Pesti Hírlap, 1930. augusztus (52. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-06 / 177. szám

1930. augusztus 6., szerda. PESTI HÍRLAP az ünnepi előadások többi napján, nagy gépkocsifel­vonulás, nemzetközi közönség a Festspielhaus előtti nagy téren és teljesen zsúfolt ház. Európa minden nyelvén folyik a beszélgetés, de az állandó téma Wag­ner Siegfried halála. Mint máskor, most is háromszo­ros harsonaszó adta meg a jelet a kezdésre. Mér jóval négy óra előtt áhitatos közönség tódult az épületbe, hogy a Tannhäuser-t Toscanini vezénylésével meghall­gassa. Csak kevesen tudják, hogy ekkor, csupán né­hány órával Wagner Siegfried halála után, az özvegy a Festspielhausban tartózkodott. Közvetlenül a holt­test beszentelése után munkahelyére sietett, a szín­házba. Halott férjének kívánságára tette ezt, aki ak­kor, amikor halálsejtelmei támadtak, ezt az utasítást adta: — Az ünnepi játékoknak semmi dolguk az én halálommal. A színházak adótartozásai. Jutalom a tatarozásért 7 — Komikus export. A minap írtunk e helyen arról, hogy úgy­ szólván valamennyi budapesti színház tataroztat, és hogy e révén — még midielőtt kinyitnának — sok éhes szájat tömnek be, munkára adva alkalmat. És ugyanakkor felhívtuk a hatóságok figyelmét ezekre a tatarozá­i munkákra, megjegyezvén, hogy az eddigi sok jogos indok között, melyet a ható­sági adók alatt nyögő színházak mellett felhoz­tunk, ezek a munkaalkalmakat nyújtó tatarozások döntő érvekül szerepeljenek. Mint értesülünk, eb­ben az irányban már történtek lépések. A színhá­zak — talán kivétel nélkül — nagy vigalmi-adó hátralékban vannak. A rajtuk való könnyítésnek az lenne első etapja, hogy ezeket a hátralékokat jó­részt elengedik. Hivatalosan augusztus 20-ikán hozzák a színházak tudomására, hogy az elenge­dés milyen nagyságú lesz. Nagy megkönnyebbülés­sel fogadják majd a színházak ezt az értesítést. De talán senki se annyira, mint egy volt direktor, Ka­bos Gyula. Ránézve a Fővárosi Művészszínház sze­zonja járt siralmas eredménnyel, főleg a hivatalos tartozások miatt. Ezek miatt nem tud hozzáfér­­kőzni a letett tekintélyes kauciójához. És, mert a hivatalos adók fejében lefoglalt pénze híján egyéb, a színházal kapcsolatos adósságait se tudta eddig rendezni, már-már azt forgatta a fejében, hogy mindjárt a szezon elején elfogadja Reinhardt aján­latát és itt hagyja a magyar színpadot. Német szóra kellett volna fanyalodnia. A két Rott, Szőke Sza­káll, Halmay Tibor, Dénes Oszkár, Kőváry Gyula után exportáltuk volna Kolbost is. Pedig, ha va­laha, úgy most igazán szükség van rá, hogy­­ vi­gadjon a magyar. Ha nem is attól, amit maga kö­rül lát, de legalább attól, amit a színpadon kap. * Forgószínpad Szegeden. Mint lapunknak Sze­gedről jelentik, Somogyi Szilveszter polgármester el­nökletével megtartott értekezleten elhatározták, hogy megvalósítják a régóta tervezett forgószínpadot. A díszletezést is egyszerűsítik körhorizont építésével. A világító berendezést módosítják, úgyhogy reflektor­­megvilágítást kap a nézőtér is. Az újítások építését még ebben a hónapban megkezdik, 8000 pengő beru­házási költséggel. Kürthy György, az