Pesti Hírlap, 1931. június (53. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-13 / 131. szám

16 — Karner Gusztáv volt kormánybiztoshelyettes bűnügye. A büntetőtörvényszék pénteken tárgyalta Karner Gusztáv volt kormánybiztoshelyettes és Horn Gusztáv ügynök bűnügyét. Az egykor vagyonos Kar­ner Gusztáv ellen a kir. ügyészség nyolc rendbeli­­csalás büntette címén emelt vádat. A vád szerint kü­lönböző bánya- s földbirtokvételek közül Karner meg­károsította a bányák, illetve földbirtokok tulajdono­sait, így az ügyészség vádirata szerint többek között megkárosította lovag Freistädtler Jenő nagybirtokost, akinek egyik birtokára alkudott, közben pedig eladta Horn Gusztáv segítségével a birtok állatállományá­nak egy részét. Karner Gusztáv kihallgatása során ártatlanságát hangoztatta. Azzal védekezett, hogy a Freistädtler birtokvételhez szükséges pénzt hiányta­lanul meg tudta volna szerezni a parcellázásokból és egyéb tranzakciókból. A többi vádpontokra vonat­kozólag is ártatlanságát hangoztatta. Horn Gusztáv is azt adta elő, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert jóhiszeműen járt el az állatok eladásánál. A tanúk között kihallgatta a bíróság lovag Freistädtler Jenőt, aki azt vallotta, hogy Karner gazdag embernek mondta magát, saját birtokaira hivatkozott, később azonban megtudta, hogy ezek az állítások valótlanok. Több tanú kihallgatása után a tárgyalást újabb ta­nuk megidézése végett elnapolták. — Kétévi fegyház után fölmentés. Fehér Imre szövőüzemtulajdonos 1924-ben 15 darab szövőszéket vásárolt. A harminc millió koronás vételárról váltó­kat adott. Üzemét azután részvénytársasággá alakí­totta át, ahova apportként bevitte a szövőszékeket és mire a váltók lejártak, a hitelező már nem talált fedezetet. A hitelező feljelentést tett Fehér Imre ellen, akit a büntetőtörvényszék csalás büntette címén két­évi fegyházra ítélt. A büntetést az ítélőtábla hét hó­napi börtönre mérsékelte és ez az ítélet jogerőre emelkedett. Dr. Tarján Mihály védőügyvéd újrafelvé­­teli kérelmet adott be ezek után, amelynek alapján a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa elrendelte az ügyben a vizsgálatot és a büntetés végrehajtását fel­függesztette. A vizsgálat során bizonyítani kívánta a védő, hogy Fehér Imre nem akarta megkárosítani a hitelezőket és a szövőgépeket az eladó cég tudomá­sával vitte be a megalapított részvénytársaságba, sőt a részvénytársaság alapítási munkálatait a hitelező cég ügyvédje végezte. A törvényszék a perújítási ké­relmet elutasította, az ítélőtábla azonban a védő fel­folyamodásának helyt adva elrendelte a per újrafel­­vételét és a törvényszéket utasította az ügy letárgya­­lására. Ilyen előzmények után foglalkozott újból a Schadl-takács Fehér Imre csalási ügyével. Az új bi­zonyítási anyag ismertetése után dr. Herczegffy Géza kir. ügyész a korábbi ítélet fentartását indítványozta, dr. Tarján Mihály védő ezzel szemben felmentést kért. A törvényszék végül az alapitéletet érvénytele­nítette és Fehér Imrét a csalás bűntettének vádja alól felmentette. — öt évi jótállást vállalt a bundáért, amely nem is tart öt évig. Dr. Grimm Gabriella budapesti főorvosnő két évvel­ ezelőtt egy­­„breitseiuranz-gazeta“ női bundát vett 300 pengőért egy szi­esmestertől, aki öt évi­g garan­ciát vállalt oly­­ módon, hogy az esetleges kopást díjmen­tesen kijavítja.­ A bunda rövid használat után kopni kezdett és?z pedig olyan mértékben, hogy annak javítása is lehetetlen volt. Ekkor a főorvosnő a szerződésre hi­vatkozva kérte az ügylet hatálytalanítását és a vételár visszafizetését. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert a szü­esmester a vállalt kötelezettségéhez képest hajlandónak nyilatkozott a kopás díjmentes­ kijavítására. A törvényszék Szmertnik-tanácsa most a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a szilesmestert a teljes vételár vissza­fizetésére, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet megokolása szerint a szakértők véle­ményükben azt adták elő, hogy a kérdéses bundát kija­vítani nem célszerű, mert a javítás meglátszik rajta és ilyen bundáért öt évi jótállást vállalni azért sem lehet, mert öt évig el sem tart az ilyen bunda. Mivel a keres­kedő a bunda eladásánál elhallgatta a vevő előtt, hogy ilyen gazellabundáért öt évi garancia nem is vállalható, mert a bunda természeténél fogva olyan, hogy öt év alatt tönkremegy, sőt arra sem figyelmeztette, hogy a javítás meglátszik, ennek ellenére mégis öt évi jótállást vállalt, a törvényszék azt állapította meg, hogy a keres­kedő a vétel alkalmával vevőjét megtévesztette és igy az ő részéről magánjogi csalás forog fenn. — Kuruzslásért elitélt pécsi gyógyszerész. Élénk ér­deklődés mellett tárgyalta a pécsi törvényszék Szabó-ta­nácsa Keresztény János pécsi gyógyszerész ügyét. Az ügyészség Keresztény Jánost gondatlanságból okozott sú­lyos­ testi sértés vétségével vádolta, mert a múlt év április havában megvizsgálta Dobszai Györgyné szászvári pa­rasztasszonyt s recept nélkül 40 százalékos jódkáki­ olda­­tot adott neki, amitől az asszony olyan súlyos beteg lett, hogy nyolc hónapig feküdt basedov-kórral a pécsi belgyó­gyászati klinikán. A tárgyaláson a gyógyszerész azt állí­­tota, hogy csak 10 százalékos jódkáli-oldatot adott az asz­­szonynak. Ezzel szemben a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének szakvéleménye 40 százalékos jódkáli-tartal­­mmat mutatott ki. Az asszony elmondotta, hogy a gyógy­­szerész megvizsgálta őt és kiadta részére a gyógyszereket, amelyeknek beszerzése után súlyosan megbetegedett. Az orvosi szakvélemény ismertetése után az ügyész módosí­totta a vádat és kuruzslás vétsége miatt kérte a vádlott megbüntetését. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Ke­resztény Jánost kuruzslás kihágásaiban és ezért 100 p°ngő pénzbírságra ítélte. Az ítélet ellen a vád és védelem kép­viselői felebbeztek. KERTIBUTOR garnitúra gyékényfonatból. Nádra dolgozva 85.a pengő reklámárban kapható, mig a készlet tart. óriási választék vessző-, gyékény- és acélcső kerti bútorokban. Hermann Gyula B. T., V., Lipót­­körut 15. Vígszínházzal szemben. 7738 Kályhát, tűzhelyet gyárt, szállit, javít 7781 mélyen leszállított árban AJKÁSZ kályhaüzeme, Teréz-körut 22. TeL: 10347. PESTI HÍRLAP 1331. Junius IS. szóvi­lai: KÖZGAZDASÁG. Erős visszaesés kezd mutatkozni ismét a kereskedelem forgalmában. A belföldi textilgyárak lehetetlenné teszik az olcsó­sági akciókat . Ötven-száz százalékkal drágábbak, mint a külföldi gyárak. Az a jótékony és mindenütt nagy lelkendezéssel fogadott lendület, mely a kereskedelem forgalmában az elmúlt hetek során kibontakozott, újabban ismét egyre érezhetőbb visszaesésnek ad helyet. A meleg időjárás folytán ugyan erős ütemben érvényre jutot­tak a könnyű nyári ruházati cikkek iránt megnyil­vánuló fogyasztási igények, de a lezajlott forgalom sem a tartósság, sem pedig az effektív bevételben nem igen tudja kielégíteni a kereskedőket. Hogy a tavaszi forgalom erősen érezhető meg­csappanásának mi az oka, arra nézve különböző ma­gyarázatok keringenek a kereskedelem körében. Az egyik fő ok mindenesetre a súlyos gazdasági viszo­nyokban