Pesti Hírlap, 1931. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-03 / 2. szám

1931. január 3., szombat. PESTI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG. A Kereskedelmi Csarnok a keresk­edelem egységes frontjáért A Magyar Kereskedelmi Csarnok tagjai újév napján nagy számban gyűltek egybe, hogy az elnö­köt, báró dr. Madarassy Beck Gyulát és elnöktársait üdvözöljék, Halasi-Fischer Ödön kereskedelmi főta­nácsos üdvözölte az elnököt. Báró dr. Madarassy Beck Gyula válaszában az elmúlt év gazdasági ese­ményeinek beható kritikájával foglalkozott. — Az ország mérhetetlenül súlyos gazdasági krí­zise, amely a kereskedelmet már az 1929. év folyamán is annyira sújtotta, 1930-ban horizontálisan és verti­kálisan kiszélesedett. Bebizonyult az, amit mindig hirdettünk, hogy mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egymással elvár­hatatlanul szolidárisak, egyik terme­lési ág sem táplálkozhatik a másik pusztulásából. A magyar gazdasági helyzet súlyos leromlása, amely még nem érte el a mély­pontot, kétségtelenül a vi­­lágkrízis hatása­ alatt áll. Soha azonban a sokszor emlegetett úgynevezett „világjelenségek" nálunk a leromlásnak azt a fokát, amelynek tanúi vagyunk, elő nem idézhették volna, ha a lefolyt 5—6 esztendőben a kormány gazdasági politikája nem lett volna elejétől végig teljesen el­hibázva. A közterh­eknek minden mértékét meghaladó halmozása, amely odáig ment, hogy Magyarorszá­got a világ összes államai között aránylag alacsony hadügyi költségek mellett is, a legsúlyosabban meg­terhelt országgá tették és ezzel együtt a kormány kapkodó, rapszodikus, ad hoc intézkedésekben kime­rülő és etatizmusában a gyerekes gazdasági tudat­lanság határán lévő „alkotásai” annyira vérszegény­­nyé és ellenállóképtelenné tették ezt az országot, hogy a különösen ebben az esztendőben kiélesedett viláor­­helyzetben a védekezés­­ minden elaszticitását elvesz­tette. A kereskedelemnek, ha exisztenciáját meg akarja védeni, az összefogásban és szervezettségben kell erőt keresnie A kereskedelmi érdekképviseletek mai szét-, folyó rendszere, a védekezés legprimitívebb lehetősé­geit is rendkívül megnehezíti. De ezen az egységes egy egyöntetű fronton is, ha, amint reméli sikerül majd kialakítani, a kereskedelem mint eddig, a jövő­ben is az összes termelési ágak szolidaritásának vé- - delmét írja majd zászlajára. Amikor a gazdasági szabadság az éltető eleme a kereskedelemnek, amikor az államnak a gazdasági életre gyakorolt végzetes befolyásával szemben állandóan kétségbeesett küz­delmet folytat, nem kívánható ennek a végzetes állami befolyásnál, a kar­telt­örvény által való foko­zása az iparral szemben sem. Ugyanebből a szempontból rendkívül sajnála­tosnak tartaná, ha a Kereskedelmi és Iparkamará­ban, amelyet apáink azért hoztak létre, hogy az ipar­nak és kereskedelemnek közös és együttes érdekeit teljes súllyal képviselje és megvédje, a nagyipar kö­zött egyrészt, és a kereskedelem és kisipar között másrészt szakadás állana be, amelynek előszelei most fújdogálnak. A Kereskedelmi és Iparkamarát a­­maga jelenlegi súlyában és jelentőségében a gazdasági élet egyik fontos faktorának tartja, amelyet egy ilyen szétválás csak gyöngítene. Rohamtiszta nő a munkanélküliség