Pesti Hírlap, 1931. április (53. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-02 / 75. szám

20 A terménypiac árjegyzései. Árváltozás. Búza: —10; rozs —10; takarmányárpa: 0; sör­árpa : 0; zab:. . 0; ten­geri: 0; repce: 0; köles: 0; korpa: 0 fillér. Tényleges üzletkötések raé­­termázsánként a mai budapes­ti árutőzsdén pengőben. Búza: 150 mm. 76 kilós 15.40 Bp. nar. Felsőtisza: 150 mm. 78 kilós 15.70 Bp. par. Belsőtisza, 150 mm. 79 kilós 15.90 Bp. p par. Jászság, 300 mm. 79 ki­­ós 16.07 V. Bp. par. Pestvi­dék, minta szerint 300 mm. 80—81 kilós 19.90 Bp. par. Tisza különleges. 300 mm. 81 kilós 17.00 Bp. par. Pestvidék különleges. 300 mm. 81 kilós 19.00 Bp. par. Tisza különle­ges, 750 mm. 81 kilós 18.90 Bp. par.. Tisza különleges. Ten­geri: 160 mm. 13.60 Bp. par. Dunántúl,­­450 mm. 12.95 Bu­dapest vagonba. 150 mm. 13.00 Budapest vagon­ba. Zab : 156 mm. 20.50 Bp. par. Hivatalos búzaárfolyamok métermázsánként a mai buda­pesti árutőzsdén helybeli pa­ritással pengőben. Tiszavidéki 77 kilós 15.60—15.70, 78 kilós 15.75—15.85, 79 kilós 15.95— 16.30, 80 kilós 16.05—16.45, 81 kilós 16.05—16.45, felsőti­­szai, jászsági 77 kilós 15.45­- 15.55, 78 kilós 15.60—1570, 79 kilós 15.80—16.00, 80 kilós 15.90—16.05, 81 kilós 15.95-7- 16.15, fej­ér megyei, dunántúli, pestvidéki, bácskai 77 kilós 15.40—15.50 78 kilós 15.55— 15.65. 79 kilós 15.75—15.95. 80 kilós 15.85—16.00. 81 kilós 15.90—16.10 pengő Egyéb hivatalos árfolyamok métermázsánként a­ mai buda­­pesti árutőzsdén helybeli pa­ritással pengőben. Rozs pest­­vidéki 12.00—12.30. rozs más 12 00—12.30, árpa takarmány fa 18.00—18.40. árpa közép 17 75—18.00, árpa sör im. 29.50—22.50. árpa egyéb 18.50 19.50, zab la 20.75—21.25. zab közép­­20.125—20.50, tenge­ri tiszai 14.50—14.70. tengeri dunántúli 13.50—13.60. kor­pa 12.80—12.90. 8-as tak. liszt 16.75—17.00 pengő. Különfélék. A tőzsdén meg­ál­lapított árak magyar átlag­­minőségben, azonnali szállítás­nál és budapesti paritással: Káposzta repce 26.00—27.00. köles 13.50—15.50. lucerna nyers arankás 155-7-175. lo­­hero nyers arankás 145 - 155. biborhere —.—. tavaszi bükköny 21—22. szöszös bük­köny —.—. la lenmag 35— 36. Ha lenmag 31—32. la tök­mag 25.5—26. Ila tökm. 24 ~24.5. napraforgómag —­77 tök mák 88—89. muharm. 14 •»—15. csillagfürt f. ^ laposm. 15—16. Viktória borsó 16—18. Budapesti ferencvárosi ser­tésvásár. Felhajtás 3064, el­ad­ás 2743, eladatlan 321 drb. Angol hússertés 313 drb volt. Az irányzat változatlan. Árak la uradalmi nehéz sertés pár­­­ja 300 kilón felül 1.22—1.24, szedett közép párja 250­—280 kilóig 1.21—1.24, szedett kö­zép párja, 220—­260 kilóig 119—1.24, kiv. 1.25, könnyű párja 180—210 kilóig 1.15— 1.20, silány párja 100—160 kilóig 1.04—1.14, la, öreg ne­héz sertés párja 300 kilón fe­lül 1.12—1.14. szedett öreg Ila. 1­02—1.10. angol sonkasüldő párja 120—150 kilóig la 1.30 —1.44 névb­e, Ila 1.18—1.24, könnyű párja 80—100 kilóig 1. 12—1.16 zsír nagyban 1.45 __1.49. 3 darabos táblás só­zott szalonna, 1.26, lehúzott lel hus nagyban 1­6^1-84. kiv. 1.88, vágott sértés 1.46—­1.56 pengő kilónként. Budapesti husvasar. Kész­let: 85 nagymarha, eladás 70, 4 bivaly, eladás 1, 286 bor­jú, eladás 166. 11 birka, el­adás 11 255 barany, eladás 155' drb.' A forgalom közepes volt. Árak: marhahús la egészb. 162—168. hatulja 168­­_184 eleje 150­—160. Ila egészb. 