Pesti Hírlap, 1931. szeptember (53. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
z lett, elismeri, hogy a terv még változásokon mehet át és kiegészítésekre is szorulhat, de reméli, hogy a kormányoknak elég idejük lesz áttanulmányozni az orosz tervet és azzal szemben még az ülésszak folyamán állást foglalhatnak. Litvinov utalt az Európa-bizottság teljes ülésén ez ügyben májusban kifejtett elvi felfogására. Hangsúlyozza, hogy a paktum a megnehezítés elkerülésének (non discrimination) elvén alapulna. A legtöbb kedvezményes rendszer fenntartását ez nem tenné lehetetlenné, úgyszintén nem érintené az „állammonopólium vagy magángazdasági jelszóban kifejezett vitát. Airandi olasz külügyminiszter elvben egyetért az előterjesztett eszmével, azzal a fenntartással, hogy olyan módosításokat tesznek rajta, amelyek általános elfogadását lehetővé teszik. Ezzel szemben Francois Poncet francia delegátus hangsúlyozta, hogy a „meg nem nehezítés“ a legkülönbözőbb formákban jelentkezhetik. Javasolta, hogy a tervet a Népszövetség gazdasági albizottsága elé terjesszék további intézés végett. Dr. Curtius német külügyminiszter kifejtette, hogy már májusban elvben elfogadta Litvinov javaslatát. A Népszövetségnek ez a kérdés beletartozik a keretébe, mert nemcsak politikai, hanem gazdasági békére is kell törekednie. Javasolta, hogy szövegezési bizottságot küldjenek ki, amely az Európa-bizottságnak jelentést terjesszen elő. Azt nem tartja lehetőnek, hogy az összeegyeztető bizottság maga a kérdést a Népszövetség gazdasági bizottsága elé terjessze. Az Európa-bizottság küldjön ki külön bizottságot a kérdés tárgyalására, vagy pedig küldje át az ügyet a gazdasági bizottságnak A francia delegátus csatlakozott Curtius javaslatához .A bizalom megrendülése lehetetlenné tesz hosszabb lejáratú pénzügyi akciót. Génf, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az európai főbizottságban közzétettek egy jelentést a hitelkérdésekről. A jelentés szerint a gazdasági bizottságra ruházott ama feladat, hogy a Népszövetség közvetítésével megkönnyíttettessék a hosszúlejáratú kölcsönök megkötése, a közben bekövetkezett nehézségek következtében már nem oly aktuális. Az akut gazdasági és valutaválság a felelős hatóságoktól az egyes tagállamok között folytatandó akciót követel meg. Ezért lehetetlen volna ma hosszúlejáratú kölcsönökre vonatkozó intézkedéseket javasolni, amelyeknek ebben a pillanatban nem lehetne közvetlen jelentőségük. A bizalom általános megrendülése egyébként is lehetetlenné is tesz minden hosszabb okból. Ez a megrendülés az árak zuhanására, a gazdasági és szociális egyensúly hiányára és egy csomó politikai okra vezethető vissza. A tőkék megvannak, de hasznot hajtóan csak akkor lehet elhelyezni azokat, ha az általános bizalmat lassanként és fokozatosan ismét helyreállítják. Miként a londoni konferencia bázeli szakértői tették, és hivatkozással az ő jelentésükre, valamint a Népszövetség aranybizottságának és gazdasági bizottságának jelentéseire kijelenti az európai gazdasági bizottság, hogy nem az ő hatáskörébe tartozik politikai jellegű intézkedéseket javasolnia a segítés érdekében. Azt azonban meg kell állapítania, hogy csakis a politikai és gazdasági viszonyok javulása és a bizalom megnövekedése esetében van meg annak lehetősége, hogy visszatérhessenek a tőke normális elhelyezési feltételeihez, amelyek aztán ismét kedvező hatással lehetnének a gazdasági jólétnek újból való megteremtésére. __________ A minisztertanács kedden tárgyalja az adóemelési rendelettervezeteket. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök hétfőn délelőtt beható tanácskozást folytatott Vargha Imre pénzügyi államtitkárral, a pénzügyminisztérium vezetőjével, Teleszky Jánossal és Popovics Sándorral, a Nemzeti Bank elnökével. A tanácskozások során beszélték meg azokat a pénzügyi rendelettervezeteket, amelyek a keddi minisztertanács és azután a 33-as bizotság szerdára összehívott ülése elé kerülnek. A soron lévő rendelettervezetek a forgalmi adó emeléséről, a házadó pótlékolásáról, a magánalkalmazottak kereseti adójának, továbbá bizonyos illetékeknek felemeléséről szólnak. A kormány terve szerint a 33-as bizottság ezen a héten letárgyalja az állami jövedelmeket fokozó rendelettervezeteket, ezt követően kerülnek a bizottság elé azok a tervezetek, amelyeket a kormány a közgazdasági és magángazdasági élet talpraállítása, többek között például az export fokozása érdekében dolgozott ki. Walko külügyminiszter ma este G Genfsre utazik. Walko Lajos külügyminiszter ma, kedden este Genfbe utazik, hogy a Népszövetség most, kezdődő tanácskozásain résztvegyen. A külügyminiszter az Európa-bizottság genfi tárgyalásain képviseli Magyarországot. A Népszövetség teljes ülésén gróf Apponyi Albert, báró Szterényi J József és Táncos Gábor képviselik a magyar államot. Szterényi vasárnap körülbelül három heti tartózkodásra előbb E O Carnoba utazott az osztrákmagyar választott bírósági tárgyalásra, mint a magyar kormány által kiküldött választott biró és onnan utazik Genfbe, hogy mint a magyar kormány egyik képviselője a Népszövetség teljes ülésén , résztvegyen. PESTI HÍRLAP__________1931. szeptember 1., kedd. Hogyan gazdálkodott a kormány az 1929 30. költségvetési évben? Folytatjuk a legfőbb számvevőszék jelentésének közlését az 1929—1930. évi zárszámadás eredményeiről. A pénzügyi tárcánál 62.789 pengős tulkiadást okoztak ugyancsak a külföldi konferenciák költségei. 125.983 pengős tulkiadás jelentkezik az Egyenes adók kezelési költségeinél, amely az adóhátralékok rendezésével kapcsolatos rendkívüli munkálatok következtében állott elő. 2.057.683 pengős túlkiadást mutatnak a Vámőrség dologi kiadásai a nagyobb mértékben szükségessé vélt felszerelési tárgyak beszerzése következtében. 5.402.320 pengő részvények vásárlására és veszteség tartalékalapokra! A különféle kiadások keretében 3.000.000 pengős előirányzat nélküli kiadást okozott az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet részvényeinek vásárlása, 1.192.320 pengős előirányzat nélküli kiadást az O.K.H., 960.000 pengős előirányzat nélküli kiadást pedig a P. K. veszteségi tartalékalapjának kiegészítése, 250.000 pengő pedig a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének tartalékok gyűjtésére lett kiutalva. A kereskedelmi tárcánál a Légügyi hivatal dologi kiadásainak 415.980 pengős előirányzatával szemben 5.634.246 pengős tulkiadást okozott a légi közlekedésnek gazdasági érdekeink biztosítása céljából való megfelelő fejlesztése. 201.929 pengős tulkiadás jelentkezik a külkereskedelem előmozdllási költségeinél, melyet a fiumei, szalonikai és milánói árumintavásárokon való részvételünk költségei és a kiviteli érdekeinket előmozdító exporthitelek rendelkezésre tartásából kifolyólag felmerült jutalékok okoztak. A földmivelési tárcánál a központi igazgatás kiküldetési költségeinél 79.316 pengős túlkiadást okozott a fokozottabb adminisztráció és számviteli ellenőrzés és a külkereskedelmi tárgyalásokra való kiküldetések költsége. A mezőgazdasági kísérletügyi intézmények kiadásai között 60.000 pengőt utalványoztak az Országos Magyar Tejszövetkezeti 'K'özpontnak kzzül az indokolással, hogy a magyaróvári tejgazdasági kísérleti állomás tejüzeme a fenti központnak adatott át s annak a szerződés értelmében az állomás által kötött tejszállítási megállapodásokat vállalni kellett, mivel pedig ez a központra nézve veszteséggel járt, ennek értékét meg kellett téríteni. 972.843 pengős tulkiadást okozott a mezőgazdasági termények külföldi értékesítése érdekében fokozottabban kifejtett tevékenység. 