Pesti Hírlap, 1931. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-03 / 2. szám

18 ———mm——gBBBS—mmm Törek­vések a textilkereskedelem körében a cseh importáruk pótlására. A magyar textilgyárak nem igyekeznek a cseh vám­­konfliktust olcsóbbítással megkönnyebbíteni a fo­gyasztónak. Nemrégen rámutattunk arra, hogy a magyar­­cseh vámkonfliktus bekövetkezését máris számos külföldi gyár arra használta föl, hogy kísérletet te­gyen a magyarországi piachoz fűződő kapcsolatai­nak kimélyítésére, sőt az eddig nálunk piaccal nem bírt idegen gyárak is megpróbálkoznak a gyártmá­nyaik portálásával, még­pedig feltűnően olcsó árak mellett. A kereskedelem máris intenzív munkát fejt ki abban az irányban, hogy a beérkező külföldi aján­latokat a belföldi piac értékesítési lehetőségei szem­pontjából megvizsgálja. A külföldi olcsó ajánlatok értékéből ugyan sokat levont az a körülmény, hogy a most érvényesülő autonóm vámtarifa tételei meg­lehetős többletet jelentenek a régebbi kedvezményes tételekkel szemben. Jellemző például, hogy egyedül a pamut nyersárunál és fehérített készítményeknél egy körülbelül 30 százalékos vámtöbblet állott elő. Ehhez járul még az is, hogy a vámok amúgy is ma­gasabbak percentuálisan, miután az alapárakban úgyszólván az összes árukategóriáknál meglehetős lemorzsolódások voltak az utóbbi időkben s ily mó­don az árak további csökkenésének a mostani vám­helyzet egyelőre annál is inkább útját állja, mert a belföldi gyárak nem igen mutatnak hajlan­dóságot az áraik lefaragására. Kereskedelmi körökben kifejezetten hangsúlyozzák, hogy csakis a belföldi forgalom erősen vontatott jellege akadályozza meg, hogy a vámok emelkedése egyelőre nem tudja éreztetni a drágító hatását. A kereskedelem — és pedig a textilszakma — legújabban például ahhoz az igen érdekes megálla­pításhoz jutott el, hogy az olasz gyárak nagyszerűen pótolni tudnák úgy mintákban, ízlésben, mint árak­ban a csehországi készítményeket, sőt árak szem­pontjából az olaszországi lehetőségek e pillanatban lényegesen kedvezőbbek, mint a csehországi import­relációk. Máris több tekintélyes nagykereskedelmi, cég lépett érintkezésbe az olasz gyárakkal s a ta­vaszra már ezeknek a gyártmányai fogják sok he­lyen pótolni azokat a csehországi cikkeket, amik­nek az előállítása egyelőre kiesik a hazai ipar kere­teiből. Az olaszországi kapcsolataink további mélyíté­sének egyelőre útját állja az a körülmény, hogy a nagyobb olasz ipartelepek legalább is 10—20 véget kitevő rendelésekre tartanak igényt egy-egy mintá­ból, illetve csakis ilyen nagyobb megrendelések ese­tén hajlandók messzebbmenő koniokációkra. A textilkereskedelem körében ezért máris szá­mos cég igyekszik azon, hogy esetleg alkalmi társu­lások révén hozhasson össze egy oly megrendelési anyagot, melynek birtokában az olasz gyárak a leg­messzebb menő