Pesti Hírlap, 1930. július (52. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-23 / 165. szám

1930. Július 23., szerda. PESTI HÍRLAP kakaó hideg­en is kellemes reggeli. AZ IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet te­­ketre is, ahol ennek folytán lentései julius 22-én. Délben csak mérsékelten meleg az idő. 12 órakor: Dél-­ Délkelet-Európa meleg. Európa fölött egy újabb Hazánkban eső csak nyo­­lcidegbetörés indult meg. A fokban volt. Debrecen kisebb sarki eredetű hideg levegő zivatart jelent. A hőmérsék­­frontja tegnap este a Haj­­let a nyugati határmegyék­­náig, ma hajnalban azonban ben 25—25 fokig, az ország már Csehországba érkezett el. középső és keleti részein 30 Hazánkban csendes, derült, fok fölé emelkedett, száraz volt az idő. Délma Esti Jóslás: Változékony gyarországon és az Alföldön idő várható, a hőmérséklet tegnap hőség­ nap volt (30 további süllyedésével és egyes Celsius fokos déli hőmérsék­­helyeken zivataros esővel, lettel). Éjjel a legtöbb helyen -----15—16 fokig ment le a hő- Vízállás. A Duna Vilshofen mérő. — Passau, Pozsony—Eszter-Budapesten 22-én délben a gom és Baja—Gombos közt hőmérséklet 26 fok Celsius, árad, máshol apad. Alacsony Déli jóslás: Nyugati szer vizállású, lekkel zivataros esők és hu- Mai vízállások: Passau 268, vösebb idő: Stein mínusz 17, Bécs mínusz Este 10 órakor. Az időjárás 31, Komárom 228, Budapest si helyzet nem változott le- 145, Psilis 46, Baja 107,­­­lé­­nyegesen. A ciklon az issza- bács 127, Barcs mínusz 10. ki-tenger felett helyet meg- A Tisza Tiszabecsnél árad, tartotta, tőle nyugatra az lejebb apad. igen alacsony Atlanti-óceánon nagy légnyo- vizállású, más foglalt helyet. A ciklon Mai vízállások: Tiszabecs hátsó oldalán a hűvös észak- mínusz 56, Vásárosnamény atlanti tengeri levegő deáram- mínusz 140, Tokaj mínusz 17.­lása egyre tart, elárasztja Tiszafüred mínusz 66, Szolnok Nagybritanniát, ahol a hó­ mínusz 100, C­songrád mínusz mérsékletet 11—12 fokig súly- 188, Szeged mínusz 115, Csen­­lyeszti, s be­áramlik a száraz- ger mínusz 32, Gyoma­­i­föld nyugati és északi iidé­­nusz 82. I — Börtönbüntetés részletre. Washingtonból jelentik: Pénzbüntetéseknél eddig is szokás volt, hogy az elítéltnek megengedték, hogy részletekben fizesse meg a kirótt ösz­­szeget. Börtönbüntetésnél ez eddig nem volt divatban és Blacksimen a neve annak a bírónak, aki ebben a vonat­kozásban most új iskolát teremtett. Egy tüntetés alkal­mával Mr. Chamberlain a rendőrt, aki rendre intette, ököllel arcba sujtotta. Ezért került a bíró elé, aki testi sértés és hatóság elleni erőszak címén ütvén napi börtönre ítélte. Arra a kérdésre, hogy megnyugszik-e az ítéletben, Chamberlain így válaszolt: „ötven napi börtön kemény büntetés, de önt igazságos bírónak ismerem, tehát bizo­nyára megérdemeltem. De engedje meg bíró azt a kér­dést, az a szándéka, hogy az ötven nap mellett álláso­mat is elveszítsem? Vagy megelégszik vele, ha csak az ötven k­ánét ütöm le becsülettel?“ A bíró kijelentette, hogy beéri a kiszabott büntetés kitöltésével, mire Chamberlain megmagyarázta, hogy ha ötven napra elmarad hivatalá­ból, feltétlenül kidobják. Az emberséges bíró kijelentette, hogy ennek semmiesetre sem szabad megtörténnie, ő maga ajánlotta az elítéltnek azt, hogy tíz éven át mindenkor a szabadsága idején öt napot törlesszen adósságából. Ezt a kitűnő megoldást Chamberlain is elfogadta és hálás szív­vel jelentkezett az első öt nap kitöltésére. — Felnyársalta a vasvilla. Borzalmas szerencsétlen­ségnek esett áldozatul a vas megyei Vép községben Szív J’erem­, gazda négyéves Gyula nevű fia. A gyerek vasár­nap délután pajtásaival a szék­iskertben a szalmakazal körül játszadozott, majd felmászott a kazalra. Alig han­­cúrozott ott pár percig, a kazalról leesett, egyenesen bele a kazal mellett ágaival fölfelé állított vasvillába, amely a szerencsétlen gyermeket teljesen felnyársalta, úgyhogy a helyszínen percek alatt meghalt. A vizsgálatot megindí­tották, it­t terhel a felelősség.