Pesti Hírlap, 1931. május (53. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-03 / 99. szám
1931. május 3., vasárnap. illjmiW»— ■WjBJLUĽPMMiM—BM—————— — — Felmentette a törvényszék dr. Horváth Ernő forvoát. A magzatelhajtással és gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt dr .Horváth Ernő nőorvos ügyében pénteken folytatta a főtárgyalást a büntetőtörvényszék Kovács Miklós tanácsa. Cholnoky Edith elhalálozásával kapcsolatosan a bizonyítási eljárást már szerdán befejezte a törvényszék és pénteken a perbeszédekre került a sor. Dr. Mankovics Antal kir. ügyész vádbeszédében azt fejtegette, hogy Cholnoky Edith halálát a vádlott orvos gondatlan beavatkozása idézte elő. Dr. Halász Lajos védő viszont dr. Kenyeres Balázs törvényszéki orvosszak-,értő véleményére hivatkozott. A bizonytékok azt igazolják, hogy az orvosnak sürgősen kellett cselekedni és orvosi kötelessége volt beavatkozni, orvosi műhibát peddig az orvosszakértő sem állapított meg. Felmentő ítéletet kért. Rövid tanácskozás után hirdette ki az ítéletet Kovács tanácselnök. A törvényszék dr. Horváth Ernőt felmentette. Az ítéletben a törvényszék megállapította, hogy a vádlott orvos Cholnoky Edith életének megmentése céljából és orvosi szempontból tartotta szükségesnek az azonnali beavatkozást, gondatlanságot pedig nem követett el Cholnoky Edith szervezete olyan hirtelen elhalálozásra hajlamos volt, ezt a hajlamosságot azonban külvizsgálattal nem lehet megállapítani. A felmentő ítélet ellett a kir. ügyész fellebbezést jelentett be. Az albizományi szerződést nem részesíti büntetőjogi védelemben a bíróság. A kecskeméti törvényszék még decemberben tárgyalta Kulcsár Illés kereskedő sikkasztási perét. A textil- és ruhakereskedőnek 1928 elején, a kényszeregyességi eljárás ideje alatt a budapesti Hadó Géza nagykereskedő cég további árut adott, azzal az írásbeli kikötéssel, hogy azt bizományba adja. Hónapokig nem volt baj, 1978 végén azonban a budapesti cég feljelentette Kulcsárt sikkasztás büntette címén, mert mintegy 4500 pengő értékű áru hiányzott. A törvényszék több tanút hallgatott ki, majd dr. Széteg Imre kir. ügyész a vádlott megbüntetését kérte, mert a bizományi szerződéssel igazolva van a bizományi ügylet. Dr. Tarján Mihály védő ezzel szemben bűncselekmény hránya címén kérte a vádlott felmentését, mert a bizományi szerződés még nem teszi az ügyletet bizományivá, a bíróság pedig köteles vizsgálni az ügylet belső tartalmát is és ebben az esetben közönséges hitelügylet történt. A törvényszék Kulcsár Illést felmentette a sikkasztás vádja alól, elfogadva a védelem álláspontját és megállapította, hogy a valóságban közön■ jéges hitelügylet történt, ezt pedig olyan szmleges bizomány formába öntötték, amelyet büntetőjogi védelemben nem részesíthet a törvényszék.’'A budapesti ítélőtábla Harmath-tanácsa most dr. Tarján Mihály védő felszólalása után elutasította az ügyész fellebbezését s a felmentő ítéletet jogerősen helybenhagyta. Az utólagos elbocsátási okot is azonnal kell érvényesíteni. Seress Árpádot, a Halbizományi és Halértéke. S.k. r.