Pesti Hírlap, 1932. május (54. évfolyam, 96-118. szám)
1932-05-01 / 96. szám
4 Esti levél — Lehet-e a nőt és férfit nevelni? — örök divat marad a világirodalomban a körkérdések fölvetése. Mert az élet minduntalan új és új problémákat vet föl. Most a külföldi sajtóban azt kérdezik a férfiaktól, hogy váryon lehet-e a nőket egyáltalán nevelni? Viszont a nők arról nyilatkoznak, hogy lehet-e a férfit nevelni? A neveletlenség óriási terjedése szülte ezt a kérdést. A legtöbb őszinte feleléte a gorombaság a másik nemre. Ma ugyanis az őszinteség már fél gorombaság. A veszekedés és az összeveszés pedig járvány, mely Génitől a legkisebb magyar családi fészekig dühöng. Az emberek néha görcsösen ragaszkodnak az eszméikhez, úgy hogy gyakran rögeszmék lesznek ezekből. A világ tükrében minden kis élet és apró ember képe megjelenik. Az emberiséget vezető nagy emberek, miniszterelnökök majdnem mindegyike rögeszmévé keményítette a saját eszméit s rá akarta erőszakolni az emberiségre, ettől nyomorodik a világ. A Wilson tizenkét pontja éppoly erőszakolt rögeszme volt, mint amilyenek a nagy államok egyik-másik vezérének genfi erőszakoskodásai. Ahány Briand, ahány Laval, ahány Tardieu vezetni akarta a saját külön mentőeszméjével az országokat, annyi csalódást és összeveszést szerzett a világnak. Most, hogy összevesztek Genfben a gazdasági megmentésen s a leszerelésen, budapesti értelemben vett „Duija-ünnepély“ lett a dunai államok fölsegítéséből. De a rögeszméihez minden vezérpolitikus görcsösen ragaszkodik a bukásáig, aztán születik új miniszterelnök új mentő rögeszmével és közben elvérzik vagy éhenhal minden ország társadalma ... Ez a rögeszmékhez való ragaszkodás, ez a veszekedés mánia s ez a nemzetközi neveletlenség átgyűrűzik minden társadalmon, majd minden családi életbe is. Joggal vethetik föl a nők, hogy lehet-e nevelni a férfiakat s különösen a közéletiférfiakat. •' afeik.' külön' önhittséggel, makacssággal és tudatlansággal rendelkeznek? S a férfiak csak az'udvariatlanság viszonzásául vetik föllehes-e a nőket nevelni? Hiszen a családi életek és szerelmi viszonyok legtöbb szerencsétlenségének a nők szeszélye, rögeszméje, csökönyössége és gyűlölködése az oka.Vannak „Csak azért is!“-nők, akik „csak azért se“ teljesítik a férfiak kérését, mert tőlük kérték . . . Bizony újra kellene nevelni a világot! A nőket is. A férfiakat is. S főképen össze kellene hangolni őket, mint a zenekar különböző hangszereit szokták. Éktelen diszharmónia sivit és sikit a genfi hangversenyteremből a parlamenteken, az összes üléstermeken, boltokon, irodákon keresztül a legbizalmasabb hálószobáig. A legtöbbjét újra kellene nevelni, hogy ne bántsa a másikat, hogy a szemtelenek ne lopják ki a mások szemét is, hogy a férfiak ne erőszakolják a maguk durva akaratát a nőkre s a nők egy része ne tomboljon a minden áron való ellentmondás és ellenkezés szadizmusában. Ne kívánjon minden nő lehetetlent. És ne erőszakoljon minden férfi megengedhetetlent. A nők és férfiak egymáshoz rendesen akkor kerülnek közel, amikor már mindegyiknek megcsontosodott csökönyös véleménye van mindenről. (Mert, kedves hölgyeim, higgyék el, néha a nők is megöregednek!) Akkor aztán lehetetlen az alkalmazkodás, a meggyőzés, a boldog megértés. Persze, az iskolában kellene erősen nevelni mindkét nemet. A szigorú, egyenes nőnevelést befejezik hivatalosan tizennégyéves korban,amit csináljon akkor a férfi a 20 10-24 éves leánnyal, akinek nevelését neveletlen férfiak folytatták és fejezték be? A legnagyobb ész kell ahhoz, hogy beismerje valaki: másnak is van esze. Erről a filozófiai magaslatról rendesen lekésnek nőkk és férfiak. Azért az elkésett privátnevelés ritkán használ. Rendesen csak ott, ahol megvan a jóakarat. De az a baj, hogy a világháborúban éppen a jóakarat pusztult el. „Nem szóltam semmit, csak megmondtam az igazat!