Pesti Hírlap, 1929. június (51. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-19 / 136. szám

1929. június 19., szerda. PESTI HÍRLAP SZÍNHÁZ és zene. Ma: Szerelem a feleségem, Diák­­szerelem, Szökik az asszony. A csütörtöki szezonzárás előtt a Királyszínház slágerét, a Diákszerelem c. bűbájos operettet már csak egyszer, ma kapcsoljuk be. Ötödször adjuk a Magyar Színháznak végtelenül kedves operettjét; a Szeretem a feleségem pompás előadásban kerül színre. Harmadik előadásunk ma a budai sláger, a Szökik az asszony. SZERDA, jan. 19. Magyar Színház. Szeretem a fele­ségem. (8.) — Király Színház. Diákszerelem. (­8.) — Budai Színkör. Szökik az asszony. (K.8.) CSÜTÖRTÖK, jun. 20. Magyar Színház. Szeretem a feleségem. (8.) — Városi Színház. Mit susog a fehér akác. (%8.) -r­ Omnia. Beszélő filmkabaré. (%7 és 9.) PÉNTEK, jun. 21. Magyar Színház. Szeretem a fe­leségen. (8.) — Budai Színkör. Szökik az asszony. (%8.) — Fővárosi Operettszínház. A pók. (8.) — Royal Orfeum. Nyári kabaré. (%9.) — Városi Színház. Mit susog a fe­hér akác. (%8.) SZOMBAT, jun. 22. Városi Színház. Zsidónő. (%8.) Magyar Színház. Szeretem a feleségem. (8.) — Omnia. Beszélő filmkabaré. (147 és 9.) VASÁRNAP, jun. 23. Városi Színház. Faust. (K8.­ *— Magyar Színház. Szeretem a feleségem. (8.) — Fő­városi Operettszínház. A pók. (8.) HÉTFŐ, jun. 24. Royal Orfeum. Nyári kabaré. (%9.) KEDD, jun. 25. Városi Színház. Aida. (%8.) SZERDA, jun. 26. Városi Színház. Varázsfuvola. 8.) PÉNTEK, jun. 28. Royal Orfeum. Nyári kabaré. 19 9.) ________ Színházi kistükör. A new­yorki színházak válsága­. — A színészek legnagyobb ellensége. — Néma művészet. nár Amikor Voltaire is tévedett, Newyorkban a drámai színházak válságon mennek át. A színigazgatók vesztesége óriási. Maga a kiállítás, a rendezés annyiba kerül, hogy csak úgy fizetődnék ki a különböző társulatoknak,­ ha legalább egy félévig adhatnának egy-egy darabot. De mostan egy csomó drámát, vígjátékot, operettet pár előadás után le kellett venni a műsorról, mert nem volt közönség. Azok a szintvázak, melyek­­sorűzmtjssan adják a darabokat, eltűntek Newoyorkból. Csakis azokban a városnegyedekben működhetnek, ahol idegenek laknak, görögök, magyarok, spanyolok, olaszok. Egy newyorki színházi újság, mely a válság­gal foglalkozik, három dologban leli az okát. Elő­ször abban, hogy a darabok csapnivalóak, másod­szor a helyárak magasak, (négy dollárról nyolc dollárra emelték) harmadszor pedig a közlekedés rendkívül rossz. A negyvenedik és az ötven­kettedik sugárút között nyolcvan színház működik s három mozi. Délután három órától kezdve lépésről-lépésre kell haladniuk a gépkocsiknak, oly nagy a torló­dás, aki pedig gyalog megy, azt elsöpri ez az ára­dat. Életveszélyes színházba járni. * Robespierre-t ma a történészek különbözőké­­pen ítélik meg: vagy nagyon magasra helyezik vagy nagyon is alacsonyra. Az újabb kutatások most érdekes dolgot de­rítettek ki róla. Utolsó intézkedései közé tartozott az, hogy a Comedie Francaise összes művészeit le­­nyakk­lóztassa. Már el is fogatta őket, 1796-ban, mert mindegyikben ellenforradalmárt szimatolt, aki a „régi, átkos rendszert“ kívánja vissza s a színé­szek minden órában várták a halálos ítéletüket. Ha Robespierre nem bukik meg, akkor mindnyájan el­véreznek. De a „Tengerzöld Megvesztegethetetlen“ előbb került a vérpadra s a színészek egytől-egyig kiszabadultak, újra ráléptek az Élet színpadára. * Semmi új sincs a nap alatt. Ma a drámai mű­vészek váltig sopánkodnak, hogy a moziszínészek milliókat szereznek, sokkal többet keresnek, mint a híres