Csehszlovákiában. Sam­ilik cseh néppárti képviselő, a csehszlovák néppárt alelnöke, a Szelszké Hlasty című lapjában írja, hogy a csehszlovák magyar kereskedelmi kap­csolatok kérdésében úgyszólván teljesen izolálva áll­ a cseh agrárpárt. A mostani fülledt atmoszférában borzalmas bombaként esett közénk: a Magyaror­szággal való vámháború. A falusi nép m­ég vissza­emlékszik arra írja, Ramalik, hogy mennyire meg­vádolták a cseh néppártot az agrárpárt vezérei, hogy nem akarja az agrárpártot a magyar keres­kedelmi szerződés felmondásával támogatni. A cseh néppárti képviselők és szenátorok tavasszal sem vol­tak kaphatók arra, hogy fedjék az agráriusokat, amikor azok kivívták és előidézték a Magyarország­­gal való vámháborút. A magyarok december 15-e előtt hajlandók voltak elismerni a magasabb vámo­kat és csupán a lisztkeverési törvénynek a hatály­talanítását vagy mérséklését követelték. Valamennyi párt provizóriumot akart kötni, egyedül az­­ agrár­éért­­utasította el. Így az agrárpárt idézte fel a vámháborút. Bekövetkezett a borzasztó gazdasági és szo­ciális bizonytalanság, 300 000­nél több mun­­kanélkülink van. Egy-két hónap múlva még egyszer annyi lehet. A megszavazott 150 millió nagyobb részét a mező­gazdáknak kellett volna kapniok, most azonban egy fillért sem várhatnak, mert ez az összeg nem futja még a munkanélküliek támogatására sem. Mennyit veszít az állam csak adó fejében a gyári üzemek beszüntetésén? Ezek a súlyos körülmények nyomott hangulatot idéztek elő a kormánykoalícióban. Az agráriusok teljesen magukra maradtak. A politikai helyzet, fejezi be Samalik. az agrárpárt fellépése következtében olyan nehéz, hogy csak két lehetőség várható: új kormány, avagy új választás­ _____ TÖRVÉNYKEZÉS. Dr. Zavaros Aladár székesfehérvári polgármestert az ítélőtábla is szabadlábra helyezte. A székesfehérvári, kir. ügyészség augusztus 19-én helyezte előzetes letartóztatásba­­- mint em­lékezetes - dr. Zavaros Aladár székesfehérvári pol­gármestert és Vargha Elemér városi műszaki fő­tanácsost. Varghát néhány nappal ezelőtt százhúsz­ezer pengő értékű ingatlanóvadék ellenében szabad­lábra helyezték. Karácsony előtt Zavaros Aladár védője, dr. Ha­lász Lajos, beadvánnyal fordult a székesfehérvári törvényszék vádtanácsához és kérte Zavaros Aladár szabadlábra helyezését. Arra hivatkozott, hogy a szö­késtől nem kell­ tartani, mert Zavaros Aladár fél­­lábú ember, négy leánygyermek atyja és eltartója. Óvadékot azzal a megokolással nem ajánlott fel a védő, mert Zavaros Aladár köztudomás szerint sze­gény ember, aki a fizetéséből élt. A törvényszék a védő kérelmének helyt is adott és elrendelte Za­varos szabadlábra helyezését. A döntés ellen a budapesti kir. ügyészség, amely ennek az ügynek a kijelölt vádhatósága, fel­­folyamodást jelentett be. Dr. Halász Lajos, védőügy­véd is beadvánnyal fordult az­ Ítélőtáblához, amely­ben újból felsorolta mindazokat az indokokat, ame­lyek a polgármester szabadlábra helyezését kívánják. Az ítélőtábla Folkmann-tanácsa pénteken dél­ben másfélórás tanácskozás után helyt adott dr. Halász Lajos védő kérelmének és az ügyészség fel­­folyamodását elutasítva, Zavaros Aladár szabad­­lábrahelyezését rendelte el. Az ítélőtábla szerint Za­varos Aladár személyi viszonyai