Pesti Hírlap, 1931. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-03 / 2. szám
18 ———mm——gBBBS—mmm Törekvések a textilkereskedelem körében a cseh importáruk pótlására. A magyar textilgyárak nem igyekeznek a cseh vámkonfliktust olcsóbbítással megkönnyebbíteni a fogyasztónak. Nemrégen rámutattunk arra, hogy a magyarcseh vámkonfliktus bekövetkezését máris számos külföldi gyár arra használta föl, hogy kísérletet tegyen a magyarországi piachoz fűződő kapcsolatainak kimélyítésére, sőt az eddig nálunk piaccal nem bírt idegen gyárak is megpróbálkoznak a gyártmányaik portálásával, mégpedig feltűnően olcsó árak mellett. A kereskedelem máris intenzív munkát fejt ki abban az irányban, hogy a beérkező külföldi ajánlatokat a belföldi piac értékesítési lehetőségei szempontjából megvizsgálja. A külföldi olcsó ajánlatok értékéből ugyan sokat levont az a körülmény, hogy a most érvényesülő autonóm vámtarifa tételei meglehetős többletet jelentenek a régebbi kedvezményes tételekkel szemben. Jellemző például, hogy egyedül a pamut nyersárunál és fehérített készítményeknél egy körülbelül 30 százalékos vámtöbblet állott elő. Ehhez járul még az is, hogy a vámok amúgy is magasabbak percentuálisan, miután az alapárakban úgyszólván az összes árukategóriáknál meglehetős lemorzsolódások voltak az utóbbi időkben s ily módon az árak további csökkenésének a mostani vámhelyzet egyelőre annál is inkább útját állja, mert a belföldi gyárak nem igen mutatnak hajlandóságot az áraik lefaragására. Kereskedelmi körökben kifejezetten hangsúlyozzák, hogy csakis a belföldi forgalom erősen vontatott jellege akadályozza meg, hogy a vámok emelkedése egyelőre nem tudja éreztetni a drágító hatását. A kereskedelem — és pedig a textilszakma — legújabban például ahhoz az igen érdekes megállapításhoz jutott el, hogy az olasz gyárak nagyszerűen pótolni tudnák úgy mintákban, ízlésben, mint árakban a csehországi készítményeket, sőt árak szempontjából az olaszországi lehetőségek e pillanatban lényegesen kedvezőbbek, mint a csehországi importrelációk. Máris több tekintélyes nagykereskedelmi, cég lépett érintkezésbe az olasz gyárakkal s a tavaszra már ezeknek a gyártmányai fogják sok helyen pótolni azokat a csehországi cikkeket, amiknek az előállítása egyelőre kiesik a hazai ipar kereteiből. Az olaszországi kapcsolataink további mélyítésének egyelőre útját állja az a körülmény, hogy a nagyobb olasz ipartelepek legalább is 10—20 véget kitevő rendelésekre tartanak igényt egy-egy mintából, illetve csakis ilyen nagyobb megrendelések esetén hajlandók messzebbmenő koniokációkra. A textilkereskedelem körében ezért máris számos cég igyekszik azon, hogy esetleg alkalmi társulások révén hozhasson össze egy oly megrendelési anyagot, melynek birtokában az olasz gyárak a legmesszebb menő kedvezményekre