Pesti Hírlap, 1931. december (53. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-03 / 275. szám

A Még mindig a katonai fogházban őrzik a panaskiséria! gyanúsíftottjait Újabb szabadonbocsátások — és újabb előállí­tások. A Budapesti detektívek vidéken nyomoznak. A kalandos és fantasztikus puccs­kisérlet gya­núsítottjainak a kihallgatása még mindig tart és a vizsgálattal párhuzamosan tovább folytatják a nyo­mozást is. A vallomásokból új nevek vetődtek fel és úgy látszik, hogy akik valaha is ismeretségbe ke­rültek a puccs­kísérlet résztvevőivel, azokat mind kihallgatják. Szerdán is bocsátottak már szabadon több gyanúsított polgári egyént, azonban ugyan­ekkor újabb őrizetbe vett embereket kísértek be a katonai törvényszék Margit­ körúti épületébe. Sem a kormány, sem a hatóságok az első hivatalos je­lentés óta nem adtak ki újabb közlést és így az egész rejtelmes ügy ma is homályos. A vizsgálat legnagyobb titokban folyik, aminek következménye a sok valót­lan hír, ami a fővárosban és a vidéken elterjedt. A közönség egyébként névtelen levelekkel árasztja el a főkapitányságot, ami nagy munkát ad a politikai osztály detektivtestületének. Kilenc szabadonbocsátás — több új előállítás. Még mindig a katonai törvényszék Margít­ kör­­úti fogházában őrzik a­ puccs­kísérlet polgári gyanú­sítottjait, holott közöttük csak egy katonai személy van Vannay László gazdatiszti tiszt, akit a Ferenc Józse laktanyából állítottak elő. Már a hivatalos jelentés közölte, hogy hét embert szabadon engedtek, szerdán újabb szabadonbocsátások történtek. Kilenc embert engedtek el a katonai fogház­ból, ugyanakkor azonban a rendő­ri tolonc­­gépkocsz három újabb gyanúsítottat vitt szer­dán délelőtt a katonai fogházba. Ezek ugyancsak polgári egyének, akiket csendőrök kísértek, vidékről Budapestre. A főkapitányság épü­letében csak egészen rövid ideig tartózkodtak, ahon­nan aztán a lelakatolt ajtajú toloncautóst átkísérték őket a Margit-körúti fogházba. R­ajtuk kívül még több embert állítottak elő, mert a kihallgatások során vallomásukból újabb nevek kerülnek a hatóság elé és akiket a vallomások megemlítenek, azoknak előállítása iránt azonnal intézkednek. A budapesti főkapitányság detektíveket kül­dött vidékre, így Kecskemétre és a Duna- Tisza közére, mert a nyomozási adatok szerint ezen a vidéken sokan tudtak a puccs­tervekről. A detektívek azt ku­tatják, hogy kik kapcsolódtak be a szervezkedésekbe és ezeket-tiztán, Budapestre, kísértetik. . .. A hatóságok titkolódázása­ miatt nem lehet meg­állapítani, hogy hány embert őriznek a katonáit fogó­házatni. _N­emcsak­ azért,-. mert a szabadonbocsátottak helyébe újabb"égi généscél ideértek" be, hanem azért is, mert a Pesti Hírlap értesülése szerint, a­mikor a hivatalos jelentés 16 őrizetbevett egyénről szá­molt be,.................. hatvan embert őriztek a katonai törvényszék Karf­U-Z körúti fogházában. A szombatra forduló éjszakán őrizetbe vettek már négy napja vannak a katonai fogházban, holott a törvény értelmében az őrizetes idő 48 óráig tarthat. A rendőrségnek 48 óra leforgása után döntenie kell, hogy szabado­­ bocsátja-e vagy letartóztatja az őrzött egyéneket. Vallomások a tervekről és a résztvevőkről. A szerda délelőtti kihallgatások során folytatták Vannay László, Gyulai Molnár Ferenc és Raád Ár­pád kihallgatását. A vizsgálat eredménye szerint Vannay László készítette el írásban a terveket, ame­lyeket elsősorban Gyulai Molnár Ferenccel közölt, lehetséges