rejlik, melyeknek hatása alól ma már szinte egyetlen fogyasztó réteg sem tudja magát kivonni s igy a kereskedelem szomorúan kénytelen konstatálni, hogy az általános vásárlási képesség a főidények alatt is mily csökkenő tendenciáról tesz tanúságot. Hiába a divatkelmék anyagának, a színének erős differen­ciálódása, hiába a különböző alkalmi viseletek kelme­igényeinek éles elkülönítése, a forgalom még így sem tud például a női divatáru nagykereskedők számára megfelelő rentabilitást biztosítani s midőn a cégek az idények vége felé mérleget csinálnak, ismét és ismét csak arra a tapasztalatra jönnek, hogy a tényleges bevétel mindinkább összezsugorodik a növekvő üzlet­viteli terhekkel szemben. A forgalom egyik legfőbb sajátsága még mindig, hogy­ a vásárlók egyre kevésbé veszik figyelembe a­­ minőségi szempontokat. Az „olcsóság“ a fő jelszó s keletje csakis a tömegárunak van. A tömegárukban azonban egyelőre a kereskedelem még mindig nem tud a belföldi gyáraktól oly méltányos árivet kihar­colni, mely a külföldi standard­ cikkek árain mozogna. A tanulságos összehasonlító adatok egész sorát kaptuk például erre nézve az egyik tekintélyes bel­városi cég főnökétől, aki most tért haza rövid külföldi útjáról. Íme néhány beszédes adat: a női ruházati cikkek egyik legfőbb anyaga a 96 centiméteres sima műselyem zsorzsett a müncheni kereskedőknél —át­számítva a mi valutánkra —3 P 70 f, nálunk pedig 5 P körül van; a 90 centiméter szélességű mintás mű­­selyem-voile anyag a német kereskedőknél 3 P 40 fil­lérért kapható meg, nálunk pedig 5 P 30f—5 P 50 f között; egy úgynevezett vesekretonból készült női pizsama — egyike a legkeresettebb tömegcikkeknek — a német kereskedőknél már 6 pengő körül kapható, míg nálunk ugyanaz az áru leg­alább 12 pengőbe kerül. De hát a mi textilgyáraink most a magyar-cseh­ vámkonfliktussal kapcsolatos autonóm vámtarifa mellet páholyból nézik a­ belföldi piacot s­ egyelőre: nem igen hajlandók még most sem oly árkedvezmé­nyeket nyújtani a kereskedelemnek, melyek révén a forgalom jelentős fellendítése volna elérhető. Megállott az inganyagoknak még nemrég oly biz­tatóan megindult forgalma is: stagnál a cipő-, kalap-, férfiruha- és uridivatcikkek forgalma is már, pedig még csak június első felében vagyunk. Mi lesz vágjon a júliusi holtidény során, ha már most is ily feltűnő a forgalom visszaesése? — kérdik mindenfelé ag­gódva a kereskedők táborában. Négy budapesti és több vidéki nyomda került nehéz helyzetbe. A nyomdaipar is közelről érzi a nehéz idők já­rását és a közüzemek versenyét. A közelmúlt napok­ban a Korvin Testvérek, könyvnyomda, a Thália­ Kultura Műintézet, Kő- és Könyvnyomda Rt., a Biró Miklós Nyomdai Műintézet Rt. akadt meg a fizetései­vel, de ezek a cégek a hitelezők jóindulata folytán zavartalanul tovább dolgozhatnak. Ma az Apostol Nyomda Rt. jelentette be a budapesti törvényszéken, hogy fizetésképtelen és kéri a kényszeregyezségi el­járás megindítását. Az „Apostol-nyomda tartozása 263.083 pengő, a vagyona 219.814 pengő, a cég 50 szá­zalékos kvótát, ajánl fel a hitelezőinek, budapesti bankoknak, papírnagykereskedőknek és magáno­soknak. Haller István volt miniszter vette át az „Apos­tol“-nyomdát, aki most 44.000 pengős követelését je­lentette be az adós nyomdával szemben, így ő a leg­nagyobb hitelező. A hangulat után ítélve, sikerül az egyezséget megkötni és ez a nyomda is tovább dol­gozhat. Ha számításba vesszük a vidéki nyomdai fizetés­képtelen­ eseteket, akkor tárgyilagosan megállapíthat­juk, hogy a magyar nyomdaipar fennállása óta a legsúlyosabb idejét éli. A