is hajlandók. E tekintetben jelentős hivatás várna arra a legújabb keletű textilkereskedelmi beszerző csoportra, mely újabban épen ilyen csoportos megrendelések összegyűjtésével igyekszik az egyes gyáraknál jelentősebb árelőnyöket szerezni a kereskedelem számára. A textilkereskedelem szomorúan állapítja meg, hogy a belföldi gyárak — mint ahogy erre legutóbb is rámutattunk — semmi jelét se adja annak a törekvésének, hogy a kitört vámkonfliktussal kapcsolatban a belföldi szükségletek ellátásánál megfelelő ár- és kondíciópolitika révén újabb és újabb fogyasztórétegekre tegyen szert s igy kellő taktikával érvényesítse a számára adódott egészen kivételes helyzetet. A román államvasutak jövedelmének és utasforgalmának nagy csökkenése. Bukarestből jelentik: A román államvasutak 1930. évi első 9 hónapjáról most tették közzé az üzemi kimutatást. Ez a statisztika jelentékeny forgalomcsökkenésről számol be. Az említett időszakban a román államvasutaknak 124.490.000 lelel kevesebb jövedelme volt, mint az előző év hasonló időszakában. Az utasforgalom, amely 1929-ben meghaladta a 35 milliót, a múlt évben másfélmillió csökkenést mutat. A teherforgalom 2.970.000 tonnával, illetve 187.334 Vagonnal csökkent. PESTI HÍRLAP 1931. január 3., szombat A francia kamatláb leszállítása. A Francia Bank ma a váltóleszámítolási kamatlábat 2 és fél százalékról 2 százalékra szállította le. Tehát két százalék a hivatalos kamatláb Franciaországban. Amerika után a pénz olcsóbbításában Franciaország tette meg a következő lépést. A hatalmas tőkekészlet, mely Párizsban hever, csak két százalék kamatot hoz, vagy alig valamivel többet, mert a hivatalos kamatlábon a gazdasági életnek is rendelkezésre áll a hitel. A szomszédos államban, Németországban pedig majdnem háromszoros a hivatalos kamatláb, nálunk hasonlóképen, de hányszorosa a francia kamatlábnak az a kamat, amelyet nálunk az adós fizet? Jó, ha csak négyszeres és nem hat- vagy hétszeres. Ez a diszparitás különböző államok kamatnívójában teljesen lehetetlen volt a békeidőkben, mert ha egy százalékkal drágább volt valahol a pénz Európa valamelyik konszolidált államában, odaözönlött a pénz az olcsóbb forrásokból és a nagy nívókülönbség kiegyenlítést nyert. Ma még politikai ellentétek akadályozzák meg ezt a folyamatot, de az ellentétek sok kamatveszteségbe kerülnek Franciaországnak: jönni kell az időnek, amikor a francia aranyfolyam elindul a maga útjára és enyhülést visz a tőkeinségben szenvedő gazdasági szervezetekbe. Szegeden négyszázan mondták fel a telefont. A posta tarifaemelése után a kisebb szegedi iparosok és kereskedők körében mozgalom indult meg, hogy tiltakozásuk kifejezése gyanánt a megdrágított telefonról minél többen lemondjanak, melyhez az év végéig négyszázan csatlakoztak. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank gazdasági jelentése. Most jelent meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank angol nyelvű gazdasági jelentése. A Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai alapján megállapítja, hogy a harmadik negyedévben a termelésben és a fogyasztásban mutatkozó visszaesés kisebb volt, mint az esztendő első felében. A jelentés reméli, hogy Magyarország és Ausztria egyesült törekvéseinek sikerülni fog a két ország gazdasági kapcsolatait kiépíteni és mélyíteni. Adó-, vám- és illetékmunkálatokra nincs iparigazolvány. A Budapesti Ügyvédi Kamara nemrégiben felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, amelyben panasz tárgyává tette, hogy egyes alsófokú iparhatóságok iparigazolványt adtak ki, amelyben adó-, vám- és iletékmunkálatok végzésére jogosították fel azokat, akik ilyenfajta iparigazolványt kértek és kaptak. Az igazságügyminiszter e tárgyban a kereskedelmi kormánnyal egyetértően rendeletet bocsátott ki, mely az ügyvédi álláspontra helyezkedett és kimondotta, hogy adó-, vám- és illetékmunkák végzése nem tekinthető iparszerű tevékenységnek és így ennek folytatására iparigazolvány ki sem adható. Új mértékhitelesítési díjszabást léptetett életbe a kereskedelmi minisztérium rendelete január hó 1-ével. Ez a korábbi vonatkoidó rendeleteket hatályon kívül helyezve, összefoglalóan egységesítve állapítja meg a mértékhitelesítési és vizsgálati díjakat, valamint az eljárásokat. A Csehszlovákia és Magyarország között beállott szerződésen kívüli állapot maga után vonta a pénzügyminiszter azon rendeletének életbelépését, mely szerint azon országokból, amelyekkel kereskedelmi szerződésünk nincsen, csak oly árukat lehet behozni, amely árukra nézve behozatali engedély adatott ki. A kereskedelmi miniszter 157.109/1930. számú rendelete értelmében az ügyfelek a behozatali engedély megadása iránti kérelmüket az ezen célból rendszeresített űrlapok felhasználásával kötelesek előterjeszteni. Az űrlapok a kereskedelmi és iparkamaráknál szerezhetők be és darabonként 16 fillérbe kerülnek. Kényszeregyezség. Elrendelték a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást: Alföldi Tejterméktermelő Vállalat Mikulik Anna (Ferenc József-rakpart 15.) be nem jegyzett cég és ennek tulajdonosa Mikulik Anna, továbbá Kovács István (Váci út 49.) be nem jegyzett úri és női divatárukereskedő és fiamai Mór (Flórián tér 13.) be nem jegyzett cipőkereskedő ellen.— A törvényszék jóváhagyta az adós és hitelezők között létrejött egyességet és az eljárást befejezetté nyilvánította a következő ügyeknél: Tassy József és Tassy Józsefné (öv utca 20.) — Lichtenstein és Révész (Váci-út 124.) — Ascher Ernő (Vámház körút 10.) — A győri törvényszék elrendelte az eljárást Hirsch Károly győri cukorkafőzőiparos ellen. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE JEGYZÉSEI 1931 JANUÁR 2-ÁN, PÉNTEKEN. Köt. Szélső ár-ZáróElőző »GYI. folyamok árf. zárlat BANKOK: 10 Angol 72.0— 72.0 72.0 20 Fabank 22.0— 22.0 22.5 20 Hazai 48.0 48.2 48.2 48.5 20 Hermes 33.5*— 33.5 35.0 20 M. Hitel 65.0 64.5 64.5 65.0 10 M.A.Ing. 180.0183.0183.0187.0 20 Forgalmi 73.5— 73.5 73.5 20 M.Jelz. 40.0— 40.0 40.0 10 M.Ker.H. 71.0 73.0 72.0 72.0 10 M. Lesz. 87.5 88.5 88.3 88.5 5 M. Nemz. 216.3216.5216.3217.0 20 M.Olasz 66.0— 66.0 66.0 50 Mercur 20.0— 20.0 20.0 25 Nemz.Tak. 21.5— 21.5 21.5 25 Ceztr.Hitel— — 37.5 37.5 10 Keresk. B. 101.0100.2101.0101.0 25 Wiener B.— — 13.3 13.3 TAKARÉKPÉNZTÁRAK: 10 Belvárosi 62.5— 62.5 62.5 10 Községi 100.0— 100.0100.0 10 M.Á.T. 78.5 80.0 80.0 83.0 10 Moktor 77.75— 77.7577.75 5 P. Hazai 169.0— 169.0169.5 BIZTOSÍTÓK: 1 ElsőM. 700.0— 700.0699.0 10 Fonciéne— — 32.0 34.0 10 M.Francia— — 49.5 49.5 MALMOK 25 Backin.____ 25 Borsodi 8.0 8.2 8.0 8.4 Köt. egys. 50 Concordia 25 Budapesti 25 Gizella 25 Hungária Szélső árfolyamok Záró Előző árf. zárlat 17.0 12.5 17.25 — 17.25 18.0 — 12.5 12.5 — 17.25 18.0 BÁNYÁK, TÉGLAGYÁRAK: 37.0 10 Bauxit 25 Beocsini 25 Borsodi 20 Lőrinci 10 Cement 25 Kohó 25 Drasche 5 Magnesit 25 Asphalt 10 M.Á.K. 25 Nbát.-Ujl. 25 Salgó 10 Urikányi 8.5 — 15.5 110.0 150.0 16.0 437.5 32.0 31.8 76.0 — 37.0 35.0 — 126.0 126.0 — — 3.4 8.5 10.8 — — 155.0 — 15.5 16.0 — 110.0 105.0 151.0 150.0 150.0 — 16.0 16.25 435.0 435.0 435.0 — 32.0 33.0 31.5 31.5 31.7 77.0 76.5 76.5 KÖNYVNYOMDÁK: 25 Athenaeum 25 Franklin 25 Globus 20 Pallas 50 Révay 50 Rigier 50 Stephan. 31.0 3.6 11.0 6.0 18.5 31.0 3.6 11.0 6.0 19.0 32.0 3.7 12.0 — — 17.5 17.6 VAS- ÉS GÉPGYÁRAK: 25 Csáky — — 10.0 10.0 25 Bródi Vag. 10.75 11.5 11.0 10.4 Köt. Szélső ár-ZáróElőző egys. folyamok árf. zárlat 25Gazdagép— — 4.5 4.5 5Fegyver 179.0 178.25 178.25181.0 5Ganz-D. 58.0 58.4 58.3 58.0 20Hofherr 3.5 3.7 3.6 3.8 20Kaszab 49.5— 49.5 49.5 50Kühne 6.8— 6.8 6.8 10Láng 49.0— 49.0 50.0 50MAG— — —1.0 2031. Acél 37.0— 36.5 39.0 10Lámpa 97.0 99.0 99.0110.0 25Vagon— — 20.0 21.0 20Coburg 9.5— 9.4 9.4 10Rima 48.6 49.0 48.9 48.8 25Roes seman 25.0 — FAIPAR 25.0 25.0 20Guttmann 13.2— 13.2 13.2 25Hazai—— 8.0 25Nemzeti— — — 33.0 10OFR 55.0 54.6 54.8 54.5 20Nasici 96.0 — KÖZLEKEDÉS: 96.0 96.0 25Beszkárt A.— — — 6.85 25Beszkárt B.— — — 0.60 25Városi— — 5.9 6.0 25BÚR 39.5— 39.5 39.9 25Délivaeut 10.9— 10.85 10.8 25JIFTR— — 2.3 25Dunagőz— — — — 25Levante 4.8— 4.8 4.9 20Nova 26.5— 26.5 27.0 25M.Államv.