kedvezményekre is hajlandók. E te­kintetben jelentős hivatás várna arra a legújabb keletű textilkereskedelmi beszerző csoportra, mely újabban épen ilyen csoportos megrendelések össze­gyűjtésével igyekszik az egyes gyáraknál jelentő­sebb árelőnyöket szerezni a kereskedelem számára. A textilkereskedelem szomorúan állapítja meg, hogy a belföldi gyárak — mint ahogy erre legutóbb is rámutattunk — semmi jelét se adja annak a tö­rekvésének, hogy a kitört vámkonfliktussal kap­csolatban a belföldi szükségletek ellátásánál megfe­lelő ár- és kondíciópolitika révén újabb és újabb fo­­gyasztórétegekre tegyen szert s igy kellő taktiká­val érvényesítse a számára adódott egészen kivéte­les helyzetet. A román államvasutak jövedelmének és utasforgal­mának nagy csökkenése. Bukarestből jelentik: A román államvasutak 1930. évi első 9 hónapjáról most tették közzé az üzemi kimutatást. Ez a statisztika jelentékeny forgalomcsökkenésről számol be. Az említett időszakban a román államvasutaknak 124.490.000 lelel kevesebb jöve­delme volt, mint az előző év hasonló időszakában. Az utasforgalom, amely 1929-ben meghaladta a 35 milliót, a múlt évben másfélmillió csökkenést mutat. A teherforga­lom 2.970.000 tonnával, illetve 187.334 Vagonnal csökkent. PESTI HÍRLAP 1931. január 3., szombat A francia kamatláb leszállítása. A Francia Bank ma a váltóleszámítolási kamat­lábat 2 és fél százalékról 2 százalékra szállította le. Tehát két százalék a hivatalos kamatláb Fran­ciaországban. Amerika után a pénz olcsóbbításá­­ban Franciaország tette meg a következő lépést. A hatalmas tőkekészlet, mely Párizsban hever, csak két százalék kamatot hoz, vagy alig valamivel töb­bet, mert a hivatalos kamatlábon a gazdasági élet­nek is rendelkezésre áll a hitel. A szomszédos állam­ban, Németországban pedig majdnem háromszoros a hivatalos kamatláb, nálunk hasonlóképen, de hányszorosa a francia kamatlábnak az a kamat, amelyet nálunk az adós fizet? Jó, ha csak négysze­res és nem hat- vagy hétszeres. Ez a diszparitás kü­lönböző államok kamatnívójában teljesen lehetetlen volt a békeidőkben, mert ha egy százalékkal drá­gább volt valahol a pénz Európa valamelyik kon­szolidált államában, odaözönlött a pénz az olcsóbb forrásokból és a nagy nívókülönbség kiegyenlítést nyert. Ma még politikai ellentétek akadályozzák meg ezt a folyamatot, de az ellentétek sok kamat­­veszteségbe kerülnek Franciaországnak: jönni kell az időnek, amikor a francia aranyfolyam elindul a maga útjára és enyhülést visz a tőkeinségben szen­vedő gazdasági szervezetekbe. Szegeden négyszázan mondták fel a telefont. A posta tarifaemelése után a kisebb szegedi iparosok és kereske­dők körében mozgalom indult meg, hogy tiltakozásuk ki­fejezése gyanánt a megdrágított telefonról minél többen lemondjanak, melyhez az év végéig négyszázan csatla­­kozt­ak. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank gazdasági je­lentése. Most jelent meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank angol nyelvű gazdasági jelentése. A Magyar Gazda­ságkutató Intézet adatai alapján megállapítja, hogy a har­madik negyedévben a termelésben és a fogyasztásban mu­tatkozó visszaesés kisebb volt, mint az esztendő első fe­lében. A jelentés reméli, hogy Magyarország és Ausztria egyesült törekvéseinek sikerülni fog a két ország gazda­sági kapcsolatait kiépíteni és mélyíteni. Adó-, vám- és illetékmunkálatokra nincs iparigazol­vány. A Budapesti Ügyvédi Kamara nemrégiben felter­jesztést intézett az igazságügyminiszterhez, amelyben pa­nasz tárgyává tette, hogy egyes alsófokú iparhatóságok iparigazolványt adtak ki, amelyben adó-, vám- és ileték­­munkálatok végzésére jogosították fel azokat, akik ilyen­fajta iparigazolványt kértek és kaptak. Az igazságügymi­­niszter e tárgyban a kereskedelmi kormánnyal egyetér­tően rendeletet bocsátott ki, mely az ügyvédi álláspontra helyezkedett és kimondotta, hogy adó-, vám- és illeték­­munkák végzése nem tekinthető iparszerű tevékenység­nek és így ennek folytatására iparigazolvány ki sem adható. Új mértékhitelesítési díjszabást léptetett életbe a kereskedelmi minisztérium rendelete január hó 1-ével. Ez a­ korábbi vonatkoidó­ rendeleteket hatályon kívül helyezve, összefoglalóan egységesítve állapítja meg a mértékhitele­sítési és vizsgálati díjakat, valamint az eljárásokat. A Csehszlovákia és Magyarország között beállott szerződésen kívüli állapot maga után vonta a pénzügy­­miniszter azon rendeletének életbelépését, mely szerint azon országokból, amelyekkel kereskedelmi szerződésünk nincsen, csak oly árukat lehet behozni, amely árukra nézve behozatali engedély adatott ki. A kereskedelmi mi­­niszter 157.109/1930. számú rendelete értelmében az ügy­felek a behozatali engedély megadása iránti kérelmüket az ezen célból rendszeresített űrlapok felhasználásával kö­telesek előterjeszteni. Az űrlapok a kereskedelmi és ipar­kamaráknál szerezhetők be és darabonként 16 fillérbe ke­rülnek. Kényszeregyezség. Elrendelték a csődönkívüli kény­­szeregyezségi eljárást: Alföldi Tejterméktermelő Vál­lalat Mikulik Anna (Ferenc József-rakpart 15.) be nem jegyzett cég és ennek tulajdonosa Mikulik Anna, továbbá Kovács István (Váci­ út 49.) be nem jegyzett úri és női divatáru­­kereskedő és fia­mai Mór (Flórián­ tér 13.) be nem jegyzett cipőkereskedő ellen.— A törvényszék jóvá­hagyta az adós és hitelezők között létrejött egyességet és az eljárást befejezetté nyilvánította a következő ügyek­nél: Tassy József és Tassy József­né (öv­ utca 20.) — Lich­tenstein és Révész (Váci-út 124.) — Ascher Ernő (Vám­­ház­ körút 10.) — A győri törvényszék elrendelte az el­járást Hirsch Károly győri cukorkafőzőiparos ellen.