megrendelésekért éles har­cok folynak, a reális árakat nem igen tartják meg. Tetézi a bajt a kormány papírvámpolitikája is, amint erre a Pesti Hírlap ismételten, adatszerűen rámuta­tott, de legfőképpen a közüzemek illetéktelen ver­senye. A bérfázis. A pénzügyminisztériumban tegnap volt a záró értekezlet a bőráruk egyfázisú forgalmi adója ügyé­ben. Ez alkalommal a bőr nagy- és kiskereskedelem, va­lamint a cipőkereskedelem képviselői kaptak meghívót. Az elnöklő Vargha Imre pénzügyi államtitkár az ankét ered­ményét akkor foglalta össze, hogy a kormány előrelát­hatólag folyó évi július hó 1-én az egyfázisú forgalmi adózást a bőrárukra életbe lépteti egy június hó végén kibocsátandó pénzügyminisztériumi rendelettel. A kulcsok megállapításánál a pénzügyi kormányzat tekintettel lesz egyfelől a kincstár érdekeire, de másfelől méltányosan ügye-­e­lembe kívánja venni az ankéten kifejezésre juttatott szem­pontoknak és kívánalmaknak megfelelően a gazdasági té-­­­nyezők és a fogyasztók teherbírását. Megismételte azt a kijelentését, hogy a behozatalnál alkalmazott kulcs ma­gassága tekintetében a kereskedelmi miniszter javaslatait fogja elfogadni Elárverezték a legnagyobb pestvidéki részletüzletet. Szinte naponként árverés zajlik le már a­ buda­pesti kereskedelmi és iparkamara épületében, ahol az­­FHB működik. Azoknak a cégeknek a vagyontár­gyait árverezik el, amelyek a vállalt kvótát, se tudják fizetni, éppen ezért gyorsan eladják az aktívát és megszüntetik a céget. Pénteken délben száznál több ember árverezett az OHE termében. Ezúttal a Pestvidéki Divatáruház Rt. pesterzsébeti nagy részletüzlet aktíváit adták el_ 9000 adósa van a cégnek, akik 560.000 pengővel tar­toznak különböző ruházati cikkekért, amelyeket egy vagy több évvel ezelőtt vásároltak, de — főleg kis-, jövedelmű emberekről lévén szó — adósok maradtak. — Ez a kinnlevőség a szakértőink szerint máris­, megér 150.000 pengőt, — hirdette ki Kovács Béla igazgató. — Ennyi tehát a kikiáltási ár, de kisebb összegű ajánlatot is figyelembe veszünk. A'­ berende­zés­ fölbecsült, értéke 3000 pengő. Az áruraktáré 12.000­. pengő.' Biffiefchar'ajánlatokat!---: '• '-■ '* -■*' • v-’ev Félórás,­ lassú ígérgetések után az összes-akti­vara ,460 6OC -pengős alánásértett egy­ fővárosi ügyvéd­,,. ismeretlen megbízója nevében. Ez volt a „kimaga­s­lóan legjobb“ ajánlat. Ennyiért nem adja oda az­­O­HB a vagyontárgyakat, hanem új árverést tart, ha­csak időközben kedvező utóajánlatot nem tesz valaki. Kényszeregyezség. Elrendelték a csőd­önki­vüli kény­szeregyezségi eljárást. Apostol nyomda részvénytársaság (Horánszky-utca 18 20.) bejegyzett cég és vitéz Städter István (Hantos­ út 15.) építési vállalkozó ellen. — LJ tárgyalások: Róna Lajos (Akácfa­ utca 27.) ügyében jú­nius­ 24-én, Czillfer Antal (Erzsébet királyné­ út­­3.) ügyében június 25-én.­­ Ungár Gyula (Práter­ utca 59.) ügyében az eljárást befejezettnek nyilvánították. A pestvidéki törvényszék elrendelte a kényszeregyezségi el­járást. Budai János aszódi borkereskedő és Bencze Gusz­táv­ kispesti­­vaskereskedő, a gyulai törvényszék Robitsek Mária férjezett Klug Richardné magánzó szarvasi lakos, a szolnoki törvényszék Bagó László kisújszállási vas­­kereskedő ellen, a gyulai törvényszék csődöt nyitott Ro­bitsek K. Utóda bejegyzett­ szarvasi cég és annak egyedüli tulajdonosa Ilobitsek Soma szarvasi lakos ellen. — Z­ol­­lák­­Berta Gizella férjezett Benes Károlyné budapesti lakos ügyében a budapesti törvényszék a csődeljárást megszüntette vagyon­hiány okából. Újabb csődnyitási kérelem a Valkó-uradalom ellen. Csak néhány hét előtt történt, hogy az 5000 holdas nagy­­récsei Valkó-féle uradalom tulajdonosai Valkó Lajos és társai ellen csődnyitási kérelmet terjesztettek a nagyka­nizsai törvényszék elé. A törvényszék a kérelemnek­ h­elyt­­adott és megnyitotta a csődöt. Felfolyamodás folytán az ügy a pécsi tábla elé került, amely elutasította és. n.