azonban, hogy­ titokzatos egyének állnak a háttérben, mint a puccsterv értelmi szerzői, azon­ban Vannay ezekről nem akar vallani. Gyulai Molnár Ferencnek megtetszett a terv és megállapodtak, abban, hogy a viszonyokon csak­ úgy tudnak segíteni, ha erőszakosan megszerzik a halai­mat, tehát­­ megalakították a végrehajtó­ bizottsá­got. Vannay közölte barátjával, hogy őneki, mint gazdászati tisztnek módjában áll a forradalmi puccs céljaira összetoborzott férfiak számára egyenruhát és fegyvert szereznie. A házkutatások alkalmával meg­találták­ az írásbeli terveket, amelyek szerint a ka­landorok a városparancsnokság­ot, négy laktanyát, a posta és távirdaravatalt, továbbá a rádiók­anpállo­­másokat akarták hatalmukba szerezni. A főkapitány­ság, rendőrkapitányság és rendőrlaktanya megszál­lásáról azonban, úgy látszik, megfeledkeztek, mert ezek az intézmények nem szerepelnek a tervekben. Ezután került volna sor a Nemzeti Bank, meg a pénz­intézetek megszállására és a kormány tagjainak el­fogatására. Vannay László nem nyilatkozik arról, hogy kiket akart az elfogott kormányférfiak he­lyére ültetni. Az erre vonatkozó kérdésekre nem válaszol. Lehet­séges, hogy maga akart dönteni erről, ha már kezé­ben van a hatalom, azonban az sem lehetetlen, hogy a kijelölt egyének nevét el akarja hallgatni. Az újabb vallomásokból kiderült, hogy a végre­hajtó­ bizottságon kívül csoportvezetőket jelöltek ki, akik a megszállásokat intézték volna. Közülök sok­nak a nevét megtudta a hatóság — részben vallomá­sokból — és ezeket a csoportvezetőket már szintén a Margit-körúti fogházban őrzik. Vannay László és Gyulai Molnár Ferenc az eléjük tárt írásbeli terve­zetek alapján részben beismerő vallomást tettek, Raád Árpád azonban tagad és társairól nem­ vall. Megállapították azonban, hogy­ mint azt már meg­írtuk , a vidéki szervezkedésnek ő volt az irányí­tója. A rendőrség­ és a csendőrség együtt nyomoz a vidéken. A nyomozás, amelyet a politikai osztály vezetője irányít, Budapesten és vidéken tovább tart még. A hatóság nemcsak a szervezkedés résztvevőit kutatja, három azt is, hogy a leleplezett kalandorok kikkel álltak összeköttetésben és volt­ a valamilyen pénz­forrásuk, amely a közös terv végrehajtását anyagilag támogatta volna. A főkapitányság politikai osztálya vezetőjének utasításai alapján újabb intézkedések történtek és máris több embert állítottak elő. A szerdai újabb jegyzőkönyvi kihallgatások során az őrizetbe vett emberek közül néhányan újabb val­lomást tettek. Vallomásukban újabb neveket emlí­tettek é­s ennek következtében szükségessé váltak fő­ként­ az alföldi szervezkedésre vonatkozóan újabb kihallgatások. A szerteágazó bűnügynek ezt a ré­szét a rendőrség most a csendőrség segítségével igyekszik tisztázni Szerdán előállítottak egy fiatalembert, akinek az volt a megbízatása, hogy a főváros környékén­ toborozzon résztvevőket a puccskísérlethez. PESTI HÍRLAP 1931. december 3. csütörtök. Pedrow kapitány­­szerdán Budapestre érkezett. Pedlow James, az amerikai Vöröskereszt volt kapitánya, szerdán délután négy órakor Budapestre érkezett. Pedlow kapitány jövetelének céljáról többek között a következőket mondotta: — A magyar nemzet iránt érzett régi szerete­tem és őszinte baráti rokonszenvem hozott el ismét Magyarországba. Hallottam Amerikában, hogy Bu­dapesten súlyos a­ gyermekinség és nagy a nyomor. (Előzetes tárgyalások alapján elhatároztam.Ahogy a magammal hozott adományokat az úgynevezett szo­ciális nővérek