Pesti Hírlap, 1932. június (54. évfolyam, 119-142. szám)

1932-06-01 / 119. szám

A horvát hős. Irta: Herczeg Ferenc. Négyszáz évvel ezelőtt Kőszeg várának kapitánya, negyvenhat katona és egy csapat menekült paraszt élén, huszonöt napig feltartóz­tatta a nyugat felé vonuló 300.000 főnyi török hadsereget, amelynek vezére maga Szulejmán szultán volt. Ennyi idő elég volt a bécsi Fer­­dinánd királynak, hogy hadat tudjon­ gyűjteni a német föld védelmére. Kortársak tanúsága szerint a janicsár ro­hamcsapatok az ostrom folyamán egy ízben már megszállták a kőszegi falakat és benyo­multak a várba, de „érthetetlen módon“ pánik támadt köztük és megfutottak a maréknyi vár­őrség ellentámadása elől. Valóban ,érthetetlen módon, mert a török katonának egyébként nem volt szokása, hogy megfusson. Az akkori köz­vélemény ebben égi csodát látott. Az is volt, csoda: az ég csodát művel, ha oroszlán­bátorságot önt a férfiak szívébe. A csoda megismétlődött Eger alatt, ahol a fiait őrző magyar oroszlán véresen visszaverte az óriás török sárkány támadását. A keresztény­ségre nézve tragikus, de nem kevésbé dicsősé­ges formában megismétlődött Drégely-Palánk­­nál és Szigetvárnál is, ahol a roppant ellensé­ges túlerő csak aránytalan véráldozatok árán és erősen megtépett katonai önérzettel tudta a félholdat egy-egy füstölgő romhalmaz fölé tűzni. • Nevezetes, hogy ilyenféle csodák csak ak­kor estek a végházak körül, ha magyar vagy horvát ember volt a kapitány. A német faj ka­tonai erényei természetesen fölötte állanak min­den bírálatnak, de a hódoltság korabeli császári tandsknechtek mint zsoldért és zsákmányért hadakozó kalandorok jöttek az országba, míg a magyarok és horvátok a hazájukat és a népü­ket védelmezték az ősi ellenséggel szemben. Ju­­risich Miklós zenggi horvát volt. A dicsőség, amely megaranyozza Kőszeg tornyait, tündöklő fényt vet a horvát nemzet hadizászlóira is. Ma, midőn már történelmi távlatból szem­léljük azt a nyolcszáz esztendőt, amit magya­rok és horvátok együtt töltöttek a századok vi­haraiban, ma már tisztán kell látnunk, hogy a drávántúliak vitéz és hű szövetségesek voltak. Férfiasan és lovagiasan viselkedtek a török hó­doltság idejében, mikor rendületlenül kitartot­tak az ősi kötés mellett, amely a legyőzött és megalázott magyar nemzethez fűzte őket. Há­lásan kell elismernünk azt is, hogy éppen azok­ban a sötét időkben olyan férfiakat ajándékoz­tak nekünk, akik fáklyahordói lettek a magyar­ságnak. Elég, ha Zrínyire, a költőre gondo­lunk; az ő ranglelke talán a legkirályibb aján­dék, amit a nemzetünk valaha is idegenből ka­pott. • Súlyos ellentétek csak 1848 óta merültek föl a két nemzet között, de hiszen tudjuk, kik és milyen célzattal szították azt. Hibák történ­tek a Dráván innen is, túl is, de ilyen súrló­dások nem tudják elfelejtetni azt a történelmi tényt, hogy nem volt még Európában két kü­­­lönfaju nép, amely viharos és véres évszázado­kon keresztül úgy helyt tudott volna egymásért állani, mint a magyar és a horvát. A történelmi események ketté tépték a nyolcszáz éves kötést. A horvát élet ma egy új naprendszer vonzási körében kering. Nekünk azonban úgy tetszik, hogy a kőszegi csoda em­lékünnepén meg kell hajtanunk zászlóinkat az ősi horvát vitézség előtt és üdvözletünket kell küldenünk annak a népnek, amelyet nemrégi­ben még testvérnépünknek neveztünk, önzet­len szívvel kívánjuk, hogy az út, amelyen a Jurisichok, Zrínyiek és Frangepánok népe ha­lad, vezessen a horvát nemzet dicsőségéhez és boldogságához.­ ­­ ­s. BUDAPEST, 1932. IIV. ÉVFOLYAM, 119. (17.776) SZÁM: SZERDA, JUNIUS 1. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ne­gyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­­dányszám ára (pálya­udvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fil­lér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeresPesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztő­ségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhir­detések élén közöljük A centrumpárti Papén Ferenc kapott megbízást Hindenburgtól kormányalakításra. Az új kormány független lesz a pártoktól és kizáróan az elnök bizalmára támaszkodik.