­ ­ A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE JEGYZÉSEI 1931 JANUÁR 2-ÁN, PÉNTEKEN. Köt. Szélső ár-ZáróElőző »GYI. folyamok árf. zárlat BANKOK: 10 Angol 72.0— 72.0 72.0 20 Fabank 22.0— 22.0 22.5 20 Hazai 48.0 48.2 48.2 48.5 20 Hermes 33.5*— 33.5 35.0 20 M. Hitel 65.0 64.5 64.5 65.0 10 M.A.Ing. 180.0183.0183.0187.0 20 Forgalmi 73.5— 73.5 73.5 20 M.Jelz. 40.0—­­ 40.0 40.0 10 M.Ker.H. 71.0 73.0 72.0 72.0 10 M. Lesz. 87.5 88.5 88.3 88.5 5 M. Nemz. 216.3216.5216.3217.0 20 M.­Olasz 66.0— 66.0 66.0 50 Mercur 20.0— 20.0 20.0 25 Nemz.Tak. 21.5— 21.5 21.5 25 Ceztr.Hitel— — 37.5 37.5 10 Keresk. B. 101.0100.2101.0101.0 25 Wiener B.— — 13.3 13.3 TAKARÉKPÉNZTÁRAK: 10 Belvárosi 62.5— 62.5 62.5 10 Községi 100.0— 100.0100.0 10 M.Á.T. 78.5 80.0 80.0 83.0 10 Moktor 77.75— 77.7577.75 5 P. Hazai 169.0— 169.0169.5 BIZTOSÍTÓK: 1 ElsőM. 700.0— 700.0699.0 10 Fonc­iéne— — 32.0 34.0 10 M.­Francia— — 49.5 49.5 MALMOK­ 25 Backin.____ 25 Borsodi 8.0 8.2 8.0 8.4 Köt. egys. 50 Concordia 25 Budapesti 25 Gizella 25 Hungária Szélső ár­­folyamok Záró Előző árf. zárlat 17.0 12.5 17.25 — 17.25 18.0 — 12.5 12.5 — 17.25 18.0 BÁNYÁK, TÉGLAGYÁRAK: 37.0 10 Bauxit 25 Beocsini 25 Borsodi 20 Lőrinci 10 Cement 25 Kohó 25 Drasche 5 Magnesit 25 Asphalt 10 M.Á.K. 25 Nbát.-Ujl. 25 Salgó 10 Urikányi 8.5 — 15.5 110.0 150.0 16.0 437.5 32.0 31.8 76.0 — 37.0 35.0 — 126.0 126.0 — — 3.4 8.5 10.8 — — 155.0 — 15.5 16.0 — 110.0 105.0 151.0 150.0 150.0 — 16.0 16.25 435.0 435.0 435.0 — 32.0 33.0 31.5 31.5 31.7 77.0 76.5 76.5 KÖNYVNYOMDÁK: 25 Athenaeum 25 Franklin 25 Globus 20 Pallas 50 Rév­ay­ 50 Ri­gier 50 Stephan. 31.0 3.6 11.0 6.0 18.5 31.0 3.6 11.0 6.0 19.0 32.0 3.7 12.0 — — 17.5 17.6 VAS- ÉS GÉPGYÁRAK: 25 Csáky — — 10.0 10.0 25 Bródi Vag. 10.75 11.5 11.0 10.4 Köt. Szélső ár-ZáróElőző egys. folyamok árf. zárlat 25Gazdagép— — 4.5 4.5 5Fegyver 179.0 178.25 178.25181.0 5Ganz-D. 58.0 58.4 58.3 58.0 20Hofherr 3.5 3.7 3.6 3.8 20Kaszab 49.5— 49.5 49.5 50Kühne 6.8— 6.8 6.8 10Láng 49.0— 49.0 50.0 50MAG— — —­­1.0 2031. Acél 37.0— 36.5 39.0 10Lámpa 97.0 99.0 99.0110.0 25Vagon— — 20.0 21.0 20Coburg 9.5— 9.4 9.4 10Rima 48.6 49.0 48.9 48.8 25Roes sem­an 25.0 — FAIPAR­ 25.0 25.0 20Guttmann 13.2— 13.2 13.2 25Hazai—— 8.0 25Nemzeti— — — 33.0 10OF­R 55.0 54.6 54.8 54.5 20Nasici 96.0 — KÖZLEKEDÉS: 96.0 96.0 25Beszkárt A.— — — 6.85 25Beszkárt B.— — — 0.60 25Városi— — 5.9 6.0 25BÚR 39.5— 39.5 39.9 25Délivaeut 10.9— 10.85 10.8 25JIFTR— — 2.3 25Dunagőz— — — — 25Levante 4.8— 4.8 4.9 20Nova 26.5— 26.5 27.0 25M.Államv.