120—132, hátulja 132 —152. cinje 104—120. boou olott börbou la 166—176. Ila 136—162, nyúzott eleje 152. hátulja, 170—180. juh olott nyúzott la 110—130. zsiger 50 —60. bárány 130—150 lags­­­gyű 45—70. csont ló-glO0. marhalej 120-250. orr és kö­rcím 20—25. la,b 4 dr S n.A' marhabél 450—500 borjUt'odor egészben 50—­60, kilónként 9—13.. Juli bél 50. marhavér 22 filler ki-V e­g­y­­­eikkek. Árak íő­­ben 100 kilónként: Aceton Sn. 400. aether suit. 825. aga­r-agar köbé 1400. ammo­­niákszóda 24, ammoniuroenul­­fát 46.­­i­ntiklór cyöngykrist. 33, báriumhidroxid 30, bárium­­klorid 34, benzoesavas nátri­um 450, bétanaftol 240, bórax angol darabom 65, borkősa­v krist. és por 380, bórsav pik­kelyes 95, bórsav por 100, bromkálium krist. 460, cam­le­­b­eaviasz 380, carnaubviasz szürke 300, carnaubviasz fe­hérített 300 ceresin fehér (60 —620) 180, cinkszulfát 70, cit­­romsav 400, cremor tartari (99—100%) 420, dextrin sző­ke 95, ecetsav techn. 60%-os 140, ecetsa­v nátron 76, ecet­sav vas 76, fehér szurok 70, formaldehyd 40%-os 125, posz­­forsavas nátrium 80, gambier kocka 175, gelatin ezüst. 700, glaubersó krist. 13, glaubersó kalc. Kaiserroda-féle 15, glice­rin pur. alb. 210, gumiarabi­­cum Cord. 180, gumi gezirek 130, gyanta a­merika­i FGHI 50, gyanta francia WW 52. gyanta görög extraclaire 50, gyapjuzsir nyers 60, hamuzsir 80—82% 85, hamuzsir 96— 98% 122, hangyasav 85% 120. hánytató borkő 420. haema­­tin Dubose, krist. 210. hereso 170. hidrogén-szuperoxid 30%­­és 220. izlandi moha 135. ja­pánviasz első 3 márka 200. kalciumklorid (90—95) 27. ká­­liumbikromát 125. káliumsó darabos 28. káliu­msó égetett 120. káliumpermanganát. 155. káliummetabiszulfit. 140. kao­lin iszapolt 12. karbid 68. kókfakivonat Dubosc. 190. kén darabos 30. kén floristella 36. kén vent. 80—85 Ch. 37.a kézi­­lap háromszor mártott jután 58. kén rúd 36. kénmáj 150. kénnátrium 60/62 32. kénsav 66 Bé 18. kénsavas agyagföld 17/18 28.keserűse 16. klór­mész Solvay 110/112 25.­klíva­­fluornátrium 70. kréta b őrölve, takarmánymész 8 pengő, zöld borsó 14—16. őszi borsó —, fehér szokr. bab 23.5-24.5. fehér gyöngybab 30—32, tu­ri­­bab 30—34, kis szemű len­cse 19—25, nagy szemű lencse 40—55, szárított répaszelet 7.25—7.60 pengő mázsánként. Burgonya. A tőzsdén meg­állapított árak magyar átlag­­minőségben, a­zonnali szállítás­sal és budapesti paritással: Whitmann étkezési 6.75—7.50, ip. 4.50—5.25, Krüger étk. 7.50— 8 25. ipari •—.—, Ella étkez. 9.50—10.00, nyári rózsa étkezési 16.50—18.00, őszi ró­zsa étkezési 13.50—15.00 pen­gő métermázsánként budapes­ti paritással. őrlemények: Nagymalmok tisztjegyzései (két­­ hónapra), lisztárak forgalmi adó nélkül Búzaliszt: Dara — — — 35.00—35.50 Ogg — — — — 34.00—34.50 Og------------------ 32.50—33.00 2-es------------------ 29.50—30.00 4- es----- 27.75—28.50 5- ös — — — — 25.75—26.50 6- OS----------------- 24.75—25.50 7- es------------------19.00—19.50 71­.-es-------------18.50—19.00 7a4.es-----------------18.90—18.50 8- at?----------------------17.50—18.00 Korpa 1.--------13.00—13.50 pengő métermázsánként. Rozsliszt: 0-ás------------------ 27.00—29.50 0—1.------------- 23 00—26.00 1.------------------ 19.00—22.00 11. 