Pesti Hírlap, 1930. szeptember (52. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-12 / 206. szám

1930. szeptember 12., péntek. PESTI HÍRLAP_________________ — Dessoir tanár budapesti előadása. Dessoir Miksa (Max), az ismert német filozófus és esztétikus, a berlini egyetem tanára, a Gesellschaft für Ästhetik und allgemeine Kunstwissenschaft elnöke és a Zeit­schrift für Ästhetik und allgemeine Kunstwissen­schaft megalapítója és szerkesztője, Négyesy László egyetemi tanár meghívására Budapestre jön és nyil­vános előadást fog tartani a művészi alkotásról, „Das Schaffen des Künstlers“ címmel. Dessoir ezzel a kérdéssel évtizedek óta behatóan foglalkozik, vizs­gálódása minden művészeti ágra kiterjed, a képző­művészetekre épúgy, mint a zenére, költészetre és színművészetre. Dessoir állandó kapcsolatban van élő művészettel. A művészi alkotásról fog szólani a f. évi októberben Hamburgban tartandó IV. esz­tétikai kongresszus elnöki megnyitójában is, előbb azonban Budapesten fogja kifejteni felfogását. A budapesti előadás szeptember 22-én, hétfőn délután 5 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. A kiváló tudós feleségével együtt érkezik Magyarországra és először a Balatont ke­resi fel, ahol szeptember 16-tól Négyesy László bog­lári nyaralójában tölt néhány napot. Budapesten három napig időznek és gróf Klebelsberg Kun­ó köz­­oktatásügyi miniszter rendelkezésére az Eötvös­­kollégiumban nyernek szállást. — Jegyzők gyűlése. A Komárom megyei Jegyzők egyesülete most tartotta évi közgyűlését Tatatóvároson Szakáll Rezső elnökletével. A nagy érdeklődés mellett lefolyt gyűlés folyamán Trojkó Béla főszolgabíró nyúj­totta át a IV. osztályú polgári érdemrendet és a jegy­zői kar értékes ajándékát Lugosi Gyula volt fóvárosi főjegyzőnek, aki 46 évi érdemes működés után nyuga­lomba vonult. — Pályázat: A Magyar Emberbarátok Országos Egyesülete közli, hogy további 220 pártfogoltat vehet védelmébe. Az egyesület erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti pártfogoltjait, amikor ők az életben való­ el­helyezkedés előtt állanak. A betöltendő helyekre kizáró­lag árva, félárva vagy többtagú családok gyermekei pályázhatnak. Az írásbeli kérvényeket a gyermek szülője vagy törvényes gyámja nyújtja be. A védelembe kerülő fiúgyermekek 7—13 éves, a leánygyermekek pedig 5—11 éves korhatár között jöhetnek figyelembe. A kérvényhez okmányt csatolni nem szükséges, hanem a felsorolt érve­ket és adatokat az illetékes egyházi elöljáróságok, köz­ségi elöljáróság vagy az illetékes iskola igazgatósága rövid záradékban véleményezéssel együtt igazolja. A be­érkezett kérvények elintézéséről, az egyesület feltételei­ről az érdeklődők választ kapnak, amiért is a kérvény­hez válaszbélyeg csatolandó. Az egyesület eíme: Teréz­­körút 9., I. emelet. — A vihar és jégeső pusztításai. Barcsról jelentik: Az elmúlt délután hat óra tájban a közeli Belezna község felett hatalmas vihar vonult el, öt percen át erős jégeső pusztított a kertekben és a szőlőkben. A villám több he­lyen lesújtott. Egyik villámcsapás a falu végén bele­csapott Hosszú József ma­lom tulajdonos cséplőgépébe és azt felgyújtotta. A gép porrá égett, a malmot csak ne­hezen tudták megmenteni a­ tűstül." A jégeső és a vihar még egyéb jelentős károkat okozott. — Vasutasok nagygyűlése. A Magyar Királyi Állam­vasutak személyzete szeptember 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja országos nagygyűlését az automatikus előléptetés visszaállítása tárgyában a VII. ker., Rotten­­biller­ utca 20—22. szám alatt levő Katholikus legény­­egylet nagytermében. — összetiporták a gazdát a lovai. Iharosberényből jelentik: Ifjabb Fu­szár Ferenc porrogi gazda szekerén a mezőről hazafelé igyekezett. Útközben lovai valamitől megvadultak és elragadták a szekeret. Fliszárt a gyeplő lerántotta a lovak közé, ahol a homokban fennakadt. A lovak a gazdát borzalma­san összetiporták. Amikor a megvadult állatokat megfékezték, Fliszár