olyanok, hogy szö­késétől tartani nem kell, mert egyik lábát amputál­ták, vagyontalan, négy leánygyermek atyja és ezen­felül már közel fél esztendeje ül vizsgálati fog­ságban. A tábla a döntésről sürgöny levélben értesítette a székesfehérvári törvényszéket, azzal, hogy nyom­ban helyezzék szabadlábra dr. Zavaros Aladárt. — Nyolc esztendei szigorított dologház. Zala­egerszegről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Nagy Gyula keszthelyi és Nagy István zalaszentgróti be­törők kifosztották a Szent Imre falván levő Hangya­­szövetkezetet. Ezenkívül még több betörést, követ­tek el. A beismerésben levő rovott,múltú betörők fe­lett most ítélkezett a zalaegerszegi törvényszék bün­­tetőtanács, mely a két betörőt szigorított dologházra ítélte, amelynek legkisebb tartamát nyolc évben állapította meg. A betörők feleségét az orgazda­ság vádja alól a törvényszék felmentette. -- Három autógázér­ás­ ügy. Báró Starnfeld Ala­dár gépészmérnök 1929 szeptember 7-én este az Er­­zsébe­t­ körút és Dohány­ utca sarkán autójával el­ütötte Csomna Dénes munkást, akinek a bal karja és ballába eltörött. A büntetőtörvényszék Méhes-ta­nácsa pénteken tárgyalta az autógázolási ügyet. A báró a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a közle­kedési rendőr jelzése után normális sebességgel ve­zette kocsiját, amikor Csorna Dénes váratlanul át akart szaladni az utón és ő maga okozta a szeren­csétlenséget. A törvényszék több tanú kihallgatása után felmentette a gépészmérnököt, mert megnyug­tató bizonyíték nem merült fel arra, hogy a sajná­latos szerencsétlenség az ő hibájából következett volna be. Az ügyész fellebbezett. — Zsuffák András soffőr 1928 július 29-én a Damjanich­ utcából a Ker­­nád­ utcába kürtjelzés nélkül fordult be autójával. A váratlanul beforduló autó összeütközött egy oldal­kocsis motorkerékpárral és az oldalkocsiban ülő Tordai Ernő lúgosan megsebesült.. A büntetőtör­vényszék Zsuffák Andrást gondatlanság által oko­zott súlyos testi sértés vétségéért háromhónapi fog­házbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla Di­sdrdy-tanácsa most ezt az ítéletet helybenhagyta. — 1929 július 26-án délelőtt az Andrássy­ úton haladt gépkocsijá­val Angyal Rezső soffőr. Egy kerékpáros került a gépkocsi elé, amelyet a soffőr ki akart kerülni, egy nagyott kanyarodott, de lassítás helyett tévedésből még nagyobb gyorsasággal hátrálva, felszaladt a járdára. A járda szélén kövezőmunkások dolgoz­tak, akik közül kettőt elgázolt a hátrafelé száguldó autó és az egyik munkás, Wagner Rudolf, nyomban meghalt, Dobák­ János pedig súlyos sérüléseket szen­vedett. A büntetőtörvényszék Angyal Rezsőt, a ha­lálos gázolásért egy évi és három hónapi fogházbün­tetésre ítélte, ezenfelül három évre eltiltotta az autó­vezetéstől, mert a törvényszék megállapítása szerint járatlansága és lélekjelenlétének hiánya alkalmat­lanná teszik a gépkocsivezetésre. Az ítélőtábla Du­­sárdy-tanácsa most a soffőr tizenöthónapos fogház­­büntetését helybenhagyta. — Az első ítélet a Magyar Szent Korona nevében. Megírtuk,­­hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény január elsején lépett életbe és az új törvény első szakasza értelmében a bíróságok ezen­túl ítéleteiket nem mint eddig a Magyar Állam