Pesti Hírlap, 1931. december (53. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-03 / 275. szám
A Még mindig a katonai fogházban őrzik a panaskiséria! gyanúsíftottjait Újabb szabadonbocsátások — és újabb előállítások. A Budapesti detektívek vidéken nyomoznak. A kalandos és fantasztikus puccskisérlet gyanúsítottjainak a kihallgatása még mindig tart és a vizsgálattal párhuzamosan tovább folytatják a nyomozást is. A vallomásokból új nevek vetődtek fel és úgy látszik, hogy akik valaha is ismeretségbe kerültek a puccskísérlet résztvevőivel, azokat mind kihallgatják. Szerdán is bocsátottak már szabadon több gyanúsított polgári egyént, azonban ugyanekkor újabb őrizetbe vett embereket kísértek be a katonai törvényszék Margit körúti épületébe. Sem a kormány, sem a hatóságok az első hivatalos jelentés óta nem adtak ki újabb közlést és így az egész rejtelmes ügy ma is homályos. A vizsgálat legnagyobb titokban folyik, aminek következménye a sok valótlan hír, ami a fővárosban és a vidéken elterjedt. A közönség egyébként névtelen levelekkel árasztja el a főkapitányságot, ami nagy munkát ad a politikai osztály detektivtestületének. Kilenc szabadonbocsátás — több új előállítás. Még mindig a katonai törvényszék Margít körúti fogházában őrzik a puccskísérlet polgári gyanúsítottjait, holott közöttük csak egy katonai személy van Vannay László gazdatiszti tiszt, akit a Ferenc Józse laktanyából állítottak elő. Már a hivatalos jelentés közölte, hogy hét embert szabadon engedtek, szerdán újabb szabadonbocsátások történtek. Kilenc embert engedtek el a katonai fogházból, ugyanakkor azonban a rendőri toloncgépkocsz három újabb gyanúsítottat vitt szerdán délelőtt a katonai fogházba. Ezek ugyancsak polgári egyének, akiket csendőrök kísértek, vidékről Budapestre. A főkapitányság épületében csak egészen rövid ideig tartózkodtak, ahonnan aztán a lelakatolt ajtajú toloncautóst átkísérték őket a Margit-körúti fogházba. Rajtuk kívül még több embert állítottak elő, mert a kihallgatások során vallomásukból újabb nevek kerülnek a hatóság elé és akiket a vallomások megemlítenek, azoknak előállítása iránt azonnal intézkednek. A budapesti főkapitányság detektíveket küldött vidékre, így Kecskemétre és a Duna- Tisza közére, mert a nyomozási adatok szerint ezen a vidéken sokan tudtak a puccstervekről. A detektívek azt kutatják, hogy kik kapcsolódtak be a szervezkedésekbe és ezeket-tiztán, Budapestre, kísértetik. . .. A hatóságok titkolódázása miatt nem lehet megállapítani, hogy hány embert őriznek a katonáit fogóházatni. _Nemcsak azért,-. mert a szabadonbocsátottak helyébe újabb"égi généscél ideértek" be, hanem azért is, mert a Pesti Hírlap értesülése szerint, amikor a hivatalos jelentés 16 őrizetbevett egyénről számolt be,.................. hatvan embert őriztek a katonai törvényszék KarfU-Z körúti fogházában. A szombatra forduló éjszakán őrizetbe vettek már négy napja vannak a katonai fogházban, holott a törvény értelmében az őrizetes idő 48 óráig tarthat. A rendőrségnek 48 óra leforgása után döntenie kell, hogy szabado bocsátja-e vagy letartóztatja az őrzött egyéneket. Vallomások a tervekről és a résztvevőkről. A szerda délelőtti kihallgatások során folytatták Vannay László, Gyulai Molnár Ferenc és Raád Árpád kihallgatását. A vizsgálat eredménye szerint Vannay László készítette el írásban a terveket, amelyeket elsősorban Gyulai Molnár Ferenccel közölt, lehetséges