Pesti Hírlap, 1929. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

n kívül az irodalomnak semmi támpontja sejti volt. A színészetet pedig a legtöbb városban lenézik és mellőzik, sőt itt-ott a hatóságok ül­dözik műpártolás helyett. Ezeket végre őszin­tén meg kellene tárgyalni. Mert az végre is tragikomikus dolog, hogy vidéki szegény szín­társulatoktól hivatalosan klasszikusok előadá­sát követelik, amelyeket aztán a követelők ma­guk sem néznek meg, aztán minden nap kiváló előadást kívánnak, de egy darabot csak egy­szer lehet előadni, ami lehetetlenné teszi a jó előadások tartását. Kulturális gócpontot kell teremteni a vidéki városokból. S ha ezeket gaz­daságilag erősítjük, maguktól válnak nemzeti erőforrássá. _______ A török kamara ratifikálta a Magyarországgal kötött szerződést, Angola, ápr. 2. A kamara első olvasásban ra­tifikálta a Törökország és Magyarország között meg­kötött semlegességi, döntőbírósági és egyeztetési szer­ződést. A kínai kormány­csapatok győzelme, London, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A nankingn kormány teljesen ura a hely­zetnek. A felkelők kiürítették a kantoni tartományt, amelyet a kormánycsapatok azonnal megszálltak. A kormánycsapatok Hankau felé nyomulnak. Angol új­sághírek szerint Csang-Kai-Sek katonai tanácsadója­ként Bauer német alezredes, Budendorff egykori mun­katársa működik. Vidal professzor és Primo de Rivera vitája, Madrid, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Vidal egyetemi tanár nyílt levelet intézett Primo de Riveráh­oz. A levélben rokonszenvvel fog­lal állást a diákság mérsékelt tüntetései mellett és kifogásolja a kormány részéről a főiskolák elleni eljárást. . Primo de Rivera válaszában kijelenti, hogy egyetért Vidal tanárral abban, hogy a kormány fel­adata a tudomány istápolása, ámde ha a főiskolák a tudomány helyett a demagógiát szolgálják, a kor­mánynak kötelessége a főiskolák és saját tekinté­lyének védelmére intézkedéseket tenni, mert ezzel az egész nemzet javát szolgálja. Az angol független munkáspárt határozata, London, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A független munkáspárt Carlysleben tar­tott kongresszusán százhatvanegy szóval száz­huszonöt ellenében határozati javaslatot fogadtak el, amely kimondja, hogy a jövőbeni munkáspárti kor­mány nem folytathat fegyverkezést és a párt parla­menti tagjai kötelesek minden fegyverkezést szolgáló javaslat ellen szavazni. Macdonald ellen intézett tá­madás után határozatot fogadtak el, amely az angol imperializmus megszüntetését, Indiának domí­niummá való átalakítását, indiai alállamtitkár kine­vezését és Egyiptom függetlenségét követeli. is volt éppen az, amit általában világfinak neveznek, természetes, nyugodt, tartózkodó modora mindenki­nek tetszett. Az urak megbecsülték, a hölgyek pedig érdekesnek találták hallgatagságát. Lodgené boldo­gan látta, hogy a fia a legjobb után halad a nép­szerűség felé. De egy hét múlva felhők tornyosultak boldog­ságának egére, tíz nap elteltével pedig komolyan nyugtalankodni kezdett. Jack megismerkedett a leg­szebb, legbájo­sabb és legelőkelőbb fiatal leányokkal, de valamennyivel egyformán, nyugodtan, közömbös kedvességgel bánt, mintha, uram bocsáss, nem is lányok, hanem szeretetreméltó, de buta kis macskák volnának. Egyszer sem csillant fel szemében az ér­deklődés szikrája, hiába várt, hiába reméli Lodgené. Ma is aggódva figyelte, a kedélyes teadélutá­­non, ahová együtt mentek, amikor egyszerre fel­ugrott Jack és elszaladt, mintha valami fontos dolog jutott volna az eszébe, amit rögtön el kell intéznie. Lodgené, amint csak lehetett, utána ment. Jacknek persze semmi dolga sem volt, otthon ü­lt a szobájában. Az édesanyja magához kérette, amint haza­ért és m­ost szinte aggódva várta. Lodgené idős hölgy volt már, de hófehér haja dacára is fiatalos és szép volt még az arca. Szem­héjai néha fáradtan ereszkedtek le, de a szemei olyan frissen csillogtak, mintha húszéves volna, ő is magasan hordta a fejét, akárcsak a fia. Jack belépett és becsukta maga mögött az ajtót. Anya és fia némán néztek egymásra. Aztán elmosolyodott Jack. Ellenállhatatlanul kedves volt az arca, ha mosolygott, nem lehetett haragudni rá, ha így nézett az emberre. Lodgenének minden aka­raterejét össze­ kellett szednie, hogy­ komoly marad­jon. De a szemei mégis visszanevettek