ne­vében, hanem a Magyar Szent Korona nevében hoz­zák. A Magyar Szent Korona nevében folyó ítélkezés premierje pénteken reggel volt a büntetőtörvény­­szék Méhes-tanácsa előtt Az első vádlott Dobh Zsigmond árukihordó volt. Az árukihordót közoki­­ratham­isítás­ vétségével vádolta az ügyészség, mert egy zálogcédulán a rá pengő 54 filléres összeget 10 pengő­ 50 fillérre javította ki. A vádlott azzal véde­kezett, hogy leánya megbízásából ruhaneműeket zá­logosított el, amelyekért 14 pengő 50 fillért kapott, már régebben állás nélkül volt, nem volt pénze, ezért négy pengőt megtartott magának, a zálogcédulát pedig kijavította 10 pengő 50 fillérre. Védekezése szerint a zálogházat nem akarta megkárosítani, csu­pán a leányától akart ilyenformán négy pengőt sze­rezni A törvényszék a Magyar Szent Korona ne­vében Róth Zsigmondot közold­atham­isítás vétségé­ért nyolcvan pengő pénzbüntetésre ítélte. — A Kúria tanácsainak új beosztása. A magyar ki­rályi Kúria az 1931. évben a következő tanácsi beosztás­sal működik: Polgári szakosztály I. tanács elnöke dr. Pap István. Bírái: Jakab Mihály, dr. Alföldy Dezső, Ullrich Ede, dr. Ludvig Rezső, dr. Potovszky András, dr. Brandt József Gyula. Tanácsjegyzők: dr. Gál Lajos és vitéz dr. Zsakó Gyula. A II. tanács elnöke dr. Totth István. Bírái: dr. Sereghy Mihály, dr. Gallia Béla, dr. Kecskemét­ty Gyula, dr. K­rámpl­in Ernő, dr. Neubold Fe­renc, Sztamkay Jenő, Vincenti Gusztáv. Tanácsjegyző: dr. Nyáry Miklós. A III. tarnács elnöke dr. IV­esz­ter­­mayer Vidor. Bírái: Bocskor Antal, dr. Thébusz Ala­dár, d­r. Tóth György, dr. Raisz Béla, Klie Antal. Tanács­jegyző: dr. Boga Bálint. A IV. tanács elnöke dr. Juhász Andor, a magyar királyi Kúria elnöke. Bírái: dr. Ter­­novszky Béla, dr. Zsitvay Béza, dr. Noszkó Imre, dr. Sztankovics Jenő, dr. Bauss Olivér. Tanácsjegyző: dr. Vadász Lajos. As V. tárnics elnöke:Hutás József. Bírái: dr. Vida Zoltán, dr. Benda Béla, dr. Gébért József, dr. Beck Károly, dr. Kozma Aladár, dr. Soós Zoltán, dr. Ivientzl Tivadar, dr. Ilózsi Ferenc. Tanácsjegyző: dr. Or­bán József. A VI. tanács elnöke Rácz Lajos. Bírái: dr. Koós Emil, d­r. Karcsay Gyilla, dr. Almási Antal, dr. Kerekes I­­tván, dr. Antalfy Mihály, dr. Herényi Alajos. Tanácsjegyző: dr. Kiss György. A VII. tanács elnöke dr. Góth­ Ferenc. Bírái: dr. Körtvélyessy György, dr. Tóth Miklós, dr. Ipovitz Károly, dr. Dávis István, dr. Gál László. Tanácsjegyző: dr. Budaházy László. A büntető szakosztály I. tanácsának elnöke dr. Osvald István. Bí­rál : dr. Stavek Ferenc, dr. Medelényi László, Kvassay Gyula, dr. Szolnok Jenő. Tanácsjegyző: dr. Zsacskó Béla. A II. tanács elnöke dr. Szeősce István. Bírái: dr. Dicseti Sándor. Módly Béla, dr. Bolla Árpád, vitéz dr. Diószeghy Gábor. Tanácsjegyző: dr. Mariska István. A III. tanács elnöke dr. Flekey Ferenc. Bírái: dr. Lérey Barnabás, Bök Béla, dr. Kendi Elemér, dr. Gergics Károly. Tanács­­jegyző: dr. Madarassy Elemér. A IV. tanács elnöke dr. Istvánffy Lajos. Birái: dr. Pazar Zoltán, Csengey Miklós, dr. Bán József. Tanácsjegyző: dr. Persiáo József.