Pesti Hírlap, 1931. június (53. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-13 / 131. szám
16 — Karner Gusztáv volt kormánybiztoshelyettes bűnügye. A büntetőtörvényszék pénteken tárgyalta Karner Gusztáv volt kormánybiztoshelyettes és Horn Gusztáv ügynök bűnügyét. Az egykor vagyonos Karner Gusztáv ellen a kir. ügyészség nyolc rendbelicsalás büntette címén emelt vádat. A vád szerint különböző bánya- s földbirtokvételek közül Karner megkárosította a bányák, illetve földbirtokok tulajdonosait, így az ügyészség vádirata szerint többek között megkárosította lovag Freistädtler Jenő nagybirtokost, akinek egyik birtokára alkudott, közben pedig eladta Horn Gusztáv segítségével a birtok állatállományának egy részét. Karner Gusztáv kihallgatása során ártatlanságát hangoztatta. Azzal védekezett, hogy a Freistädtler birtokvételhez szükséges pénzt hiánytalanul meg tudta volna szerezni a parcellázásokból és egyéb tranzakciókból. A többi vádpontokra vonatkozólag is ártatlanságát hangoztatta. Horn Gusztáv is azt adta elő, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert jóhiszeműen járt el az állatok eladásánál. A tanúk között kihallgatta a bíróság lovag Freistädtler Jenőt, aki azt vallotta, hogy Karner gazdag embernek mondta magát, saját birtokaira hivatkozott, később azonban megtudta, hogy ezek az állítások valótlanok. Több tanú kihallgatása után a tárgyalást újabb tanuk megidézése végett elnapolták. — Kétévi fegyház után fölmentés. Fehér Imre szövőüzemtulajdonos 1924-ben 15 darab szövőszéket vásárolt. A harminc millió koronás vételárról váltókat adott. Üzemét azután részvénytársasággá alakította át, ahova apportként bevitte a szövőszékeket és mire a váltók lejártak, a hitelező már nem talált fedezetet. A hitelező feljelentést tett Fehér Imre ellen, akit a büntetőtörvényszék csalás büntette címén kétévi fegyházra ítélt. A büntetést az ítélőtábla hét hónapi börtönre mérsékelte és ez az ítélet jogerőre emelkedett. Dr. Tarján Mihály védőügyvéd újrafelvételi kérelmet adott be ezek után, amelynek alapján a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa elrendelte az ügyben a vizsgálatot és a büntetés végrehajtását felfüggesztette. A vizsgálat során bizonyítani kívánta a védő, hogy Fehér Imre nem akarta megkárosítani a hitelezőket és a szövőgépeket az eladó cég tudomásával vitte be a megalapított részvénytársaságba, sőt a részvénytársaság alapítási munkálatait a hitelező cég ügyvédje végezte. A törvényszék a perújítási kérelmet elutasította, az ítélőtábla azonban a védő felfolyamodásának helyt adva elrendelte a per újrafelvételét és a törvényszéket utasította az ügy letárgyalására. Ilyen előzmények után foglalkozott újból a Schadl-takács Fehér Imre csalási ügyével. Az új bizonyítási anyag ismertetése után dr. Herczegffy Géza kir. ügyész a korábbi ítélet fentartását indítványozta, dr. Tarján Mihály védő ezzel szemben felmentést kért. A törvényszék végül az alapitéletet érvénytelenítette és Fehér Imrét a csalás bűntettének vádja alól felmentette. — öt évi jótállást vállalt a bundáért, amely nem is tart öt évig. Dr. Grimm Gabriella budapesti főorvosnő két évvel ezelőtt egy„breitseiuranz-gazeta“ női bundát vett 300 pengőért egy sziesmestertől, aki öt évig garanciát vállalt oly módon, hogy az esetleges kopást díjmentesen kijavítja. A bunda rövid használat után kopni kezdett és?z pedig olyan mértékben, hogy annak javítása is lehetetlen volt. Ekkor a főorvosnő a szerződésre hivatkozva kérte az ügylet hatálytalanítását és a vételár visszafizetését. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert a szüesmester a vállalt kötelezettségéhez képest hajlandónak nyilatkozott a kopás díjmentes kijavítására. A törvényszék Szmertnik-tanácsa most a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a szilesmestert a teljes vételár visszafizetésére, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet megokolása szerint a szakértők véleményükben azt adták elő, hogy a kérdéses bundát kijavítani nem célszerű, mert a javítás meglátszik rajta és ilyen bundáért öt évi jótállást vállalni azért sem lehet, mert öt évig el sem tart az ilyen bunda. Mivel a kereskedő a bunda eladásánál elhallgatta a vevő előtt, hogy ilyen gazellabundáért öt évi garancia nem is vállalható, mert a bunda természeténél fogva olyan, hogy öt év alatt tönkremegy, sőt arra sem figyelmeztette, hogy a javítás meglátszik, ennek ellenére mégis öt évi jótállást vállalt, a törvényszék azt állapította meg, hogy a kereskedő a vétel alkalmával vevőjét megtévesztette és igy az ő részéről magánjogi csalás forog fenn. — Kuruzslásért elitélt pécsi gyógyszerész. Élénk érdeklődés mellett tárgyalta a pécsi törvényszék Szabó-tanácsa Keresztény János pécsi gyógyszerész ügyét. Az ügyészség Keresztény Jánost gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségével vádolta, mert a múlt év április havában megvizsgálta Dobszai Györgyné szászvári parasztasszonyt s recept nélkül 40 százalékos jódkáki oldatot adott neki, amitől az asszony olyan súlyos beteg lett, hogy nyolc hónapig feküdt basedov-kórral a pécsi belgyógyászati klinikán. A tárgyaláson a gyógyszerész azt állítota, hogy csak 10 százalékos jódkáli-oldatot adott az aszszonynak. Ezzel szemben a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének szakvéleménye 40 százalékos jódkáli-tartalmmat mutatott ki. Az asszony elmondotta, hogy a gyógyszerész megvizsgálta őt és kiadta részére a gyógyszereket, amelyeknek beszerzése után súlyosan megbetegedett. Az orvosi szakvélemény ismertetése után az ügyész módosította a vádat és kuruzslás vétsége miatt kérte a vádlott megbüntetését. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Keresztény Jánost kuruzslás kihágásaiban és ezért 100 p°ngő pénzbírságra ítélte. Az ítélet ellen a vád és védelem képviselői felebbeztek. KERTIBUTOR garnitúra gyékényfonatból. Nádra dolgozva 85.a pengő reklámárban kapható, mig a készlet tart. óriási választék vessző-, gyékény- és acélcső kerti bútorokban. Hermann Gyula B. T., V., Lipótkörut 15. Vígszínházzal szemben. 7738 Kályhát, tűzhelyet gyárt, szállit, javít 7781 mélyen leszállított árban AJKÁSZ kályhaüzeme, Teréz-körut 22. TeL: 10347. PESTI HÍRLAP 1331. Junius IS. szóvilai: KÖZGAZDASÁG. Erős visszaesés kezd mutatkozni ismét a kereskedelem forgalmában. A belföldi textilgyárak lehetetlenné teszik az olcsósági akciókat . Ötven-száz százalékkal drágábbak, mint a külföldi gyárak. Az a jótékony és mindenütt nagy lelkendezéssel fogadott lendület, mely a kereskedelem forgalmában az elmúlt hetek során kibontakozott, újabban ismét egyre érezhetőbb visszaesésnek ad helyet. A meleg időjárás folytán ugyan erős ütemben érvényre jutottak a könnyű nyári ruházati cikkek iránt megnyilvánuló fogyasztási igények, de a lezajlott forgalom sem a tartósság, sem pedig az effektív bevételben nem igen tudja kielégíteni a kereskedőket. Hogy a tavaszi forgalom erősen érezhető megcsappanásának mi az oka, arra nézve különböző magyarázatok keringenek a kereskedelem körében. Az egyik fő ok mindenesetre a súlyos gazdasági