és a budapesti vöröskereszt egyesület elnöksége­­ osztja szét­ az­ arra rászorultak között. Fő­leg meleg gyermekruhákat, cipőket, ágyperűeket, le­pedőket hoztam, természetesen teljeselt újakat. Ezen­kívül­ nagyobb adományokat kapnak az egyes árva­­házak, a gyermekkórházak és a gyermekjóléti intéz­mények. Meg kell említenem azt is, hogy ez idő sze­rint Amerikában sem rózsásak a viszonyok és ott is napról-napra növekszik a munkanélküliek száma. Elutazásom előtt az amerikai rádión külön is fel­hívtam a magyarok figyelmét magyarországi utazá­somra és megkértem, hogy akiknek még módjuk van­­honfitársaikon, rokonaikon és ismerőseiken segíteni, azok részére kész örömmel végzem el ezt a munkát. Az amerikai magyarok közül többen küldöttek velem címre szóló adományokat is. Ezeket a csomagokat rövid időn belül a posta kikézbesíti a címzetteknek. Pedrow kapitány végül kijelentette, hogy előre­láthatólag három-négy hétig marad Budapesten. A püspöki kar pásztorlevele a lelki és gazdasági válságról. A magyar püspöki kar közös pásztorlevelét bocsájtott ki. A pásztorlevélben, — amelyet az or­szág valamennyi templomában a szószékről olvas­nak fel, s a mai kor problémáival foglalkozik. Ma lelki válság teszi nehézzé és bizonytalanná a megélhetést. Az egész világon, nemcsak a legyő­zötteknél, hanem a győzök országaiban is olyan a helyzet, mintha a társadalom alapjai lazultak volna meg. A baj oka nem csupán az elhibázott békeszerződésekben rejlik, hanem az ember és a földi javak viszonyának helytelen szemléletében, a tulajdonjog téves magyarázatában, valamint a ja­vak felosztása és értékelése kérdésének teljesen el­hibázott felfogásában. A föld javait Isten minden­kinek szánta, s ha az emberek milliói hiába nyújt­ják kezeiket a mindennapi kenyér után, akkor a gazdagoknak rá kell eszmélni kötelességükre, hogy munkát és kenyeret adni isteni törvény. Ha pedig megfogyatkozott az emberséges érzés a tehetősek lelkében, akkor a közhatalom feladata oly intézke­déseket tenni és oly törvényeket hozni, amelyek a dolgozni akarókat munkához juttatja. Végzetes me­rényletet követne el azonban az, aki az Isten által alkotott társadalmi rend és a nemzet legszentebb érdekei ellen törvénytelen eszközökkel, erőszakkal vagy forradalommal fordulna a bajok kiküszöbö­lésére. A jómódúak viszont értsék meg, hogy a va­gyon tulajdonosa Istennek felelősséggel is tartozik. A tőkének nemcsak magával szemben van köteles­sége, hanem a közös sors viselésére rendelt ember­társai megélhetéséről is gondoskodnia kell Csillagászat. Megígértem egy barátomnak, hogy megma­gyarázom neki, mekkora és milyen messzire van a nap, a föld, meg a hald. Barátom mindössze ■ száz éves, ezért hiába hoznám tudomására, hogy a nap átmérője egy millióháromszáznyolcvanezer kilomé­ter, s a földtől való középtávolsága százötvenmil­lió kilométer. Azt is mellőznöm kell, ha vele be­szélgetek, hogy Kepler harmadik törvénye szerint két bolygó közepes naptávolságainak harmadik hat­ványai úgy aránylanak, mint keringési idejük négy­zetei. Ebből ifjú barátom nem értene semmit. Ezért ígértem meg neki, hogy majd kitalálom külön az ő számára a magyarázat megfelelő módját. Íme, az alábbiak szerint képzelem a dolgot, esetleg magad is elolvashatod, nyájas olvasó. Én részemről szí­vesen olvasok ifjúsági iratokat, hátha­ más is úgy van vele. Tehát: ott állok a Várban a sikló felső állo­mása mellett, ahonnan le lehet látni a vámra. A millenniumi emlékmű helyén egy gömb