Pesti Hirlap, 1932. március (54. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-02 / 50. szám

12 TÖRVÉNYKEZÉS.­ ­A puccs-ügy a katonai törvényszék előtt. A polgári terheltek kiszabadultak a fogházból A puccs-ügy polgári letartóztatottjait a vizsgáló­bíró még a múlt héten szabadlábra helyezte. A bün­tetőtörvényszék vádtanácsa a szabadlábra helyező végzést helybenhagyta, így tehát Gyulai Molnár Fe­renc, Raád Árpád, Temesvár­y László, Martini­ József és a többi terheltek elhagyták a­ fogházat. Egyedül Tóth Ferenc vivómester maradt továbbra is fogház­ban, mivel ő ellene más címen is folyik a bűnvádi eljárás. A keddi tárgyalás első tanúja Ródd Miklós ke­reskedő volt, aki unokaöccse Raád Árpádnak. Egy alkalommal irodahelyiségét Raád­­Árpád rendelkezé­se bocsátotta. Azt hitte, valami lovagias ügyről akarnak tárgyalni, de kiderült, hogy Vannay, Mar­tiny, Tem­esváry, Temesvriryné és Raád Árpád vettek részt a tanácskozáson. Hogy miről tárgyaltak, az­ nem tudja, de látta, hogy Vannay a megbeszélés alatt szundikált. Szőnyi Mihály sütősegéd a következő tanú. A puccs-ügyben őt is kihallgatták a rendőrségen. Azt vallja, hogy Vannayt nem is ismeri. A rendőrségen elismerte ugyan, hogy egy levelet vitt Vannaynak, de ezt azért mondta, mert a detektívek hasbarúgtak Tárgyalásvezető. Vigyázzon arra, mit mond, mert az ilyen kijelentésnek büntetőjogi következmé­nyei lehetnek. Különben is maga a rendőrségen azt vallotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, nem is mondott semmi terhelő vagy beismerő vallomást. Szönyi: Gyulai Molnár azt üzente nekem, mint turáni vadásznak, hogy álljak a szolgálatara és en­gem küldtek mindenfelé toborozni embereket Nagy Magyarország visszaállítására. Tárgyalásvezető: Ez szép cél, de maguknak kissé távoli programm volt. Nem volt Gyulai Molnárnak valami közelebbi programm­ja is? Szönyi: Én nem tudok semmiről. Dr. Bár­kányi őrnagy-ügyész: Hogy nézett ki az ember, aki magát gyomron rúgta? Szönyi: Nem emlékszem már. Három detektív volt körülöttem egy második emeleti szobában és én el is ájultam. Ügyész: Tessék jegyzőkönyvbe foglalni ezt, mert nyilvánvaló, hogy minden szava hazugság. Tóth Ferencné varrónőt, a hétfőn kihallgatott Tóth­ Ferenc vívómester feleségét szólította azután a bíróság elé a tárgyalásvezető. Tóthné önként jelent­kezett kihallgatásra. Elmondta, hogy férje azelőtt szolid, mértékletes ember volt. Egy napon azonban ittasan tért haza, azt mondta, hogy Baky százados­sal mulatott, aki ebben az ügyben a nyomozást ve­zette a csendőrség részéről. Ettől kezdve állandóan együtt járt Brcky századossal öt és öt gyermekét pe­dig slKanyh^ottd^'Vl&fpnA^ VífAn'véBte^ím járt haza. Mindig azt mondta, hogy Baky századossal volt, aki­vel ■ egyszer Dáesbe ,vl*zqijt és amikor visszajött, azt­ mondta a feleségének, „egy kis dolgom vált Bécsben, a japán követségen jártunk-1. Azt is mondta a vivó­mester, hogy Bécsben nagy dőzsölés volt, amiért az asszony válni akart, de erre már nem került a sor, mert, másnap elfogták Tóth Ferencet. — Mondják meg az urak, hogy miért van ez az egész ügy, — kérdezte ezután siró hangon Tóth Fe­­rencné. — Miért tartják még mindig fogva az ura­­mat, öt gyermek a­pját? Ki indította el ezt az ügyet és miért kellett, az uramnak nap-nap után részegen hazajönni Mondják meg, uraim, mi van­ itt? Tárgyalásvezető: Az ön férjének sorsa fölött, a polgári törvényszék dönt. Mi most Vannay László bűnügyét