viszonyokban rejlik, melyeknek hatása alól ma már szinte egyetlen fogyasztó réteg sem tudja magát kivonni s igy a kereskedelem szomorúan kénytelen konstatálni, hogy az általános vásárlási képesség a főidények alatt is mily csökkenő tendenciáról tesz tanúságot. Hiába a divatkelmék anyagának, a színének erős differenciálódása, hiába a különböző alkalmi viseletek kelmeigényeinek éles elkülönítése, a forgalom még így sem tud például a női divatáru nagykereskedők számára megfelelő rentabilitást biztosítani s midőn a cégek az idények vége felé mérleget csinálnak, ismét és ismét csak arra a tapasztalatra jönnek, hogy a tényleges bevétel mindinkább összezsugorodik a növekvő üzletviteli terhekkel szemben. A forgalom egyik legfőbb sajátsága még mindig, hogy a vásárlók egyre kevésbé veszik figyelembe a minőségi szempontokat. Az „olcsóság“ a fő jelszó s keletje csakis a tömegárunak van. A tömegárukban azonban egyelőre a kereskedelem még mindig nem tud a belföldi gyáraktól oly méltányos árivet kiharcolni, mely a külföldi standard cikkek árain mozogna. A tanulságos összehasonlító adatok egész sorát kaptuk például erre nézve az egyik tekintélyes belvárosi cég főnökétől, aki most tért haza rövid külföldi útjáról. Íme néhány beszédes adat: a női ruházati cikkek egyik legfőbb anyaga a 96 centiméteres sima műselyem zsorzsett a müncheni kereskedőknél —átszámítva a mi valutánkra —3 P 70 f, nálunk pedig 5 P körül van; a 90 centiméter szélességű mintás műselyem-voile anyag a német kereskedőknél 3 P 40 fillérért kapható meg, nálunk pedig 5 P 30f—5 P 50 f között; egy úgynevezett vesekretonból készült női pizsama — egyike a legkeresettebb tömegcikkeknek — a német kereskedőknél már 6 pengő körül kapható, míg nálunk ugyanaz az áru legalább 12 pengőbe kerül. De hát a mi textilgyáraink most a magyar-cseh vámkonfliktussal kapcsolatos autonóm vámtarifa mellet páholyból nézik a belföldi piacot s egyelőre: nem igen hajlandók még most sem oly árkedvezményeket nyújtani a kereskedelemnek, melyek révén a forgalom jelentős fellendítése volna elérhető. Megállott az inganyagoknak még nemrég oly biztatóan megindult forgalma is: stagnál a cipő-, kalap-, férfiruha- és uridivatcikkek forgalma is már, pedig még csak június első felében vagyunk. Mi lesz vágjon a júliusi holtidény során, ha már most is ily feltűnő a forgalom visszaesése? — kérdik mindenfelé aggódva a kereskedők táborában. Négy budapesti és több vidéki nyomda került nehéz helyzetbe. A nyomdaipar is közelről érzi a nehéz idők járását és a közüzemek versenyét. A közelmúlt napokban a Korvin Testvérek, könyvnyomda, a Thália Kultura Műintézet, Kő- és Könyvnyomda Rt., a Biró Miklós Nyomdai Műintézet Rt. akadt meg a fizetéseivel, de ezek a cégek a hitelezők jóindulata folytán zavartalanul tovább dolgozhatnak. Ma az Apostol Nyomda Rt. jelentette be a budapesti törvényszéken, hogy fizetésképtelen és kéri a kényszeregyezségi eljárás megindítását. Az „Apostol-nyomda tartozása 263.083 pengő, a vagyona 219.814 pengő, a cég 50 százalékos kvótát, ajánl fel a hitelezőinek, budapesti bankoknak, papírnagykereskedőknek és magánosoknak. Haller István volt miniszter vette át az „Apostol“-nyomdát, aki most 44.000 pengős követelését jelentette be az adós nyomdával szemben, így ő a legnagyobb hitelező. A hangulat után ítélve, sikerül az egyezséget megkötni és ez a nyomda is tovább dolgozhat. Ha számításba vesszük a vidéki nyomdai fizetésképtelen eseteket, akkor tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a magyar nyomdaipar fennállása