Pesti Hirlap, 1932. április (54. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
és a pénz tönkremehetne. A Nemzeti Bank vezetősége azonban tudja, hogy mire van szüksége a gazdasági életnek és a bank vezetőségének sem kellemes, ha nem szállíthatja le a kamatot olyan időben, amiikor azt bizonyos szempontból kívánatosnak tartaná. A legutóbbi esetben kívánatosnak tartotta volna a kamatleszállítást, de ultima előtt ez nehezebb volt, mint máskor. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a Nemzeti Bank váltótárcája túlságosan megnőtt, ami színtén a felmondott betétekkel van összefüggésben. Túlzottak azok a hírek, mintha a lakosság kilencven százaléka el volna adósodva. A ■mezőgazdaságból is csupán negyven százalék adós, hatvan százalék tehermentes. Ha sikerül a kamatlábat leszállítani — ami főleg a külföldi terhekkel áll összefüggésben —, reméli, javulni fog a helyzet. Igen nagy munka előtt állunk, amit céltudatosan és szervezetten kell elintézni. Az aratás utánig igen nehéz idők következnek. Hitelünk akkor lesz ismét, ha szabaddá lesz a hitelpiac. A kamatlábleszállítást folyton sürgeti és azon lesz, hogy a Nemzeti Bank kamatlábát is leszállítsák, amennyire azt a bank vezetőségének lelkiismerete és felelősségérzete megengedi. A kereskedelmi miniszter az iparcikkek árának csökkenéséről. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy az árelemző bizottság az elmúlt négy hét alatt a következő enyhítéseket érte el az egyes iparcikkek áránál: Zsáknál 12%, pamutnál 15%, fontosabb mezőgazdasági eszközöknél (ásó, lapát, kapa stb.) 10%, növényvédelmi szereknél 10%, lenolajnál 8%, gépolajnál 12—20%, traktorolajnál 15—20%, kocsikenőcsnél, gépkenőcsnél 8%, szénnél — egyelőre a mezőgazdaság részére a darabos szénnél és brikettnél 10%, a tiszta benzinnél 21,4%, a motalkónál 23%, az adózott petróleumnál 24%, a gázolajnál 13,4%. Ezek a számok nem jelentenek végállomást, továbbhalad a megkezdett után az építési anyagok, az elektromos ár terén és figyelemmel kiséri az árucikk árát a kisfogyasztóval szembenálló kereskedőnél is. Nem olyan kedvezőtlen a helyzet Magyarországon, mint azt hangoztatni szeretik. A nagykereskedelmi árak indexe az 1913-as helyzethez viszonyítva, ha az akkori állapotot száznak vesszük, ma Dániában 114, Németországban 111, Ausztriában 109, Csehszlovákiában 108, az Északamerikai Államokban 95—122, Angliában 89—104, Magyarországon 94. Az életfenntartási költségek indexe az 1932. évi januári állapot szerint az 1913-asviszonyokhoz hasonlítva Angliában 147, Németországban 124, Ausztriában 109, Csehszlovákiában 102, Magyarországon 99. Olcsóbb lesz a cement is. Marschall Ferenc az árak leszorítását tartja szükségesnek a szénnél és sajnálja, hogy a cement, tégla és a mész áránál eddig nem sikerült engedményeket elérni. Kenéz kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a cement árának leszállítására határozott ígéretet kapott a cementgyárak vezetőségétől. Maday Gyula a vasúti és postatarifa mérséklését és az olcsó népszerű vonatoknak más vonalakon való bevezetését kérte. 3 százalékos menettérti jegyeket ad ki a vasút. Kenéz kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy április 16-től kezdődőleg minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gócponton 33 százalékos mérséklést tartalmazó menettérti jegyeket fognak kiadni. A posta- és telefondíjak mérséklése tekintetében is vannak bizonyos tervei. Lukács Béla felszólalására, aki előleget kért a dohánytermelőknek, Vargha államtitkár kijelentette, hogy előleget a kisembereknek és azoknak, akik kis mértékben vannak adóhátralékban, minden további nélkül kifizetik, tételeket hiába keresnénk. Pedig ezúttal annál jogosabban