— — — 18.0 10Trust 100.0—100.0100.8 Köt. Szélső ár- Záró Előző egys. folyamok árf. zárlat CUKORGYÁRAK: 25 Déli Cukor 90.0 91.0 91.0 91.5 25 Horv. Cukor — — — — 5 M. Cukor 82.0 83.0 82.0 83.5 50 Georgia 9.0 — 9.0 9.0 10 Stummer — — — 11.9 GÁZ- ÉS VILLAMOSSÁGI VÁLL.: 10 Egy. Izzó 248.0 247.5 248.0 249.0 25 Auer — — — 76.0 25 Vasmegyei 25.5 — 75.5 25 5 SÖR- ÉS SZESZIPARI VÁLL.: 20 Részv.sör 102.75 25 Tem. szesz — 25 Főv.sör 5 Gschwindt 10 Polg. sör 10 Krausz 25 Pannónia 27.0 122.0 20.6 — 102.75 102.0 —* — 24.0 — 27.0 28.0 — 122.0 121.5 — — 124.0 — — 94.0 — 20.6 — SZÁLLODÁK ÉS GYÓGYFÜRDŐK: 10 Égisz 10.5 — 10.5 10.0 10 Liget — — — 2.0 25 Lukácst. 45.0 — 45.0 45.0 TEXTILIPARI VÁLLALATOK: 20 Gyapjú 4.0 — 4.0 4.0 25 Szövő — — 6.0 6.0 10­ Goldberger 50.0 — 50.0 50.0 Köt. Szélső ár-Záró Előző •sys. folyamok árf. zárlat 20 Győri text. 40.0— 40.0 44.0 25 Jaguard 26.0 26.0 25 Juta— — — 20.0 50 Karton— — — 3.1 5 Pamut 44.5 46.0 46.0 47.0 25 Szegedi 23.0— 23.0 22.8 VEGYIPARI VÁLLALATOK— 25 Chinein 3.0 2.9 2.9 3.3 25 Panica— —— 9.5 10 Diana 88.0— 88.0 88.0 20 Műtrágya 17.0— 17.0 18.0 10 Keleti 42.0— 42.1­ 42.5 20 Klot­ild 17.1— 17.1 17.1 5 Szikra 270.0—270.0280.0 25 Török— — — 9.0 5 Wander — — 209.0 210.0 KÜLÖNFÉLÉK: 50 Atlantica— — 7.1 6.8 25 Brassói 16.5 16.7 16.6 17.1 25 Dorogi ——— — — 25 Papíripar —­— — 57.0 25 Felten ——— .——209.5 25 Kábel— — — 25 Hangya 27.0— 27.0 27.0 50 őstermelő 39.5— 39.5 44.5 10 Gummi 28.0 28.0 28.4 25 Tégazd. -r­-—— 19.0 50 Olajművek 1.7— 1.7 1.6 25 Vasútforg. 35.8 35.5 35.6 36.3 25 N­épker. 48.5— 48.5 50.0 25 Telefon 13.5— 13.5 13.5 ÉRTÉKPIAC. Jól kezdődik. "Nem épen biztosan kezdődik az új esztendő, amikor a pénteki első üzleti napon összegyűlt érde­keltségnek mindenek előtt arról kellett tudomást vennie, hogy mai hirdetmény szerint a Merkur-bank is kivonult az egyezményből és a giróból . . . Az új ötnyelvű árjegyzőlapot ma adták ki első , ízben. Pénteken heti prolongáció volt az összes papí­rokban. Csekély forgalom mellett lanyha maradt az irányzat. A valutavásáron a dollár ára 30 fillérrel ja­vult. A kötvények csoportjában nincs változás. Egy newyorki „tőzsdeülés'' 180.000 dollárért cse­rélt gazdát. Néhány hónappal ezelőtt még félmillió dollár volt az értéke. A tőzsde segítőegyesülete Frey Kálmán elnök­lésével tartott ülésén ismét 2400 pengő segélyt szava­zott meg, amivel az 1930-ban folyósított összeg meg­közelíti a 25.000 pengőt. A szombaton meginduló év- dolláronkint. Kényszerkölcsön­ték üzleti periódus a keddi ün- 46,5 pengő nyolcvan pengő nép miatt megint csonka. Ez névérték után, időszak fizetőnap,ja helyi érték Sorsol­ békebeli záloglevéléit­kekve január 20-ka, arbitrázs- hozzávetőleges árfolyama szán papírokra 27-re. Koronánként: Lier.-áro.i 0.9, A Temesi sor végleg kivonult Egyesült Fővárosi 0.9. Ki.-bír­na árjegyzőlapból. tokosok 0.6. Jelzálog 0.6, Le-Államadósság: Pénztárjegy számítoló 0.6. Központi Jetzt 1916. évi —.—, 1917. évi leg 0.5. Hazái 0.8, Hazai 0.12, 1918. évi I.—II. —.—, köze 0.6. Kereskedelmi Bank 6%-os I.—V. 0.27, VI.—VII. 1.4, Agrár 0.4. Moktár 0.6, 0.19—0.18, 61­%-os n.— VII. Földhitel 0.6 pengő Háborús —.—, IV. 0.18—0.19, V. —.