Pesti Hírlap, 1929. március (51. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-31 / 73. szám
, Diákszeretem. Bemutató a Király Színházban. Diákszerelem, de amerikai stílusban, amerikai diákok közt, amerikai romantikával. Az egész darab egy futballmeccs körül fordul meg. Tomot, a nagyszerű bostoni centert, a csillagászat tanára, Kenyon, meg akarja buktatni, ép a meccs előtt, már pedig a kollégiumi szabályok szerint bukott diák, nem játszhat a csapatban. Holott Tom játékától függ a kollégium dicsősége s azon felül még az is, hogy a legszebb, leggazdagabb diáklány, Patricia, a menyasszonya lesz-e Tomnak? A diákság rábízza Tomot a kollégium Hamupipőkéjére, a „tandíjmentes“ Conniera, egy pápaszemes kislányra, aki általában mindent elintéz a lányok helyett és aki a legjobb tanuló. Connienak kell előkészíteni Tomot a csillagászati vizsgára. Connie és Tom tanulás helyett egymásba szeretnek s bizony Tom újból elbuknék, ha a zord Kenyon tanár úrban föl nem ébrednének ifjúkori emlékei, amikor a szerelmet még ő is többre becsülte a csillagászatnál , és ellágyulásában átereszti a vizsgán Tomot. Nagy a diadal: Tom játszhat, a meccset tehát meg fogják a bostoniak nyerni. Ám ebben az esetben Tomnak Patríciát kell eljegyeznie, pedig ő már a szegény Conniet szereti s örök hűséget esküdött neki. Tom tehát elhatározza, hogy a meccset el fogják veszíteni. Úgy is lenne, ha a leggyávább és legügyetlenebb játékos, élete első beszeszelt állapotában, utolsó percben be nem rúgja a győztes gólt az ellenfél hálójába. A Tom és Patricia eljegyzésének tehát meg kellene valósulnia, de a kacér Patricia egy tengerészkadettel megszökik s nem zavarja Tom és Connie boldogságát. Szilágyi László ültette át magyarra a szövegkönyvet, igen ügyesen, az eredeti mese naivságát sok leleménnyel, új figurák megteremtésével téve nagyon is életképessé, mulatságossá és végtelenül rokonszenvessé. Ray Henderson a jazz hétágu Pán-sípján vidám és nagyszerű muzsikát fút e mellé a gyorstempójú, kedves színpadi történet mellé, ötletes, eredeti, néhol buja, általában nagyon kellemes zene ez, csupa táncszám, azzal a heves, lüktető frisseséggel tele, amely a jó jazzenét oly hódítóvá teszi. Ennek az ördöngős muzsikának pompásan ritmikus tolmácsolásáért Vincze Zsigmond karnagyi tudását illeti elismerés. A színház nagy áldozatkészséggel és fürgeséggel teszi a darabot igazi slágerré. Tihanyi Vilmos rendezői ügyességéért a legőszintébb dicséret jár. Básthy tervezte a szép, mutatós színpadokat, Feleki Kamill tanította be az ügyes, angol stílusú táncokat. A színészgárda élén két prózaszínész áll: Gaál Franci és Rózsahegyi. Olyan levegőt hoznak magukkal, az igazi művészetnek annyi báját, hogy az ő figurájukon át diadalmasan ível végig a darab nyugtalan, pajkos szerkezete. Gaál Franci játssza a tandíjmentes kislányt, az ezüstcsengetyű szavának édes tisztaságával; nagyon kedvesen énekel és táncol; szinte meglepő, hogy mennyire ötletes szubrett-tehetség is tud lenni. Rózsahegyinek három brilliáns jelenete van, ha egyébért nem, ezért a három jelenetért is érdemes lenne a darabot megnézni. De felvonultat mellettük a színház olyan táncos együttest, amelynek Európában keresni kellene a párját és akiknek együttesen utaljuk ki az elismerést: Biller Irén, Orosz Vilma, Bársony Rózsi, Sziklay, Dénes Oszkár, Feleki Kamill személyéből áll ez a foxtrottléptű társaság. Biller ezúttal nem kapott olyan „testhezálló“ szerepet, mely az ő nyers humorát szabadjára engedné, de szinte akrobatikus ügyességgel igyekszik pótolni ezt. Sziklay ismét egy jó alakkal gazdagítja ügyetlenkedő, komikus alakításainak szériáját. A lírai elemeket az öt