­­ A magyar-olasz vegyes döntőbíróság nyári szünete. A trianoni békeszerződés 239. cikke alapján alakított magyar­­olasz vegyes döntőbíróság ez évi nyári szünete augusztus 1 -től szeptember 30-ig tart. A nyári szünet tartama alatt a perbeli határidők nem folynak, ki­véve azokat, amelyeket a keresetek beadására vonatkozóan az eljárási szabályok 21. §-a állapí­tott meg. — Öngyilkos aradi nagykereskedő. Aradról je­lenti a Pesti Hírlap tudósítója. Alig néhány nappal Basch Andor nagykereskedő öngyilkossága u­tán, hét­főn Ehrenfeld Ignác ismert aradi nagykereskedő akart megválni a rossz gazdasági viszonyok miatt az élettől. Ehrenfeld lumin­állal megmérgezte magát és haldoklik.­­ Az elvámolatlan meteor. Éiszakamerikában nemré­giben meteor pottyant egy bérbeadot­t szántóföldre. Az esetnek gyorsan híre ment és rengetegen akarták látni a földrészeit csillagot. A túrtok bérlője nem volt élhe­tetlen ember, belépődíjat szedett a ritka látványosságért és tekintélyes összeget szedett össze. Meghallotta ezt a földbirtok tulajdonosa és arra hivatkozva, hogy a farm ásványi kincsei akár a föld alatt, akár a föld fölött vannak, az övéi, követelte a meteor átadását. Ezen összevesztek és a farmer beperelte bérlőjét. A nagy csatazajra felfigyelt azonban a vámhivatal és rö­vid uton lefoglalta a meteort, mint nyersvasat, azzal az indokolással, hogy a törvényben előírt eljárás meg­kerülésével jutott be az Egyesült­ Államokba, „árubeval­­lás és elvámolás nélkül“. A tanulság ebből az, hogy ismét bevált a régi latin közmondás: ha ketten veszek­szenek, a harmadik húz belőle hasznot. — Áradások Franciaországban, Párizsból je­lentik: Annecy, Bormeville,­ Chambéry városok­ban az éjszakai nagy esőzések folytán megáradt patakok nagy területet öntöttek el. Több házat ki kellett üríteni. Annecyban az árvíz egy cserkésztá­bort magával ragadott. Emberélet nem esett áldo­zatul. Az anyagi kár jelentős. — Halálozás. Németiig Antal ny. MÁV-főmérnök, Németiig Béla székesfővárosi tanácsnok édesapja, 90 éves korában Rákoscsabán elhunyt. Élete utolsó éveit itt töl­tötte Rákoscsabán leányánál a Matuzsálem-kort megélt öreg úr, aki puritánságával, érdemekben gazdag élete utolsó percéig általános szeretetnek és megbecsülésnek ör­vendett mindenfelé, ahol hosszú közéleti pályafutása so­rán megismerték. Az elhunytat gyermekei, unokái és dédunokáinak egész serege kiséri utolsó útjára Rákos­csabán, ahol csütörtökön délután 5 órakor helyezik örök nyugalomra a róm. kath. egyház szertartása szerint. Az érdemes öreg úr halála széles körben keltett részvétet és a gyászoló fiút, Németiig tanácsnokot, elárasztották a rész­vét megnyilatkozásaival. Silberstein Józsua, a váci orthodox-izraelita hitköz­ségnek negyvenhat éven át volt főrabbija, hetvenegy éves korában meghalt. Kedden délután­­ temették. Lengyel József­né szül. Sándor Flóra 88 éves korá­ban Budapesten elhunyt. Temetése f. hó 23-án d. u. 5 órakor lesz a farkasréti temetőben. Özvegy Reichel Gyulánné Heiszler Mariska július 22-én elhunyt. Temetése csütörtökön délután 5 