Pesti Hírlap, 1929. február (51. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
1929. február 1., péntek. PESTI HÍRlAP :"...................WBMg A miniszterelnök kijelentette, h hogy ha a vármegyében beválik a titkosság, a parlamenti választójognál is bevezetik* Éles ellenzéki támadások a közigazgatási reform ellen* A képviselőház közigazgatási bizottsága Bottlik József elnöklésével csütörtökön ülést tartott, amelyen megkezdte a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. Buday Dezső jobbnak tartaná, ha a virilistákat az általános választók választanák, mert ők jobban tudják mérlegelni azt, hogy kinek részvétele hasznosabb a nemzet számára, mint azok, akiknek csupán vagyonuk nyújt módot arra, hogy az ország sorsába beavatkozzanak. Azt kívánná, hogy a törvényhatósági bizottság háromhatod részét általános választás, kéthatod részét a virilisták közül való választás útján, egyhatodát pedig az érdekképviseletek és a szakszerűség jogán alakítsák meg. Ebben látná biztosítékát a független vélemény megnyilvánulásának. Hegymegi Kiss Pál sajnálja, hogy a magyar társadalmat, a sajtót, de magát a bizottságot is nem túlságosan érdekli ez a fontos kérdés. Szükségünk van olyan közigazgatási reformra, amely az autonómiát életképessé, másfelől egyszerűvé, olcsóbbá és gyorssá teszi. A javaslat centralisztikus célokat szolgál és büróban készült s annak a gondolatnak alapján áll, hogy a törvényhatóságokban, de különösen a vármegyékben a középosztály hegemóniája megmaradjon. Ezt nem is kifogásolja, mert a középosztály évszázados működése alatt igazolta, hogy hivatott a középfokú közigazgatás irányítására. A kisgyűlés nem lesz a törvényhatóság akaratának kifejezője. A közgyűlés létszámának csökkentése nem volna helyes, mert egyrészt minden érdekeltségi körnek képviseletet kell nyújtani, másrészt esetleg megtörténhetnék az, hogy az egyetemesség egy foglalkozási ágnak vagy osztálynak befolyása alá jut. Ezért helyesebb a nagylétszámú közgyűlés s azonkívül egy szűkebb testület. Hibáztatja, hogy a javaslat egyrészt leszállítja a létszámot, másrészt ugyanakkor szaporítja azt a jogalapot, amelynek alapján a törvényhatóságba be lehet kerülni. Súlyos hiba az is, hogy a javaslat a törvényhatóságot túlzottan hosszú időre, tíz évre állandósítja Ez a rendszer nem engedi meg, hogy a lakosság bizonyos kérdésekben állást foglalhasson. Hibáztatja azt is, hogy a javaslat bizonyos mértékig kiterjeszti a főispánok jogkörét. További hiba, hogy nem gondol a javaslat a község- és városfejlesztésre. A mamutvármegyéket szét kellett volna választani. Nem helyes, hogy a nőket kirekeszti a javaslat a törvényhatósági bizotságból. Súlyos észrevételei vannak a javaslat fegyelmi része ellen. Elképzelhetetlen, hogy legalább egyfokú leletkezés ne legyen. Kifogásait a részletes tárgyalás során terjeszi majd elő, a javaslatot ebben a formájában általánosságban sem fogadja el. F. Szabó Géza helyesli, hogy korlátozza a javalat a községi jegyzők törvényhatósági bizottági tagsága. A javadalmazás szempontjából a külön státus alapján áll. Reméli, hogy a javaslat lépés a külön státus felé. jogi tudást kívánnak, nem lehet tehát őket egyedül a javaslatban tervezett kvalifikációkkal adminisztrálni. Helytelen az, hogy nem elégednek meg a képesítésnél a főiskolai képettséggel, hanem viszszatérnek arra a felfogásra, hogy csakis jogi minősítés lehet a közigazgatási szolgálat alapja. Nem ért egyet azzal semti, hogy korlátozzák a nők