tudósok, föltalálók, bankigazgatók, nagy iparvállalatok vezetői. Harold Lloyd, Douglas, Chaplin, Harlette Marcalié, Ivan Mousjukin tény­leg ügyesek és finomak, de közel sincs oly felelős állásuk, annyi érdemük, annyi műveltségük és ké­szültségük, mint a fentieknek. Előnyös helyzetüket annak köszönhetik, hogy igazán meghódították a világot, mert egyszerre és egy időben beszélhetnek a világ minden népéhez. Különben a művészettörténetem azt bizonyítja, hogy i mindig így volt. Valaha Roscius volt a latin ókor Chaplinja, Augustus k­fejében. Ez évente hat­százezer ceszterciuszt keresett. Dionisia, a táncosnő pedig (az akkori Mae Murray) kétszázezer cesz­­terciuszt .» Voltaire egy társaságban váltig dicsérte H. költőt. Egyik, hallgatója, aki szívesen hordogatta a pletykákat, értésére adta a drámaírónak, hogy ez a költő mindenütt ledorongol­ja a munkáit. Voltaire rámeredt, egy kis tubákat szippantott, elmosolyo­dott s igy szólt: — Lehet, hogy mind a ketten tévedünk. 13 NEMZETI SZÍNHÁZ­­ Bérlet­i sorozat 40. sz. LILIOMFI Szigligeti Ede 3 felv. vigjátéka Szilvay Camilla Mariska Liliomf­i Szellemfi Kányái •Erzsi Gyuri Adolf: Szomszédáé Uracs Szolgáló Kezdete 18. Horváth Jenő Kiss Irén Mátray Erzsi Uray Tivadar Rózsahegyi K. Bartos Gyula Vándory M. Cselényi József Matány Antal Iványi T£én Gyen­is Ede Kelemen Mária vége 10 órakor. BUDAI SZÍNKÖR SZÖKIK AZ ASSZONY. Kardos Andor és Brodszky Miklós 3 felv. operettje. Fóthy Kálmán Fóthy András Elly Dropsz Kopsz Gönczy Péter Zsuzsi A mama A főispán Saárosfalvy Tommy Marosa Főpincér Kezdete 1 8. Delly Ferenc Rátkai Ferenc Ilonthy Hanna Z­ilahy Irén­­ Petheő Attila Körmendy Kató Hamvas Józsa Borzi Sándor Kertész K. Gallai Nándor Faragó Sári Pataki Ferenc egy z­séll órakor. VÁROSI SZÍNHÁZ Bérlet B sorozat, 25. sz. TRUBADÚR. Verdi 4 felv. dalműve. Luna gróf Leonóra Azucena Manrico Ferrando Inez Kezdete %8, j Csóka Béla Báthy Anna Ekker Szidi Halmos­ János Vermes Jenő Gerő Margit ge­­ll órakor. S­zínházi akciónk el- I cső jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk: HÉTKÖZNAPOKON! Főkiadóhivatalainkban: V.. Vil­mos csá.szát-r-ut. 78. (Aut. 122— 65) és VII.. Erzsébet-körut 1. (J. 352—96). Fiókjainkban: I.. Krisztina-körut 133. (Aut. 509- 240); II.. Margit-krt 5/b. (Aut 520—25); X.. fő-Utca 23. (Aut 530—61); VI.. Andrássy-út 4. (Aut. 227—68); VmI.. Rákóczi út 9. (J. 458—21); X.. Belső Jászberényi-ut 6. (J. 359—49) Újpest, István-út 1. (Újpest 74) Kispest, Kossuth-tér 6. (József 301—66), ÜNNEPNAPOKON DÉLI 12 ÓRAID: Főkiadó hivatalainkban: V., Vil­mos császár ut 78. VII.* Erzsé­­bet-körut 1., Vin., Rákóczi-ut 9. (J 458—21). VASÁRNAPOKON­ VIT 1., Rákóczi.ut 6 (J 468—21), VÍGSZÍNHÁZ A VOLGA BAR. Felix Gandéra 3 felvonásos zenés vígjátéka. Popovszky hg. Góth Sándor Vera Teddy Picottené Miriam Jumeau Souph­ené aulette Dimitri báró Olga grófnő Szolovjev Joseph Elise Titkos Ilona Rajnai Gábor Kertész Ella Lázár Mária Gárdonyi Lajos Kürthy Sári Tassy Mária Hajmássy M. Kende Paula Dózsa István Bárdi Ödön Esterházy 1. Kezdete 8, vége 1211 órakor. MAGYAR SZÍNHÁZ SZERETEM A FELESÉGEM. Birabeau és Dolsey 3 felv. zenés vígjátéka. Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál. Glória Szokolay Olly Mme Bientot Gombaszögi E. Lady Spring Neményi Lili Victor Dénes György Cézár Sarkadi Aladár A gróf Z. Mo­lnár L. Durand Jávor Pál Mme Durand Hubay Klári Zompalides Vándory G. Hot­el igazgató Dávid Mihály Onceau Harsány­ M. Léon Pethes Ferenc Irma Csillag Anna Kezdete 8. vége :11 órakor. KIRÁL­Y színház DI A­KSZE­RE­LEM. Lawrence trobwab tr. n. de állva és Ray Henderson 3 felű operettje. Charles Kenyoo Rózsahegyi H. Patrícia ,Vaály, Ilona Baby Biller Irén nor» orosz vivixa Millie Bársony Rozw Connie l»ai franciska i’orn Kristóf! F. Bobby Sziklay József Windy vence Oszkár Jackie Sándor István Sylvester f­eleki Kamus . Kezdete %8. vége 11 órakor KAMARA­ SZÍNHÁZ Az Országos Kamaraszínház vendégjátéka: JUDIT Kezdete %8 órakor. ROYAL-ORFEUM Nyári kabaré Szőke Szakall vendégfelléptével. Kezdete órakor ORION-SZÍNHÁZ IV.. Eskü in 1 Am .831—ŰZ A NYOMORULTAK BIZTOSÍTÁS HŰTLENSÉG ELLEN Előadások: 7 és % 10. FOV. OPERETTSZ. A POK. Foulton Oursler és Lowel Brentano 3 felű amerikai riportja. Chatland Kabos Gyula Riley Kertész Dezső Joung Justh Gyula Alexander Baló Elemér Bill Vendrey Ferenc Dick Radó Sándor Tommy Palásthy Géza Haris Rubinyi Tibor Blackstone Fenyő Aladár Sterling Gál Dezső Bessie ’Székely Lujza Mrs. Wimble Litkey Irén Estelle Horváth Elvira Carrington Csiky László Mason­ay Déry Hugó Ri­porter Váradi Lajos Wharton Nagy Jenő Kezdete 8.vége órakor. FILMSZÍNHÁZ. Cserez-korut és­ Nyugati Pálya, udvarral szem­­ben. Jegyrende­­lőtelefon : 1/spót 921-32. 921-33. A RAJNAPARTI VARKASTÉLY Fimjáték 8 felv. Főszerepben: Henny Portan. CASANOVA SZERELMEI Főszerepben: Ivan Mossoukine. Előadások:­­4­6, V28 és 10. , VII., Johany­ utca 42.) AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA (Lil Damita, Harry Liedtke). DRÁMA A KASTÉLYBAN (Olga Csehova). Előadások: 6, 8, 10. Nemzeti (/28) VI* (8) városi (3, 1/28) Színházak Magyar (8) Király (( 8) Fov. Operett (8) Ifj 1 Színkör (3, 34a) — A Volga-bár Mit susog— Csütörtök . . . Szeretem Diákszerelem A pók­ Szökik — Liliom Mit susog Péntek .... Szeretem— A pók Szökik — A Volga-bár A zsidónő A névtelen Szamba) . . . Szeretem . — A pók Szökik --- .— — p— d. u. ---. —­ Névtelen A Volga-bár Fi. USt C. bérlet este Szeretem— A pók Szökik Külföldi futár. Egy drámai­­szarka. — A halál bohócai.­­ Olaszországban minden évbéli drámai pályá­zatokat hirdetnek. Ezek nem ritkán mulattató meg­lepetésekkel járnak. A milánói irodalmi körökben váltig ismert egy rettenthetetlen pályázó, aki mindeniken részt vesz, de sohase saját művét küldi be, hanem ismert vagy félig ismert darabokat, kissé megváltoztatva, vagy néha szóról szóra lemásolva. Nemrégiben Goldoninak egy vígjátékával vett részt a pályázaton, melyet a pályabírák ezzel az indokolással vetettek vissza: — Egyáltalán nem ismeri a színpadot. Az idén Tristan Bernard egy régi bohózatát küldötte be, melyet lefordított franciából. " Ezt sem fogadta el a bírálóbizottság. Milyen indokolással? Azzal, hogy a pályamű plágium, még­pedig egy olasz bohózat másolata,­­ melyet egyébként tíz évvel azután írtak, hogy Tristán Bernard darabja francia színpadokon nagy sikert ért el 4. Archimimus a latin ókorban a taglejtés és színpadi beszéd művésze, többek közt azzal is pénzt keresett, hogy a nagy temetések alkalmával az el­hunytat alakította a menetben s utánozta és kriti­zálta őt, akárki volt az illető. Ez a nagy színész Vespasianus császár teme­tési menetében is megjelent s kortársak szerint az elhunyt császárt csalódásig utánozta, „amint akkor ez szokásban volt.“ A császár tudvalevőleg rendkívül zsugori volt. A halál bohóca ezt a tulajdonságát pécézte ki , a gyászolókat többször vidám hahotára fakasz­totta. Archimimus, mint Vespasianus így szólt: —­ Mondjátok, barátaim, mibe került a teme­tésem?