lebeg. Olyan magas, mint egy jókora bérház, olyan tizen­négy méternyi. Bámulatos gömb ez, vakítóan fé­nyes, bele sem tudok nézni, még ilyen messziről sem. Ha alá tudnék nyúlni és meg tudnám emelni, olyasféle nehézségűnek találnám, mint a fát vagy a tajtékkövet. Vagyis sokkal könnyebb matériából származik, mint a föld, mert a föld érckőből van. Csakhogy nem igen lehetne tenyérrel alányúlni, mert rettenetesen forró. Ezt a forróságot már el sem tudom képzelni, mert háromszázszor akkora, mint a hőmérő forrpontja. Nem kétszer olyan forró, mint a gőzzé váló víz, hanem háromszázszor. Ezért olyan vakítóan fényes, hogy több kilométernyire is be kell hunyni tőle a szemedet. Ha nem kellene behunyni, azonkívül olyan élesen látnál, hogy ilyen messziről apró tárgyakat észrevehetnél, a Körönd táján láthatnál egy kis gömböt. Akkorát, mint­ egy tenniszlabda. Ez a Mer­kúr. Az Opera távolságában pedig láthatnál egy másik, kicsit nagyobb tenniszlabdát. Ez a Vénusz. Az Andrássy-út innenső végén aztán látnál egy harmadik labdát, nem magasabbat, mint körülbe­lül tizenhárom centiméter. Ez a földgolytó. Nehéz, vizes felületű, kemény kis golyóbis. Ahol nem tü­körsima nedvesség a felülete, ott egy kicsit érdes. Jols r­pgcsak­­állanak­­ki sima héj fából. Vigyázz, megszúr­ja a flaurizmik­át a tenyeredet. •i­ :, SíSffáffifA a­ holdat,­s látni?, JA .hatvan lépésre­­ a föld golyócskát­ól, úgy két bérházzal beljebb a sa­roktól, van egy c­röpp kis"golyó. N­em, egészen negy­ven milliméter magas. Ezüstös fényű, hideg tapin­tású kis játékgolyó. Ha most átmegy a Vár másik oldalára, ott is fel lehet fedezni egy kis golyót. Jó erős messzelá­­tóval megláthatod, a Vérmező füvén. Az a Mars. Hét centi az átmérője. Messze, messze Budaörsön felbukkan ezek­nél a kis játékgolyóknál egy jóval nagyobb. Olyan embernyi golyó, hatalmas ágyúba való. Ez a Ju­piter. Még messzebb, Törökbálinton is túl, egy majdnem ekkora, az a Szaturnus. Túl azon is, már bent Fehér megyében, van egy jóval kisebb, az az Urémus. És még egy körülbelül ekkora van valahol Székesfehérvár táján. és a­ Neptun. Ilyen messze vannak egymástól és körülbelül ekkoráik. Már tudniillik arányosan elgondolva. A valóságban csak sok-sok millióval kell megszorozni az egészet. És még azt­ kel hozzávenni, hogy ezek a gömbök nem állanak ilyen mozdulatlan glédában, csak az a hatalmas, sugárzó gömb a Műcsarnok előtt. A többi mind rohan körülötte, keringenek va­lamennyien a nap körül, és ugyanakkor önmaguk körül is pörögnek. Egyik lassabban, a másik gyor­sabban. Egy kis család ez a nagy, tüzes gömb körül. A legközelebbi idegen gömb rettenetesen messze van ide. Ha ilyen arányu­­ásban akarnám elhelyezni, le kellene lépnem nemcsak Fehér megye, hanem az ország, sőt a mi világtérképünk területéről. És mennyi van ilyen távoli csillag, uramisten. Három millió darab. Ámbár, ha meggondoljuk, nem olyan rettentő sok. Ha elosztanák valamennyit az embe­rek között, alig jutna mindenkinek kettő. Azt mondtam, hogy a nap áll? Dehogy áll. Az is rohan egész körülötte kerengő pereputtyával valahova, valami óriási kerengő pályán. Hova, miért, meddig? Azt már nem tudom. Elmúltam hat éves, de kérdezni én is jobban tudok, mint felelni. Harsányi Zsolt: Bélyeggyűjtemény, csak valóban nagy, értékes, összeállítású, azon­nali készpénzfizetés ellenében, magánembertől megvételre kerestetik. Ajánlatokat. „J. A. 2855“ jelige alatt RUDOLF­ MOSSE hirdetővál­lalat, Budapest, IV., Váci­ utca 18. továbbit

Next