Pesti Hírlap, 1931. június (53. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
2 PESTI HÍRLAP 1931. június 2, kedd. Szterényi beszéde a felsőházban a kartelek előnyeiről és hátrányairól. Fellner Henrik szerint politikai okokból alkották meg a karteltörvényt. A felsőház hétfőn báró Wlassics Gyula elnöklésével ülést tartott. Vita nélkül elfogadták a P. K. közben jöttével alakult részvénytársaságoknak adható adókedvezményekről, a házadóról, külkereskedelmi viszonyaink rendezéséről, a cukorrépáról, a magyarosztrák vasútforgalmi állami szerződésről, az irodalmi művek védelméről, nemkülönben a magyarosztrák barátsági szerződésről szóló javaslatokat.’ Az utóbbinál Balogh Jenő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatban „Wien“ név szerepel, ez ellentétben van a magyar nyelv helyességével. A módosított energia javaslat elfogadása után a kerteljiavaslatot tárgyalták, amelyet Kávéhecker Viktor ismertetett,. Báró Szterényi József felszólalása. Báró Szterényi József helyzetképet festett arról, milyen változás következett be világgazdasági vonatkozásban a törvényjavaslat megalkotása és tárgyalása közötti időben. A javaslat benyújtásakor a mezőgazdaság súlyos helyzete következtében az ipari kartelek elleni panaszok uralták a helyzetet. Ma egyetlen orvosszer világszerte nemzetközi kartelek létesítése. Addig nemzetközileg nem szabályozzák az agrártermelést, az exportkontingens kérdését, addig nem lehet a mezőgazdaság helyzetén segíteni. A másik oldalon a preferenciákat kívánó mezőgazdasággal szemben állnak a nemzetközi ipari kartelek. Briand javaslatának lényege éppen az, hogy a nemzetközi ipari kartelek elégítsék ki az ipari államokat, hogy azok viszont preferenciákat adjanak a mezőgazdasági államoknak. Aggodalma van abban a tekintetben, nem akar-e ez a javaslat előfutárja lenni a Loucheur-féle nemzetközi szervezetnek. A Loucheur-féle terv szerint minden iparág termelését egy központból,jentből intéznék. Azért idézte ezt, mert Genfben az Európa-bizottságban francia részről propagálták a nemzetközi ipari karteleknek a Népszövetség égisze alá való helyezését, tehát a Boucheur által kifejezésre juttatott gondolatot. Fájlalja a londoni konferencia kudarcot, amelyet Oroszország magatartása idézett elő, mert amíg Amerika a mezőgazdasági termelés szabályozásának, tehát a bevetett terület csökkentésének álláspontját foglalta el, Oroszország ezt a leghatározottabban ellenezte. Egy amerikai agrártudós prognózisa szerint, ha nem sikerül nemzetközileg szabályozni az agrártermelést, Amerika kénytelen lesz Kanadával, Argentínával, Ausztráliával együtt kezdeményezni az agrárkérdés szabályozását, -termisztiste-a tengerentúli és orosz búza kérdését Európával szemben. Magángazdasági úton kell a termelés szabályozásához hozzányúlni, természetesen az államok támogatásával és jóváhagyásával, amint legutóbb a cukorkonvenciónál történt. 1918-ban előre látta a háború után bekövetkező ipari válságot, és akkor az iparnak kényszertársulásokba való tömörülését akarta elérni. Nemzeti vonatkozásban tehát ez nem új gondolat. A legsúlyosabb hátránya a karteleknek, ha előáll a fogyasztás kizsákmányolási és egyéb visszaélések lehetősége. (Közbekiáltás: Már elő is állott!) Nem akarom védeni a kartereket, azokkal semmiféle vonatkozásom nincs. Én függetlenül állok. Indokolt, hogy a karteleket a kormány figyelemmel kísérje, amennyiben ez nem jelent beavatkozást a gazdasági életbe. Ez a beavatkozás csak addig terjedhet, amíg nem veszélyezteti a vállalkozó kedvet és a tőke biztonságát. Ha a fogyasztás érdekei bizonyos ellenőrzést kívánnak, nem lehet megtagadni az államnak azt a jogát, hogy ezt meg is tegye. A mezőgazdaság nem a kartelek, mint intézmény ellen harcol, hanem a mezőgazdasági érdekek megvédése céljából kérte a kartelkérdés megoldását. Akik azt remélik, hogy a kartelkérdés szabályozásával az összes panaszok tárgytalanná válnak, nagyon csalódnak. Megnyugtatást