tárgyaljuk. Kovácsy János fővárosi tisztviselő, az ügy egyik polgári terheltje a következő tanú. A rendőrségen beismerő vallomást tett, de ezt kikényszerítették belőle. Tárgyalásvezető: Az ügyész úr előtt Vannay szemébe mondta önnek, hogy tudomása volt a ter­vezett puccsról. Kovácsy: A szembesítés megtörtént, de Vannay csak az ügyész úr felszólítására mondotta ezeket Tárgyalásvezető: Vannay szerint önnek lett volna kötelessége Fra­ncia-Kiss Mihállyal együtt el­foglalni a Ferenc József-laktanyát. Kovácsy: Sohasem láttam Francia-Kiss Mi­hályt Vannay: A szembesítés után néhány nappal vissza akartam­ vonni ezeket, de az ügyész úr nem engedte. Dr. Bárkányi őrnagy-ügyész: Ez teljesen valót­lan állítás, légből kapott és kitalált mese. Tárgyalásvezető (Vannayhoz): Maga január 15-én szemébe mondta a tanúnak, hogy neki kellett volna a Ferenc József-laktanyát elfoglalni Francia Kiss Mihállyal együtt. Vannay: Hát kérem, én akkor nagy zavarban voltam. Erdélyi Zoltán kereskedőt hallgatták ezután ki. Gyulai Molnár Ferenc kérésére egyszer elment egy vendéglőbe és ott volt Ber­ky százados is. Azt kérdez­ték tőle, hogy mit kell csinálni, ha meg akarják szün­tetni a rádióállomás működését és föl tudna-e építeni egy leadó állomást. Egy másik vendéglőben folytat­ták ezután az ivást. Berkynél egy hatalmas revolver volt és azt mondta, hogy összeszedik a zsidókat majd és a Vérmezőn a géppuskák, elé állítva, fölszólítják őket, hogy fizessenek egy milliárdot az államkasszába, mert különben megindítják a gépfegyvert. — Ezeknek a kijelentéseknek nem tulajdonítot­tam nagyobb jelentőséget — mondja a tanú —, mert Gyulai Molnárt vad magyarnak ismerem, kiből — különösen, ha alkohol volt benne — ki szokott törni az ilyenfala honfiba. Rusznyák János, Vannay volt tisztiszolgája, azt vallotta, hogy semmit sem tud a dolgokról, a rendőr­­ségen azonban megfenyegették, mellbevágták és így kényszerítették, hogy tegyen Vannay ellen terhelő vallomást. Piroska János festőművész kihallgatása követ­kezett. Raád Árpád gyakran járt le hozzá Csongrádra, október elején pedig Temesváry és Vannay is Csong­rádra utaztak Raád kíséretében, ő meglepődött ezen, de semmiféle megbeszélésen ne® vett részt. Tárgyalásvezető: A kormánylista szerint, önt szemelték ki kultuszminiszternek. Piroska­ János: Ezt csak Kecskeméten hallot­tam, amikor mint tanút kihallgattak. Egyszer jártam Raics altábornagy urnál. Ott volt Francia Kiss Mi­hály is. A nacion­alista ellenzéki pártok egyesüléséről tárgyaltunk. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban gyak­ran szerepel az Alföldi Brigád neve, noha ez a szerv nincs és nem is volt. Piroska György csongrádi borkereskedő tanú­vallomásában elmondotta, hogy egy kávéházi törzs­asztalnál gyakran politizáltak, dlé Vannay sohasem szólt bele, hanem újságot olvasott. A puccstervekről nem tud semmit. Tárgy­al és veze­tő: Vannay azt mondotta, hogy önnek is szerepe volt a puccsban. S mivel magyarázza azt, hogy Vannay ilyen súlyosan terhelő vallomást tett őh ellen. Piroska György: Ezen már sokszor gondolkod­tam, de nem tudtam, megfejteni. Már hó­nnak óta nem találkoztam Vannayval, akit nagy hazafinak ismertem és talán beleszuggerál magába egyes dol­gokat. Ezzel magyarázható beismerő vallomása, meg talán idegkimerültségével. Francia Kiss Mihály kecskeméti gazdálkodót hallgatták fizutól­ ki. Vannayt még Szegedről ismeri, gyakran találkoztak, de szó sem volt arról, hogy a kormányt