lehetne ezekre számítanunk, mert a kormány pár hónappal ezelőtt a harminchármas bizottság közreműködésével tételenként végigment a költségvetésen és olyan törléseket végzett, amelyeknek nyomot kellett hagyniuk az államkasszában. Hová lettek az így megtakarított milliók? Ha ezeket is számítjuk, ha a zárszámadás végösszegét nem az 1931—32. évre megszavazott költségvetéshez hasonlítjuk, hanem ahhoz a 830 milliós költségvetéshez, amelyet nekünk megígértek, a hiteltúllépés még sokkal nagyobb lesz, így nem lehet gazdálkodni, így hiába követeli a parlament a takarékosságot, így hiába adják ki a sokszor kegyetlen rendelkezéseket, amelyek a költségvetés egyik vagy másik tételét megnyirbálják. Ilyen eljárással nem tudjuk kimeríteni a magyar állam költségvetési hiányát. Éppen úgy, mintha a Dunából akarnánk kimerni a vizet. Megvalljuk, egész értelmetlenül állunk szemben a zárszámadási jelentéssel. Előre hirdették, hogy gróf Károlyi Gyula miniszterelnök ma este nagy beszédet fog mondani az egységes párt értekezletén. Azt hittük, hogy ebben a beszédben találunk majd valami magyarázatot. Ezt is hiába reméltük. A miniszterelnök egyáltalában nem beszélt a lesújtó deficitről. Egyébként más várakozások is fűződtek Károlyi Gyula mai beszédéhez. Amikor harminc nap előtt a képviselőházat elnapolták, a miniszterelnök azt mondotta, a kormánynak szüksége van erre a parlamenti szünetre azért, hogy a törvényhozás elé terjesztendő javaslatait előkészítse. Azt kellett várnunk, hogy a kormány, amelynek a szélesebb körű, átfogó programmját eddig is nélkülöztük, az elmúlt idő alatt tisztába jön önmagával, tisztába jön az ország parancsoló szükségleteivel és hatalmas programmal lép a nemzet elé. Károlyi Gyula mai beszédében ennek nyomát sem láttuk. Pozitív magja annyi volt az elhangzott kijelentéseknek, hogy a kormány elkészítette a jövő évi költségvetést és az összeférhetetlenségi törvény reformjáról szóló törvényjavaslatot. A nyári szünet előtt ezekkel a kérdésekkel kívánja foglalkoztatni a képviselőházat. Ennyi az egész? Mit ér az a költségvetés, mit ér el a parlament a költségvetési tételek szigorú megvizsgálásával, ha a kormány — a most nyilvánosságra jutott zárszámadás példája szerint — ott lépi át az eléje állított korlátokat, ahol jónak látja? És mit ér a legjobb összeférhetetlenségi törvény is önmagában? Ha az a kormányzati szellem, amely a költségvetési hiteltúllépések formájában megmutatkozik, meg nem változik? A közpénzeknek nagyobb megbecsülése kellene ahhoz, hogy az összeférhetetlenségi törvényben lefektetendő elvek igazán érvényesüljenek. Az összeférhetetlenségi törvényen kívül pedig még sok mindenre lenne az országnak szükség ahhoz, hogy boldoguljon. Ezért úgy találjuk, sovány az a munkaprogram, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett. Ami annál sajnálatosabb, mert a parlament tekintélyét semmi sem emeli jobban, mint az eredményes munka. A parlament eredményes foglalkoztatása viszont a kormány kötelessége. PESTI HÍRLAP 1932. április 1., pániért. Egyhónapos szünet után ismét összeült a képviselőház. (Felvételeink a Képes Festi Hírlapban.)" A képviselőház egyhónapos szünete végetért és a Ház tárgyalásai újra megkezdődtek. A csütörtöki formális ülésen érdemleges tárgyalási anyag nem volt napirenden, csak zajos napirend előtti felszólalások hangzottak el. Az elnök előterjesztései során bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság Ulain Ferencnek ítélte a barcsi mandátumot. A Ház baloldala élénken megéljenzi a közigazgatási bíróságot. Malasits Géza ezt kiáltja: — Van még néhány szennyes mandátum! (Zaj.) Törvényhozók a biztosítók igazgatóságában. Kasnya Béla a biztosító-társaságoknál észlelhető visszásságok címén szólalt fel. Azt követelte, hogy a valorizált kifizetései ne 1935-től, hanem már mostantól kezdődjenek. Az infláció idején a biztosítók évi 25 millió nemzeti ajándékot kaptak. A biztosító intézetekre a transzfer-moratórium és a devizarendelet nem vonatkozik, így százezer dollárokat vihetnek ki külföldre, ezzel rontják pénzügyi mérlegünket. A társaságok igazgatósági tagjai között nem egy régi kormány tagja foglal helyet. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tagjai: Berzeviczy Albert, Harkányi János, Teleszky János, Zichy János, Popovics Sándor. Huszonegy intézet felajánlotta a 10—15 százalékos valorizációt, felső nyomásra azonban mégis visszavonták ezt az ajánlatot és ötszázalékos valorizációt mondtak ki. A biztosító intézetek nagy összegeket kerestek ezen, mert külföldi valutában viszontbiztosítottak. Szomorú, hogy 107 törvényhozó ül a biztosítók igazgatóságában. Soha lelkiismeretlenekből magyar zsebekben nem turkált senki, mint a kormány, amikor a biztosítottak pénzéről lemondott. A Gazdák Biztosító Szövetkezete, amelyet árszabályozó célból alapítottak, már bent van a kartelben és vezérigazgatója havi tízezer pengő fizetést kap. Visszaélés a hódmezővásárhelyi inségháza szállításánál. Kun Béla arra szólította föl a kormányt, hogyha nem tudja erős kézzel tartani az ország kormányrúdját, adja át a helyét. A birtokosok ezrei követelik, hogy szabadítsák meg őket a kamatuzsorától és az árdrágítástól. A nagybankok által irányított kisbankok uzsorája következtében elpusztulnak a gazdák. Szóvátette, hogy 1925-ben Hódmezővásárhelyen Stappenheim Szigfridné birtokából 3500 holdat parcellázott a kormány ellenőrzése alatt az Altruista-bank. A kisgazdák 32 pengős búzaár mellett vették meg a földet-de a jóváhagyás megérkezéséig egy év telt el, ezalatt lezuhant a búza ára. Amikor a viszonyok romlása következtében a kisgazdák nem tudtak fizetni, az Alturista Bank kereseteket adott be ellenük. Ennek az intézetnek altruisztikusan kell kezelni a nyomorgó magyarok ügyeit. A protekcióval szerzett marhakiviteli engedélyekkel kávéházakban folyik az üzérkedés. A földmivelésügyi miniszter szélmalomharcot folytat a kartelek ellen. A törvényhozásból meneszteni kell azokat, akik a kormánypárti oldalon a kartelek érdekeit védik. Előadta, hogy a Futura konkollyal kevert öcsüt küldött a hódmezővásárhelyi ínségeseknek. Felkiáltások: Vizsgálatot! Ügyészt! Kun: A Futura állam az államban, további föntartására nincs szükség! A Futura ötvenezer mázsa euzinált búzát szállított ki az akkori földmivelésügyi miniszter háta mögött Bécsbe, ott eladta olcsón, ezzel lehetővé tette, hogy az osztrákok a magyar állattenyésztők kárára fölhizlalják marháikat. (Nagy zaj.) A végső összeroppanás veszélye fenyegeti a nemzetet. Meddig lesz a kormány kezes báránya a karteleknek? Zajos felkiáltások: Halljuk a miniszterelnököt! Mi van a programmal? Programmot kérünk! Mit csináltak egy hónap alatt? (Hosszantartó zaj.) A földmivelésügyi miniszter a megtorlásról. Purgly Emil földmivelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy nincs ingerenciája arra, kinek adja az osztrák kormány az exportigazolványokat. Mindent elkövet, hogy az exportigazolványokkal űzhető viszszaéléseket megakadályozza. Az exportlehetőségek szoros összefüggésben állnak azzal, hogy a gazdák milyen áron tudják beszerezni a takarmányt. Gondoskodott arról, hogy bizonyos mennyiségű import tengerit kaphassanak azok, akik exportkötelezettséget vállalnak. Láng Lénárt: Valuta, nélkül nem lehet beszerezni! Pungly: Amíg lehetőség van arra, hogy valuta nélkül szerezzék be a takarmányt, nem lehet valutát adni.Ulain Ferenc: Gratulálunk az agrárblokknak a