Pesti Hírlap, 1931. május (53. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

1931. május 3., vasárnap. illjmiW»— ■WjBJLUĽPMMiM—BM—————— — — Felmentette a törvényszék dr. Horváth Ernő f­­orvo­át. A magzatelhajtással és gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt dr .­Horváth Ernő nő­­orvos ügyében pénteken folytatta a főtárgyalást a büntetőtörvényszék Kovács Miklós tanácsa. Cholnoky Edith elhalálozásával kapcsolatosan a bizonyítási eljárást már szerdán befejezte a törvényszék és pén­teken a perbeszédekre került a sor. Dr. Manko­vics Antal kir. ügyész vádbeszédében azt fejtegette, hogy Cholnoky Ed­ith halálát a vádlott orvos gondatlan beavatkozása idézte elő. Dr. Halász Lajos védő vi­szont dr. Kenyeres Balázs törvényszéki orvosszak-,­értő véleményére hivatkozott. A bizonytékok azt igazolják, hogy az orvosnak sürgősen kellett csele­kedni és orvosi kötelessége volt beavatkozni, orvosi műhibát peddig az orvosszakértő sem állapított meg. Felmentő ítéletet kért. Rövid tanácskozás után hir­dette ki az ítéletet Kovács tanácselnök. A törvényszék dr. Horváth Ernőt felmentette. Az ítéletben a törvény­szék megállapította, hogy a vádlott orvos Cholnoky Edith életének megmentése céljából és orvosi szem­pontból tartotta szükségesnek az azonnali beavatko­zást, gondatlanságot pedig nem követett el Cholnoky Edith szervezete olyan hirtelen elhalálozásra hajlamos volt, ezt a hajlamosságot azonban külvizsgálattal nem lehet megállapítani. A felmentő ítélet ellett a kir. ügyész fellebbezést jelentett be.­­ Az albizományi szerződést nem részesíti bün­tetőjogi védelemben a bíróság. A kecskeméti törvény­szék még decemberben tárgyalta Kulcsár Illés ke­reskedő sikkasztási perét. A textil- és ruhakereskedő­nek 1928 elején, a kényszeregyességi eljárás ideje alatt a budapesti Hadó Géza nagykereskedő cég további árut adott, azzal az írásbeli kikötéssel, hogy azt bizományba adja. Hónapokig nem volt baj, 1978 végén azonban a budapesti cég feljelentette Kulcsárt sikkasztás büntette címén, mert mintegy 4500 pengő értékű áru hiányzott. A törvényszék több tanút hall­gatott ki, majd dr. Széteg Imre kir. ügyész a vád­lott megbüntetését kérte, mert a bizományi szerződés­­­sel igazolva van a bizományi ügylet. Dr. Tarján Mi­hály védő ezzel szemben bűncselekmény hránya cí­mén kérte a vádlott felmentését, mert a bizományi szerződés még nem teszi az ügyletet bizományivá, a bíróság pedig köteles vizsgálni az ügylet belső tartal­mát is és ebben az esetben közönséges hitelügylet történt. A törvényszék Kulcsár Illést felmentette a sikkasztás vádja alól, elfogadva a védelem állás­pontját és megállapította, hogy a valóságban közön­­■ jéges hitelügylet történt, ezt pedig olyan szm­leges bi­­zomány formába öntötték, amelyet büntetőjogi vé­delemben nem részesíthet a törvényszék.’'A­ budapesti ítélőtábla Harmath-tanácsa most dr. Tarján Mihály védő felszólalása után elutasította az ügyész fellebbe­zését s a felmentő ítéletet jogerősen helybenhagyta.­­ Az utólagos elbocsátási okot is azonnal kell érvé­nyesíteni. Seress Árpádot, a Halbizományi és Halértéke­. S.k­. r.