választhatóságát. Azokat az intézkedéseket, amelyek a rend fenntartásáról szólnak, helyesnek tartja A székesfőváros közgyűlési termében szerzett tapasztalatok után semmiféle rendszabályt sem tart túl szigorúnak. Madarász Elemér helyettes előadó kifejtette, hogy a vármegye életét nem kell félteni a javaslattól, mert az önkormányzat kérdését nem a törvény átüti el, hanem az, hogy van-e a társadalomban erő és képesség ahhoz, hogy igazgassa önmagát. Gróf Károlyi József elfogadja a javaslatot. A virilizmus az önkormányzat és a nemzeti eszme védelmére mindig első helyen állott, virilizmus és virilisták nélkül a nemzeti ellenállás el sem képzelhető. A virilizmus azonban régi formájában nem lehet fenntartani. Az a virilista, aki választás útján kerül be a törvényhatóságba, sokkal szigorúbban látja el majd kötelességét, mint aki a nyers jog alapján kerül be. Temetik a régi vármegyét. Fábián Bála szerint a törvényjavaslat megszünteti a vármegyeházat régi értelmében. Különös, hogy a vármegyét azok temetik el, akik a megyei életből jöttek a magyar politikai életbe. (Zaj és élénk ellentmondások.) A centralista irányzat és az autonómia hívei között folyt harc most a centralisták végleges győzelmével végződött. A régi helyzettel szemben visszafejlődést jelent a javaslat, mert a kormány feloszlatási jogával lényegesen csorbítja a vármegyékellenállási jogát. Amikor minden iránytű a demokrácia felé mutat, a javaslat, amely fenntartja a virilizmust, s mint korrektúrát a szakszerűséget hozza be, behozza az örökös tagságot, az érdekképviseleti rendszert, tulajdonképen megalkuvást jelent a demokráciával. Az érdekképviseleti rendszert a szovjetnél is megtaláljuk. A javaslat hallatlan hasonlóságot mutat a szovjetrendszerhez Gróf Reihler István. Szóval még tovább haladtunk, mint a szocialisták. (Derültség.) Fábián Bála helyteleníti az örökös tagság rendszerét, mert érdemek alapján lehet valakinek jogokat adni, közjogokat azonban nem. Ha azt akarjuk, hogy a törvényhatósági bizottság a nép akaratának legyen kifejezője, akkor valamennyi tagot titkos választás útján kell megválasztani A kvalifikációt még béartasabbra emeltté, mert a tisztviselők sokszor életbevágóan fontos kérdésekben ártenek éppen úgy, mint a bírák. A javaslat a régi vármegye bal.Wit jelenti s ezért a javaslatot nem fonom el Petre Báczi Gyula a jvaslatot általánosságban elfogadja nem azért ugyan, mert cnak tartja, baren azért, mert mindenekfelett sürgősnek tekinti. Kéri, hogy a vár megyei és városi rézt válasszák ketté. A székesfőváros üzemei igen intenzív gazda g miniszterelnök a titkos szavazásról. Gróf Bethlen István miniszterelnök szerint az Egységespárt a titkos választói jog elvi alapján áll, s az idők foyamán fokról-fokra végre is hajtja programmját. A parlamenti választások titkossága sokkal messzebbmenő konzekvenciákkal jár, mint gondolják azok, akik sürgetik. Ez a magyar közélet teljes átváltozását jelenti Talán kiszorulnak a közéletből nagyon értékes elemek, bekerülhetnek új, talán később értékessé váló elemek, de ezeknek még bizonyos előiskolázásra van szükségük. Azzal, hogy a vármegyék szervezetébe bevezetjük a titkosságot, módot nyújtunk arra, hogy szűkebb körben s bizonyos ellensúlyok alkalmazása mellett ezt a rendszert kipróbáljuk. Ha látjuk, hogy ez a rendszer beválik, akkor eljöhet az ideje attak, hogy a főterjesztés a parlamenti választójog terén is megvalósuljon. Vármegyei életünk nem volt teljesem összhangba hozva a