miniszterükhöz.) Ami a hódmezővásárhelyi esetet illeti, azonnal szigorú vizsgálatot indított. A szállított vagon búzával valamelyes visszaélés történt. Felelőssége tudatában állítja, hogy a búzaminta nem, azonos azzal, ami a vagonban volt. (Nagy zaj.) Törmeléket, szénport és hasonló szemetet találtak a vagonban. Hódmezővásárhely polgármesterét a legszigorúbb vizsgálatra utasította. A visszaéléseket minden körülmények között megtorolja. (Ulain Ferenc: Ismerjük ezt a módszert!) Ha azt mondom, hogy megtorlás lesz, az meg is történik. Nem vagyok a halogatás embere, mindig erélyesen járok el ott, ahol nem látok tisztességet. Szeder Ferenc arról beszélt, hogy a vidéken üldözik a szocialistákat. Malasits Géza (a belépő belügyminiszter felé) : Ne oda üljön, hanem a vádlottak padjára. Az elnök rendreutasítja a közbeszólót, mire a szélsőbaloldalról a közbeszólások özöne zúdul a jobboldal felé. Reisinger Ferenc: Magyar vértől piroslik a kezük. Tisztességes ember nem pártolhatja ezt az eljárást. Verik a magyar népet. Ulain Ferenc: Ugyanezt teszik a független kisgazdapárttal is. Szeder Ferenc jegyzőkönyveket olvas fel arról, hogy ütlegelik a szocialista szervezet tagjait. (Az elnök figyelmezteti, hogy egyes esetekből ne általánosítson.) Peyer Károly: Önvédelemből védekezni kell ezek ellen! Ernyei István: önök szöktették meg Kun Bélát. Peyer Károly: Mit beszél, maga öreg paralitikus? Az elnök ismételt rendreutasítása után a Ház a mentelmi bizottság elé utalja Peyert. (Viharos zaj a szocialista padokban.) Péchy László: Nem akarjuk, hogy megint 1919. legyen! Szeder Ferenc: Ha így folytatják, kiadjuk a jelszót, hogy védekezzenek ezek az emberek, ahogy tudnak. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök nemzetközi egyezményeket és jelentéseket terjeszt be, amiről lapunk más helyén számolunk be. Zajos felkiáltások: Halljuk, mit csináltak a négy hét alatt? Halljuk a programot! A napirendi vitában Buchinger Manó a választójogi reform tárgyalását és a képviselőház feloszlatását sürgette. A főváros törvényhatósága egyhangúlag a titkos választójog mellett foglalt állást. (Éljenzés a baloldalon.) A Bethlen-féle választások erkölcsi szégyenfoltot jelentenek az ország testén. Zsindely Ferenc szerint a választójognak a más kérdések elé való tolása a mai időkben demagógia. Mi történt az egyhónapos szünet alatt? Hegymegi-Kiss Pál arra utalt, hogy az egyhónapos szünet alatt semmi sem történt. Beszámolót kér a kormány eddigi gazdasági intézkedéseiről, a szükségadó felhasználásáról. Az elnapolás oka a kormánynak a parlamentben való gyengesége volt. A kormány eljárása a nagybankok érdekeit szolgálta és nem az adózókét Úgy látszik, a kormány nem tudta fedezni azt az erkölcsi válságot, amelyet a tízéves uralom termelt. Az egyik minisztériumban undorító bűzös panama volt, amelynek megtorlása erkölcsi kötelesség. Friedrich István: Hová lettek a megvásárolt, Gereczy-kastélyból az antik bútorok? Hegymegi-Kiss: A nemzeti koncentrációval szemben a független kisgazdapártnak az az álláspontja, hogy erkölcsi és gazdasági szempontból gyökeres rendszerváltozásra van szükség. Amikor a tisztviselők fizetését leszállítják, a bérencsajtót és a vidéki sajtót tovább szubvencionálják. Szerette volna a miniszterelnök expozéját hallani és annak megvitatását a holnapi ülés napirendjére tűzetni. Lejáratása a polgári gondolatnak, hogy kétségbeesett helyzetben magára hagyják a polgárságot. Báró Urbán Gáspár arra mutatott rá, hogy az nem lehet jóhiszemű, aki a koncentráció alaptételei elé akadályokat gördít. A pénteki ülés napirendjére lényegtelenebb tárgyakon kívül az uzsorajavaslat és az ipartestületek reformjáról szóló , törvényjavaslat tárgyalását tűzrék ki.