Pesti Hírlap, 1931. október (53. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

1931. október 1., csütörtök. PESTI HÍRLAP A kínai külü­gyminiszter lemondott London, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Dr. Wang kínai külügyminiszter, aki néhány nappal ezelőtti merénylet alkalmával súlyosan megsebesült, lemondott állásáról. Utód­jává dr. Sze Alfréd londoni kínai követet nevez­ték ki, ki jelenleg a Népszövetségen képviselte Kí­nát Kínai csapatok vérfürdőt rendeztek koreai telepesek között. London, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósító-­­­jának távirata.) A japán lapok roukdeni jelentése­­ szerint Mukdentől hetven mérföldnyire északke­­­­letre, kínai csapatok koreai telepeseket támadtak­­ meg, házaikat szétrombolták és nagy vérfürdőt rendeztek. A menekültek előadása szerint négyszáz koreait megöltek. Honja japán tábornok, akitől se­gítséget kértek, csapatokat és repülőgépeket kül­dött a vérengzések színhelyére „SZŐNYEGHÁZ“ FELOSZLIK! Rákóczi-út 40. 30—50°/o-kal olcsóbban adjuk el raktárunkat, mert pénzre van szükségünk és a helyiséget el kell hagynunk. 300x300 Bouklé szőnyeg 300x300 Brüsseli szőnyeg 303x300 Marhaszőr Bouklé 63 cm. erős futószőnyeg . 90 cm. erős futószőnyeg . p 42.— p 33— p 63.— p 1.25 p 1.90 300x300 Gyapjú Axminster . p100.— Selyemfényű mokett díván*­­ ■ ____ terítő.........................................P 50.-----­Selyemfényű mokett asztal* A_ terítő.........................................P 2­.■­­ p 7.50 p 1.20 Gyönyörű Storok . . P 100 cm. csipkefüggöny Maradékok, hibás, visszamaradt áruk elképzelhetetlenül olcsón. A, Külföldi szenet csak engedéllyel lehet behozni Nem kell tartani a szén drágulásától, — mondja Kenéz kereskedelmi miniszter. Biztosítva van az ol­­szág szénszükséglete. Az országos 33-as bizottság szerdán ülést tartott és a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló ren­deletét tárgyalta. A rendeletben a kormány a kőszén, barnaszén, brikett és koksz behozatalát engedélyhez köti, a szén­­ellátás irányítására miniszteri biztost Ak­it és minden visszaélést kihágásnak minősít, amely két hónapig terjedő elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénz­büntetéssel büntethető. Az engedély nélkül behozott szén elkobozható. Temesvári­ Imre előadó hangsúlyozta, hogy a kormány minden erejével meg fogja akadályozni a szénárak felemelését. A háztartási szénellátásban semmiféle korlátozás nem lesz. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy 1930-ban 88.000 vagon külföldi szenet és 38.000 vagón külföldi kokszot hoztunk be. Ezt a hely­zetet tovább fenntartani lehetetlen. A hazai szén többtermelésének a fokozását szénbányáink vállal­ták körülbelül 278 vagon mennyiségben. Ez a több­termelés már meg is indult s ezenfelül Tatán napi harmincöt vagón és Pécsett öt vagon brikettet ter­melnek, a MÁV mozdonyszenének kirostálása pedig hatvan vágón durva széntöbbletet ad. A mi­nőségi pótlás nem egészen tökéletes, bizonyos kényelmetlenséggel jár, mint például a többszöri tüzelés, a gyakori, hamukiszedés, másrészt azon­ban a közönség is idegenkedik a hazai széntől. Ez az idegenkedés jórészt indokolatlan-és­ főleg on­nan származik, hogy a közönség a­ magyar szénnel bánni nem tud és hogy nem megfelelő kályhákat használ. Vannak azonban olyan magyar kályhák, amelyek nemcsak a magyar szenet, de még a legsi­lányabb lignitet is tökéletesen égetik el. Gondoskodni kíván arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösz­­szegért vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében a szegényebb háztartások is megszerezhessék. A fűtés megfelelő módjának szem­léltetésére pedig a legközelebbi napokban kiállítást rendez. A hazai széntermelés fokozása 4700 munkás­nak, családtagjaikkal együtt 16.000 embernek ad ke­nyeret. A rendelettel az elmondott nagy célokat kí­vánja szolgálni, de egyáltalán nincs szándékában a kötött széngazdálkodásra áttérni. Erre nem is volna szükség, mert a fogyasztás szükséglete teljes mér­tékben fedezve van, úgyhogy a rendeletben tervezett szankciók inkább csak intelmek, amelyek a tömeg­cikkek forgalombahozatalánál esetleg felmerülő visz­­szaélése­knek akarják elejét venni. Báró Szterényi József szerint a tervezett tilalmi rendelkezés beleütközik a fennálló kereskedelmi szer­ződésekbe és esetleg retorziókra ad alkalmat,­ más­részt megnehezítheti újabb kereskedelmi szerződések kötését. Indítványozza, hogy a behozatalnak enge­délyhez való kötése csak a devizakorlátozás tarta­mára történjék. A hazai szénnel való háztartási tü­zeléshez külön fűtőberendezések szükségesek, minden ellenkező állítás csak elméleti alapon nyugszik. Ga­ranciákat kér arra, hogy ezen a téren nem fognak visszaélések előfordulni. Vállalkozzanak a bányák a fűtőberendezésekre is, így könnyebb lesz az ellen­őrzés. Schandl Károly a hazai tűzifatermelés fokozását kérte, Orffy Imre után Nagy Emil elfogadja a rendele­tét, még ha ezért a külföldi érdekkörök meg is nehez­telnek. Elég volt abból a kifelé szóló finom gavallér­­kodásból, amiért semmi ellenszolgáltatást sem kap­tunk. Legyünk csak kíméletlenek, ezzel többre me­gyünk. De azután a kormány ne finomkodjék befelé, sem az itteni hatalmas érdekkörökkel szemben. Csak úgy fogadja el a rendelettervezetet, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi Ha a hatalmas széntermelő körökkel szemben gyönge lesz a kor­mány, akkor ezzel a rendelettel csak fél munkát vég­zett. Önzés a külföldi hatalmasokkal szemben és kí­méletlen erély bent is, ebben a szellemben meg lehet menteni az országot, de ha nem térünk rá új ösvé­nyekre, hanem mindig fél uton maradunk, akkor el fogunk pusztulni. Rubinek István garanciát kér arra, hogy a bel­földi széntermelés fokozása a hazai szénárak lénye­ges csökkenését fogja­ eredményezni. Csizmadia András aggodalmát fejezte ki a szén­árak emelkedése tekintetében, mert az eddigi tapasz­talat azt mutatja, hogy a behozatali korlátozásokat a­ vállalatok ez árak emelésére használnák föl (‘'borin­t­'fenc szükségesnek tartja, hogy a devi­zaellátás kérdésével mielőbb foglalkozzék a bizottság, mert lehetetlen, hogy devizanehézségek miatt ipar­ágak­­állhassanak; nagy gazdasági értékek és mun­kásérdekek forognak itt kockán. A javaslathoz szólva hangoztatta, hogy a jelenlegi körülmények között el­fogadja a forgalom megkötését, minthogy a rendelke­zésre álló devizákat elsősorban a termelés szolgála­tába kell állítani. Az itthon előállítható nyersanyago­kért nem szabad pénzt külföldre kivinni. A javaslat hatnapos munkahetet biztosít a már évek óta csak szünnapokkal dolgozó magyar bányáknak. Ezután általánosságban foglalkozott a szénbányászat kérdé­sével. Ismertette az egyes külföldi államok szénbá­nyászatának helyzetét és foglalkozott azokkal a tö­rekvésekkel, amelyek a világ széntermelésének kar­­tellrozását igyekeznek biztosítani. Utalt e tekintetben a berlini megállapodásokra s hangoztatja, hogy eze­ket a világ gazdasági jövőjének kialakulása szem­pontjából nagyon reményteljeseknek tartja. Meg van győződve arról, hogy a szénbányák az új helyzetet árdrágításra felhasználni nem