Pesti Hírlap, 1930. november (52. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-27 / 270. szám

1930. november 27., csütörtök. PESTI HÍRlap A SÁTÁN CIMBORÁJA (Regény.) (8) ÍRTA: CSOÓR GÁSPÁR. •­ ­ Instanciát kanyarítottam annak okáért vá­rosunk érdemes tanácsához, adjon nekem 2 pengő közpénzt, merthogy én is a közjóért véreztem, hadd vegyek rajta élettársul egy szamarat, aki kisegít az én nehéz kenyérkereső munkámban... — Hm, hm, — nevetett közbe a „munkára“ bizonytalanul a nemzetes úr. . ...­­alá is kanyarítottam, ahogy dukál, hogy „alázattal Füri János, majthényi csatasikon elvér­zett kuruc vitéz.“ No, meg is lett a foganatja! Al­­mási szenátor úr a lájblizsebből vágta ki a két tal­lért a tanácsasztalra, hogy il­ol e a 2 pengő Füri bácsinak! Merthogy az a Sánta polgármester, az a mindig labanckodó, nem engedte voks alá az ügyet. Mit szólna Becs, — aszongya — ha meg­tudná, hogy Rimaszombat város tanácsa most is paklizik a rebellisekkel, ime közpénzből segélyezi most is őket! Majd szorulna akkor ö!. No, hogy ne szoruljon kigyelmed, itt a két máriás, Füri János kuruc vitéznek, még száz más is, ha kell neki, eb ura fakó! — mondotta az a Almási szenátor, hogy az Isten áldja meg mind a két kezével a nagy feje­­delemtisztelő urat! Itt Füri bácsi a szeméhez nyulkált és Gergely ur is fájdalmasat sóhajtott: — örök dicsőség nevére! (A Rákóczi fejede­lem szent nevére tudniillik.). . . . Hej, nem marad ám titok semmi suskus, nemzetes uram. Ezt is elmondta nekem egy meszely borért Pásztor Illés városi szolga, a polgármester­nek titkárja vagy mi a fenéje. A szamár ott is áll már a fészer alatt, a nemzetes úr is biztosan hal­, lotta már az ordítását. De hogy az isten csodájába hallhatta meg Gyöngyhalmat is Losoncon, hisz’ igaz, hogy a szam­áronlitás csaknem az égbe hal­latszik, de mégse hallatszik az égig, s egész biz­tosan nem hallatszik el Losoncra, mert az ide jó tíz mérföld. — Van a’ busz is, Füri­­bácsi, — kezdett cso­dálkozni már Gergely úr is. ... Antal furább! — tépelődött Füri bácsi. — Meg aztán hogy az Isten csodájába tudhatta meg azt is az a gyerek, hogy a szamarat neki szántam, meg azt is, hogy csakugyan Buksinak szándéko­zok enni, noha még meg se kerösztöltem . . . No, nemzetes uram, én csak ammondó vagyok, hogy ilyen csodákat én még álmomba se pipáltam soha, noha elmúltam, vagyis kukoricatöréskor leszek két­hetes! (Két hetes , 77. No, végre megtudhatja Rimaszombat, hogy Füri bácsi 77 éves, azazhogy kukoricatöréskor lesz annyi, ha az Isten élteti!) — Csakugyan különös . . . egész sejtelem ne­kem is — töprengett Gergely úr is a dolog felett és hosszakat lépdelt a szobában, míg vele ellenkező irányban Füri bácsi baktatott nagy zavarodottan. Úgy beszélgettek egymáshoz, de mégis inkább ön­magukhoz, akár a tébolyodottak. — Szent öccse, csodagyerek — hajtogatta Füri bácsit. — Rég mondom, hogy ilyen még nem volt Szombatyiban!... ... és elértem a Holdvilágba, — olvasta Ger­gely úr a levelet — tudod, apácskám, abba a nagy, kerek csillagba, amit te nekem akartál adni, hogy elaludjak, de nem aludtam ám el, mert akkor már anyácskáé volt a Holdvilág és te már nekem nem adhattad, anyácska lakik a Holdvilágban és éccaka is ott várt az ablakban és összecsókolt és azt mondtam, hogy nagyon szeretlek, aranyos kis gyöngy­harmat. Pistikéim csak jó légy és szeress engem és apácskát, meg Füri bácsit, mert azok is szeretnek téged éte­­rd meg apácskának, hogy ’föstessen le téged a rektor úrral és selyemhajadból is egy szír­­töcskét tétessen Füri bácsival a koporsómba, mert le, apádika, nem mered kinyitni a koporsót. Csókolja kezedet és küldj pakkot, mert már elfogyott a szerető fiad Gyöngyharmat Pistike.