Pesti Hírlap, 1932. május (54. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-01 / 96. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeresére. Wt A, m?u s minden vasárnap uj 1000 pengős Cserebere keresztrejtvény! APEST, 1932. LIV. ÉVFOLYAM, 96. (17.753) SZÁM. ./* VASÁRNAP, MÁJUS 1. ■ i in ■■ ■■ mwmm mmmmmmmmm—m■■ ■■ ■' ■—...»■■■................. " ■■■■ ■ ' »■'!.......................... ■ ■■■ -------------------------------------"jP ' • • ' ‘ if# » ■ Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aufc. 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük .* AZ IGAZSÁG DALA ÍRTA: HERCZEG FERENC. Soha még a világtörténetemben nem hamisították meg olyan cinikusan az igazságot, mint Trianonban. Szinte csodálatraméltó, hogy államférfiak, ha a háború ledönti előttük az erkölcsi korlátokat, mi mindenre nem képesek!" Hogy volt idő, mikor a szándékos megtévesztés, , ha nem egyes emberek, hanem egész népek káiára követték el, ünnepelt politikai nagysággá avatta a megtévesztőt: azon az utókor éppúgy csodálkozni fog, mint mi csodálkozunk, hogy öregasszonyok megégetését valamikor igazság- szolgáltatásnak nevezték. A kisantant az igazság tagadásának jegyében fogant és az igazság tagadásával tartja fenn életét. Ez a politikai rendszer mérges ködöridőként üli meg a Duna völgyét, elsorvaszt minden életet és nyomorúságot, zavart, gyü- 1' '.szt a népek közt. Ez így is marad amíg az igazság napját eltakarják . hazugságok. De aki nem hunyja lenn a szemét, annak máris látnia kell, jysugarak nyilainak keresztül a hó. Fölkelőben a nap, az igazság napja, kőben a magyarság napja. Tragikus sorsa ennek a nemzetnek, hogy evője oda van forrasztva az elnyomott igazához. Tragikus, de egyszersmind fenséges, mert az igazság az isteni szellem megnyilagíta a földön és a magyarság, midőn a magadéért harcol, az emberiség magasabbrénű ideáljaiért küzd.VT 4. gondolatok csatájának, amelyet nemzető n Ina vív, igen nevezetes epizódja az „Igazság Magyarországnak“ című album elterjedés A remek könyv, amelyet Légrády Ottó adt öt nemzet vezető értelmiségének kezébe — s mindegyiknek a maga anyanyelvén! — érd'kes, szemléltető és meggyőző módon ismétette a magyar kérdést. A Pesti Hírlap anak idején mutatót adott a világ minden részből érkező köszönő levelekből és a telkes, megdöbbent és háborgó hangú válaszokból tagsztall,ittuk, hogy sok ember, köztük nem gy világhírű név viselője, ebből a könyvből tudta meg, miféle hazugság-atomokból szövő.dött a trianoni kádfelhő. Annyi bizonyos, hogy a . gírs-b- ira és súlyra nézve egyfolymán hódításokat köszönhet Légrády könyv ,ti Hírlap főszerkesztője most újabb lendületet óhajt adni a nemzet revíziós akaratának, ezért pályázatot hirdet olyan dalra, amely szárnyán hordja a revíziós szállóigét: „Igizsafílt Magyarországnak“ A terv abból a lélektani igazságból indul ki, hogy minden magasztos gondolat költői köntöst keres magának és az embertömegeket irányító eszme legkülönb és legkifejezőbb szimbóluma az ének. Csak az mosolyogjon kicsinylően, aki sohasem hallott róla, hogy vallási üldözések idejében milyett elszántságot merítettek a tanúságtevők az egyházi énekből; aki nem tudja, hogy a francia forradalmi hadsereg hiányzó dandárokat pótolt a marseillaise vérforraló akkordjaival, és hogy a magyar szabadságharcokban milyen katonai erőt képviselt a kurucok és honvédek csataéneke. És mit jelentett a német egységnek a Wacht am Rhein, mit jelent az olasz fasciónak a giovinezza. A, új nemzeti dal tegyen a magyar igazságszomj zsoltára. Az életakarat, reménység, szóval az ifjúság lángoló éneke. Nem annyira ünnepélyes, mint a Himnusz és kevésbé áhitatos, mint a magyar Hiszekegy. Inkább harci dal, mint imádság. Legyen benne annyi tüzes erő és lüktető életi, hogy végigkísérhesse rajza gyermekeinket a hegyeken és országutakon. Az uj ének tegyen a harmóniák aranylánca, amely épükön innen és túl, legyen olyan, hogy megrea sziveket a revízióhoz fűzi. Legyen édes, mint megjen a tőle Új-Jerikónak, a hazugságok meta pacsirtadal és érces, mint türelmetlen kardropolisának ködbástyája, pengék csörgése. Legyen fülbemászó és köny- Sikert óhajtunk a pályázatnak és ugy igen megragadó. Legyen olyan, hogy bizalom- hisszük, ahol annyi a költői és zenei képesség, mai és büszkeséggel töltse el a sziveket a gyel mint nálunk, ott az nem is maradhat el. 4 PÁLYÁZAT A REVÍZIÓ DALÁRA!1 Légrády Ottó dr, a Pesti Hírlap főszerkesztője ♦ pályázatot hirdet revíziós jeligénk, az ♦ ♦ „IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!