erőszakosan eltávolítsák. Kommunista és legitimista puccsokról beszélve, aggódtak, hogy a helyzet felborul és azt tervezték, hogy akkor legalább nekik együtt kell maradniuk. Tárgyalásvezető: Laktanyák elfoglalásáról nem beszéltek? Francia Kiss Mihály: Erről sohasem. Csak ar­ról beszéltünk, hogy néhány ezer emberemet hoznám fel a fővárosba, ha valami baj történne. Raiccsal kétszer tárgyaltam a nacionalista pártok egyesítésé­ről. 1 . " Zárt tárgyaláson folytatták azután Francia Kiss Mihály kihallgatását. Amikor újból megnyitot­ták a tárgyalást, dr. Párkányi őrnagy-ügyész elle­nezte K­roska György és Francia Kiss Mihály m­eg­­esketését, mert az a gyanú merült fel velük szemben, hogy a bűncselekményben részet vettek. Ifj. dr. Dániel Sándor védő: 11a gyanú merült föl ellenük, miért nem­­ emeltek ellenük vádat? Ké­rem a tanúk reegesketését. A katonai törvényszék hosszabb tanácskozás után úgy döntött, hogy" Piroska Györgyöt és Francia Kiss Mihályt megesketi a tanúvallomásra, mert elle­nük nem indult meg az eljárás és a bizonyítási anyagból sem. derült ki, hogy a bűncselekmény elkö­vetésében résztvettek volna. A tárgyalást szerdán folytatják­. '' — A statáriális bíróság szerdán tárgyalja a rác­kevei gyilkos ügyét Megírtuk, hogy a ráckevei gyilkost, Tichy Árpád volt közjegyzői írnokot, hétfőn beszállították a csendőrök a pestvidéki törvényszék budai fogházába. Dr. Sárospataky József főügyész, a pestvidéki kir. ügyészség elnöke, kedden értesítette a pestvidéki törvényszék elnökét, dr. Gáli Endrét, hogy Tichy Árpádot, a statáriális bíróság elé állítja gyúj­togatás bűntette miatt. Az értesítés kézhezvétele után a törvényszék elnöke nyomban intézkedett, hogy a rögtönítélő bíróság összeüljön. A statáriális bíró­ság elnöke dr. Székely Lajos törvényszéki tanácsel­nök, aki a ráckevei gyilkosság ügyét a pestvidéki tör­­vénszék I. emelet 165. számú tárgyalótermében szer­dán reggel 10 órakor tárgyalja le. A rögtönítélő bíró­ság tagjai dr. Szilágyi Sándor törvényszéki bíró, az ügy előadója, dr. Tóthfalussy Ödön, dr. Bóka Károly és dr. Kövess Aurél törvényszéki bírák mint szava­­lóbírók, valamint Rüdiger Kornél törvényszéki bíró, mint pótbíró. A vádat dr. Oláh János kir. ügyész képviseli. A rögtönítélő bíróság jegyzőkönyvét dr. Melles Ernő és dr. Beöthy Ferenc bírósági titkárok fogják vezetni. Megidézik a statáriális tárgyalásra dr. Német Ödön egyetemi tanárt, mint törvényszéki orvosszakértőt, aki Tichy Árpád, elmeállapotáról fog szakértői véleményt előterjeszteni és kihallgatják dr. Tóth Pál László törvényszéki orvost, aki felboncolta a meggyilkolt dr. Miklós Zsigmond ráckevei közjegy­ző helyettes holttestét. A rögtönítélő bíróság a gyújto­gatáson kív­ül természetesen elbírálja az ezzel a bűn­cselekménnyel halmazatban álló, de különben nem­­ statáriális bíróság elé tartozó rablógyilkosságot is. _ Báró Dániel F­lemér volt titkárának bűnügye. A királyi ügyészség hűtlen kezelés és sikkasztás büntette címén vádat emelt Szalay Zsiros ellen, aki 1918 óta báró Dániel Elemér földbirtokos magántitkára volt. Két év előtt báró Dániel Elemért, elmebetegség címén gondnok-, sár alá helyezték, gondnokául pedig öccsét, báró Dániel Tibort nevezték ki, aki fivére ügyeinek rendezése során — mint feljelentésében panaszolta — kétszázezer pengős hiányt állapított meg. A büntetőtörvényszék Horv­áth­­tanác­sa előtt Szalay ártatlanságát hangoztatta. Dánielék jugoszláviai birtokairól hozott időnként