Pesti Hírlap, 1929. február (51. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-21 / 43. szám
14 PESTI HÍRLAP I 1929. február 21., csütörtök, színház és zene. Ma: Tristan és Isolda, Cyrano de Bergerac, Párisi divat. — Új bejelentés a Royal Orfeum és a Terézkörúti Színpad előadása. A hatalmas arányú Wagner-ciklus keretében ma a Tristan is Isolda kerül színre, parádés szereposztásban. Hosszas pihentetés után ismét a Nemzeti Színház játékrendjére kerül a Cyrano de Bergerac, Odry Árpáddal a címszerepben. Harmadik mai előadásunk a finom és mulatságos Párizsi divat. Pénteki egyetlen előadásunk, az izlandi vászon iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a hétfőit is bekapcsoltuk. A jövő hét két első napja újabb érdekességgel bővült. Nevezetesen hétfőn bekapcsoljuk a Royal Orfeumot. Az utolsó hete lesz a most következő a februári fényes műsornak. Míg keddre a Terézkörúti színpad új műsorát kaptuk meg. Nagy Endre konferálása, a művészgárda, élén Salamonnal, Gárdonyival, Rajna Aliceval pompás estét ígér jegyakciós közönségünknek, mely harminc százalékos kedvezményben részesül úgy itt, mint a Royal Orfeum jegyeinél. Erre a keddre esik a Miss Amerika újabb jegyakciós előadása. Ezúttal már a premier teljes szereposztásában kerül színre, miután már e héten ismét fellép Fejes Teri. CSÜTÖRTÖK, febr. 21. Opera. Tristan és Isolda. (Viz.) — Nemzeti Színház. Cyrano de Bergerac. (148.) — Városi Színház. Párizsi divat. (18.) PÉNTEK, febr. 22. Magyar Színház. Izlandi vászon. (8.) SZOMBAT, febr. 23. Opera. Siegfried. (6.) — Városi Színház. János vitéz. ((48.) * VASÁRNAP, febr. 2*. Opera. Istenek alkonya. (5.) — Vígszínház. Mary Dugan bünpöre. (3.) — Magyar Színház. Ida regénye. (3.) — Fővárosi Operettszínház. Az utolsóTerebély-lány. ((44.) — Új Színház. Tüzek az éjszakában. 0 44.) Városi Szinház. Denevér. (3.) — Király Szinház. Puszipajtás. (3.) — Belvárosi Szinház. Nászéjszaka. 0/44.) HÉTFŐ, febr. 25. Belvárosi Szinház. Hazudj édes! (8.) —loyal Orfeum. Doni kozákok. Jégrevü stb. (8.) Magyar Szinház. Izlandi vászon. (8.) KEOJ, febr. 26. Nemzeti Színház. Nem élhetek muzsikaszó nélkül. 048.) — Fővárosi Operettszínház. Miss Amerika. (8.) — Terézkörúti Színpad. Éjfél a háztetőn stb. 049.) részi eszközökkel, csak az a kár, hogy remek hangja még sokat küzd az énektechnika fogyatékosságaival, amin azonban segíteni lehet. Sőt kell! Amália Radnai Erzsi szép, tömör mezzoszopránján szólal meg és kis szerepében kedves, üdehangú jelenség Kovács Ilonka. Szedő Miklós Róbertje örvendetes állomás e fiatal, széphangú tenorista pályáján. Ha idővel ugyanolyan erő jellemzi majd élüket, amilyen kultúra és jól hangzás ma kicsendül belőle, egyikóvá válik jelentős tenoristáinknak. Csóka Béla, mint Miller, végre megtalálta önmagát, örömmel írjuk le, milyen szépen énekel és játékban is mennyire fejlődött. Vermes Jenő és Pajor Ödön nem kevésbé igaz támaszai a friss, erős együttesnek. Meg kell még dicsérni Lányi Viktort, aki a Cammerano-féle szövegkönyvet schillerekbe fordította, mint amilyen ez eredetileg volt, amivel nagy szolgálatot tett a színpadnak. Hozzájárul azonbanaz opera színpadi életképességéhez dr. Dalnoky Viktor rendezői keze is és nem utolsó sorban a színház maga, amely szép új