“ ♦ költeménybe foglalására és megzenésítésére. A Pesti Hírlap 1928-ban, főszerkesztője százezer pengős jubiláns adományából pályázatot írt ki a magyar revízió ügyének előrevitelére. Ennek eredményeként indult útnak az a Revíziós Album, amely azóta „Igazságot Magyarországnak" címmel, öt nyelven, az öt világrész minden jelentősebb országában rendkívüli hatással végezte felvilágosító és meggyőző munkáját. „Igazságot Magyarországnak !“ Ezt a két szót az egész világon, franciái angol, olasz és német nyelven revíziós küzdelmünk közismert, önérzetes és bátor jeligéjévé tettük. Londontól Tokióig, Stockholmtól Melbourneig, Washingtontól Párizsig, Buenos Ayrestől Rómáig, Berlintől Kalkuttáig, a világ minden részében megtanítottuk a hazájuk sorsának intézésében jelentős tényezőket arra, mit jelent e két szó: Igazságot Magyarországnak! A Pesti Hírlap főszerkesztője most, amikor újabb, ugyancsak, revízió céljait szolgáló világakció előmunkálatait irányítja, egyben feladatául tűzte ki, hogy ezt a nagyszerű jeligét, a magyar közönség lelkületének megerősítésére egy új nemzeti dal kiindulópontjává tegye meg. Mindenekelőtt tehát költeményre hirdet a pályázatot. Olyan költeményre, amelynek mindegyik versszakában az utolsó, visszatérő sor „Igazságot Magyarországnak!“ legyen. Ez a kétszavas refram megmagyarázza a pályázat célját. Olyan költeményt óhajtunk, amely, megzenésítése után, (ami egy második pályázat feladata lesz) a Himnusz és a Magyar Hiszekegy mellett ünnepi éneke lehet minden magyar embernek, de különösen a magyar ifjúságnak. Úgy érezzük, hogy a revíziós eszme oly mértékben terjedt el világszerte, hogy szükség van oly nemzeti dalra, amely ezt követelés formájában harsogja oda mindenkinek. A Magyar Hiszekegy ima, mely minden hivő magyar embernek Istenben, hasában, az isteni örök igazságban s a magyar feltámadásban való hitét fejezi ki s ennek hangoztatásával borul le a Mindenható előtt. A Magyarországnak igazságot követelő költeménynek s zenéjének, riadó szavával az emberek felé kell harsognia, ünnepi alkalommal minden magyar ember lelkét fel kell lázitania a szörnyű igazságtalanság ellen. Szövege és zenéje egyúttal legyen alkalmas arra is, hogy hangulatával és ritmusával átmenjen az élet vérkeringésébe, tornászok, katonák, cserkészek, leventék, kiránduló csapatok használatába. De szólnia kell majd az egész világhoz, minden jólelkű, igazságszerető emberhez. Az idegen is meg kell hogy érezze belőle a magyar nemzetnek egy vérlázító igazságtalanság jóvátételére irányuló követelését! Főszerkesztőnk pályázata egyelőre csak a szövegre vonatkozik. A bírálóbizottság döntése után fog sor kerülni a pályadíjnyertes költemény megzenésítésére, szintén nyilvános pályázat útján. A költeménypályázat feltételeit itt közöljük: Pályázat a Revíziós Dal szövegére. 1. A Pesti Hírlap főszerkesztője pályázatot hirdet olyan költeményre, amely dalszerű, tömör alakjával, lendületes és lelkesítő tartalmával alkalmas arra, hogy a revízió gondolatát terjessze és népszerűsítse. 2. Bármilyen alakban, bármilyen terjedelemben megírt verssel lehet pályázni. Tekintve azonban a zenésítés gyakorlati szempontjait, előnyös, ha a dalszöveg nem nagyszámú, nem túl hosszú, azonos versmértékre szabott strófákból áll. Mindegyik versszak utolsó, visszatérő sora, refrainje: „Igazságot Magyarországnak!" legyen. 3. A beérkező pályaművek közül közéleti férfiakból, írókból, művészekből álló bírálóbizottság választja ki a pályadíj nyertesét és a jutalomra érdemeseket. 4. A pályaműveket a Pesti Hírlap szerkesztőségébe jeligés levél kíséretében kell beküldeni. A pályamű címe mellett a jelige is szerepeljen, viszont a jeligés levél borítékára a vers címét is írja rá a pályázó. A szerkesztőségnek címzett boríték felső balsarkában pedig tüntesse fel, hogy a Revíziós Dalpályázatra vonatkozik a küldemény. A beküldés határideje 1932 junius 15. 5. A pályadij ezer pengő. 6. A bírálóbizottság ezenkivül öt dicséretre érdemes művet száz-száz pengő jutalomban részesíthet. A száz-száz pengő jutalomban részesített pályázatok jeligés leveleit csak akkor bontjuk fel s a szerzők neveit csak akkor tesszük közzé, ha az illetők ehhez előzetesen hozzájárulnak. 7. A verspályázat eredményét a Pesti Hírlap 1932 augusztus 20-iki, Szent István-napi számában tesszük közzé. 8. Az első díjat nyert költemény megzenésítéséről, újabb pályázat útján, a Pesti Hírlap gondoskodik. A bírálóbizottságnak azonban joga van ahhoz, hogy a győztesen kívül még egy vagy több verset is kijelöljön megzenésítésre. Ezek közül a zenei pályázat résztvevői szabadonválaszthatnak.