0-------------— 16.10--18.00 lengő métermázsánként. Kismalmok Ösztjegyzései: Prompt árak sconto és forgal­mi adó nélkül. Ogg — — — — — — 28.00 Og--------------------------------27.00 2-es--------------------------------25.00 4-es — — — — — — 23.00 6-os — — — — — — 21.00 rozs­d­ás — — — — 24.00 pengő métermázsánként. Szénapiac. Rétiszéna la 7.50 —8.50, Ila széna 7.00—8.00. Illa széna 5.50—6.50, lucerna­­széna 9.50—10 50, muharszé­na 8.50—9.00, ólomszalma 2.50- 3.50 pengő métermázsán­­ként. Takarmánypiac. Árpakorpa 13 00, gabonamoslék szárítva 13.00. burgkonkoly 12.50. ci­rok 9. konkoly 13. lenmagpo­gácsa 17. mákpogácsa 9. ma­látacsi­a 11. melasz 6. bük­köny malomák­! 14 naprafor­gópogácsa 13.00. repcepogácsa 10. rozékon­koly 12. rozskorpa 13.50. extrahált szójadara 22 tökmagpogácsa 18. húsliszt 53 vérliszt 53 pengő Újvidéki tőzsde A hivatalos jegyzések közül csak bácskai v­ak liszt, változott 125—135 dinárra.. A többi árucikk vál­tozatlan maradt. Az árupiac árjegyzései. Élelmiszerpiac, élelmiszerárak a székesfő­város­­ vásárcsarnokaiban és nyílt piacain. Kiskereskedel­mi árak.­­Marhahús: rosté­lyos, felsál 180—340, leves­­hús kg. 140—320, borjúhús comb 300—440, borjúvesés 200—320. bárányhús: hátulja 200—260, eleje kg. 140—200, sertéshús: karaj 240—320, tarja, comb, lapocka 200— 240 oldalas 160—220. zsír­nak való szalonna 140—160, háj 150—170, zsír 156—170. Klebarom­f­: csirke 180—500, lúd és ruca 450—1600. Tisz­tított baromfi nagyban: tyuk .220—230. csirke kg. 220—320. pulyka 150—250. lúd és ruca 220—280. Kicsinyben: csirke 240—500, lúd, ruca 250—320 Tojás­­ tea 8—10. főző, apró 7 —8 Halak- élő ponty 200— 280 jegelt és nem élő 140— 800, tej és tejtermékek: tej 30—36, tejfel 140—200, tea­­vaj 440—480, tehéntúró 40— 100. Kenyér: fehér 40—46— 54, félbarna 30—36—40, bar­na 20—24—28, gazdakenyér 34. Szárazfőzelék: bab 28— 70, borsó 32—80, lencse kg. 36—100; zöldségfélék: makói vöröshagyma kg. 12—16. te­­jeskáposzta kg 36—48. kelkár poszt­a 56—120. karfiol 90— 120. rózsaban­gonya kg. 18-28. Ella 14—18. közönséges 10— 12. tisztított paraj 100—130. sav. káposzta 40—52. kevert zöldség (sárgarépa, petrezse­lyem) 40—56. Gyümölcs: alma 70—180, narancs 60—110. Idénycikkek: vöröskáposzta 60 —76. saláta, darabja 20—60. hónapos retek csomó­ja.­ 16—■ 60. füstölt sonka helybeli kg. 270—400. kötözött kg. 280— 350. füstölt vidéki sonka 240 —360 fillér. PESTI HÍRLAP 1931. április 2­, csütörtök. RUBINKIRÁLY. (FRA CIELO E MARÉ) Regény. IRTA: FLAVIA STENO. (221 Robert a kirándulás alatt még figyelmesebben viselkedett Izával szemben, mint az ebédnél és na­gyon megbarátkoztak. Amikor Robert este elbúcsúzott a nővérétől, Gabrielle boldogan megcsókolta és megköszönte neki, hogy olyan ügyesen viselkedett. Biztos, hogy ez a nap nem veszett kárba! És nagyon meglepődött, amikor Bob azt fe­lelte neki: — De tudod-e, hogy ez a kis libuska igazán tetszik nekem? XIII Russell Francis nagyon rosszul volt ezen az éjszakán. Felizgatta az a tudat, hogy kikötő köze­lében van, tehát csaknem a szárazföldön. Félt, re­megett és Melton csillapítószerek ürügye alatt olyan orvosságokat adott neki, amelyek még növel­ték idegességét. Melton egész éjszaka ott virrasztott mellette mozdulatlanul ült az ágya mellett és Russell, ha időnkint magához tért egy pillanatra, hálásan szo­rongatta a kezét,, mert azt hitte, hogy a hűséges gondoskodás tartja mellette orvosát. Severo pedig gonosz örömmel figyelte a bete­gét, aki napról-napra rosszabb állapotban volt. Különös dolog, hogy a félelem néha milyen erős fizikai befolyást gyakorolhat a szervezetre! úgy hat rá, mintha valami igazi, félelmes betegség roncsolná szét! Russell