Pesti Hírlap, 1930. szeptember (52. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-12 / 206. szám
1930. szeptember 12., péntek. PESTI HÍRLAP_________________ — Dessoir tanár budapesti előadása. Dessoir Miksa (Max), az ismert német filozófus és esztétikus, a berlini egyetem tanára, a Gesellschaft für Ästhetik und allgemeine Kunstwissenschaft elnöke és a Zeitschrift für Ästhetik und allgemeine Kunstwissenschaft megalapítója és szerkesztője, Négyesy László egyetemi tanár meghívására Budapestre jön és nyilvános előadást fog tartani a művészi alkotásról, „Das Schaffen des Künstlers“ címmel. Dessoir ezzel a kérdéssel évtizedek óta behatóan foglalkozik, vizsgálódása minden művészeti ágra kiterjed, a képzőművészetekre épúgy, mint a zenére, költészetre és színművészetre. Dessoir állandó kapcsolatban van élő művészettel. A művészi alkotásról fog szólani a f. évi októberben Hamburgban tartandó IV. esztétikai kongresszus elnöki megnyitójában is, előbb azonban Budapesten fogja kifejteni felfogását. A budapesti előadás szeptember 22-én, hétfőn délután 5 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. A kiváló tudós feleségével együtt érkezik Magyarországra és először a Balatont keresi fel, ahol szeptember 16-tól Négyesy László boglári nyaralójában tölt néhány napot. Budapesten három napig időznek és gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter rendelkezésére az Eötvöskollégiumban nyernek szállást. — Jegyzők gyűlése. A Komárom megyei Jegyzők egyesülete most tartotta évi közgyűlését Tatatóvároson Szakáll Rezső elnökletével. A nagy érdeklődés mellett lefolyt gyűlés folyamán Trojkó Béla főszolgabíró nyújtotta át a IV. osztályú polgári érdemrendet és a jegyzői kar értékes ajándékát Lugosi Gyula volt fóvárosi főjegyzőnek, aki 46 évi érdemes működés után nyugalomba vonult. — Pályázat: A Magyar Emberbarátok Országos Egyesülete közli, hogy további 220 pártfogoltat vehet védelmébe. Az egyesület erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti pártfogoltjait, amikor ők az életben való elhelyezkedés előtt állanak. A betöltendő helyekre kizárólag árva, félárva vagy többtagú családok gyermekei pályázhatnak. Az írásbeli kérvényeket a gyermek szülője vagy törvényes gyámja nyújtja be. A védelembe kerülő fiúgyermekek 7—13 éves, a leánygyermekek pedig 5—11 éves korhatár között jöhetnek figyelembe. A kérvényhez okmányt csatolni nem szükséges, hanem a felsorolt érveket és adatokat az illetékes egyházi elöljáróságok, községi elöljáróság vagy az illetékes iskola igazgatósága rövid záradékban véleményezéssel együtt igazolja. A beérkezett kérvények elintézéséről, az egyesület feltételeiről az érdeklődők választ kapnak, amiért is a kérvényhez válaszbélyeg csatolandó. Az egyesület eíme: Terézkörút 9., I. emelet. — A vihar és jégeső pusztításai. Barcsról jelentik: Az elmúlt délután hat óra tájban a közeli Belezna község felett hatalmas vihar vonult el, öt percen át erős jégeső pusztított a kertekben és a szőlőkben. A villám több helyen lesújtott. Egyik villámcsapás a falu végén belecsapott Hosszú József malom tulajdonos cséplőgépébe és azt felgyújtotta. A gép porrá égett, a malmot csak nehezen tudták megmenteni a tűstül." A jégeső és a vihar még egyéb jelentős károkat okozott. — Vasutasok nagygyűlése. A Magyar Királyi Államvasutak személyzete szeptember 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja országos nagygyűlését az automatikus előléptetés visszaállítása tárgyában a VII. ker., Rottenbiller utca 20—22. szám alatt levő Katholikus legényegylet nagytermében. — összetiporták a gazdát a lovai. Iharosberényből jelentik: Ifjabb Fuszár Ferenc porrogi gazda szekerén a mezőről hazafelé igyekezett. Útközben lovai valamitől megvadultak és elragadták a szekeret. Fliszárt a gyeplő lerántotta a lovak közé, ahol a homokban fennakadt. A lovak a gazdát borzalmasan összetiporták. Amikor a megvadult állatokat megfékezték, Fliszár