-lá,. - talanította a kérelmet. A bíróság fontos nemzetgazdasági szempontokat tartott szem­ előtt a csőd hatálytalanít­ásá­nál. Nemrégen történt azonban, hogy a Belini Testvé­rek zalaegerszegi cég kérte követelésének kielégítésére ,a csőd megnyitását, amit azonban a nagykanizsai törvény­szék elutasított. A Beh­um cég felfolyamodta a törvé­­yszék döntését a táblához. Időközben az egyik budapesti Cég, a Hazai Kőolajfippinite, ugyancsak kérte a csődm­egnyitott Valkóék ellen. Tegnap tárgyalta ezt a kanizsai hírólag, amely úgy határozott, hogy am­íg az előbbi csődnyitási kérelemben nem dönt a tábla jogerősen, addig ebben az utóbbiban nem h­oz döntést. Hatálytalanította a tábla a Zerkowitz nagy borke­reskedő cég ellen elrendelt csődöt. Megírtuk, hogy a nagy­­kanizsai törvényszék elrendelte a csődöt az országos hírű Zerkowitz Albert és Lajos bornagykereskedő cég ellen. Zerkowitzék felfolyamodták a törvényszék határozatát. Ma foglalkozott a felfolyamodással­ a pécsi tábla, amely a nagykanizsai törvényszék által elrendelt Csődöt hatályti­­lanította. Az Első Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságának tegnapi ülésében előterjesztették az 1930. évi zárószáma-­­dásokat. A mérleg: 4,274,392 schilling veszteséget t­nítet fel. Elhatározták, hogy az 1931 június 30-ára összehívott közgyűlésnek javasolni fogják, hogy e veszteség fedezésére használjanak fel. 4.065.000 schillinget a tőketartalék­ból, a többit pedig vigyék át új számlára. ' •; f ) . Tüntetés a közüzemek ellen. A székesfőváros ipartestületeibe, ipartársula­taiba és szövetségeibe tartozó mintegy 40.000 iparosa, összefogva a fővárosi kereskedők összes szervezetei­vel, a jövő héten hatalmas demonstrációt indít a fő­városi közüzemek ellen. A közüzemek elleni harc­ újabb erőteljes fellángolását jelenti ez az akció, melyben a kereskedők úgy fejezik ki az iparosok iránti szolidaritásukat, hogy a fenti ipartestületek, szövetségek által kiküldött 10-es bizottság által ki­dolgozott és úgy a kormánynak, mint a főváros fe­­­lelős vezetőinek felterjesztendő memorandum át-­ adása idejében, üzleti redőnyeiket egy £-H órára le­húzzák. Már évek óta fokozódó elkeseredéssel folyik a harc az adófizető polgárságot saját adófilléreivel tönkretevő fővárosi üzemi gazdálkodás ellen. A vá­rosgazdasági ügyosztály berendezkedett arra, hogy a főváros több száz épületeit a közvetlenül alkalma­zott, asztalos, bádogos, lakatos, kőműves, mázoló, szobafestő stb. munkásaival tataroztassa, javíttassa,, jókarbantartassa és az új munkákat is az iparosság, és a kereskedők teljes mellőzésével végeztesse el. Ily, üzemekre van berendezkedve a főváros egyik leg­nagyobb közüzeme a Beszkert is, hol még a fenti műhelyeken kívül még szabó, lábbelikészítő, üveg­festő, sőt szűcs-üzem is van. A főváros iparos és kereskedő polgársága, a súlyos gazdasági viszonyok mellett is egyre, emelkedő adók és egyéb közterheken teli­ szisztematikusan teljesen hatósági versennyel szem­­ben most, már végső elkeseredéssel és egységesen lép­ fel a városház üzemi politikája ellen. Az üzletbezá-­ rással kapcsolatos tiltakozás idejét az iparos és ke-e­resked­őszervezetek a napokban fogják megállapí­tani a jövő hét­­, kamely öz napjára.

Next