a fiára. — Nézd, édesanyára, — szólt .Jack — én nem pályázom társadalmi babérokra. — Azt már régen tudom, drágám, — felelte az anyja. Ezt olyan nyugodtan mondta, hogy Jack re­mélni kezdett. — Hát akkor abbahagyjuk ezt a komédiát, ugy­e ? — Tudod, miről van szó, Jade. — Hát persze, — sóhajtotta unottan a fiú — tudom. — Bíztam az ígéretedben. Ezt nem szívesen hallotta Jack és úgy nézett az anyjára, mint aki legszívesebben megszökne. De miután ezt mégsem tehette, m­egadóan lehajtotta a fejét és várta a továbbiakat. Most szinte gyámolta­­sabnak látszott. Az édesanyja rögtön észrevette, hogy fölényben van és sietett kihasználni a hely­zetet. Szigorúbbnak akart látszani, mint amilyen valójában volt. — Nem titkolhatom el, Jack, hogy nagyon kel­lemetlen volt, hogy így elszaladtál. Hiszen azt mond­tad, hogy bízhatom benned. Jack egy székre ereszkedett. Vitatkozni nem szeretett, most is csak némán, kérő mozdulattal nyújtotta kezét az édesanyja felé, aki fagyos, rosz­­szaló pillantást vetett rá. — Anyám­, — szólt — már nem bírtam tovább. — Mit nem bírtál tovább? — Azt a nagy csomó fecsegő lányt. — De édes fiam . .. — Beszéljünk őszintén. Te azt szeretnéd, ha megházasodnék. Én kész örömmel megtenném ne­ked ezt a szívességet. De ezt a komédiát nem bírom. Az idegeimre mennek ezek a nyafogó lányok. Túl­ságosan jól idomították őket, olyan simák, mint az angolna. Miért titkolják el, hogy milyenek valójá­ban? Hiszen alapjában véve nem egyebek, csak buta ,kis állatok. — Jack, te már megint Nietzschet olvastál. Azt hiszem, minden férfinak tetszenének azok a leá­nyok, akiket bemutattam neked. — Hát hiszen nem csúnyák és néha kedvesek is, csak azt nem szeretem, hogy mindig nyafognak. — Nem mondanád meg, hogy milyennek kép­zeled jövendőbeli feleségedet? — Azt nem lehet elmondani. — Mindenekelőtt nagyon szép legyen, ugye? — Szó sincs róla. Sokszor tapasztaltam már, hogy a telivér lovak nem a legszívósabbak, néha a legcsúnyább gebében bízhatik legjobban az ember. A szív a fontos, semmi más. — Te csacsi vagy, gyerek! Hát hogy akarod próbára tenni a jövendőbelidet? Talán bizony ma­gaddal viszed, mielőtt feleségül vennéd, próbanász­­útra az őserdőbe? — Elég lesz a szemébe néznem, mindjárt tudni fogom, hogy az-e, akit keresek. — Akárhogy okoskodsz is, — szólt Lodgené és mosolygott, hogy elleplezze nyugtalanságát — a te korodban egy férfi szive könnyen lángra gyűl, elég egy szikra és már porrá égett. Látom, hogy te is érzed, hogy nem soká tart már az aranyszabad­ság. Megfigyeltelek. Ideges vagy és nyugtalan. — Hát akkor nem jobb volna, ha a véletlenre bíznánk a dolgot? ----.. — Nem, mert attól félek, hogy végül még csa­­csiságokat követsz el, ha nem vigyázok rád. — Sose félj, anyám. — De bizony félek. Főként attól félek, hogy végül még valami hozzád nem illő lányba habarodsz bele. Ebijén a percben kopogtak az ajtón és a szoba­lány jelentette, hogy Darling Cecil úr keresi a fiatal­urat. Jack felállt. — Menj most, — jegyezte meg az édesanyja — de ne hidd, hogy végeztünk. — Tudom, — felelte rosszkedvűen Jack. — És ne felejtsd el, hogy a szavadat adtad. — Az Isten szerelméért, drága jó anyám, ne kívánj tőlem túlságosan sokat. Tudom, hogy szavai­mat adtam, de ne haragudj, néha kissé nehezemre esik beváltani a szavamat. Lodgené mosolyogva nézett a fia után.­­ amint becsukódott mögötte az ajtó, elhalt arcán­­■ mosoly, szemeinek kifejezése szinte férfiasan ke­mény lett és a keze ökölbe szorult. Hallotta, hog Jack lefutott a lépcsőn, hogy köszörűse váratta látogatóját és az volt az érzése, mintha előle szöki a fia. (Folytatjuk.) / PESTI HÍRLAP 1929. április 3., szerda. Kölcsönösen győznek Mexikóban a kormánycsapatok és a felkelők. Newyork, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A húsvéti ünnepek alatt ismét földin­­goltak a mexikói harcok. Chiahuahua vidékén a föl­­kelők véres vereséget szenvedtek a Carlos és Alma­­zan vezérlete alatt álló kormánycsapatoktól. Esco­bar felkelővezér ellenben Escalon mellett tízórás üt­közetben győzelmet aratott a kormánypárti csapa­tokon, amelyeknek katonái közül négyszázan eles­tek, ezerötszázan a felkelők fogságába kerültek. Naco (Arizona), ápr. 2. (Wolff.) A mexikói fel­kelő­k repülőgépei ma légi támadást hajtottak végre az amerikai határhoz közel fekvő Naco-Sonora ellen. Négy bombát dobtak le, amelyek