Pesti Hírlap, 1931. július (53. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-03 / 148. szám
16 TÖRVÉNYKEZÉS. A Kúria érvénytelenítette a Balatonfüredi Gyógyfürdő bérleti szerződését. Beszámoltunk már arról a perről, amely hoszszabb idő óta folyik a pannonhalmi Szent Benedekrend és a Balatonfüredi Gyógyfürdő részvénytársaság között. A Szent Benedek-rend még 1917-ben bérbeadta Balatonfüredet a Balatonfüredi Gyógyfürdő rt.-nek. A szerződést ötven esztendőre kötötték. A bérleti díj a háború végéig 180.000 aranykorona, a békeszerződés ratifikálása után pedig évi 270.000 aranykorona. A szerződés elővételi jogot biztosított a részvénytársaságnak, amely Balatonfüredet a békeszerződés ratifikálásától számítandó hét éven belül bizonyos meghatározott áron megvásárolhatta volna. 1923-ban módosították ezt a szerződést, az évi béröszszeget egymillió koronában állapították meg, a bérlet időtartamát meghosszabbították hetven évre, ezzel szemben a bérlő részvénytársaság lemondott a vételi jogról. 1925-ben újabb megállapodás történt, amely valorizálta a bérösszeget. A pótszerződéseket a Szent Benedek-rend főapátsága utóbb sérelmesnek találta. Megindultak a tárgyalások, amelyek nem vezettek eredményre és perre került a dolog. A Szent Benedek-rend a perben azt vitatta, hogy érvénytelenek a pótszerződések, mert a rend statútumai értelmében azt jóvá kellett volna hagyni a tihanyi apátságnak és a pannonhalmi főapátnak. Ezenfelül arra is hivatkoztak, hogy a pótszerződések olyan körülmények között jöttek létre, amelyek a jó erkölcsökbe ütköztek és gazdasági lehetetlenülés esete következett be. A per során a Balatonfüredi Gyógyfürdő rt. a kereset elutasítását kérte és a rend érveléseit sorra cáfolta. A budapesti Központi járásbíróság elutasította a Szent Benedek-rend keresetét és ezt az ítéletet a törvényszék is helybenhagyta. A Szent Benedek-rend felülvizsgálati kérelme alapján került azután az ügy a Kuria RÁcz-tanácsa elé. A Kuria előtt a Szent Benedek-rend képviseletében dr. Bernoláh Nándor, az alperes gyógyfürdő rt. megbízásából pedig dr. Salusinszky Gyula fejtette ki álláspontját. Csütörtökön délután két órakor hirdette ki dr. Rácz Lajos kúriai tanácselnök a Kúria véghatározatát. A Kúria megváltoztatta a törvényszék ítéletét, érvénytelennek nyilvánította a megállapodásokat és a pótmegállapodásokat. Az ítélet terjedelmes megokolásában kifejtette a Kúria, hogy a Szent Benedekrend statútumai szerint az ilyen szerződések megkötéséhez szükséges a tihanyi apátság és a pannonhalmi főapát jóváhagyása, ennek a hiánya pedig egymagában is érvénytelenné teszi a szerződéseket. Helytelennek mondja a Kúria, az alperes bérlőknek azt az érvelését, mintha a rend szabályai a kívülálló harmadik ».A melyre nem lennének kötelezők, mert a statútumok mindenkit köteleznek, aki a renddel szerződéses jogviszonyba jut. Megállapítja ezenfelül a Kúria az alapszerződéssel, kapcsolatosan a gazdasági lehetetlenülés esetét, minthogy a szerződés megkötése óta a gazdasági életben olyan mélyreható változások történtek, amelyeknek bekövetkezésével a felek nem számolhattak a megállapodások létesítésekor. Mivel az alapszerződés lehetetlen és teljesíthetetlen feltételeket ró a szerződő felekre, ezt az alapszerződést is meg kellett semmisíteni. Rámutat a Kúria arra, hogy ha a szerződő felek betű szerint ragaszkodtak volna az