Pesti Hírlap, 1929. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-17 / 110. szám
BUDAPEST, 1929. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési kár kétszeres. II. ÉVFOLYAM, 110. ( Pesti ) PÉNTEK, MÁJUS 17. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefonszámunk: Aut. 122-95. Főkiadók: Vilmos es.-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet-krt. 1. Tel. J. 352-96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük. T . Erkölcsi aranyszálak. . Irja: Nagy Emil. London, május. Nem a sok remek múzeum, gyönyörű paloták, isteni parkok és őszinte vendégszeretet az, amik itt ebben az angol világban az ember lelkét elsősorban meghódítják, hanem az a széleshorizontú és egyben gyökerekig ható tiszta erkölcspolitikai felfogás, amely az angol közéletet át meg áthatja. Különös érzés fog el engem mindig, amikor ezt a levegőt teli tüdővel magamba szivom. Eszembe jut gyermekkorom s feltámadnak a lelkemben ifjúkori emlékeim. Klasszikus gondolkodású, nagyszabású birói lények között nevelkedtem, akiknél az elvont erkölcsi értékek, a közérdek mindenek fölé helyezése, a feltétlen és minden anyagi érdektől mentes közéleti gondolkodás, alkotmánytisztelet, polgári önérzet, lelki függetlenség, politikai tisztesség és szótartás döntő erkölcsi jelentőséggel bírtak, kapcsolatban minden közéleti probléma, konvenciótól mentes, magas stílusú felfogásával. Régen, nagyon régen, abban a csalóka, tévhitben ringatóztam, hogy a közéleti szereplésnek az a fő célja, hogy az ember ezeknek az ideáloknak a megvalósítása felé törekedjék. Azóta keserűen rájöttem arra, hogy a mai közéletben, a közérdekű állami életben való aktív közreműködésnek épen ellenkezőleg, majdnem akadálya az, ha valakinek ilyenféle ideálok után törő vágyai vannak, kisszerű, cinikus, önző és lapos konvencióknak hódolás helyett. Hogy én itt Angliában annyira jól érzem magamat s vissza-visszavágyom ide mint a költöző madár, annak a fő oka abban rejlik, hogy ebben a közéletben, amelynek az erkölcsi világa itt előttem elterül, sok aranyszálát találom fel az ifjúkori ideáloknak. Nem hiszem, hogy ez csakis a birodalom nagyságával és az emberek jómódúságával függne, össze. Mert hisz nagy birodalmak és gazdag emberek nem hódolnak mindig a magasabb felfogású közéleti erkölcsnek. Svájc, Hollandia, Dánia viszont apró országok és, mégis ezeknek a közéletében szintén fel lehet lelni ezeket az ideális színezetű aranyszálakat, amik természetesen nem zárják azt ki, hogy az emberek tisztességes után vagyoni előnyök elérése után is törekedjenek, ami bizony nagy mértékben megvan Angliában is. Hisz már Goethe is megírta azt a definíciót, hogy a korrekt modern ember lelkének a sajátos vonása az, hogy abban az önérdek szeretetét letompítja és szelídíti a közérdekre irányuló gondolkodás. A mi mai hazai erkölcspolitikai hiányosságaink — hitem szerint — azzal függenek össze, hogy ahányszor valami ideál után törekedtünk, mindig bukás és csalódás lett az osztályrészünk. Gondoljunk vissza a nagy magyar ébredésre, a Kölcseyek idejére, amikor egy nagy, boldog és szabad jövő Magyarország ideálja dagasztotta a politikusok lelkét s menjünk végig Világoson, az 1867-iki kiegyezés gyakorlati sikertelenségén, s azután vessünk arra egy tekintetet, hogy hogyan sült el nemzetiségi politikánk, s hogyan bukott meg az 1905-iki nemzeti