Pesti Hírlap, 1929. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-16 / 85. szám

1929. április 16., kedd. PESTI HÍRLAP KERÉKPÁR. A szezonnyitó szövetségi országúti verseny tegnap megtartott 30—30 km.-es előfutamai során a második­ban Szekeres Béla (Postás) a husz éve fennállott 54 p. 36 mp.-es rekordot 3 perc 19 mp.-cel 51 p. 16 mp.-re ja­vította s a második helyezett klubtársa, — Nemes — is, csak négytized másodperccel maradva el, mögötte, telje­sen egyen­rangúá­l kimagasló teljesítménnyel dicsekedhet. Még három futamban ért el a győztes a régi rekordnál jobb eredményt: az elsőben a szegedi Fekete, a hatodik­ban Viola II. (Turul) és a tizedikben Csepregi (Buda­pest SE). A 230 induló közül a következők jogosultak a jövő vasárnapi 50 km­-es döntő futamon való startra : 1. előfutam: 1. Fekete Szegedi Vasutas SC 54:30, 2.­­tatai BSE rajta. 3. Peek PSE rajta. 4. Panio PSF rajta. 5. Pel­vasi MTK. I II előfutam: 1. Szekeres Béla Postás SE 51:16 orsz. rek.­ (régi rekord: Kiss Sándor TTC 54:35. 1910). 2. Nemes Postás SE 51:16.4 3. ifj. Drevenka KAO 55:18. — III. előfutam: 1. Lovasi MTK 54:56. 2. Győrfi FTC rajta. 3 Fábián BSE rajta. 4. Schmidt MTK rajta. 6. Kimar (Kis­­pes). — IV. előfutam: 1. Denczler FTC 55:32. 2. Huszka Vil. KK rajta. 3. Juhász Lehel KK rajta. I-- V előfutam: 1. Wittner ÁKK 54:57. 2. Toperezer Vil. KK rajta. 3. Ki­már NTC rajta. 4. Geisberger DKK rajta. VI. előfutam: 1. Vida TI. Turul KK 54:18. 2. Hartmann II. Vil. KK 55:05. 3 Orczán TSE 56 25. —­VI. előfutam: 1. Demján BSE 57:41. 2. Novák TKK rajta. 3. Pál Lehel KK rajta. —­ Vili. előfutam: 1. Vida T. BSE 55:23. 2. Néger TKK 55:25:24 3. Terényi NyTE 57:18. — IX. előfutam: 1 Zakariás BSE 57:40. 2. Markó Kispest—Szentlőrinci KK rajta. 3 Ferenc TKK rajta. — X. előfutam: 1. Csepregi BSE 54:28. 2. Dem­ján RKK 55:09. 3. Gondi MTJC rajta. TORNA. A középiskolások tornászbajnoki versenyén úgy egyé­nileg, mint csapatban Kiskunfélegyháza reálgimnáziuma szerezte meg a bajnoki címet, egyénileg Sallay János révén, akiknek kitűnő szereplése Zu­bek Mihály intézeti testneve­lési tanár érdeme. Csapatbajnokságban az összes szereken: 1. Kiskunfél­egyházi kath. rg. (Balogh Károly, No­volta József, Ma­rczei I Mihály, Vidics Ferenc, Farkas István, Sallay János, Nagy Sándor, Iványi János, Zubek Mihály tosta tanár, tanítvá­ny ít­i.) 702.50 pont. 2. Szentesi rg. 683 .­., 3. Tj. Bocskay reál­­nevelő 677.50 p., 4. Újpesti rg. 676 p., 5. I. Verhőczi rg. 674 pont. Bajnokcsapat a nyújtón: Kiskun­félegyházi rg. 172 50 pont, a korláton: Kiskunfélegyházi rg. 172 50 p., a lovon: I. Bocskay r. 173 p., a gyűrűn: T. Verhőczi rg. 169.50 p. Egyéni bajnokságban az összes szereken: 1. Sallay Já­nos (kiskunfélegyházi rg.) 148 p.. 2. Starkbauer József (esz­tergomi rk.) 143.5 p . 