96.961 pengős tulkiadást okozott a kormány lillafüredi tevékenységének utolsó akkordja: a fúróberendezések leszerelése, miután a megejtett geológiai vizsgálat nem biztatott feltétlen sikerrel! Bejelenti a számvevőszék, hogy az Alkaloida vegyészeti. r.t.-nak egy év tartamára 1927—28. évben utalványozott 50.000 pengős kölcsön most sem folyt vissza, mert a gyár üzeme szünetel s ennek következtében a visszafizetés határidejét módosítani kellett Szaporodnak borházaink! A szőlészeti és borászati minl indokolásai során bejelenti a miniszter, hogy a zürichi borház bérére előirányzott 28,005 pengővel a borházat terhelő jelzálogkölcsön kamatait fizette ki, miután az ottani magas bérek miatt előnyösebbnek tartotta az illető épület megvásárlását. Miután pedig a vételár kiegyenlítésére megfelelő hitel nem állott rendelkezésére, a vételt az ingatlant terhelő, 150.000 sv. frankos kölcsön átvállalásával kellett eszközölni. A bérház 20.000 sv. frankos bérjövedelme s a kincstárt illető 12.000 frankos kiállítási bérek pedig azért nincsenek a bevételben elszámolva, mert azokat a bor és a mezőgazdasági terményeink értékesítése érdekében kifejteni kívánt propagandaköltségeire közvetlenül a svájci magyar kereskedelmi kamarának utalta ki. A magas házbérekre való hivatkozással a Bernben, St.Moritzban, Cenfben és Montreauxban létesítésre kerülő bérházak helyiségeinek költségeire előirányzott összeg ugyancsak kölcsön törlesztésre és kamatfizetésre lett felhasználva. Ugyanis a bérházak további kiépítését határozva el, erre a célra állami részvétellel a Hungária A. G. cég alakult, mely 500.000 sv. frank kölcsönt vett fel oly módon, hogyannak törlesztését és kamatait az állam fizeti a cég által kifejtendő propaganda költségeihez való hozzájárulásként. Ezen a címen 90.316 pengő 22 fillér nyert elszámolást. A kopenhágai borház 83.443 pengő 84 filléres házbérjövedelme ugyancsak nem nyert bevételben elszámolást, hanem abból 31.238 pengő 71 fillér a borházat terhelő jelzálogkölcsön törlesztésére, a többi pedig a kölcsön kamatainak részbeni fedezésére lett fordítva. Ezt a korházat ugyanis szintén előnyösnek látta a 700.000 dán koronás jelzálogteher átvállalásával megvásárolni. Az indokolás során bejelenti még a miniszter, hogy a budafoki állami pincegazdaságnak is feladatává tette a magyar bor külföldön való eladásának propagandáját s ebből a célból részére egy pénzintézetnél összesen 5.374.480 pengős hitel nyitásával történt gondoskodás. Ebből a hitelből a pincegazdaság 1927/28— 1929/30. évek folyamán összesen 5.114.867 pengőt vett igénybe, amely összegből 58.000 hl. bor vásárlására 4.660.500 pengő esik. Bejelenti a miniszter, hogy ez a mennyiség a vállalt kötelezettségek dacára nem volt a képviseletek és borházak útján elhelyezhető s 1930 június 30-án még 30.124 hl. bor volt a készlet, amely akkor 1.886.031 pengő értéket képviselt. Az eladott borokért pedig 1.481.542 pengő volt fenti időponttal a pincegazdaság kintlevősége. Az igénybevett hitellel szemben tehát 4.747.294 pengő hiány jelentkezik, amelyből a fenti 3 év alatt kifizetett propaganda költségeire 627.000, a kamatokra 382.000, kezelési költségekre 243.000 pengő esik, míg 494.000 pengő a bor értékében beállott visszaesés következménye. Ezek a kiadások azonban a miniszter szerint nem tekinthetők veszteségnek, mert a borkivitelünk érdekében kifejtett nagy propaganda következményeként reméli, hogy a jövőben a szerződés szerinti mennyiségek elhelyezhetők lesznek s ezáltal a költségek behozhatókká válnak. Megjegyzi, hogy az 1927. évi 01.679 hl. es kivitellel szemben 1928. évben 122.700 hl, 1929. évben pedig 313.188 hl.