-t. főtisztviselőjét--a cég bizalmit emberként’' "bele-' ’ gúlta Kárász József pozsonyi halkereskedő üzletébe, amely a cég érdekeltségéhez tartozott. Kárász és Seress között egy alkalommal nézeteltérés támadt. Kárász inge­­■»őrülten rászólt a hivatalnokra. Seress sem maradt adós és hasonló indulatos hangon válaszolt. A­ nagykereskedő erre a tisztviselőt azonnali távozásra szólította fel. Seress ekkor felutazott a budapesti központba és jelentést tett az eseményekről. A részvénytársaság vezetősége erre azonnali hatállyal elbocsátotta a tisztviselőt állásából. A történtek után Seress dr. Béres­i Aladár ügyvéd útján pert indított a vállalat ellen felmondási időre járó fize­tése, végkielégítése és kikötött jutalékai megfizetése iránt. A részvénytársaság a tárgyaláson azzal védekezett, hogy jogában állott Seresst rögtöni hatállyal elbocsátani, mivel helyettesével, a pozsonyi nagykereskedővel szemben tiszteletlen magatartást tanúsított. Ettől is­ eltekintve a rögtöni hatályú elbocsátás azért is jogszerű, mivel az elbocsátás után Seress részéről súlyos kötelességmulasz­tásokat állapítottak meg. A bizonyítási eljárás lefolyta­tása után a járásbíróság és a törvényszék a tisztviselő járandóságát megítélte. A Kuria Totth-tanácsa most az alsóbíróságok döntését helybenhagyta. A Kuria szerint csak a főnök, vagy helyettese ellen elkövetett súlyos becsületsértés vonhatja maga után a rögtöni hatályú el­bocsátást, a tiszteletlen magatartás azonban nem. A Kúria kimondotta, hogy az elbocsátás után a munkaadó tudomására jutott szerződésbontó okokat a főnök csak akkor hozhatja fel az alkalmazott ellen, ha azokat nyom­ban a tudomásulszerzés után közli az elbocsátott alkal­mazottal. Hosszú idő múlva, vagy csupán a perben nem lehet érvelni az utólagos elbocsátási okokkal. — Gyilkosság egy téglával. A szegedi törvény­szék szombaton tárgyalta Paksi Sándor harmincegy­éves hódmezővásárhelyi fazekassegéd bűnügyét. Paksi december 6-án egy téglával agyonverte özvegy Nagygyörgy Mihálynét és életveszélyesen megsebe­sítette özv. Sebők Józsefnét. Paksi ugyan ártatlan­ságát hangoztatta, több tanú terhelő vallomása és a szakértői vélemények meghallgatása után azonban a bíróság bűnösnek mondotta ki a gyilkosságban és ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. KÖZGAZDASÁG. A textilgyárak erélyesen folytatják a kartelszervezeteik kiépítését. A nyersárukartel terjeszkedése kínos feltűnést kelt a kereskedelem körében. Több ízben rámutattunk arra a nem túlságosan méltányos árpolitikára, amit a belföldi textilipar inaugurál a magyar­ eseti vámkonfliktus tartama alatt s hangsúlyoztuk, hogy a hazai textilgyárak vég­eredményben csak maguk alatt vágják a fát, ha most nem igyekeznek kellő megértéssel magukhoz fűzni a szükségképen fokozott mértékben feléjük forduló bel­földi fogyasztást. A kereskedelem ugyanis a normá­lis vámviszonyok alkalmával megint csak az olcsóbb és konciliánsabb külföldi bevásárlási forrásait fogja majd elővenni, ha a belföldi textilgyárak önző árpoli­tikája száz százalékig ki akarja használni a számára jutó mostani helyzeti előnyöket. Arról is beszámoltunk, hogy a belföldi textilipar részint újabb kartelalakulatokkal, másrészt pedig a meglevő kartelhatározatok minél szigorúbb alkalma­zásával akarja teljesebbé tenni a mostani kereseti lehetőségeit, mialatt a kereskedelem már-már teljes rezignációval nézi a forgalom növelése érdekében hozott áldozatainak hiábavalóságait. Legújabban beszédes adatokat láttunk például a hazai nyersárukartel fokozódó árdiktatúrájáról. Itt a kartel egyre több ipartelepet von be szervezetébe s a kereskedők, akik­ eladdig egy-egy kartelen kívül álló gyár lerakatával állottak rendelési viszonyban, sorra arra ébrednek, hogy a gyári