“ Gergely úr olyanformán érzett, mintha már ő maga is ott kóvályogna valahol fenn a nagy ke­rek­ fényes Holdvilág táján, a Buksi hátán, oszt valami netféz, átláthatatlan ködgomolyba bonyoló­dott volna bele, melyből sehogy se bír kievickélni, akár a kárti az a eürü hálóból, amelyik megfogta. Gergely úr folyton azon az üzeneten tépelő­­dött ... A gyerek képét, hajfürtjét kívánja szegény Jucikám . . . Vájjon mit jelent már ez? . . . Tán , átmegyek a plébánoshoz . . . Ő alkalmasint többet ért ki e rejtelmes álomképből, pap, az a mestersége. Azonban!' Jánosik fötisztelendő ur se sokat bírt kihámozná a rejtelmes, vagy ahogyan ő ne­vezte: „mondhatni csodás“ álomképből. — Supponálni lehet, szólt ajkáról a bölcseség, hogy a gyerm­ek ártatlan lelke láthatja álmaiban az édesanya szellemét és beszélget is vele. Hisz a kisdedek az Istent is látják — mondotta maga az­­ Ur Jézus. Valóbban, a kis gyermekek h­aá'Hmri is­­ színről-szinre látják az Istent, hiszen úgy is be­­­­szélgetnek hozzá, ügyeld csak meg egyszer, Ger­gely, mint az édesapjukkal. Az a mennyei üzenet pedig valóban rejtelmes, mondhatni csodás. Judith asszony óhajtását mindenesetre rögtön teljesíteni kell (misét is mondanék lelke békességes nyugal­máért, de hát kálvinista volt szegény, engesztelő szentmisét, mert, bizonyos, hogy bántja valami, attól nem tud nyugodni). Pistikére pedig jó lesz nagyon, de nagyon gondosan vigyázni, mert bizonyos, hogy nem közönséges teremtés, mondhatni csodás az a gyerek. Gergely ur át is hajtatott rögtön Losoncra, lepingáltatta Pistikét a rektrámmal, lenyikkantott aranyhajából egy fürtöt, vissza­vágtatott Szoraba­­tyiba, Füri bácsival — az égi parancs szerint — mindkét emléket betétette a Jucikám koporsójába s ezzel valamelyest megnyugodott. Füri bácsi pedig „uj csodát“ látott. Beszélt, hogy ahogy felnyitotta az érckoporsót, oszt a nem­zetes nagyasszony kebelére helyezte, összekulcsolt kezei fölé. Gyöngyharmatom drágám arcképét és selyemfürtjét, a nagyasszonyomnak finom vékony ajkán egyszerre boldogan szelid mosoly jelent meg s arca is, az a gyönyörű szép arc, tulajdon oly rózsás lett, amint életében volt. Ó, Füri bácsi, so­káig bámulva nézte a csodát, mert eleinte nem akart hinni a szemének. Hát úgy volt, ahogy látta, fus­son ki mind a két szeme, ha nem úgy volt. Óh, te bámulatos Debreceni A perecek, sonkák és kolbászok városának főütőere a Nagycsapó­ utca. A cívis nagyrészt künn lakik még a szállásokon s be a városába­ csak vá­sárolni vagy eladni jár be kocsin, no legfeljebb még elcsodálkozni vasárnaponkint a kálomista nagytem­plomon és kollégiumon, hogy csakugyan van-e még másik két ilyen csoda e világon? De­­,hogy van! Tán azért is áll keresztbe e két épület­­óriás Debrecen városának­ Fő­ utcája régiben, mint­ha csak ők is intenék a vándort: itt állj meg és ne menj tovább, mert ugyan mi megbámulni valót is láthatnál te már mi utánunk a jó Isten teremtett ege alatt! A város falain belül jobbára iparosok, keres­kedők (néhány, annak se volt nagy becsülete!) és a többi urak laktak, teszem nemes urak, a város­ és megyeház urai, katonaság meg mi más. De an­nak azért jobbára az iparosság érezte magát, az is volt a döntő faktor a közéletre, hatalmas r­ös­­ségeibe, a céhekbe megszervezve, külön-külön sza­­konkint, ahány iparág létezik a világon. (Világ alatt mindig Debrecent értsünk, jó emberek, mert ami Debrecenen kívül esik, az itt nem számít!) A jeles iparosság kebelében is azonban emi­nenter a tisztes gubacsapók céhe uralkodik. Imé, a város legnevezetesebb utcáját is, a Nagycsapó­utcát őróluk hívják, mivel valamennyien ebbe az utcába tömörültek a jeles férfiak. (No, annak is kopik a nevezetessége; a Nagyot máris levágta hom­lokáról az idő, ma csak Csapó-utca a neve! De így kopik el lassacskán minden más dicsőségünk is!) Kiválóságuk honorálásául a Nagycsapó-utcá­­ban kaptak helyet a nagyhírű pék uralmék is. Itt volt, mindjárt az utca elején a