki szellemű, hiszen ott van a remédium, a közigazgatási bíróság. De élni fog e joggal a kor­mány akkor, ha a városban, vagy a megyében olyan visszaélések mutatkoznak a gazdálkodás terén, amely a város létérdekeit veszélyeztetné s ha e gaz­dálkodást a törvényhatóság is támogatná. Fábián azt mondotta, hogy szép a titkos vá­lasztójog, de ennek gyakorlásához olyan emberek kellenek, akik nyíltan mernek föllépni. Ezzel elítélte a titkos választói jogot általában, mert ha még párt­elnökök vagy kortesek sem mernek nyíltan kilépni a színre, akkor hiába hozzuk be az országgyűlési választásnál a titkosságot, az eredmény teljesen ugyanez lesz. Érvelése tehát nem a javaslat ellen érv, hanem a titkosság és a választójog ellen. A Polónyi-féle revíziós indítvány a főváros közgyűlésén. A Községi Demokrata Párt csütörtökön este Bródy Ernő elnöklése mellett értekezletet tartott, melyen foglalkozott a főváros pénteki rendkívüli közgyűlésének egyetlen tárgyával, Polányi Dezső­nek a trianoni béke revíziója tárgyában előterjesz­tendő indítványával. Dr. Bródy Ernő elnöki meg­nyitójában kifejtette, hogy a revízió kérdése a ma­gyar belpolitikának és a magyar külpolitikának legnagyobb és legfontosabb kérdése, melyben a magyar nép fiai között nem lehet nézeteltérés. Min­den mellékes tekintetet félre kell tenni és min­den erőt egyesíteni kell a revízió érdekében és csak a legnagyobb megértéssel és méltánylással lehet fogadni azoknak munkáját, akik ezt a célt szol­gálják. Ismertette ezután a pártonkívüli Polányi Dezső indítványát, amely a hazafas szempontok ki­emelésével a nemzeti egység gondolatát szolgálja. A pártértekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy Polányi Dezső indítványához hozzájárul. A párt megbízta Pakots József országgyűlési képviselőt­, hogy a rendkívüli közgyűlésen a párt álláspontját kifejtse. Foglalkozott a Polónyi-in­dítván­yról az Egysé­ges Községi Polgári Párt is és megállapította, hogy ennek az indítványnak szerinél láthatóan elsősorban „titkos“ belpolitikai célzata van. Ennélfogva a párt egy egészen lagymatag és a célnak egyáltalán 1...m megfe­elő indítványt fogadott el, amely szerint a kormány a revízió kérdését alkalmas időben vesse fel. Ehhez igazán nem kell határozat, mert hisz a kormány is azt mondja, hogy majd szerinte al­kalmas időtlen foglalkozik a revízióval. * CPó­losítások ' ' a fürdőügyi javaslaton. A képviselőház egyesített bizottságai csütör­­tökön délután tartott ülésükön folytatták a gyógy­fürdő-törvényjavaslat részletes vitáját. Wolff Károly indítványára a bizo­tság új szakaszt vett fel a ja­vaslatba, amely a gyógyfürdőt bérlők és a bérbe­adók között rendezi a jogviszonyt arra­­az esetre, ha nagyobb jelentőségű feerházások történtek a für­dőben. Még néhány kisebb jelentőségű módosítás után elfogadták a javaslatot. beégett Kor­inthus, Athén, jan. 31 Szerdán este tűzvész támadt Korintus faraktárában. A város közepén levő rak­tárban felhalmozott fa a földrengés által romba­­döntött házak újjáépítésére szolgált volna. A tűz dühöngése közben hirtelen támadt vihar azután katasztrofálissá vált az egész városra. A lángok hihetetlen gyorsasággal terjedtek és ham­vasztották el a főleg fabarakkokból álló várost. A barakkok, amelyekben a földrengés következtében hajléktalanná vált nép lakott, az utolsó darabig le­égtek. A tűzoltóság és az odasiető környékbeli la­kosság nem bírt a tűzzel. A kormány Athénból segélyvonatot küldött a helyszínére. Reggel a tűzvész még teljes erővel pusztított. Azóta újabb hírek nem érkeztek, m­ert a telefon-­­ összeköttetés Koriptus­sal megszakadt. 3

Next