lerakatok a beérkező újabb rendeléseket csakis azzal a feltételekkel fogad­ják el, ha a megrendelő kereskedő az eddiginél járni magasabb árat fizet. Az a gyár, melynél­ a lerakat hatáskörébe tartozik, időközben csatlakozott a nye­rs­­árukartelhez. Igen érdekes,hogy az így előálló áremel­kedések ténye — a kartel árdrágító természetén kí­vül — úgyszólván semmivel sem okolható meg a mostani időkben, mert hiszen a gyapjú világpiaci ára ugyan emelkedett valamit a legutóbb, de ez az ár-többlet a nagy készletekkel rendelkező n­yersáru­­kartelnél egyelőre aligha jöhet számításba, viszont a nyersgyapot ára egy egészen szerény emelkedés után ismét erősen megközelíti a régebbi mélypontját. A tudomásunkra jutott egyik esetben például az ár­emelés még­hozzá oly időben történt, mikor a világ­piaci érinvő mintegy 20—30 pontos­­ felhorzsolódást tüntetett fel az előbbi stabilt helyzethez képest. A helyzet képének teljességéhez tartozik az is, hogy például a nyerárukartel keretében egy oly ipartelep is helyet foglal, mely a legutóbbi időkig az­zal a kiváltsággal bírt, hogy a kartelszerv szemet­­­ hunyt, mikor a szóban forgó gyár egy-egy vevőjét a kartelárnál előnyösebben szolgálta ki. Ez a kiváltsá­gos textilipartelep is azonban figyelmeztetést kapott legu­i,abbanl,h­ogy, a jövőben már nem fogják elnézni az „önzetlen“ gesztust s kérlelhetetlenül alkalmazni fogják vele szemben is a pönálé-rendszabályokat, ha nem tartja majd magát a legszigorúbban­ a „revi­deált“ kartelárakhoz. A textilipar tehát szívósan folytatja a kartelszer­­vezeteinek kiépítését a vámkonfliktusok árnyékában s egyelőre m­ég mindig nem akar számolni a piac fogyasztóképességének való helyzetével. Az ilyen vi­selkedés következménye azután, hogy a közvélemény a legközelebbi vámtárgyalásokon a vámterületek erőteljes leszállításáért száll síkra. A pénzügyminiszter LVI. jelentése: A márciusi előirányzat 70.4 millió, kiadás (tavaly 72.5), és 66­1 millió bevétel (tavaly 02.8). Az 1930—31. költségvetési év előirányzatában 716.9 millióval szerepel a kiadás és 646 millióval a bevétel. Ezek a számok az előző költségvetési évben: 734.7 millió kiadás és 700 millió bevétel. A kilenc hó­nap előirányzatában tehát 70.9 millió a hiány. Februárban befolyt 77.3 millió, a tavalyi feb­ruár 79 milliójával szemben. A többlet az előirány­zathoz képest az egyenes adóknál mutatkozik 3.5 millióval, míg a forgalmi adók 5.3 millióra rúgnak az előirányzati 6.5 millióhoz képest. A költségvetési év első nyolc hónapjában 559 millió az eredmény (579.9 az előirányzat), a tavalyi 625 millióval szemben, vagy 65 millióval kevesebb. A posta forgalma tovább csökkent: levél 29 millió a tavaly február 32 milliójával szemben, ajánlott le­vél 1.02 millió 1.34 millióval szemben, csomag 787 ezer, 861 ezerrel szemben, távirat 195 ezer 231 ezerrel szemben. A kezelési eredmény 865.421 p a tavalyi 1.266.809- el szemben. A vasút februári bevétele 14.1 millió (17.3 millió tavaly.) A kiadási többlet 12.3 millió (8.6 tavaly).