fellendülés. Ezek után jött az elvesztett világháború, amelybe annyi nemzeti tisztességgel és jogos faji önérzettel mentünk bele, jött a bátor forradalom, undok kommunizmus, elkövetkezett ennek a túlhajtott ellenhatása, majd ránk, szakadt a mindent feketeségbe döntő Trianon, a lerongyolt menekültek tódulása a csonka országba, infláció, B-listás szegénység, a hadi kölcsönök szentségében való csalódás s végül a hónapról-hónapra növekedő gazdasági nyomorúság, amely egy nagy sötét kérdőjellel nehezedik a magyar közélet jövőjére! Csoda-e, hogy mindez oda vezetett, hogy nem hiszünk már ideálokban,s e helyett a szegénység és függőség nyomán ír meghunyászkodás, szolgalelkűség, közéleti elvtelenség, konvenciók és önző cinizmus vigyorognak ránk minden oldalról, fáradt közéleti letargiától övezve, amelyben mindenki mozog, de viszont a képviselőket a kormány nevezi ki . . . Pedig nekem mégis az a szilárd hitem, hogy a nagy bajokon mégis csak egy nagy erkölcsi újjászületéssel lehet segíteni s ha valami erőteljes erkölcsi fellépéssel szét tudnánk kergetni a cinizmus ránk nehezedő ködét, úgy egy ideálisabb és önzetlenebb, munkás erkölcsi levegőben még a kereskedelmi mérleg ijesztő deficitje is eltűnne ... Ezeket én mind tisztán látom innen a világpiedesztálról s bár lennének otthon sokan, a lelkileg értékesek közül, akik ezt nekem elhiszik ... s ha ez így lenne, akkor meg lehetne kezdeni a cselekvést is. Valósággal megrázó itt annak a látása, hogy úgy a művelt középosztály, valamint az arisztokrácia, micsoda fáradtságot nem ismerő, lankadatlan erélyt és munkát szentelnek annak, hogy a nagy néptömegek vezetése ne csússzék ki a kezükből az általános titkos választójog ellenére se. Ha nézzük, akár a konzervatívoket, akár a liberálisokat, elsősorban azt látjuk, hogy ezek nemcsak a választásokon foglalkoznak a néppel, hanem szüntelen, állandóan erre dolgoznak az egyes választások között lefolyó idők alatt is, örökös meetingekkel, megbeszélésekkel s az egész népéletet át meg átszövő szervezkedésekkel. Hogy ezt a Labour-pártiak is így csinálják, azon természetesen nem csodálkozom, hisz nálunk otthon a szocialisták is ugyanezt cselekszik állandóan s hogy a létezőnél még nagyobb erőhöz nem jutottak nálunk, annak más oka az, hogy nem állanak nemzeti alapon. Hát, majd arra rájönnek, hogy trianoni Magyarország szocializmusa csak nemzeti lehet, akkor az ő szervezeteikkel s a szocialistáknál világszerte tapasztalható lankadatlan szervezkedéssel s a hívekkel való állandó érintkezéssel, ami náluk dogma, egészen más politikai eredményekhez fognak jutni, mint amilyeneknek a birtokában vannak ma ... • Angliában a polgári pártok magatartása illandóan ugyanolyan jellegű, mint nálunk socialistáké. Tegnap egy előkelő politikus beavatott a konzervatív párt országos szervezetébe. Elbámultam. Voltam már több politikai pártgyűlésen pártkülönbség nélkül s abámuló csodálkozás érzése fogott el, amikor láttam azt a szinte családias érzést, amely a pártok vezető emberei és a nagyközönség között honol, a sűrii érintkezés és nagyszerű szervezettség révén. Itt nem hiszik azt, hogy a középosztály vezető szerepe abban áll, hogy jó viszonyban vannak a szolgabírákkal, jegyzőkkel , csendőrökkel... A miniszterelnök úr otthon nemrégen azt mondta, hogy a magyar nép még éretlen a teljes politikai jogokra, ide értve