Pesti Hírlap, 1931. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-21 / 16. szám

1931. január 21., szerda.______________________________PESTI HÍRLAP____________ _ Beniczky Ödön volt belügyminiszter öngyilkos lett. Kedden hajnalban szájába lőtt a Margit rakparton. — Holtan találták meg a dunaparti padon. — Búcsúlevelet nem hagyott hátra. — A volt belügyminiszter öngyilkosságának oka ismeretlen. (Felvételünk a képen Pesti Hírlapban.) Beniczky Ödön volt belügyminiszter keddre vir­radó hajnalon agyonlőtte magát a Margit-rakpart egyik padján. A havas fák alól oda lehet látni az Országházra, ahol egykor izgalmas nemzetgyűlések központjában állott, öngyilkossága rokonai barátai és ismerősei körében nagy megdöbbenést keltett. Mindenki megrendülten gondol a parlamenti viha­rokat, izgalmas eseményeket keményen álló politikus pályájának megrendítő végére, mert senki sem sej­tette, hogy öngyilkosságra készül. A volt belügyminiszter holtteste a Margit-rakpart padján. Kedden reggel hat óra tájban egy autótaxi­ ha­ladt a Margit-rakparton a Margithíd irányában, amikor a Szilágyi Dezső­ tér közelében a gépkocsi soffőrje a hótól csillogó dunaparti fák alatt különös látványra lett figyelmes. A Szilágyi Dezső­ térrel szemközt, a­ felső rakpart egyik padján jól öltözött idősebb férfi ült lehanyatlott fejjel, magába roskad­­tan és mellette a padon revolver hevert. Az esettfejű ember arcán és száján fagyott vérnyomok piroslottak. A soffőr, Zarbach Jenő, leugrott a gépkocsiról és odasietett a padhoz.­ Megdöbbenve látta­, hogy a nyi­­tottbajuszú eszes férfi, aki fekete télikabátban és fekete kalapban volt, már nyilván halott. Mégis a közeli telefonállomásra sietett és kihívta a men­tőket, akik néhány perc múlva már megérkeztek. A mentőorvos megállapította, hogy az akkor még ismeretlen férfi körülbelül egy órával előbb, hajnali öt óra tájban öngyilkosságot követett el. A revolverrel a szájába lőtt, a golyó a torkán hatolt keresztül, átütötte a kisagyat és azon­nal megölte a szerencsétlen embert. Közben értesítették a közeli 12-es számú rendőrőrszo­bát, ahonnan rendőrök siettek az öngyilkosság szín­helyére és átkutatták a halott zsebeit, hogy kilétét megtudják. Az egyik rendőr a perzsagalléros télika­bát zsebében nemesi címerrel, ellátott gyűrött névje­gyet talált. Nagy megdöbbenéssel olvasták a név­­j­egyet-Beniczky Ödön nyugalmazott belügyminiszter A rendőrök megvizsgálták az öngyilkos férfi öltözékét. A kalap és a télikabát bélésében, valamint a fehérneműjében B. ö. monogrammot találtak. Ek­kor már nyilvánvaló volt, hogy az 53 év körüli nyi­­tott bajuszos, beesett arcú férfi Beniczky Ödön volt belügyminiszter.­­A rendőrőrszem jelentést tett a főkapitányság­nak, mire rendőri bizottság sietett ki a Szilágyi Dezső­ térre. Megállapították, hogy a halott ujján levő karneolos pecsétgyűrű címere azonos Beniczky Ödön­nek a névjegyen is látható domborított nemesi címe­rével. A pecsétgyűrű mellett a jegygyűrű — amelybe Stefi név van vésve — szintén a személyazonosságot igazolta, mert Beniczky feleségének leánykori neve Blum Stefánia. Beniczky Ödönné édesanyjával most is a volt belügyminiszter Múzeum­ utca 5. számú ház­ban levő