pékek céhmesteré­nek is, Füzessi Barnabásnak nagyszerű műhelye és még nagyszerűbb boltja is. (És, hogy itt volt, mint nemsokára bebizonyosodik, elég baj volt!) És itt történt a mi történetünk is (mint ahogy min­den nevezetes debreceni esemény a Nagycsapó-utcá­­ban történik.) No meg néha — hogy igazságosak legyünk — a Fő-utcában. Ebbe torkol bele és vész is el benne a Nagycsapó-utca is. Mint a kisebb folyó beszakad a nagyobbikba s abban nyoma vész. Óh, bámulatos Debrecennek nagyszerű kollé­giuma! Fundam­entomodtól utolsó zsindelyedig a hívek szeretetadományaiból létesültél! Azért nem is dicsérlek, dicséred te önmagadat. Ismeri is hired ország-világ. Fogalom a debreceni kollégium. Csakúgy, mint az előtte pompázó kálvinista nagytemplom, messziről egymásra kiabáló két tornyával s a két toronynak aranyozott gomba-kalapjával. Fogalma a magyar kálvinisták hitbuzgóságának, összetartá­sának, áldozatkészségének és­­ büszkeségének. Belőle árad ki minden tudományuk, ott képzik ki jelesebb ifjaikat, előtte dobban meg szívük, ha a szemük megpillantja a két „bámulatos“ alkotást. úgy is lép be a magyar kálomista Debrecenbe, mint a muzulmán Mekkájába, a pápista Rómájába, szent áhítattal. És boldog szívbéli meghatottságot visz onnét haza is: szerteszét nagy Hajduországba, Biharországba, túl a Királyhágón, fel a Lomnici csúcsig, el a Tiszáig, sőt át a Dunán is, mert min­denütt szépen kikelt és erősen szárba szökkent már :1z- Ur vetése Magyarhonban is. Dicsértessék és áldassék érette az ő szent neve! Ha már magam is, pápista ember, így meghal­lok a dicsőséges „kálomista Róma“ előtt, hogyne magasztosulna fel csak Debrecen neve hallatára is a kálomista kebel! A holdvilág nem vonzza na­gyobb erővel magához a tenger miriád atomjait, mint amekkora erővel Debrecen csábítja magához a magyar kálomistákat. (Folytatjuk.) 23 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Figyelmeztetés. Felkérjük mindazokat, akik a Pesti Hírlap Szerkesztői üzenetek rovatához fordulnak, szíves­kedjenek kérdezősködő leveleikhez mindenkor egy pontos és olvasható címükkel és válaszbélyeggel ellátott borítékot mellékelni. »Magában a rovatban csakis közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, a többi magánjellegű­ tudakozódá­sokra levélben felelünk. — Kéziratokat nem őrzünk meg, ha azonban a fenti szabályoknak megfelelően a beküldő megcímzett és felülbélyegzett válaszborítékot mellékel, a meg nem felelőket visszaküldjük. Az alábbiak pontos címét és jeligéiknek megismétlését kérjük: Lénárth Dénes. — Rózsa 30. — Kritzler Sándor. — Egy hálás olvasó. — Ludányi Lajos. —­ Egy kőbányai előfizető. — Signum laudis. — Egy előfizető, Pécs. — Kőváry, Brazília. — Győri tüzérek. — Névnélküli, Szeged. — Gyakornok. — Egy siófoki előfizető. Sz.­­1. Budapest. A házassági törvény 98. §-a értel­mében a biró a per tartama alatt, az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére köte­les elrendelni. A házasságtörés címén folyó perben a 99 §. értelmében a bíró a kibékülés megkísérlése céljából, a há­zasság felbontása előtt, rendszerint a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélését rendeli el. A különélés elren­delését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibé­külése egyáltalán nem remélhető. Ennek az utóbbi körül­ménynek a fennforgását kell az ügyvédnek a bíróság előtt elfogadhatóvá tenni. — Baromfitenyésztés, Hidegkút. A gazdasági b­aromfitenyésztés című könyvet Bakos L. irta: Ára 12 pengő. Predmerszky: Tojásfarmer. Ara 8 pengő. Mahács Mátyás: Gyümölcstermesztés, viteldijjal együtt 7.40 pengő. Könyvkiadóhivatalunkban kaphatók. — N. D. Budapest. A valorizációs törvény értelmében a készpénz­­kölcsön követelések átértékelése általában nem lehetséges. A törvényben meghatározott kivételes esetekben is e köve­telés csak akkor