Pesti Hírlap, 1929. szeptember (51. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-15 / 209. szám

1929. szeptember 15., vasárnap. PESTI HÍRLAP Mit nyújt bérlőinek a Városi szeptember havában: Rendes bérleti előadások Szökik az asszony előadásai Qmk fellépései a világhírű tenorista, Sterária Guta tie­met­ti olasz koloraturénekesnő és Zum­as Ze­teaidé olasz Urai tenor első budapesti fellépései: Szept.. 20 Rigo lotto (A. bérlet)­­Szent. 25 Lannaminoon Lucia (B. bérlet) Szept. 25 Sevillai borbély (C. bérlet). Szept. 30 Traviata (D. bérlet) A bérlők 50% kedvezményt kap­­nak a minden este szinre kerülő diadalmas sikerű Szökik az asszony Sze&tGm*iew* 27. HiGOEETTO (Gigli, Alpár Gitta, de Francesohi) Október 3. I. TP nKMSZTBECStiCBT Turridu..............Gigli 11. GIGEi HHTtGVEHSENYE Október 5. EKJUJVIERMOOHI BUCIM (Gigli, Guglielmetti, de Franoeechi) előadásaira. A bérlők holnap, hétfőn és kedden válthatják ki jegyeiket 25% kedvezménnyel. Jegyárusítás a nagyközönség részére csütörtöktől. Nem bérlők részére jegyek keddtől válthatók 96 fillértyl 7 pengőig. I­ báb­eli árak 39%-al olcsóbb­ak és tö­résztésben fizethetők. Hivatalos órák új bérlők részére — ma vasárnap is — egész napon át. (felelőn: József 328-94. J. 436-32. színházból adhattuk fel. Az előadás maga a lehető legfényesebb volt. Olaszország akkor élő legjele­sebb színészei vettek az előadáson részt. A prima­donna Signora Darclée volt, a tenorszerepet De Lucia énekelte, a basszust Scotti és a baritonhöst — Vallistini. Ez volt a nagy olasz művész első je­lentős fellépése. Gyönyörű hangjával és lelkes elő­adásával óriási sikert aratott, de csak ezen fellépése után kezdett azzá a nagy művésszé fejlődni, aki később lett. A premiernek természetesen tomboló sikere volt. De ez a siker n­em volt tartós. Azok a hallgatók, akik a fényes bemutatóestén jelen lehet­tek, el voltak ragadtatva az operától, de akik csak kés­őbb ismerték meg a művet, nem osztották ezt a lelkesedést. Így már a „Fritz barátunk“ sem tudott tőrt hódítani, a ,,Rantzau“-k pedig alig 4—5 német színpadon került előadásra. Már itt mutatkozott Mascagni fényesen indult pályájának hanyatlása. A­­ „Cavalleria" sikerét egyetlenegy későbbi művével sem tudta elérni. Firenzéből való­ elutazásom előtt olvasom az újságokban, hogy Torinóban a staggionei Leon­cavallo „ina-'Uaeci“-j'ával nyitják meg és hogy egy Fumagali Leone nevű nagy operaénekes énekli C.­.m­ot. Tehát ezt is meg kellett hallgatnom. Nagyszerű előadás volt és kivált Fumagali felelt meg a legnagyobb várakozásoknak. Gyönyörű hangja, egy tenorszerű érces bariton, de kivált szel­lemes és jellemző játéka tették élvezetessé alakítá­sát.. Ehhez hozájárult még bizonyos fiatalos öntelt­ség, a zúgó tapsokat a fiatal úr természetesnek ta­lálta. Mikor az első felvonás után megjelent, jóaka­ratú támogatással pacskolta Nedda kezeit, mintha a közönség előtt akarta volna a kis­ nőnek elisme­rését kifejezni művészi teljesítményéért. Az előadás után percekig tartott, míg megjelent, mert előbb gyö­nyörű bundáját kellett felvennie. Fumagallihoz ké­sőbb Budapesten