közül kettő ame­kai területre esett és az üzleti negyedben több­­ ablaktábláját összetörte. Egy bombaszilánk meg­­besített egy amerikai kis­fiút. Washington, ápr. 2. (Wolff.) Az amerikai Nac városára esett mexikói bombák következtében a Egy­esült­ Államok valószínűleg további rendszabá­lyokat fognak tenni, hogy megakadályozzák is incidens megismétlődését. A külügyi hivatalban uta­lak arra, hogy Lassiter vezérőrnagy a Sant A­ub­nioban állomásozó 8. hadtest parancsnoka, a texa repülőterekről repülőgépeket rendel ki Nacoba. Görögország nagyobb jóvátételt igények Athén, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kamara tegnapi ülésén a pártvezérek közül Caldarisz, Kafandarisz és Papanasztaziu til­takoztak az ellen, hogy Bulgária bármilyen haladé­kot is kapjon a Görögországnak fizetendő hadikár­pótlás törlesztésére. Egyúttal állást foglaltak Cham­berlain angol külügyminiszter túlságosan bolgár­barát magatartása ellen, amelyet legutóbb Genfben tanúsított. Venizelosz miniszterelnök kijelentette, hogy Görögország évenként egymillió font sterlin­get törleszt háborús adósságából, ezzel szemben Né­metországtól mindössze nyolcmillió márkát kap, sőt Ausztria, Magyarország és Törökország nem fizet semmit sem. Az volna helyénvaló, ha valame­lyik nagyhatalom Görögország javára lemondana Németország jóvátétel­ fizetéséből őt megillető ré­széről. A miniszterelnök ezután beterjesztette a Gö­rögország és Jugoszlávia között parafáit jegyző­könyveket. Bulgária kifizette az esedékes jóvátételi részlet felét. Szófia, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szófiai kormány hónapokkal ezelőtt a jóvátételi bizottságnál haladékot kért április elsején és október elsején esedékes jóvátételi tartozásainak megfizetésére. A kormány ezt azzal indokolta, hogy a legutóbb történt földrengési katasztrófa nagy ká­rokat okozott és az állami tulajdont is egymilliárd leva kár érte. A jóvátételi bizottság vizsgálatot ren­delt el a földrengés által sújtott területen és a vizs­gálatot saját szervei folytatták le, akik az eredmény­ről jelentést küldtek Párizsba. A haladékra vonat­kozóan még nem hoztak végleges döntést és így nagy meglepetést keltett, hogy a bolgár kormány kedden kifizette az esedékes jóvátételi részlet felét. Ez valószínűleg a félhivatalos hírek hatása alatt történt, amelyek úgy szóltak, hogy a bolgár kor­mány csak a részletek fele összegére kap haladékot. Anglia és Olaszország támogatta Bugária kérését, Franciaország azonban Görögországra való tekin­tettel erélyesen ellenezte. Itteni felfogás szeri­nranciaország magatartásának magyarázata az­­ igyekezet, hogy Olaszország görögországi, bnfSgy­­sát csökkentse. Bulgária fizetése diplomáciai körök­ben igen jó benyomást keltett. Öt monacói feledetem kibékült népével. Monaco, ápr. 2. (Havas.) Az uralkodó és a nem­zeti tanács volt tagjai között a minapi kihallgatás alkalmával megegyezés jött létre az alkotmányra vonatkozó kívánalmak tárgyában. A megegyezéshez képest a községtanácsi választásokat június elseje előtt megtartják. A nemzeti tanács tagjainak meg­választására rövidesen szintén sor kerül. Az alkot­mányt francia jogtudósok szakvéleménye alapján — akiket munkájukban monacói szakemberek is tá­mogatni fognak — a megváltozott viszonyok szem előtt tartásával átdolgozzák. A nemzeti tanács volt tagjai a kihallgatás u­lán hódolatukról biztosították a fejedelmet. Előrelátható, hogy a megegyezés követ­keztében a fejedelemségben megszűnik az utóbbi hónapok során tapasztalt izgalom, amelyről egyéb­ként egyes külföldi lapok meglehetősen túlzott for­mában adtak hírt. Szakadás a cseh kommunista pártban. Prága, ápr. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A cseh kommunista pártban elkeseredett harc tört ki a nemzetközi általános szakszervezeti szövetségben való részvétel körül. A húsvéti ünne­pek alatt tárgyalások folytak, amelyek azonban­ nem jártak eredménnyel. A szakszervezeti harc sza­kadást idézett elő a párt vezetőségében. Huszonhat kommunista szenátor és képviselő bizalmatlanságát fejezte ki a moszkvai politikai iroda iránt és ezért valószínűűleg kirekesztik őket a pártból. Feltűnő, hogy a párt vezérei, Smeral, aki Moszkvában tar­tózkodik és Kreybisch, aki az északcsehországi né­met munkásokat képviseli, eddig egy szóval nem nyilatkoztak a harccal kapcsolatban. *

Next