órakor lesz a Kerepesi-úti temető halottasházából. özvegy báró Csávossy Bólémné 81 éves korában el­hunyt. Temetése szerdán délután lesz a Kerepesi-úti te­mető halottasházából. Bauknecht Tamás törvényhatósági bizottsági tagot július 21-én nagy részvét mellett temették el az óbudai római katholikus temetőben. Búcsúbeszédet mondottak dr. Botzenhardt­­János fővárosi törvényhatósági póttag a tör­vényhatóság, Reizinger Gyula igazgató az újlaki egyház­község, Piazza Győző műépítész az ipartestület, Holzmann János gyáros az iparosszövetség nevében. Bergmann Andrásáé szül. Bessenbacher Magdolna 1. hó 20-án Nagymaroson hosszú szenvedés után elhunyt. (Minden külön értesítés helyett.) — Kisgyermekek halálos szerencsétlensége, Nagy­kanizsáról jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Sebestyén Géza csajági lakos a balatonkenesei homokbányában dolgozott. Vele volt kétéves és négyéves gyermeke, akik a homokpart tövében játszadoztak. Egyszerre a hatal­mas part leszakadt és a gyermekeket maga alá temette. A kétségbeesett apa a kisebbik gyermeket csak holtan tudta kiásni, a nagyobbik fiú életveszélyesen megsérült. — Utazás a régi jó világban. A Pesti Hírlap nemrég érdekes cikket közölt a régi időkben való kedé­lyes utazásokról. Az ilyen utazásokról sok érdekes iro­dalmi feljegyzés maradt reánk. Goethe híres olaszországi útleírása általánosan ismeretes. Börne szintén megírta egyik-másik utazását, amelyet postakocsin tett meg. Mö­­ricke német költő nagyon kedves könyvet írt Mozart zene­szerzőnek és hitvesének prágai utazásáról. Nagyon sok ilyen úti­könyv van. Ezekkel a sorokkal a Pesti Hírlap múltkori közlését kívánjuk kiegészíteni, azzal a feljegy­zéssel, amely az egyik müncheni könyvtár kéziratgyűjte­­ményében olvasható. A feljegyzés valamelyik hajdani müncheni polgár gasteini utazásáról és fürdőkúrájáról szól és a következő érdekes részleteket tartalmazza: „El­utaztam Münchenből 1740 május 14-én és Schmid fuvaros­nak fuvardíjért és ellátásért Salzburgig 7 forintot fizet­tem. Salzburgban aludtam és e­l fogadósnak 1 forintot fizettem. Május 19-én a salzburgi bérfuvarosnak Gasteinig 12 forint 10 krajcárt fizettem. Május 20-án Gasteinba ér­keztem, aznapi ellátásom 23 krajcár. Május 21-én, pün­kösd vasárnapján Isten nevében megkezdtem fürdőkurá­­mat és első héten kosztomért 1 forint 80 krajcárt fizet­tem. (Itt megjegyzi a naplóí­ró, hogy naponként egyszer táplálkozott csak.) A második héten ellátásom 42 kraj­cárba, a harmadik héten egy forint tizenkét krajcárba, a negyedik és utolsó héten 48 krajcárba került. Straubin­­ger fogadósnak (érdekes, hogy hasonló nevű hotel most is van Gasteinban, polgármester is volt ott e néven né­hány) szobáért négy hétre 6 forintot fizettem. A fürdő­mesternek 2 forintot adtam, az embereinek 45 krajcár borravalót, a sekrestyésnek 36 krajcárt adtam jutalom­pénzül, a bucsufürdő 1 pohár sörrel együtt 9 krajcárba került. Gasteinból Isten segítségével junius 16-án utaztam el és Salzburgig 6 forint fuvardíjat fizettem. Lendben ebédeltem 20 krajcárért, Bischoffshofban (a mostani Bischofshofen) aludtam és a szállásért és vacsoráért együt­tesen 20 krajcárt fizettem. Gollingban ebédeltem 18 kraj­cárért. június 18-án Salzburgba érkeztem és kapupénzért 7 krajcárt fizettem. Ismét ext urnát szálltam meg és há­rom étkezésért és két éjszakáért 2 forint 30 krajcárt fizet­tem. Megálltam Parlingban ebédre, Altemarktban vacsorára és éjjeli szállásra, Wasserburgban ebédre és a három helyen 81 kra­jcárt költöttem. Steinringban vámért 5 krajcárt fizet­tem, Ebersbergben háltam és vacsoráztam, ami 58 krajcá­romba került, június 21-én Münchenbe érkeztem és a fu­varosnak Salzburgtól Münchenig 8 forint 32 krajcárt fizet­tem. Az egész után együttesen 54 forint 24 krajcárt köl­töttem . . .