Pesti Hírlap, 1930. május (52. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

cuccoli és Mosso Attendol néven; négy torpedórom­boló egyenként 1240 tonna űrtartalommal és 22 ten­geralattjáró a következő csoportokból: négy Balilla­­tipusa 1090 tonna, hat 810 tonnás és tizenkét 610 tonnás Róma, ápr. 30. (Stefani.) A­ lapok megelégedés­sel veszik tudomásul, hogy a kormány elhatározta hogy az olasz haditengerészet hajóegységeinek tonna­­tartalmát 42.900 tonnával felemeli. Az olasz flotta így meg tud felelni annak a feladatának, hogy az olasz félszigetet bármely oldalról jövő támadás ellen meg­védje. Szerencsés a kormány választása abban is, hogy több kisebb egységet építtet, mert így a hosszú olasz part jobbn fedezhető, mintha kevesebb, de na­gyobb egység fölött rendelkeznének. Olaszország az újabb építkezéssel csak szükségleteit elégíti ki a ré­szére megszabott határon belül. Olaszország lépést tart a francia tengeri fegyverkezéssel. Róma, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Olaszország levonta annak következmé­nyeit, hogy a francia-olasz tengeri konfliktus London­ban elintézetlen maradt. A minisztertanács a tenge­részeti miniszter jelentéstétele után elhatározta, még ebben az esztendőben 29 új hadihajó építését, összesen 42.90­0 tonnatartalommal. A megépítendő hajók a kö­vetkezők: egy 10.000 tonnás cirkáló, két 5100 tonnás ágyukkal ellátott felderítő cirkáló, négy 1240 tonnás torpedónaszád és huszonkét tengeralattjáró. A ten­geralattjárók közül négy 1390, hat 810 és tizenkettő egyenként 610 tonnás lesz. A minisztertanácsról ki­adott jelentésből nem derült ki, hogy milyen anyagi forrásokból fedezik az építkezések költségeit? Amikor a londoni konferencia elején Franciaország kérlelhe­­tetlensége a paritás kérdésében már nyilvánvaló volt, a Popolo d'Italia azt írta, hogy Olaszország szükség esetén csökkenteni fogja nagyszabású közmunkapro­­grammját, hogy Franciaországgal a versenyt fölve­­hesse. Ez a pillanat most bekövetkezett, Olaszország teljes erővel nemcsak lépést fog tartani a francia­­ fegyverkezéssel, de a mulasztottakat is pótolni akarja.­­ A teljes paritást, amint az már az első rövid jelenté­­­­sekből kiderül, el kell érni azért, mert Franciaország­­ ahhoz még elméletileg sem volt hajlandó hozzájárulni.­­ A Lavoro Fascista megjegyzi, hogy Olaszország­­ követelései felett gúnyolódtak és azt írták, hogy­­ nincs pénze azoknak megvalósításához. Olaszország azonban olyan jogokat örökölt, amelyeket tengeren is védenie kell. Franciaországgal szemben bizonyos­­ rések mutatkoztak, amelyeket a londoni döntésig­­­ nyitva hagytak. Olaszország azonban most már a tengeren is meg fogja védeni elvitathatatlan nagy­hatalmi jogait. A Giornale d’Italia megállapítja, hogy Olaszország fegyverkezésével nem akar versenyre kelni más államokkal és nem akarja erejét azok ellen összpontosítani, hanem csupán visszanyert cselekvési szabadságával él és úgy rendezkedik be, amint azt hivatása és az egyensúly megköveteli. Olaszország a kicsiny hajótípusokban kezdte meg a fegyverkezést, hogy eljárásának védelmi jellegét megmutassa. Az új olasz hajók minősége és műszaki tökéletessége azonban olyan lett, hogy a legnagyobb ellenséges haderőkkel szemben is hatásosan léphetnek fel. Az új hajókat olyan gyors ütemben építik meg, hogy ez év végéig mind a 29 hajó elkészítését megkezdik. Nincs az államháztartásban deficit. Ellenben van mindenkinek minden jója. És ebben az elképzelt paradicsomi álla­potban valami mégis hiányozni fog. A legfőbb, a legfontosabb. Hiányozni fog az ország. Mert ha szépasszonyaink mind a maguk közötte harisnyában járnának, akkor sem jönne vissza egyetlen megszállott község sem, hogy megbámulja a csudát. És a szomszéd Komárom cseh kézen marad továbbra is, ha úgy füstölnek gyár­kéményeink, mint a pitts­­burghi kémények, ahol az állandó füstfelhőn át a napba könnyen bele lehet­­nézni. Előttem, kedves nagyságos asszonyom, az a döntő, hogy Komárom ne maradjon cseh Ikézen. Hogy a Kárpátok újra magyar uralom alá kerüljenek. Hogy négymillió magyar test­vérünk kiszabaduljon a gyötrelmes rabságból. Ezért a legszebb, leghasznosabb békés ak­ciót is csak félszívvel nézem. Lelkesedni, hinni, bizni, akarni és