felelős parlamenti kormányzat elvével. A törvényjavaslat azért kodifikálja intézményesen a törvényhatóságok feloszlatási jogát, mert a kormány összhangba kívánja hozni a parlamentáris elvet az önkormányzati elvvel s lehetetlenné kívánja tenni azt, hogy ellenállás legyen olyan kérdésekben is, ahol esetleg a parlament többsége egy bizonyos akaratot már kifejezésre juttatott. Az az érdek, hogy a közgyűlések az autonóm kérdésekkel intenzívebben foglalkozhassanak, tette szükségessé azt, hogy a közgyűlést tehermentesítsük kisebb kérdésektől, amelyekkel nagyobb testületek csak nehezen foglalkozhatnak. Ezeket a kisebb kérdéseket külön szervre bízza a javaslat, a kisgyűlésre, amellyel a régi vármegyének egyik történemi szervét elevenítjük fel. Tény az, hogy a javaslat leszállítja az általános választás alapján bekerülő tagok számát, de leszállítja a virilisek számát is, mégpedig egy harmadik kategória, a szakképviselet és az érdekképviselet javára. Az érdekképviseleteknek épúgy tagjai a vagyonban erős, mint a szegények, elég például csak a mezőgazdasági kamarára mutatni, amelyben a nagybirtok‘ól a legkisebb birtok , sőt a munkásig, is mindenki képviselve van Épp, így van az ipari és kereskedelmi kamarákban is. Ennek az elvnek bizonyos határokon belül való érvényesítésével helyes ellenszerét találja a túlzott politikai elvnek, amelynek bizonyos határok között érvényesülnie kell ugyan a vármegyékben, de amelyek nem szabad, hogy dominálják a vármegyét, mert hiszen a vármegye nem arra hivatott, hogy törvényeket alkosson, országot kormányozzon, hanem elsősorban arra hivatott, hogy a maga autonóm kérdéseit elintézze; gazdasági, kulturális és szociális problémákkal foglalkozzék, amennyiben azok helyi jelentőségűek. Visszaélések a városi üzemeknél. A javaslat nem kívánja a községi és városfejleszési problémával foglalkozni; a kormány külön törvéyjavaslatot készít elő ebben a kérdésben. E törvényjavaslat keetében foglalkozik majd a kormány behatóan az üzemi kérdésekkel is, mert e téren a főfelügyeleti jog hatékonyabb érvényesülése és kifejlesztése feltétlenül szükséges. Köztudomású, hogy sok városban visszaélések fordultak elő, amelyek megszüntetése az ország repudciójának érdeke Hegymegi kifogásolta, hogy a javaslat az autonómia tisztviselőit kihagyta, de ugyanakkor gondoskodott arról, hogy államtisztviselők kerüljenek be a törvényhatóságba. Ez az intézkedés bizonyos fokig biztosítja a harmóniát a vármegyei és az állami adminisztráció között. Politikai szempontból fontosnak tarja, hogy az állami adminisztráció főbb tisztviselői szorosabb kapcsolatba jussanak tuz autonómia életével. Fábián Béla azt mondotta, hogy temetjük a vármegyét Egyet temetünk, azt, hogy oktalanul és céltalanul lehessen ellenállást kifejteni. Ha azonban a magyar közéletben és közvéleményben lesz olyan erő, amilyen eddig volt, van ma is és lesz a jövőben is, hogy a nemzetnek igazán életbevágó jogait és szabadságait tipró intézkedésekkel szemben közhangulat fejlődhessék ki, akkor nem temetjük a vármegyét, akkor a vármegyék a jövőben is erősségei lesznek a magyar közvéleménynek. Ezt a vármegyét nem temetjük, hanem inkább új életre keltíük és megerősítjük. Bizonyos fokig szükséges a parlamentarizmus elvét összhangba hozni a vámegyei önkormányzat kérdésével. Nem lehet azonban föloszlatni egy törvényhatóságot csupán azért, mert ellenzéki szellemű, hiszen ott van a remédium, a közigazgatási bíróság. De élni fog e joggal a kormány