is volt szerencsénk. Néhány év múlva vendégszerepelt nálunk és csodálatos „Ham­­let “-jávol. ,,Jago“-jával nagy sikert aratott. Hazajövet egy különös feladat várt rám. Gróf Zichy Géza megbízásából egy operáról kellett véle­ményt mondanom. Az intendánsnak szokása volt, hogy egyes zongoraki­vonatokat jelesebb kritikusok­nak megbirálás végett kiosztott és a bírálatot tíz arannyal honorálta. Hozzám akkor egy igen selej­tes német Meyer Helmund-opera került. Megérkezé­sem után az operát megsemmisítő bírálattal vissza­­k­edtem a grófnak, úgyszintén visszautasítottam a tiz darab aranyat, viszont felhívtam figyelmét az éppen Olaszországban hallott ,,Bajazzok“-ra. És oly meggyőzően dicsértem a művet, hogy Zichy azonnal meghozatta és előadásra elfogadta. Négy hétre rá a „Bajazsok" szí­nrekor­ült, Vttiques gróf­nővel és Signorini-sel a főszerepekben. Jos pedig oly fenomenális sikerrel, hogy áprilistól a szezon vé­géig huszonháromszor került előadásra. Dr. Diósy Béla: * Cifra nyolkorasást, Csiky Gergely a múlt század nyolcvanas éveiben a legnépszerűbb m­o­ryar drámaíró volt. Darabjai uralkodtak a Nem­zeti Színház műsorán, aminek titka az volt, hogy a napi életet a maga reális bőségében vitte színpadra és szinte aktuálisak voltak a színművei. Előtte csak a Szigligeti tudta terv megnyerni a közönség tetszésé­t. Érdekes egyéniség volt. A papi pálya visszavonu­­lt­­ságában eleinte titokban foglalkozott szépirodalom­­mal­­ ,-az Akadémia egyik pályázatán verses tragé­diával tűnt föl. Annál meglepőbb volt a változás, ami írói tehetségének fejlődésében hamar beállott. Belemélyedt a magyar társadalom megfigyelésébe s ebből a témakörből teremtette meg a „Proletárok“ című drámáját, amellyel egyszerre meghódította a közönséget és ettől kezdve minden darabjával be is csalta a nézőtérre. A jelenkori társadalmi életből vett középfajta drámák divatja ezzel indult meg. „Cifra nyomorúság“ és „Nagymama“ című szín­művei ma is, műsoron vannak. Az előbbit elevení­tette föl Hevesi Sándor igazgató a Kamaraszínház­ szombati megnyitására. A darab ma is hatott; hu­mora, vidám figurái mulattatták a közönséget s a drámai részek is érvényesültek a jó előadásban. Tőkés Anna vezetett a komoly jelenetekben és Ró­zsahegyi Kálmán a humorban. Feltűntek Kü­rthy György és Matány Antal. Somogyi Erzsi kedves közvetlensége, Kiss bén komikai vénája jól érvé­nyesültek. Nagyon jól játszottak Mihályfi Béla, M. Irányi Irén, Nagy Teréz, Gömöry Vilma, Pataki, Lehotay, Tapolcai, Szőke és Ónodi. (p. k.) Hány éves a Betyár­rendbe? Néhány esztendővel tévedtünk, amidőn a Pesti Hírlap pénteki számában azt írtuk, hogy a Városi Színház és a Rádió színrekerülésének félszázados jubileuma alkalmából előadják, helyesebben elevení­tik Abonyi Lajos híres népszínművét, A betyár ken­dőjét. Nem szokásunk évszámokban tévedni, de en­nek a tévedésnek valósággal örülünk, mert e tévedés révén a legérdekesebb adatokhoz jutottunk hozzá A betyár kendője születésének, bemutatásának és karrierjének történetéből. Ezeket az adatokat pedig Abonyi Lajosnak Emlékek című könyvében találtuk meg. Azért