-es kivitelről számolhat be. (Befejező rész következik.) A köztisztviselők illetmény csök kerítése. Előre látható volt, hogy a parlamenti 56-os bizottság által elfogadott rendelet általános méltatlankodást és nyugtalanságot fog kiváltani. A bizottság nem tette magáévá a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének memorandumában kifejtett elveket és félretette az összes érdekképviseletek kíméletet, méltányosságot kérő felterjesztéseit. A Kansz már az előzetes tárgyalások alkalmával is kiemelte, hogy amennyiben az összes rendelkezésre álló erőforrások igénybevétele után is elkerülhetetlen a közalkalmazottak illetményeinek és nyugdíjának csökkentése, a kisebb fizetéseket és nyugdíjakat ne érintsék, a többi csökkentés pedig ne lineáris, hanem fokozatos legyen. A bizottság bizonyos kedvezőbb intézkedéseket a Kansz javaslatára az eredeti tervezettől eltérően tett ugyan, de azért az alsó kategóriák sem nyertek kivételt, a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel nyugdíjazottaknál még mindig, lejktálló a mi díslevonánkon, nem szünt.*fFMfVW* SÍMtvoft tekintettel, a hadviselt közalkalmazottak sérelmeire..— amelyeket ezek ugyancsak memorandumban terjesztettek fel — nem volt figyelemmel. Az általános elégedetlenség az egész vonalon megnyilatkozik. A közszolgálati alkalmazottak, akik már annyi áldozatot hoztak, azt hitték, hogy most megkímélik őket. Hiszen fizetésük úgyis a békebeli fizetéstől még nagyon távol áll és életük csupa küzködés, lemondás. Í De ha már mégis újabb áldozatot kell hozniuk, azt remélték, hogy a kormány és a bizottság szociális érzéke és igazságszeretete érvényesül az új rendeletben. Ebben csalódtak. Már tapasztalható is a rendelet hatása. Minden oldalról felhangzik a tiltakozás, a méltatlankodás. A Kansz elnöksége a fizetéscsökkentés ügyében kedden értekezletet tart és arra törekszik, hogy az illetékes tényezőket a rendelet egyes részeinek méltányos megváltoztatására, illetve a rendelet végrehajtásában a kisfizetésű alkalmazottak és nyugdíjasok megkímélésére bírja. A hadviselt, állami alkalmazottak képviselete, a Hadviselt Állami Közszolgálati Alkalmazottak Bajtársi Szövetkezete ugyancsak memorandumban fordult a kormányhoz és a 33-as bizottsághoz. Azt kérte, hogy mindazokat, akik hadipótdíjat élveznek, minden újabb megterhelés alól mentesítsék. A Bajtársi Szövetkezet kifejtette emlékiratában, hogy a hadba vonult állami alkalmazottak életüket kockáztatták hazájukért, sokan közülök dicső halált is haltak a nemzet védelmében. Akik pedig hazajöttek, polgári pályájukon hátrányos helyzetbe jutottak, mert az időközi kinevezésekből, előléptetésekből kimaradtak. Ezt a veszteséget sohasem sikerült eltüntetniök. Az állam 1924-ben beszüntette még a vitézségi érem pótdíjainak kifizetését is, holott az 1925. XVIII. t.-c. értelmében a rokkantellátási adóból származó bevételek egy részét a vitézségi pótdíjak megváltására kell fordítani. A 33-as bizottság a hadviselt közalkalmazottakkal nem tett kivételt. Hogy utólag lehet-e szóorvoslásról, nagy kérdés. .. Postaaltisztek Országos Egyesületének választmánya és az értekezleten megjelent vidéki csoportok kiküldöttei nagy elkeseredéssel tárgyalták a létminimumon aluli fizetésük csökkentését. Az elnöklő Péter Albert rámutatott arra, hogy a csapás annál súlyosabb, mert akkor érte az altiszti kart, amikor épen sorsa javulását várta. Összetartásra hívta fel az összegyűlteket és hangsúlyozta, hogy a sok megpróbáltatáson átment altisztek nem vesztik el most sem komolyságukat, higgadtságukat. Reményének adott kifejezést, hogy az illetékeseket a helyzet tarthatatlanságáról sikerül meggyőzni. A többi felszólaló is elkeseredetten tárgyalta, hogy a fizetéscsökkentés akkor érte őket, amikor a tél közeledik, mikor a behatások a küszében állanak. Az egész választmány hangoztatta, hogy az illetménycsökkentésben megnyugodni nem szabad és tiltakozó emlékiratot juttatnak el a kormányhoz és a 33-as bizottsághoz.