azonban, hogy titokzatos egyének állnak a háttérben, mint a puccsterv értelmi szerzői, azonban Vannay ezekről nem akar vallani. Gyulai Molnár Ferencnek megtetszett a terv és megállapodtak, abban, hogy a viszonyokon csak úgy tudnak segíteni, ha erőszakosan megszerzik a halaimat, tehát megalakították a végrehajtó bizottságot. Vannay közölte barátjával, hogy őneki, mint gazdászati tisztnek módjában áll a forradalmi puccs céljaira összetoborzott férfiak számára egyenruhát és fegyvert szereznie. A házkutatások alkalmával megtalálták az írásbeli terveket, amelyek szerint a kalandorok a városparancsnokságot, négy laktanyát, a posta és távirdaravatalt, továbbá a rádiókanpállomásokat akarták hatalmukba szerezni. A főkapitányság, rendőrkapitányság és rendőrlaktanya megszállásáról azonban, úgy látszik, megfeledkeztek, mert ezek az intézmények nem szerepelnek a tervekben. Ezután került volna sor a Nemzeti Bank, meg a pénzintézetek megszállására és a kormány tagjainak elfogatására. Vannay László nem nyilatkozik arról, hogy kiket akart az elfogott kormányférfiak helyére ültetni. Az erre vonatkozó kérdésekre nem válaszol. Lehetséges, hogy maga akart dönteni erről, ha már kezében van a hatalom, azonban az sem lehetetlen, hogy a kijelölt egyének nevét el akarja hallgatni. Az újabb vallomásokból kiderült, hogy a végrehajtó bizottságon kívül csoportvezetőket jelöltek ki, akik a megszállásokat intézték volna. Közülök soknak a nevét megtudta a hatóság — részben vallomásokból — és ezeket a csoportvezetőket már szintén a Margit-körúti fogházban őrzik. Vannay László és Gyulai Molnár Ferenc az eléjük tárt írásbeli tervezetek alapján részben beismerő vallomást tettek, Raád Árpád azonban tagad és társairól nem vall. Megállapították azonban, hogy mint azt már megírtuk , a vidéki szervezkedésnek ő volt az irányítója. A rendőrség és a csendőrség együtt nyomoz a vidéken. A nyomozás, amelyet a politikai osztály vezetője irányít, Budapesten és vidéken tovább tart még. A hatóság nemcsak a szervezkedés résztvevőit kutatja, három azt is, hogy a leleplezett kalandorok kikkel álltak összeköttetésben és volt a valamilyen pénzforrásuk, amely a közös terv végrehajtását anyagilag támogatta volna. A főkapitányság politikai osztálya vezetőjének utasításai alapján újabb intézkedések történtek és máris több embert állítottak elő. A szerdai újabb jegyzőkönyvi kihallgatások során az őrizetbe vett emberek közül néhányan újabb vallomást tettek. Vallomásukban újabb neveket említettek és ennek következtében szükségessé váltak főként az alföldi szervezkedésre vonatkozóan újabb kihallgatások. A szerteágazó bűnügynek ezt a részét a rendőrség most a csendőrség segítségével igyekszik tisztázni Szerdán előállítottak egy fiatalembert, akinek az volt a megbízatása, hogy a főváros környékén toborozzon résztvevőket a puccskísérlethez. PESTI HÍRLAP 1931. december 3. csütörtök. Pedrow kapitányszerdán Budapestre érkezett. Pedlow James, az amerikai Vöröskereszt volt kapitánya, szerdán délután négy órakor Budapestre érkezett. Pedlow kapitány jövetelének céljáról többek között a következőket mondotta: — A magyar nemzet iránt érzett régi szeretetem és őszinte baráti rokonszenvem hozott el ismét Magyarországba. Hallottam Amerikában, hogy Budapesten súlyos a gyermekinség és nagy a nyomor. (Előzetes tárgyalások alapján elhatároztam.Ahogy a magammal hozott adományokat az úgynevezett szociális nővérek