fogják. Az ellátás lebonyolításánál a kereskedelem eddigi szer­veit igénybe kell venni. Meg van győződve arról, hogy a kinevezendő miniszteri biztos az érdekeltekkel egyet­értésben fennakadás nélkül oldja meg a szénellátás ügyét. Bíró Pál szerint a miniszteri biztos fő feladata a gyakorlatban éppen az lesz, hogy a hazai termelés érdekében nélkülözhetetlen minőségű szén behozatalát megkönnyítse. Wolff Károly csatlakozott a rendelettel szemben elhangzott aggodalmakhoz. Óva, inti­ a­ bányatulajdo­nosokat, hogy a­ kizárólagossági helyzetet az árak emelésével használják ki. A szénárak emelkedésével emelkednék a fővárosi üzemek rezsiköltsége, ezt pe­dig el kell kerülni. Gróf Esterházy Móric arra az esetre, ha a tüzifa­­­kérdést is bevonják a javaslatba, kérte a legális ke­reskedelem és az erdőtulajdonosok meghallgatását. Kenéz Béla miniszter hangsúlyozta, hogy a ren­delettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem le­het szó, mert a fogyasztás és a belső forgalom tekin­tetében semmiféle korlátozó intézkedés nincs ter­vezve. Nincs semmi okunk retorziótól félni, sőt ellen­kezőleg, az várható, hogy a szénbehozatal megenge­dése ellenében kivitelünk terén kompenzációkat érhe­tünk el s erre törekednünk is kell. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani, éppen a széndrágítási törekvések elhárítására van szükség a miniszteri biz­tosra. A tűzifa kérdésében a kereskedelmi szerződé­sek alapján végbemenő import biztosítani fogja a szükséglet egy részét, a belföldi kitermelés liberális szabályozása pedig pótolni fogja a hiányokat és biz­tosítja a kitermeléshez fűződő gazdasági és szociális érdekeket. A rendeletet éppen a közönség megnyug­tatása céljából adják ki, hogy a közönség lássa, hogy minden meg fog történni a fogyasztási érdekek védel­mére és sem árdrágulás, sem a szénért való sorbanál- Iris nem­ fenyeget. Ivády Béla földművelésügyi miniszter a fakiter­melés kérdéséről szólva, hangsúlyozta, hogy az or­szág faszükséglete 275.000 vagon, ebből körülbelül 165.000 vagont képes biztosítani a magyar termelés, tehát mintegy 110.000 vagon külföldi fát kell behoz­nunk. Úgy a külkereskedelmi mérleg, mint a valu­­táris szempont azt kívánja, hogy itthon minél többet termeljünk. Ezt elérjük, ha túlhasználatot engedünk a nehéz időkre való tekintettel és ezt szétosztjuk a vágásfordulókra. Szterényi József Chorin Ferenc felszólalásával szemben ragaszkodik az áremelés elleni intézkedé­sekhez s rámutat arra, hogy nálunk a trénárak a legdrágább termelési költségekkel dolgozó bányák szerint alakulnak. Meggyőződése szerint a textil­­gyárak állítólagos üzembeszüntetésének híre csak vaklárma lehet. Nem lehet arról szó, hogy a pénzinté­zetek külföldi devizaköveteléseit az ipar devizaszük­ségletének kielégítésére igénybe vegyék, mert az ilyen külföldi devizakövetelések felett ma már a Nemzeti Bank rendelkezik. Elfogadták Szterényinek azt az indítványát, hogy a rendelet korlátozó intézkedései csak a deviza­forgalom korlátozásának tartamára és arra való hi­vatkozással lépnek életbe. Végül a szöveget úgy egé­szítették ki, hogy a rendelet kiadása nemcsak a­ szén­­ellátás érdekében, hanem a lakosságnak az indoko­latlan árdrágítással szemben való megvédése érdeké­ben történik. A bizottság csütörtökön folytatja tanácskozásait és megkezdi a vitát Ivády Béla földmivelésügyi mi­niszternek a mezőgazdasági kivitel ügyében elmon­dott expozéjáról. _________ Megjelent a szén rendelet. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a kormány rendeletét a szénellátás ügyében. A ren­delet szerint — mint ismeretes — kőszenet, barna­szenet, brikettet és kokszot Magyarország terüle­tére a külföldi fizetési esszközök­ forgalmának korláto­zása alatt csak a kereskedelmi miniszter engedélyével szabad, behozni. A minisztertanács felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy e termékekkel való el­látás, valamint a fogyasztóknak az árak indokolatlan emelése ellen való megvédése érdekében szükséges rendelkezéseket megtegye. A rendelet megszegőit pénz­büntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással bün­tetik. A kereskedelmi miniszter a szénellátás tárgyá­ban kiadott rendeletben foglalt felhatalmazás alap­ján Tóth Tibor MÁV­ felügyelőt­­szénellátási minisz­teri biztossá nevezte ki. Törvényjavaslat készül az uzsora-bankkamat ellen. A Keresztény Gazdasági Párt szerdán este érte­kezletet tartott, amelyen gróf Hunyady Ferenc javas­latot terjesztett elő, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál állapítsák meg az igazgatók jövedelmét és hogy a társaságok felbonthassák az életfogytiglanra szóló főtisztviselői szerződéseket. Báró Kray István az agglegény adó bevezetését kí­vánta. Buday Dezső szóvátette, hogy a bevallottan többszázezer pengő évi jövedelemmel rendelkezők 4—500 pengővel járulnak hozzá az insegakcióhoz. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a közbiztonság fenntartására szigorú preventív intéz­kedéseket tett a kormány, aggodalomra semmi ok sincsen. Mindent elkövet, hogy az ínséget és az ezzel járó elégedetlenséget levezesse. Nagy átfogó progra­mot várnak a kormánytól. Az államkincstár mai helyzetében, ahol semmi fedezet nincsen nagyobb dolgok keresztülvitelére, ilyen program kidolgozása teljesen meddő maradna. Gazdasági téren nem tehet mást a kormány, mint hogy előmozdítja a kivitelt és csökkenti a behozatalt. Aggodalmakat hallott, hogy a hatmillió méter mázsa búzát csakugyan ki­­vihetjük-e. Megnyugtathat, hogy ebből már 1,4 millió kiment. Sok szó esik állandóan az úgynevezett va­lut­asiker­ekről. Egyik tünete ennek a tőkevagyonnak az országból való kimenekülése. Igen nagy pénzügyi eredményt az erre vonatkozó kormányrendelettől bajosan várhatunk. Ide tartozik a jövedelmi adóalap részbeni eltitkolása és — ami a legnagyobb — az adó nemfizetés. Itt súlyos mulasztás terheli a lakosság egy jó részét és a régebbi kormányokat is, amelyek módot nyújtottak arra, hogy az adóhátralékok eny­­nyire felgyűljenek. Százötvenmillió az államháztar­tás deficitje. Ezzel szemben 230 millió pengő adóhát­ralék van. Azok ellen, akik tudnak fizetni, szigorúan fognak eljárni. A nagy fizetésekre, az összeférhetet­­lensé­­re és az uzsora-bankkamatokra vonatkozóan a törvényjavaslatok munkában vannak. A parlament elsősorban ezeket fogja tárgyalni. Kér mindenkit, hogy a rémhírterjesztés ellen a legerősebb és legmeg­győzőbb propagandával lépjenek fel. — Epekő, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszaporodásában és köszvényben szenvednek, a természetes ,,Ferenc József“ keserűvíz állandó használata mellett állapotuk enyhülését ér­hetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú meg­figyelés alap­án megállapította, hogy a Ferenc József víz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata­­betegségeknél is ajánlják. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban és fűszerüzletekben kapható. 3 TÉL 4HUNGÁRIÁBAN HUNG Ha otthoni kényelemben háztartási gondok nélkül a város szívében óhaj­tj­a tölteni a telet, vegye igénybe a ÁRIA SZÁLLODA 12350 kedvezményes téli hónapos szobáit.

Next