— — — 18.0 10Trust 100.0—100.0100.8 Köt. Szélső ár- Záró Előző egys. folyamok árf. zárlat CUKORGYÁRAK: 25 Déli Cukor 90.0 91.0 91.0 91.5 25 Horv. Cukor — — — — 5 M. Cukor 82.0 83.0 82.0 83.5 50 Georgia 9.0 — 9.0 9.0 10 Stummer — — — 11.9 GÁZ- ÉS VILLAMOSSÁGI VÁLL.: 10 Egy. Izzó 248.0 247.5 248.0 249.0 25 Auer — — — 76.0 25 Vasmegyei 25.5 — 75.5 25 5 SÖR- ÉS SZESZIPARI VÁLL.: 20 Részv.sör 102.75 25 Tem. szesz — 25 Főv.sör 5 Gschwindt 10 Polg. sör 10 Krausz 25 Pannónia 27.0 122.0 20.6 — 102.75 102.0 —* — 24.0 — 27.0 28.0 — 122.0 121.5 — — 124.0 — — 94.0 — 20.6 — SZÁLLODÁK ÉS GYÓGYFÜRDŐK: 10 Égisz 10.5 — 10.5 10.0 10 Liget — — — 2.0 25 Lukácst. 45.0 — 45.0 45.0 TEXTILIPARI VÁLLALATOK: 20 Gyapjú 4.0 — 4.0 4.0 25 Szövő — — 6.0 6.0 10 Goldberger 50.0 — 50.0 50.0 Köt. Szélső ár-Záró Előző •sys. folyamok árf. zárlat 20 Győri text. 40.0— 40.0 44.0 25 Jaguard 26.0 26.0 25 Juta— — — 20.0 50 Karton— — — 3.1 5 Pamut 44.5 46.0 46.0 47.0 25 Szegedi 23.0— 23.0 22.8 VEGYIPARI VÁLLALATOK— 25 Chinein 3.0 2.9 2.9 3.3 25 Panica— —— 9.5 10 Diana 88.0— 88.0 88.0 20 Műtrágya 17.0— 17.0 18.0 10 Keleti 42.0— 42.1 42.5 20 Klotild 17.1— 17.1 17.1 5 Szikra 270.0—270.0280.0 25 Török— — — 9.0 5 Wander — — 209.0 210.0 KÜLÖNFÉLÉK: 50 Atlantica— — 7.1 6.8 25 Brassói 16.5 16.7 16.6 17.1 25 Dorogi ——— — — 25 Papíripar —— — 57.0 25 Felten ——— .——209.5 25 Kábel— — — 25 Hangya 27.0— 27.0 27.0 50 őstermelő 39.5— 39.5 44.5 10 Gummi 28.0 28.0 28.4 25 Tégazd. -r-—— 19.0 50 Olajművek 1.7— 1.7 1.6 25 Vasútforg. 35.8 35.5 35.6 36.3 25 Népker. 48.5— 48.5 50.0 25 Telefon 13.5— 13.5 13.5 ÉRTÉKPIAC. Jól kezdődik. "Nem épen biztosan kezdődik az új esztendő, amikor a pénteki első üzleti napon összegyűlt érdekeltségnek mindenek előtt arról kellett tudomást vennie, hogy mai hirdetmény szerint a Merkur-bank is kivonult az egyezményből és a giróból . . . Az új ötnyelvű árjegyzőlapot ma adták ki első , ízben. Pénteken heti prolongáció volt az összes papírokban. Csekély forgalom mellett lanyha maradt az irányzat. A valutavásáron a dollár ára 30 fillérrel javult. A kötvények csoportjában nincs változás. Egy newyorki „tőzsdeülés'' 180.000 dollárért cserélt gazdát. Néhány hónappal ezelőtt még félmillió dollár volt az értéke. A tőzsde segítőegyesülete Frey Kálmán elnöklésével tartott ülésén ismét 2400 pengő segélyt szavazott meg, amivel az 1930-ban folyósított összeg megközelíti a 25.000 pengőt. A szombaton meginduló év- dolláronkint. Kényszerkölcsönték üzleti periódus a keddi ün- 46,5 pengő nyolcvan pengő nép miatt megint csonka. Ez névérték után, időszak fizetőnap,ja helyi érték Sorsol békebeli záloglevéléitkekve január 20-ka, arbitrázs- hozzávetőleges árfolyama szán papírokra 27-re. Koronánként: Lier.-áro.i 0.9, A Temesi sor végleg kivonult Egyesült Fővárosi 0.9. Ki.-bírna árjegyzőlapból. tokosok 0.6. Jelzálog 0.6, Le-Államadósság: Pénztárjegy számítoló 0.6. Központi Jetzt 1916. évi —.—, 1917. évi leg 0.5. Hazái 0.8, Hazai 0.12, 1918. évi I.—II. —.—, köze 0.6. Kereskedelmi Bank 6%-os I.—V. 0.27, VI.—VII. 1.4, Agrár 0.4. Moktár 0.6, 0.19—0.18, 61%-os n.— VII. Földhitel 0.6 pengő Háborús —.—, IV. 0.18—0.19, V. —.