jelent, ha a törvény életbeléptetése megszünteti a mezőgazdasági és ipar közötti súrlódási felületeket. Teljes összhangra van szükség az ország érdekében. Magyarországon ez idő szerint 46 ipari kartell tartanak nyilván. Érdekes, hogy az állam, amely szabályozni kívánja a kartelek esetleges viszszaéléseit, a maga üzemeivel hét körzetben van, hattal a vas, eggyel pedig a vegyészeti iparban. Nemzetközi kartel tizenegy működik Magyarországon. A kartelekkel kapcsolatban az átalakulás terén követik el a legnagyobb visszaéléseket. Tény, hogy az ipari és mezőgazdasági árak között nagy eltérések mutatkoznak, ez azonban világtünet a mezőgazdaság válsága következtében. Különös, hogy az állami vállalatok árai nem alacsonyabbak, mint a magánvállalatok árai. Az is furcsa tünet, hogy nem azok az iparágak dolgoznak a legmagasabb árakkal, melyek kartelben vannak, hanem a közfogyasztási cikkek árainál nagy a különbség a termelő által kapott és a fogyasztó által fizetett, ár között. Egész sora fölemlíthető az olyan egyenlőtlenségeknek, aminő például az, hogy a termelő a tejért 17—18 fillért kap, a fogyasztó pedig 36 fillért fizet. A kontingens szerződéseket máskép, mint kartelekkel, keresztülvinni nem lehet. Ma forradalom van a gazdasági életben Európaszerte. Ilyen kialakulatlan helyzetben óvatosnak kell lenni a gazdasági törvények megalkotásánál. A nehézségekkel arányban növekedett a kartelek jelentősége. A termelés szempontjából a kartelek gyakran nélkülözhetetlen tényezők. Ez nem mai jelenség. A nyolcvanas években az osztrák vasipart az osztrák vaskartel mentette meg. A kartelek igen nagy tényezők lehetnek a népek gazdasági közeledésében is. Ha Németországnak, Franciaországnak sikerül egymáshoz közelednie, ez Louehour és Ratenau érdeme lesz, akik a karteleken keresztül egyeztek meg. A karteleknek lehetnek politikai veszedelmei is, a nemzetközi tőke túlhatalmánál fogva. Viszont előny az, hogy a túlzott vámrendszerrel szemben a kartel kiegyenlítő hatással bír. Lehetnek helyzetek, amikor a kartelek létesítéseállami érdekből is szükséges. így alakult ki Németországban, a kényszerkartelek rend- szere. Oroszország így létesítette a cukorkartelt. Olaszország a szicíliai kék terén léptet életbe kényszerkarteleket, Románia a petróleumfinomítást szarbályozta kényszerkartelekkel. Anglia most német mintára óhajtja szabályozni a széntermelést, az angol pénzügyminiszter kényszerszindikátust tervez az angol mezőgazdaság érdekében. Nálunk sem lesz más mód a tejkérdés megoldásánál, mint a kényszerkar- étel után való szabályozás. A kartelek előnyeit ezekben foglalta össze: a termelés szabályozásának legalkalmasabb eszközei. a vállalkozást szakszerűen csoportosítja, kiküszöböli a kevésbé racionális üzemeket, a folytonos ingadozá-sokat, csökkenti a termelés költségeit a termelés kon- centrálásával és így olcsóbbá teheti az árakat, a muri-kaalkalmakat állandósítja és így csökkentheti a munkásforgalmakat. Az állami és kényszerkarteleket ne hagyják meg a törvény rendelkezései alatt. Ha a nemzetközi karteleknek ugyanazt az elbánást biztosítják, mint a hazaiaknak, ez könnyen a külföldi tőke elriasztására vezethet. Hibásnak tartja a kérdéseknek a Kúria elé való utalását,, mert a legmagasabb bíróságot távol kell tartani a gazdasági élet hullámzásaitól. A javaslatot elfogadta (Élénk éljenzés.) A GyOSz elnöke az iparellenes támadásokról. Fellner Henrik szerint a javaslat a lehetetlen-séggel határos feladatra vállalkozik, amikor az iparcikkek árait akarja szabályozni. Az a bizony- talanság, melyet ez a törvény az ipari életbe bele- visz, maga után fogja vonni a vállalkozói szellem, további, hanyatlását. Kartel és vámvédelem nélkül ipart egy országban sem lehet fenntartani. , A karteltörvény hívei az iparcikkek árának lefaragását és így a mezőgazdasági válság enyhülését várják a törvénytől. Egy árcsök- kentési akció nem szorítkozhatik egyedül a vállal- kozási haszon kutatására, hanem