cselekedni csak az egyetlen nagy célért tudok. Én már csak azért a nagy célért élek. Az fűz még az élethez. * De ne higyye, kedves nagyságos asszo­nyom, hogy ebben a kijelentésben valami bo­­rongós, fájdalmas, lemondó hang rejtőzik. El­lenkezőleg. Ma jobban hiszem, mint valaha, hogy hamarosan ütni fog a leszámolás órája. De az is bizonyos, hogy nem a mi jámbor természetű uraink akaratából. Tőlük itéletha­­ig várhatnánk. A helyzet fogja parancsolni, úgy felhagyjunk a meddő várakozással. Nagyságos asszonyom pedig addig is folytassa tovább agitációját. Lelkesedéssel. Hazafias munkát végez. Ott nincs helye a csü­g­­gedésnek. PESTI HÍRLAP 1930. május 1., csütörtök. A cseh miniszteri imács elhatározta a magyar-cseh kereskedelmi szerződés revízióját. Benes nem tartja helyesnek a szerződés felmondását és barátságos tárgyalást ajánl. Prága, ápr. 30. A tegnapi minisztertanács elha­tározta, hogy megindítja Magyarországgal a keres­kedelmi szerződés revideálására irányuló tárgyalá­sokat. Ha a tárgyalások nem vezetnének ered­ményre, a magyar kereskedelmi szerződést fel­mondják. A cseh agrárpárt továbbra is kitart azon az álláspontján, hogy semmi más készülőben lévő törvényjavaslat nem kerülhet a parlament elé mind­addig, amíg az agrárpárt mezőgazdasági követe­lései a magyarokkal való kereskedelmi viszony dolgában nem rendeződnek véglegesen és tisztán. A Lidove Noviny szerint Benes külügymi­niszter a magyar szerződés felmondását nem tartja helyesnek. Meggyőződése szerint a magyarokkal barátságosan kell tárgyalni a szerződés módosítá­sáról, mert a felmondás előzetes revízióra való törekvések nélkül a külföldön igen kedvezőtlenül tűnnék fel, különösen most, a párizsi békés meg­egyezések után. Tárgyilag a szerződés felmondása csak a sz­rződésben megállapított felmondási idő leteltével történhetnék meg, vagyis leghamarabb ez év október elsejével. Sokkal előnyösebb volna Benes szerint, ha a szerződés részleges módosításáról tárgyalnának, amely alkalomból szerződésileg meg lehetne rövidíteni az eddigi felmondási időt. Prága, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A minisztertanács tegnapi ülésén a ga­bonavámpótlékra vonatkozó törvényjavaslattal kap­csolatban Benes külügyminiszter kijelentette, hogy nem tartja célszerűnek a magyar-cseh kereskedelmi szerződés felmondását. A gazdasági miniszterek ma délelőtt tanács­kozást tartottak, amely a magyar kereskedelmi szerződés kérdésével is foglalkozott. A lapok jelen­tése szerint a döntést ebben a kérdésben elhalasz­tották, amíg Benes Denfből visszaérkezik. Gandhi második­ját egyévi szigorú börtönnel sújtották. Terjed az angol áruk bojkottja. London, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Davi­ Das Gandhi, Gandhi máso­dik fia, aki ellen lázitás miatt eljárás folyt, véde­kezésében előadta, hogy India szempontjából az­ igazi lázitás az angol uralkodó osztály erkölcspré­dikációja és propagandája. Védekezését így fe­jezte be: — Kétségbe vonom azoknak a törvényeknek érvényességét, amelyek alapján ellenem bűnvádi el­járást folytatnak. Davi­ Das Gandhit lázítás miatt egyévi szigorú börtönre ítélték. Bengália kormányzója az általános helyzetre való tekintettel elhalasztotta szabadságát. A legutóbbi peshavari zavargások alkalmá­val, mint már jelentettük, egy bennszülöttekből álló zászlóalj nem viselkedett úgy, mint ahogy az angol hatóságok elvárták tőle. A zászlóaljat mindjárt el­távolították Peshavarból, de eddig senki sem tudja, hogy mi történt a katonai fegyelem ellen vétő indu­sokkal. Valószínű, hogy a cenzúra elnyom minden jelentést, amely erre vonatkozik. Az új indiai sajtótörvény életbeléptetése kö­vetkeztében az indiai hatóságok kauciót követelnek a nacionalista lapoktól. Az indiai hírlapírók delhii szövetsége elhatározta, hogy a tiltakozás jeléül egyelőre megszüntetik a lapok megjelentetését. A többi közt nem fog megjelenni Gandhinak Yo­ung­ India című lapja sem. Delhiben és Bombayban a gyapotkereskedők szövetsége elhatározta, hogy értesíti a manchesteri gyárosokat, hogy a bojkottmozgalom következtében nem fogja átvenni azokat az angol gyapotárukat, amelyeket régebbi megrendelések alapján Angliából már útnak indítottak India felé. Patel, az indiai törvényhozótestület