­ ­ Ez az időjárás ellensége a lábaknak. Fáradt lábak, fájós lábak, megduzzadó lábak, ólom­­súlyú járás érzése, mindezek általános el­bágyadtal, és le­­hangoltságot idéznek elő azoknál a tevékeny embereknél, akik sokat állnak, vagy gyalog járkálni kénytelenek, mint például kereskedők, iparosok, elárusítók, munkások, uta­zók, katonák, rendőrök, csendőrök és főképpen házias­­­szonyok. Ezek mindannyian szenvednek érzékeny, nehéz és megdagadt lábaikról, bokafájdalmakról, merev ízületekről, a talp égéséről és viszketéséről, a­­ bőr felhólyagzásáról, zsibbadásról panaszkodnak, járásuk kemény és nehézkes. Egy csapásra elmulaszthatók a lábak mindezen bántalmai. Evőkanálnyi Szent Rókus-lábsót felold egy lavór ,meleg láb­izben, áztatja lábait utasítás szerint vagy 10 percig. Már az első lábfürdő után kimondhatatlan megkönnyebbü­lés és kellemes jó érzés lép­­fel, a lehangoltság megszűnik, úgy érzi magát, mintha újjászületett Volna. Hosszabb ázta­­tás megpuhítja a tyúkszemeket és bőrkeményedéseket any­­nyira, hogy azok kés, vagy borotva nélkül eltávolíthatók. Egy nagy csomag Szent Rókus-lábló ára P. 1.28, kapható gyógyszertárakban és­ drogériákban, ha valahol nem volna, forduljon a Szent Rókus-gyógyszertárhoz, Budapest, VII., Rákóczi­ út 70. A Nemzetközi Gépkereskedelmi RL igazgatósága Fleissig Sándor elnöklése mellett tartott ülésén fog­lalkozott a vállalat 1929—30. üzletévi zárószámadá­saival. Megállapítást nyert, hogy bár a már világ­­jelleget öltött gazdasági krízis kihatása a vállalat­nak majdnem minden egyes munkaterületért a gaz­daközönség vételkedvének­­ és vételerejének súlyos le­romlását és ennek folytán a forgalom 43 százalékos csökkenését vonta maga után, az elért üzleteredmény — a példátlanul súlyos viszonyok figyelembevételé­vel — mégis kielégítőnek mondható, mert lehetővé teszi, hogy minden költség levonása után a vállalat úgy árukészleteire, valamint kinnlevőségeire jelenté­keny leírásokat és tartalékolásokat is eszközölhessen. Ez a körülmény főképen azoknak az idejekorán fo­lyamatba tett intézkedéseknek köszönhető, amelyek­kel a vállalat az elmúlt évben a MÁV-cséplőgépek és mezőgazdasági kisgépek kivitelének érdekében a gazdasági krízis által kevésbbé érintett és így fel­­vevőképesebb új exportpiacokat nyitott meg; továbbá azoknak a törekvéseknek, amelyekkel a vállalat ve­zetősége új üzletágak felkarolásával és az üzleti régiek erőteljes leszorításával a forgalom apadásá­val kényszerűleg járó nyereségcsökkenést ellensú­lyozni igyekezett. A dolog természetében rejlik, hogy fenti intézkedések hatása — miután az elmúlt üzletév az új piacok meghódítása és az új üzletágak felkaro­lása tekintetében tulajdonképen a bevezető év­­volt —­ csak a következő üzletévekben tud majd kibonta­kozni. Megelégedéssel állapította meg az igazgató­ság, hogy a vállalatnak összes affiliációival együtt az előző évi zárlatkor 49.871.000 pengőt kitevő kinn­­l­vőségéből, valamint az üzletév folyamán eszközölt kisterjedelmű készpénzeladásokból az elmúlt üzlet­­évben kereken 3411 millió pengő folyt be készpénz­ben, annak elenére, hogy egyes, piacokon, mint Ro­mániában és Bulgáriában az inkasszó nagyon gyenge volt. Figyelemmel azonban a még mindig át nem tekinthető nehéz gazdasági helyzetre, az igaz­gatóság "elhatározta, hogy a folyó évi május 21-re egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az igazgatóság azon intézkedését, mellyel az 1929—30. üzletévben elért nyereséget teljes egészében leírá­sokra és tartalékolásokra fordította, tegye magáévá, ehhez képest az elmúlt évre osztalék ne fizettessék és 54.203 pengő a jövő üzletév számlájára vitessék át. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR a magyar gazdasági élet nagy tavaszi demonstrációja MEGNYÍLIK, MÁJUS 9-ÉN.^ UTAZÁSI, FÜRDŐ-, SZÓRAKOZÁSI KEDVEZMÉNYEK TELEFON: AUTOMATA 100-80 ÉS 123—90. ^ 37

Next