Pesti Hírlap, 1931. május (53. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
2 Malinov kormányalakító kísérlete ismét meghiúsult. Szófia, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Három napi szakadatlan tárgyalás után Malinov demokrata pártvezér délután visszaadta a királynak megbízatását és lemondott a további kormányalakító kísérletekről. Malinov kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy törekvése meghiúsult a Zgovor pártönzésén. A Zgovor ugyanis öt miniszteri tárcát követelt, köztük a belügyminiszterséget és a mostani belpolitikai irány megtartását. Malinov mindenbe beleegyezett, de csak négy tárcát volt hajlandó a Zgovornak átengedni, mire a tárgyalások meghiúsultak. A válság kiélesedése következtében a helyzet komolyra fordult. Liapcsev kapott újból megbízást. Szófia, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Liapcsev este kilenc órakor megbízást kapott a kormányalakításra. A kormányalakítás módjáról megtagadott minden nyilatkozattételt. A spanyol külügyminiszter helyesli a szovjet elismerését. Madrid, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A radikális köztársasági párt elhatározta, ho£y a kormánytól erős köztársasági védőcsapat alakítását, a hadsegnek a kétes elemektől való megtisztítását, a monarchia szolgálatában állott polgári szervezetek leszerelését, a régi rendszer bűnöseinek felelősségre vonását és az orosz szovjet kormány elismerését követeli. Lerroux külügyminiszter kijelentette, hogy a maga részéről helyesli a szovjet kormány - diplomáciai elismerését. Azt sem ellenzi, hogy Trutzkij, ha ilyenfajta kívánságot nyilvánít, engedélyt kapjon a Spanyolországban való tartózkodásra. A spanyol-francia határon szerdán este letartóztatták Juan March ismert spanyol bankárt, aki Primo de Rivera meghitt barátja volt , akit azzal vádolnak, hogy jórészt ő felelős a diktatúra pénzügyi hibáiért. Marchot, aki titokban át akart jutni Franciaország területére, erős rendőri fedezettel Madridba vitték. A hadügyminiszter rendeletére az egész hadsereget gyökerestül újjá fogják szervezni. A tisztek létszámát, amely most meghaladja a 20.000-et, annyira fogják csökkenteni, hogy megfeleljen 100.000 főnyi hadseregnek. Ezt a hadsereget a legtökéletesebb fölszereléssel fogják ellátni. Vámemelés Németországban, Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.). A birodalmi kormány csütörtökön elhatározta, hapja az élő sertés vámját, november 1.-ig motermázsánként 40 márkára emeli és november 1-én túl újra határoz. Fölemelték a különféle hüvelyesek és takarmányneműek vámját, a libavámot pedig az október 16-tól március 31-ig terjedő időre darabonként 2,10 vagy métermázsánként 36 márkában szabták meg. A búza vámját 500 ezer tonna mennyiségre 46 márkára mérsékelték, a fenti mennyiséget meghaladó exportbúza vámja 25 márka marad, csiklandó nevetés, pihenni, nincs más dolga, csak pihenni. És hiába űzte, hessegette, a háttérben, szürkén, félhomályosan, hidegen, megint megjelent az az ember, aki nem tudta, mi az: jól elnyújtózni a puha ágyban, feküdni, pihenni, aki csak lihegve törtetni tudott,... telefonbeszélgetések ... konferenciák ... tőzsde... bank ... pénz ... gyár... — hol volt ma már mindez? Eleinte küzdött ellene, aztán megszokta, később már maga hívta elő mind gyakrabban azt a másik embert a hideg félhomályból, hogy annál jobban érezze a fényt, meleget, csöndet, mely most lágyan burkolta körül, mint valami meleg takaró. Csupa új dolgot látott és tapasztalt, érzékszervei élesen