Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-20 / 90. szám

A PESTI HÍRLAP 1930. április 20., vasárnap, A NAPI HÍREK. — A Pesti Hírlap következő száma a húsvéti ünnepek után, április 23-án, szerdán reggel, a ren­des időben jelenik meg. A Pesti Hírlap husvétja. A Pesti Hírlap, hagyományaihoz híven, az idei husvét alkalmából is különösen bő tartalom­mal jelentkezik közönségénél. A főlap két mellék­lete és a Pesti Hírlap Vasárnapjának húsvéti száma nivés cikkekkel és szép illusztrációkkal jelenik meg a kettős ünnepen. A Pest Hírlap Vasárnapja címlapját Mihalovics Miklós festőművész „Levétel a keresztről“ című képe, a ,,Legszebb magyar ké­pek“ sorozatban a hátsó borítékoldalon pedig Mun­kácsy Mihály világhírű „Golgota“-­kt kapja hús­véti ajándékul az olvasó. A melléklet belső tartal­mából a következőket emeljük ki: Bón­yi Adorján: Húsvéti legenda. Harsányi Zsolt: Futóbolond. Kosztolányi Dezső: Szív (novella). Em­őd Tamás fordításában: Ófrancia népének a Jézus Krisztus passiójáról. Baktay Ervin: Adlar, a teozófusok Rómája. Balla Antal: Híres testvérpárok. Halász Gyula: Édes anyanyelvünk. Siklóssy László: Húsvéti locsolás és korzózás. Csermely Gyula: A galamb áldozata.­Ebben a számunkban folytatjuk gróf Széche­nyi Zsigmond keletafrikai vadászkalandjait. Mély­­nyomású képek, művészi illusztrációk, érdekes cik­kek és népszerű rovatok egészítik ki a Pesti Hírlap Vasárnapja húsvéti számának tartalmát. A főlap mellékletein levő érdekes cikkekből a következőket említjük meg: A NŐI KALAP az Ön egyéniségét fejezze ki . . . az elegancia nálunk az olcsósággal párosul FRIEDMANN VI. kerület, Király­ utca 8. szám. (Udvarban). Báró Szterényi József: Zingarelli. Hegedűs Lóránt:­­Jézus­ és János. Nagy Emil: A rejtély megoldódik. Dr. Sipőcs Jenő: Nagy-Budapest. Pekár Gyula: Nemzeti hagyományok átérté­kelése. Dr. Váry Albert: A dunavölgyi csatorna. Maróthy Jenő: Van Pozsonyban egy szív. (Novella) A húsvéti mellékletek gazdag tartalmát emeli a kottamelléklet, amelyben Kálmán Imre, a világ hírű­ magyar zeneszerző Montmartre ibolyája című­, Bécsben alig néhány nap előtt bemutatott operettjé­nek főslágerét, a „Montmartre szép virága“ című keringet ismerheti meg a magyar közönség, ezen­kívül pedig Goldmark Károlynak, a centennáris emlékezetű nagy magyar zeneszerzőnek ,,Ó meg ne csalj“ című kiadatlan dalát. Mulattatásul Békeffy László, Farkas Imre és Harsányi Zsolt három vidám kabaré-egyfelvonáso­­sát adjuk. — A váci püspök körlevele a születések csökke­néséről. Hanauer A. István váci püspök legutóbbi főpásztori kői levelében rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy egyházmegyéjében egyre rosszabbodik a születések arányszáma De nemcsak a váci egyház­megyében észlelhető ez a jelenség, hanem az egész országban. Míg 1919-ben ezer telekre 35 születés jutott, 1929-ben már csak 23,2 volt az országos arány­­szám. Vidéken a statisztika szerint átlagosan 40 volna az arányszám, de ezt mindössze 17 váci egy­házmegyei község produkálta. Vezet közöttük Tatár­­szent­gyűrő­n 60 születéssel, Majsa-Jakabszálláson 54,5, Kartalon 53, Fü­löpszálláson pedig 46 volt az irányszám. Rendkívül alacsony a születések száma a