koponyatörés következtében már meghalt. — Az osztálysorsjáték húzása. Az osztálysorsjáték csütörtöki húzásán 3000 pengőt nyert: 11087, 2000 pengőt nyert: 43631 74857, 1000 pengőt nyert: 4143 13889 15155 17327 26607 41425 50259 56666 57165 79163 79573, 800 pengőt nyert: 4059 10751 47371 52584 73968 77186, 600 pengőt nyert: 5804 9228 31566 37433 52401 77737 81145, 500 pengőt nyert: 1235 1696 5011 6100 15887 20289 24425 26419 52059 53512 62361 82823, 400 pengőt nyert: 1294 7007 9124 10801 12194 12985 13010 14821 19199 20698 24388 26016 30774 44147 45351 46223 49216 49946 52036 58353 64129 69578 70831 73660 76080 78222, 300 pengőt nyert: 1504 1766 2034 3848 4438 5096 6187 6439 6941 7577 7734 9301 10304 10656 13388 14458 15065 15348 17242 18262 19654 24320 26061 27524 29196 30957­­32079 32448 32875 33052 34574 35384 37170 37291 37521 37813 38609 41489 41931 42305 44798 44969 47686 48060 49278 50059 51042 51248 53582 54468 54589 54766 54822 55291 55699 55811 57571 60627 61221 61341 61397 63518 ,66709 71112 71388 71639 71767 74059 74792 75953 76362 78362 78610 80513 80769 82169 83678 számú sorsjegy. — Gaston Gerard francia miniszter látogatása a budapesti Rudolf Mosse-házban. Gaston Gerard, a francia idegenforgalmi miniszter az idegenforgalmi intézmények tanulmányozása során megtekintette Rudolf Mosse cég budapesti házát. A minisztert Zwinz Viktor igazgató fogadta és vezette végig a vállalat irodahelyiségeiben, amely alkalommal nagy érdeklődést tanúsított úgy a különféle reklámágazatok, mint különösen a Rudolf Mosse házak közismert idegenforgalmi és utazási infor­máció szolgálata iránt. Ezen szolgálat a francia turisz­tika propaganda eszközöket állandóan kiállítja a kö­zönség részére és szakszerű felvilágosításokkal szolgál. A Rudolf Mosse cég párizsi házának igazgatója, Miklós Jenő, mint a franciaországi idegenforgalmi propaganda­ egyik ismert tényezője a miniszter magyarországi árá­zásának előkészítésénél hathatósan működött közre. A francia miniszter a CIDNA Budapest belvárosi irodáját szintén megtekintette és legnagyobb elismerését fe­jezte ki. _ Kerámiai iparművészeti tanfolyam. A kerámiai művészet teljes elsajátítására tanfolyamot nyit Bor­széki­ Frigyes. Jelentkezés IV., Veres Pálné­ utca 19 műtermében, d. ji. 2­-5-ig. — Házasság. Petőcz Rezső nyug. m. kir. gazd. főigazgató és néhai kismányai Hangyás Irma leá­nyát, Rózsit, eljegyezte jószási Purgly Samu földbir­tokos Bőny. Dr. Borbély László, dr. Borbély Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos és néhai Ambrus Ilona fia, szeptember 14-én, vasárnap délután 6 órakor tartja esküvőjét Szacsvai Lujzival, Szacsvai Károly m. kir. állam­vasúti főfelügyelő és kisbaconi Benedek Gizella leányával a református egyház zsinati termében (Szabó József­ utca 16.). Somorjay Erzsébet és Kozilek György f. hó 13-án 16 órakor az Erzsébetvárosi plébániatemp­­lomban házasságot kötnek. Dr. Fleischman Hugó nőorvos és neje leányát, Évát, eljegyezte Krishaber Miksa. (Minden külön ér­tesítés helyett.) Rappensberger Ilona és dr. Wintemitz Ferenc szolgabiró jegyesek. Fábián Máriát eljegyezte Szabó Lajos Debre­­­cen. (Minden külön értesítés helyett.) László Imre zeneszerző és Kulik Mária szerdán, szeptember 10-én, Csongrádon házasságot kötöttek. Tanuk Csemegi Gyula polgármester és Missuray János igazgató voltak. — Barta Nővérek női divat szalonja (VI., Teréz­­körut 6., I. 6.) értesíti hölgyközönségét, hogy legújabb modelljei megérkeztek és hozott anyagból is szolid áron elsőrangú kivitelben vállalunk. Tel. 163—50. — Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata könnyű és pontos bélműködést biztosít. A Bútorvásárlásnál a legfontosabb a cég megbízha­tósága. Az évtizedek óta közismert „Bog-Mill“ kereske­delmi részvénytársaság Vilmos császár­ út 43. saját há­zában, földszint, I. és II. emeleten óriási választékban találjuk a legegyszerűbb, de elsőrendű kivitelű polgári bútorokat, valamint a legkényesebb ízlésű díszesebb, a