óta a legsúlyosabb idejét éli. A megrendelésekért éles harcok folynak, a reális árakat nem igen tartják meg. Tetézi a bajt a kormány papírvámpolitikája is, amint erre a Pesti Hírlap ismételten, adatszerűen rámutatott, de legfőképpen a közüzemek illetéktelen versenye. A bérfázis. A pénzügyminisztériumban tegnap volt a záró értekezlet a bőráruk egyfázisú forgalmi adója ügyében. Ez alkalommal a bőr nagy- és kiskereskedelem, valamint a cipőkereskedelem képviselői kaptak meghívót. Az elnöklő Vargha Imre pénzügyi államtitkár az ankét eredményét akkor foglalta össze, hogy a kormány előreláthatólag folyó évi július hó 1-én az egyfázisú forgalmi adózást a bőrárukra életbe lépteti egy június hó végén kibocsátandó pénzügyminisztériumi rendelettel. A kulcsok megállapításánál a pénzügyi kormányzat tekintettel lesz egyfelől a kincstár érdekeire, de másfelől méltányosan ügye-elembe kívánja venni az ankéten kifejezésre juttatott szempontoknak és kívánalmaknak megfelelően a gazdasági té-nyezők és a fogyasztók teherbírását. Megismételte azt a kijelentését, hogy a behozatalnál alkalmazott kulcs magassága tekintetében a kereskedelmi miniszter javaslatait fogja elfogadni Elárverezték a legnagyobb pestvidéki részletüzletet. Szinte naponként árverés zajlik le már a budapesti kereskedelmi és iparkamara épületében, ahol azFHB működik. Azoknak a cégeknek a vagyontárgyait árverezik el, amelyek a vállalt kvótát, se tudják fizetni, éppen ezért gyorsan eladják az aktívát és megszüntetik a céget. Pénteken délben száznál több ember árverezett az OHE termében. Ezúttal a Pestvidéki Divatáruház Rt. pesterzsébeti nagy részletüzlet aktíváit adták el_ 9000 adósa van a cégnek, akik 560.000 pengővel tartoznak különböző ruházati cikkekért, amelyeket egy vagy több évvel ezelőtt vásároltak, de — főleg kis-, jövedelmű emberekről lévén szó — adósok maradtak. — Ez a kinnlevőség a szakértőink szerint máris, megér 150.000 pengőt, — hirdette ki Kovács Béla igazgató. — Ennyi tehát a kikiáltási ár, de kisebb összegű ajánlatot is figyelembe veszünk. A' berendezés fölbecsült, értéke 3000 pengő. Az áruraktáré 12.000. pengő.' Biffiefchar'ajánlatokat!---: '• '-■ '* -■*' • v-’ev Félórás, lassú ígérgetések után az összes-aktivara ,460 6OC -pengős alánásértett egy fővárosi ügyvéd,,. ismeretlen megbízója nevében. Ez volt a „kimagaslóan legjobb“ ajánlat. Ennyiért nem adja oda azOHB a vagyontárgyakat, hanem új árverést tart, hacsak időközben kedvező utóajánlatot nem tesz valaki. Kényszeregyezség. Elrendelték a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást. Apostol nyomda részvénytársaság (Horánszky-utca 18 20.) bejegyzett cég és vitéz Städter István (Hantos út 15.) építési vállalkozó ellen. — LJ tárgyalások: Róna Lajos (Akácfa utca 27.) ügyében június 24-én, Czillfer Antal (Erzsébet királyné út3.) ügyében június 25-én. Ungár Gyula (Práter utca 59.) ügyében az eljárást befejezettnek nyilvánították. A pestvidéki törvényszék elrendelte a kényszeregyezségi eljárást. Budai János aszódi borkereskedő és Bencze Gusztáv kispestivaskereskedő, a gyulai törvényszék Robitsek Mária férjezett Klug Richardné magánzó szarvasi lakos, a szolnoki törvényszék Bagó László kisújszállási vaskereskedő ellen, a gyulai törvényszék csődöt nyitott Robitsek K. Utóda bejegyzett szarvasi cég és annak egyedüli tulajdonosa Ilobitsek Soma szarvasi lakos ellen. — ZollákBerta Gizella férjezett Benes Károlyné budapesti lakos ügyében a budapesti törvényszék a csődeljárást megszüntette vagyonhiány okából. Újabb csődnyitási kérelem a Valkó-uradalom ellen. Csak néhány hét előtt történt, hogy az 5000 holdas nagyrécsei Valkó-féle uradalom tulajdonosai Valkó Lajos és társai ellen csődnyitási kérelmet terjesztettek a nagykanizsai törvényszék elé. A törvényszék a kérelemnek helytadott és megnyitotta a csődöt. Felfolyamodás folytán az ügy a pécsi tábla elé került, amely elutasította és. n.