alapszerződéshez, abban az esetben volt olyan időpont, amikor a részvénytársaság örök tulajdonképen megszerezhette volna egész Balatonfüredet a mai értékben számított 640 pengőért. Ez az egyetlen érv is mutatja a gazdasági lehetetlenülés bekövetkezését, a tulajdonos tehát ilyen esetben mentesül az eladás kötelezettsége alól. A Kúria visszautalta az ügy iratait a törvényszékhez, annak tisztázása végett, hogy a felek a szerződések pontozatait kívánják-e módosítani, vagy pedig a Szent Benedek-rend az ellenállás jogszerű megállapítását szorgalmazza-e. .Ugyancsak a törvényszéknek kell megállapítania a gyógyfürdő állományához tartozó ingóságok hovatartozását is. — Felgyújtotta anyja pajtáját. A szekszárdi törvényszék Schuller József belyei lakost, aki mintegy két héttel ezelőtt felgyújtotta édesanyja pajtáját, mert az nem adott neki dohányra pénzt, kit évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. A sikkasztó mohácsi árvaszéki ülnök két évi fegyházbüntetése jogerős lett. Pécsről jelenti a Pesti Htírlap tudósítója: Nagy port vert fel ez év elején Kolossváry Dénes mohácsi árvaszéki ülnök ügye. Kolozsvárt 1925-ben került Mohács városához, mint aljegyző és mint kiderült, ez időtől kezdve hivatali pénzeket sikkasztott. 1927-ben választották meg árvaszéki ülnöknek. Ekkor már nagyobb tempóban folytatta sikkasztásait és a szerencsétlen árvák pénzét fordította saját céljaira. Ilyen módon mintegy százezer pengőt sikkasztott. A pécsi törvényszék háromnapos tárgyalás után Kolossváryt, aki beismerte tettét, két évi fegyházra ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A pécsi törvényszék fogházában ülő Kolossváry néhány nappal ezelőtt magához kérette védőjét és megbeszélte vele, hogy visszavonja fellebbezését. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet, így csütörtökön kihirdették Kolossváry Dénes előtt a fogházban a jogerős ítéletet Csütörtökön délután a most már jogerősen két évi fegyházra stélt Kolossváry Dénest Pécsről elszállították Vácra, az ottani fegyintézetbe. Iparvágányos száraz raktárrészt bérbe vennek. Ajánlatok „Shruiek" jeligére Blockner, Városház utca. 9059 PESTI HÍRLAP 1931. július 3., péntek. KÖZGAZDASÁG. A kereskedelem nagyfokú idegenkedéssel fogadja a magyar-osztrák kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos lebonyolító szerv életrehívását Csak a teljes kereskedelmi szabadság vihet életet a szerződéses keretek közé. Legutóbbi közlésünk, melyben szóvá tettük a magyar-osztrák új kereskedelmi szerződés bizonyos visszásságait s többek között rámutattunk azokra a nehézségekre, melyek a két ország között létrejövő forgalom bürokratikus kezelése, illetve a most fölösen közbeiktatott lebonyolító szerv működése révén a hazai gazdasági életet érhetik, — széles körökben, elsősorban a kereskedői világban támasztott erős visszhangot. Kereskedői körökből kapjuk többek között az alábbi figyelemreméltó megjegyzéseket: — A Pesti Hírlap nagyon helyesen teszi, mikor szavát ismét felemeli ama aggasztó jelenségekkel szemben, melyek az új magyar-osztrák kereskedelmi szerződés küszöbön álló életbelépésével kapcsolatban máris fokozódó elégületlenséget keltenek a praktikus életnek, elsősorban a piaci viszonyok ismerőinek táborában. Az a bizonyos közös lebonyolító szerv, melynek működési köre e pillanatban teljesen rejtélyes, aligha lesz ugyanis egyébre alkalmas, minthogy