működtek, megfigyelése minden percben új és új táplálékot szállított álmélkodó érdeklődésének. Mikor délután, látogatási időben, bejött az a csúnya, sovány, szegényesen öltözött, de tiszta és kedves kis asszony és leült az amputált ura ágyához, megsajdult a szíve. Az a két szegény csúnya ember milyen végtelenül mélyen, micsoda széttéphetetlen összetartozással nézte egymást, fogta egymás kezét! Hát így is lehet?... gondolta magában ... hát ilyen asszony is van, ilyen asszonyt is szerethet egy férfi, ilyen férfit is szerethet egy asszony ... és ezek még így is boldogok. „Ne félj, fiam, — mondta az asszony az urának, jól hallotta, mert erősen figyelt rájuk — ne félj fiam, a biztosító megadja a havi száz pengőt, a gyárban megígérték, hogy megtesznek portásnak, ott egész nap csak ülnöd kell majd, ne félj, fiam, megélünk ezután is.“ Látta, amint ujjaik még szorosabban fonódnak öszsze, látta, amint csöndesen, alig valami kis szomorúsággal összemosolyognak. És megint felidézte azt a másik embert, ott a homályban, eszébe jutott a pincér, akinek egyszer miatta mondtak föl az előkelő étteremben, mert langyosan hozta a feketekávéját és eszébe jutott az a lázas, kétségbeesett hajsza pénz után, az utolsó napokban, amikor már minden összeomlott körülötte, de a primadonnának új autó kellett. Érdekes! A primadonnát sem látta most színpadi lámpák ragyogásában, drága éttermek pezsgőmámorában ... — őt is úgy látta, hideg félhomályból kiemelkedve, mint azt a másik embert. Ezt a csúnya, szegényes asszonykát azonban körülfolyta a puha, meleg, fehér fényesség, de azért nem érzett keserűséget. És az sem fájt neki, hogy mindenkihez jönnek délutáni látogatók, csomaggal, virággal, a külső élet színeivel és hangjaival, csak hozzá nem jön senki. Természetesnek találta. És félt is tőle, hogy jöhetne valaki abból a hideg félhomályból. Inkább így, egyedül elnézni, mennyi barátja van másnak, ahhoz a szegény kis bankhivatalnokhoz, ott a terem sarkában, minden nap eljön három-négy barátja, nevetgélnek, suttognak, „meglátod Laci, két hét múlva már kijössz velünk a Dunára“ — csupa vigasztalás a szemük, a kézfogásuk... — pedig ugyan mi hasznuk lehet egymásból? Nem csoda, hogy hozzá nem jöttek el a barátai, hiszen eddig csak hasznuk volt belőle, — gondolta, de semmi keserűséget nem érzett. Amint itt feküdt és nézte, figyelte az életet, mely lassan és nyugalmasan ringatta körülötte kis hullámköreit, valami nagy és mély bölcseség szakadt fel benne: olyan egyszerűen állott előtte hirtelen az egész élete." * Sohasem élt: dolgozott, rohant, küzdött, akart. Mit akart? Mindent. Holott oly kevés is elég ehhez a mindenhez. Sohasem élt, ezek, ezek, ezek itt, akik fölött elnézett valamikor, akiket talán emberszámba sem vett, ezek éltek, ezek élnek ... bearanyozza őket a napfény és egymás kezét fogják és összemosolyog a szemük, barátaik vannak és vigasztalják egymást, semmit sem akarnak, egymástól sem, az élettől sem és innen, a kórházból úgy mentek vissza oda, ahonnan idesodródtak, mintha valahonnan, egy puszta szigetről hazamennének. Lehunyta szemeit. Meleg könnyek futottak végig az arcán. De aztán hirtelen ujjongó diadal áradt föl benne: most már ő is hazamegy. Nem oda, ahonnan idesodródott, hanem oda, ahova ezek mennek. Most már ő is látta a napfény arany táncát a fehér falon, ő is tudja, milyen kevés az a minden, amely egy életre elég. Most már tudta, hogy nem élt sohasem: akkor született, mikor azt hitte, meg kell halnia . .. PESTI HÍRLAP 1931. május 1., péntet. Feloszlatták a