vettük elő, hogy ellenőrizzük, vajon igaz-e, hogy most, e hó 22-én, van A betyár ken­dője bemutatásának félszázados fordulója. Hát ha nem itt félszázados, de mindenesetre ötvenhét éves fordulója most van,­­ amikor pontosan félszázados volt ez a forduló, bizony összes színházaink meg­feledkeztek róla. Mintha csak ezt a feledékenységet akarná pótolni a Rádió és a Városi Színház vezető­sége, midőn feleleveníti apáink korának pompás magyar népszínművét. Maga Abonyi elmondja, hogy A betyár kendője nagy sikerét Blaha Lujzának és Tamássynak köszönhette. Viszont A betyár kendője nagy sikerének köszönheti a magyar játékszín nép­szinműirodalmunk egyik legnagyobb kincsét: A falt, rosszá-t. A betyár kendője sikerén föl­lelkesedve ugyanis pályázatot hirdetett 1875-ben a Nemzeti Színház népszínműre és ezen A bet­yár kendője nép­szerű szerzőjének pályamunkájává,­ szemben, mely­nek címe Panna asszony lánya volt, egy ismeretlen új tehetség: Tóth Ede pályaműve, A falu rossza nyerte el az első díjat. Ez bizony nem esett valami jól szegény Abonyi Lajosnak, aki azonban volt any­­nyira férfi és ember, hogy A fain rossza premierjé­nek estéjén könnyezve mondta a bírálóbizottság tag­jainak: az igazságnak hódoltatok, midőn nem az én művemnek ítéltétek oda a jutalmat. Van azonban ,a betyár kendő­jé­nek még egy nagy nevezetessége is, még­pedig az, hogy ennek a hatalmas sikert aratott népszínműnek jubiláns elő­adásán akart annak idején Blaha Lujza búcsút venni mindörökre a színpadtól. Amikor a jubiláni­s elő­adáson a függöm­ elé szólították a nagy, művésznőt és a szerzőt, Blah­áné így szólt A­bőnyihez: — Jöjjön lelkem, úgy se tudom, n­­­gyünk-e még, ki valaha együtt. Ez a most, hosszú idők múltával fölelevení­tésre kerülő réniginmű­ tehén nemcsak a leg­zöbb magyar népszínművek egyike, hanem azok között is első helyen áll, amelyek a legnagyobb hatást gya­korolták a színpadi irodalmunkra, színpadi művé­szeinkre és általában a közönségre. * Az ember tragédiája 30 fillérért. A Városi S­z­í­nház elhatározta, hogy szombat délutánon­ként népszerű, olcsó helyáru előadásokat rendez. Helyárak — 30 fillértől! Valóban, Madách ilyen ol­csón, jó előadásban, kulturcselekedet. Első ilyen előadásul ugyanis ma Az ember tragédiája került színre. A nézőtér megtelt és szinte premier-hangulat volt. Ünnepelték a színművészeinek teljes skáláját átfogó Évájáért Molnár Arankát, Kiss Ferencet, mint remek Ádám­ot és Sebestyén Gézát fényes Lu­ciferjéért.­­ Bemutató Hódme­dvásárhelyen. Mint lapunk­nak jelentik, a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben Sebestyén Mihály társulata bemutatta Szathmáry Tihamér volt főispánnak, a Vásárhelyi Erissel­i-án felelős szerkesztőjének „Kevély Kovács Gáspár“ című háromfelvonatos eredeti színművét. A darab főhőse egy önérzetes parasztgazda, aki haragban válik el a feleségétől és 12 év szenvedésétől megtörve érkezik haza orosz fogságból. A kibékülés drámai jelenetek között megy végbe. A bemutató közönsége ünneplés­sel fogadta a darabot és sokszor függöny elé hívta a szerzőt. * Hatzig számolt. A művésznő és a bankár sű­rűn, nagyon sűrűn jelentek meg együtt társaságban is. Túlságosan sűrűn érkeztek együtt. Ha az inas az ajtóban elkiáltotta Bűbájos Pipike nevét, bizonyára azonnal elhangzott Kamat Kanut neve is. Épen ezért ezúttal a háziasszony informálta a bejelentő inast, hogy ha megnevezte a művésznőt, számoljon húszig és csak akkor jelentse b­e Kamat Kamitól. Az inas híven teljesítette a parancsot. — Bűbájos Pipike őnagysága! — jelentett­.