koponyatörés következtében már meghalt. — Az osztálysorsjáték húzása. Az osztálysorsjáték csütörtöki húzásán 3000 pengőt nyert: 11087, 2000 pengőt nyert: 43631 74857, 1000 pengőt nyert: 4143 13889 15155 17327 26607 41425 50259 56666 57165 79163 79573, 800 pengőt nyert: 4059 10751 47371 52584 73968 77186, 600 pengőt nyert: 5804 9228 31566 37433 52401 77737 81145, 500 pengőt nyert: 1235 1696 5011 6100 15887 20289 24425 26419 52059 53512 62361 82823, 400 pengőt nyert: 1294 7007 9124 10801 12194 12985 13010 14821 19199 20698 24388 26016 30774 44147 45351 46223 49216 49946 52036 58353 64129 69578 70831 73660 76080 78222, 300 pengőt nyert: 1504 1766 2034 3848 4438 5096 6187 6439 6941 7577 7734 9301 10304 10656 13388 14458 15065 15348 17242 18262 19654 24320 26061 27524 29196 3095732079 32448 32875 33052 34574 35384 37170 37291 37521 37813 38609 41489 41931 42305 44798 44969 47686 48060 49278 50059 51042 51248 53582 54468 54589 54766 54822 55291 55699 55811 57571 60627 61221 61341 61397 63518 ,66709 71112 71388 71639 71767 74059 74792 75953 76362 78362 78610 80513 80769 82169 83678 számú sorsjegy. — Gaston Gerard francia miniszter látogatása a budapesti Rudolf Mosse-házban. Gaston Gerard, a francia idegenforgalmi miniszter az idegenforgalmi intézmények tanulmányozása során megtekintette Rudolf Mosse cég budapesti házát. A minisztert Zwinz Viktor igazgató fogadta és vezette végig a vállalat irodahelyiségeiben, amely alkalommal nagy érdeklődést tanúsított úgy a különféle reklámágazatok, mint különösen a Rudolf Mosse házak közismert idegenforgalmi és utazási információ szolgálata iránt. Ezen szolgálat a francia turisztika propaganda eszközöket állandóan kiállítja a közönség részére és szakszerű felvilágosításokkal szolgál. A Rudolf Mosse cég párizsi házának igazgatója, Miklós Jenő, mint a franciaországi idegenforgalmi propaganda egyik ismert tényezője a miniszter magyarországi árázásának előkészítésénél hathatósan működött közre. A francia miniszter a CIDNA Budapest belvárosi irodáját szintén megtekintette és legnagyobb elismerését fejezte ki. _ Kerámiai iparművészeti tanfolyam. A kerámiai művészet teljes elsajátítására tanfolyamot nyit Borszéki Frigyes. Jelentkezés IV., Veres Pálné utca 19 műtermében, d. ji. 2-5-ig. — Házasság. Petőcz Rezső nyug. m. kir. gazd. főigazgató és néhai kismányai Hangyás Irma leányát, Rózsit, eljegyezte jószási Purgly Samu földbirtokos Bőny. Dr. Borbély László, dr. Borbély Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos és néhai Ambrus Ilona fia, szeptember 14-én, vasárnap délután 6 órakor tartja esküvőjét Szacsvai Lujzival, Szacsvai Károly m. kir. államvasúti főfelügyelő és kisbaconi Benedek Gizella leányával a református egyház zsinati termében (Szabó József utca 16.). Somorjay Erzsébet és Kozilek György f. hó 13-án 16 órakor az Erzsébetvárosi plébániatemplomban házasságot kötnek. Dr. Fleischman Hugó nőorvos és neje leányát, Évát, eljegyezte Krishaber Miksa. (Minden külön értesítés helyett.) Rappensberger Ilona és dr. Wintemitz Ferenc szolgabiró jegyesek. Fábián Máriát eljegyezte Szabó Lajos Debrecen. (Minden külön értesítés helyett.) László Imre zeneszerző és Kulik Mária szerdán, szeptember 10-én, Csongrádon házasságot kötöttek. Tanuk Csemegi Gyula polgármester és Missuray János igazgató voltak. — Barta Nővérek női divat szalonja (VI., Terézkörut 6., I. 6.) értesíti hölgyközönségét, hogy legújabb modelljei megérkeztek és hozott anyagból is szolid áron elsőrangú kivitelben vállalunk. Tel. 163—50. — Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata könnyű és pontos bélműködést biztosít. A Bútorvásárlásnál a legfontosabb a cég megbízhatósága. Az évtizedek óta közismert „Bog-Mill“ kereskedelmi részvénytársaság Vilmos császár út 43. saját házában, földszint, I. és II. emeleten óriási választékban találjuk a legegyszerűbb, de elsőrendű kivitelű polgári bútorokat, valamint a legkényesebb ízlésű