“ Ezt az összeget tessék 5 hétre elosztani és ki­számítani, h­ogy a néhai müncheni polgárnak mibe került kúrájának egy hete!­­ Ha valaki manapság 54 forint 24 krajcár összegnek megfelelő pengőértéket tesz a zsebébe és elindul Bad Gasteinba, 5 heti kúrára, akkor azon veszi magát észre, hogy a pénze, mire Gasteinba ért, elfogyott és az ottani kúrára egészen más összeget kell mozgósí­tania, mint amilyen összeget mozgósított a derék mün­cheni 190 esztendővel ezelőtt . . . — Az amerikai jótékonyság számokban. Amerikában a gazdagok kötelessége sok olyan közhasznú és jóté­konysági feladat ellátása, amit Európában az állami apparátus bonyolít le, — rendszerint jóval kevesebb eredménnyel. Amerikában most kimutatás jelent meg arról, hogy az 1921—29. években mennyit áldoztak ma­gánosok emberbarát­ és közcélokra. A végösszeg 18.548 milió dollár (107 milliárd pengő), amely a kilenc esz­tendő folyamán így oszlott meg: 1921. 1788 millió, 1922. 1788 millió, 1923. 1859 millió, 1924. 2000 millió, 1925. 2069 millió, 1926. 2193 millió, 1927. 2220 millió, 1928. 2330 millió és 1929. 2450 millió. Nagyon érdekesek azok az adatok, amelyek a közművelődést szolgáló intézmé­nyek támogatására vonatkoznak. Az egyetemek, labora­tóriumok, könyvtárak, iskolák és­ óvodák részére 453 millió dollár jutott. John 11. Rockefeller a chicagói egye­temre 40 millió dollárt áldozott, a Columbia-egyetem 70 millió dollárt kapott magánosok adományaiból. Is­la­nd Stanford, Eastman, a Kodak-király és Duke do­hánykirály fejenként 25 millió dollárral járultak hozzá a nevüket viselő egyetemek, illetve főiskola kiadásaihoz. A Harvard-egyetem 20 milliót kapott Mac Roytól, a Yale-egyetem ugyanennyit John Sterlingtől és a prince­­towni egyetem 15 millió dollárt Henry Ericktől. A kimu­tatás szerint a kilenc esztendő alatt művészetpártolásra 40 millió dollár jutott.­­ A világ legnagyobb élelmiszervállalata. A hat leg­nagyobb angol élelmiszerkereskedő vállalat egyetlen, rész­vénytársasággá egyesült, amely az amalgamációs művelet lebonyolítása után 13 millió font alaptőkével több mint 4500 nyílt üzlettel és több hatalmas teaültetvénnyel, élelmiszergyárakkal és kiviteli üzlettel fog rendelkezni. Ez lesz a világ legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vál­lalata, 11 Elouzetoink címváltozása. Kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy címváltozás alkalmával lehetőleg két-három­ nappal előbb az alábbi szelvényt kitöltve, postán (nem kihordó által) előfizetési osztályunkhoz beküldeni szíveskedjenek. Amennyiben az f­ címre nem állandóan küldendő a lap, kérjük a megjegyzés rovatban a küldés időtartamát is megjelölni. Előfizető neve. .. Régi cím: Új cím:_ Megjegyzés: Két világ. Az újságlap felső részén azt olvassa az em­ber: Pusztító hőhullám Észak-Amerikában. Ugyan­ekkor a lap alsó részén ez olvasható: Fagyhullám és erős havazás Dél-Amerikában. Kissé furcsa ez — gondoljuk magunkban —, kissé furcsa, nem­csak azért, mert az ember inkább északról gon­dolná, hogy hideg és délről, hogy meleg, itt pedig éppen megfordítva áll a dolog, hanem furcsa fő­ként azért, mert vajmi nehéz elképzelni, hogy amikor nálunk, sőt Amerika egyik felében is a nyári hűség idejét éljük, ugyanakkor ugyanennek az Amerikának másik felében