­­ A centrumpárt továbbra is Brüninget tekinti bizalmi emberének.­­ Az új kancellár szerdán lép érintkezésbe azokkal a politikusokkal, akiket munkatársaiul kiszemelt. — Papén kormányé­­nak valószínű névsora. A német kormányválság ma meglepetésszerű fordulattal döntő stádiumba lépett. Hindenburg el­nök, miután folytatta a politikai pártokkal való meg­beszélését, kedden este magához kérette von Papén Ferenc centrumpárti képviselőt és megbízta a kor­mányalakítással. Ez a megbízatás annál nagyobb szenzációt keltett, mert mindenki meg volt győződve­­ arról, hogy az elnök olyan jobboldali politikust szán­dékozik a kormány élére állítani, akinek tekintélye ki tudja egyenlíteni a számításba jövő pártok kö­­zötti nagy ellentéteket. Von Papen a centrumpárt tagja ugyan, tehát abból a pártból való, amely a Brüning-kormánynak a gerince, ez még sem jelenti azt, hogy a jövő alakulatban ez a párt szerepet fog játszani. Papon ugyanis már jó ideje a pártjával el­lentétes utakon jár néhány hívével; ő volt az, aki mindig a jobbra kanyarodást sürgette. A valóságban közelebb állt a német nacionalistákhoz, mmint az anya­párthoz. Tulajdonképpen katona, aki mint a washingtoni nagykövetség katonai attaséja, emléke­zetessé tette a nevét eltűnt aktatáskájával, amelynek kompromittáló okmányai tudvalevőleg végleg elfor­dították az amerikai közvélemény szimpátiáját a központi hatalmaktól. Hindenburg választása ezek után igazi meglepe­tés, mert Papén Ferenc semmiféle cselekedete nem tette őt hivatottá arra, hogy ezekben a súlyos időkben Németország sorsát intézze. A dezignált kancellár szerdán kezdi meg tanácskozásait azokkal a politikai személyiségekkel, akiket kabinetje részére meg akar nyerni. A centrumpárt máris kijelentette, hogy Papen megbízatása nem kötelezi semmire, mert a párt a jö­vőben is Brüninget tekinti bizalmi emberének. Több jelből ítélve, Papén feladata sok akadályba fog üt­közni, mert a jobboldali pártok sem helyeslik min­denben az új kormány megalakulásának körülmé­nyeit. Állítólag a Papen-kormány különben sem hi­vatott nagy problémákat megoldani, legfőbb feladata lesz a birodalmi gyűlést feloszlatni és aztán helyét átadni másnak. Berlin, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hindenburg elnök ma folytatta a kormány­­válság megoldására és új kormány alakítására irá­nyuló tárgyalásait. Egymásután kihallgatáson fo­gadta a centrumpárt tagjai közül Kaas és Perlitius képviselőket, a német nemzeti párt részéről Hugen­­berg titkos tanácsost és Winterfedt képviselőt, a né­met néppárt részéről dr. Dingeldey képviselőt, a gaz­dasági párt tagjai közül pedig Drewitz és Mollath­ képviselőket, délután pedig a mérsékelt jobboldali pártok képviselőit. A birodalmi elnök aztán este, miután a párt­vezérek fogadása véget ért, fogadta Von Papent és megbízta, hogy alakítsa meg a nemzeti koncentráció kormányát. Papén elfogadta a megbízatást. A kor­mány a lehető leggyorsabban fog megalakulni és beavatott körökben a következő nevek vannak for­galomban: Kancellár: Papén. Külügyminiszter: Lovag Neurath nagykövet vagy Nadolny nagykövet. Belügyminiszter: Báró Braun, a mezőgazdasági szövekezetek vezérigazgatója, vagy dr. Gördeler. Gazdasági miniszter: Warmhold tanár, az I. G. Farben egyik vezetője, aki legutóbb a Brüning-kor­­mány gazdasági minisztere volt, vagy Knebel. Hadügyminiszter: Schleicher tábornok. Pénzügyminiszter: Schmidt, az Alliance érdek­közösség vezérigazgatója. Élelmezési miniszter: Gróf Kalkreuth, a biro­dalmi mezőgazdasági szövetség elnöke, vagy lovag Lüninck, a rajnai parasztegyesületek elnöke. munkaügyi miniszter: Dr. Gördeler (ha ne­m lesz belügyminiszter). Igazságügyminiszter: Dr. Joel, az eddigi igaz­­ságügyminiszter. A posta- és közlekedési tárcának még nincs jelöltje. "A birodalmi kormány független lesz a pártok­tól és kizáróan a birodalmi elnök bizalmára támasz­kodik. Az átmeneti kormány feladata az, hogy a centrum, a