percenként új ruhában megjelenő, ábrándos Vaály Ilona és a bonvivant-varázst a jó játékkal szerencsésen egyesítő Kertész Dezső képviselik s ott látjuk még a kedves Latabárt és az elegáns Berzsyt. Jó beszédű színész Sándor. Érdekes, hogy szezonja vége felé robbant ki a Király színház évadjának nagy sikere, a premier zajos és lelkes külsőségei után ez a nagy siker kétségtelennek látszik. B. A.: Magyar-Mannheimer ünneplése. Az Omike műbarátok köre kedden, április hó 2-án este 6 órakor a Pesti Szr. Hitközség dísztermében (VII., Siputca 12. II. emelet) Magyar-Mannheimer Gusztáv festőművész 70-ik születési évfordulója alkalmából Magyar-Mannheimer-estet rendez. Műsor: 1. Elnöki megnyitó: Fónagy Béla elnök. 2. Óda: Lenkei Henrik író. o. Zongoraszámok: Polonyi Elemér. 4. Magyar-Mannheimer Gusztávról: Gerő Ödön. 5. Dalok: Váradi Margit. Gí Zárszó: dr. Hevesi Simon vezető főrabbi. * 10.000 dalos. Debrecenből jelentik: A Debrecenben pünkösdkor rendezendő XXII. országos dalosversenyre eddig 202 dalegylet jelentette be részvételét- Az országos dalosverseny alkalmából mintegy 10.000 dalost várnak Debrecenbe. * Kardoss Géza debreceni színigazgató ünneplése. A debreceni színház pályázata szombaton lejárt A színházért egydül Kardoss Géza, a mostani színigazgató pályázott. A debreceni társadalmi és kulturális egyesületek ez alkalomból Kardoss Gézát, mint Földes Imre a „Tüzek az éjszakában“ című nagysikerű irredenta darujának főszereplőjét, a szomi hat esti előadáson nyiliszini ünneplésben részesítették.. . Riviera-express. A Fővárosi Operettszínház szombati bemutatója. Mai számunkban, a hírrovatban, olvasható a Délivasút igazgatóságának hivatalos közlése, mely szerint „a Riviera-express programmszerűleg megszűnik“. Soha jobbkor! Hiszen ép ma indul el a Fővárosi Operettszínház színpadáról a másik Rivieraexpress. Egyelőre csak helyi közlekedésre, de hiszszük, hogy rövidesen — akár csak a Délivasút expresszer- ennek útja is több országon át vezet majd — a siker sínein. Ha jól megnézzük e színházi expressz mozdonyát, vezetőként azon a szövegírót, Herceg Gézát látjuk. Egy operettnél rendszerint a zeneszerző a fő. És talán így is van rendjén. Kivételek, amikor a cselekményről el lehet mondani, hogy zene nélkül is megállana. Herceg Géza szövege ilyen kivétel. Mesevezetése világos, fordulatai ötletesek és ami elme-szikra a mozdony kéményén sűrűn kisistereg, tüzijátékszerűen hat. Meséje az elszegényedett orosz grófnőről szól, aki filmszínésznő akar lenni. Két filmvezérnek is ajánlkozik. Már-már hiába, amikor a szerelem olyan szituációba sodorja, hogy kénytelen a saját édesanyját eljátszani. De ezt oly remekül játssza, hogy most már licitáló versengés indul meg érte. Ez a meseszál tele van a tarka-barka, mulatságos epizódok gubancával. A jobbnál-jobb vígjáték-figurák nyüzsögnek a szintlapon... De azért észrevenni Herceg Géza mellett a zeneszerzőt is. Kätscher Rudolfnak hívják. Herceg Géza jónéhány éve Bécsben él, ott ismerkedett meg zeneszerzőtársával. Kätscher eddig csak vendége volt hol ennek, hol annak az operettnek egy-egy sláger erejéig. Afféle siker-kakuk. Most rakott először önálló fészket. Minden jel arra vall, hogy mint fészekrakó még eredményesebben komponál. Talentumának főereje a tánc ritmusban van. Tüzes, mint egy spanyol, graciózus, mint egy francia. Elragadó és magával ragadó. Lírája már vékonyabban ereszt Nem szentimentális zeneszerző Katscher. Az ő holdja a bárok parkettje fölött sistergő villanylámpa ... Mindenesetre, amikor Herceg át-átengedi neki a mozdonyvezetést, a siker tempója nem lassúdik. És áll még a Riviera-expressz mozdonyán egy harmadik valaki is. Ő