lakásán lakik. A rendőrorvos is ugyanazt állapította meg, amit a mentőorvos, hogy Beniczky Ödön a hajnali órákban agyonlőtte magát és rögtön meghalt. A rendőrbizottság ezután intézkedett, hogy Be­niczky Ödön holttestét a törvényszéki orvostani inté­zetbe szállítsák. Megérkezett a halottszállító kocsi, amely Magyarország volt belügyminiszterének holt­testét elszállította a Szvetenay­ utcai bonctani inté­zetbe és a rendőri bizottság itt folytatta munkáját. Több rendőrtisztviselő érkezett nemsokára ide. Hiva­tali pályájuk révén jól ismerték egykori főnöküket, a volt belügyminisztert, akit fel is ismertek a halott arcvonásairól. Ezután a személyazonosság megállapí­tásáról jegyzőkönyvet vettek fel, majd értesítették a Beniczky-család Budapesten élő tagjait a megrendítő öngyilkosságról. Hol töltötte az utolsó éjszakát Beniczky Ödön ? A rendőrség nyomozást indított az öngyilkos­ság okának és körülményeinek kikutatására. Megál­lapították, hogy Beniczky Ödön utolsóelőtti éjszaká­ját az Egyetem­ utcai Erzsébet királyné-szállóban töl­tötte, ahol vasárnap délután csomag és podgyász nél­kül jelent meg. Beniczky Ödön azt mondotta a por­tásnak, hogy csak egy éjszakára óhajtja­­ a szobát, mert­­ a lakását takarítják. A hétfőre forduló éjsza­kán ebben a szállóban aludt, reggel kilenc órakor ki­fizette a szoba árát és eltávozott. Az utolsó estét is meghitt baráti körben töltötte, a Mátyás-pince éttermében. Itt együtt vacsorázott régi barátjaival, Szmrecsányi­ György nyug. főispán­nal, Palugyay Móric nyug. belügyi államtitkárral, Avar­ff­y Elek ezredessel és Ruprecht Olivér volt nem­zetgyűlési képviselővel. Gyakran vacsoráztak itt együtt a régi jó barátok és igy történt, hogy hétfőn este is összegyűltek kilenc óra tájban. Vacsora után elbeszélgettek. Beniczky Ödönön nem vettek észre semmi feltűnőt, mert a világ életében zárkózott természetű ember még bizalmas baráti körben is az utóbbi időben szűkszavúan és komoran viselkedett. Hétfőn este sem volt lehan­­goltabb, pesszimistább látású, mint egyébkor, így ba­rátai igazán nem gondoltak arra, hogy sötét gondo­latokkal küzködik. Körülbelül este tíz óráig beszélgettek, amikor azután kezdett a társaság elszéledni. Palugyay Mó­ric ment el elsőnek. Negyed tizenegy óra tájban Szmrecsányi György is távozott Avarffyval és Rup­­rechttel. De néhány perccel tizenegy óra előtt mind­hárman elmentek. Mikor a vendéglőből kiértek az ut­cára, elbúcsúztak egymástól. Mind a három férfi kü­lönböző irányba indult és társai emlékeznek rá, hogy Beniczky Ödön az Erzsébet-híd felé vette útját. Barátai azt hitték, hogy a Gellért-szállóba megy, mert úgy tudták, hogy még ott lakik. A Múzeum­ utca 5. számú házban levő három­­emeletes bérházban a harmadik emeleten levő egyik hatszobás lakásban ugyanis már csak felesége, Be­niczky Ödönné Blum Stefánia és anyósa, özvegy Blum Bernátné laknak. Bár a lakás ajtaján még mindig ott van Beniczky Ödön névtáblája, a volt belügyminiszter már régebben másutt lakott, leg­utóbb a Gellért-szállóban. Innen azonban Beniczky Ödön hat nappal ezelőtt ,január 11-ikén, távozott el, de ezt nem tudták barátai. Senki sem tudja, hogy január 14-től vasár­napig hol lakott. A