román parlamentet. Iorga miniszterelnök kormánynyilatkozata vádbeszéd volt a pártok ellen. Mikor Maniu tiltakozni akart, a miniszterelnök felolvasta a király kéziratát. A Romániában lefolyt eseményekből már előre lehetett következtetni, hogy a parlament váratlan egybehívása meglepetéssel fog végződni. Ez a következtetés be is vált, amennyiben a parlamentet föloszlatták egészen különös körülmények között Jorga miniszterelnök kormánynyilatkozatában valósággal vádbeszédet tartott az elmúlt rezsim ellen és kijelentette, hogy legtöbb alkotását revideálni fogják. A továbbiakban majdnem szóról-szóra megismételte Károly király közismert programját, amelyet trónralépése után állandóan hangoztatott. A nemzeti parasztpárt részéről Maniu válaszolni akart Jorgának és tiltakozni a miniszterelnök megállapításai ellen. Maniu azonban nem juthatott szóhoz, mert Jorga egyszerűen fölolvasta a királyi kéziratot, amely elrendelte a parlament föloszlatását. A választásra rövid terminust tűztek ki és a kormány pártja valószínűleg azzal a jelszóval fog a választási küzdelembe menni, hogy a király programját akarja megvalósítani. Jorga beszédének sok érdekessége volt, különösen amit a kisebbségekre vonatkozóan mondott. Ebben a kérdésben is Károly király álláspontját juttatta kifejezésre, aki szükségesnek tartja a kisebbség kibékítését. A történtek után kétségkívül most lesz Romániában a legérdekesebb és egyben legelkeseredettebb választási küzdelem. Bukarest, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Délután öt órakor kezdődött meg a kamara ülése zsúfolt padsorok és karzatok előtt Félórával az ülés megkezdése előtt a nemzeti parasztpárt tanácskozott Maniu vezetésével és úgy határozott, hogy előbb meg akarja hallgatni a kormánynyilatkozatot és csak azután hozza meg döntését. Az ülés megnyitása után Jorga miniszterelnök felolvasta a kormánynyilatkozatot, amelynek egyes részeit helyesléssel fogadták. A kormányprogramra főpontjai a következők: A koronának vissza kell szereznie amak jogait, amelyeket, a maga és az összesség kárára különösen az utóbbi években elvesztett. A parlamentet, amely most a pártharcok helye, a nép akaratát szabad kifejezésre juttató igazi papképviseletté kell átalakítania . Meg kell változtatni a jelenlegi regionalizmust, amely a Romániához csatolt tartományokra támaszkodik. :jut. Elő kell mozdítani a paraszti rend fizikai és szellemi megegészségesedését. Az egész birodalomban egységessé kell tenni a munkabiztosítás rendszerét. A szükséghez képest új iskolákat kell megteremteni. A minisztériumokban munkára kész, lojális tisztviselőket kell alkalmazni. Szükség van a nemzeti javak termelésének élénkítésére a gazdasági szabadság szellemében. Fokozandó a román áruk elhelyezése oly közlekedési rendszer segítségével, amely hozzáigazodik a román társadalom valódi szükségleteihez. Minden visszaélést irgalmatlanul kell üldözni és példásan megtorolni. Meg kell vizsgálni az egész világot megdöbbentő és botrányt okozó egyes vagyonok eredetét. A lelkesedés szellemét kell felkelteni a hadseregben, amely felszerelendő mindazzal, ami a nemzeti védelem szempontjából szükséges. " A kormány közeledni szándékozik az államban élő kisebbségekhez és fel fogja szólítani őket, hogy vegyenek részt az újjáépítés munkájában. Ki kell mélyíteni azokat a barátsági és szövetségi szerződéseket, amelyek most még csak diplomáciai aktusok és katonai egyezmények, hogy szellemük behatoljon a nemzet minden rétegébe és szilárd alapjául szolgáljon a békének .Románia valamenynyi szomszédos nemzeti állammal a legjobb viszonyba szándékozik lépni hosszú történelmi múltjának egészséges hagyományai szerint. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy hiábavaló volna, talán nem is illő, hogy attól a testülettől, amelynek felfogása annyira elüt a kormányétól, egy ilyen messzemenő programhoz beleegyezést kérjen. Ez a testület oly törvényeket létesített, amelyek számos tekintetben revízióra szorulnak. Sokat meg lehet tartani, de azokat a törvényeket, amelyeket példátlan gyorsasággal tárgyaltak le, félre kell tenni. Mindez arra késztet engem, — mondotta Jorga, — hogy kijelentsem, hogy utaink elválnak egymástól. Két héten át mindent elkövettem, hogy megakadályozzam ezt az elválást, de valamennyi párt nehézségeket támasztott. E szavaknál Maniu, a nemzeti parasztpárt elnöke, tiltakozni próbált, de Iorga igen gyorsan, szinte kiáltva felolvasta a király rendeletét, amely feloszlatja a parlamentet és kitűzi az általános választásokat A képviselőválasztások június elsején, a szenátusi választások június 4-én lesznek. Június 8-ig meg kell választani azokat aszenátorokat is, akiket a községtanácsok, a mezőgazdasági és ipari kamarák, valamint, egyetemek, időinek 3d. Az új parlament június 10-én ül össze. A föloszlató királyi rendeletet az egész kamara hosszantartó tapssal fogadta. Hatiegan minisztert kizárták a parasztpártból. Bukarest, ápr. 30. Hatiegan Gyulát, aki tegnap mint Erdély minisztere a király előtt letette az esküt, a nemzeti parasztpárt kizárta kebeléből, mert a párt hozzájárulása nélkül fogadta el a fölajánlott miniszteri tárcát. Hatiegan a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az ország érdekeit és a király fölszólítását a pártérdekek fölé helyezi és éppen ezért habozás nélkül elfogadta a miniszteri tárcát. _______ _ / A kereskedelmi szerződés tárgyalására a német delegáció Bukarestbe utazott. Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Romániával való kereskedelmi szerződési tárgyalások újabb folytatása végett csütörtök este Posse miniszteri igazgató vezetésével elutazott egy német delegáció. Eddig tudvalévően Bécsben folytak a tárgyalások, amelyeket április 11-én szakítottak meg. Németország elvileg hajlandó, hogy a román mezőgazdasági termékeket kedvezményes vámelbánás alá vonja, föltéve, hogy a többi állam, elsősorban Kanada, Argentína és Északamerika beleegyezik ebbe, mert hiszen Németország külkereskedelmi szerződési rendszere a legtöbb kedvezmény elvén alapul. Itteni gazdasági körökben azt hiszik, hogy le fogják küzdeni a még fennálló nehézségeket. A legnagyobb nehézség abban rejlik, hogy a román vámtarifa ipari tételei teljesen tiltó jellegűek. Éppen azért itt szükségesnek tartják, hogy Románia nagy mértékben leszállítsa ezeket a vámtételeket. Németországot ebben a viszonylatban igen sok iparcikk ■ román vámtétele érdekli, míg a román kívánságok főleg az árpának, tengerinek, fának és marhának kedvezményes bevitelének irányulnak. Olaszország hatalmas légi gyakorlatot tervez az Angei-tenger fölött. Róma, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Balbo légügyi miniszter bejelentette a kamarában, hog’ a nyáron nagy légigyakorlatok lesznek. 700 repülőgép, két részre osztva, az Aegei-tenger fölött légi csatát rendez, támadásokkal várak és ipari vállalatok ellen. Azonkívül előkészítik egy olasz repülőgéprajnak Északamerikába való repülését, az olasz repülőgépgyári ipar pedig oly nagy óceánrepülőgépek építésével foglalkozik, amelyek párjukat ritkítják.