Pesti Hírlap, 1930. október (52. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

2 Vaugoin megalakította az új osztrák kormányt A Heimwehr közreműködésével szélső­jobboldali kormány alakult A néhány napos osztrák kormányválságból egyelőre a Heimwehrek kerültek ki diadalmasan. Nyilvánvaló, hogy a Stratella-affér csak ürügyül szolgált arra, hogy Schobert eltávolítsák­ és helyére kerüljön a Vaugoin—Seipel—Starkenberg-triumvi­­rátus. Az új kormány megalakulása fordulópontot jelent Ausztria életében. A mérsékelt Schober után, akinek miniszterelnöksége alatt sem a Heimwehrek­­nek, sem a szocialista Schutzbundnak nem volt a politikában aktív szerepük, egyszerre a radikális jobboldal kerekedett felül. A Heimwehr hatalomra jutása igen fontos tünet, s kétségtelen, hogy az osztrák politikai élet új fejleményeire hatással volt Hitlerék előretörése a nemrég lezajlott német vá­lasztásokon. Ebben a pillanatban még korai volna messzebbmenő következtetéseket fűzni az új kor­mány megalakulásához, mert Ausztria választások előtt áll és az osztrák belpolitika képe csak a jövő hónapban megtartandó választásokon fog végleg kialakulni. Az új kormány. Bécs, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az osztrák válság ma azzal végződött,­­ hogy Vaugoin—Seipel—Heimwehr-kabinet alakult meg. Este hat órakor a következő, körülbelül végle­gesnek tekinthető miniszterlista került forgalomba.­­ Kancellár és hadügy: Vaugoin; alkancellár és népjólét: Schmitz; külügy: Seipel; belügy: herceg Starhemberg, a Heimwehr vezetője; igazságügy: Hue­­ber, szintén a Heimwehr egyik tartományi vezetője; mezőgazdaság: Thaller; kereskedelem: Heinl; közok­tatás: dr. Czerm­ak, egyetemi tanár; pénzügy: Juch. Ez az új meglepetés nem maradhat hatás nél­kül Ausztria politikai életére. Miután a Landbund és a nagynémetek kedden délben újabb tanácskozás után véglegesen megtagadták belépésüket a Vaugoin­­kormányba, herceg Starhemberg Heimwehr-vezér ele­inte nem mutatkozott hajlandónak belépni a kabi­netbe. Később azonban engedett Seipel rábeszélésé­nek és ezzel ellentétbe került a stájerországi Heim- Wehr vezérével, dr. Pfriemerrel, aki semmiféle kor­mányba nem hajlandó belépni. Starhemberg meg­nyerésével Vaugoin mindenesetre Seipel tekintélyé­nek felhasználásával kiköszörülte azt a csorbát, ame­lyet a nagynémetek és a Landbund magatartása ütött rajta. Starhemberg nem tartozik a keresztény­­szocialista párthoz, hanem radikális nacionalista írós katholikus színezettel. Starhemberg még a reggeli lapokban úgy nyi­latkozott, hogy a mostani választási rendszer mel­lett az általános választásoktól nem várja a parla­mentarizmus megújhodását. E nyilatkozat ellenére a nemzeti tanács többé nem fog összeülni, hanem Miklas szövetségi elnök már legközelebb feloszlatja. Az általános választások előreláthatólag november 16-án lesznek. Szerdán feloszlatják a nemzeti tanácsot Bécs, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A már közölt miniszteri névsor végleges­nek tekinthető. Az új miniszterek este tették le az esküt. A távozó miniszterek megkapták a köztársa­ság érdemjelvényét. Schoberhez azonkívül Miklas elnök rendkívül meleghangú kéziratot intézett, amelyben elismeri a lemondott kancellár érdemeit. A nemzeti tanács feloszlatását csak szerdán