lemon­dott elnöke, az alkirályhoz intézett második leve­lében kijelenti, hogy helyesel minden mozgalmat, amely az angol kormány helyzetét megnehezíti, vagy munkájában megakadályozza, mert meg van győződve, hogy Anglia csak a kényszernek enged. Gandhi hosszabb üdvözlő táviratában dicsőítette Patelt, lemondása alkalmából. A Macsek-per szerdai tárgyalása. Szenvedélyes jelenetek az államügyész és a védők között. Belgrád, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Macsek-per tárgyalásának mai napján szenvedélyes jelenetek folytak le Uzovics állam­­ügyész és a védők között. Az államügyész ugyanis ki­jelentette, hogy a vádlottak összebeszéltek egymás­sal és abban állapodtak meg, hogy mindent le fog­nak tagadni. Az ügyész ezután felolvasott egy leve­let is, amelyet Hadzsija vádlott cellájában találtak meg, s amelyben valaki felszólítja Hadzsiját, hogy tagadjon le mindent, amit bűnjelek nem bizonyíta­nak. A védők, első­sorban dr. Trumbics, hevesen til­takoztak az államügyész állításai ellen. Uzovics ügyész emiatt oly dühös lett, hogy öklével ismétel­ten rácsapott az asztalra, majd harsogva kijelentette, hogy Bernardics vádlott írta a levelet. A védők fel­háborodásukat fejezték ki az ügyfél viselkedése miatt, Bernardics vádlott pedig a felindulástól resz­ketve kiáltotta: — Ez botrány! Oly botrány, amely csak itt es­ketik meg! A levelet a rendőrség íratta, hogy gya­núba keverjen engem! Ezután sor került a harmadik vádlott, Frane­­kics 25 éves kereskedelmi utazó kihallgatására. Fra­­nekics visszavonja a zágrábi rendőrség és az ottani vizsgálóbíró előtt tett vallomásainak legnagyobb ré­szét. Azt beismeri, hogy robbanó­anyagokat beszer­zett, de csupán veszélytelen bombákat akart előállí­tani, tüntetés végett, hogy kifejezésre juttassa a hor­­vátok elégedetlenségét. Az elnök: Milyen alapon állítja, hogy a horvát nép elégedetlen? — Ezt mindenki tudja és magától értetődik — felelte a vádlott. — A deputációban a horvát intelli­gencia korrupt elemei vettek részt, olyanok, akik bi­zonyos hivatalokra törekedtek. Az elnök: Hátha az volt a küldöttség célja, hogy a horvátok jobban megismerkedjenek a szer­­bekkel? A vádlott: Ismerjük mi egymást már tíz éve. Ez éppen elég! A vádlott határozottan tagadja, hogy ő — mint a vádirat állítja — Belimarkovics, Tomics táborno­kokat és Bedekovics rendőrkapitányt kereste volna, hogy ellenük merényletet kövessen el. Az erre vonat­kozó vallomást a zágrábi rendőrségen egyedül Beli­markovics jelenlétében a szokásos módon kezét-lábát összekötve és a mennyezetre felhúzva, kínzással csi­karták ki belőle. Másfélmilliárd márkával emelkedett a német birodalmi költség­vetés. Berlin, ápr. 80. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A birodalmi költségvetés, amelyet szer­dán gerjesztettek a birodalmi gyűlés elé, első pil­lantásra azzal a meglepetéssel is szolgál, mintha a kiadások és bevételek kerek kétmilliárddal csök­kentek volna tavaly óta. Ez azonban csak látszat, mert az új költségvetésbe az összegezésnél nem il­lesztették be azokat az adókat, amelyeket a biro­dalom bevételez, de mindjárt tovább ad az egyes or­szágoknak. A valóságban az 1930. évi költségvetés végösszege 11,644 millió márka, tehát 1,5 milliárd­­dal magasabb, mint az 1929. évi előirányzat volt, amelyhez még félmilliárd járult pótköltségvetés út­ján. Az emelkedést elsősorban a múlt évben fölvett rövidlejáratú kölcsön törlesztése hozza magával, amelyet 482 millió márkával vettek föl. Schobest a francia becsületrend nagy keresztjével tüntették ki. Párizs, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Schober osztrák kancellárt Dou­­mergue köztársasági elnök szerdán délután fo­gadta az Elysée-palotában és átnyújtotta neki a becsületrend nagykeresztjét. A kihallgatás után Schober rövid megbeszélést folytatott Tardieu mi­niszterelnökkel. Párizsi tartózkodásának befejezté­vel Schober végül a sajtó képviselőit fogadta, akik­nek beszámolt Ausztria gazdasági és politikai helyzetéről. A­ kisantant legközelebbi konferenciáit­ Tátra­füre­den tesz. Prága, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A kisantant ezidei konferenciáját június közepén, valószínűleg 16. és 18-ka között fogják megtartani Tátrafüreden.

Next