3. Sch­umy Géza­ (1 Verbőczi rg.) 141 pont. 4 Szöllőssy Zoltán (t( pesti rg) 139 5 p.. 5. Dusk­a László 6 7. Bocskay r.) 139.5 p. Nyustón- 1 Sallay János (kiskunfélegyházi rg.) 37 p., 2. Nagy Sándor (kiskunfélegyházi rg.) 36.50 p., 3. Farkas István (kiskunfélegyházi rg.) 34.50 p. Korláton: 1. Sallay János (kiskunfélegyházi rg.) 38.50 pont, 2. Starkbauer (esztergomi rk.) 38 p., 3. Rácz Lőrinc (újpesti rg.) 37 p­. Lovon: 1. Szöllőssy Zoltán (újpesti rg.) 38.50 p.. 2. Kun­cz Bertalan (kiskunfélegyházi tk.) 37 p.. 3. Duska László (II. Bocskay­­) 37 p. Ugyi ahintán: 1. S­­.humy Géza (1. Verbőczi rg.) 37.60 pont. 2. Starkbauer József (esztergomi tk.) 36 p. 3. Sallay J­ános (kiskunfélegyházi rg.) 35.60 p. ATLIéTIKA. A műegyetemiek athéni útja. Jövő vasárnap, április 1-!-!­. vinc.nycleusi atléták java Athénben startol egy nemzetközi viadal keretében. Itthon .szorgal­­■'iiiiig m­án kétnapos próba versen­yen ál­lapí­tották­­ . Kik azok, akik a korai versenyen is méltóképen kép­­v­ise­lhetik a magyar főiskolai sportot. A próbaverseny e­l­ő napjának eredményeiről már hírt adtunk, a máso­dik nap Reges 39.90 métert dobott diszkosszal. Bácsalmási 12.48 ráétért súllyal. Férc ne­gy 00.2 mp.-et futott a 400-as Icason,­­Magdics pedig 54.2 mp.-et 400-as síkon. Szombat délután történt a döntés, hogy az athéni túrára Vainits Iván vezetésével h­alofih, tizoml//, Huydics éj l'crencrjj/, Reyets, 'iáik Rál, Tóth Miklós (Budovika) és Rácsaim ősi, men-­i­­k. A túra kiegészítéseként tervezett szófiai és konstan­tinápolyi vendégszereplés elé akadályok gördültek, úgy­hogy az atléta-csapat az április 21-iki és 24-iki athéni verseny után közvetlenül visszautazik Budapestre. Az itthoni akadályok legsúlyosabb­ja, a J­ialogh-ügy is sima elintézést nyer, mert értesülésünk szerint az Atlétikai Szövetség tanácsa meg fogja adni a kiváló atlétának a startengedélyt. A KIOSK budapesti körzetének mezei futóversenyén két­ csoportban szerepeltek a fővárosi diákok s a két cso­port három-h­árom első csapata, illetve a hat-hat egyéni helyezett szerepel két hét múlva a KISOK országos mezei futóbajnokságán. I. csoportban: 1. Mészáros József (VII. Madách g.) 8 p. 32.6 mp.. 2. Osz­to­vics Ferenc (X. Szt. László rg.) 8 p. 33.4 mp., 3. Nagy Mihály (IX. Fáy rg.) 8 p. 34.8 mp.. 4. Is­tenes G. (VII. Ág. ev. g.). 5. Sudár József (Vili. Zrínyi, rg.). 6. Nyuri József (VIII. Vörösmarty r.), 63 befutó. A csapatversenyben: 1. VIII. Vörösmarty r. (Nyuri 5, Kostyái 6, Piknitzky 7, Bérczy 11, Wagner 14) 43 pont., 2. X. Szt. László rg. (Osztovics 2, Valient 9, Jeney 16, Szász 17, Moravetz 18) 62 pont, 3. VIII. Zrinyi rg. 125 pont. II. csoportban: 1. Kausehky György (V. Bolyai r.) 8 ?), 20.4 mp., 2. Ersching Mihály (IX. Szent István fk.) 8 p. 24 mp., 3. Hocking Henri (Némethi­rod. r.) 8 p. 30 mp., 4. Pirók­a Kázmér (IX. Szt. István fk.), 5. Simkó Elemér (Kispesti rg.), 6. Engi Ferenc (VI. Kölc­sey rg.), 56 befutó. Csapatversenyben: 1. IX. Szt. István fk. (Ersching 2, Piróka 4, Kecse 9, Gitze 10, Fazeka­s 11) 36 pont. 2. V. Bo­lyai 1, Ihauschky 1, Novak 8, Gróf 14, Maul 17, Patz 22) 62 pont. 3. Kispesti rg. 80­1 pont TÖRVÉNYKEZÉS. A Nagy Itván-ügy védői sorra felmentő ítéletet kérnek. ,,Az ügyészi em­lvény mellett felfújt szappanbuborék a bíróság asztalán szétpattant.