új igazgató, az új szezonban 600 előadást akar tartani. Játszani akar a tanyákon, a Szegeddel szomszédos községekben, nemkülönben Hódmezővásárhelyen és Makón is. * A Belvárosi Színház új rendezője. Vágó Bélát, a Magyar Színház volt rendezőjét, a Belvárosi Szín­ház igazgatója szerződtette. * Találó szójáték. Tairoff, a híres orosz ren­dező, a Giroflé-Girofla című operettel és a Phaedrá­­val alapította meg hírét Európában. Utóbb Hamle­tet is adta a maga ultramodern rendezésében. Egy neves színésztől megkérdezték véleményét Tairoff Hamletjáról. Ezt felelte: — Nem annyira Hamlet, mint Hamletoflé- Hamletofla. * A vígjáték hódítása Japánban. Japánban a komoly tradicionális drámákat sokkal többre becsü­lik, mint a komédiát. Goto Szoganoja, a vezető ko­mikus, aki vagy ezer vígjátékot adatott elő és körül­belül mindegyikben játszott, kénytelen volt tűrni, hogy a régi kosztümös drámák szereplői és vállal­kozói alsóbbrendűnek tartják és társulatával csak másodrendű színházakba bocsátották be. Legújabban azonban fordulat következett be. A japánok is nevetni akarnak és mindsűrűbben keresik föl Goro előadá­sait. Most már a büszke Szosiku vállalat is kénytelen volt számolni a helyzettel és meghívta Gorot vendég­­szereplésre egyik legszebb színházába. * Az illúzió kedvéért. Minnesotában megoldot­ták azt a problémát, hogyan kell operát adni úgy, hogy a szerelmeseket ne személyesítsék túl kövér urak és hölgyek, ami éppen az operai előadásoknál nagyon gyakori eset. Flotow Mártáját úgy játszot­ták, hogy az énekesek bársonyfüggöny mögött dalol­tak, a fiatal párokat pedig csinos, fiatal szereplők alakították a függöny előtt. A helyettesek oly jól vé­gezték dolgukat, oly ügyesen mozogtak és tátották szájukat, hogy kellő illúziót keltettek, az igazi éneke­sek pedig oly szépen énekeltek, hogy a publikum el volt ragadtatva. De azért csak mégis nagyon ameri­­kaias az ilyen operaelőadás, amely a marionettelő­­adások példáját utánozza. * Arany toll mint szabad jegy. A newyorki Roxy­­mozi igazgatósága a színház megnyitásakor egyes hírlapíróknak és más kiválasztottaknak aranytöltő­tollat ajándékozott, amely ingyenes belépésre jogo­sított. A toll tulajdonosa akárhány vendéget vihetett magával. Egyesek túlságosan visszaéltek e jogukkal s volt olyan nap, hogy öt nagyobb csoport aranytollas lepte el a nézőteret. Roxy most udvariasan eresítette az aranytollasokat, hogy az ajándékot, mint emléket megtarthatják, de a szabadjegy-privilégium meg­szűnt. Szinháznyit sí akará­lok. A múlt szezon végén sokáig elhúzódott a Belvárosi Színház bérletének megkötése, ami az­zal járt, hogy viszont a direkció nem kötött szer­ződést a tagjaival, így nem kötött Gaál Francis­kával sem. Ami a legkevésbbé fenyegetett bajjal, mert főrészese lévén a Fruska nagy sikerének, magától értetődőnek vették, hogy ezt a fényes sze­repét minden újabb szerződés nélkül is tovább játssza. Még az sem okozott fejtörést, hogy köz­ben Gaál Franciska szerződést kötött a Vígszín­házzal, ennek első újdonságára, a Háromgarasos operára. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a Vígszínház az előző szezon végi darabjával nyi­tott és az új darabra sor csak szeptember vége felé került. Az úgynevezett szerelem azonban, amint azt már megírtuk, többé nem kerül a Vígszínház műsorára, ellenben már szeptember 6-án bemu­tatja a Háromgarasos operát, így aztán a Fruska, amiben még volt vagy ötven előadás, szintén elesett attól, hogy a műsoron maradhasson. Sőt attól is, hogy vele nyithasson meg a Belvárosi Színház, amennyiben Gaál Franciskának az a szándéka, hogy egyáltalában nem lép föl többé ebben a sze­repben. Igaz, szerződése nincs a Belvárosi Szín­házzal, ámde közel száz háznak sikere mégis csak kötelez ... Nem kisebb gondban fő a Királyszínház di­rektorának a feje. ő a Hotel Lemberg­gel akart nyitni, szeptember elsején. Ennek a Gilbert-ope­­rettnek primadonnája azonban Pécsi Erzsi, a szé­kesfehérvári autókatasztrófának egyik áldozata. Szeptember elsején semmiesetre se állhat a színház rendelkezésére, így hát, ha vele akar nyitni a Ki­rályszínház, szezonjának kezdetét kénytelen lesz kitolni. * Tompa Kálmán 40 éves színészi jubileuma. A Pécsi Nemzeti Színház szombaton este ünnepli Tompa Kálmán ny. színigazgató, színművész negy­venéves színészi jubileumát. Az ünnepi estén Katona* József Bánk bánja kerül színre s a címszerepet, Bánk bánt Tompa Kálmán játssza. MOZI. Mozit a­ár. Technikolor és még egy találmány. — Quo vadis Kint mat­ograf 7 . Hollywood népe sohase nyugszik. Egymást érik a műszaki találmányok, amelyektől a mozivál­lalkozók rettegnek, hiszen millió és millió dollárt fektetnek be egy régibb találmányba. De minek­­előtte az meghozta volna gyümölcsét, már itt az újabb. A hangosfilm máról holnapra tönkretette azokat a némafilmeket, akik kellő pillanatban nem tudtak és nem mertek átnyergelni. A legújabb filmeket színezni fogják egy el­­járással, melyet technicolornak neveznek. (Az Uni­ted Artist legközelebbi filmjeinek a fele már színes lesz.) Egy másik találmányról is hírt adnak az amerikai lapok, melynek szerzője a Paramounth régi operatőrje, Harry Fisbeth, aki egy minden föl­vevőgépre fölszerelhető szerkezettel élethűen, cso­dálatos valószerűséggel föl tudja venni a külön­böző fémtárgyak, ékszerek, csillámruhák fényét és villogását.* Edmond Jaloux, a híres regényíró feltűnést keltő cikkében foglalkozik a mozi jövőjével. — A mozi, — írja — olyan válságon megy át, melynek következményei beláthatatlanok. Mi­után néma művészet volt, hangossá válik, sőt ra­­jongóvá. Gyakran eltűnődöm azon, vájjon nem azért szeretjük-e annyira az állatokat, mert hall­gatnak? (Sokan a mozit is azért kedvelték, mert nem beszélt.) — De miért szeretjük a mozit a csöndjéért? Azért, mert a színházból kerültünk a moziba, on­nan, ahol annyit fecsegtek. (A zene nem zavarta a csöndet, talán még inkább feltüntette ennek a mű­vészetnek a némaságát, növelte az érdeklődést, a szorongást, a tragikumot és a komikumot.) — Sokáig abban a hiszemben voltunk, hogy a mozi nagy befolyást fog gyakorolni az erköl­csökre és az irodalomra. Valljuk be, hogy ebben a várakozásunkban csalódtunk. Milyen befolyást gyakorolt az erkölcsökre? A filmek többnyire ér­zelmesek, családiasak, háziasak. Ezt a