—, záloglevelek árfolyama 0.20 P. VIII. —•.— pengő. Az ár- Budapesti kölcsön 1987-es folyamok nosztrifikált cim- 2.9, 1905-as 5.—, 1914-es 69.6, letekre vonatkoznak 100 ko- 1916-os 1.0, 1918-as 0.9,1920-as róna névértékre. Nem nősz- 0.2 P­­ráz kor névérték után. trifikált cimletek névleges Sorsjegyiki Konvertált jet­­kurzusa 0.04 pengő 100 koro- zálog 0.02. Hazai Tak 0 02. nánkint (1919. évi szelvény- Tisza 0.3. Hadsegitész 0.01.— nyel). Az 1916. évi (november 0.02. Bazilika 0.01—-0.02. JtV r­g bezárólag) kibocsátott szív 0.01. Osztrák Vöröskereszt hadikölcsöncím ezek az I.—V. 0.30, Olasz Vöröskereszt 22.—, kategóriába, a többiek a VI. Szerb dohány 4.—, Szerb két­­—VII. csoportba tartoznak, százalékos új szelvénnyel 14.—, Népszövetségi kölcsön 6.00­0 régivel 4.—, Török 12.— P. A bécsi értéktőzsde mai zárlata a következő volt és pedig: Osztrák Hitel 46.85, Délivasút 13.59, Államvasut , 22.76, Kohó 20.50, Salgó 39, Magyar Alt Kőszén 537.50, Urikányi 93.25, Magyar Hofherr 4.75, Rima 60.90, Magy. Cukor 102.50 Schilling, Frankfurti esti tőzsde, Záróárfolyamok (zárjelben a­­ déli berlini zárlat): Norddeutscher Lloyd (61.50) 61.75, Deutsche Bank (109.25) 110—, AEG (90.75) 92—, Far­benindustrie (122.875) 125.—, Gelsenkirchen (80.50) 81.50, Harpener (75.—) 76.—, VALUTA ÉS DEVIZA. . Az angol valuta pengő árfolyama egy fontra, a többi külföldi pénz száz egységre vonatkozik (Pénz és áru.) (Zárjelben a devizazárlat.) Font 27.70—27.85 (27.7175—27.7975), Belga 79.00—80.00 (79.725—79 975), Cseh 16.85—16.97 (16.9175—16.9675), Dán 152.60—153.20 (152.60—153.00), Dinár 10.02—10.10 (10.095—10.125), Dol­lár 568.60—571.60 (570.80—572.40), Francia 1r. 22.40— 22.70 (22.415—22.485), Holland 229.50—230.50 (229.80— 230.50), Zloty 63.75—64.15 (63.95—64.15), Lei 3.37—3.41 (3.38625—3.40625), Leva 4.12—4.18 (4.1225—4.1625), Lira 29.75—30.05 (29.87—29.97), Márka 135.75—136.35 (135.95 —136.35), Schilling 80.20—80.60 (80.325—80.575), Norvég 152.00—153.20 (152.65—153.05), Svájci fr. 110.40—110.90 (110.625—110.925), Svéd 152.90—153.50 (152.90—153.30), Peseta —(58.60—61.60), Athén —(7.37—7.47) pengő. Zürichi devizazárlat: Budapest 90.25, Párizs 20.26 és háromnegyed, London 25.05 és fél, Newyork 516.00, Brüsszel 72.02 és fél, Milánó 27.01, Madrid 54.10, Ams­terdam 207.65, Berlin 122.90, Bécs 72.60, Stockholm 138.30, Oszló 137.95, Kopenhága 137.95, Szófia 3.73, Prága 15.29 és fél, Varsó 57.85, Belgrád 9.1260, Athén 6.67 és fél, Istambul 2.44 és fél, Bukarest 3.06 centimes. Nemesfémek: Korona 0.27, kétkoronás 0.54, forin­tos 0.72, ötkoronás 1.46, tízkoronás 11.9, húszkoronás 23.8, szinezüst 68, kilencszázötvenes ezüst 58, 900-as 55, 700-as 50, 700-as 44. Törtarany, tizennégykarátos 21.10, dukát 13.8, húszfrankos 22.9 pengő darabonként, szlu­­■ arany 3830, platina 5500 pengő. 26.00

Next