szállóban naponta reggel 8 órakor kelt és este későn tért haza a csöndes természetű, szűkszavú ember, aki nem is oly régen élénk részt vett a ma­gyar közéletben és politikában. A Gellért­ szállóból egyébként úgy ment el, hogy távozási szándékát nem is közölte a szálloda személyzetével. Az eddigi adatok szerint Beniczky Ödön az utolsó éjszakára már nem bérelt szobát, hanem a Mátyás-pincéből való távozása után körül­belül éjjel 11 órától kezdve valószínűen Budán bo­lyongott, hiszen az Erzsébet-híd felé indult. Titok fedi annak a néhány órának a történetét, amely 11-től hajnali öt óráig telt el Eddig még nem sike­rült kideríteni, hogy hol töltötte Beniczky Ödön ezt a néhány órát, amelynek tepergése idején elhatá­rozta magát az öngyilkosságra. Az orvosi megállapítások szerint valószínűen reggel öt órakor ült le a dunaparti csöndben a Szi­lágyi Dezső­ térrel szemben­ álló padra ahol egy 7/65-ös Browning-revolverrel a szájába lőtt. Hajnali téli sötétség borította meg a havas Dunapartnak ezt a csöndes részét, ahol senki sem hallotta a revol­verdörrenést amely a homályosan pislákoló gáz­lámpa tövében új, elhagyatott padon kioltotta Be­niczky Ödön volt magyar belügyminiszter életét. Bú­csúlevelet nem találtak nála és egyelőre senki, sem tudja, miért követte el az öngyilkosságot. Életének utolsó ideje. Délelőtt átküldték az I. kerületi kapitányságról a főkapitányságra azokat a tárgyakat, amelyeket az öngyilkos Beniczky Ödönnél találtak. A nemesi cí­meres, gyűrött, névjegyen kívül, amelyen egy szó kézírás sem volt, régi arany karkötőórája, Browning­­revolvere, egy szemüveglok, egy üres bőr cigaretta­­tárca volt a zsebében. Sem bankjegy-, sem aprópénz­tárcát nem leltek nála és egy fillér sem volt a zsebé­ben, amikor az öngyilkosságot elkövette. Szürke ru­hájának béléséből kivágták a szabócimkét, személy­­azonosságának megállapítása céljából. A címke sze­rint a ruhát még lilikben, tizennyolc évvel ezelőtt készíttette a Kossuth Lajos­ utcai üzemmel és Man­heim szabócégnél. A dunaparti pad előtt egy egyszerű zsebtükröt is találtak. Mivel az ülő helyzetben talált Beniczky Ödönnek csak a feje csuklott le, zsebéből nem eshe­tett ki a tükör. A rendőrség ebből arra következtet, hogy a volt belügyminiszter az öngyilkosság előtt elővette zsebtükrét és az utcai gázlámpa gyér világa mellett balkezével a tükröt szeme elé tartotta és úgy lőtt a szájába a revolverrel. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. Beniczky Ödön október 15-én költözött a Gel­lért-szállóba, ahol a negyedik emelet 144. számú szobát bérelte. Ruháin és fehérneműin kívül nagyon sok könyvet halmozott itt fel, főként oknyomozó történelmi munkákat, amelyeket cikkeinek és tanul­mányainak írása közben használt. Rokonai szerint az utóbbi időben azt tervezte, hogy nagyobb­ szabása történelmi munkát is és ehhez adatokat gyűjt. Legutóbb már azt mondotta sógorának, hogy ezzel az adatgyűjtéssel annyira előrejutott, hogy rövidesen hozzákezd a munkához. Bár feleségétől különváltan élt, gyakran meglá­togatta őt a Múzeum­ utca 5. számú házban levő la­kásban, ahol az ebéd utáni órákban elbeszélgetett vele feketekávé közben. Kétségtelen azonban, hogy a zár­kózott