díszletekben szűrte le legutóbbi operettelőadásainak tanulságait — operában. Az Ármány és szerelem — bizonyos — odakerül a Városi Színház állandó Verdi-műsorára. Teljes joggal. Ezt egyébként a bemutató előadás hangulata is igazolta. Fóthy János. * Itthon. Lészay Kató, a Városi Színház jeles szubrettje, három hónapi, drezdai vendégszereplés után visszatért Budapestre. Első fellépése szombaton lesz, a János vitéz reprizén a Királykisaszszonyt fogja játszani. • Eredeti bemutató Kiskunhalason, Gulyás Menyhért Kiskunhalason működő színtársulata a napokban helyi szerző, dr. Gaál Gyula kiskunhalasi árvaszéki ülnök darabját mutatta be. A „Kunok kapitánya“ a címe dr. Gaál Gyula irredenta történelmi daljátékénak, amelyet a szerző Murgács Kálmán huszonkét legszebb dalának felhasználásával írt meg. A történelmi dajáték témáját Gaál Gyula Halas város egyik régi epizódjából merítette. Mária Terézia korában játszódik le az esemény, amelynek főhőse Harpai Mihály, a városnak egykor híres alakja. A zamatos magyarsággal megírt, erősen irredenta szellemű daljáték nagy sikert aratott. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség melegen ünnepelte a szerzőt, aki, tekintettel a színtársulat nehéz anyagi helyzetére, ingyen engedte át darabját. Sok tapsot kaptak a főszereplők: Ivanis Győző, Biczó Margit, Turcsy Jolán, Takács Rózsi, Zempléni Zoltán és Kabics László. • Josephine Baker képmása a tavaszi tárlaton. Josephine Baker néhány napja ismét Budapesten tartózkodik és készülődik Royal Orfeumbeli vendégszereplésére. Közben arra is futja idejéből, hogy szorgalmasan modellt üljön Pólya Tibornak, a kitűnő festőművésznek, aki a táncosnő képmását készíti el és úgy tervezi, hogy azt a tavaszi tárlaton már kiállítja. 4 Sarkadi Aladár a Belvárosi Színházban. A Fővárosi Operettszínház népszerű komikusa legközelebb föllép a Belvárosi Színházban. * Eredeti bemutató Sopronban. Alapi Nándor Országos kamaraszínháza, amely egész február hónap folyamán Sopronban játszik állandó érdeklődés mellett, 22-én három eredeti egyfelvonásost mutat be Kérdőjel, A halál küszöbén és Attak címmel. A darabok szerzője Berecz Dezső, a soproni Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára. Szombaton díszelőadás lesz Sopronban, melynek keretében hirdetik ki az Országos Kamaraszínház által hirdetett 1000 pengős kamaradarab-pályázat eredményét. Ez alkalomra több fővárosi író is elmegy Sopronba. Az eredmény kihirdetése után Pünkösti Andor a modern dráma irányairól tart felolvasást, azután pedig Romain Rolland A szerelem és halál játékai című darabja kerül előadásra. • A nürnbergi magyar napok. A nürnbergi „Magyar Hét“-re, amely február 23-án kezdődik és március 3-ikáig tart, a magyar szereplők és kiküldött személyiségek a legközelebbi napokban indulnak útnak. A kiállító magyar művészek legnagyobb része szintén személyesen jelen lesz Nürnbergben. Petrovics Elek miniszteri tanácsos, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, már napokkal ezelőtt Nürnbergbe utazott, hogy a képzőművészeti kiállítás rendezését intézze. Szerdán délután 16 óra 25 perckor Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója, előre kiutazott, hogy közreműködjék a képzőművészeti kiállítás végső rendezésében. Ugyanezzel a