Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-20 / 90. szám
A PESTI HÍRLAP 1930. április 20., vasárnap, A NAPI HÍREK. — A Pesti Hírlap következő száma a húsvéti ünnepek után, április 23-án, szerdán reggel, a rendes időben jelenik meg. A Pesti Hírlap husvétja. A Pesti Hírlap, hagyományaihoz híven, az idei husvét alkalmából is különösen bő tartalommal jelentkezik közönségénél. A főlap két melléklete és a Pesti Hírlap Vasárnapjának húsvéti száma nivés cikkekkel és szép illusztrációkkal jelenik meg a kettős ünnepen. A Pest Hírlap Vasárnapja címlapját Mihalovics Miklós festőművész „Levétel a keresztről“ című képe, a ,,Legszebb magyar képek“ sorozatban a hátsó borítékoldalon pedig Munkácsy Mihály világhírű „Golgota“-kt kapja húsvéti ajándékul az olvasó. A melléklet belső tartalmából a következőket emeljük ki: Bónyi Adorján: Húsvéti legenda. Harsányi Zsolt: Futóbolond. Kosztolányi Dezső: Szív (novella). Emőd Tamás fordításában: Ófrancia népének a Jézus Krisztus passiójáról. Baktay Ervin: Adlar, a teozófusok Rómája. Balla Antal: Híres testvérpárok. Halász Gyula: Édes anyanyelvünk. Siklóssy László: Húsvéti locsolás és korzózás. Csermely Gyula: A galamb áldozata.Ebben a számunkban folytatjuk gróf Széchenyi Zsigmond keletafrikai vadászkalandjait. Mélynyomású képek, művészi illusztrációk, érdekes cikkek és népszerű rovatok egészítik ki a Pesti Hírlap Vasárnapja húsvéti számának tartalmát. A főlap mellékletein levő érdekes cikkekből a következőket említjük meg: A NŐI KALAP az Ön egyéniségét fejezze ki . . . az elegancia nálunk az olcsósággal párosul FRIEDMANN VI. kerület, Király utca 8. szám. (Udvarban). Báró Szterényi József: Zingarelli. Hegedűs Lóránt:Jézus és János. Nagy Emil: A rejtély megoldódik. Dr. Sipőcs Jenő: Nagy-Budapest. Pekár Gyula: Nemzeti hagyományok átértékelése. Dr. Váry Albert: A dunavölgyi csatorna. Maróthy Jenő: Van Pozsonyban egy szív. (Novella) A húsvéti mellékletek gazdag tartalmát emeli a kottamelléklet, amelyben Kálmán Imre, a világ hírű magyar zeneszerző Montmartre ibolyája című, Bécsben alig néhány nap előtt bemutatott operettjének főslágerét, a „Montmartre szép virága“ című keringet ismerheti meg a magyar közönség, ezenkívül pedig Goldmark Károlynak, a centennáris emlékezetű nagy magyar zeneszerzőnek ,,Ó meg ne csalj“ című kiadatlan dalát. Mulattatásul Békeffy László, Farkas Imre és Harsányi Zsolt három vidám kabaré-egyfelvonásosát adjuk. — A váci püspök körlevele a születések csökkenéséről. Hanauer A. István váci püspök legutóbbi főpásztori kői levelében rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy egyházmegyéjében egyre rosszabbodik a születések arányszáma De nemcsak a váci egyházmegyében észlelhető ez a jelenség, hanem az egész országban. Míg 1919-ben ezer telekre 35 születés jutott, 1929-ben már csak 23,2 volt az országos arányszám. Vidéken a statisztika szerint átlagosan 40 volna az arányszám, de ezt mindössze 17 váci egyházmegyei község produkálta. Vezet közöttük Tatárszentgyűrőn 60 születéssel, Majsa-Jakabszálláson 54,5, Kartalon 53, Fülöpszálláson pedig 46 volt az irányszám. Rendkívül alacsony a születések száma a Budapest környéki helységekben. Sashalmon 11, Pestszentiörinecn 16, Pesterzsébeten 16.5, Pestújhelyen 17, Rákosszentmihályon 13, Gödöllőn 16.5,Vekerle-triépen 7.7 az arányszám. Kákán teljesen egyenlő a halálozások és a születések számi, Tóalmáson 91 születés és 96 halálozás volt, de legszomorúbb a helyzet Rákospalotán, ahol 2SS születésre 326 halálozás jutott. — Kitüntetések. A kormányzó tízéves jubileuma alkalmából megengedte, hogy az ifjúság vezetőinek érdemes közéleti tevékenységükért elismerését tudtul adják. A kitüntetéssel járó Signum Laudist szombaton adta át Ripka Ferenc főpolgármester vitéz Berebely Béla MÁV gépgyári mérnöknek, Kayser Lajos szobrászművésznek, Bornemissza Géza Salgótarjáni Kőszénbánya K.-T. igazgatónak, Takách Gyula állatorvosnak és Weöres László szfor. mérnöknek az uj városházán. — Bedford hercegnő megérkezett Fokvárosba. Londoni jelentés szerint Bedford hercegnő szombaton ispjuegéfié a J&tatu'Oftbaérkezett.. — Rabszolgaság a XX. században. A rabszolgaság minden önáltatásunk ellenére még mindig létezik ebben a haladottnak nevezett században. Több mint három millió ember a szó szoros értelmében még ma is rabszolga, akárcsak az ókorban, vagy a középkorban. A gyarmatokon nem sikerült eltörölni a rabszolgaságot. Afrikában, különösen a francia és belga gyarmatokon még divatban van a kényszermunka, mely ellen a bennszülöttek nem tiltakozhatnak. Ezt a kényszermunkát semmiféle törvény nem teszi kötelezővé, de azok, akikre rárótják, nem bújhatnak ki alóla. „Erkölcsi“ nyomással hatnak rájuk. André Gide, a nagy