írta a zeneszámok szövegét. Álarcosan áll, noha ráismerni minduntalan a ragyogó versszövegek tolláról, tiszteljük incognitóját, nem leplezzük le ... És most azokról kellene írni, akik sűtik a mozdonyt, a szereplőkről, de akik a szombat délelőtti, az utolsó pillanatban házinak nyilvánított főpróbán láthatólag az esti premierre tartogatták e fejük javát, viszont az éjszakába nyúló premierből csak másfél felvonást láthattunk lapzártáig. Olvasóink megbecsülése azt diktálja, hogy róluk véleményt csak ünnepek után mondjunk. Péchy Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olga, Haraszthy Mici, Halmay Tibor (a Riviera-Expressz Berlinből hozta haza majd egy évi távollét után), Kabos, Sarkadi, Ujváry, Radó méltán várják, hogy érdemük szerint méltassuk, a férfite, Szabolcs rendezői munkájával együtt. Annyi máris megállapítható, hogy a Riviera-expressz szombati indulása a simploni volt. R. F. : „Trianont ledöntjük“ . . . Most jelent meg Balázs Árpád legújabb dala, amelynek szövegét Szathmáry István, a jeles poéta, írta. Szöveg és zene itt valóban tökéletes harmóniában Simulnak egymáshoz: magyar büszkeség és dac, egy ezeréves nemzet fájdalma és bizakodó reménysége szólal meg a méltóságosan gördülő verssorokban. A Magyar Nemzeti Szövetség azzal a reménységgel bocsátja útjára ezt a dalt, hogy azt a nemzet milliói szeretettel fogadják szívükbe. A dal a Magyar Nemzeti Szövetség (V., Géza utca 4., félemelet) útján rendelhető meg. Ára 2 pengő. * Tilos az opció. Az amerikai Equity, a színészek szövetsége, megtiltotta a tagjainak, hogy opcionális szerződést kössenek. A szövetség szerint az ilyen szerződés csak a direktornak használ. Ha ugyanis a színésznek sikere van, az opció jogot ad a színigazgatónak, hogy a színészt az eredeti gázsi mellett továbbra is megtartsa, tekintet nélkül arra, hogy a siker növelte a színész értékét. Ha pedig nincs siker, a színigazgató egyszerűen felmondhat a színésznek. * Szabad a Leány-péntek. Newyorkban, mint közöltük, a rendőrség megrohamozta a Republic-színházat, ahol a Leány-péntek című bohózatot adták. Letartóztatták az egész együttest és az utóbb jelentkezett igazgatót is. MacAndrew bíró elé került az ügy, a bíró pedig megsemmisítette a rendőrség eljárását. A Leány-pénteket megint adják, de egy-két változtatást mégis végeztek a szövegen. Ar fee 1 1 .S* i K _AI* 1929. március 31., v?. Űrnap. Nagypénteki hangverseny. A jó muzsika méltó művelése — szentül teszszük — „eo ipso“ istennek tetsző cselekedet. Annál inkább az áhitat zenéje. De ez is csak akkor, ha a szív tömjéntartójából avatott kezek lóbálják illatát az ég felé. Budapesten ma a Palestrina-kórus az, amely — összetételénél és múltjánál fogva — leginkább hivatott arra, hogy a katholikus egyházi liturgiával szorosan összeforrott vagy abból kisarjadt „a capella“-művészetet ápolja. Meg is teszi évek óta szép eredménnyel s csak természetes, hogy a sátoros ünnepek ideje táján keres elsősorban kapcsolódást a közönséggel. Megtalálhatná — szerintünk — máskor is, gyakrabban is, csak még több, még odaadóbb munkára, s talán nagyobb bátorságra, önbizalomra lenne szükség. Budapestnek a spirituális karének-kultuszra szüksége van. Az olasz és németalföldi renaissance vokális zenéjében tömérdek a — nálunk — még föltáratlan érték, ami a legnemesebb művészi gyönyörűség forrása lehet. Nem is szólva arról, hogy a nehéz kórusokat exekutáló nők és férfiak önkéntes művészi fegyelme, a régi stílusok elévülhetetlen szépségeiben való cselekvő elmerülése példaadó kulturális hatású. A Palestrinakórus — ismételjük — közel van ahhoz, hogy színvonal tekintetében is teljesen betöltse a rá váró hivatást. A