beállt a zord téli­ szezon. Ilyenkor eszmél rá az ember, hogy az a bizonyos sokat emlegetett relativitási elmélet nem is lehet olyan érthetetlen dolog, amilyennek lát­szik, csak ép más — mindenesetre kissé bonyo­lultabb — természeti törvényekre kell ugyanazt a relativitást alkalmazni, amely itt oly egyszerű és kézzelfogható. Például: nálunk, Európában de Észak-Amerikában is, ilyenkor,­ a kánikula ide­jén, az u. n. uborkaszezon álmatag heteit, hónap­jait éljük és körülbelül minden szellemi, testi te­vékenységünk kimerül abban, hogy sóhajtozunk: plüh, micsoda forró nyár; ujjongunk: hej, milyen jó hideg volt ma a víz a strandon; siránkozunk: jaj, de jó volna nyaralni ebben a pokoli júliusban valahol, ahol hűvös van; örvendezünk: milyen jó, hogy még sokáig tart a nyár és így tovább. Ez­zel szemben odaát Dél-Amerikában most élik az emberek a téli főszezont, vannak, akik sóhajtoz­nak: hej, az áldózát, micsoda hideg telünk van az idén; vannak, akik ujjongnak, nincs jobb július­ban, mint egy s ütött szoba; vannak, akik sirán­koznak: jaj, de jó volna ebből a szörnyű fagyhul­lámból elmenni valahova, ahol meleg van,­­ an­nak, akik örvendeznek, milyen jó, hogy még so­káig tart a tét, legalább kiródlizhatja magát, az ember a Cordillerákban, karácsonyra úgyis olyan kánikula lesz, hogy beleszédülünk... és így to­vább. Bizony, mert hiába mondjuk azzal az em­beri cinizmussal, amely mindent oly természetes­nek, oly magától értetődőnek talál, Így van ez rendjén, mert nem lehet másként, hiába mondják ezt oly könnyedén, napirendre térve a dolog fö­lött, azért mégis furcsa és érdekes néha a termé­szetnek, az emberi életkörülményeknek ez a vi­szonylagossága. Mert — ugy­e? — milyen furcsa volna, sőt nevetséges, ha egy délamerikai író re­gényében ezt olvasnák: fagyos júliusi nap volt, az utcákat magas hó borította, — de nekik viszont épp olyan furcsa, sőt nevetséges, ha azt olvassák a mi regényeinkben: a zord decemberi szél végig­szántotta a téli tájat... És ebben a különbségben nemcsak két világrész, hanem két világ különb­sége is föllelhető, ha egy kissé keressük ... (—) — Kettős motorkerékpár-gázolás az Andrássy­­utón. Kedd délután fél három óra tájban az And­­rássy-út és Aréna-út sarkán kettős motorkerékpár­baleset történt. A Bp. 43—134. számú motorkerékpár az­ Andrássy-útról be akart fordulni az­ Aréna-út­ra. A motorkerékpár a kanyarodónál egy nőt akart ki­kerülni, hirtelen elfordította a kormányt, de olyan szerencsétlenül, hogy elütötte a nőt és az úttesten­ haladó Lak­­­ó Sándor 40 éves cipészsegédet is. A nő csak könnyebben sérült meg, nyomban autóba ült és elhajtatott a baleset színhelyéről. A cipészsegéd lába eltört. A mentők a Rókus-kórh­ázba szállították. A vizsgálat megindult. — Egy gazdasági cseléd kitüntetése. Kuglics Antal gaz­dasági cselédet, aki a Héderváry-uradalomban negyvenöt év óta teljesít szolgálatot, a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevéllel és pénzjutalommal tüntette ki. Az elismerő oklevelet és pénzjutalmat szép ünnepély keretében adta át dr. Németh Károly főispán megbízásából dr. Csemez Béla járási főszolga­bíró Hédervár községben Kuglics Antalnak. A főszolgabíró beszéde után gróf Khuen-Héderváry Károly, Adriányi uradalmi főintéző, majd Rákóczi Gyula körjegyző üdvözölte a kitüntetettet. — Gyomor- és bélzavaroknál, étvágytalansá­g­­nál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hány­ingernél 1—2 pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz alaposan kitisztítja az emésztőutakat.

Next