díszesebb, a modern kor minden igényét kielégítő berendezéseket. A bútorok kívánatra a legkedvezőbb részletfizetési feltételek mellett vásárolhatók. FŐVÁROS. Veszedelmes ajándék. Az Attila-park ügye. Már több év óta húzódik Schmidt Miksa bútorgyáros kiscelli kastélyának ügye. Schmidt Miksa ezt a fővárosnak óhajtja ajándékozni, — ott lenne az Attila-park, — s az újlakiak nem értik meg, hogy miért nem fogadta el a tanács a szép ajándékot. A feleletet most megkapjuk abból az előterjesztésből, melyet ebben az ügyben a tanács az őszi közgyűlésnek készít. Az előterjesztés részletesen ismerteti az ügy előzményeit és közli, hogy Schmidt Miksa a Remetehegyi-dűlőben levő kiscelli kastélyát minden ingóságával együtt, 4880 négyszögöles belső telekkel, a körülötte fekvő 65.268 négyszögöl területtel és a legújabb elhatározásával megszerzett 25.271 négyszögölnyi Szépvölgy-dűlői ingatlanokkal együtt a fővárosnak ajándékozza. A nagyértékű kastéllyal tehát 95.219 négyszögölnyi terület is kerülne a főváros birtokába. Schmidt Miksának az volt a kikötése, hogy ehhez a területhez a főváros vásárolja meg a tervezett Attila-park egységes területébe eső és jelenleg magántulajdonban levő 90.600 négyszögölnyi ingatlanokat, az azokon levő harminckét felépítménnyel együtt. Annak megállapítása végett, hogy az ajándék feltételeinek elfogadása a fővárosra milyen terhet róna, számításokat eszközöltek és kitűnt, hogy a terhek elég súlyosak. A költségek csökkentése végett azután a főváros vezetői közvetlen tárgyalásokba bocsátkoztak Schmidt Miksával, aki hozzájárult ahhoz, hogy a főváros csak 37.000 négyszögölnyi területet vásároljon meg és egyéb előnyös módosításokat is eszközölt ajándékozási feltételein. Miután a kastélyban már helyszíni szemlét is tartott a főváros a pártok vezetőinek bevonásával és különböző oldalról sürgetik az ügy elintézését, a város vezetősége elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kérdést végleg tisztázzák és elsősorban legnagyobb tehertételnek, az ingatlanok megszerzésének költségét ismerjék meg. Az Attila-park kiegészítéséhez negyven magánkézben levő ingatlant kell megvásárolni, amelyek közül jelenleg tizenhét területen lakóház áll. A tulajdonosokkal folytatott tájékoztató tárgyalások során kiderült, hogy az egyik telektulajdonos csak megfelelő csereterület, illetve ház ellenében mondana le ingatlanáról, kettő eddig nem adott választ, míg harminchét telektulajdonos összesen 4.040.000 pengőt kért a területek átengedéséért. Ez az ár a hivatalos megállapítás szerint rendkívül túlzott, mert a telkek nem érnek többet 900.000 pengőnél. Sokan még így is nehezen válnának meg az ingatlanoktól és ezért a főváros úgy képzeli a megegyezést, hogy akár békés megállapodással, akár bírói kisajátítás útján jutna a telkek birtokába, megengedné a jelenlegi tulajdonosoknak, hogy életük végéig házaikban lakhassanak. Ily körülmények között érthető, hogy a főváros tanácsa nemigen hajlik Schmidt Miksa, ajándékának elfogadására, melyhez 15 millió pengő útján juthat. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Elga. Hauptmann drámája a Kamaraszínházban. Gerhard Hauptmannt a Nobel-díjjal tüntették ki. De ennél nagyobb kitüntetés, hogy évtizedeken át uralkodik minden színpadon, ahol irodalmat adnak s tisztelőinek és követőinek hódolatát gyakran túlharsogta ellenségeinek lármája. Ma „Elga“ című színművét németországi premierje után huszonöt esztendővel szintén sok gáncs kíséri diadalútjában. Hevesi Sándor a Kamaraszínházban mutatta be csütörtökön. Budapest irodalma, színházi világa és közönsége iránytalanul imbolyog a végletek között s a folytonos kapkodásban, a sikerkeresésben sok selejtes munka vetődik föl. Ebben az ürességben és céltalanságban legalább határozott irányt képvisel a német naturalisták nagy mestere, akinek „Elgája“ bizonyára nem a legjobb darabja, de igazi drámai erő lüktet benne s a régi jelmezeken keresztül áttör a