ereiben mindig rendetlenebbül lükte­tett a vér, a szívverése is rosszabbodott, néha túl­ságosan heves volt, máskor kihagyott, mintha sú­lyos kór gyötörné. Hajnalodott már, amikor Melton elhagyta a milliárdos kabinját, hogy a saját kabinjába menjen. Felöltözve az ágyára vetette magát, és várta, hogy elnyomja az álom, de az csak nem akart a szemére szállni, bármennyire kimerült volt is. Kimondhatatlanul rosszul érezte magát. Le­hangolt, elégedetlen, fáradt és ideges volt. Szomja­san vágyódott utána, hogy bár csak vége volna ennek a szörnyű életnek, amely, úgy érezte, évek, évszázadok óta tart már. Szinte nem is emlékezett már arra, hogy mi volt azelőtt. Bosszantotta az idegen vendégek érkezése is, akiknek jötte megtörte a hajó életének mindennapi szürkeségét, egyhangú­ságát. Eleinte maga sem tudta, hogy miért bántja ez, de később ráeszmélt. És akkor nagyon megharagudott önmagára. Micsoda esztelen, ostoba dolog ez már megint! Rá­jött, hogy voltaképen az bántja, hogy Iza olyan nagy örömmel fogadta a két fiatal vendéget. Melton szemrehányást tett magának érte, hogy haragudni tud ezért a leányra. Érezte, hogy felháborodása igaztalan. Nem természetes dolog-e, hogy Russell Francis leánya örül a változatosságnak, — hiszen szegénynek úgyis oly kevés szórakozásban van része, — és hogy kedvesen fogadja barátnője vőle­gényét és bátyját? Különben is biztos, hogy nem soká tart a két fiatal gavallér látogatása. Panzance meglehetősen­­ forgalmas kikötő, Sir Francis nem fogja itt magát biztonságban érezni és hamarosan útra kelnek. Ebben a reményben elaludt végre Severo és csak akkor ébredt fel, amikor már magasan állt az égen a nap.­­Amikor kilépett kabinjából, hogy bemenjen Russell Francishoz, a folyosón a komornyikkal találkozott, aki komor arccal jelentette: — A herceg már többször kérdezősködött a doktor úr felöl. Severo meggyorsította lépteit. A herceg dolgozószobájában ott találta Nor­ris kapitányt és Crane Harryt is. Sir Francis könyökére támaszkodva hevert a kereveten, prémes házikabátban. Újságokat lobog­tatott a kezében és izgatott hangon beszélt. Norris és a titkár némák álltak előtte és alá­zatosan hallgatták. A herceg, amint meglátta a doktort, feléje fordult. — Nézze csak, — szólt, átnyújtva neki az újságokat, melyek a napihírek rovatában közölték, hogy az Albatros megérkezett Penzance kikötőjébe. — Huszonnégy órára sem lehet már nyugta az embernek! Annál felháborítóbb ez, mert határozott utasítást adtam, hogy szóljanak a kikötőparancs­­nokságnak, hogy ne tudassák az újságokkal érke­zésünket ... — Tovább adtuk a parancsot! — jegyezte meg félénken a kapitány — Láthatja, milyen eredménnyel! A herceg nagyon ingerültnek látszott. Semmitől sem félt annyira, mint az újságok­tól. Hiszen most m­ár Penzanceban mindenki tudja, hogy jachtja a kikötőbe érkezett, s így ellenségei, az anarchisták is! Ezen már csak egy módon lehet segíteni: föl kell szedni a horgonyt és útra kelni! — Mikor indulhatunk? — kérdezte a kapi­tány felé, fordulva. — Ma este előtt semmiesetre sem. — Kizárt dolog, hogy itt maradhassunk ma estig. — Amíg szenet nem vettünk fel, nem kelhe­tünk útra. — Miért nem vették fel már tegnap a szenet? — Bocsánatot kérek hercegségedtől, de nem tudhattam, hogy előbb kell indulnunk. Azt a ren­delkezést kaptam, hogy három napig itt maradunk. — Nincs elég szenünk a legközelebbi kikö­tőig? Norris egy percre