pénzt Buda­pestre, nyugtákkal igazolta azonban, hogy ezeket a pénz­összegeket minden alkalommal átadta báró Dániel Ele­mérnek, illetve a feleségének. Védője, dr. Telek György becsatolta báró Dániel Elemér leveleit, valamint egy 1927-ben kelt közjegyzői okiratot, amelyben báró Dániel Elemér elismeri, hogy Szalay L­ajosnak 90.000 pengővel tartozik. Báró Dániel Elemér leveleit is ismertette dr Horváth Géza tanácselnök és közben megjegyezte: — ha, ezek a levelek nem úgy néznek fel, mintha egy elmebeteg írta volna. A törvényszék a védő indítványára azután felfüg­gesztette az ügyben az eljárást és utasította báró Dániel Elemért, illetve gondnokát, igazolja hatvan nap alatt, hogy a 96.000 pengős közjegyzői okirat megsemmisítése iránt a pert folyamatba tette és h­a ez megtörtént, a pol­gári per jogerős befejezéséig a büntetőügy felfüggesztve marad. A törvényszék felfüggesztő végzését a vádat kép­viselő Mr. ügyész is tudomásul vette. PESTI HÍRLAP 1932. március 2., szerda. KÖZGAZDASÁG. A középeurópai helyzet a gazdasági felépülés súlyos akadálya. A Statist hosszabb cikkben fejti ki, hogy a kö­zépeurópai helyzet a béke komoly veszedelme s a gazdasági fölépülés legsúlyosabb akadálya. A politi­kusok jól tudják, hogy mi volna a teendő, de nem mernek cselekedni. A világháborút, állítólag az ön­rendelkezési jog megvalósításáért vivták s ennek ne­vében földarabolták az osztrák-magyar monarchia hatalmas gazdasági egységét. Az új alakulatok po­litikailag ép úgy, mint gazdaságilag egészségtelenek. Azelőtt például Csehország ipari termékei kitűnő piacra találtak Magyarországon s a cseh iparállam igen jól járt a magyar agrártermékekkel, most ellen­ben mind az öt utódállam teljes gazdasági elzárkó­­zottságra és függetlenségre törekszik. Egy nagybir­tok művelési módjait nem utánozhatja azonban a törpe farmer s amit megengedhet magának, a német birodalom vagy az Egyesült Államok, azt nem teheti egy kis ország. Ausztria például nem fogyaszthatja el önmaga Bécs összes ipari termékeit. Magyarország talán megélhetne önmagában, ha népe birkabőrbe öltözne s megelégednék a paraszti sorral. De a ma­gyar nép magas európai intelligenciája és létszínvo­­nala­s külföldi kötelezettségei arra utaljak, hogy tö­rődjék azzal, ami a külvilágban történik. Februárban olcsóbb lett az élet. Gál Benő összeállí­tása szerint február havában a család heti ellátásának költsége a január végi­­19,64 pengőről 68,30 pengőre csök­kent, ami 1,83 százalékos olcsóbbodást jelent. Ha azonban a mai adatokat az 1914 júliusi adatokkal hasonlítjuk össze, az élelmiszer-szükségletnél 116% (16.134.2-szeres), az összszükségletnél 38.3%-os (20.021 -szeres) drágulást találunk, míg 100 pengő békebeli belső vásárló értéke 72.28 békepengővel egyenlő. Cseh híradás a cseh textilipar összeomlásáról. A Pravo Lidht, a kormányban ülő cseh szocialisták lapja, folytatja cikksorozatát a hajdan virágzó cseh ipar példát­lan válságáról. Most a textilipar pusztulásáról számol be. Az államfordulat óta 300 textil­gyár szűnt meg. És most újabb üzemek állnak le. Egyedül az északi cseh ke­rületben negyvennél több gyár állította, le üzemét. A textilipar eme területén már hetvenezer textilmunkás van munka nélkül. A brünni gyapjúiparban 15 nagy cég szün­tette be üzemét. Csehszlovákia egész textilipara, csekély kivétellel, összeomlóban van. — Kramára lapja, a Korodny List.