természetű ember az utóbbi időben egyre sr­hán­y­olt­ab­b lett, az utóbbi évek megviselték idegeit és anyagi viszonyai is gondot okoztak neki. Barátai és hozzátartozói azonban úgy tudják, hogy mindez nem keseríthette el annyira, hogy öngyilkosságra szánja magát-Családtagjai is nagy megdöbbenéssel értesültek az öngyilkosság híréről. Özvegy Beniczky Ödönné el­mondotta, hogy nem sejtette férje... Öngyilkosságát. Hétfőn estig még­ ott tartózkodott a Múzeum­ utcai lakásban. Délelőtt 11 óra tájban látogatta meg őt és az íróasztalát rendezgette. Viselkedésében legfeljebb az volt feltűnő, h­ogy szokása ellenére jókedv látszott rajta. Estefelé még dudorászott is, a Tosca egyik áriá­­ját dúdolta halkan. Este, amikor elbúcsúzott, azt mondotta feleségének, hogy másnap ismét megláto­gatja. Beniczky barátai az öngyilkosságról. Beniczky Ödön barátai a legnagyobb megdöb­benéssel értesültek a tragikus esetről. Szmrecsányi György, aki Beniczkynek egyik legmeghittebb ba­rátja volt, könnyek között mondta el, hogy tragikus véget ért barátja pesszimista gondolkodású ember volt, de azt sohasem tételezte volna fel róla, hogy önkezével vet véget életének. Gondjairól, bajairól sohasem szokott panaszkodni előtte. Az utóbbi he­tekben a szokottnál is szűkszavúbb és zárkózottabb volt. Az asztaltársaság beszélgetéseiben alig vett részt, egy-egy csendes megjegyzést, tett csupán. Min­denki­ előtt titkolta, hogy valami betegség rágódik a lelkén. A Gellért-szállóban lakott és szorgalmasan dolgozott történelmi munkáján. Barátai abban a hiszemben voltak, hogy minden érdeklődését és egész idegzetét teljesen lefoglalja ez a munka. Csak most jöttek rá, hogy olyan gondok rágódtak lelkén, amelyek kezeb­e adták a Browning-pisztolyt. Palugyay Móric nyug.­belügyi államtitkár, aki szintén a legszűkebb baráti köréhez tartozott. Be­niczky Ödönnek, s aki hétfőn este is együtt­ volt vele, azt mondja, hogy az est folyamán sokat beszélge­tett Beniczkyvel, aki semmivel sem árulta el, hogy mire készül. Van azonban egy momentum, amely amellett szól, hogy Beniczky Ödön napok­ óta terv­szerűen készült az öngyilkosságra. Pár nappal ez­előtt ugyanis az asztaltársaságban Kelety Dénes tragikus haláláról beszélgettek. Mindenki elmondta véleményét a szomorú esetről. Palugyay­ Móric töb­bek közt azt a kijelentést tette, hogy Kelety Dénes kitűnő lövéssel vetett véget életének, mert a lövés biztos volt és azonnali halált okozott. Beniczky Ödön, aki igen szűkszavú ember volt, erre a követ­­kező megjegyzést tette: —­ Igen, de az ilyen szívlövésekhez teljes anató­miai tudás kell, mert sokszor megtörténik, hogy aki a szívébe akar golyót ereszteni, a szív mellé,talál és így ez a lövés sem mondható biztosnak. Szerintem az a legbiztosabb, ha az ember a szájába lő. Ez a lövés biztos halált okoz. Palugyay Móric szerint Beniczky Ödön az utolsó hónapokban még a szokottnál is­ szűkszavúbb, pesszimistább lett, de barátai ebben a manapság ál­talánossá vált gondok jeleit­­látták. Az államtól húzott jövedelmet ismert perével kapcsolatban veszí­­tette el, amikor beszüntették belügyminiszteri nyug­díját, í úgyhogy anyagi helyzete az utóbbi időben meglehetősen leromlott. 3

Next