és a budapesti vöröskereszt egyesület elnöksége osztja szét az arra rászorultak között. Főleg meleg gyermekruhákat, cipőket, ágyperűeket, lepedőket hoztam, természetesen teljeselt újakat. Ezenkívül nagyobb adományokat kapnak az egyes árvaházak, a gyermekkórházak és a gyermekjóléti intézmények. Meg kell említenem azt is, hogy ez idő szerint Amerikában sem rózsásak a viszonyok és ott is napról-napra növekszik a munkanélküliek száma. Elutazásom előtt az amerikai rádión külön is felhívtam a magyarok figyelmét magyarországi utazásomra és megkértem, hogy akiknek még módjuk vanhonfitársaikon, rokonaikon és ismerőseiken segíteni, azok részére kész örömmel végzem el ezt a munkát. Az amerikai magyarok közül többen küldöttek velem címre szóló adományokat is. Ezeket a csomagokat rövid időn belül a posta kikézbesíti a címzetteknek. Pedrow kapitány végül kijelentette, hogy előreláthatólag három-négy hétig marad Budapesten. A püspöki kar pásztorlevele a lelki és gazdasági válságról. A magyar püspöki kar közös pásztorlevelét bocsájtott ki. A pásztorlevélben, — amelyet az ország valamennyi templomában a szószékről olvasnak fel, s a mai kor problémáival foglalkozik. Ma lelki válság teszi nehézzé és bizonytalanná a megélhetést. Az egész világon, nemcsak a legyőzötteknél, hanem a győzök országaiban is olyan a helyzet, mintha a társadalom alapjai lazultak volna meg. A baj oka nem csupán az elhibázott békeszerződésekben rejlik, hanem az ember és a földi javak viszonyának helytelen szemléletében, a tulajdonjog téves magyarázatában, valamint a javak felosztása és értékelése kérdésének teljesen elhibázott felfogásában. A föld javait Isten mindenkinek szánta, s ha az emberek milliói hiába nyújtják kezeiket a mindennapi kenyér után, akkor a gazdagoknak rá kell eszmélni kötelességükre, hogy munkát és kenyeret adni isteni törvény. Ha pedig megfogyatkozott az emberséges érzés a tehetősek lelkében, akkor a közhatalom feladata oly intézkedéseket tenni és oly törvényeket hozni, amelyek a dolgozni akarókat munkához juttatja. Végzetes merényletet követne el azonban az, aki az Isten által alkotott társadalmi rend és a nemzet legszentebb érdekei ellen törvénytelen eszközökkel, erőszakkal vagy forradalommal fordulna a bajok kiküszöbölésére. A jómódúak viszont értsék meg, hogy a vagyon tulajdonosa Istennek felelősséggel is tartozik. A tőkének nemcsak magával szemben van kötelessége, hanem a közös sors viselésére rendelt embertársai megélhetéséről is gondoskodnia kell Csillagászat. Megígértem egy barátomnak, hogy megmagyarázom neki, mekkora és milyen messzire van a nap, a föld, meg a hald. Barátom mindössze ■ száz éves, ezért hiába hoznám tudomására, hogy a nap átmérője egy millióháromszáznyolcvanezer kilométer, s a földtől való középtávolsága százötvenmillió kilométer. Azt is mellőznöm kell, ha vele beszélgetek, hogy Kepler harmadik törvénye szerint két bolygó közepes naptávolságainak harmadik hatványai úgy aránylanak, mint keringési idejük négyzetei. Ebből ifjú barátom nem értene semmit. Ezért ígértem meg neki, hogy majd kitalálom külön az ő számára a magyarázat megfelelő módját. Íme, az alábbiak szerint képzelem a dolgot, esetleg magad is elolvashatod, nyájas olvasó. Én részemről szívesen olvasok ifjúsági iratokat, hátha más is úgy van vele. Tehát: ott állok a Várban a sikló felső állomása mellett, ahonnan le lehet látni a vámra. A millenniumi emlékmű helyén egy gömb