vonattal utazott el dr. Bevilaqua-Borsódy Béla, a Hadtörténelmi Múzeum adjunktusa, a magyar Dürer-bizottság képviseletében. A legközelebbi napokban indulnak: Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke, aki a magyar kormányt fogja képviselni, Kertész K. Róbert államtitkár, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviselője, Tihamér Lajos miniszteri osztálytanácsos, dr. Füley Szántó Endre miniszteri titkár, Márkus László, az Operaház főrendezője, aki az Opera vendégszereplését készíti elő. A nürnbergi magyar hét megnyitására megérkezik Berlinből Kánya Kálmán berlini magyar követ, meghatalmazott miniszter is. A m. kir. Opera főszereplői, kórusa, zenekara Vasárnap este indulnak el az éjféli gyorsvonattal és magukkal viszik a díszleteket is. Az Operaház apparátusának szállításához öt, esetleg hat vagont csatolnak a rendes gyorsvonathoz. * Békeffi László II. konferansz-estje műre. 3-án (vasárnap fél 6). Műsoron három egyfelvonásos tréfa Titkos Ilona, Vaszary Piri, Turay Ida, Gőzön Gyula, Peti, Iliász és Anday közreműködésével. Uj konferanszok Jegyek Báninál és a Zeneakadémiában. (Koncert r.-t.) BON, tMClftt 40 FILLÉR értekben a Pesti Hírlap főkiadóhivatalai (V.. Vilmos cs&K&rut 78. VII. forréséberkorút 1) és fiókjai (1. Krisztina krt 133. 11. Margitzkrtrut 5/b. II. Fő-utca 23. VI. Ankrassy-ut 4, VIH. R&koczi-ut 9, X. Borsó Jászberényi*u 15. Újpest istvfi-ut 1 és Kispest, Kossuth-tér 6) színház* légy vásárlásnál a vásárolt jegyek árába a kedvezmény értéke erejfée betud Előfizetőknek a bonokat nem kell beszolgáltatniok, példányonként vásárlóknak igen Érvényes egy hónapig FEDÁK SÁRI minden este fellép a PISTA NÉNIBEN A legnagyobb siker! Pénteken 25-ödször! Király Színház ♦ Király Színház Ármány és szerelem. (Luisa Miller) Verdi-bemutató a Városi Színházban. Verdi-opera, amellyel oly ismeretlenül állunk szemben, akárha Stravinsky legújabb opuszát hallgatnék. Némi túlzással. Holott a Luisa Miller nápolyi bemutatója idején 1849-et írtak és azóta — úgy véltük — a kisujjunkban van az egész Verdi. Hát nincs. És hogy mennyire nincs, arra csak most kezdünk ráeszmélni, amikor a világszerte észlelhető Verdi-renesszánsz (várjon lesz-e nyolcvan év múlva Stravinsky- vagy Hademith-renesszánsz?) egyre-másra újabb s újabb, ami azt jelenti: régibb és régibb Verdi-operákat ás ki a feledést szimbolizáló színházi könyvtárakból. Most, hogy Berlin után a budapesti Városi Színház mutatja be a Luisa Millert, a schillert eredetű szövegkönyvre való tekintettel Ármány és szerelem címen, bizonyára akadnak olyanok, akik azt mondják: könnyű dolga van itt a kritikának. Végre is — való igaz — egy immár halhatatlan géniuszban utólag megérezni a tehetséges kezdő oroszlánkörmeit, nem tartozik a legnehezebb feladatok közé. És mégis nehéz dolga van itt a kritikának. Megmondom, miért. Mert könnyebb egy ismeretlen szerző munkájáról előszörre megállapítani, miért rossz, mint egy általánosan ismert szerző ismeretlen munkájáról, miért jó. Végre is, az sem lehet ok nélkül, hogy az ember hajszálig ismeri a Rigoletto, Traviata, Trubadúr és Aida Verdijét, de nem ismeri a Luisa Miller Verdijét. Pedig, úgy látszik, mintha — speciálisan ebben az esetben — nem volna ennek különösebb oka, hacsak az