francia író, feltűnést keltett könyvével — Utazás Kongóban — lerántotta a leplet a gyarmati üzelmekről. Számos megdöbbentő esetet mesél el. Kongónak legjövedelmezőbb inara a kaucsuk-ipar, mellyel a Sangha— Ubanghi részvénytársaság foglalkozik. Egy bennszülött ezt mondotta az írónak: — Ez a társaság a folytonos megtorlásaival az összes bennszülötteket rabszolgákká teszi. Minden falut arra köteleznek, hogy kaucsukot és maniokot szállítson. A kaucsuk egy kilójáért egy frankot fizetnek. A maniok tiz kilójáért szintén egy frankot. A bennszülött, hogytiz kiló mamnokot gyűjtsön, egy hónapig kénytelen az erdőben lenni, öt-hat napi járóföldre a falujától. Természetes, hogy nem nagyon lelkesedik ezért a nehéz, rosszul fizetett munkáért. Ha pálmaradiót gyűjt, akkor sokkal többet keres s a munkája is könynyebb. — A kamoni arborétum sorsa. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya ülést tartott, amelyen Lengyel Géza, a szakosztály jegyzője, ismertette azt a mozgalmat, melyet a Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya indított meg a vasmegyei Kanton világhírű arborétuma megmentése érdekében. Sághy István földbirtokos nyolc holdas parkjában negyven év óta a világ minden részéből minden fajta fát nevelt fel. A parkban ezer különböző fa él és a világ ötszáz fajta fenyőjéből kettőszázötvenet tudott a földbirtokos parkjában klimatizált. Az arborétumról az egész világon tudnak s most félő, hogy elpusztul. A tulajdonos ugyanis nagyon magas korú s az értékes botanikai gyűjtemény olyan kezekbe kerülhet, melyekben ez a tudományos kincs megsemmisül. A növénytani szakosztály feliratot intézett a földmivelésügyi minisztériumhoz és kérte a kamoni arborétumnak állami tulajdonba vételét. — A bécs—velencei repülőgép kényszerleszállása a wörthi tóba. Az osztrák légiforgalmi részvénytársaság A. 48. jelzésű repülőgépét Velence és Bécs közötti menetrend szerinti repülő útján, miközben rendkívül súlyos időjárási viszonyok miatt egész alacsonyan volt kénytelen repülni, szombat délelőtt 11 órakor a Wörthi tó fölött motordefektus érte. Eissler pilóta, a repülőgép vezetője, aki ismert, tapasztalt hadirepülő, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem a repülőgéppel a tó szélén leszállt a vízbe. A repülőgép rövid idő alatt elsüllyedt, mert a tó a leszállás helyén néhány méter mély. — Milliomoslány és rikkancs házassága. Londonból jelentik: Vivienne Maude Huntington, egy nemrég meghalt newyorki gazdag építész örökösnője, Folkestoneban házasságot kötött Alfred Cecil Purbannak aki még néhány héttel ezelőtt a pályaudvaron újságokat árult. A vőlegény huszonegy, a menyasszony huszonhét éves v volt. Az ifjú pár legközelebb Kanadába megy, hogy Torontóban új életet kezdjen. Az asszony regényes férjhezmenésének előzményeiről érdekes dolgokat mondott el egy újságírónak. Férjével úgy ismerkedett meg, hogy az mint rikkancs mindennap a lakásukba hozta az újságot. Csakhamar rájött, hogy ő az egyetlen ember, akihez hozzámenne és így tíztappal azután, hogy anyja Svájcba utazott, külön engedéllyel titokban megesküdött vele az anyakönyvi hivatalban és nyomban Brightonba utaztak. Az esküvőn eleinte csak egyetlen tanú volt, a vőlegény egyik rikkancskollégája. Minthogy még egy tanú kellett, az utcáról hívtak fel egy hordárt. A Mihályi-házaspár eltűnése miatt két öngyilkosság történt Bécsben. Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A mariahilfi kerületben pénteken eddig még teljesen nem tisztázott öngyilkosság történt Jenke Mátyás tekintélyes céygyümölcskereskedő lakásán, ahol a kereskedőnek Franciska nevű felesége, valamint az üzletben alkalmazott testvéröccse, Jonke Ferenc agyonlőtte magát. A nyomozás adatai szerint az öngyilkosság kapcsolatban van Mihályi József gyarmatáru nagykereskedő és feleségének szökésével, amit a Pesti Hírlap ismertetett. Jonke Mátyás ugyanis 35.000 schillingnyi értékű árut szállított a házaspárnak, amely azonban nem fizetett. Emiatt perpatvar támadt Jonke és felesége között, aki a legutóbbi napokban rendkívül idegesnek mutatkozott. Úgy látszik, hogy az asszony elkeseredésében lőtte agyon magát. Sógora, mint a rendőrség Jonkeék cselédjének vallomása alapján megállapította, sógornője holttestének láttára kétségbeesésében a még füstölgő revolverhez nyúlt és szintén végzett magával. — Henry Ford Bécsben. Bécsi jelentés szerint Henry Ford a közeljövőben családjával együtt többheti tartózkodásra Bécsbe érkezik. Itt tartózkodása magánjellegű ugyan, de azért érintkezést fog keresni az osztrák ipari körökkel . Harmincnyolc embert megölt a villámcsapás. A Portugáliához tartozó Taipa szigetén villám csapott be egy gyártelepbe. Harmincnyolc munkás meghalt. Artint kérjen orvoysától