elgondolkodott. — Volna egy ötletem. — Halljuk. — Elhagyjuk a kikötőt és távolabb, a szabad tengeren fogunk horgonyt vetni Ott tökéletesen el vagyunk szigetelve, és a szükséges szenet bárká­kon szállíthatjuk oda. — Helyes, kapitány. Adja ki rögtön a pa­rancsot. Norris már indulni készült, amikor a milliár­dos újra visszahívta és a hajó új vendégeire cé­lozva, így szólt hozzá: — Mielőtt felszedetné a horgonyt, szotjor azoknak az uraknak, hogy ma este útra kelünk. Mondja meg nekik, hogy szabadságukban áll, hogy partra szálljanak, vagy itt maradjanak, amint ked­vük tartja. Aztán majd értesítsen az elhatározá­sukról. — Fáradt vagyok — jelentette ki később és a titkárára nézett. Ez azt jelentette, hogy magára akar maradni. Crane Harry szó nélkül kiment a kabinból és a doktor egyedül maradt betegével. Russell csak most nyújtott neki kezet. — Rosszul voltam ma éjjel, ugye? — kér­dezte. — Bizony, nem jól. — Rosszabbul a szokottnál? Melton vállat vont. — Betegségek dolgában, — felelte — mindig rosszabbodást jelent, ha nincs javulás. Russell arca leírhatatlan félelem kifejezését öltötte fel. — A szívem, ugye? — A szív, az idegrendszer és az agy... — Az agy? Hát most már az agyam is? — Nem érzi úgy, mintha nyomás volna a tar­kóján? Az éjszaka folyamán többször a fejéhez nyúlt, mintha elviselhetetlen bizsergést érezne. Az öreg­ember rémülten felkiáltott: — Igen, igen, igaza van! Úgy van, amint mondja! Szörnyű bizsergést érzek a tarkómon, alig lehet elviselni. Itt! — Vérkeringés­ zavar ez, általános fáradtság érzése, amely az agyból indul ki, végigsiklik a vál­lakon, a karon, aztán egyszerre teljes érzéketlen­séget okoz, mintha szélhű­dés érte volna az em­bert ... Mi az, miért sápad el? Ne ijedjen meg ettől a szótól. Hiszen nem fenyeget közvetlen ve­szély — De lehetséges, hogy szélhű­dés fog érni? — kérdezte a beteg, alig hallható hangon. — Dehogy, szó sincs róla. Russell megkönnyebbülten felsóhajtott. — Csak félnie nem szabad. — Könnyű ezt mondani, amíg az ember olyan fiatal, erős és egészséges, mint maga, doktor! — Hercegséged sem olyan súlyos beteg. Van­nak napok, amikor olyan friss, hogy még nálam­­nál is fiatalabbnak látszik. Russell hitetlenkedve rázta a fejét. — Valamikor talán így volt ez. De most már nem. Valamikor igen. Elég volt néhány órai pihe­nés, hogy tökéletesen felfrissüljek. Egy idő óta aludni sem tudok. Elkerül az álom és ha mégis el­alszom, szörnyű lidércnyomás gyötör­t— ez még nagyobb szenvedés, mint az ébrenlét. Most már megértem, doktor, hogy miért töltik be ijesztő láto­mások az éjszakáimat... — Miért? — kérdezte komoran Melton Severo. — Mert beteg az agyam. — És rossz a lelkiismerete — akarta volna mondani a doktor. De magába fojtotta ezt a meg­jegyzést. Russell tovább beszélt: — Tudja-e, mire gondoltam? —­ Mondja el, hercegséged ... — Meg szeretném változtatni az életrendemet: nappal aludni és éjjel virrasztani. Melton meglepetten nézett rá, miközben a be­teg így folytatta: — A napfény elűzi a kísérteteket. Nem félnék a rémlátásoktól, ha azt tudnám, hogy amikor le­fekszem aludni, odakint süt a nap, forrong az élet és az embereim őrködnek felettem. Szinte kinevet­ném minden aggodalmamat. És ha közelednék az este, fölkelnék. Föl-alá sétálnék a fedélzeten, ma­gával, doktor, meg Izával és a titkárommal. Éjfél­kor ebédelnénk és hajnalban vacsoráznánk. Hangosan nevetett ötletén. (Folytatjuk.)

Next