“ — rendesen ez a nők megszokott szólásmódja. Csak egy baj van: a férfiak, ha igazságot akarnak, akkor a királyi Kúriához fordulnak. A nőtől kellemességet várnak. Ha minden férfi otthon a királyi Kúriát találná, megszöknek hazulról. A férfiakat kell az igazságra nevelni, a nőket a kedvességre! S mindkét nemet kellő időben való hallgatásra. A szélvihar a természet legkártékonyabb tüneménye. A családi tornádó életet pusztít. Aki meg tud takarítani naponta egy ellentmondást a családi életben, az vagyonos ember lesz, az megtalálta a boldogság aranyrúdjait. Erre kell nevelni a férfiakat és nőket. Kellemetlen igazság, hogy az élet legkiállhatatlanabb embere a színikritikus. Ezt bátran állíthatom, mert ötven éve az a miesterségem. Már most tessék elképzelni azt a tragédiát, ha valaki a szerelmesében otthon minden nap egy gáncsoskodó kritikust kap!... Az érzelmi neveletlenség korszakában a legtöbb ember úgy érzi magát az irodában, üzletben és az otthonában, mintha statárium előtt állana! Már kinevezték Kozarek utódát és sok ember és némber mégis hóhéri állásra pályázik ! Zsolt PESTI HÍRLAP 1932. május 1., vasárnap. Fényes, kopott a ruhája? 1 doboz 2 ruhára 90 fillér Kapható mindenütt Próbálja meg! 4254 I L U X O F A G VEZÉRKÉPVISELET ausapest V. Ferenc Juxper-tér 6. (Gresham-palota, lg Telefon: OSS— 63. 811-Bt. Royall Tyler népszövetségi biztos jelentése Magyarország pénzügyi helyzetéről. Royall Tyler, a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője, Magyarország pénzügyi helyzetének alakulásáról a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottságához negyedévenként, jelentést tesz. A Nemzetek Szövetsége most hozta nyilvánosságra az 1932. év első negyedére vonatkozó jelentést. Royall Tyler megállapítja, hogy a szóbanforgó három hónap alatt a magyar kormány az állami pénzügyek egyensúlyának helyreállítása terén további jelentékeny haladást tett. A folyó kiadásokat a nyolc hónapra megállapított 565 millió pengős kereteken belül tartotta, beszámítva a kiadások közé a március 31-ével végződött hat hónap alatt a költségvetésen kívül beruházásokra, állami üzemek hiányára stb. kiadott 20 millió pengőt is ,s a kiadásokat a folyó bevételekből fedezte. Ez jelentékeny eredmény, különösen, ha figyelembe veszszük a kereskedelem stagnálását. Ami a jövő évi költségvetést illeti, igen jelentékeny, eredmény, hogy a pénzügyminiszter hivataloskodásának már három első hónapjában képes volt a bevételek és kiadások egyestsúlvát,biztosítani! Az államháztalás még mindig küzd az előző évekből fönmaradt függőadósságokkal s bár egyes állami üzemek még mindig veszteséggel dolgoznak, úgyhogy körülbelül 45 millió pengő belföldi kölcsönt kell fölvenni ebben a költségvetési évben az állami pénzkészlet biztosítására, mégis azt lehet mondani, hogy a pénzügyi egyensúly kilátásban van, kivéve az állami üzemeket és a helyhatóságokat. Reméli a jelentés, hogy a kormány takarékossági programmja ezekre is alkalmaztatni fog, nem kevésbbé hatékonyan, mint ahogy az állam magára nézve is alkalmazza. Takarékosságot a helyhatóságoknál ! A helyhatóságok tekintetében a helyzet még mindig sötét. Erélyes és objektív, alapos vizsgálatra van szükség, melynek eredményeit minden fenntartás nélkül közzé kell tenni. Az eddig elért megtakarításokat a jelentés kevésnek tartja. Megállapítja, hogy a helyhatóságok közigazgatási kiadásai az állam hasonló kiadásainak felét teszik és a székesfőváros üzemei ugyanilyen arányban állanak az állami üzemekkel. Tekintettel az adófizetők által az állami költségvetés egyensúlyozása érdekében hozott áldozatokra, a jelentés nem tartja megengedhetőnek, hogy a helyhatóságok továbbra is ugyanolyan színvonalon tartsák kiadásaikat, mint a virágzás éveiben. Ezt még akkor sem tartja megengedhetőnek, ha ezzel kapcsolatban komoly alkotmányjogi intézkedésekre volna is szükség. A jelentés részletesen ismerteti az 1931—32. költségvetési év eddigi adatait. Az 1932. évi március 31-ével végződő kilenc hónap ideiglenes adatai szerint a kiadások összege 651.3, a bevételeké 593.9, a hiány 57.4 millió P. Március 31-éig a kiadások öszszege 31.9 millió P-vel kevesebb volt az ideiglenes havi költségvetésekben engedélyezett kiadásoknál. Az 1932 március 31-ével végződő kilenc hónap alatt a költségvetési és költségvetésen kívüli bevételek és kiadások összege a következő volt: Ez a helyzet előnyösen hasonlítható össze a múlt év októberében fönnállót helyzettel. A költségvetési év első három hónapjában ugyanis körülbelül 75 milliós költségvetési, 20 milliós költségvetésen kívüli, öszszesen tehát