modern kor minden igényét kielégítő berendezéseket. A bútorok kívánatra a legkedvezőbb részletfizetési fel­tételek mellett vásárolhatók. FŐVÁROS. Veszedelmes ajándék. Az Attila-park ügye. Már több év óta húzódik Schmidt Miksa bútor­­gyáros kiscelli kastélyának ügye. Schmidt Miksa ezt a fővárosnak óhajtja ajándékozni, — ott lenne az Attila-park, — s az újlakiak nem értik meg, hogy miért nem fogadta el a tanács a szép ajándékot. A feleletet most megkapjuk abból az előterjesztésből, melyet ebben az ügyben a tanács az őszi közgyűlés­nek készít. Az előterjesztés részletesen ismerteti az ügy előzményeit és közli, hogy Schmidt Miksa a Remete­hegyi-dűlőben levő kiscelli kastélyát minden ingósá­gával együtt, 4880 négyszögöles belső telekkel, a kö­rülötte fekvő 65.268 négyszögöl területtel és a leg­újabb elhatározásával megszerzett 25.271 négyszög­ölnyi Szépvölgy-dűlői ingatlanokkal együtt a fővá­rosnak ajándékozza. A nagyértékű kastéllyal tehát 95.219 négyszögölnyi terület is kerülne a főváros bir­tokába. Schmidt Miksának az volt a kikötése, hogy eh­hez a területhez a főváros vásárolja meg a tervezett Attila-park egységes területébe eső és jelenleg ma­gántulajdonban levő 90.600 négyszögölnyi ingatlano­kat, az azokon levő harminckét felépítménnyel együtt. Annak megállapítása végett, hogy az aján­dék feltételeinek elfogadása a fővárosra milyen ter­het róna, számításokat eszközöltek és kitűnt, hogy a terhek elég súlyosak. A költségek csökkentése vé­gett azután a főváros vezetői közvetlen tárgyalá­sokba bocsátkoztak Schmidt Miksával, aki hozzájá­rult ahhoz, hogy a főváros csak 37.000 négyszögölnyi területet vásároljon meg és egyéb előnyös módosí­tásokat is eszközölt ajándékozási feltételein. Miután a kastélyban már helyszíni szemlét is tartott a fő­város a pártok vezetőinek bevonásával és különböző oldalról sürgetik az ügy elintézését, a város vezető­sége elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kérdést végleg tisztázzák és elsősorban legnagyobb teherté­telnek, az ingatlanok megszerzésének költségét is­merjék meg. Az Attila-park kiegészítéséhez negyven magán­kézben levő ingatlant kell megvásárolni, amelyek kö­zül jelenleg tizenhét területen lakóház áll. A tulaj­donosokkal folytatott tájékoztató tárgyalások során kiderült, hogy az egyik telektulajdonos csak megfe­lelő csereterület, illetve ház ellenében mondana le ingatlanáról, kettő eddig nem adott választ, míg har­minchét telektulajdonos összesen 4.040.000 pengőt kért a területek átengedéséért. Ez az ár a hivatalos megállapítás szerint rendkívül túlzott, mert a telkek nem érnek többet 900.000 pengőnél. Sokan még így is nehezen válnának meg az ingatlanoktól és ezért a főváros úgy képzeli a megegyezést, hogy akár bé­kés megállapodással, akár bírói kisajátítás útján jutna a telkek birtokába, megengedné a jelenlegi tu­lajdonosoknak, hogy életük végéig házaikban lak­hassanak. Ily körülmények között érthető, hogy a főváros tanácsa nemigen hajlik Schmidt Miksa, ajándékának elfogadására, melyhez 1­5 millió pengő útján juthat. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Elga. Hauptmann drámája a Kamaraszínházban. Gerhard Hauptmannt a Nobel-díjjal tüntették ki. De ennél nagyobb kitüntetés, hogy évtizedeken át uralkodik minden színpadon, ahol irodalmat ad­nak s tisztelőinek és követőinek hódolatát gyakran túlharsogta ellenségeinek lármája. Ma „Elga“ című színművét németországi premierje után huszonöt esztendővel szintén sok gáncs kíséri diadalútjában. Hevesi Sándor a Kamaraszínházban mutatta be csütörtökön. Budapest irodalma, színházi világa és közönsége iránytalanul imbolyog a végletek között s a folytonos kapkodásban, a sikerkeresésben sok selejtes munka vetődik föl. Ebben az ürességben és céltalanságban legalább határozott irányt képvisel a német naturalisták nagy mestere, akinek „Elgája“ bizonyára nem a legjobb darabja, de igazi drámai erő lüktet benne s a régi jelmezeken keresztül áttör a