-t. főtisztviselőjét--a cég bizalmit emberként’' "bele-' ’ gúlta Kárász József pozsonyi halkereskedő üzletébe, amely a cég érdekeltségéhez tartozott. Kárász és Seress között egy alkalommal nézeteltérés támadt. Kárász inge■»őrülten rászólt a hivatalnokra. Seress sem maradt adós és hasonló indulatos hangon válaszolt. A nagykereskedő erre a tisztviselőt azonnali távozásra szólította fel. Seress ekkor felutazott a budapesti központba és jelentést tett az eseményekről. A részvénytársaság vezetősége erre azonnali hatállyal elbocsátotta a tisztviselőt állásából. A történtek után Seress dr. Béresi Aladár ügyvéd útján pert indított a vállalat ellen felmondási időre járó fizetése, végkielégítése és kikötött jutalékai megfizetése iránt. A részvénytársaság a tárgyaláson azzal védekezett, hogy jogában állott Seresst rögtöni hatállyal elbocsátani, mivel helyettesével, a pozsonyi nagykereskedővel szemben tiszteletlen magatartást tanúsított. Ettől is eltekintve a rögtöni hatályú elbocsátás azért is jogszerű, mivel az elbocsátás után Seress részéről súlyos kötelességmulasztásokat állapítottak meg. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a járásbíróság és a törvényszék a tisztviselő járandóságát megítélte. A Kuria Totth-tanácsa most az alsóbíróságok döntését helybenhagyta. A Kuria szerint csak a főnök, vagy helyettese ellen elkövetett súlyos becsületsértés vonhatja maga után a rögtöni hatályú elbocsátást, a tiszteletlen magatartás azonban nem. A Kúria kimondotta, hogy az elbocsátás után a munkaadó tudomására jutott szerződésbontó okokat a főnök csak akkor hozhatja fel az alkalmazott ellen, ha azokat nyomban a tudomásulszerzés után közli az elbocsátott alkalmazottal. Hosszú idő múlva, vagy csupán a perben nem lehet érvelni az utólagos elbocsátási okokkal. — Gyilkosság egy téglával. A szegedi törvényszék szombaton tárgyalta Paksi Sándor harmincegyéves hódmezővásárhelyi fazekassegéd bűnügyét. Paksi december 6-án egy téglával agyonverte özvegy Nagygyörgy Mihálynét és életveszélyesen megsebesítette özv. Sebők Józsefnét. Paksi ugyan ártatlanságát hangoztatta, több tanú terhelő vallomása és a szakértői vélemények meghallgatása után azonban a bíróság bűnösnek mondotta ki a gyilkosságban és ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. KÖZGAZDASÁG. A textilgyárak erélyesen folytatják a kartelszervezeteik kiépítését. A nyersárukartel terjeszkedése kínos feltűnést kelt a kereskedelem körében. Több ízben rámutattunk arra a nem túlságosan méltányos árpolitikára, amit a belföldi textilipar inaugurál a magyar eseti vámkonfliktus tartama alatt s hangsúlyoztuk, hogy a hazai textilgyárak végeredményben csak maguk alatt vágják a fát, ha most nem igyekeznek kellő megértéssel magukhoz fűzni a szükségképen fokozott mértékben feléjük forduló belföldi fogyasztást. A kereskedelem ugyanis a normális vámviszonyok alkalmával megint csak az olcsóbb és konciliánsabb külföldi bevásárlási forrásait fogja majd elővenni, ha a belföldi textilgyárak önző árpolitikája száz százalékig ki akarja használni a számára jutó mostani helyzeti előnyöket. Arról is beszámoltunk, hogy a belföldi textilipar részint újabb kartelalakulatokkal, másrészt pedig a meglevő kartelhatározatok minél szigorúbb alkalmazásával akarja teljesebbé tenni a mostani kereseti lehetőségeit, mialatt a kereskedelem már-már teljes rezignációval nézi a forgalom növelése érdekében hozott áldozatainak hiábavalóságait. Legújabban beszédes adatokat láttunk például a hazai nyersárukartel fokozódó árdiktatúrájáról. Itt a kartel egyre több ipartelepet von be szervezetébe s a kereskedők, akik eladdig egy-egy kartelen kívül álló gyár lerakatával állottak rendelési viszonyban, sorra arra