rendelik el, hogy a képviselők még fölvehessék ok­tóberi fizetésüket. Az állam számára ez 113 ezer schilling kiadást jelent. A pártok már nagyban ké­szülődnek az új választásokra és a legközelebbi na­pokban megjelennek a nagyközönség előtt felhívá­saikkal. Az új választásokat már november 9-ikén­ megtartják. Hogy az új kormány a választásokig terjedő rövid időt felhasználja-e diktátori intézkedé­sekre, azt még nem tudni. A választási törvény mó­dosítása vagy az 500 millió schillinges illetékmeg­osztás Bécs rovására a tartományok javára alig is lehetséges, mert ha összehasonlítják a helyzetet a németországi viszonyokkal, arra a megállapításra kell jutni, hogy ott a Brüning-kormány szükségren­­deleteit az új választás előtt bocsátotta ki és a vá­lasztások úgyszólván módot adtak a választók ré­széről a felülbírálásra, ezzel szemben azonban a Vaugoin-kormány nem­­ léphetett előzően a parla­ment elé. Tagadhatatlan, hogy a Sandbund és a nagy­­német­ párt komoly helyzetbe került a Heimwehr vezetőségének ama váratlan elhatározása folytán, hogy belép a Vaugoin—Seipel-kormányba, mert mindkét pártnak több Heimwehr-tag hozzátartozója van. A „Stratella-választás“ csatakiáltás azonban erősen kihat a Vaugoin-kormány erkölcsi megítélé­sére és a tartományokból érkező hírekből arra lehet következtetni, hogy a választókat elkedvetlenítette a Schob­er-kormány hirtelen erőszakos eltávolítása. Ausztriában radikális jobboldali kurzus várható a belpolitikában. A külpolitika terén Seipel kétségte­lenül korábbi irányát fogja érvényesíteni, vagyis arra kell számítani, hogy fenn­­fogja tartani a né­met birodalommal való külpolitikai együttműködést, amelyet dr. Schober kezdeményezett. Mit követel a Heimwehr? Bécs, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítói­naki távirata.) A Heimwehr országos vezetősége a követ­kező nyilatkozatot tette közzé: — Az országos vezetőség az utolsó pillanatig azon fáradozott, hogy az antimarxista pártok egysé­ges harci frontját összehozza. A szűkkeblű presztízs­­politika a Heimwehrek erre irányuló fáradozásait meghiúsította. A Heimwehr abból a célból, hogy Ausztriáról a súlyos belpolitikai és gazdasági vesze­delmeket elhárítsa, elhatározta, hogy a vörösök elleni harcos kormányba belép. Az országos vezetőség há­rom követelést terjesztett elő a kormányba való be­lépése alkalmával: 1. A legélesebb harcot az állam­­ellenes austro-marxizmus ellen; 2. hatásos eljárást és legszigorúbb büntetést az államvasúti panama és egyéb visszaélések bűnöseivel szemben; 3. mélyreható intézkedéseket a munkanélküliség, a mezőgazdasági válság és a gazdasági ínség leküzdésére. Egyébként az országos vezetőség a kormányon belül teljesen sza­bad kezet tart fenn magának. Az új miniszterek: Hueber Ferenc, az újonnan kinevezett igazság­ügyminiszter, jegyző a Salzburg melletti Mattsee­ben. 1894. január 6-ikán született, a felsőausztriai Grünbergben, a bécsi egyetemen tanult, ahol jogi doktorrá avatták. A világháborút az olasz fronton küzdötte végig, az összeomlás után befejezte a tör­vényszéki praxisát és jegyzői pályára lépett. A Heimwehr keretében már évek óta működik, eleinte megyei vezér volt, majd a salzburgi Heimwehr tar­tományi vezére lett. Heini Eduard 1880 április 9-ikén Bécsben szü­letett. A bécsi egyetemen nemzetgazdaságtant hall­gatott. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások alkalmával 1919 februárjában a keresztényszocialis­­ták listavezetője volt. A legnépszerűbb képviselők egyike, akit Rintelek közoktatásügyi miniszterré történt kinevezése után az osztrák rádióvállalat elnö­kévé választottak. Heinl az osztrák kereskedelmi múzeum elnöke. Schmitz Richard 1885 december 4-ikén szü­letett a morvaországi Müglitzben. A háború alatt különböző hadszíntereken teljesített frontszolgála­tot. A nemzeti tanácsba 1920-ban választották meg. 1922-ben az első Seipel-kormány népjóléti minisztere lett és időközben kétszer megválasztották. A kor­mányból 1924-ben vált ki. 1926-ban az új Seipel, kormányban a közoktatásügyi tárcát vette át. A ke­resztényszocialisták jobboldali szárnyához tartozik. Czermak Imre 1885 március 18-ikán Daschitz­­ban, Dél-Morvaországban született, a bécsi egyetemen történelmet és földrajzot hallgatott. Évek óta vezető­szerepet játszik a keresztényszocialista pártmozga­lomban. A Streerowitz-kormányban 1929 májusá­ban közoktatási miniszter lett. Minisztersége idején Budapesten is járt, ahol Klebelsberg minisztert láto­gatta meg. Irtai Kosztolányi Dezső. I. Amint este ül a lámpánál, betüt-betűre vetve, vékony, éles csöngetést hall. Leteszi tollát, figyel. Valahol csöngetnek. De nem kivül, hanem belül, őbenne. Csöng a füle. Meddig tart ez? Per­cek múlnak. A csöngetés nem szűnik, nem erősö­dik, nem gyöngül, mindig ugyanaz. Rettenetes ez a makacs, hosszú csöngetés. Mintha vészcsengő berregne, jelezve, hogy abba a zárt palotába, melyet testének neveznek, alattomos veszedelem közeledik, valami betörő, va­lami gyilkos, aki hamarosan végezni fog majd vele. Csak nem a halál csönget? II. Rápillant balkezére. Mutatóujja meg a nagy­ Ujja közt észreveszi a cigarettát. Mihelyt fölébred, fogai közé harap egyet s az utolsót akkor köpi ki, mikor az ágyba dől. Hányadik ez ma? A harmincadik. Nem, a negyvenedik. Mindezt előre megjósolták neki. Orvos-ba­rát­jai részletesen leírták a tüneteket: a szédülést, az érgörcsöt, a fülcsöngést is, ezt az ijedelmes* csöngetést. Fölugrik a székről. Még mindig csöng a füle. Lehet órákig, napokig, évekig hallgatni ezt a för­telmes muzsikát? Inkább fébrelövi magát. III. De nem­ élni fog, egészségesen, becsületesen, okosan. A cigarettát, melyet reszkető ujjai között szo­rongat, mint bűnjelet, magasba emeli, szemügyre veszi, aztán beledobja a vízzel telt hamutartóba, melyben még sok-sok csonk úszkál, a mai nap dohány­ablakja. Nem is negyven, hanem ötven. Ez volt az utolsó cigaretta az életében, a leg­utolsó cigarettája. Nézi, a­mint bíbor parazsával belesercen a vastag, barna lébe, imbolyog benne, aztán lassan megfullad. Micsoda csömörletes főzelék. Ilyen sö­tét, ragacsos lehet az ő nikotintól megmérgezett vére is. IV. Kétségtelen, hogy az öngyilkosságnak nem a legkellemesebb módja a dohányzás. Van ennél fájdalmatlanabb, gyorsabb is. Schopenhauer joggal vetette meg a dohány­zókat. Bamba csecsemők ezek, kik úgy szopják a dohány­rudacskát, mint holmi keserű emlőt. De vájjon tud-e majd dolgozni nélküle­m, aki már több mint harminc éve megszokta? Bárgyú kérdés. Musset cigarettázott, Aischylos azonban nem cigarettázott. Mindez fölöttébb megnyugtatná, csak