tulajdonképeni modern probléma: a könnyelmű nő érzékisége, amely véres tragédiáig emelkedik. Akik a többi színházak műsora után vagy a mai nagyvárosi élet erkölcsi fölfogása szerint ítélik meg a női hűség kérdését, azok nem képesek fölfogni, hogy egy házasságtörés a feleség és a szerető meggyilkolásával végződhessék. Modern fölfogás szerint ez a Grand guignolba való rémdráma. De ahogyan Gerhard Hauptmann kidolgozza ezt a témát, amilyen lélekbuvári tudománnyal festi a szenvedélyek fejlődését, ahogy belemélyed a lelkekbe, amilyen szobrászi tökéletességgel domborítja ki a karaktereket s amilyen színessé és izgatóvá teszi az egész romantikus cselekményt, igazán komoly irodalmi kvalitásokat nyújt. S ez nem utolsó siker ma, mikor az új írói nemzedék folyton új irodalmat kiabál, de ritkán tudja a régieket túlszárnyalni. „Elga“ kétségkívül régi, elavult téma. S talán a mai toilettekben elveszett volna minden hatása. A léha családban könnyelműnek nevelt szép asszony az unokafivérével viszonyt kezd s férjét megcsalja. De egyforma érzékiséggel öleli a férjét is, a szeretőjét is. Ebben a rövid mesében Hauptmann naturalizmusa a mai modern nő lelki rajzát adja a lovagkori jelmez alatt. Ezért szinte azt lehet mondani, hogy időszerű volt mostani bemutatója. A „Takácsok“ szerzője majd minden darabjában vagy politikai, vagy társadalmi és erkölcsi tendenciát szolgál. A bűn és a szegénység az élet legnagyobb mozgató erői s Hauptmann ezekből a szálakból szövi színműveit. A „Bundá“-tól „Bernd Rózádig, az „Elsüllyedt harangitól a „Hannel”“-ig az élet naturalista rajza mellett itt-ott fölcsillan a poézis is. „Elgá“-ja a hűtlen asszony büntetését írja le, olyan asszony-gyűlölettel, mintha Strindberg vagy Ibsen írta volna. Azért öltözteti jelmezekbe a szereplőket, hogy valószínűvé tegye a férj vad bosszúját, amellyel legyilkoltatja a feleségét és annak csábítóját is, utána pedig kolostorba vonul. Az a színpadi ügyesség, amivel ezt az anyagot jelenetezi, meglepő. A gyilkos férj mint barát a kolostorban elbeszéli egy lovagnak a szerelmi drámáját s az egyes képek úgy követik egymást, mintha álom volna az egész. Hevesi Sándor igen ügyes rendezése még hatásosabbá tette a darabot azzal, hogy az első képben a kolostorban fölhangzik a szomorú templomi ének, mikor a barát kezdi elmesélni a drámáját s aztán az egyes képek között mindig folytatódik a szomorú ének és ez összeköti az egész darabot, melyet az irodalmi gourmandok tudtak élvezni. A közönség sokat tapsolt. A kiállítás szépségét növelték Upor Tibor stilszerű, érdekes és ízléses díszletei. A tehetséges fiatal festő az Új Színházból debütált a Kamaraszínházban és sikert aratott. Az előadásnak igen értékes részei voltak. Ilyen volt elsősorban Kiss Ferenc imponáló alakítása a gyilkoló férj szerepében. Annyi erő, érzés, szenvedély, szenvedés, szerelem és gyűlölet vibrált a lelkében s oly közvetlenséggel fejezte ki mindezt, hogy elragadta a közönséget. Abonyi Géza kitűnően jellemző játékát rontotta a szerencsétlen maszkja. Egy csábító szerelmes arcát nem szabad elcsúfítani, mikor Abonyi nem csúnya. Hauptmannak nagy bálával tartoznak Forgács Antal és Juhász József alkalmat adott nekik annak bebizonyítására, hogy milyen jó színészek. Kitűnően jellegzetesek voltak Mihályfi Béla és Bartos Gyula. Tőkés Anna szépségben és játékban stílszerűen alakította a kétlelkű asszonyt; finomság és drámai erő váltakoztak benne a karakter fordulatai szerint. Fáy Szeréna maga a tökéletes művészi stílus; ma az anya élő szobrát mintázta. Jól játszottak Nagy Teréz és Rosos Giza. A darab első fordítója Stephani Elza volt; a Kamaraszínház azonban Bálint Lajos szép magyarsággal s kiváló színpadi routinnal írt fordítását használta, Porzsolt Káliján. Az első 108—113 előadássorozat Honthy Hanna, Kun Magda, Sziklay József, Szedő Miklós, Kertész Gábor felléptével. Minden este és vasárnap délután is. — Helyárak: 60 fillértől 6 pengőig.