Budapest környéki helységekben. Sashalmon 11, Pestszentiörine­cn 16, Pesterzsébete­n 16.5, Pestújhe­lyen 17, Rákosszentmihályon 13, Gödöllőn 16.5,­­Ve­kerle-triépen 7.7 az arányszám. Kákán teljesen egyenlő a­ halálozások és a születések szám­i, Tóal­máson 91 születés és 96 halálozás volt,­ de leg­szomo­rúbb a helyzet Rákospalotán, ahol 2SS születésre 326 halálozás jutott. — Kitüntetések. A kormányzó tízéves jubileuma al­kalmából megengedte, hogy az ifjúság vezetőinek érde­­mes közéleti tevékenységükért elismerését tudtul adják. A kitüntetéssel járó Signum Laudist szombaton adta át Ripka Ferenc főpolgármester vitéz Berebely Béla MÁV gépgyári mérnöknek, Kayser Lajos szobrászművésznek, Bornemissza Géza Salgótarjáni Kőszénbánya K.-T. igazga­tónak, Takách Gyula állatorvosnak és Weöres László szfor. mérnöknek az uj városházán. — Bedford hercegnő megérkezett Fokvárosba. Londoni jelentés szerint Bedford hercegnő szombaton ispjuegéfié a J&tatu'Oftba­­érkezett.. — Rabszolgaság a XX. században. A rab­szolgaság minden önáltatásunk ellenére még min­dig létezik ebben a haladottnak nevezett század­ban. Több mint három millió ember a szó szo­ros ért­elmében még ma is rabszolga, akárcsak az ókorban, vagy a középkorban. A gyarmatokon nem sikerült eltörölni a rab­szolgaságot. Afrikában, különösen a francia és belga gyarmatokon még divatban van a kényszer­­munka, mely ellen a bennszülöttek nem tiltakoz­hatnak. Ezt a kényszermunkát semmiféle törvény nem teszi kötelezővé, de azok, akikre rárótják, nem bújhatnak ki alóla. „Erkölcsi“ nyomással hatnak rájuk. André Gide, a nagy francia író, feltűnést kel­tett könyvével — Utazás Kongóban — lerántotta a leplet a gyarmati üzelmekről. Számos megdöb­bentő esetet mesél el. Kongónak legjövedelme­zőbb inara a kaucsuk-ipar, mellyel a Sangha— Ubanghi részvénytársaság foglalkozik. Egy bennszülött ezt mondotta az írónak: — Ez a társaság a folytonos megtorlásaival az összes bennszülötteket rabszolgákká teszi. Min­den falut arra köteleznek, hogy kaucsukot és maniokot szállítson. A kaucsuk egy kilójáért egy frankot fizetnek. A maniok tiz kilójáért szintén egy frankot. A bennszülött, hogy­­tiz kiló mamno­kot gyűjtsön, egy hónapig kénytelen az erdőben lenni, öt-hat napi járóföldre a falujától. Termé­szetes, hogy nem nagyon lelkesedik ezért a nehéz, rosszul fizetett munkáért. Ha pálmaradiót gyűjt, akkor sokkal többet keres s a munkája is köny­­nyebb. — A kamoni arborétum sorsa. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya ülést tartott, amelyen Lengyel Géza, a szakosztály jegy­zője, ismertette azt a mozgalmat, melyet a Természet­­tudományi Társulat növénytani szakosztálya indított meg a vasmegyei Kanton világhírű arborétuma megmen­tése érdekében. Sághy István földbirtokos nyolc holdas parkjában negyven év óta a világ minden részéből minden fajta fát nevelt fel. A parkban ezer különböző fa él és a világ ötszáz fajta fenyőjéből kettőszázötvenet tudott a földbirtokos parkjában klimatizált­­. Az arborétumról az egész világon tudnak s most félő, hogy elpusztul. A tulaj­donos ugyanis nagyon magas korú s az értékes botanikai gyűjtemény olyan kezekbe kerülhet, melyekben ez a tudo­mányos