módot adjon néhány fontos állás kreálására, anélkül, hogy az ország kereskedelmi forgalmának előmozdítása valóban várható volna tőle. A legelső kérdés, mely kereskedelmi szempontból felmerül az új szerv életrehívásával kapcsolatban, hogy tulajdonképen mi az a gazdasági feladat, melynek a megoldására vállalkozik? Az ország mezőgazdasági kivitelét tudvalévően egy külön szindikátus veszi a kezébe, míg az osztrák ipari behozatal jórésze máris csendes megegyezés tárgya lett a két állam kartelérdekeltségei között. Mi szükség van ezek után még az új központi szervre? Ahogy ez a szerv magára akarja vállalni, többek között a kedvezményes vám mellett bejövő osztrák importáruk közvetítését és vállalkozik arra, hogy az osztrák cikkeket, az effektív szükségletek figyelembevételével eljuttatja a megfelelő helyekre, tehát vállalja, mondjuk, az ajánlattételekkel s az áruk forgalombahozatalával járó tevékenységet és persze az árukihelyezéssel kapcsolatos rizikót is? — Viszont, ha az új büró elzárkózik e kommerciális ügykör ellátása elől, de megelégszik azzal, hogy egyszerűen evidenciát vezessen a két állam külkereskedelmi forgalmának alakulásáról, úgy ezt a feladatot könnyedén el tudja látni akár a Statisztikai Hivatal egyik kirendeltsége, akár a kereskedelmi minisztérium valamelyik alosztálya is. A kontingensek elhelyezkedésének nyilvántartására tehát igazán nincs szükség egy új hivatalra. — Nem sokkal egyszerűbb lenne például, ha — mondjuk — visszatérnénk az inflációs időkben dívott kedvezményes behozatali engedélyekre, melyeknek a tulajdonosai egyszerűen jogot nyernének arra, hogy a szabad verseny alapján a kontingens keretében ellássák a piacot minél olcsóbb cikkekkel. Ez lenne ugyanis a kereskedelem és a fogyasztás legelsőrendű érdeke. Ennek persze ma már erősen útját állják a kormány csendes jóváhagyásával létrejött kartelmegállapodások, melyek — miként a Pesti Hírlap mondja — mesterséges torlaszokat emelnek ama folyamat elé, hogy a mezőgazdasági és az ipari cikkek árainak mai egészségtelen aránya a fogyasztókra nézve előnyös módon megváltozzék. Fölötte jellemző egyébként a kormányzat kellően át nem gondolt gazdaságpolitikai tevékenységére, hogy míg a kereskedelmi miniszter is ismételten síkraszállt a kereskedelem oly irányú szervezkedése mellett, hogy közös bevásárlási csoportok alakításával igyekezzék az olcsóság útjait egyengetni, illetve azt a tátongó szakadékot enyhíteni, ami ma az agrárolló két szára között van, addig ugyanaz a kormányzat egyszerűen elsiklik most ama tény fölött, hogy máris oly kartelmegállapodások létesültek a két állam nagyipari tényezői között, melyek egyszerűen kizárják az olcsó vámok mellett beengedett külföldi cikkeknek a belföldi drága készítmények áraira gyakorolható nivelláló hatásait. Ráadásul pedig most még egy új büró is fog működni a két állam csereforgalmának irányítása körül, melynek kommerciális értéke — nyilván — nem igen fogja felülmúlni a szokásos hivatali apparátusok átlagos mértékét... Ausztriába való kivitelünk. Az új szerződésből kifolyóan Ausztriába való exportunk tekintetében a következő „kamat-megtérítésekre“ számíthatunk, és pedig: 3.5 százalék a hivatalos ráta alatt. 1.4 millió méter mázsa kenyérmagra és 850.000 mm. lisztre. 3.5 százalék a ráta alatt (18 hónapra) 20.000 mm. dizsnózsirra és 3000 mm búzakeményitőre. 