a füle ne csöngene oly veszetten. Arca fehérebb, mint ivópapírja. Berohan a fürdőszobába, nyitja a vízcsapot, alája tartja fejét. Ha a tűzoltótrombiták rivalla­­nak, oltani kell a tüzet. Utána valamivel jobb. Fülel a négy égtáj felé. Úgy rémlik, hogy a csöngetés megszűnt. Vagy csak képzelődik? V. Kissé lecsillapodva átsétál a másik szobába. Ott a felesége meg a fia olvas az asztalnál. Leül közéjük. — Nagy újságot mondok, *— szólt ünnepélye­sen. — Leszoktam a dohányzásról. — Mikor? — kérdezi felesége gúnyosan. — Ebben a pillanatban. Soha többé nem ve­szek szájamba cigarettát, amíg élek. Az asszony mosolyog. Hányszor hallotta már ezt tőle. — Most azonban nem tréfa. Tudnillik az előbb kissé megijedtem, — vall töredelmesen, mert jólesik vádolni magát. — Egyszerre csöngeni kez­dett a fülem. Legalább tíz percig csöngött. Azt hit­tem, megörülök. — Lásd — szól a felesége — lásd. Én hiába beszéltem. Az, amit te művelsz a szervezeteddel ... — Helyes — szakítja félbe az asszonyt, mert a vád már nem esik jól. — Szóval vége. — Sápadt is vagy. — Talán adjatok egy kis tejet. VI. A fehér, émelyítő folyadékot, melyet gyer­mekkora óta utál, lassan kortyogatja. Közben arra gondol, hogy Aischylos tejet ivott, Musset azon­ban feketét, így biztatja magát hangosan: — Eztán a feketének is vége. Reggelire, ebéd után p uzsonnára tejet iszom. Azonnal dobjátok ki összes cigarettáimat. Nálunk többé nincs cigaretta. Vendégeknek sem. Odahozatja dohány­dobozát, melyben vagy négyszáz cigaretta szunnyad, gondosan fölraktá­rozva, arra az eshetőségre is, ha például házát körülzárnák, ostromolnák a kívülről nem szerez­hetne dohányt. Átadja a szobaleánynak, hogy holnap reggel korán mind ajándékozza el s az máris viszi a konyhába a cigarettákat, ujságpapirosba csoma­golva. Ő pedig óriási, mahagóni dohánydobozát sür­gősen kinevezi levélszekrénynek. VII. Elhatározásától megedződve, frissen lép do­­gozószobájába. Becsületesnek, tisztának érzi ma­gát. Száz évig akar élni. Látja, amint ősz hajjal, börsaruban, meztelen térddel mereng unokái közt s pásztorkölteményeket irogat a lugasban. Alighogy leül íróasztalához, elsápad. Ismét hallja azt a vékony, éles zajt, mely mint valami rovar zürrög, rágcsálja agyvelejét. Leheveredik a díványra. Ott halkabban hallja, de azért hallja. Ennek a fele se tréfa. Agyba, hamar, lefe­küdni. Jeges tömlőt a szívére, a fejére borogatást, orvosért, orvosért. PESTI HÍRLAP 1930. október – szerda. A miniszterelnök a kormányzónál. Gróf Bethlen István miniszterelnök, aki még kedden délután Gödöllőre utazott, a szerdai napot is ott tölti, mint a kormányzó vendége. A miniszter­elnök különböző kormányzati ügyekről tett előter­jesztést az államfőnek. Gróf Bethlen István szerdán folytatja tanácskozásait a gazdasági szakminiszte­rekkel a parlament munkaprogrammjának és a gaz­dasági válsággal kapcsolatos sürgős kormányzati in­tézkedéseknek előkészítésére. Az orosz flotta látogatása a göri­g vizeken. Athén, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az orosz szovjet flotta egy része ma egyhetes látogatásra a faberoni kikötőbe érkezett. Első ízben történik, hogy szovjet hajók vendégekül megjelennek a görög vizeken. Az athéni rendőrség az orosz hajók ottléte alatt megtiltott mindennemű kommunista tüntetést.

Next