­, amint azt a színdarabokból is tudjuk. A gonoszok mosolyogva h­sték a, következő ne­vet, de a jeles inas buszig olvasott és csak akkor kiáltotta: Kamat Kamit kormány főtanácsos Őméltó­sága ! Mosolyogtak aztán még nagyobb lett a de­rültség. Kamat úr ugyanis ezúttal véletlenül egyáltalán nem jelent­ meg. « Ez hát ez szeretem. | M fővárosi OperePlsz nf&iz meny­­betr­eszk-opercttje, Beámul úté svowbat, szeptember 21. —­ ­ A Fővárosi Öncred­színház -szeptem­ber - én, szombaton este 8 órakor hitt a szerelem címen mutatja be a So This is hmm! című nagy an­gol burfeszk-operettet, amely az elmúlt és az idei londoni szezon kiugró színházi eseménye. Stanley Lupino írta ezt a kibuggyanhat­ vidám, szívből fa­kadóan derűs, groteszken komikus operettet amely­nek ragyogó zene­számait Hot Brody néven Anglia ma élő öt­ legjobb operettkamponistája szerezte. Egy ötös zenei konzorcium, amely évek ólta ,szolgáltatja Európa legjobb operett- és jazzmuzsikájait. Vidámság, mulatság, kacagás, széles jókedv a szöveg, szikrázóim elmés, gyújtóan hatásos a muzsika. A Fővárosi Operettszínház, amelynek kü­lönben is specialitása a mai groteszk operetth­umot ezúttal különös bravúrral hozza ki ezt a darabot. Tóth Erzsi játssza, énekli és táncolja a primadonna szerepét. Ezt a csodás hangú énekesnőt az Operaháztól hódí­totta el a Fővárosi Operettszínház és így első fellé­pése érthető és méltó szenzáció lesz. Fejes Teri egy nászutas Rutai menyecskét játszik, párja Habos Gyula. Ez a pár egy londoni tőzsdés és Aatal felesége, ami­kor bele akarnak kóstolni a házasság boldogságába, a legmulatságosabb szituácóik egész sorozatába ke­veredik. Hogy ti groteszk komikumnak ebből a szi­tuációjából mit csinálnak Fejes és Kabos, ez lesz a darab Immer-­ kacagtató színzát­inja. K­elly Ferenc, a színház új bonvivánja, a budapesti közönségnek méltán auiv­pp, fiatal kedvence Sár­­adi Madár mint londoni bankár a mulatságosság tetőpontján jár Gombaszági Ella ízes limnerával egy angol mamát játszik, ki lányát mindenáron férjhez akarja adni. Az a kislány a kedves Szilágyi Marisa lesz m­íg az előadás egy külön érdekessége a nagyon tehetséges Jávor Pál bemutatkozása az operettszinpadon egy kitűnő tán­cos komédus szerepben. Vended Ferenc jószágfelügyelője, Sárossy Andor boxoló lordja egészíti ki a főszereplőknek ezt a dí­szes sorát, akikhez még 30 szereplő és 10 gers csatlakozik, énekkel és tánccal, amelyet az ötletes Rott Ferenc tanított be. A kiállításban gazdag, látványosan mutatós díszleteket Gara Zoltán és Vogel Erik tervezték. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. Rendező: Szabolcs Ernő. A jegyeket már árusítják: 27 !

Next