3.5 százalék a ráta alatt (21 hónapra) 18.300 darab vágómarhára és 10.800 mm. disznóhúsra és leölt disznóra. 3 százalék a ráta alatt (két évre) 11.800 darab élő disznóra, 40--150 kilós súlyban. 1 százalék a ráta alatt (egy évre) 60 mm baromfira és 60.000 drb tojásra. * A hivatalos ráta mellett (egy évre) halakra. 1.5 százalék a ráta felett (egy évre) 1000 mm csirizre. Vasércet fedeztek fel Nagykanizsán. Nagykanizsán az utóbbi időben a herceg Batthyány tulajdonát képezett práteri földeken vasércet fedeztek fel. A polgármester a terep és a földréteg megvizsgálására dr. Kutass Endre budapesti geológust kérte fel, aki beható vizsgálat után megállapította, hogy minden kétséget kizárólag vasérc. Most várják a geológus részletes jelentését. Az Angol Bank mai ülésén a kamatlábat változatlanul 30 százalékban állapította mag. Újra eltűnik a békebeli Magyarország egyik nagy cége. Rövidesen megszűnik a régi Magyarország egyik legnagyobb és legismertebb cége, a budapesti Zucker Henrik üveg- és porcellánkereskedés. A 90-es években fejlődött különösen naggyá a cég, amelynek a raktárában ismételten tűz támadt. Abban az időben sokat írtak erről a lapok és a cég tulajdonosa, ősi, de ritkán gyakorolt szokás szerint megesküdött a templomban, hogy ártatlan a tűzesetekben. A cégnek a háború kitörésekor az Akácfa-utcában volt a főüzlete, a Gyömrői-úton és a Vaspálya utcán a hatalmas telepe és raktára, öt ingatlannal rendelkezett a cég, köztük a Csányi- és a Klauzál-utca sarkán levő bérházzal. A túlméretezett vállalat még 1929 végén megakadt és az Országos Hitelvédő Egylet könyvszakértője összeállította a cég pontos státuszát 761.COO pengő vagyonnal szemben a tartozás 765.296 pengőig emelkedett, tehát a papíron megvolt a 100 százalékos fedezet. Ennek dacára a vállalat olyan kínos pénzhiányban szenvedett, hogy jelentéktelen összegeket sem tudott kiegyenlíteni. Ugyanis sem az ingatlanok értékesítése nem sikerült, sem a raktárt nem adhatta el, de a vállalat kereskedő és iparos adósai se fizethették a tartozásaikat. A Zucker Henrik-cég nehéz helyzetét mérlegelték a hitelezők, amikor a 100 százalékos fedezet után is belementek 60 percentes kvótába. Kiderült azután, hogy az esedékes első 10 százalékot se tudja a vállalat leróni, ami miatt az OHB a felszámolás mellett döntött. Először is a Csányi- és Klauzál-utca sarkán levő nagy ingatlant akarták árverésen értékesíteni, amidőn kiderült, hogy ma készpénzért nem igen lehet a még oly jól jövedelmező pesti bérházat sem eladni! A Zucker-cég említett házát 522.468 pengőre tartották, de ilyen kikiáltási ár mellett nem akadt vevő. A Gyömrői-úti, illetve Vaspálya-utcai telkeket, munkásházakat és raktárépületeket 198.540 pengőre tartották, de ezek is eladatlanul maradtak. A hitelezők bizottsága újra letárgyalta az ügyet és értésére adta a Zucker Henrik-cég mai tulajdonosainak, hogy a cég felszámolásába csakis úgy mehetnek bele, ha legalább 15 százalékra garanciát ad a cég. Egyes hitelezők viszont külön utat választottak, mert blefáradtak már a régóta vajúdó ügybe és lefoglaltatták az adós vállalat különböző ingóságait, amelyeket július 8-án árvereznek el. Szomorú figyelmeztetés ez az eset arra, hogy valamely nagy cég életében a legfontosabb az egyensúly megtartása. Ennek a hiányában a Zucker Henrik-cég, 100 százalékos fedezet dacára is, a gyors megsemmisülés örvényébe sodródott. Mezőgazdasági kiállítás