“ Nagy István és társai bűnügyének hétfői tár­gyalásán folytatták a védőbeszédeket. Elsőnek dr Csillár­ Jenő védőügyvédje, dr. Lénárt Béla szólalt fel. Azt hangoztatta, hogy a főtárgyalás széleskörű bizonyítása kétségtelenül tisztázta a tényállást. Sze­rinte bebizonyosodot az, hogy­­Vagy István soha senkitől nem kapott egy fillért sent, vele szentben a megvesztegetési várt tehát összeomlott. Ebből a tény­ből természetszerűen következteti a védő, hogy vé­dence, dr. Csillag Jenő sem vesztegethette meg a bírót. — Ez az egész bűnügy pletykáljás keletkezett — mondta dr. Lén­árt Béla — és az ü­­gy­észi pulpitus mellett felfújt szappanbuborék a leírálat­ asztalán szétpattant. A bizonyítás a vádlottak javára sikerült, rettentem fel­mentését kérem. Dr. Selle Vilmos István védője, dr. Világit­­ltjain, hosszasan foglalkozott védence és a dr. Csil­lag Jenő közti megállapodással­­ is azt hangoztatta, hogy a vád tarthatatlan, ezért felmentő ítéletet kért. Dr. Beer­ Oszkár, dr. Hod­y Árpád védője azt fejtegette, hogy az ügyész a vádat olyan gyamúokok alapján tartotta fenn, amelyeket a főtárgyaláson nem sikerült bizonyítani, Ilódy Árpáddal kapcsolat­ban egy atomját sem találjuk annak, hogy akár a morális akár az­ Írott jog parancsát megszegte v­olna. Dr. Brauner Mór, aki dr. Sebestyén Jenő védője, azzal kezdte védőbeszédét, hogy ez a bűnügy perjogi eltolódásokat mutat fel, mert olyanokat ültettek a vádlottak padjára, akik legfeljebb tanúként szerepel­hettek. Sebestyén Jenő semmi ol sem szolgált rá arra,­­hogy ártatlanul letartóztassák és hat hónapra ideül­tessék a vádlottak padjára. Dr. Beer János, Kémes Bözsi védője, azt han­goztatta, hogy ez a „darab” megbukott. Ezt a védők már megállapították a „főpróbán”, a per vádtanácsi tárgyalásán, de most már megállapította a közönség is, a legautentikusabb kritikát pedig a bíróság fogja gyakorolni. Dr. A. N­nézik Elemér (mm­iat­a adta elő védel­mét és felmentő ítéletet kért.­­ Az összetört és rekonstruált „Csábító“, Fa­ragó Árpád szobrászművész 14.200 pengős kártérít, si­k­ert indított a Képzőművészeti Társulat ellen. A ká­r­­­térítési pert most tárgyalta dr. Pethró Kornél tör­vényszéki bíró. Faragó a múlt évi tavaszi tárlatra beküldte ,,Csábító“ című gipszszobrát a Képzőművé­szeti Társulathoz a Műcsarnokba. Néhány héttel ké­sőbb közölték vele, hogy a zsűri nem találta a mű­vet kiállításra alkalmasnak, de nem a művészi érték hiánya miatt, hanem azért, mert a zsűri sze­rint a szoborban túlságosan sok az, erotikum. Mikor később a szobrot el akarta szállítani, megtudta, hogy a gipszszobor összetörött Ennek a gipszszobornak az­ ellenértékét jelölte meg 14.200 pengőben. A Képző­­művészeti Társulat jogi képviselője, dr. Színerl­ik Andor, a kereset elutasítását kérte és azzal érvelt, hogy a társulat nem tartozik kártérítéssel, mivel a kiállítási feltételek értelmében a művésznek nyolc napon belül kellett volna elszállítani a raktárból a szobrot. A törvényszék elrendelte Petrovics Eleknek, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának szakértő­ként való kihallgatását és felszólította a Képzőművé­­zeti Társulatot, hogy küldje ize az­ összetört gipsz­­szobor töredékeit. A mostani