nem, hogy a Luisa Miller, azaz nevezzük itt Ármány és szerelemnek, még nem tartozik Verdi évtizedes sikerperiódusának alkotásai közé. Ami keletkezésbeli sorszámát illeti, pontosan megelőzi a Rigolettót, azt az operát, amely Verdi életművében az első igazi, nagy és tartós sikert jelenti. Hogy azonban ez az outsiderség mennyire nem indokolja az Ármány és szerelem elhanyagolását Verdi egyéb alkotásaival szemben, arra jellemző példa az is, hogy Berlinben például most már az 1 due Foscari-t is bemutatták, jelentős sikerrel, holott ezt a Verdit tán még hazájában sem ismerik. És nem indokolja egyéb sem. Annyira, hogy szinte csodálkoznunk kell: miért nem játsszák ezt az operát állandóan? Van ugyanis legalább annyira Verdi, ami azt jelenti: szép és értékes, mint a Trubadúr, de bizonyos, hogy Donizettinél sokkal Verdibb, ami viszont annyit jelent, hogy a Lammermoori Luciához képest egyenesen modern. Persze, azért még kifejezhetetlenül távol áll az Aida Verdijétől, de az meg egyenesen csodálatos, mennyi vérrokonság csillan meg benne a Rigolettoval és Traviatával. Éspedig nem a szövegkönyv adta helyzetek révén, hanem abban a tisztán zenei tragikumra való törekvésben, amely a későbbi Verdinek oly csodálatos erőssége. Egy-egy jelenet itt is (például a harmadik képben, egy kvartettből kiépülő hatalmas finálé) olyan drámai gerinccel támasztja alá az operának egyébként szófáradékaiságát, hogy lehetetlen arra a viharos feszültségre nem gondolnunk, amely ott lüktet a Rigoletto, Traviata és általában a későbbi Verdi zenekarában, színpadán. Ami pedig a melódiát illeti, nos, hol lehetne frissebb és dúsabb egy forrás, mint ott, ahol a sziklából kibuggyan? Micsoda égi dallamok, sőt mi több: micsoda Verdi-dallamok tüdék, tiszták, édesek és — bocsánatot kérek, ha egyesek érzelmeit sértem — sokkal-sokkal választékosabbak, mondjuk a Trubadúr egyes dallamainál. Van például a második felvonás végén egy „stretta“, amely nemes ária-szépségben sokszorosan felülmúlja a Trubadúr híres strettáját. Vagy tán csak akusztikai csalódás az egész, — mert ez új, ama másikat pedig már untig megszoktuk? Lehet. De az bizonyos: az Ármány és szerelem muzsikája elbűvölő a maga fiatalos csillogásában, túláradó — sokszor túlságosan túláradó — gazdagságában, a harmadik képet megelőző közzene pedig egyike a Verdi-oeuvre legfinomabb szövésű dallamszőnyegeinek. Az előadás. Igen jó. Olyan jó, hogy a múltkori pompás Mozart-produkció után egy ilyen Verdi- Uraufführung már-már azt a kérdést veti fel bennünk: ha így megy tovább, nem válik-e egyenrangúvá a Városi Színház operaszínpada az Operaházéval? Persze: az arányok belle és átszámításával, a rendelkezésre álló művészi és anyagi eszközökben. Komor Vilmos kitűnő munkát végzett az Ármány és szerelem betanításával, életrekeltésével: zenekara tetten hangzik, a partitúrából mindent kizendít, ami lírai ömlésben vagy drámai lüktetésben ott él a kottasorok közt, és hogy mennyire fegyelmezett a kezére adott fiatal együttes, annak szép példája a 2-ik felvonásban tisztán kicsendülő a capella-részlet. Lujzát Báthy Anna énekeli, muzsikalitásban tökéletesen, nagyvonalúan és nemes mű fiz Új Szinház szenzációs bemutatója. Borosz Elemér VAKABLAK.... . PÉNTEKEN, FEBRUÁR 22-ÉN ESTE 8 ÓRAKOR. 44