lett volna átértékelhető, ha 1929. évi III. 31-éig nyújtották volna be a bírósághoz vonatkozó kerese­tet. Az évek sora előtt esedékessé vált követelést tehát már bírói uton valorizálva igényelni nem lehet. — Többeknek. Amikor a szerkesztői üzenetek rovatában valakinek a címét kérjük, akkor ne csak a lakóhelyének nevét és utolsó pos­táját, hanem egyszersmind a saját nevének olvasható írás­sal való közlését is kérjük, nehogy a hiányos közlés miatt ismételve kénytelenek legyünk a válaszadást elhalasztani és a pontos címet újból kérni. ■— Vitás. Az, amit ön idéz, az csak egy kérdés. Ön a munkaadójától a betegség kezde­tétől fogva 6 héten át igényelheti a javadalmazást, teljes egészében. Azután pedig az OTI-re háramlik az és attól kezdve csak táppénzre van igénye. Ami pedig a felmondást illeti, mint könyvelőnek 2 évi alkalmaztatás után öt évi felmondás jár. A felmondás csak akkor érvényes, ha azt írásban adják és a betegség esetén is fel lehet mondani. — Sz. D. Budapest. A droglistamesteri oklevél nem jogosít a katonaságnál karpaszomány viselésére. Hogy a kérdezett végzettséggel a felsőipariskola hányadik osztályába veszik fel, azt csak a szakiskola igazgatósága mondhatja meg, ha eddigi bizonyítványait felkutatja. A m­. kir. állami felső­­ipariskolai végzettséggel a Műegyetemre nem veszik fel, hanem csak középiskolai érettségi bizonyítvánnyal. Hogy melyik csapattestnél kíván szolgálni, azt kérelmezni lehet. — K. J.-né, Alsódabas. Fegyvertartási engedélyt a lakó­helyük szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság adhat. Hogy milyen címen kérje, azt önöknek kell megindokolni. A 18 évet betöltött kiskorú csak abban az esetben kaphat engedélyt, ha az ő törvényes képviselője legalább 10 év óta magyar állampolgár és a kiskorúért írásban felelősséget vállal. Főszerkesztő : Dr. LÉGRÁDY OTTÓ Felelős szerkesztő : LENKEY GUSZTÁV Csak ezen a­­ napon! Holnap, pénteken és szombaton! Férfiszabótermemben megrendelésekből visszamaradt finom férfi télikabátok, fekete posztóból, bársony gallérral és sötétkék öltönyök remek szabás- és kivitelben, rendkívüli alkalmi vételáron 55,5 pengőért kaphatók minden nagy­ságban. „Versenyszabóság“, Rottenbiller-utca 4/A. I. em. Árverési hirdetmény. ■ Késedelmen vevő terhére i. évi november hó 28-án ,i. e. 9 órakor 4 (négy) darab serling bundát a Szőrmeház üzlethelyi­ségében VII., Akácfa­ utca. 64. sz. az Árverési Csarnok köz­ben­­jöttével elárvereztetek. Dr. Kovács ügyvéd, V., Sas­ u. 5. 16­6. Marokkói udvarban, Vilmos császár*-ut 10. Gróf Tisza István utcára nyíló szép portálos helyiség azonnal átadó. „Ezúttal közlöm, hogy a Jugoszláv királyság folyamhajó­zása (S. H. S.) budapesti ügynökségének I. sz. raktárában. Bu­dapest. Újpesti rakpart (a Victória-m­a­lomnál levő állomási iroda közelében, telefoncím: 906—20) ea 1015 kg. bruttó súlyú Accra good fermented la minőségű. 16 bála kakaó bab 1. hó 29-én, azaz szombaton d. u. 4 órakor az árverési csarnok köz­ben jöttével nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek, esetleg kikiáltási áron alul is­­el fog adatni. Kikiáltási ár: 1 pengő 20 fillér per bruttó kilogramm. Bánatpénzül az árverés meg­kezdése előtt pengő 250.— teendő le. Az áru a vevő át nem vétele folytán kerül kényszereladásra a vevő terhére.” Dr. Erdész Dezső ügyvéd, Budapest, I., Halmi­ utca 39. 16884 Árverési hirdetmény. Késedelmes vevő terhére pen 8300 kg. pamut fonál f. évi november 29-én d. e. 11 órakor a dunaparti teher­pályaudvar 9. számú raktárában az, állami árverési csar­­nok utján elárvereztetek. □ r. Platschek Manó ügyvéd. TUDAKOZODA­­ saját bel- és külföldi fiókokkal, üzletszerzési osztálya rémére a kereskedelem és ipar körében .Jól bevehetett urakat keres. Szaktudás nem szükséges. Ajánlatokat ..­). .. .V jeligére a főkiadóhivatalba, kérünk.

Next