befolyást csak akkor észlelhetnék, ha a mai nők nagy­mamáknak öltöznének. Természeti szépségeket mutogatnak. Igaz­ ugyan, hogy a mai emberek gyakran kirándulnak, de ezt csak azért teszik, hogy a szabadban moziképeket lássanak. Ami az irodalmat illeti, azt gondolták, hogy ez hamarosan elsajátítja a mozi tempóját, kikapcsolja az elmél­kedést, gyorsan pörgő jeleneteket vetít elénk. En­nek is az ellenkezője történt meg. Egyre több a hosszú lére eresztett, unalmas regény. Henry Bern­stein a színpadon megkísérelte összeházasítani a színdarabot a mozival, de neki egyelőre nincs kö­vetője. Aztán a film igazi őse már századokkal ez­előtt élt: — Shakespearenek hívták... * Grock. A híres komikust általában angolnak tartják, de Groc­k igazában német és Wettachnak hívják. Hosszú habozás után rászánta magát a hangos filmre. Saját vállalkozásában kurbliztatja a szcenáriumot, ame­lyet egy hamburgi szerző írt számára. 13 * A kor filmje. Newyork legnagyobb filmszen­­zációja e percben a „Nagy hol." című kép. Ez termé­szetes is, mert nem igen akad még téma, amely annyira napjaink lelkétől lelkedzett volna, mint a „Big House“ meséje. Hőse egy ifjú, aki berúg a szá­raz Amerikában és mámoros fővel autójával halálra gázol valakit... * Szerződésszegés? Petrovich Szvetiszláv, aki most már Petrovich Iván, perbe került a­­Tean de Merly vál­lalattal. A vállalat beperelte szerződésszegés miatt. * Lenin megszólal. Nikolai Lenint, akinek földi maradványait bebalzsamolva őrzik hívei nagyszerű mauzóleumban, halála utá­n meg fog szólalni egy most­ készülő filmben. Régibb fonográflemezeket, amelyek néptömegekhez intézett beszédeit megrögzí­­tették, szinkronizálni fogják képekkel és így a szov­jet népe abban a szerencsében fog részesülni, hogy a nagy agitátort halála után is láthatja is, hall­hatja is. * Gyermek-hangosak. Angol pedagógusok sür­getik, hogy gyermekek számára külön beszélőfilme­ket készítsenek. Azt vették észre, hogy a hangosfil­mek, amelyek nem valók kicsinyeknek, károsabban hatnak, mint a néma­filmek. Ha Marie Dressier pél­dául a filmen pityókál, a gyermekek ezt nagyon mu­latságosnak tartják és a rossz példa csábítja őket. * „Ufa Magazin“ címen e hó közepén 48 oldalas füzet jelenik meg, amely nemcsak az Ufa-film propagan­dájával, hanem általános érdekli filmkérdésekkel is fog­lalkozik. Az Ufa Magazin az Ufa három színházában — az Urániában, a Corvinban és a Teréz­ körúti Ufá­­ban — jelenik meg és az ára 20 fillér. Főszerkesztő Pásztor Béla, felelős szerkesztő Bródy András. BUDAI S­INKOR AZ ELSŐ TAVASZ. Andai Ernő, Harm­aih Inne. Brodetky Miklós 3 felvonás:»* operettje. fiva Adam András Iván Szidroff Maria bob Hindi Kinder Juszti néni Póli néni Ottilia Albert ur Péter Intéző Tommy táncos Kezdete 8. o. Honthy Hanna Delly Perenc Nádor Jenő Zitally Irén Rátkai Márton Horti Sándor Simon Marcs­a Kőmives Erzsi Karátson Piri Sík Rezső Körmendy J Kertész K. Gallai Nándor­­e 1412 órakor. Minden este és vas d. u.: Az első tavasz. (14 és 8.) NYÁRI OPERETTSZT. AZ EZRED APJA. Énekes bohózat 3 felvonásban, írták: E. Mouézy és J. Durieux Fordította: Heltai Jenő. Boutin ezredes Vendrey