lebeg. Olyan magas, mint egy jókora bérház, olyan tizennégy méternyi. Bámulatos gömb ez, vakítóan fényes, bele sem tudok nézni, még ilyen messziről sem. Ha alá tudnék nyúlni és meg tudnám emelni, olyasféle nehézségűnek találnám, mint a fát vagy a tajtékkövet. Vagyis sokkal könnyebb matériából származik, mint a föld, mert a föld érckőből van. Csakhogy nem igen lehetne tenyérrel alányúlni, mert rettenetesen forró. Ezt a forróságot már el sem tudom képzelni, mert háromszázszor akkora, mint a hőmérő forrpontja. Nem kétszer olyan forró, mint a gőzzé váló víz, hanem háromszázszor. Ezért olyan vakítóan fényes, hogy több kilométernyire is be kell hunyni tőle a szemedet. Ha nem kellene behunyni, azonkívül olyan élesen látnál, hogy ilyen messziről apró tárgyakat észrevehetnél, a Körönd táján láthatnál egy kis gömböt. Akkorát, mint egy tenniszlabda. Ez a Merkúr. Az Opera távolságában pedig láthatnál egy másik, kicsit nagyobb tenniszlabdát. Ez a Vénusz. Az Andrássy-út innenső végén aztán látnál egy harmadik labdát, nem magasabbat, mint körülbelül tizenhárom centiméter. Ez a földgolytó. Nehéz, vizes felületű, kemény kis golyóbis. Ahol nem tükörsima nedvesség a felülete, ott egy kicsit érdes. Jols rpgcsakállanakki sima héj fából. Vigyázz, megszúrja a flaurizmikát a tenyeredet. •i :, SíSffáffifA a holdat,s látni?, JA .hatvan lépésre a föld golyócskától, úgy két bérházzal beljebb a saroktól, van egy cröpp kis"golyó. Nem, egészen negyven milliméter magas. Ezüstös fényű, hideg tapintású kis játékgolyó. Ha most átmegy a Vár másik oldalára, ott is fel lehet fedezni egy kis golyót. Jó erős messzelátóval megláthatod, a Vérmező füvén. Az a Mars. Hét centi az átmérője. Messze, messze Budaörsön felbukkan ezeknél a kis játékgolyóknál egy jóval nagyobb. Olyan embernyi golyó, hatalmas ágyúba való. Ez a Jupiter. Még messzebb, Törökbálinton is túl, egy majdnem ekkora, az a Szaturnus. Túl azon is, már bent Fehér megyében, van egy jóval kisebb, az az Urémus. És még egy körülbelül ekkora van valahol Székesfehérvár táján. és a Neptun. Ilyen messze vannak egymástól és körülbelül ekkoráik. Már tudniillik arányosan elgondolva. A valóságban csak sok-sok millióval kell megszorozni az egészet. És még azt kel hozzávenni, hogy ezek a gömbök nem állanak ilyen mozdulatlan glédában, csak az a hatalmas, sugárzó gömb a Műcsarnok előtt. A többi mind rohan körülötte, keringenek valamennyien a nap körül, és ugyanakkor önmaguk körül is pörögnek. Egyik lassabban, a másik gyorsabban. Egy kis család ez a nagy, tüzes gömb körül. A legközelebbi idegen gömb rettenetesen messze van ide. Ha ilyen arányuásban akarnám elhelyezni, le kellene lépnem nemcsak Fehér megye, hanem az ország, sőt a mi világtérképünk területéről. És mennyi van ilyen távoli csillag, uramisten. Három millió darab. Ámbár, ha meggondoljuk, nem olyan rettentő sok. Ha elosztanák valamennyit az emberek között, alig jutna mindenkinek kettő. Azt mondtam, hogy a nap áll? Dehogy áll. Az is rohan egész körülötte kerengő pereputtyával valahova, valami óriási kerengő pályán. Hova, miért, meddig? Azt már nem tudom. Elmúltam hat éves, de kérdezni én is jobban tudok, mint felelni. Harsányi Zsolt: Bélyeggyűjtemény, csak valóban nagy, értékes, összeállítású, azonnali készpénzfizetés ellenében, magánembertől megvételre kerestetik. Ajánlatokat. „J. A. 2855“ jelige alatt RUDOLF MOSSE hirdetővállalat, Budapest, IV., Váci utca 18. továbbit