tárgyaláson, amikor Petrovics Elek megjelent, a bíróság asztalára nem a szobortöredékeket tették le, hanem magát az­ eredeti szobrot, kitűnően rekonstruált állapotban. A Képző­művészeti Társulat ugyanis időközben összeállította a darabokra törött „Csábító“-t. Petrovics Elek szak­­véleménye alapján a bíróság négyszáz pengő kár­térítést ítélt meg Faragó Árpád szobrászává résznek. Az ítélet megállapítja, hogy a Képzőművészeti­ Tár­sulat kártérítéssel tartozik a hozzá elbírálásra és ki­állításra beküldött szoborért. Igaz, hogy a szobrász­­művész­ nyolc napon túl is ott hagyta művét, azon­ban ebből nem következik, hogy a Képzőművészeti Társulat a szobor megfelelő elhelyezéséről és meg­őrzéséről nem tartozott volna gondoskodni. .A kiállí­tásra beküldött műveket semmi e­setre sem szabad az eltűrés veszélyének kitenni, legfeljebb arról tehet szó, hogy a művész költségén helyezik el megfelelő he­lyen. Azért ítélt meg a bíróság mindössze négyszáz pengőt, mert a szobrot már megformázták másod példányban is és öntvényt készíthetnek róla. Az indokolás még érdekesen fejtegeti azt, hogy a mű­vész­ nem­ köteles eltűrni azt, hogy idegen kéz rokon­­ as­ágban — C­orsón __ estélyeket­ — ff mindenhol!­hellenek a D-foszer ruhák, Udvaci szállitja Ko&suth. L 9 Fehér minden arcot, vonzóvá ésjszéppé tesznek, gyak­ran már a pompásan üdítő Chiorod­ont-fog­­paszta egyszeri használata után. A fn.-.uk rövid használat után gyönyörű elefint- smit­­tenyhén ragyognak, különösen ha a­­tisztítás­hoz a külön e­rre a célra készített fogazat’s sört és a Chlorodont-fogkefét használjuk. A fogak közé szorult rothadó ételmaradékok, me­lyek a kellemetlen szájszagot okozzák. E­zze­l a fogkefével alaposan eltávolíthatók. Kísérel­je meg egy tubus fogkrémmel, melynek ára Hó­filér, egy nagy tubus ára V­I­­ . Chloro­­dont-fogkefe (puha vagy kemény sic­­erül, P l'60. Chlorodont- száj víz üvegenként P 1­ 50. Csak kék-zö­­ld színű csomagolásban „Ciloro­­i­ont“ felirattal valódi. Mindenütt kapható. Leo-Werke A. CL. Dresden. magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. 21 csinálja az eltörött szobrot, amely ezzel már elveszti eredetiségét. — Utánzás vétsége. Bánó Sándor gyógyszerész ellen tisztességtelen verseny ii­én feljelentést tett a londoni Lever Brothers Ltd. magyarországi vezér­képvisel­őte. A feljelentés szerint ugyanis a gyógy­szerész szappanforgácsot árusított, még­pedig olyan c­somagolásbart, amely alkalmas az­ angol rée sza­badalmát képező „Lux” nevű s­zappan­forgác­csal való összeesőrd­ésre. A törvényszék a gyógyszerészt s­­i­­ncsnek is mondotta a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütköző cselekedetben és ezen két hóna­ti fogházbüntetésre ítélte. Az­ ítélőtábla Zaelith­ tanác­sa előtt dr. Vécsey Marcell védő az. hólét enyhítését, illetve a fogházbüntetés mellőzését kérte A Tábla meg is, változtatta az ítéletet és Bánó Sándort után­zás vétségéért hatszáz­­tengő pénzbüntetésre ítélte. — Amikor a szegedi színházban két igazgató egy­szerre akar játszan)'. Fodor Oszkár szinigazgató Szeged városát», a Városi Színházat