német nacionalisták, a nemzeti szocialis­ták és a centrumtól jobbra eső kis pártok beleegyezé­sével elintézze a legközvetlenebb politikai teendőket, azután pedig a birodalmi gyűlés feloszlatásával és új választásokkal tegye lehetővé a döntést a poli­tika követendő irányáról. A miniszterjelöltek közül Neurath már római nagykövet korában a jobboldali pártok állandó kül­ügyminiszterjelöltje volt. Braun, akit belügyminisz­ternek szemeltek ki, tagja a német nacionalista párt­nak és ezért még nem bizonyos, hogy pártjától fel­hatalmazást kap-e a kormányba való belépésre. Warmbold azért vált ki néhány héttel ezelőtt a Brü­­ning-kormányból, mert nem értett egyet a társada­lompolitikai programmal, főleg a munkanélküliség elleni biztosítás kérdésében. A postaminisztérium be­töltése a bajor néppárt állásfoglalásától függ. Ennek a pártnak képviseletében Schätzle hosszabb időn át több kormánynak volt a tagja. Mindenesetre a pár­tok állásfoglalása lesz az első kérdés, amellyel az új kormánynak foglalkoznia kell. Papén megbízatását és kormányvállalását a centrumpárt körében nyílt állásfoglalásnak tekintik Kaas pártvezérrel szemben, aki a birodalmi elnökkel közölte azt a felfogását, hogy a centrum semmiesetre sem akar az új kormányban szerepet vállalni, hanem to­vábbra is Brüninget tartja bizalmi embe­rének. A centrum intézőválasztmánya szerdán foglalko­zik a politikai helyzettel és nincs kizárva, hogy olyan határozatot hoz, amely Papén ellen irányul. A német nacionalistákkal és nemzeti szocialistákkal nem tör­téntek előzetes megállapodások. Hindenburg ugyan a pártvezérekkel tanácskozva, azt a felfogását fejezte ki, hogy az új kormányt a birodalmi gyűlésen a centrumnak, a német nacionalista és nemzeti szocia­lista pártoknak legalább hallgatólagosan támogat­­niuk kell, de az összes részleteket a leendő kancel­lárra bízta, főleg abban a tekintetben, hogy a nemzeti szocialisták részéről kívánt azonnali parlamentfel­oszlatással szemben mi az álláspontja.. Lehetséges te­hát, hogy a német nacionalisták és nemzeti szocialis­­ták a kormányt tolerálni fogják, a centrum pedig legfeljebb tartózkodni fog a szavazástól, amely eset­ben az új korm­ánynak pontosan egy főnyi szavazat­­többsége lesz. Ennek a ténynek annyiból van jelentő­sége, hogy az új kormány egyelőre, Hindenburg szán­dékának megfelelően, kísérletet tesz a birodalmi gyű­léssel való együttműködésre és kényszerrendeletek helyett törvényeket akar hozni. Az új kormány tehát, ha nem is pártállások, de a benne szereplők személyénél fogva, ki­mondottan jobboldali kormány. Politikai körökben az új kormányt úgy jellemzik, hogy erősen mezőgazda-nagyipari irányzatú, katonai jelleggel. A birodalmi gyűlés öregtanácsa elhatározta, hogy a parlament nem tart ülést június 6-ikán, ha­nem az elnök felhatalmazást kap arra, hogy akkor hívja össze a birodalmi gyűlést, amint a kormány abban a helyzetben lesz, hogy kormánynyilatkozatot tegyen a Ház előtt. Papén szerdán kezdi meg tárgyalásait, Berlin, máj. 31. Papén holnap lép érintkezésbe azokkal a személyekkel, akik az új kormány tagjai­ként szóba jönnek. Valószínűleg holnap, legkésőbb azonban csütörtök délelőtt annyira elkészül a kor­mány megalakításával, hogy a birodalmi elnök elé terjesztheti a kinevezendő miniszterek listáját. ** Az új kancellár 1879-ben született a westfáliai Werl­­ben. Katonatiszt lett és a világháború első évében ka­tonai attasé volt a washingtoni német nagykövetségen, ahol kínos, feltűnést keltő politikai afférbe keveredett. Az attasé irattáskája ugyanis idegen kézbe került és anyagéit rémetelenes propagandára használták fel. Papent gyor­san visszahívták és ezután különféle állásokat töltött be a hadseregben. Utoljára mint alezredes a negyedik török hadsereg vezérkari főnöke volt. A katolikus mozgalmak­ban, mint pápai titkos kamarás, nagy szerepet játszott, azonkívül élénken részt vett a centrumpárt mozgalmai­­ban, ahol ellenzéki magatartást tanúsított a pártv­ezrtő­­séggel szemben. A mostani országgyűlés megválasztásáig

Next