akkor, ha a városban, vagy a megyében olyan visszaélések mutatkoznak a gazdálkodás terén, amely a város létérdekeit veszélyeztetné s ha e gazdálkodást a törvényhatóság is támogatná. Fábián azt mondotta, hogy szép a titkos választójog, de ennek gyakorlásához olyan emberek kellenek, akik nyíltan mernek föllépni. Ezzel elítélte a titkos választói jogot általában, mert ha még pártelnökök vagy kortesek sem mernek nyíltan kilépni a színre, akkor hiába hozzuk be az országgyűlési választásnál a titkosságot, az eredmény teljesen ugyanez lesz. Érvelése tehát nem a javaslat ellen érv, hanem a titkosság és a választójog ellen. A Polónyi-féle revíziós indítvány a főváros közgyűlésén. A Községi Demokrata Párt csütörtökön este Bródy Ernő elnöklése mellett értekezletet tartott, melyen foglalkozott a főváros pénteki rendkívüli közgyűlésének egyetlen tárgyával, Polányi Dezsőnek a trianoni béke revíziója tárgyában előterjesztendő indítványával. Dr. Bródy Ernő elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a revízió kérdése a magyar belpolitikának és a magyar külpolitikának legnagyobb és legfontosabb kérdése, melyben a magyar nép fiai között nem lehet nézeteltérés. Minden mellékes tekintetet félre kell tenni és minden erőt egyesíteni kell a revízió érdekében és csak a legnagyobb megértéssel és méltánylással lehet fogadni azoknak munkáját, akik ezt a célt szolgálják. Ismertette ezután a pártonkívüli Polányi Dezső indítványát, amely a hazafas szempontok kiemelésével a nemzeti egység gondolatát szolgálja. A pártértekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy Polányi Dezső indítványához hozzájárul. A párt megbízta Pakots József országgyűlési képviselőt, hogy a rendkívüli közgyűlésen a párt álláspontját kifejtse. Foglalkozott a Polónyi-indítványról az Egységes Községi Polgári Párt is és megállapította, hogy ennek az indítványnak szerinél láthatóan elsősorban „titkos“ belpolitikai célzata van. Ennélfogva a párt egy egészen lagymatag és a célnak egyáltalán 1...m megfeelő indítványt fogadott el, amely szerint a kormány a revízió kérdését alkalmas időben vesse fel. Ehhez igazán nem kell határozat, mert hisz a kormány is azt mondja, hogy majd szerinte alkalmas időtlen foglalkozik a revízióval. * CPólosítások ' ' a fürdőügyi javaslaton. A képviselőház egyesített bizottságai csütörtökön délután tartott ülésükön folytatták a gyógyfürdő-törvényjavaslat részletes vitáját. Wolff Károly indítványára a bizotság új szakaszt vett fel a javaslatba, amely a gyógyfürdőt bérlők és a bérbeadók között rendezi a jogviszonyt arraaz esetre, ha nagyobb jelentőségű feerházások történtek a fürdőben. Még néhány kisebb jelentőségű módosítás után elfogadták a javaslatot. beégett Korinthus, Athén, jan. 31 Szerdán este tűzvész támadt Korintus faraktárában. A város közepén levő raktárban felhalmozott fa a földrengés által rombadöntött házak újjáépítésére szolgált volna. A tűz dühöngése közben hirtelen támadt vihar azután katasztrofálissá vált az egész városra. A lángok hihetetlen gyorsasággal terjedtek és hamvasztották el a főleg fabarakkokból álló várost. A barakkok, amelyekben a földrengés következtében hajléktalanná vált nép lakott, az utolsó darabig leégtek. A tűzoltóság és az odasiető környékbeli lakosság nem bírt a tűzzel. A kormány Athénból segélyvonatot küldött a helyszínére. Reggel a tűzvész még teljes erővel pusztított. Azóta újabb hírek nem érkeztek, mert a telefon- összeköttetés Koriptussal megszakadt. 3