­­ 1 — Tiz­­millió szeszterciuszba, kedves Vespa­sianus, — felelték neki. — Rémes, — szörnyülködött a szinész. —Ha ezt tudom, akkor inkább a Tiberisbe ölöm magam... * Egységes magyar színikerület a Felvidéken. A pozsonyi országos hivatalban néhány nappal ezelőtt ankétet tartottak a­ szlovenszkói magyar színészet aktuális kérdéseinek ügyében. Bellai József kor­mánytanácsos azt hangoztatta, hogy az országos hivatal a színészeti ügyekben való döntés­ előtt meg akarja hallgatni az érdekelt városok és magyar kö­rök véleményét. Dr. Fleischmann Gyula tartomány­­gyűlési képviselő, a magyarság álláspontját hangoz­tatva, kifejtette, hogy kívánatos volna a régi álla­pot visszaállítása, azaz Pozsonynak és Kassának egyetlen süni kerületben való egyesítése, míg a ki­sebb városok színházaiban staggione társulat játsz­­szék időnként. Egyes szlovenszkói városok magyar színészete tárgyában tett indítványokra nézve Bellai kormánytanácsos kijelentette, hogy Igló és Eperjes megnyitását a magyar színészet számára a szolvensz­­kói liga, a Vágsellyén való magyar színjátékot pedig az iskolai referátus ellenzi, Nyitra és Gálszécs azon­ban szóba jöhetnek a magyar színészetnek való meg­nyitásuk szempontjából. Az elnöklő kormánytaná­csos kijelentette még, hogy az elhangzott indítványo­kat pártolólag terjeszti fel az országos hivatal elé, valamint azt is, hogy Iván színigazgató a pozsony­­kassai színtársulat részére kétszázezer koronás szub­venciót kapjon. • Forradalmi nász. A frarteia forradalom em­lékei mindig izgatják az embereket. Erre a nemzet­közi érdeklődésre számítva írta meg Syphus Michae­lis a „Forradalmi nász“ című drámáját, mely régi romantikájával még ma is hatott. Alapi Nándor igazgató országos kamara-társulata kedden gondos előadásban mutatta be, amelyből Alapi, Durói Ica és Tuboly Lujza alakításai emelkedtek ki. Játszot­tak még Miskey, Halász, Bánhidy, Ihász. * „Bravó“ — Párizs legújabb színházi lapja. Párizsban októbertől kezdve új, nagy színházi fo­lyóirat jelenik meg. A lap, melynek címe Bravo, munkatársaiul megnyerte a legelőkelőbb francia színpadi szerzőket és kritikusokat. A „Bravó“ fő­­szerkesztője, Jacques Théry, magyarországi mun­katársául Földy Jánost, a Pesti Hírlap egyik kriti­kusát hívta meg. • Színészárvák érdekében. Az angol színpadi és moziszínészek ügyesen szereznek pénzt a maguk jó­léti intézményeiknek. Többek közt minden évben nagy kerti ünnepélyt rendeznek árvaházuk javára. Az idei is nagyon jól sikerült. Az egyes színigazgatók annyira támogatták az ünnepélyt, hogy egyes dél­utáni előadásokat is elhagytak, csakhogy a színészek tevékenykedhessenek az ünnepélyen. A színészek és színésznők ugyanis a vásári bódékban működtek és kedvesen pumpolták a közönséget, amely nagy számban tódult a Chelsea Hospital parkjába, Evelyn Lage a bejáratnál állt és megafonnal invitálta be a publikumot. Lady Forbes-Robertson „macska a zsák­ban“ dobozokat árusított* Binnie Hale fagylaltos osz­tvával csábította a fiatalságot és az öregeket is. Sir Gerald du Maurier mint nagybajuszú útonálló ré­­mízgette az embereket. Anna May Wong, a híres film­stár, egy kínai játékbarlang főnöknőjét adta. Gladys Cooper egy szépítés­ szalont vezetett. London legszebb görljei segédkeztek a primadonnáknak. Va­lamennyi színházi zenekar játszott és tömérdek zene­gép működött.­ . * * Várady Rózsi, az Amerikában­­ élő magyar gordonkaművésznő és Anthony József író, a Cosmo­politan Book Corporation amerikai könyvkiadó cég főnöke, Newyorkban házasságot kötöttek. Az esküvőt, amelyen a magyar és amerikai társadalom és mű­vészvilág számos kiválósága jelent meg. Mrs. John Henry Hammondnak, gróf Széchenyi Lászlóné és Marlborough hercegnő unokatestvérének Central Park Eustin-palotájában tartották meg, ahol a tanú szerepét a háziasszony töltötte be.

Next