l'.'gli július gl.i-tő] augusztus tő közti időben (I—8 szikt tetősül­ás céljáén megkapta. A városi tanácshoz ,az engedély megadása után az Orszá­­g/ Kamara­színház, igazgatója, A­lapy Vándor, ugyan­csak kérelmet nyújtott be, melyben Juliu­s 24 . és amus­z­­zu 14-e közti időben tíz előadás tartására kért engedélyt. A engedélyt a városi tanács Alapy igazgatónál­ is me­g­­adta, azzal azonban, hogy Fodor­ Oszkárral igyekezzék az előadási napok tekintetében m­egáll a­pótlásra jutat és ugyanekkor a tanács Fodor igazgatót is felkérte, hogy Alapyval ebben az­­ irányban lépjen összeköt­tet­ésbe. A­­ r­ács ezt a kérelmet azzal indokolta, hogy az Országos Színészegyesület értesítése szerint Alapy Nándort elsőbb­ség illeti meg. Mikor Fodor Oszkár megtudni, hogy a neki engedélyezett időre az Országos Kamara Színház is engedélyt ka­pott, a városnak ezt az eljárását szerző­désszegésnek tekintette, az előadásokat nem tartotta meg és Szeged városát 64 millió korona kártérítés megfiz­e­tésére beperelte. A szegedi ítélőtábla a város kártérítési kötelezettségét meg is állapította. Most tárgyalta az ügyet a Kúria Pttog­ta.i Texit és a Tábla ítéletének meg­változtatásával Fodor igazgató keresetét elutasította. A Kúria megállapítja, hogy Fodor Oszkárnak ugyan volt u. n. staggione-engedélye, ennek egyik pontjában azon­ban a kultuszminiszter kikötötte­, hogy nem játszim­ ik eg­yidőben, azon az állomáshelyen, a­mi Alapy Nándor működik, hanem csak az Alapy társulatának eltávozo­­tt titán egy hónappal. Ugyanebben az engedélyben a fminisz­­­ter elrendelte, hogy Fodor Oszkár állomáshelyeinek ki­jelölése céljából az Országos Szinészegyesü­let elnökségén l­­épjen érintkezésbe. Az Országos Színészegyesület árlis­tából viszont megállapította a Kúria, hogy Fodor Oszká­­­r tíz egyesülethez ebben az ügyben egyáltalán nem fordult és nem jelentette be azt, hogy mely időben kitán játszani társulatával. A Kúria felfogása szerint, mivel Fodor Osz­kár ezt a kötelezettségét elmulasztotta, minthogy Alapy elsőbbségi jogáról tudomással kellett bírnia, legalább Alapival kellett volna a dolgot békés úton előzetesen ren­deznie. Minthogy Fotsor ezt sem tette meg, csak önmagát okolhatja azért, hogy a szegedi előadások megtartásától­­elesett, mert a város kötelezve volt Alapy elsőbbségér­e való tekintettel az Országos Kamara Színháznak a jiár­szási engedélyt megadni. —­ A magánjogi törvénykönyv bírálata a Jogász­egyletben. Nagy érdeklődés mellett folytatta a Ma­gyar Jogászegylet Magyarország magánjogi törvény,­könyve javaslatának bírálatát. Dr. Szitáiis Káné­­ egyetemi tanár elnökölt a népes ülésen, íme,mit megjelent dr. Juhász Andor, a királyi Kúria elnöke, Szászai Béla, a Jogászegylet elnöke, dr. Weszlerm­a­­yer Vidor, dr. Almássy Antal, dr. Fodor Ármin, Fa­binyi Tihamér, Baum­­garten Nándor kúriai bírák. Födi Károly közigazgatási bíró és még számos ki­váló jogász. Az ülésen a jogi személyek, a sze­mélyiség jogi­ szakaszok kerültek megvitató alu­. Az eddigi bírálati anyagot dr. Stolpa József minisz­teri tanácsos ismertette. Utána folytattak a vitat.

Next