hanganyaga úgy a férfi, mint a női szólamokban igazán szép és értékes. A tagok túlnyomó része zeneértő, jóhallású, műveit, gyakorlott énekes és legtöbbjüket kétségtelenül áthatja az ügyért való lelkesedés. Fiatal karnagyuk, Berg Ottó, alig egykét éve áll a kórus élén. Komoly, képzett muzsikus, akire másik fontos állásában, az Opera karmesteri székében, már elsőrendű művészi feladatokat bíznak. A betanításban szerzett nagy rutinjának szabatos, nyugodt vezénylőtechnikájának bizonyára a karvezetésben is hasznát veszi. A Palestrina-kórus nagypénteki estjén voltak szerencsés mozzanatok és kevésbbé szerencsések. Általában véve azonban úgy láttuk, hogy kórus és karmester közös munkája jó úton halad. Ami produkciójukból ma még hiányzik — egyrészt a biztos és szabad technikai fölény, másrészt a fölfogás friss életteljessége, amelynek követendő példáját a római kórus mutatta —, arra tudatosan törekedniük kell. A műsor Palestrina, Josquin de Prés egy-egy nagyszabású motettáját, Allegri híres Misererejét, Liszt Ave Verumát, Bach két korálisát, Kersch Ferenc liturgikus karait, Bárdos Lajos szép Boldogasszony-himnuszát és Zsaszkovszky József magyar népének átiratait ölelte föl. Demény Dezső pápai prelátus ismertető előadása foglalta eszmei és hangulati keretbe a nagypénteki áhitat zenei gyöngyeit. Ír. Haragszom rád. Bemutató a Belvárosi Színházban. Caterine, párizsi fiatal asszony, szeszélyes, szórakozott, romantikus és kissé bolondos. Amerikából megérkezett barátnője válási históriáján okulva, meglehetős rapszódikusan eszébe jut, hogy bizonyára az ő vidéken utazgató férje is megcsalja őt. Tehát bosszút fog állani, ő is meg fogja csalni az urát. De csak látszólag. A hűtlen Caterine-ről fog beszélni egész Párizs és Trouville, anélkül, hogy Caterine a valóságban hűtlen lenne. Miután leghűségesebb udvarlója erre a látszatcsalásra nem hajlandó vállalkozni, Caterine egy állásért hozzáforduló fiatalembert, Philippe-et havi fizetésért felfogadja arra, hogy neki udvaroljon. A lehető legszemtelenebbül és legügyetlenebbül, hogy mindenki észrevegye. Philippenek menyasszonya van, Susanne ,akit forrón szeret s így érzelmileg bebiztosítottnak érezve magát, vállalja az „állást“, annyival inkább, mert Susanne papája csak az esetben adja hozzá ,a leányát, ha Philippe-nek állása van. A második felvonás végén Philippe és Caterine eljutnak oda, hogy tényleg megcsalják Catherine férjét, mikor azonban Susanne másnap reggel Philippe-nél telefonon jelentkezik és közli, hogy a papa állást talált számára. Philippe visszapártol a menyasszonyához és Caterine rezignéltan, élete egyetlen nagy kalandjának édesbús hangulatával tagadja le a férje előtt, hogy megcsalta őt Ezt a történetek más hangnemben, más bonyodalommal, „őnagysága őrangyala“ címmel láttuk már tavaly. Most Verneuil tolla alól kapjuk, édes, szemtelen, pogányul szellemes és elragadó modorban. Csak a francia képes ilyen lehetetlen és semmitmondó témából ennyi bájt, kedvességet kicsiholni, csak ők értik a szavakkal való játéknak ezt a groteszk, szinte már perverz varázslatosságát. A legjobb az első felvonás, a legkevésbbé jó a harmadik, amelyben a tréfa odáig megy, hogy fejtetőre állít minden konzekvensséget. A vígjátékot Stella Adorján nagy rutinnal és szellemesen fordította magyarra. Az előadás ereje, központja Makay Margit. Halk !* Vzrm jsn. jto ill hogy a színházi szezon legkimagaslóbb eseménye VllCSfl 101111 Off, az Új Színház hét slágere Húsvét vasárnap és hétfőn délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal Tüzek az éjszakában, A két ünnep estéjén, valamint ’B _ jjm -gra m, jm _, kedden és szerdán este 8 órakor BrQ.