­ is hosszabban foglalkozik a csehszlovákiai munka­nélküliség állandó emel­kedésével. Megállapítja, hogy 1921 január 31-én 71.087 volt a kimutatott munkanélküliek­­száma. Tíz év múlva, 1931 január 31-én ez a szám már SIS.511-re emelkedett, míg ez év január 31-én már 581.165 munkanélkülit tartottak nyilván. Megállapítja a lap, hogy a munkanélküliség további emelkedésére lehet számítani, noha sok, üzemben már most is csak félheteket dolgoznak. 1/UTI ’„ávól isl,i­­ . Baromfi tenyésztési eszközük a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A barom­fi tenyésztéshez szükséges különféle kel­tet­őgépeket, kerítéseket, etető­vájakat és eledeleket a Budapesti Nemzetközi Vásár már évek óta különböző szakcsoportba sorolva mutatta b­e. A nagy érdeklődésre való tekintettel, amely a baromfieszközök iránt mutat­kozott,, elhatározta, hogy mindezekből egy külön csopor­tot alakít és ezzel egyidejűleg a vásár területén egy „baromfiudvart“ is létesít, amelyben különböző fajba­­romfiak is kiállíthatók. Rákospalotai kereskedőegyesületek fúziója. Rákos­­palotán eddig két kereskedelmi egyesület fejtett ki mű­ködést. Ezek most egyesültek és elnöknek Reisz Gábort, ügyvezető elnöknek Weiss Samut választották meg. Kényszeregyezség. Megindították a kényszeregyez­ségi eljárást: 11 anyós Géza (Kálvin-tér 5.) papírkeres­­kedő és Garai Ernő (Központi vásárcsarnok) tejkeres­kedő ellen. A Magyar Élelmiszer Újság. Az élelmiszeripar és ke­reskedelem minden legfrissebb eseményéről riportokat közöl. Értékpiac. A részvényjog reformja újra szerepel a tőzsde­­tanács előtt, amely ezt az ügyet szerdai plenáris ülé­sén tárgyalja. Úgy látszik, a Szabadság­ téren ide­genkednek minden alapos újítástól. Azonban beszél­jünk ez alkalommal a részvényesnek ama tagadha­tatlan jogáról, amelyet a börzével szemben támaszt­hat. Ha valaki exotát vesz, ez az illető dolga; ha pedig olyan akciót vásárol, amit később törölnek az árjegyzőlapból, hát az privát pech. Hanem a lajstro­mozott osztalékpapiros tulajdonosa talán mégis megkövetelheti, hogy informálódhassák a börzén (és nem a misztikus magánforgalomban) részvénye ér­tékéről. Nem szólva magáról a társaságról, amely ernyedetlenül fizet jegyzésdíjat. Berlinben sem köz­tik a lapok az árfolyamokat, de a tőzsde mégis funkiionál. Kedden az értékpapírok bankközi magánforga­­­lm­ában megcsappant az érdeklődés, mert a­ külföldi tőzsdékről nem érkeztek olyan jelentések, amelyek a spekulációt tevékenységre ösztönözték volna. A for­galom minimális volt, kötések még a vezető érték­papírokban is csak szórványosan fordultak elő. Valuta- és (zűrjeiben) deviza- —231.00). Zloty 63.95—64.40 zárlat. Angol fon 79.70—20.10 (64.05—64.45). Lei 5.48—3.54 (19.84—2004). Belga 79.45— (3.43—3.47). Levi, 4.08—4.18 80.05 (79.55—80.05). Cseh 16.94 (4.096—4.175). Lira 29.50— —17.04 (16.94—17.02). Dán 29.80 (29.60—29.80) Márka 109.20—110.20 (109.40—11. 20) 135.45—136.25 (136.55—136.23) Dinár 10.02—10.10 (10.06— NorrA* 107.20—108.20 (107.40 10.12). Dollár 570.50—573.50 —108.20), Svájci frank 110.70 (571.00—574.00). Francia fr. —111.40 (110.80—111.40). Svéd 22.40—22.60 (22.46—22 58), 109.50—110.50 (109.70-110.50) Holland 229.60—231.00 (229.80 pengő. Zürichi devizazárlat: Párizs 30.33, London 17.99, Newyork 516.62, Brüsszel 71.85, Milánó 26.80, Madrid 39.75, Amsterdam 207.80, Berlin 122.83, Stockholm 99.40, Oslo 97.60, Kopenhága 99.10, Szófia 9.74, Prága 15.30, Varsó 57.75, Belgrád 9.05, Athén 6.65, Ista­nbul 2.45, Bukarest 3.05 centimes.

Next