—, záloglevelek árfolyama 0.20 P. VIII. —•.— pengő. Az ár- Budapesti kölcsön 1987-es folyamok nosztrifikált cim- 2.9, 1905-as 5.—, 1914-es 69.6, letekre vonatkoznak 100 ko- 1916-os 1.0, 1918-as 0.9,1920-as róna névértékre. Nem nősz- 0.2 Práz kor névérték után. trifikált cimletek névleges Sorsjegyiki Konvertált jetkurzusa 0.04 pengő 100 koro- zálog 0.02. Hazai Tak 0 02. nánkint (1919. évi szelvény- Tisza 0.3. Hadsegitész 0.01.— nyel). Az 1916. évi (november 0.02. Bazilika 0.01—-0.02. JtV rg bezárólag) kibocsátott szív 0.01. Osztrák Vöröskereszt hadikölcsöncím ezek az I.—V. 0.30, Olasz Vöröskereszt 22.—, kategóriába, a többiek a VI. Szerb dohány 4.—, Szerb két—VII. csoportba tartoznak, százalékos új szelvénnyel 14.—, Népszövetségi kölcsön 6.000 régivel 4.—, Török 12.— P. A bécsi értéktőzsde mai zárlata a következő volt és pedig: Osztrák Hitel 46.85, Délivasút 13.59, Államvasut , 22.76, Kohó 20.50, Salgó 39, Magyar Alt Kőszén 537.50, Urikányi 93.25, Magyar Hofherr 4.75, Rima 60.90, Magy. Cukor 102.50 Schilling, Frankfurti esti tőzsde, Záróárfolyamok (zárjelben a déli berlini zárlat): Norddeutscher Lloyd (61.50) 61.75, Deutsche Bank (109.25) 110—, AEG (90.75) 92—, Farbenindustrie (122.875) 125.—, Gelsenkirchen (80.50) 81.50, Harpener (75.—) 76.—, VALUTA ÉS DEVIZA. . Az angol valuta pengő árfolyama egy fontra, a többi külföldi pénz száz egységre vonatkozik (Pénz és áru.) (Zárjelben a devizazárlat.) Font 27.70—27.85 (27.7175—27.7975), Belga 79.00—80.00 (79.725—79 975), Cseh 16.85—16.97 (16.9175—16.9675), Dán 152.60—153.20 (152.60—153.00), Dinár 10.02—10.10 (10.095—10.125), Dollár 568.60—571.60 (570.80—572.40), Francia 1r. 22.40— 22.70 (22.415—22.485), Holland 229.50—230.50 (229.80— 230.50), Zloty 63.75—64.15 (63.95—64.15), Lei 3.37—3.41 (3.38625—3.40625), Leva 4.12—4.18 (4.1225—4.1625), Lira 29.75—30.05 (29.87—29.97), Márka 135.75—136.35 (135.95 —136.35), Schilling 80.20—80.60 (80.325—80.575), Norvég 152.00—153.20 (152.65—153.05), Svájci fr. 110.40—110.90 (110.625—110.925), Svéd 152.90—153.50 (152.90—153.30), Peseta —(58.60—61.60), Athén —(7.37—7.47) pengő. Zürichi devizazárlat: Budapest 90.25, Párizs 20.26 és háromnegyed, London 25.05 és fél, Newyork 516.00, Brüsszel 72.02 és fél, Milánó 27.01, Madrid 54.10, Amsterdam 207.65, Berlin 122.90, Bécs 72.60, Stockholm 138.30, Oszló 137.95, Kopenhága 137.95, Szófia 3.73, Prága 15.29 és fél, Varsó 57.85, Belgrád 9.1260, Athén 6.67 és fél, Istambul 2.44 és fél, Bukarest 3.06 centimes. Nemesfémek: Korona 0.27, kétkoronás 0.54, forintos 0.72, ötkoronás 1.46, tízkoronás 11.9, húszkoronás 23.8, szinezüst 68, kilencszázötvenes ezüst 58, 900-as 55, 700-as 50, 700-as 44. Törtarany, tizennégykarátos 21.10, dukát 13.8, húszfrankos 22.9 pengő darabonként, szlu■ arany 3830, platina 5500 pengő. 26.00