abba be kell vonni az összes közterhek, szociális terhek, közüzemi árak, munkabérek, fix fizetések, vasúti tarifák, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak vizsgálatát is. Hogyan merje az ipar a szükséges beruházásokat megcsinálni, ha a konjunkturális és a hitelezési kockázaton kivül még arra is elkészülve kell lennie, hogy a kartel, amelyre kalkulációját ala- sítja, egyik napból a másikra megszüntethető? A külföldi tőke is inkább azokat az országokat fogja felkeresni, amelyekben a karteltörvény által teremtett esélyeknek nincs kitéve. Németországban több mint 4000 a kartelek száma, míg Magyarországon alig 70, de már Németországban is látjuk azz állandó állami beavatkozás káros hatásait. Az ipari termelés mozgási szabadságának korlátozása karteltörvény által a szomszéd államok egyikében sem található. Gazdasági megfontolások- s mik ehhez a törvényhez vajmi kevés közük van; kétségtelen, hogy az politikai okoknak szikemétje. Utalt az iparvállalatok állítólagos illetéktelen nyereségeire, pedig az ipari részvények árfolyama átlagban az 1913. évi érték negyedrészét sem éri el. Az iparellenes agitáció egyik-másik megnyilatkozása is középkorra emlékeztető hangon egyenesen a kartellek kiirtását követeli- Az ipari cikkek drágulása 1913 óta Magyarországon kisebb, mint Németország-" ban, Ausztriában, vagy Csehországban. Az ország nyugalma megkívánná, hogy erre a körülményre hívják fel a falu népének figyelmét. Képtelenség feltételezni, hogy bármilyen törvényes rendelkezés segítségével el lehessen érni azt, hogy a búza árának két év alatt 32 pengőről 12 pengőre történt esését az ipari cikkek áresése hasonló mértékben kövesse.. Statisztikai adatok szerint az ipari munkásokat, az eltartottakat, az iparból élő szabadfoglalkozásúakat és a kisiparral foglalkozókat figyelembe véve, a másfélmilliót is meghaladja a vámvédelem* .... ben érdekeltek száma. Ha a támadások az ipari tőkének szólnak, ez nagyon sajátságoseljárás.? olyanok részéről, akik maguk is a tőke világához,tartoznak, vagy pedig kiknek nemes hivatása a jó ösztönök ápolása. Az ipar terhe társulati adókban, 11.8 millió, a, nem részvénytársasági formában működő cégek egyenes adója 10.8 millió, összesen 22 0 millió pengő, amihez még jelentékeny pótlékok járulnak. A munkások és alkalmazottak biztosítási, fejében további 60 millió pengő terheli az ipart, miből az alkalmazottak áthárított 25 millió levonása után 35 millió marad, így tehát 57.8 millió pengő az ipar köz- és szociális terhe, szemben az említett 3 millió pengővel. Az alkalmazottak által viselt 23 millió szociális teher hozzászámításával —• ezen alapul a mezőgazdaság említett 106 milliós terhe -*'-■ 82,8 millió pengőhöz érünk; a pótlékokkal és a* . iparban érdekelt és eltartott minden ember egyenes , adójával pedig az összeg a 100 milliót is túlhaladja. Az ipari termelés értéke 38 százalékát teszi az egész nemzeti jövedelemnek Feltétlen híve a Bethlen kormány politikájának, mert elvitathatatlan érdeme a miniszterelnöknek az, amit a belső konszolidáció és méltó európai elhelyezkedésünk szempontjából tett. Hogy azonban az ipar elleni kampány valóságos pszichózissé fajult el, ez részben annak tulajdonítható, hogy a kormány nem idejében és nem nagyobb határozottsággal világosította fel az ország közvéleményét az ipar igazi szerepéről a nemzet életében. A kereskedelmi szerződésestárgyalásokat nem , engedje a miniszterelnök olyan irányba fejlődni, mely az ipar amúgy is nehéz helyzetét még súlyosan bizárná. Nagy hibának tartja a közvélemény solytonos izgatását a dolgozó tőke ellen. A részletek bírálatánál azt fejtegette, hogy a káros, és a nem kifogásolható kart álmegállapodások között a határvonal, teljesen elmosódott. A javaslat a mezőgazdaság válságának enyhítését nem fogja meghozni, az ipari termelés további alakulására, valamint egész közgazdaságunkra pedig hátrányos befolyáson lesz., , ezért azt el nem fogadja. Kedden