ébrednek, hogy a gyári lerakatok a beérkező újabb rendeléseket csakis azzal a feltételekkel fogadják el, ha a megrendelő kereskedő az eddiginél járni magasabb árat fizet. Az a gyár, melynél a lerakat hatáskörébe tartozik, időközben csatlakozott a nyersárukartelhez. Igen érdekes,hogy az így előálló áremelkedések ténye — a kartel árdrágító természetén kívül — úgyszólván semmivel sem okolható meg a mostani időkben, mert hiszen a gyapjú világpiaci ára ugyan emelkedett valamit a legutóbb, de ez az ár-többlet a nagy készletekkel rendelkező nyersárukartelnél egyelőre aligha jöhet számításba, viszont a nyersgyapot ára egy egészen szerény emelkedés után ismét erősen megközelíti a régebbi mélypontját. A tudomásunkra jutott egyik esetben például az áremelés méghozzá oly időben történt, mikor a világpiaci érinvő mintegy 20—30 pontos felhorzsolódást tüntetett fel az előbbi stabilt helyzethez képest. A helyzet képének teljességéhez tartozik az is, hogy például a nyerárukartel keretében egy oly ipartelep is helyet foglal, mely a legutóbbi időkig azzal a kiváltsággal bírt, hogy a kartelszerv szemet hunyt, mikor a szóban forgó gyár egy-egy vevőjét a kartelárnál előnyösebben szolgálta ki. Ez a kiváltságos textilipartelep is azonban figyelmeztetést kapott legui,abbanl,hogy, a jövőben már nem fogják elnézni az „önzetlen“ gesztust s kérlelhetetlenül alkalmazni fogják vele szemben is a pönálé-rendszabályokat, ha nem tartja majd magát a legszigorúbban a „revideált“ kartelárakhoz. A textilipar tehát szívósan folytatja a kartelszervezeteinek kiépítését a vámkonfliktusok árnyékában s egyelőre még mindig nem akar számolni a piac fogyasztóképességének való helyzetével. Az ilyen viselkedés következménye azután, hogy a közvélemény a legközelebbi vámtárgyalásokon a vámterületek erőteljes leszállításáért száll síkra. A pénzügyminiszter LVI. jelentése: A márciusi előirányzat 70.4 millió, kiadás (tavaly 72.5), és 661 millió bevétel (tavaly 02.8). Az 1930—31. költségvetési év előirányzatában 716.9 millióval szerepel a kiadás és 646 millióval a bevétel. Ezek a számok az előző költségvetési évben: 734.7 millió kiadás és 700 millió bevétel. A kilenc hónap előirányzatában tehát 70.9 millió a hiány. Februárban befolyt 77.3 millió, a tavalyi február 79 milliójával szemben. A többlet az előirányzathoz képest az egyenes adóknál mutatkozik 3.5 millióval, míg a forgalmi adók 5.3 millióra rúgnak az előirányzati 6.5 millióhoz képest. A költségvetési év első nyolc hónapjában 559 millió az eredmény (579.9 az előirányzat), a tavalyi 625 millióval szemben, vagy 65 millióval kevesebb. A posta forgalma tovább csökkent: levél 29 millió a tavaly február 32 milliójával szemben, ajánlott levél 1.02 millió 1.34 millióval szemben, csomag 787 ezer, 861 ezerrel szemben, távirat 195 ezer 231 ezerrel szemben. A kezelési eredmény 865.421 p a tavalyi 1.266.809- el szemben. A vasút februári bevétele 14.1 millió (17.3 millió tavaly.) A kiadási többlet 12.3 millió (8.6 tavaly). Ez az időjárás ellensége a lábaknak. Fáradt lábak, fájós lábak, megduzzadó lábak, ólomsúlyú járás érzése, mindezek általános elbágyadtal, és lehangoltságot idéznek elő azoknál a tevékeny embereknél, akik sokat állnak, vagy gyalog járkálni kénytelenek, mint például kereskedők, iparosok, elárusítók, munkások, utazók, katonák, rendőrök, csendőrök és főképpen háziasszonyok. Ezek mindannyian szenvednek