mintegy 95 millió pengős deficit jelentkezett. A március 31-ével végződött hat hónap eredményének eléréséhez tehát a kormány részéről nagy szilárdságra és erélyre volt szükség. A jelentés ezután részletesen foglalkozik az állami üzemek kérdésével. Tárgyalások folytak abból a célból, hogy a vasgyárak magánkézre adassanak, de eredménytelenül. Bár ez számos tisztviselő elbocsátásával járna, akiknek legtöbbje nyugdíjigénnyel bír, mégis úgy látszik, hogy a vasgyáraknál csak úgy lehetne a további veszteségeket megállapítható összegre szorítani, ha azok bezáratnának Az államvasutak súlyosan szenvednek Magyarország külkereskedelmének fojtogatása következtében. Mindaddig azonban, amíg a bürokratikus módszerekkel szemben nem vezettettek be a vasutak összes ágazataiba kereskedelmi módszerek, nincs remény a javulásra. Az állam pénzkészlete szempontjából megállapítja, hogy a készpénzhelyzet, amely először novemberben és azután kisebb mértékben februárban javult, márc. végén az állami üzemek veszteségei következtében majdnem oly alacsony színvonalra süllyedt, ptiHVbWehtrbehlrvdlt.’r‘ /uit ? -sol» . ii -;. A holetta-alap és a Futura vásárlások • ,'X.JlV veszteség«». • Március 31-én a holetta-alap vesztesége 28.3 millió pengőt, a Futura útján eszközölt intervenciós búzavásárlások vesztesége pedig 17.6 millió pengőt tett. . A kormány a Futuránál fennálló érdekeltségét likvidálja és a részvénytársaságot többé piaci intervenciókra nem fogja felhasználni, továbbá a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapot 1932. évi június 30-ával felszámolja. Költségvetési kiadás —---------Költségvetésen kivüli kiadás — összes kiadás------------------651.3 millió pengő 39.9 „ „ 691.2 „ Költségvetési bevétel —------ 593.9 Költségvetésen kívüli bevétel — 136.6 összes bevétel-----------------AZ 730.5 Bevételi többlet 39.3 A Beszkárt gazdálkodása. Budapest székesfőváros üzemeinek költségvetése körülbelül a felét teszi ki az állami üzemek költségvetésének. A jelentés tanulságosnak tartja a közúti villamos vasutakra vonatkozó adatokat.. A villamosvasutak 1913-ban magántársaság tulajdonábanvoltak. Az 1919. évben a székesfőváros birtokába vette a közúti vasutakat. Amíg 1913-ban a magántársaságok 7,2 millió pengő haszonra tettek szert részvényeseik javára, addig 1930-ban a kiadások csaknem teljesen felemésztették a bevételek összegét. Míg 1913 óta a bevételek csak 64 százalékkal emelkedtek, addig a kiadások több mint hétszeresükre szaporodtak. Ha a székesfőváros közúti villamos vasutainak esetét tipikusnak tekintjük, akkor azt a következtetést kellene levonni, hogy a közönség lényegesen nyerne akkor, ha mind a 23 hatósági üzem megszüntettetnék. A Magyar Nemzeti Bank helyzete az 1932. év első negyedében normális fejlődést mutatott, amely az ebben az évszakban szokásos csökkenésekben nyilvánult meg. A fedezet százaléka 1931 december 31-én 25,5, 1932 március 29-én 29,5 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank helyzete a külföldi pénznemekből rendelkezésre álló készlet tekintetében mindinkább nehezebbé vált. Magyarország exportja az 1930. évtől az 1931. évig 38 százalékkal hanyatlott és 1932. január és február hónapokban 42 százalék csökkenést mutat, az előző év ugyanazon hónapjaival összehasonlítva. Nagyritanniának, Franciaországnak és Svájcnak szerepe Magyarország külkereskedelmében nagymértékben megnövekedett, míg a Csehszlovákiával és Olaszországgal folytatott kereskedelem visszaesést mutat. A belső termelés és fogyasztás szintén csökkent, és pedig a múlt év utolsó negyedében a termelés, az előző évihez viszonyítva, 14,5 százalékkal, míg ugyanakkor a fogyasztás 9,4 százalékkal esett vissza. A munkanélküliség, összehasonlítva az 1931.év február havával, 16 százaléknyi emelkedést mutat. A nagykereskedői árak az elmúlt évhez képest emelkedést mutatnak. Ez Magyarország helyzetében egyike a legkevésbé kielégítő jelenségeknek. A legutóbbi két év alatt a nagykereskedői áraknak lemorzsolódása csupán 5 százalékot tett ki, míg a legtöbb közép- és keleteurópai államban ez az csökkenés, 20, sőt 30 százalékot is elért. Az élelmiszerek ára elegendő, mértékben, esett ahhoz, hogy az iparcikkek árának emelkedését kiegyensúlyozza.