természetesen főleg azt, hogy minden nyomás és félelem nélkül adhassa le a szavazatát titkosan. Én ezzel a tétellel ezúttal nem bocsátkozom vitába, mert hol és mikor nevelték volna nálunk arra a népet .. .Talán a szabadelvűpárti éra vesztegető világában vagy azóta. De legyen szabad ezt a tételt azzal kiegészíteni, hogy bizony valljuk meg őszintén, maga az úgynevezett vezető osztály is életlen még erre nálunk s bizony amilyen arányban érni kezd a nép s megkezdi a független lelki tudat folyamatát, ennél gyorsabb tempóban kell lelkileg átalakulnia, vagyis a modern viszonyokhoz érnie nálunk maguknak a vezető osztályoknak is, hogy a majdan megérett nép úgy ki ne csússzék a keze közül, mint a vízisikló, s mielőbb le kell vetkőznünk azt a belénk gyökeresedett, hagyományosközéleti érzületet. Az amerikai útjára elindult Graf Zeppelin csavartörés miatt visszafordult. A léghajó két motorja Spanyolország fölött megszüntette működését. A Graf Zeppelin visszatér Friedrichshafenbe. Közlés joga fenntartva. Utánnyomás tilos. A Graf Zeppelin fedélzetén, május 16. (A Pesti Hírlap kiküldött tudósítójától.) A felszállás 5 óra 50 perckor simán és gyorsan történt meg. Az idő, sajnos, rossz volt. Útirány: Marseille—Gibraltár, Konstanz és Basel között a léghajót svájci repülőgépek kísérték, amelyeknek utasai integettek felénk. Mi is integettünk, ami különösen hatott, de mégis természetesnek látszó üdvözlés volt. Az utasok a legjobb hangulatban vannak. Pearce asszony lelkes hangulatban van. Mogyorót adott a gorillának és az utasok között is osztogat belőle. Csavartörés! Közlés joga fenntartva. Utánnyomás tilos. A Graf Zeppelin fedélzetén, május 16., délután 6 óra 30 perc (A Pesti Hírlap kiküldött tudósítójától.) Tizennyolc óra harminc perckor, a Graf Zeppelin, két motoron bekövetkezett csavartörés miatt, kénytelen volt visszafordulni Friedrichshafenbe. Az utasok és a személyzet körében igen nagy a csalódás és általános lehangoltság tett úrrá. Útirány- visszafelé: Marseille. Közlés joga fenntartva. Utánnyomás tilos. A Graf Zeppelin fedélzetén, május 16. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A számítások szerint éjjel három órakor elérjük Marseillet. Friedrichshafen—Lyon— Barcelona Airaf Zeppelin csütörtök reggel, az előre megállapított indulási időben, 40 főnyi legénységgel és 18 utassal fedélzetén felszállott amerikai útjára. A léghajó előbb kört írt le a friedrichshafeni légi kikötő felett, majd lassan haladva konstanz-baseli irányban elhagyta a várost. A Graf Zeppelin verőfényes napsütésben repült el a Felső-Kajna völgye fölött. A léghajó 6 óra 55 perckor Waldshut, 7 óra 10 perckor pedig Saekingen városát hagyta el. Mintegy félnyolc lehetett, amidőn a Graf Zeppelin Basel fölé ért. Az igen alacsonyan fekvő felhők következtében a léghajó lejebb szállni kényszerült. Basel felett postacsomagokat dobott le a Graf Zeppelin. Öt svájci repülőgép a határig kisérte a Gráf- Zeppelint. — A léghajó 10.10 perckor elrepült Lyon fölött. — 11 óra 45 perckor átrepült Nimos fölött. Két óra 45 perckor déli irányban elrepült Barcelona fölött. ..Két motor eltör. Visszafordulunk.. Friedrichshafen, máj. Ill. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Este a Graf Zeppelinről szikratávirat jött, amely jelentette, hogy a léghajó az amerikai utat egyelőre félbeszakította. A motorok sza