folytatják a vitát. M - szőnyegekben és mindabban, áriái a színes, puha és kényelmes élethez tartozik. És ekkor Kürtös János ötvenhat esztendős volt. Haja ősz, arca gyűrött, sápadt, melle felsorpadt, csak szemében lángolt a légi tűz. Kürtös János ekkor újra felült a nagy fekete hajóra, amely egyszer, nagyon régen áthozta az óceán örökké zúgó, félelmes vizén. Most az első osztályon utazott, plüssök, bársonyok között, inasak szolgálták ki, a szimfonikus zenekar csak neki játszott és a hajóparancsnok személyesen ügyelt fel arra, hogy minden elképzelhető kényelem meglegyen a számára. És az út mégis olyan hosszú és annyira fárasztó, kimerítő volt. Az európai parton szalonkocsi röpítette tovább, a kis dunántúli faluba pedig hatvanlóerős autó rohant vele. Megérkezett. Úgy akart fölrohanni a kastély lépcsőin, de megbotlott és csak az inas gyors mozdulatának köszönhette, hogy el nem esett. Aztán kitárult a szoba ajtaja és ott állott előtte az asszony. Az asszony akiért a vére folyt, verejtéke gyöngyözött, akiért csalt, verekedett, izzadt, lopott, ölt. Ott állott előtte az asszony fehér hajjal, fonnyadt ráncos arccal, gyűrödten, görnyedten), fáradtan, öregen. Néztek egymásra idegenül, furcsán, érthetetlen nagy bámulással perceken át s amikor az asszony feléje akarta nyújtani kezét, Kürtös János arca egyszerre hirtelen eltört zájt, fáradt agyán egy rövid pillanat alatt átsiklott az egész elpazarolt, eltékozolt élete, a soha nem érzett örömök és a vissza, nem suhanó mámoros kacagó ifjúság. Kürtös János fel akart ordítani, de hang nem jött föl a torkán. Egyetlen fájdalmas jajszó nélkül bukott el a padlón. Dourier június 13-án veszi át hivatalát, Doumergue pedig közben megházasodott, mint Párizs, jusi. 1. Dourier megválasztott köztársasági elnök, aki június 13-án veszi át az elnöki tisztet,négy nappal előbb, június 9-én, a szenátus első alelnökihez intézendő levélben lemond a szenátus elnöki tisztéről. A szenátus új elnökét június 11-én választja meg- Hivatalos jelölés még nincs. Lebrun szenátor, volt miniszter azonban a szenátus folyosóin kijelentette, hogy jelölteti rtiagát. Emlegetik továbbá Jeanneney, Steeg, Mofrana, Benonk és Baker .neveit. Párizs, jun. 1. (A Festi Hírlap tudósítójának, távirata.) Hétfőn vált ismeretessé, amiről társasági körökben már egy idő óta suttogtak, hogy Gaston Doumergue, a francia köztársaság távozó elnök©. ... titokban házasságot kötött T. Graves asszonnyal. Doumergue, aki a hatvanas évek vége felé jár, agglegényként vonult be az Elyséebe. .ahonnan most nős emberként tér vissza délfanciaországi ottho... náha. Doumergue protestáns és csak polgári házzasságot kötött. A házasságkötés formaságai a délutáni órák . ban az Elysée-palotában zajlottak le. A köztársasasági elnök tanúja Jules Michel, az elnökség főtitkára, Graves asszony tanúja pedig Doumergue A- - nek egyik személyes barátja volt. . Doumergue harminc év óta ismeri feleségét.. Gyámja volt az özvegy leányának, aki időközeeiv. férjhez ment és már három gyermeke, van. Don- - mergue 67 éves, a felesége , 53 éves. Az egyiptomi választásokon győzött a kormány. London, jún. 1. Sidki pasa egyiptomi miniszterelnök — kairói jelentés szerint — kijelentette, hogy a választási kollégiumnak kilencven ..százalékát._ szavazóit le, ami a wald-wárt választási bojkottázi nők teljes kudarcát jelenti. Az eddig megálló,oított eredmények, a kormány fölényes diadalát mutatják. A csehek megint megijedtek. Prága, jún. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A cseh nacionalista sajtó a prágai külügyminisztérium erélyes intézkedését követeli 11 magyar leventéi részéről történt ,,hallatlan kihívás miatt.“, akiknek egy 250 főnyi lovascsapati Vacov és Miskovice községek között olyan közöl gyakorlatozott, a keceh határon, hogy azt közben többször át is léptték. (?) A Narodik Listi közli, hogy a nemzeti demokrata párt emiatt a,szemtelen kihívás“ miatt a parlamentben fog akciót indítani.