érzékeny, nehéz és megdagadt lábaikról, bokafájdalmakról, merev ízületekről, a talp égéséről és viszketéséről, a bőr felhólyagzásáról, zsibbadásról panaszkodnak, járásuk kemény és nehézkes. Egy csapásra elmulaszthatók a lábak mindezen bántalmai. Evőkanálnyi Szent Rókus-lábsót felold egy lavór ,meleg lábizben, áztatja lábait utasítás szerint vagy 10 percig. Már az első lábfürdő után kimondhatatlan megkönnyebbülés és kellemes jó érzés lépfel, a lehangoltság megszűnik, úgy érzi magát, mintha újjászületett Volna. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemeket és bőrkeményedéseket anynyira, hogy azok kés, vagy borotva nélkül eltávolíthatók. Egy nagy csomag Szent Rókus-lábló ára P. 1.28, kapható gyógyszertárakban és drogériákban, ha valahol nem volna, forduljon a Szent Rókus-gyógyszertárhoz, Budapest, VII., Rákóczi út 70. A Nemzetközi Gépkereskedelmi RL igazgatósága Fleissig Sándor elnöklése mellett tartott ülésén foglalkozott a vállalat 1929—30. üzletévi zárószámadásaival. Megállapítást nyert, hogy bár a már világjelleget öltött gazdasági krízis kihatása a vállalatnak majdnem minden egyes munkaterületért a gazdaközönség vételkedvének és vételerejének súlyos leromlását és ennek folytán a forgalom 43 százalékos csökkenését vonta maga után, az elért üzleteredmény — a példátlanul súlyos viszonyok figyelembevételével — mégis kielégítőnek mondható, mert lehetővé teszi, hogy minden költség levonása után a vállalat úgy árukészleteire, valamint kinnlevőségeire jelentékeny leírásokat és tartalékolásokat is eszközölhessen. Ez a körülmény főképen azoknak az idejekorán folyamatba tett intézkedéseknek köszönhető, amelyekkel a vállalat az elmúlt évben a MÁV-cséplőgépek és mezőgazdasági kisgépek kivitelének érdekében a gazdasági krízis által kevésbbé érintett és így felvevőképesebb új exportpiacokat nyitott meg; továbbá azoknak a törekvéseknek, amelyekkel a vállalat vezetősége új üzletágak felkarolásával és az üzleti régiek erőteljes leszorításával a forgalom apadásával kényszerűleg járó nyereségcsökkenést ellensúlyozni igyekezett. A dolog természetében rejlik, hogy fenti intézkedések hatása — miután az elmúlt üzletév az új piacok meghódítása és az új üzletágak felkarolása tekintetében tulajdonképen a bevezető évvolt — csak a következő üzletévekben tud majd kibontakozni. Megelégedéssel állapította meg az igazgatóság, hogy a vállalatnak összes affiliációival együtt az előző évi zárlatkor 49.871.000 pengőt kitevő kinnlvőségéből, valamint az üzletév folyamán eszközölt kisterjedelmű készpénzeladásokból az elmúlt üzletévben kereken 3411 millió pengő folyt be készpénzben, annak elenére, hogy egyes, piacokon, mint Romániában és Bulgáriában az inkasszó nagyon gyenge volt. Figyelemmel azonban a még mindig át nem tekinthető nehéz gazdasági helyzetre, az igazgatóság "elhatározta, hogy a folyó évi május 21-re egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az igazgatóság azon intézkedését, mellyel az 1929—30. üzletévben elért nyereséget teljes egészében leírásokra és tartalékolásokra fordította, tegye magáévá, ehhez képest az elmúlt évre osztalék ne fizettessék és 54.203 pengő a jövő üzletév számlájára vitessék át. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁR a magyar gazdasági élet nagy tavaszi demonstrációja MEGNYÍLIK, MÁJUS 9-ÉN.^ UTAZÁSI, FÜRDŐ-, SZÓRAKOZÁSI KEDVEZMÉNYEK TELEFON: AUTOMATA 100-80 ÉS 123—90. ^ 37