­­ Lovag Freystädtler Jenő pernyertes egy ingat­lanközvetítési perben. Lovag Freystädtler Jenő tótvázso­­nyi birtokának eladásával megbízta dr. Szilassy Zsig­mond és Szilassy Nándor budapesti lakosokat. Szilassy Nándor nem először adott el földbirtokokat, dr. Szilassy Zsigmond azonban még soha ilyesmivel nem foglalkozott. Sikerült nekik a birtokra vevőket találni és amikor az ügylet lebonyolódott, követelték az őket megillető 33.000 pengős ügynöki jutalékot. Freystädtler a követelést nem ismerte el és amikor a két közvetítő ellene pert indí­tott, azzal védekezett, hogy Szilassy Nándor hivatássze­rűen foglalkozik ingatlanok adás-vételének közvetítésével, tehát engedélyre volna szüksége az OFB-től, amivel nem rendelkezik. Ilyen körülmények között az az eljárása, hogy Ingatlant közvetített, kihágás, amelyet a törvény tilt, már­pedig tilos cselekményből anyagi előnyöket szár­maztatni nem lehet. Szilassy Nándor tagadta azt, hogy üzletszerűleg foglalkozik a közvetítéssel, bár azt elis­merte, hogy­ több ügyletet hozott létre és arra hivatko­zott, hogy ezzel szemben dr­. Szilassy Zsigmondnak ez az első hasonló működése, a közvetítési díj fele tehát dr. Szilassyt feltétlenül megilleti, mert az üzletszerűséget őre­ semmiképpen sem lehet bizonyítani. A Kuria Góth­­tanácsa most,a keresetet elutasította. A Kuria szerint ha a közvetítők egyike üzletszerűleg, de engedély nélkül fog­lalkozik felek összehozásával, akkor közvetítési jutalé­kot nem követelhet a másik sem, mert az ilyesfajta vál- 17 Felhalmozott fiú- és leányruha, kötöttáru, gyermek fehérnemű kalap és cipő raktáromat még a tavaszi áru be­érkezése előtt 21 napig, mélyen az előírt árak alatt árusítom Első occasio 43 év óta fennálló üzletemben. 10 BECK IRMA IV., Régiposta-utca 19. luiki­zás egyetemleges, teh­át amennyiben az eljárás az egyik közvetítő részéről tiltott cselekménynek minősül, ez kihat a másikra is, úgyhogy ilyen esetekben a fél jogo­san tagadja meg a provízió kifizetését. — A siófoki aknába zuhant ügyvéd. Egy budapesti ügyvéddel kellemetlen baleset történt Siófokon. Éjjel a kaszinóból hazatérve, a kertben rálépett egy vízleöblítő akna vasfedelére, amely félrebillent és az ügyvéd az ak­nába belezuhant. Az ügyvéd súlyos sérüléseket szenvedett, gyógykezelése jelentékeny összeget emésztett fel, úgyhogy az ügyvéd ezen a címen, valamint elmaradt keresete meg­térítéséül 2300 pengő megfizetését követelte a Fürdőbérlő és Fejlesztő Részvénytársaság siófoki cégtől, amely a kerthelyiségek tulajdonosa. A keresettel szemben a rész­vénytársaság azzal védekezett, hogy az akna a parknak olyan részén van, ahol a közönség nem szokott járni. Ezért, míg a park valamennyi útja ki van világítva, ez a rész sötétben maradt, nehogy a fürdővendégek­ erre menjenek. Az ügyvéd követett el gondatlanságot, amikor hazafelé menet nem a járt után, hanem a kertnek azon a részén ment, amely a forgalomból teljesen kiesett. A Kú­ria Totth-tanácsa­ most a keresetnek helyt adott és a rész­vénytársaság kártérítési kötelezettségét megállapította. A Kúria szerint az akna fedele a rálépésnél könnyen félre­­billent, ezért az ingatlan tulajdonosának vagy figyelmez­tető táblát kellett volna felállítania, amely az út veszé­lyességére a figyelmet felhívja, vagy pedig az utat a for­galomtól teljesen el kellett volna zárnia. Minthogy ezt nem tette, vétkes gondatlansággal járt el és ezért az ügyvéd kárának megtérítésére köteles.

Next