-lá,. - talanította a kérelmet. A bíróság fontos nemzetgazdasági szempontokat tartott szem előtt a csőd hatálytalanításánál. Nemrégen történt azonban, hogy a Belini Testvérek zalaegerszegi cég kérte követelésének kielégítésére ,a csőd megnyitását, amit azonban a nagykanizsai törvényszék elutasított. A Behum cég felfolyamodta a törvéyszék döntését a táblához. Időközben az egyik budapesti Cég, a Hazai Kőolajfippinite, ugyancsak kérte a csődmegnyitott Valkóék ellen. Tegnap tárgyalta ezt a kanizsai hírólag, amely úgy határozott, hogy amíg az előbbi csődnyitási kérelemben nem dönt a tábla jogerősen, addig ebben az utóbbiban nem hoz döntést. Hatálytalanította a tábla a Zerkowitz nagy borkereskedő cég ellen elrendelt csődöt. Megírtuk, hogy a nagykanizsai törvényszék elrendelte a csődöt az országos hírű Zerkowitz Albert és Lajos bornagykereskedő cég ellen. Zerkowitzék felfolyamodták a törvényszék határozatát. Ma foglalkozott a felfolyamodással a pécsi tábla, amely a nagykanizsai törvényszék által elrendelt Csődöt hatálytilanította. Az Első Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságának tegnapi ülésében előterjesztették az 1930. évi zárószáma-dásokat. A mérleg: 4,274,392 schilling veszteséget tnítet fel. Elhatározták, hogy az 1931 június 30-ára összehívott közgyűlésnek javasolni fogják, hogy e veszteség fedezésére használjanak fel. 4.065.000 schillinget a tőketartalékból, a többit pedig vigyék át új számlára. ' •; f ) . Tüntetés a közüzemek ellen. A székesfőváros ipartestületeibe, ipartársulataiba és szövetségeibe tartozó mintegy 40.000 iparosa, összefogva a fővárosi kereskedők összes szervezeteivel, a jövő héten hatalmas demonstrációt indít a fővárosi közüzemek ellen. A közüzemek elleni harc újabb erőteljes fellángolását jelenti ez az akció, melyben a kereskedők úgy fejezik ki az iparosok iránti szolidaritásukat, hogy a fenti ipartestületek, szövetségek által kiküldött 10-es bizottság által kidolgozott és úgy a kormánynak, mint a főváros felelős vezetőinek felterjesztendő memorandum át- adása idejében, üzleti redőnyeiket egy £-H órára lehúzzák. Már évek óta fokozódó elkeseredéssel folyik a harc az adófizető polgárságot saját adófilléreivel tönkretevő fővárosi üzemi gazdálkodás ellen. A városgazdasági ügyosztály berendezkedett arra, hogy a főváros több száz épületeit a közvetlenül alkalmazott, asztalos, bádogos, lakatos, kőműves, mázoló, szobafestő stb. munkásaival tataroztassa, javíttassa,, jókarbantartassa és az új munkákat is az iparosság, és a kereskedők teljes mellőzésével végeztesse el. Ily, üzemekre van berendezkedve a főváros egyik legnagyobb közüzeme a Beszkert is, hol még a fenti műhelyeken kívül még szabó, lábbelikészítő, üvegfestő, sőt szűcs-üzem is van. A főváros iparos és kereskedő polgársága, a súlyos gazdasági viszonyok mellett is egyre, emelkedő adók és egyéb közterheken teli szisztematikusan teljesen hatósági versennyel szemben most, már végső elkeseredéssel és egységesen lép fel a városház üzemi politikája ellen. Az üzletbezá- rással kapcsolatos tiltakozás idejét az iparos és ke-ereskedőszervezetek a napokban fogják megállapítani a jövő hét, kamely öz napjára.