Marosvásárhelyen. Az Erdélyi (Magyar) Gazdasági Egylet és a Marosvármegyei Földműves Szövetség szeptember 3-tól 6-ig nagyszabású mezőgazdasági, ipari és kisállatkiállt akt rendez. A kiállítással kapcsolatban szakelőadásokat is rendeznek, melyek előadói az erdélyi magyar gazdatársadalom vezető egyéniségei, részben pedig a csonkaországból meghívott előadók, köztük Székács Elemér, az Orgo alelnöke is. A kiállítás keretében tenyészállatkiállítás, gazdasági termények és termékek, kertészet, gyümölcstermelés, kénzervek, szőlészet és vadászat, népművészet, háziipar, természeti kincsek, mezőgazdasági gépek, eszközök és anyagok, valamint kisállatok szerepelnek. A kiállítás színhelye a marosvásárhelyi református kollégium, a kiállításon való részvétel pedig augusztus hó 15-ig jelentendő be az Erdélyi Gazdasági Egyesülethez, Kolozsváron. (Attila utca 10. St. Andrei Muresán.) A világ cukortermése 30 millió tonna. Londonból jelentik. Az angol földművelésügyi minisztérium kimutatása szerint az angol cukoripar 7 éves fennállása óta az államnak több mint 30 millió fontba került állami segélyek és preferenciális vámok , címén, ezzel szemben kb. 9.900 munkásnak ad évenként 3—4 hónapra foglalkozást. A kifizetett munkabéreket a minisztérium kb. évi 650.000 fontra becsüli Megállapítja a kimutatás, hogy a világ cukortermelése, mely a háború előtt 20 millió tonna volt, jelenleg 30 millió tonnára emelkedett. A „Nagy Magyar Compass" pénzügyi, ipari és kereskedelmi évkönyv 1931—1932. évi 55-ik évfolyamainak első kötete della Vedetta Mihály, az Oszrák-Magyar Bank ny. főtisztviselőjének szerkesztésében most jelent meg. Ez a régi hagyományos precizitással szerkesztett mű tartalmazza Budapest és a vidék összes pénzintézeteinek s hitelszövetkezeteinek, valamint a minisztériumok, pénzügyigazgatóságok, a tőzsde stb. legújabb adatait. A mű a lehető legteljesebb, legmegbízhatóbb és legpraktikusabb útmutatást nyújtja a hazai közgazdasági élet egyes adatai iránt érdeklődőknek, úgyhogy az valósággal nélkülözhetetlen minden pénzintézet, vállalat és kereskedő részére. A kötet ára 40.00, megrendelhető a Pesti Hírlap kiadóhivatalában A román bankok ellen indított roham. A Banca Generale meglepetésszerű kényszeregyezsége következtében előállott pánik tegnap emelkedett tetőfokára. A bankok kellő időben ellátták magukat készpénzzel, úgyhogy a követeléseket simán kifizették. A Banca Nationala tegnap igazgatósági ülést tartott, amelyen elhatározták a bankok legmesszebbmenő támogatását. Kényszeregyezség. Az Orbis Műszaki Részvénytársaság (Kossuth János tér 4) ügyében az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedése folytán elrendelték az iratoknak a csődbírósághoz való áttételét. — Hajnal Mór Márton (Kartács-utca 3) ügyében az eljárást megszüntető végzés jogerős. — Wolfner S. (Dráva-utca 16) ügyét julius hó 9-én, Kertész Miksa és neje (Gerlóczy-utca 11) ügyét julius hó 13-án, Kellner J. Jenő (Szobi-utca 5) ügyét július hó 14-én, Szigeti Sándor (Teréz-körút 27) ügyét augusztus hó 12-én tárgyalják. — A budapesti törvényszék csődöt nyitott Mihályi József és neje született, Feri Ilona (Erkel-utca 4) déligyümölcskereskedők ellen. — Gönczi István budapesti vendéglős (V„ Kossuth Lajos tér 1—3) ügyében a folytatólagos magánegyezségi tárgyalás július hó 8-án délelőtt 11 órakor lesz (Budapest, V-, Alkotmány-u. 8-, III. em-).