Ferenc Dorjean kap. Justh Gyula Gelinotte koss.f Rubinyi Tibor Paredelle hadn. Szirmai Vilmos Chavillon Gonda József Martial bácsi Déry Hugó Morris Sziklay József Miss Gitta Szilágyi Marosa Chavillonné Bálla Mariska Lucience Tubay Nuel Gellnottené Kerékgyártó O. Polleux szolga Markovics A Henriette Kürti Teréz Henry borbély Jalovetzky L Kezdete 8. vége 11 órakor. Esténként: Az ezred apja (8). ÁLLATKERTI HANGVERSENYEK a Városi Színház zenekarával Wagner-est. 1. Rienzi — Nyi­tány. 2. Parsifal —­­Előjáték. 3. Parsifal­­— Nagypénteki va­rázs. 4. Walkür — Wolán bú­csúja és a tűzvarázs. 5. Tann­häuser. 6. Siegfried Idyll. 7. Istenek alkonya. 8. Mesterdal­nokok. Vezényel: Komor Vilmos Kezdete 8 órakor. BUDAPESTI SZINH. NEHÉZ ZSIDÓNAK LENNI. Négy vidám kép a pesti élet­ből. Idegen eszme után irta: Erdélyi Mihály. Kveksilber Kabos Gyula Pityu, fia Major István Tyúkod! Sári Somogyi Nusi Kotin Kedves Ferenczy K. Hólyag Vili Békássy István Csinos Fáni Kerékgyártó O. Hetyke Juci Lésiny Kató Harcsa Jolán Nagy Lili Töpörtyű A. Falussy István Töpörtyű R. Kmodiné Ravasz detektivFodor Artur Róka detektív Cseh Iván Rendőr­ Krasznai Elek Úszómester Somlai Zs. Táncos Nagy Sándor1 Kezdete %9, vége %11 órakor. Vasár- és ünnepnap tfea­kor, Nyári Komédia-Orf. Városliget, Angolpark kijáratánál. Augusztusi műsor: Steinhardt —Tábori uj bohózatok, külföl­di attrakciók. Kezdete 9, vasár­­nap és ünnepnap d. u. 5 órakor. KAMARA-MOZGÓ Doh­ány-is­tea és Nyár-a sarok. Telefon­­ J MO—87. A HÁROM piros rózsa. Zenélő és éneklő hangos film. Főszereplők: Jamison Thomas és Vera Flory. Hangos híradó és hangos kisérőfilm. Előadások hétköznap: 6, 8, 10, vasárnap: 4, 6, 8 és 10. FÓRUM &Jaszuth Lajos uien 18 beietoos Al­t 897—07 én 895—43 SZIVEK SZIMFÓNIÁJA (Zwei Herzen im 30. Takt.) Fox hangos híradó. Magyar híradó. Előadások hétköznap): B, ti8 és %10. Szombat és vasárnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. ORION IV . Eskü-ut 1 Tel­aut, 831­ 02 HÁROM PIROS RÓZSA. Hangos amerikai híradó. Magyar híradó. Előadások: %6, hi8 és hi 10. RÁDIÓ. BUDAPEST SZERDAI MŰSORA: 550. (20). 9.15 Szalonzene. 9.30 Hírek. 9.45 Szalonzene. 11.10 Vízjelzés. 12 Harangszó, időjárás. 12.05 Balalajkazene. 12.25 Hírek. 12.35 Balalajkazene. 1 Időjelzés, időjárás, vízállás. 2.30 Hírek. 3 Árfolyamok. 3.30 M­orse-t­an­tol­yam­. 4 Előadás Izlandról. 4.45 Időjelzés, időjárás, hírek. 5 A Citerakör hangversenye. 6 Novellák. 6.35 Gramofon. 7.15 „Simonyi óbester“. Vígjáték előadás. 9.15 Időjelzés, idő­járás, hírek. 9.30 Könnyű zene. Utána Magyari Imre és cigányzenekarának hangversenye. A teljes heti budapesti, valamint külföldi részletes műsort pénteki rádiómellékletünkön közöltük. Szerdán a Rádióban Martos Ferenc „Simonyi óbester" c. színműve Kiss Ferenc rendezésében. Angol-német gyors- és gépírónőt keres azonnali belépésre előkelő iparvállalat. Csakis tökéletes angol és német nyelvismerettel és több évi irodai gya­korlattal rendelkezők pályázata részesül figyelemben. Magyar állampolgárság megkiválttatik. Ajánlatok „Megbízható 18300“ jeligére Bleckner J. hirdetőjébe. Városház­ utca 10. keretnek- 10970

Next