kincs megsemmisül. A növénytani szakosztály feliratot intézett a földmivelésügyi minisztériumhoz és kérte a kamoni arborétumnak állami tulajdonba vételét. — A bécs—velencei repülőgép kényszerleszál­lása a wörthi tóba. Az osztrák légiforgalmi részvény­­társaság A. 48. jelzésű repülőgépét Velence és Bécs közötti menetrend szerinti repülő útján, miközben rendkívül súlyos időjárási viszonyok miatt egész alacsonyan volt kénytelen repülni, szombat délelőtt 11 órakor a Wörthi tó fölött motordefektus érte. Eiss­­ler pilóta, a repülőgép vezetője, aki ismert, tapasztalt hadirepülő, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem a repülőgéppel a tó szélén leszállt a vízbe. A repülő­gép rövid idő alatt elsüllyedt, mert a tó a leszállás helyén néhány méter mély. — Milliomoslány és rikkancs házassága. Londonból jelentik: Vivienne Maude Huntington, egy nemrég meg­halt newyorki gazdag építész örökösnője, Folkestoneban házasságot kötött Alfred Cecil Purbannak aki még né­hány héttel ezelőtt a pályaudvaron újságokat árult. A vőlegény huszonegy, a menyasszony huszonhét éves v volt. Az ifjú pár legközelebb­ Kanadába megy, hogy Torontó­ban új életet kezdjen. Az asszony regényes férjhezmenésé­­nek előzményeiről érdekes dolgokat mondott el egy újság­írónak. Férjével úgy ismerkedett meg, hogy az mint rik­kancs mindennap a lakásukba hozta az újságot. Csakha­mar rájött, hogy ő az egyetlen ember, akihez hozzá­menne és így tíz­­ta­ppal azután, hogy anyja Svájcba uta­zott, külön engedéllyel titokban megesküdött vele az anya­könyvi hivatalban és nyomban Brightonba utaztak. Az esküvőn eleinte csak egyetlen tanú volt, a vőlegény egyik rikkancskollégája. Minthogy még egy tanú kellett, az utcáról hívtak fel egy hordárt.­­ A Mihály­i-házaspár eltűnése miatt két öngyilkos­ság történt Bécsben. Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A mariahilfi kerületben pénteken eddig még teljesen nem tisztázott öngyilkosság történt Jenke Mátyás tekintélyes céygyümölcskereskedő lakásán, ahol a keres­kedőnek Franciska nevű felesége, valamint az üzletben alkalmazott testvéröccse, Jonke Ferenc agyonlőtte magát. A nyomozás adatai szerint az öngyilkosság kapcsolatban van Mihályi József gyarmatáru nagykereskedő és felesé­gének szökésével, amit a Pesti Hírlap ismertetett. Jonke Mátyás ugyanis 35.000 schillingnyi értékű árut szállított a házaspárnak, amely azonban nem fizetett. E­miatt per­patvar támadt Jonke és felesége között, aki a legutóbbi napokban rendkívül idegesnek mutatkozott. Úgy látszik, hogy az asszony elkeseredésében lőtte agyon magát. Só­gora, mint a rendőrség Jonkeék cselédjének vallomása alapján megállapította, sógornője holttestének láttára kétségbeesésében a még füstölgő revolverhez nyúlt és­ szintén végzett magával. — Henry Ford Bécsben. Bécsi jelentés szerint Henry Ford a­ közeljövőben családjával együtt több­heti tartózkodásra Bécsbe érkezik. Itt tartózkodása magánjellegű ugyan, de azért érintkezést fog keresni az osztrák ipari körökkel . Harmincnyolc embert megölt a villámcsapás. A Portugáliához tartozó Taipa szigetén villám csa­pott be egy gyártelepbe. Harmincnyolc munkás meghalt. Artint kérjen orvoysától

Next