tulajdonképeni modern probléma: a könnyelmű nő érzékisége, amely véres tragédiáig emelkedik. Akik a többi színházak műsora után vagy a mai nagyvárosi élet erkölcsi fölfogása szerint íté­lik meg a női hűség kérdését, azok nem képesek föl­fogni, hogy egy házasságtörés a feleség és a sze­rető meggyilkolásával végződhessék. Modern föl­fogás szerint ez a Grand guignolba való rémdráma. De ahogyan Gerhard Hauptmann kidolgozza ezt a témát, amilyen lélekbuvári tudománnyal festi a szen­vedélyek fejlődését, ahogy belemélyed a lelkekbe, amilyen szobrászi tökéletességgel domborítja ki a karaktereket s amilyen színessé és izgatóvá teszi az egész romantikus cselekményt, igazán ko­moly irodalmi kvalitásokat nyújt. S ez nem utolsó siker ma, mikor az új írói nemzedék folyton új iro­dalmat kiabál, de ritkán tudja a régieket túl­szárnyalni. „Elga“ kétségkívül régi, elavult téma. S ta­lán a mai toilettekben elveszett volna minden ha­tása. A léha családban könnyelműnek nevelt szép asszony az unokafivérével viszonyt kezd s férjét megcsalja. De egyforma érzékiséggel öleli a férjét is, a szeretőjét is. Ebben a rövid mesében Haupt­mann naturalizmusa a mai modern nő lelki rajzát adja a lovagkori jelmez alatt. Ezért szinte azt lehet mondani, hogy időszerű volt mostani bemutatója. A „Takácsok“ szerzője majd minden darabjában vagy politikai, vagy társadalmi és erkölcsi tenden­ciát szolgál. A bűn és a szegénység az élet legna­gyobb mozgató erői s Hauptmann ezekből a szálak­ból szövi színműveit. A „Bundá“-tól „Bernd Ró­zádig, az „Elsüllyedt harangitól a „Hannel”“-ig az élet naturalista rajza mellett itt-ott fölcsillan a poézis is. „Elgá“-ja a hűtlen asszony büntetését írja le, olyan asszony-gyűlölettel, mintha Strindberg vagy Ibsen írta volna. Azért öltözteti jelmezekbe a sze­replőket, hogy valószínűvé tegye a férj vad bosszú­ját, amellyel legyilkoltatja a feleségét és annak csábítóját is, utána pedig kolostorba vonul. Az a színpadi ügyesség, amivel ezt az anyagot jelenetezi, meglepő. A gyilkos férj mint barát a kolostorban elbeszéli egy lovagnak a szerelmi drámáját s az egyes képek úgy követik egymást, mintha álom volna az egész. Hevesi Sándor igen ügyes rende­zése még hatásosabbá tette a darabot azzal, hogy az első képben a kolostorban fölhangzik a szomorú templomi ének, mikor a barát kezdi elmesélni a drámáját s aztán az egyes képek között mindig folytatódik a szomorú ének és ez összeköti az egész darabot, melyet az irodalmi gourmandok tudtak élvezni. A közönség sokat tapsolt. A kiállítás szépségét növelték Upor Tibor stil­­szerű, érdekes és ízléses díszletei. A tehetséges fia­tal festő az Új Színházból debütált a Kamaraszín­házban és sikert aratott. Az előadásnak igen érté­kes részei voltak. Ilyen volt első­sorban Kiss Fe­renc imponáló alakítása a gyilkoló férj szerepében. Annyi erő, érzés, szenvedély, szenvedés, szerelem és gyűlölet vibrált a lelkében s oly közvetlenséggel fejezte ki mindezt, hogy elragadta a közönséget. Abonyi Géza kitűnően jellemző játékát rontotta a szerencsétlen maszkja. Egy csábító szerelmes arcát nem szabad elcsúfítani, mikor Abonyi nem csúnya. Hauptmannak nagy bálával tartoznak Forgács An­tal és Juhász József­ alkalmat adott nekik annak bebizonyítására, hogy milyen jó színészek. Kitű­nően jellegzetesek voltak Mihályfi Béla és Bartos Gyula. Tőkés Anna szépségben és játékban stíl­szerűen alakította a kétlelkű asszonyt; finomság és drámai erő váltakoztak benne a karakter fordu­latai szerint. Fáy Szeréna maga a tökéletes művészi stílus; ma az anya élő szobrát mintázta. Jól ját­szottak Nagy Teréz és Rosos Giza. A darab első fordítója Stephani Elza volt; a Kamaraszínház azonban Bálint Lajos szép magyarsággal s kiváló színpadi routinnal írt fordítását használta, Porzsolt Káliján. Az első­­ 108—113 előadássorozat Honthy Hanna, Kun Magda, Sziklay József, Szedő Miklós, Kertész Gábor fellép­tével. Minden este és vasárnap délután is. — Helyárak: 60 fillértől 6 pengőig.

Next